A 16*16*10 cm-es dupla-láda a Zagyva-holtág partjának közelében lett elhelyezve. Egy csonkolt fa tövénél keressétek. A kettes pont a híd vasszerkezetén 8 betűs felirat fekete alkeszfilccel, kb. egy tucat helyre felírtam:-)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Egy kellemes, vízpart közeli sétára invitálok mindenkit Szolnokra, a Zagyva és egyik szép holtága környékén. Ez a láda egyúttal Szolnokot és környékét bemutató láda-sorozatom első tagja, a kezdő-láda percre pontos időzítésének személyes oka van: ma van az 1 éves geocaching-szülinapom:-)

A multi geoláda első tagja a Malomzugi Holt-Zagyvánál található.

"A fiatal holtág a folyószabályozás során 1981-ben keletkezett, a Zagyva bal parti ármentesített területen helyezkedik el. Hossza 5.4 km, átlagos szélessége 20 m, területe 11 hektár, átlagos vízmélysége 2.4 m, víztérfogata 312 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Szivornyán keresztül magas Zagyva vízállásnál vize frissíthető, és leüríthető a stabil szivattyútelepen keresztül. Funkciói: belvíztározás, belvízlevezetés. Jóléti hasznosítása (hétvégi pihenés és sporthorgászat), a vízminőségtől függ. Külső partja mellett zártkertek találhatók." (forrás: Magyarország holtágai)

A holtág a nyugalom szigete a közel 80 ezres város közelében. A csendes, nyugodt vizű holtág mellett kellemeset túrázhatunk szép környezetben. A séta közben egy-egy halrablás, madarak, az élővilág neszei észlelhetők. Nehéz leírni, inkább látni kell, de talán a fényképek érzékeltetik valamennyire a holtág látványát.

A multi második tagja az élő Zagyvához kalauzol el, itt volt az 1849. március 5-i szolnoki csata befejező ütközete. Damjanich tábornok nyertes csatája volt a dicsőséges tavaszi hadjárat kezdete.

A Zagyva-folyó a Mátra hegység vizeinek fő levezetője, a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobboldali mellékvízfolyása. A Zagyva forrása kb. 500 m magasan helyezkedik el. Legfelső, hegyvidéki szakaszán az esése 16.7 m/km, a dombvidéken 1.7 m/km, Hatvan és Jászberény között 0.64 m/km-re és végül az alsó szakaszon 0.12 m/km-re csökken. A Zagyva hossza 160 km, a Karancs-Medves hegység déli lejtőjétől a Cserhát és a Mátra között hosszan benyúló, széles völgyön keresztül a Mátrát megkerülve éri el a síkvidéki területeket, majd Szolnoknál torkollik a Tiszába, annak 334.2 folyókilométerénél, átlagos vízhozama: 9 m3 /sec. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 5677 km2, a Tisza-medence 3.6 %-a, a vízgyűjtő csaknem teljes hányada Magyarország területére esik, csupán 4.7 km2 fekszik a határon túl. Legmagasabb pontja a Kékes: 1015 m magasan, a legalacsonyabb pontja a vízfolyás torkolati szelvényében van: 79 m-en. A vízgyűjtő átlagos magassága 247 m, 66 %-a 200 m alatti síkvidék, 32 %-a 200-600 m közötti dombvidéki terület, 2 %-a 600 m fölé esik. Úgy a Zagyva, mint mellékvizei száraz időben igen vízszegények. Kisvíz idején a főfolyóban is alig folydogál víz. A Zagyva mellékfolyói jobbról: Tápió, Galga, Szuha; balról: Tarna. A Zagyva vízgyűjtőjén a nagyvizek általában december-március között jelentkeznek, a nagyvizek árhullámait a hóolvadással együtt járó vagy a nélkül jelentkező esőzések okozzák.

A Zagyva torkolat feletti, kb. 20 km-es szakasza bővelkedik a ma már ritkaságnak számító természeti értékekben, ennek kb. 3 km-es részével ismerkedhettek meg a túra második részében. Mindenekelőtt az ártéren fellelhető nedves rétek és a helyenként alig háborgatott mocsaras élőhelyek méltók figyelemre (sajnos most ezt nem lehet tapasztalni, ugyanis minden csontszáraz és kőkemény, a Tisza is csak 2 cm-rel van a valaha mért legkisebb vízszint fölött). Ezen a területen még nem uralkodnak az olyan amerikai növényfajok, mint a gyalogakác és az amerikai kőris, amelyek a nagyobb folyók mentén már a védett területeken is komoly változásokat idéztek elő a táj arculatában és az őshonos életközösségek összetételében. A Tiszán télen és tavasszal végigvonuló árhullámok idején a Zagyva vízállása is mindig magas és szinte minden évben van egy olyan időszak, amikor a folyó még messze a torkolat felett is kitölti a gátak közötti, helyenként akár több száz méter széles sávot. A mélyedésekben és a kubikgödrökben maradó víz mozaikszerű mocsári életközösségek megmaradását teszi lehetővé, amelyek számos, napjainkra már megritkult, a tájra jellemző flóra- és faunaelem utolsó menedékhelyei. A Zagyva folyó élővilága változatos, gyakoriak a vízi hínárok, a nyílfű, a békalencse, a virágkáka, a gyékény, a nád, vízitök és a zsombékos növényzet. Köszönhetjük ezeknek a növényeknek, hogy ismét visszatért néhány "rég nem látott" barátunk. Ilyenek a nádirigó, tőkés réce, szárcsa és néhány hüllőfaj. A Zagyva közelében számos kétéltűt (barna varangy, hosszúlábú mocsári béka, kecskebéka stb.) találunk, valamint néhány apróhüllőt is (fürge gyík stb.) A folyó környezete és élővilága azonban sokban függ a víz és a part szennyezettségétől.

Megközelítés

1. verzió: A túrát Szolnokon a Városmajor út végén javaslom elkezdeni:  N 47° 11,283' E 20° 12,192' 88 m [GCZAGY+parkoló1]
A vasútvonalon átkelve a Zagyva bal parti töltésén sétáljatok, egészen eddig:  N 47° 12,219' E 20° 12,447' 90 m [GCZAGY+letérés]

A jobbra induló földúton a tanyát követően az első lehetőségnél (napraforgó-tábla után) menjetek le a holtág partjára. Innen már végig a part mentén lehet menni a ládáig. A többi ott derül ki:)

A túra hossza gyalogosan kb. 9 km, amit lehet ugyan rövidíteni autóval (ezt sem mindig, de ennek részleteit nem árulom el), bár szerintem sétálva vagy kerékpárral (a telepítés során a kétszeri alkalommal összesen 35 km-t tekertem a környéken, ami igen jól esett) az igazi.

2. verzió: Szintén Szolnok, a Kaán Károly utca végéről, a Szolnoki Parkerdőben kialakított tanösvény parkolójától érdemes elindulni, nyíl után:  N 47° 11,988' E 20° 11,593' 84 m [GCZAGY+parkoló2]

A túra hossza kb. 6 km.

Az időjárási körülményektől és a vízállástól függően, a terepviszonyok változása miatt a láda teljesítése nehézzé válhat, a terep ezért (és a távolság miatt) lett 2-es. Most nyáron és egyéb száraz időszakokban könnyen teljesíthető.

A multi pontok ccord-formátumban:

 N 47° 12,874' E 20° 12,411' 86 m [GCZAGY-1]
 N 47° 12,618' E 20° 11,645' 90 m [GCZAGY-2]

Jó szórakozást!

---

LÁDATÖRTÉNELEM

2004.06.26.: Ellenőrzést tartottam, és szomorúan tapasztaltam, hogy a láda szőröstül-bőröstül eltűnt. Egy új ládát telepítettem a régi helytől 35 méterre.
2004.07.10.: Tüdő az előkerült régi ládát felakasztotta egy fára, ezt most elhoztam. Sajnos minden szétázott benne, a logbook menthetetlen volt:((( Az újratelepített ládát ellenőriztem, minden rendben, kereshető.
2004.12.12.: Ismételt multi1 áthelyezés: 10 méterrel odébb rakva.
2005.02.26.: Ládaellenőrzés: minden OK.
2005.06.17.: Ládaellenőrzés: új ládát (beázás ellen duplafalú) raktam le, új logbook, új minden, csak a hely a régi:) A multi2-nél minden rendben a felirattal.
2006.08.13.: Ládaellenőrzés: láda és beltartalom-csere, és át is helyeztem egy régebbi helyére, 15 méteren belül. A második pont koordinátáit publikussá tettem.
2007.11.03.: Ládaellenőrzés: valóban a tűz martaléka lett a doboz, hamarosan pótlom.
2007.11.17.: Doboz pótolva, a multi-geoláda kereshető.