A láda a hétvégeken esetleg nagy kirándulóforgalom miatt, a romoktól távolabb (300m ) található.
Síkvölgyön a homoküzem közelében lehet parkolni
N 47° 31,653' E 18° 23,634' 230 m [GCVitv+parkoló]
A vértesi Kék-túra útvonalán találhatóak a
Vitányvár romjai. Nekem gyermekkorom óta ismerős kirándulóhely, nem is tudnám megmondani hányszor voltam itt. Így már csak egy láda hiányzott.... mostanáig. Így talán még többen látogatjátok meg a Vértes e szép részét.
"A vár keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük.
Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gut-Keled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.
Albert király 1437-ben Rozgonyi István fiának, Jánosnak zálogosította el a várat, melyet I. Ulászló királytól adományként is megkapott. (Ugyan az élő fába vésett képek nem tartoznak a kedvenceim közé, de: Rozgonyi János várkapitány fába faragott, színezett képe a vár közelében egy bükkfán látható)
1445-ben Újlaky Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta. V. László királytól 1453-ban Rozgonyi János, Rajnáld és Oszváth adománya lett, mely adományt Mátyás király 1458-ban. 1459-ben és 1460-ban megerősített. Mátyás halála után 1493-ban Csókakő várával együtt Egerváry László horvát bán, majd István zálogbirtoka. Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, kitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.
A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, kiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát.
A XVIII.századtól az Esterházy család tulajdona volt.
Stratégiai téren a Vitányvár nem volt jelentős, a szomszéd várakhoz képest, a festői környezetben emelkedő, töredékes maradványainak felkeresése azonban megéri a fáradságot.
Körös-körül várárok és kétszeres árokgyűrű védelmezte. Alakja szabálytalan ötszög, amelynek belső udvarát két négyszögletes torony fogta közre."
forrás
Rejtése még áprilisban történt, de csak most adódott alkalom ellenőrizni és véglegesíteni..
(Jól bírta az eddigi viharokat és esőket). Most már csak a "kincsvadászok rohamára" kell felkészüljön....
Kellemes vártúrát kívánnak a rejtők:
Brigi és Janó
Koordináták pontosítva (2007.02.04)