wap: mikroláda a Tűzoltó Múzeumtól nem messze, falban elrejtve. Nem biztos, hogy túl triviális lesz.
A ládába TravelBug helyezhető.
Kőbánya-Óhegyen, a Martinovics téren van Budapest hivatalosan nyilvántartott mértani középpontja
Kőbánya keleti határa valamikor azonos volt a főváros határával, csak 1950-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor lett belső kerület. Ekkor került a Martinovics térre a város mértani középpontja.
Kőbánya-Óhegy bemutatása:
A korabeli történeti feljegyzések szerint Kőér földjét IV. Béla adományozta Pest városának 1244-ben, a tatárjárás idején, azzal a céllal, hogy az itt bányászott kövekből védfalat építhessenek a város köré. Innen ered a Kőbánya név. Kőbánya központi városrésze Óhegy, amely az itt álló 148 m magas kiemelkedésről kapta a nevét.
Kutatások szerint a Rákos mezei országgyűlések színhelye a mai Kőbánya területével, illetve annak egy részével esett egybe. A feljegyzések szerint az első gyűlést 1277-ben, míg az utolsó nevezetes országgyűlést az 1520-as évek közepén tartották itt.
A Martinovics tér:
A XIX. század második felétől alakult ki a városrész jelentős ipara, melyek a XX. század elejére az egyik legjelentősebb munkáskerületté változtatták Kőbányát. A sörgyáraktól és ipari üzemektől körülvett Óhegy nagyrészt megmaradt zöld szigetnek. A Martinovics tér ebben az inkább szerénynek mondható környezetben fekszik, de szerencsére található itt kikapcsolódásra alkalmas zöldterület és érdekes látnivaló is.
A Csajkovszkij park
Óhegy területén találhatók a kerület legnagyobb parkjai. A parkos terület déli része a Martinovics térről nyíló Csajkovszkij park, régi nevén Kőbányai Ifjúsági Park. A Csajkovszkij park valaha a Dreher-villa parkja volt. Zeneszerzők szobrai díszítik, de egyiknek sincs orra.
A park állapota jelenleg - khm - hagy némi kívánnivalót maga után.
Tűzoltó Múzeum
A múzeum 1955-ben nyílt meg a X. kerületi tűzoltólaktanya épületében. Az épület a kor ízlését tükrözi, nem sok néznivaló akad rajta, a bejáratot viszont egy körülbelül 2000 éves oszlopfő díszíti, ami egyetemes jelentőségű régészeti lelet része. Érdemes bemenni a múzeumba, ami mintegy 4300 műszaki tárgyi emlékkel, 3000 dokumentummal és több mint 120000 fényképpel rendelkezik.
A múzeumot a POI adatbázisban is megtaláljátok (
MU-0CR), ahol további információk mellett a nyitva tartás adatai és a múzeum telefonszáma is olvasható.
Ipartörténeti érdekesség
A Martinovics tér 9. sz. alatt működött az 1950-es években az Elektromosipari Gépalkatrész és Szerszámkészítő KTSz. egyik műhelye. Jó néhány műanyagból készült fotós segédeszköz szerepelt egykor gyártmányaik között: fotótálak, másológép, sötétkamra lámpa. Sokan emlékeznek még a Törpe nagyítóra is. Magyarországon kevesen ismerték, de a cég egyik legsikeresebb exportterméke volt a Brillux IQ halogénlámpás diavetítő. Itt gyártották 1958-tól a Kinobox nevu kisfilmes box fényképezőgépet, amit a külföldi gyűjtői szakirodalom is jegyez. Az épület ma is áll, de nem szép.
A láda:
Mikroláda a Tűzoltó Múzeumtól nem messze. A kerítésben rejtettük el. Nem biztos, hogy túl triviális lesz.
A láda eredetileg virtuális, majd hagyományos volt
Gekko jóvoltából, 2007. november 3-án adoptáltam, és újrarejtettük
Tyborggal.
Forrásmunkák:
http://www.kobanya.hu
http://vendegvaro.hu/6-3201
http://vendegvaro.hu/33-1439
http://web.b-m.hu/katved/muz.nsf
http://www.tchaikovsky.host.sk/
