Elhelyezés időpontja: 2024.01.27 00:01
Megjelenés időpontja: 2024.01.27 00:01
Utolsó lényeges változás: 2024.01.27 00:01
Utolsó változás: 2024.02.07 20:54
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Adamx89
Ládagazda: Adamx89 Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 72 + 2 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 4.6 megtalálás hetente
Lába földbe, ága égbe, dobozka a közepébe.
Légy szíves a ládáról, vagy annak közvetlen környezetéről ne tölts fel fényképet a logodba. Minden más képet szívesen fogadok. :)
Sopron város fájánál, 1,3 m magasan, ágak között lapul a 8x12x17 cm méretű csomag.
Pótjelszó 1: Alkonyattól nő a kedve, ha nem volna, sötét lenne. ( Fém lapkát keress )
Pótjelszó 2: Lehet kerekes, vagy hinta, ha elfáradtál, ülj rá vissza! ( Fém lapkát keress )
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Busszal érkezőknek a Táncsics Mihály illetve az Acsádi úti buszmegállóból is gyorsan megközelíthető. Mindkét megállóból maxium 5 perc séta a park. Menetrend tervezéséhez kattints ide
Aki autóval érkezik, neki ezt a murvás parkolót ajánlom közvetlenül az emlékpark mellett: N 47° 19,961' E 17° 26,814' 193 m [GCMILE+Parkoló]
Természetesen kerékpárral is bejárható az egész park, ám (sajnos?) nincs kerékpártároló kialakítva.
Ládarongálás, "elveszés", nagy tömeg, muglik, olvashatatlan logfüzetke esetére elhelyeztem 2 db pótjelszót az alábbi pontokon:
A park a város északnyugati részén, a felszámolt felsővárosi temető helyén fekszik. A mai napig megtalálható a park mellett 2 db sírkő és egy feszület.
Pápa városának még két keresztény temetője volt. Ezek közül a Kálvária temető jelenleg is működik, az úgynevezett Felsővárosi temetőt a második világháború után bezárták, napjainkra teljesen megszűnt, csak a régi központi kereszt mutatja a helyét. A temetőbe 1948. januárjában volt az utolsó temetkezés.
A temető az egykori Felső Hosszú utca (ma Táncsics Mihály utca), a Devecseri (ma Vak Bottyán utca) és a hamuház (ma Szabó Dezső utca) által határolt területen helyezkedett el. Déli és nyugati határát a kialakult szántóföldek, kertek, gyümölcsösök alkották.
1970-es évek végén a sírok nagyobb részét a hozzátartozók felnyittatták, és a város más temetőibe szállíttatták a földi maradványokat. A többi sírból előkerült csontokat közös sírba temették az Alsóvárosi temetőben.
A Felsővárosi temető létrejötte szintén a város terjeszkedésével lehet összefüggésben. Kiss István adatai szerint 1749. december 25-én katolikus szertartással szentelte fel Galgócz Ferenc plébános a földesúrtól kapott földön. Ez a temető a zömében katolikus felsővárosiak temetkezési helye volt.
Gyurikovits 1808-as térképének a mai térképpel történő összehasonlításából az derül ki, hogy 1837-re betellett Felsővárosi temető esetében a földesúr annak közvetlen szomszédságában adott egy újabb földdarabot temető céljára. Később a szükséges egészségügyi várakozási idő leteltével nyílván újra temettek a régi sírokra is. A temetőnek sem ravatalozója, sem kápolnája nem volt, így a második világháború utáni egészségügyi követelményeknek nem tudott volna megfelelni. Ráadásul túlnyomó része betelt, bővítésére - az időközben kialakult beépítés miatt - nem volt lehetőség.
Alakja a történelmi Magyarországot formázza. Az utak a nagyobb folyók vonalát követik, a fák pedig egy-egy, történelmünkben kiemelkedő szerepet játszó város helyét jelzik. N 47° 19,962' E 17° 26,856' 193 m [GCMILE+Pápa város fája]
A park központi eleme egy mesterséges domb, amelyen I. István király fából készült szobra (Nyulasi József alkotása) áll, fején a Szent Koroná-val, kezében karddal és az országalmával. A szobor mögött áll egy kettős kereszt és két tábla, rajta egy részlet az Imre herceg -hez intézett Intelmekből.
A park déli részén hat faragott emlékmű áll sorban, egy kivételével szintén Nyulasi József fafaragóművész munkái:
1. 1848-49-es emlékmű A 2002 márciusában állított faragott emlékoszlop annak a 34 magyar honvédnek az emlékét őrzi, akik a csornai és ihászi csatákban szerzett sebeikbe pápai hadikórházakban haltak bele, és testük ismeretlen helyen, pápai földben nyugszik. Alsó részén egy dombormű puskáját tartó '48-as honvédet formáz.
2. A végvári hősök emlékműve A 2002-ben állított emlékmű kidolgozása kőfalat mintáz, a középső részen levő faragás a pápai vár korabeli metszetekről ismert ábrázolását idézi.
3. Kopjafa A Felsőváros lakossága állíttatta 2003-ban, a második világháború ismeretlen helyen nyugvó pápai áldozatai emlékére. Négy oldalán katona- és civilportrék, illetve Magyarország, Pápa város és a Felsőváros címere látható. Hanis Mihály munkája
4. Kereszt Közepén a Szűzanya és a gyermek Jézus képével. A kép körül tizenkét csillag látható.
5. Kopjafa A Rákóczi-szabadságharc pápai eseményei és résztvevői emlékére. 2005. október 29-én, a fejedelem kassai újratemetésének 99. évfordulóján állították. Előtte faragott zászló áll koronás címerrel és Pro Libertate felirattal.
6. 1956-os emlékmű 2006-ban, az ötvenedik évfordulón állították. Alapja márványlapokból kirakott magyar zászló, mely felső és alsó sávjában az 1956 és 2006 évszámokat viseli. A zászló közepén levő lyukból kinövő oszlop égő gyertyát formáz, rajta ugyancsak a két évszám, valamint a babérágakkal övezett Kossuth-címer és egy lyukas zászló, melyen két kopjafa nyúl át.
1896
Magyarország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezeréves évfordulóját. 1895. december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén egyszerre megkondultak a harangok. Megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának 1000. évfordulóját köszöntötte. A viszontagságokkal teli, véráldozatokban és alkotómunkában gazdag évezred, jogos büszkeséggel töltötte el a nemzetet.
Különösen szép eredményeket könyvelhetett el az ünneplők nemzedéke. A kiegyezést követő három évtized alatt a feudalizmusból kilépett Magyarország modern európai állammá vált, szívében a világvárossá növekedett Budapesttel a fejlett nyugati országokhoz való teljes fölzárkózás küszöbére érkezett. Az ünnep fénye feledtette a jövő bizonytalanságát, az ellentéteket a Monarchián belül, és a Monarchia szaporodó ellenfeleit a határokon túl.
2000
A "millenniumi év" 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott. A millenniumi ünnepségek keretében nyilvánították a pécsi ókeresztény sírkamrákat a világörökség részének, elindult az esztergomi vár újjáépítése, az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd és a Nemzeti Színház felépítése és átadása.
Aranyos kis park, gyorsan körbe sétáltuk a feleségemmel. A láda hibátlan állapotban várja a látogatókat. A megtalálás után még egy jó ebéd is belefért a Várkertfürdő étteremben.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Bízom benne, hogy hosszú életű lesz a láda, de nagyon szem előtt van, próbáltuk álcázni. A benne levő utazó ügynököt magammal vittem, nehogy olyan kézbe kerüljön, aki nem tudja, mire való. [Geoládák v4.3.0]
Megtaláltam.
A hajnali napsütés eszembe juttatta, hogy ezt a ládát már régen meg kellett volna keresnem.
Nem sokat tétováztam. Gyorsan előkészítettem az akciót, és irány a vasútállomás. Egy győri átszállással 9:58--kor már Pápán is voltam. Rövid séta a verőfényes napsütésben, és már ott álltam Sopron fájánál a Millenniumi Emlékparban.
A ládát már messziről észrevettem, nulla álcázás. Nagyon rendes népek laknak errefelé, mert a láda ettől függetlenü él és virul.
Logolás után szedtem a környéken némi "rőzsét", és amennyire tudtam elrejtettem a dobozt.
Innen még elmentem egy közeli .com-os ládát megkeresni, és indultam is haza.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Attibatinak:
Hát már bő 20 éve bírja némelyik kopjafa, szerencsére még Szent István is jó állapotban van :) Ismerem a környéket, nem lenne különösebben probléma ezzel a rejtéssel sem. (maximum a kíváncsi gyerekek miatt, a játszótérről) Ám annyit kicsit spoilerezek, hogy ez csak "ideiglenes" rejtésmód, a hosszú távú, nagyobb élményt nyújtó rejtek (remélem :) ) már ki lett helyezve, de még nincs élesítve. Jelenleg tesztfázis van mennyire bírja az időjárást. De egyébként köszönöm a tippeket :) [Geoládák v4.2.6]