Elhelyezés időpontja: 2003.03.16 17:12
Utolsó lényeges változás: 2009.08.27 00:52
Utolsó változás: 2024.04.21 18:47
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Nagy Máté
Ládagazda: Ásványvadász Nehézség / Terep: 2.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3200 m
Megtalálások száma: 336 + 3 sikertelen + 11 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
A nagy méretű dobozt a madármegfigyelő faépítmény bejárati ajtaja alatt a bal oldali betonláb mellett találod.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A Kolon-tó bemutatása:
A Kolon-tó a Kiskunság legnagyobb édesvízi mocsara, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe. Medre a Duna-Tisza közi homokhátságba benyomult holocén kori Duna-ágból alakult ki. Nagysága 3059 hektár, átlagos vízálláskor kb. 5,5 km hosszú és 1,5-2,5 km széles. Erősen benádasodott, elöregedő tó, csak mesterségesen kialakított nyílt vízfelület található benne. Az üledék-felhalmozódás és benne termelődő szerves anyag mennyisége miatt a meder feltöltődése egyre gyorsabb. A sekélyebb részeken szikesedési és tőzegképződési folyamatok is beindultak. Átlagos vízmélysége 1 méter, de a régi tőzegbányászat helyén 2-3 méter mélységű részek is találhatók. Növényvilága:
A nádasok ritka növénye a lápi csalán. A mesterségesen megnyitott vízfelszínek adnak otthont többek között a fehér tündérrózsának, a kolokánnak és a közönséges rencének. A tó déli oldalán egyre sekélyedő tómeder növényvilága megváltozik. A nád egyeduralmát megtörik a rekettyefűz bokrai. A parti zónában terjed a széleslevelű gyékény és jó vízellátású zsombékosokra is bukkanhatunk. A tavat szegélyező láp- és mocsárrétek, nedves kaszálók virágpompája májusban teljesedik ki. A területen nem kevesebb mint kilenc védett orchidea-faj honos. Nem ritka a vitézkosbor, a fátyolos nőszirom, a hússzínű ujjaskosbor, a réti iszalag, a mocsári kosbor, az epergyöngyike vagy a szibériai nőszirom sem. Májustól virágoznak a bangófajok, melyek között a Duna-Tisza közén igen ritkának számító méhbangó kisebb állománya is megtalálható. Nyár közepétől helyenként tömegesen tenyészik a buglyos szegfű. Ezekbe a fajgazdag rétekbe ékelődik bele a Közös-erdő, mely a Duna-Tisza köze egyik legjobb állapotában megmaradt, égeres láperdőből kialakult tölgy-kőris-szil ligeterdeje. A tó nyugati oldalán a Bikatorok erősen tagolt buckavidéke nyílt homokpusztagyep. Állatvilága:
A változatos élőhelyek sokasága gazdag állatvilágnak ad otthont. A Kolon-tó vizében élő halfajok a védett réti csík, amely a sekély vizekben is képes fennmaradni, valamint a lápi póc. A békák mellett nem ritka a mocsári teknős és a vízi sikló sem. Gyakran látható pettyes gőte és tarajos gőte is. A hüllők közül még találkozhatunk homoki gyíkkal és zöld gyíkkal. Az emlősök közül erdei cickány, törpeegér, vidra, vörös róka és menyét él a területen.
A Kolon-tó régóta híres gazdag madárvilágáról. Nagy összefüggő nádasok biztosítanak zavartalan fészkelési lehetőséget. A nádas mellett fontos madárélőhelyek a nedves gyepek is. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj, illetve a kanalasgém is rendszeresen költ itt. A nádas énekesmadár állománya fészkelési és vonulási időszakban roppant fajgazdag és népes. Megfigyelhetjük itt a fülemülesitkét, a nádirigót, a cserregő és foltos nádiposzátákat, a nádi tücsökmadarat és rokon fajait. A rendszeres fészkelő fajok között említhető még a nagy kócsag, a szürke gém, a bölömbika, a nyári lúd, a cigányréce, az egerészölyv, bíbicek és cankók valamint a hamvas rétihéja. is. A tó nyugati oldalának szaggatott buckavidékén inkább az erdőkre és a száraz gyepekre jellemző fajokkal, szalakótával, gyurgyalaggal és lappantyúval találkozhatunk.
Ajánlott útvonal a ládához:
Izsák-Kisizsák felől érkezve az adott ponton térj le az 5203-as útról:
Letérő: N 46° 49,118' E 19° 20,086' 85 m [GCIsak+letérő]
Innen a műúton, majd a földúton haladva eléred a sárga sáv jelzésű turista utat. Ezen haladva juthatsz a rejtek közelébe. A parkolást ennél a leágazásnál javaslom:
Parkoló: N 46° 47,444' E 19° 19,527' 85 m [GCIsak+parkoló]
Tovább gyalog a sárga sávon, jelöletlen utakon vagy a közeli tanösvényen haladva megtalálod a bejáratot, ami a rejtekhez vezet.
Néhány gondolat a láda eredeti rejtőjétől: Izsákról elindulva semmiképpen ne menj toronyiránt, mert túlságosan a természet részévé válhatsz elsüllyedve a mocsárban! Nem tudta ezt Mehemed... mármint a török hódítók, akik elöl ide menekült a falu lakossága. Ezért aztán állítólag sok kincs, török arany lehet a Kolon-tó mélyén.
Különösen ajánlom a láda felkeresését szeptember utolsó hétvégéjén az Izsáki Sárfehér Napok megrendezésének napjain, amikor fogathajtó bajnokságot is láthatsz, no és persze május-június hónapokban a tündérrózsa virágzásának idején.
A javasolt parkolóig elautóztam a földúton, majd a biciklit előszedve közelítettem tovább. A madármegfigyelőig nem túl izgalmas az út, egyik oldalon nád, a másikon nyárfák, jó döntés volt a bicikli. A célpont környéke viszont nagyon hangulatos, végre megláttam a tavat és valóban voltak vízimadarak is. A láda szép nagy, így rejteni nehéz, reméljük sokáig a helyén marad.
Végre meglett! 2016-os regisztrálásom óta szemeztem már ezzel a ládával. Izsákon töltöttem a gyerekkorom egy részét, többször is sétáltunk a tónál, így a helyszín ismerős. Eddig mindig úgy voltam vele, hogy inkább új helyeket fedezek fel, de barátnőm nálunk töltötte a hétvégét, így szombaton végül programozásképp bevágtuk magunkat az autóba, hogy megkeressük.
Kis tanakodás után Soltszentimre központjában tettem le az autót, oda-vissza kb. 2.5 órás túra volt összesen. A láda adta magát. Köszönöm a lehetőséget. [Geoládák v4.2.5]
TFTC!
Az utolsó láda nekem a környéken, éppen ezért halogattam a megkeresését, de 3 környékbeli mozgóláda megadta a kellő motivációt. Megérte itt egyet sétálni elviselhető szúnyogmennyiségben, és a láda is rendben a helyén. A gémeskút után parkoltam egy leágazó ösvénynél, a megfordulásban pedig kaptam segítséget, mert pont jött egy terepjárós ember. GCIZGI mozgót is a közelbe rejtettem.
[Geoládák v3.12.10]
Köszönjük Hey-ho játékostársunk figyelmeztetését és segítségét!
A dobozt és a benne lévő dolgokat sajnos ellopták. Egyedül a logfüzet és a mugli tájékoztató menekült meg. Ma pótoltuk az eltűnt ládát, a rejtés kereshető. További jó játékot mindenkinek!
A láda tartalmát szétszórva találtuk. A következő kereső dobozzal és írószerszámmal tud gyógyítani. A javító készletünk a kesztyűtartóban maradt, így csak egy zacsival tudtuk pótolni az eredeti helyen.
"A víz (...)kék, szemben a (...) nádas vékony csíkja választja csak el a borult ég szürkéjétől. Hamarosan esni fog."
-Szlavicsk Judit ~ Légy/ott-
'Beverekedtük' magunkat autóval a salakos majd homokos utakon. Közel a tanösvényhez, pár száz méterrel leparkoltunk, még a tiltótábla előtt. Kellemes sétával értünk a stéghez, amely a madármegfigyelőhöz vezetett. Kellemes, nyugodt helynek tűnt, ahol még a madár se jár. Legalábbis ottlétünkkor nem láttunk egyet sem. Visszafelé megálltunk néhány fotóra, fényképeztünk nádast, kidőlt fát, érdekes gombákat egy fatörzsön. A Madárvárta mellett elhaladva megálltunk, és szétnéztünk ott is egy kicsit.
Ládázgatás emiGrant-el Bács-Kiskun megyében.
Nekem ez volt mai ládatúránk sztár ládája. A megközelítést kicsit másképpen oldottuk meg, mint a ládaoldal ajánlotta. Mi nem Izsák, hanem Soltszentimre felől közelítettünk. Az első kisérlet egy fokozottan védett tábla miatt hiusult meg. Közben egy helybéli adott nekünk jó tanácsot, és így sikerült a lovastanyához vezető jó salakos úton elindulni, majd normális, nem védett, a nemzeti parkon kívül lévő földutakon eljutni pár száz méteren belül a ládához. Ebből az irányból mi láttuk a Madárvártát is, aminek tábláit érdemes volt végigolvasni. Köszi szépen a rejtést!
A mai szép őszi időt kisebb kirándulásokkal töltöttük el a Kiskunságban lelcache és Fidorka társaságában. Az ember azt gondolná, hogy ez a sík vidék nem mutat semmit, de téved. Nagyon sok érdekes dologgal találkoztunk, tartalmasan telt el a nap.
Szeretem az ilyen pallós kiépített tanösvényeket. Nagyon jó hely és a végén a madármegfigyelőhely is szuper. Köszönöm, hogy megmutattad.
2003 márciusában, a láda megtalálásakor megfogadtam az akkori logomban, hogy eljövök még ide tündérrózsa-virágzás idején. Ma ez megtörtént :) A tündérrózsákon kívül nagykócsagot és hattyúfiókákat is láttunk, nyelvöltögető vízisiklót, zöld gyíkokat, és persze számos más csodát is. Köszönet a rejtőnek!
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Rejtőt hívtam 2 számon is, mert a láda eltűnt de sajnos nem értem el.Azért a probléma megoldva, köszönet a jelszóért Halászkirálynak, így ki tudtam helyezni egy csereprogramos ládát. Emailt küldök a rejtőnek és Halászkirálynak is. 20 éve voltam itt madarászni, csodás volt mint ma is ! Szalakóta, gyurgyalag, szárcsa, hattyú és a többiek társaságában. Rejtő később visszahívott amit ezúton is köszönök.
Jelezte, hogy adoptálhatóvá fogja tenni a ládát, mert már nem itthon él. Jó lenne, ha egy közelben élő kessertárs a szárnyai alá venné ezt a ládát. Megérdemli a hely a gondozást. [Geoládák v3.10.5]
Sajnos a rejtekhely körüli használt zsepik "elrettentettek", hogy a ládát elővegyük. Kár, hogy egy ilyen csodás helyen, ismét emberi hanyagsággal kell találkozni. A képek alapján kérném a találat elfogadását. Köszönjük a rejtést!
A láda nincs a megjelölt helyen, mint az előttem szólók írták. :(
Körbefényképeztem a beton talapzatot, nincs sehol. Kérem a megtalálás igazolását a feltöltött képek alapján.
Már nagyon régen szerettem volna megkeresni, ugyanis régebben egy-két hetente is jártam Izsákon. Most, kihasználva a nagyszerű időjárást, bringával kerestem fel. Hát bizony helyenként küzdős volt. Keskeny gumi, sok-sok homok.
A "sztráda" jó állapotban van, de a jobb sorsra érdemes kilátóra bizony nagyon ráférne egy kis karbantartás...
Sajnos a kincset nem találtam meg. Azt gyanítom eltűnt. Sokáig nem kereshettem, ugyanis egy kisebb csoport jött csodálni a tényleg gyönyörű kilátást.
Remélem a felrakott fotók alapján elfogadod megtaláltnak.
Megtaláltuk. Számomra csalódás volt, ugyanis a tanösvény rendkívül elhanyagolt, gondozatlan, itt-ott kidőlt fákon kellett a csalán között haladnunk. A tó viszont szép. Köszönjük a rejtést.
Sokféle ládaleírással találkoztunk már, de ennyire kevés információt még egyik sem adott!
A letölthető segédpontokat én nem tudtam használni, és az Izsákról induló instrukció sem adott túl sok támpontot.
Végül Páratlanpárosnak írtam egy segítség-kérő levelet, és az Ő javaslatuk alapján, Soltszentimre felől, a Bikatorok tanösvénytől továbbmenve találtuk meg a helyet.
A "sztráda" ilyenkor eléggé susnyás, egy helyen jó nagy ág is rá van dőlve, de azért oda lehet jutni.
A láda - nem tudom mióta - nem 18 cm-es kör alakú, hanem emberes méretű, téglalap alakú. Ahogy lenéztem az adott helyre, ott virított, bárki megtalálhatja. Sajnos a betonláb mögé nem mertem betenni, mert féltem, hogy leesik, tehát úgy tettem vissza, ahogy találtam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Soltszentimre felől, a Kolon-tó oldalán megadott Bikatorok-tanösvény megközelítése alapján könnyen elérhető. Először a kilátódombot látogattuk meg, majd a tanösvényen sétáltunk a ládáig, utána tovább a madármegfigyelő toronyig, ami azonban igen rossz állapotban volt, nem lehetett a létrán felmenni. Visszafelé kitérő Az éjszaka hangjai tanösvény felé egy újabb - immár megmászható - kilátóhoz, majd vissza a kiinduló ponthoz.
Ennyi árvalányhajat gyerekkorom óta nem láttam! Gyönyörű!
Szép hely, jó kis séta, köszönjük.
Bicajjal Soltszentimréről. Csodás tavaszi időben, gyönyörű helyeken át. Minden kincset begyűjtöttem a szememmel, fülemmel. Kalandos az út, hiszen a falu szélétől a keresztig jó süppedős a homok, akár a sárgán, akár egy másik úton megyünk, szinte alig lehetett tekerni. Onnan viszont már jól lehet haladni a tó felé, majd a csúcs a pallósor biztonsága. Madarak, békák tömkelege, felejthetetlen panoráma a vízfelületen át, aranyló, dús árvalányhaj-mezők, a fantasztikus kiskunsági tájék. Ide érdemes lesz visszatérni!
Madárbarát lévén már rég vártam ezt a rejtést. A tanösvény mentén emelt madárlesek bepillantást engednek a sűrű nádas madárvilágába. Fentről megfigyelhettünk vörös gémet, nagy kócsagot, kanalas gémet, kis kárókatonát és barna rétihéját is.
A földutak jól járhatók, de 25-35 km/h között kellett rajta közlekedni, hogy ne álljon meg a mély homokban a kocsi. :) A ládától 700 méterre sikerült parkolni. :) Ez lett a 2600. találatom. Köszi a rejtést!
Megtaláltuk. Köszönjük a rejtő fáradozását! Bővebben otthonról, fényképek később. [g:hu 1.6.2g]
Gondoltuk tón vón jó, legyen a Kolon-tó, ezért elindultunk. Mivel Soltszentimre vá.-ról érkeztünk, minket nem a mocsár akart elnyelni, hanem a homoktenger. Útközben a patkónyomokat látva meg is fogalmazódott az új gondolat: lón vón jó! Süllyedjen el a homokba annak a patája, ne a mienk! A madárvártához érve csodás nyugalom fogadott. Szerencsére a (rég nem látott nagyságú) láda megkeresésével kezdtük, mert rövidesen egy kisebb hadsereg érkezett, mint kiderült a Víz Világnapja alkalmából szervezett túra részvevői. A madarakkal együtt mi is gyorsan elmenekültünk a helyszínről. Jó lett volna egy kis csendes szemlélődés még, mert remek a hely. A Hortobágyi Halastónál találkoztunk hasonló kialakítású megfigyelő hellyel.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Pont szeptember utolsó hétvégéjén jöttünk ide, ahogy a rejtő ajánlottaA madárles sz?p volt, a tavirózsák már elvirágoztak. [Geoládák v2.2.4]
Félig körbe kerülve a mocsarat oda-vissza volt néhány km mögöttem, de végül célt értem.
Sajnos menetközben csak a nádas magas fala látható, a mocsár nem enged betekintést a magán világába. Persze az ott lakók szemszögéből ez így jó. Még a felhőszakadás előtt kiértem és itt zártam a mai túranapot. Köszönet a rejtésért.
Köszi a lehetőséget!
Nagy túrázós napot tartottunk, így egy jó messzi pontról indulva értünk el végül a Kolon-Tóhoz! :D Nagyon megörültünk ,amikor elérkeztünk a végéhez, ugyanis itt zárult a vasárnapi túránk, és csak ezen a szakaszon végül több mint 7km-t tettünk meg! :D
A többi hasonló idejű/hosszúságú túra után, estére nem volt alvásproblémánk. Köszönjünk még egyszer, ha nincs a láda, talán nem is jutottunk volna el ide.
A ládától mintegy 500 méterre kezdtünk neki a mai terepi munkának. Mialatt a repülő eszköz előkészült, Marcussal tettünk egy kis kitérőt.
Elsőre egy vadonatúj com-os ládát találtunk. Aztán leltük meg a hu-s dobozt. Mikor visszaértünk, kiderült, hogy a láda jelenlegi karbantartója a mostani terepi munkánk helyi illetékese egy személyben. Milyen kicsi a világ! Mi minendesetre köszönjük neki is és a ládagazdának is a lehetőséget.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
Autóval 2 km-re közelítettük meg. (A sárga kereszt jó minőségű földes útra vezet.) Innen kellemes séta a tóig.
A tóhoz érve csak ámultunk az ösvényen. Nagyon tetszett. A meglepetés a rejteknél várt ránk: belépni a mocsárba. Volt para. Deszkából építettünk hidat az ösvény és a beton tuskó közé.
A láda kicsit bizonytalanul áll a rögzítő csavarok miatt.
Mivel a ládaoldal - sok ősládáéhoz hasonlóan - nagyon kevés információt tartalmaz, kénytelen voltam a saját szememmel megtapasztalni, milyen szépségeket rejteget a Kolon-tó... Már amúgy is régóta kíváncsi voltam rá. :-) Nem csalódtam, bár nem került túl sok madár a látókörömbe; "csak" egy lúd és egy nagy kócsag járt arra, amíg a madárlesnél tartózkodtam (ahol őszintén szólva alapvetően nagyon jó volt elidőzni egy kicsit).
A láda eléggé szem előtt volt, már messziről "integetett". Nagyon jó állapotban volt, én egy kicsit jobban visszarejtettem, hogy ne legyen ANNYIRA feltűnő. :-)
Szuper volt itt lenni; számomra kellemes meglepetés volt még a környezetvédelmi infrastruktúra kiépítettsége: tanösvény, madárles, kilátó(k)... Öröm volt látni, hogy mekkora figyelmet fordítanak a területre.
Nem volt könnyű megtalálni, sőt a végén még segítséget kellett kérnünk.GCnyvh valamint a GCHWE rejtések a nagy homokban kellően lefárasztottak. Köszi szépen a lehetőséget.
Ide már egy kicsit küzdelmesebben jöttem. Mert persze biciklivel a homokos, folyóhomokos utak nehezen járhatóak... De kell a kihívás... :) Szóval mire ide elértem, meg is rogytam egy kicsit, de szép lassan végigjárva a tanösvényt sikerült regenerálódnom... :)
Köszi a rejtést!
Páhi orchidea tanösvény után ide is ellátogattunk.
Tetszett a hely. A ládánál sajnos nem sok madárral találkoztunk, egy megfigyelő toronynál viszont sok fehér gémet láttunk.
Köszönöm a rejtést!
Jó nagyot autóztunk az alföldi homokon, majd jó nagyot sétáltunk a tó mellett. Az autót az első kilátópontnál hagytuk, innet 2.5 km sétával jutottunk el a megfigyelő pontig.
A tavon most sem madarakat, sem tavirózsát nem láttunk. A tavasziasodó időben azért kellemes volt ládakeresés, különösen a pallós rész tetszett.
Köszönjük a rejtést
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Nagyon tetszett a tanösvény és a tó, ahová elvezetett a láda, igazán méltó rá, hogy ez a láda legyen a 700. találatom!!! :)
Soltszentimréről gyalogoltam ki a hatalmas homokban borókások, és telepített fenyvesek között. Felmentem a kilátóba, ahonnan nagyon szép panoráma nyílt a környező erdőkre, településekre. Odafent meg is reggeliztem, miközben néztem a tájat, és azon agyaltam, hogy ez a láda akár egy kétpontos multi is lehetne: egyik pont a kilátónál, a másik pedig a madármegfigyelőnél lenne, ott, ahol most is van a láda...
Reggeli után tovább ballagtam a tónál lévő ládáig, tök jó volt a kanyargós deszkapallón sétálni, ez egy külön élmény volt. A tónál jöttem rá, hogy tényleg milyen rosszkor kerestem ezt a ládát, egyetlen tavirózsát sem láttam, pedig rengeteg lehet belőlük nyáron (ráadásul olvastam is róla a ládaoldalon). Na de már mindegy...
Belogoltam a legigényesebb Logbookba amit valaha eddig láttam, majd egy kis fotózás, bámészkodás után megindultam visszafelé a faluba, ahonnan kis pihenő és sörözés után átgyalogoltam Csengődre, a Csonka-torony érintésével...
Köszi a rejtést! :)
De szuper hely! Full párás időben jöttünk, homokos utakon keveregve, élmény volt.
Külön gratula a példásan felújított ládáért, első voltam az új logbookban. Jóval több megtalálót érdemelne!
Akminona részére a válasz: A nagy fekete hálók azok madárgyűrűző hálók. Fennakadnak benne a madarak, a nemzeti park munkatársai és más bevont aktivisták, madárbarátok meg gyakran végigmennek a hálók mentén begyűjteni a termést, gyűrűt raknak a madarak lábára, vagy ha már van, akkor leolvassák a gyűrű sorszámát, és utána szabadon engedik amint lehet a hálóban fennakadt madárkákat.
Izsáktól indultam, Soltszentimréig. Remélem jövök még erre, mert nem tudtam mindent megnézni. Egyébként tudja valaki, hogy mik azok a hosszú fekete hálók?
Soltszentimréről, egy nagyszerű 15 km-es túra keretében jutottam el ide. Ritkán járok az Alföldön, teljesen más elképzelésem volt a kunsági homokvidékről. Csodálatos dimbes-dombos tájakon jártunk. Nagyszerű a tó környéke, a tavi rózsák, a gazdag növény és állatvilág. A láda környéke most gondozott volt, jól megközelíthető és még az örző-védő kígyó vagy sikló sem volt otthon Nagyszerű élménnyel gazdagodtam, köszönöm a lehetőséget.
A környékre már csak ez a láda maradt nekem, most hazafelé tettünk egy kis kitérőt hozzá. Oda-vissza kétszer megjártuk Izsák-Kisizsák közti távolságot, de egy hulladéklerakót sem találtunk. Bekanyarodtunk a lovaspark felé. Persze a turistautak.hu-n egy út sincs rajta, a topoguidon még csak-csak. Bosszantó hosszú kilométerek fehérhomokos úton látatlanban. Letölthető segédpontok? Egy darab sincs. Aztán a látvány kárpótol. De tényleg. A láda száraz lábban megközelíthető, a bejárat környékén a növényzetet levágták, így nincs csalánharc. Visszafelé egy őzbakot láttunk a növényzetben pihenni. "A jelszó talán..." ??? :D
Köszönöm
Megtaláltam. Már száraz lábbal el lehet jutni a házikóig egész évben.Lássd a képeket. Köszi a lehetőséget. Tibi [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
A XXIII. Korhely Baráti Találkozó kapcsán jutottunk el erre a szép buckavidékre.
A Kolon-tó tényleg szép látvány, távcső használata különösen ajánlott! A ládához jelenleg szárazon nem lehet eljutni, javaslom a gumicsizma viselését, vagy marad a mezítlábas (esetleg szandálos) megoldás... ;)
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
BigMick, Iza [g:hu 1.4.26g] [wapon beküldött szöveg]
Most már biztos, hogy jön a tavasz :)
A láda előkotrása közben sikeresen beletenyereltem egy pár, éppen csak a földből előjövő, a korhadó nádlevelektől nem nagyon látszó, pár centis tömény csalánnövendékbe. Még most fél nap múlva is érzem a helyét.
Ágasegyházára kellett külső munkába menünk, utána a közelben kerestünk fel néhány ládát.
A széles, jó minőségű homokos erdei úton könnyen megközelíthető volt a láda, a madárlestől kb. 2-300 m-re álltunk meg, onnan laza séta volt a ládáig. Nagy csönd volt most errefelé, érdekesebb lett volna madarakkal.
Koszi a rejtest. Nem keves autozas utan sikerult odatalalni. A visszaut mennyivel rovidebb volt mar... Csak a szeles foldgyalult utat kell kovetni a vasuton at. Maga a hely erdekes es izgalmas, sotetedeskor talan mar kicsit felelmetes is. :-) Viszont egeszen egyedi elmeny ilyen helyeket felfedezni a kornyeken.
(Paint-eltem egy kis autós térképet. G.Punto-val ami azért elég alacsony, gond nélkül szinte a ládáig.)
50. megtalálásunk. Kocsival vágtunk neki az útnak, mert nagyon meleg volt és szerencsénkre az utolsó pillanatban sikerült megállni egy keményebb területen (N46 45.955 E19 19.467), mert ha tovább megyünk elsüllyedünk az izsáki homokozóban. Onnantól már csak szigorúan gyalog vagy terepjáróval. A következő jobbos kanyar az lejtős puha homok, ha véletlenül sikerül is lejutni rajta, visszafelé már esélytelen. A forró homokban elsétáltunk a madármegfigyelő toronyig, majd onnan a láda keresésére indultunk. Szerintem száraz időben szuper hely sok sok csalánnal és semmi szúnyoggal. Madarat nem láttunk csak a nádas felől jövő hangok árulták el, hogy itt bújkálnak valahol. A házikó pókhálóállományából arra lehet következtetni, hogy egyre ritkábban keresik fel emberek ezt a helyet. A láda a helyén volt csalánnal védelmezve. Igazán jól éreztük magunkat. Köszönjük, hogy megmutattad nekünk ezt a helyet.
A soltszentimrei megállótól kezdtem a bringatúrát. A községet elhagyva megtapasztaltam a homokos utak gyönyöreit, jó darabon csak tolni lehetett. Szerencsére később tekerhető szakaszok jöttek és többnyire nyeregben értem el a madárvártához vezető hidakat. Ha a táblát komolyan vesszük, engedély nélkül nincs találat! Ezután már a dagonyával kellett küzdeni. Érdekes a tó, bár sok madarat most nem láttam. A láda rendben a helyén. Impozánsak voltak útközben a hatalmas árvalányhajmezők.
Mai 3. találatunk. Soltszentimre szélén parkoltunk, majd feledhető, mély homokos talajon sétáltunk jó 7 km-t, oda-vissza. A rejtekhely viszont klassz hely, úgyhogy köszönjük a lehetőséget!
Megtaláltam. Száraz lábbal és nedves bicajkerékkel. Izsák felől jöttem és a sárga jelzést követve végig tudtam jönni az enyhén homokos úton tolás nélkül. Köszönöm a rejtést nagyon jó volt. :)
Jó volt az időpont választás, semmi sár, dagonya nem volt útközben. Airmen már a helyszínen volt mikor mi oda értünk. Közös ládakeresés után elváltak útjaink.
Megtaláltuk!
Régóta terveztük már a felkutatását. Soltszentimre felől érkeztünk, a Matyó tanyánál parkoltunk(N46 45.858 E19 18.910 ) A sárga jelzést csak terepjáróval ajánlom. Soltszentimrétől délre Kullér közelében (N46 45.036 E19 18.280) letérve egy kiváló földút vezet a tanyáig. Innen a képen látható trackot követve kellemes séta, egy része a tanösvényen. A szárazságnak köszönhetően inkább a homokkal kellett küzdenünk, víz, sár nem volt. A tanösvényt felújították 2009-ben. A láda a helyén, a jelszó jó. A logbook utolsó oldalára írtunk, ezért hagytunk ott mellette egy üreset is.
A track által körbezárt területen hatalmas tereprendezési munkák folynak. Vajon mi lesz itt a természetvédelmi terület mellett?
Mindenképp eljövünk ide többször is.
Köszönjük.
Megtalaltam [wapon beküldött szöveg]
Kér kisebb gyerekemmel kerestük fel a helyet. Direkt cipeltünk magunkkal gumicsizmát a 30 fokos hőségben a mocsár miatt. Mint a helyszínen kiderült teljesen feleslegesen. Most szandálban is megközelíthető a ládika. Két lány éppen fürdött a tóban, de illedelmesek voltunk és nem vártuk meg őket a ruháiknál :)
200. megtalálás. Soltszentimre felől. Nem volt gáz a terep, szegény öreg VW Polo is elboldogult. Az autót letéve arra gondoltam megadom a módját és a naturális környezethez igazodva mezítláb indultam a ládához. Közben -stilszerűen- a Kerekes band zenéjét hallgattam, minő véletlen, pont a What the folk-ot. Nos ez folk volt a javából, nagyon beutött! Érdekes módon szúnyog szinte nem volt. Szóval frenetikus volt az egész, tényleg sikerült megadni a módját! Kifelé Izsák irányába mentük, valóban jobbak az útviszonyok. Kösz a rejtést!
Nagyon hosszú, nagyon homokos utak vannak arrafelé. Bicikli süllyedt is rendesen. Idővel meg is untam a tolást, és kikötöttem egy fához. Mintha több tanösvény is lenne. A parton a tanösvény tájékoztató tábláit nem tudom hol kell keresni, csak állomásszám van kiírva. A keresett házikó is egy állomás. Most is kicsit sáros volt az odavezető út, mert a tó vízszintje csak pár centiméterrel van az út szintje alatt. A madarak szerintem elbújtak a kánikula elől a vízbe... Viszont eredeti logfüzet van, lassan be is fog telni, még 1-2 üres oldal van benne.
A hely gyönyörű. A leírásban érdemes figyelni arra, hogy mocsárvidéken járunk! Erre a rejtő jó lenne, ha fokozottan felhívná a figyelmet, hogy az ember ne a legjobb cipőjében menjen és ne forduljon vissza csalódottan. Ahogy a bejegyzésekből kiderül, ez többekkel előfordult. :-( Én se szívesen mártottam meg kedvenc bakancsomat a bokáig érő trutymóban, amikor van mocsárjáró cipőm is - csak éppen nem volt velem. :-( Pedig, ha tudtam volna, boldogan vittem volna. Miután eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz, megyek, nagyon élveztem. A terep nehézséget a fentiek miatt érdemes lenne 3-asra vagy 3,5-re módosítani, ha az év nagy részében az ilyen terepviszonyok a jellemzőek!
A logbookon nagyon zavaró, hogy jelszórészletről beszél. Aggódtunk, hogy bejöttünk ide, de nem lesz meg a jelszó, mert nem tudjuk, hol az eleje. Szerencsére, mint most látom, nincs eleje.
Örülök, hogy a ládának köszönhetően eljutottunk ide. Ha módosulna a leírás, ez egy nagyon jó láda lenne. Némelyik fénykép gyönyörű a ládaoldalon - és a valóság is ilyen. Szerencsére csalántenger (most még?) nem volt, csak egy jól megtermett példányba térdeltem bele, amikor a ládát elővettem a rejtekéből. :-)
Hát bementem a ládáért nem volt egyszerű.Tényleg kellet a csizma.Azt nem értem a ládában úgy van írva a jelszó második fele nekem nem is fogadja el.Van valahol első fele?Remélem elfogadják..
Sajnos nem sikerült megtalálni. Soltszentimre felől indultunk neki autóval egy sivatagi terepen(sajnos nem terepjáróval). Sokszor majdnem beragadtunk a homokban így úgy döntöntünk megállunk és gyalog folytatjuk. De egy lovardáig jutottunk el mert elfogyott az idő és inkább vissza fordultunk. Nagy nehezen sikerült is kijutni a főútra. Senkinek nem ájánlom, hogy erröl közelítse meg autóval. legközelebb megpróbáljuk :D
Gondolom ez nem fogadható el megtalálásnak ?:S
Nagyon klassz hely, de nem egyszerű. Most különösen nem volt az. Az Izsák felőli közelítést én nem értettem és a mocsáron át el sem tudtam képzelni, az OpenMaps Soltszentimre irányából egy magasabb szgkval is járható homokos dűlőutakon elvezetett a Kolon-tavi Madárvárta állomásig. Innen már csak egy rövid séta volt a tó széle. ahonnan indul az izgi. A táblák kicsit ellentmondásosak: Tilos belépni, de alatta egy papíron, hogy mindenki saját felelősségre látogathatja. Az ösvényen 10-20 cm-es vízben kellet haladni végig. Éppen a bakancsom gázlómagassága alatt pár cm-rel. De ettől csak még érdekesebb volt az egész. Madarat ugyan nem láttunk, de e nélkül is nagyon tetszett a hely még a szürke idő ellenére is. Kifelé másik homokdűlőn jutottunk ki, útközben találtunk egy érdekesen kifestett tanyát, az udvarán tucatnyi kutya, macska sírhalommal. Kíváncsi lennék a történetére. Köszi, hogy itt lehettünk. Skalp
Nyakig sarasan de meglett! A végén már mindegy volt, így bokáig merültünk a vízben. Kicsit nehéz volt megtalálnunk a helyes utat, talán legcélszerűbb a Vasút utcánál átmenni a síneken, majd a sárga jelzést követve végigkacskaringózni! Köszi!
Majdnem elértük a ládát, de az út végén akkora vízállásba botlottunk, ami ilyen hideg időben nekünk nem volt mindegy. Így szomorúan, de visszafordultunk. A fényképek alapján kérjük a rejtőt, fogadja el a megtalálást! Kösz: Szadi és Ági
Ez a láda eddigi legemlékezetesebb találatunk. Nem csupán a páratlan látványt nyújtó tó és a megszámlálhatatlan tavirózsa miatt, hanem az odáig vezető tanösvény miatt is.
A tanösvény elején rengeteg apró csigát, szitakötőt, érdekes és szép virágot láttunk, a lábaink elől pedig megszámlálhatatlan mennyiségű apró béka ugrált biztonságosabb helyre. Aztán megérkeztünk ahhoz a részhez, amit a korábbi logokat olvasva, illetve a képeket nézve, sejtettük, hogy mi sem ússzuk meg majd száraz lábbal. Így is lett :) Készültünk, így a sportcipők le, cserepapucsok fel éééés... Kénytelenek voltunk mezítláb folytatni utunkat, mert a dagonya bizony papucsmarasztaló volt :) A lányok eleinte nyafogtak, hogy ők bizony visszamennek, aztán a "Miss Röfi" verseny meghirdetése után már vigyorogva dagonyáztak a sárban. Mindenképpen páratlan élmény volt a tanösvény ezen szakasza. A látvány, ami fogadott... leírhatatlanul megfogott minket. Köszönjük a rejtőnek, hogy idekalauzolt minket! Egy apró "kritika" a webes fotók és a leírás kevésbé kedvcsináló, mint a valóság!!!
Jó kis móka volt. A terep miatt csakis gyalog lehetett megközelíteni a ládát, miután autót az út mellett hagytam.
Egy ház mellett vitt az ösvény. Érdekes szokása van a ház lakójának, mindenféle öblös edényt aggat a környező tereptárgyakra. Olyan, mint ha a nagy hó miatt megjelölte volna a ház környéki objektumokat, csak mindez így június derekán elég furcsán mutat.
A rejtekhez leágazó utolsó 200 méternél lábszárközépig víz fogadott. Rövid elmélkedés után, hogy mitévő legyek megnéztem mit hoztam a hátizsákomban. Puszta véletlenségből egy pár gumicsizmát találtam (és fejlámpát), ami épp alkalmas volt a terep leküzdésére.
A madár megfigyelőhely előtt egy leparkolt kenut találtam evező nélkül. Vajon ki és miért hagyta ott és hogyan ment tovább?
Sajnos a ládáig nem jutottunk el a nagy víz miatt. A környék lenyűgözött bennünket. Nagyot sétáltunk, csodáltuk az árvalányhajat.
Kérjük a rejtőt a képek alapján fogadja el találatnak!
Másodszorra már a jelszót is feljegyeztem, sejtésem szerint nem utoljára jártunk itt, nagyszerű hely gyerkőcökkel kirándulni! Gumicsizma persze kötelező!!! Köszi.
Na igen. Ez a kis kaland igazán tetszett. Lehet, hogy ebben a mezitlábas megközelítésnek is sok szerepe volt, node mindegy.
Egy darabon beautóztam, ezzel is kurtítva a homokfutást. Egy alkalmas ponton félretettem a traktort, és gyalogosan vágtam neki a tanösvénynek. A ládikóhoz vezető utolsó részen jött a meglepi. Ez az ösvény a vízszint alatt halad! Több sem kellett, bakancs, zokni levesz, és felakaszt az ösvény elején egy fűzfára. (épeszű ember vv-ruha nélkül úgysem tudja megközelíteni, ezért a holmit otthagytam)
Innen mezitlábazás a ládáig, majd vissza. Mindenünnen nádcsicsergés, madársusogás, vízlocsogás hallatszott. Kell ennél több?
Ja, a környéken szemét sehol. Lehet, nem is Magyarországon vagyok?
A kis fahídfélén visszaöltöztem, és visszasétáltam a traktoromig.
Ajándékot nem cseréltem.
Köszi a kalandot, igazán tetszett...
Jó nagyot gyalogoltunk, de én az utolsó 20 métert kihagytam, mikor láttam kis családomat bokáig süllyedni a mocsárba.. akkor nekik már mindegy volt, én nem vállaltam, /mert nem volt a kocsiban száraz csere cipőm :-) De megoldották a logolást nélkülem is :-) Megúsztuk a nagyobb esőt. Azért választottuk mára itt az Alföldön a dobozolást /egész pontosan Oldfox/ mert itt volt a vihar szeme..
Király a hely, csak nedves.. Eső szemerkél.. egy beteg szemű vadmadarat láttunk, nem vett észre minket szegény, ott eszegetett valamit a mocsár szélén.
köszi!! jó volt!!
ja, a gólyát még idefelé, a falu másik végén fotóztuk..a fészkétől 10 méterre, és a párja is itt van már :-)
ja, a papíromat elhagytam :-)
Elő húsvéti piknikelés és nyusziajándék keresés miatt jöttünk ide :) A gyerekek nagyon élvezték a szabad ég alatt az evést, játszást...
A ládához vezető úton elnyelt minket a mocsáááááááááááár! Szóval száraz lábbal senki sem úszta meg! Még a kocsit is tolni kellett, de mindez nagy nevetés (néhol sírás) közepette zajlott. Hősiesen megtaláltuk a ládát és egy nagy köteg barkával indultunk haza.
Nagyon szép helyen voltunk a nyáron érdemes lenne visszajönni ide!
Köszi a rejtést!
Ezt a ládát nagyon rossz irányból közelítettük meg, sokat kellett gyalogolni, de az "iránymenet" nagyon szép dombokon keresztül vezetett Soltszentimre felől.
Én személy szerint nagyon sajnálom, hogy hagyományossá alakult. Nagyon jó multi volt, igazi kalandos láda. Szerintem elég lett volna kicsit a webet modernizálni, de ez a te döntésed. Mindenesetre örülök, hogy még multi korában megkereshettük.
A javaslatokat figyelembe véve megtörtént a ládaoldal modernizálása. Remélem, hagyományos ládává alakítva egyszerűbb és élvezetesebb, örömtelibb lesz a láda felkeresése.
Megtaláltuk! A Bács-Kiskun megye északi részén hátralévő sok km földutas/sétálós ládák begyűjtési körútját tartottuk, ez volt az 4. állomás. Nagyon ötletes kis kaland ennek a ládának a felkeresése. Egy kis építő jellegű kritika, mely a webes megjelenést illeti: a kezdőkoordináta mutathatna a célpont épületre, és a másik megkeresendő objektumra is kellene, hogy mutasson egy. A 3. állomás koordinátája meg van ugyan adva, de nem GPS-be letölthető formában, azt érdemes lenne javítani. A mi véleményünk az, hogy szükségesek lennének segédkoordináták a 3. állomás megközelítéséhez, mert oda a manapság elérhető GPS terképek segítségével is nagyon nagyon nehéz helyismeret nélkül eljutni. Mi is csak a logokból tudtuk meg az odavezető utat, a hulladéklerakó felé vezető aszfaltút képében. Tegyetek segédkoordinátákat légyszi, ez csak a régi láda hozzáigazítása lenne a 2009-es igényekhez. :)
A harmadik pontot nem értettük. Végül arra gondoltunk, hogy az irány helyeslése lehetett a cél. A madarak tényleg gyönyörűek, érdemes volt ezt a fárasztó utat végigjárni.
Szobati ládázás első állomása. Eredetileg nem volt betervezve a napba, de útba esett, úgyhogy felkerestük. Jól meg is csúszott így az aznapi program, fél kettő lett, mire visszaértünk a főtéren hagyott kocsig. Kellemes séta volt, de madarakat nem igazán láttunk, csak a békák brekegtek végig az út mentén. Az egész multi kialakítása nagyon ötletes és igényes, gratulálunk a rejtőnek. A ládánál volt egy kenu, jó lett volna vele bemenni a vízre, de csak egy evezőszerű lapátot találtunk, nem mertünk vele elindulni,
Sajnos kis gebasz volt a gps-el, konkrétan, nem volt benne a láda koo-ja. Kokót felébresztve, megtudtam az instrukciókat. Ezúton is köszönöm neki a türelmét! Szóval nekiindultunk, és a bonyolultnak tűnő valami elég hamar formát öltött. Szép hely, jó doboz, megérte felkeresni.
Nagyon jó volt ez a kis kaland, ez volt az első túra, aminek nekivágtunk hármasban a cimborákkal! Csodaszép helyen van, bár a pálinkamúzeumról mi is lecsúsztunk, de így is felejthetetlen volt! Nagyon szép az élővilága még így tél közepén is! Millió köszönet a rejtő fáradozásaiért! Köszi Máté! ;)
Ja, csak ha valaki nem ismerné a környéket, még véletlen se induljatok el a nádason keresztül! Meg lehet kerülni, de bele semmiképp se menjetek, csak a jelölt úton!
Valamikos tavaly kezdtem el a ládát felkeresni, de akkor az autóval elakadtam és mire kivontatott a polgárőrség (még egyszer köszönet nekik) sötét lett.
Kulcsi nyaralásból jöttem felkeresni újra a ládát, nagyon tetszett. A végpontnál hosszas "küzdelem" a darazsakkal. Végülis sikerült a ládát megkaparíntanom csípés és darázsáldozat nélkül.
Majdnem két hónappal a legutolsó megtalálás után, a láda hozzáférhetetlen állapotba került. A házikó ajtaja le van akasztva pont oda van támasztva, ahol a láda van. Ez nem lenne baj, de tele van minden darázsfészekkel. Sajnáltam, hogy ilyen távolságok után, nem fértem hozzá a ládához, de nem mertem megbolygatni a darazsakat, a 2-3 méteres nádba és csalánosba esélyem se lett volna elfutnom előlük. Az utolsó előtti pont közelébe láttam eddigi életem, legnagyobb hangyabolyát, ami nem volt kisebb, mint kb. 120 cm magas, és vagy 1.5 méter átmérőjű. Hihetetlen mérete volt és borzasztóan sok hangya szorgoskodott. A helység belterülete is tetszett, nagyon kíváncsi lennék, mi van az alatt a kőkupac alatt:), köszönjük a rejtő segítségét!
Köszönjük a rejtést.
Visszajöttünk elég hamar:)
A városi pontok helyesek, de az öregek kincse tényleg egyáltalán nem látszik az első ponttól...
Befi leírása után könnyen ment minden, és nagyon- nagyon élveztük a sétát. A kullancsokat mondjuk 10 méterenként párosával pöcköltem le magamról, úgyhogy mindenki készüljön fel alaposan védelemmel!
A magaslesen nagyon kellemesen elidőztünk. Sok madarat nem láttunk, de a nádas is nagyon megnyugtató és békés látvány volt.
A házikó és környéke kicsit elhanyagolt, de azért aranyos. A tavirózsa még nem mutatja magát sajnos.
A mi formánk, hogy még ott is találkoztunk muglikkal. Már kezemben volt a láda, mikor érkeztek. Lehet, hogy furán néztek, mert a csónakban ülve logoltam. :) Volt velük egy kutyus is, aki Lepke, értitek... :) Szerencsére nem maradtak sokáig, így rendben vissza tudtuk rejteni a ládikát.
Nagyon jól éreztük magunkat, egyik kedvenc helyünk lett, biztos, hogy töbször is vissza fogunk térni!
Két részletben sikerült begyűjteni a jelszórészleteket. Korábban az eső miatt csak a városi pontokat szedtük össze. Most sem ment minden símán. Késő volt, vihar vonult át felettünk. Kár, hogy nem láttuk a madarakat, de még visszajövünk.
Elsőre nekünk sem jött össze, ezúton adnék egy nagy-nagy negatívot az elrejtőnek, amiért nem írt a megközelíthetőségről semmit. Azóta olvastam Befi logját, de ugye wapról nem olyan egyszerű a helyzet. Mi egy másik tanösvényre akadtunk rá, ami viszont nem vezetett el a 3. pontig, úgyhogy mikor ez kiderült, visszafordultunk, mert közelgett már a sötétség és a vihar is.
Még mindig csak IGo-val van lehetőségünk játszani, ami ugye nem olyan nagy segítség. Elindultunk Izsákról, találtunk tanösvényt, rámentünk, örültünk... Aztán gyanús lett, hogy itt a vége, van madárles is, de kútgödör még nem volt, út meg nem igazán megy tovább... A gödör koordinátáihoz meg mindneképp tovább kellenne menni, akkor most mi van?!
Májusban majd visszajövünk a ládért, már okosabbak vagyunk, most csak azért írtam be, hogy a képeket feltölthessem, meg okulásul az utánunk próbálkozó sorstársaknak.
Egyébként nagyon- nagyon tetszett a vidék, nem bánom, hogy eljöttünk, volt egy küzdelmes bringautunk, láttunk szivárványt, kócsagot, fecskét, nádast... :) De így mégis csalódottan tértünk haza. Sebaj, majd!
Jó adag aggodalommal készültem erre a ládára, de mint a végén kiderült, feleslegesen. A városi pontok hamar meglettek, majd nekivágtam a tónak. Az autót letettem az egyik tanya előtt, innen gyalog folytattam. A kútgyűrűt először nem nagyon értettem, de közelebb lépve megvilágosodott a szerepe. Hangos békakuruttyolás és több, különböző madárhang kísért utamon. Némi lelkiismeret furdalással lépdeltem tovább, úgy éreztem, "illetéktelen" jelenlétemmel felzavarom ezt a hihetetlenül meghitt, békés világot. A madárleshez vezető rész az esőzések miatt egy kissé szittyós volt, de száraz lábbal sikerült eljutni, jelenleg semmi szükség gumicsizmára. Jó ideig hallgattam a természet megannyi sajátos dallamát, bámultam a madarakat, és nagyon sajnáltam, hogy otthon maradt a teleobim. Sajnos a tavirózsa ilyenkor még nem nyílik, így csak az enyhe szél fodrozta vízfelületben tudtam gyönyörködni. A láda tartalma a szokásos képet mutatta, kevés és javarészt gyerekeknek szóló ajándékot tartalmazott. Nem vagyok egy nagy cserélgetős, számomra most sem ez okozott örömet.
A visszafelé úton, - a rejtő nyomatékos figyelmeztetése ellenére - tettem egy-két kisebb kitérőt. Nem bántam meg. Sikerült néhány érdekes fotót is csinálni. Végül összességében majd négy órát töltöttem ezen a szép vidéken. Megérte rászánni ezt a kis időt. Az ilyen típusú ládák igazán kedvemre valók. Drive-in kedvelőknek, hanyatt-homlok rohanósoknak nem való ez a csésze. ;)
Tavaly kimaradt az alföldi láda keresésből ez a bonyolultnak látszó láda.
Most sikerült kiválasztanom talán a legideálisabb időpontot a megkeresésére. Az előző napi esők hatására a homokos utak bicajjal jól járhatók voltak, a terület vízszintje viszont kellően alacsony volt, mindenütt száraz lábbal, akarom mondani bicikli kerékkel teljesíthető volt az utvonal.
Sok madár csicsergett, sikerült útközben néhány nagyobb példányt is látni. A víz felület most szinte teljesen üres volt.
Üdv Mr Zerge.
Régen terveztem már ennek a megtalálását. Főleg a kolon-tavi rész tetszett nekünk, csomó madarat láttunk. Kicsit aztán esett az eső is, de száraz lábbal megúsztuk.
A lényeg, azaz a pálinka múzeum sajnos kimaradt, nyitvatartási okokból. A záróláda szép helyen van, de odáig eljutni gáz, rendkívűl sok a kullancs, riogatószerek sem segítettek. A tóhoz vezető úton sok vizisiklót láttunk, óvatosan hajtsatok!
Ez a tavacska maga a kincs! A kocsit a kútgyűrűknél hagytam, onnan kb. 1,5 km a végcél egy kellemes sétával.
Rendkívül hangulatos és érdekes helyszín, klassz volt a pallón besétálni a madárlesig!
:)
A városi része is ügyes, alig találtam meg a "beton" emlékművet!
:)
300. lada!!!
Tetszett a kettes pont is, de leginkabb a to kornyeke. Mikor kiertem a kuthoz, akkor kezdett szakadni a ho, egeszen a ladaig kitartott. Utana elallt, mire visszaertem az autohoz, addigra hofeher volt a taj is es az autom is.
Sajnos a palinkazas kimaradt, de majd egyszer remelem visszaterek ide letesztelni a termest.
Az előző utibeszámolók alapján rosszabbra számítottunk. Szerencsénk volt, mert száraz lábbal megúsztuk. Kis csapatunkhoz Fejedelem és családján kívül Zsolti és Bius (elsőládázók) csatlakoztak.
Köszönet Befinek a részletes útbaigazításért, nélküle valószínű nem értünk volna célba és persze Matheusnak a rejtésért.
Kisgyerekkel nem ajánlott a keresés. Embermagasságú növényzet (gaz),
4-es megállónál a táblát leszakították (sikerült összerakni ha hiányos is),
5-ös megállónál korhadtak a hídak pallói. Sikerült beszakadni a 80 kilómmal, ráadásul majdnem áthatolhatatlan a nádas. De azért jó volt. Köszi a rejtést. Ja van kullancs is, rabsic is a madárházban.
Valamikor régen a kútnál akadtam el, aztán pár héttel később a viz volt nagyon magas, de most minden rendben volt!
A tanösvény nagyon elhanyagolt állapotban van, a plakát leszakadva, a magaslest benőtték a fák.
A láda maga, viszont tökéletes!
Egy rabsic is megtalálta a helyet, legalább is alig hiszem, hogy legális itt a varsa :-)
Megtaláltuk. Az 1. és 2. pontot gyorsan levadásztuk. A 3. ponthoz a Russa-val gond nélkül elnavigáltunk, a koordináta pontok most jól olvashatók voltak, a 4. ponthoz autóval 200 m-ig mentünk. Onnan gyalog, fel a lesre. A tájékoztató tábla romokban, de használható. A behelyettesítés után irány az 5. pont. Ez volt a nap csúcsa. Mintha a Tüskevár filmben szerepeltünk volna:)Ráadásul 2x jártam meg az utat, mert visszatérve a kocsihoz vettem észre, hogy a napszemüvegem a faháznál elkallódott. Mi megúsztuk "száraz" lábbal a ládához vezető ösvényt. Ismét egy olyan multi láda az Alföldön, ami megdolgoztatja az embert, nagyon élveztük. Igaz verejtékben fürödve fejeztük be a keresést. A 6. pontot kihagytuk, mivel igen erős felhősödés kezdődött, ami Orgoványnál, útban Helvécia felé jégeső formájában el is kapott bennünket.
Pünkösdi - Kiskunmajsa termálfürdö - programunkat bővítettük ki egy kis kerülővel. A városi pontok hamar megvoltak, bár a kút jelölése alig olvasható és nem egyértelmű. (van egy gyártóra utaló jelzés is) A kocsit valamivel a kútgyűrük előtt hagytuk, de még jó darabig be lehetett volna menni, csak a növényzet volt egy kicsit magas. Sajnos valami durvább zivi a madárles plakátját leáztatta, remélem pótolják. A lényeg azért még megvolt. A tóhoz nehéz száraz "lábbal" bemenni, de megéri. Nyiltak a tavirózsák, kár,hogy csak egy kis részét látni. A csónakkal szinte kedve lenne az embernek vízreszállni. Élmény volt, köszönjük a rejtést: Tibi (vt54) Ica
Mai 8 ládánk közül ez tetszett a legjobban. Nagyon jól megkoreografált útvonal, de látszik, hogy kevesen járnak errefelé. Sajnos idióta huligánok megrongálták a magaslesen a madarakkal kapcsolatos útmutatót. A tónál láttunk olyan tavirózsát, ami már ki volt nyílva, a házban és körülötte kíváncsi zöld gyíkokkal találkoztunk. :-)
Visszafele úton a nádasból egy őz ugrott ki előttünk kb. húsz méterre, sajna nem sikerült lefényképezni. Köszönjük, tényleg szuper volt.
ui: Rejtő segítségével sikerült a jelszót helyesen beírni. Köszönjük
Kb 4km-t sétáltunk, bár valószínű a táv egy részét kocsival is megtehetük volna. Úgy viszont nem láttunk volna fél méter magas hangyavárakat, madarakat, békákat, és a Dorottya mellett 20cm-rel sem szaladt volna el egy őz. A jelszóval viszont elég sokat kellett próbálkoznom mire jó lett.
Kutyaval mentem, ezert a varosban maszkalas annyira nem tetszett, de a to koruli tura nagyon szep volt. A 3. pont leirasaban van utalas a 4. pont megkozelitesere. En visszafele mentem arra es szerintem a pont korulirasa helyett inkabb ezt a kordinatat erdemes hasznalni : N 46 49.116 E 19 20.087. Kulonben az en javaslatom az hogy kifele menet meg Izsakon belul a vasuti atjaro elott balra el kell kanyarodni, majd a focipalya jobb oldalan vezeto folduton kell menni a vasuti sinek mellett egeszen addig amig nem lehet belra kanyarodni egy masik foldutra, ami mar a kovetkezo pontig visz. Kulonban ez a foldut annak a betonutnak a folytatasa, amit a rejto is ajanl csak sokkal rovidebb nem kell ketszer is atmaszni a sineken.
Az elso 4 pont kordinatajat siman meg lehetne adni letoltheto formatumban, e nelkul a helyszinen kellett szenvednem a pontok bepotyogesevel, e miatt nem adtam 5-t a webes megjelenesre.
A városi pontokat gyorsan és könnyen megtaláltuk a jó leírás segítségével.
Aztán nekivágtunk a természet lágy ölének. Sajnos a leírást útközben olvastuk el, így a rejtő telefonszámának hiányában a rejtett természeti kincsek egy másik kirándulás alkalmával, tündérrózsa virágzása idején várnak felfedezésre.
Érdekes volt a mocsaras terület, s bár napos száraz idő volt, mégsem sikerült járművel sokkal bentebb jutni a kútgödörnél.
Szívesen tanulmányoztuk volna a madárlesen és a házikóban elhelyezett plakátok segítségével a környék élőlényeit, de ezek a képek sajnos sérültek, hiányosak :(.
Az ládához érve ki bokáig, ki térdig sáros lett, ezért érdemes gumicsizmát hoznia a következő kincsvadásznak. A Pálinka Múzeumos jegyek sajnos elfogytak - ezért kéretik pótolni :) .
Sok állatot, madárhangot láttunk, hallottunk - nagy élmény volt ez a felderítés.
A városi pontokat gyorsan és könnyen megtaláltuk a jó leírás segítségével.
Aztán nekivágtunk a természet lágy ölének. Sajnos a leírást útközben olvastuk el, így a rejtő telefonszámának hiányában a rejtett természeti kincsek egy másik kirándulás alkalmával, tündérrózsa virágzása idején várnak felfedezésre.
Érdekes volt a mocsaras terület, s bár napos száraz idő volt, mégsem sikerült járművel sokkal bentebb jutni a kútgödörnél.
Szívesen tanulmányoztuk volna a madárlesen és a házikóban elhelyezett plakátok segítségével a környék élőlényeit, de ezek a képek sajnos sérültek, hiányosak :(.
Az ládához érve ki bokáig, ki térdig sáros lett, ezért érdemes gumicsizmát hoznia a következő kincsvadásznak. A Pálinka Múzeumos jegyek sajnos elfogytak - ezért kéretik pótolni :) .
Sok állatot, madárhangot láttunk, hallottunk - nagy élmény volt ez a felderítés.
A harmadik pontot rosszul olvastuk le - köszönet a rejtő segítségéért. A negyedik pont felé vezető utat nehezen találtuk, már épp' feladtuk és indultunk GCSOCS felé, mikor a Izsákról kiérve adtunk egy utolsó lehetőséget a regionális hulladéklerakó felé vezető útnak és kiderült, hogy ez a jó irány.
Az utolsó ponthoz a nádason keresztül vezető ösvényen állt a víz, így kettőnk közül mint férfinak, nekem kellet feláldozni magam és átsétálni a vízen. Mikor a házhoz értem, pár percig csak keringtem, mert sehol sem találtam a ládát, bármely oldalról néztem alá. Már épp' bosszankodni kezdtem, hogy ezért mentem bokáig a jeges vízben, mikor rátaláltam. Gyors logolás, majd irány vissza a kocsihoz cipőtcserélni.
Jól megdolgoztatott bennünket, de nagyon szép környezet és a rejtés is kiváló, szellemes, elgondolkodtató. Élveztük nagyon. A láda szakasznak még terepjáróval sem mertünk nekivágni, de a kb. 4 kilóméteres gyaloglás kimondottan jól esett. Ránk is sötétedett, mire a madárleshez értünk. A fiam is kicsit morcos lett, mivel a láda kiszedése közben megcsípte a csalán...( 5. kép) Aki esetleg most akar odamenni, javasoljuk a gumicsizma használatát, vagy nagyon meg kell gondolni hová lépsz. Ide egyszer tavasszal vagy nyáron visszatérünk.
A pálinkamúzeumi belépő elfogyott, sajnos már nekünk sem jutott ! Kenuzni meg igy télviz idején, már nem volt kedvünk...:-))))
Köszönjük a rejtést, igazán élmény volt megtalálni a "kincset" !
Alföldi pontvadászat Pupuval (16/20) hajnaltól estig. Vittünk is, mozgattunk is, az idő is tűrhető volt (decemberhez képest), szóval jó volt.
Nagyon érdekes környék, vicces a tó elnevezés, hiszen vizet nem sokat láttam. Viszont a környezet szép, kár, hogy a késői időpont és a ködös id miatt madarat nem sokat láttunk...
Kupec biztatására ismét nekivágtunk a keresésnek. Mivel a városi rész már korábban megvolt, ezért rögtön a láda kereséséért indultunk.
Délután fél kettőkor értünk Izsákra. Autóval a megadott úton letértünk, majd ott hagytuk, ahol a betonút véget ér (pontosabban elkanyarodik), kb. 3 km-re a 4. ponttól, légvonalban. Ezt követően Befi leírása alapján gyalogoltunk tovább. Ennek alapján gyorsan meglett a negyedik pont, majd az ötödik is. Igazából nem tudom, hogy miért kellett ezt ennyire elbonyolítani, mert a negyedik ponton nincs semmi érdekes, az ötödiken viszont fel kelle menni egy rozoga lépcsőn, ami még veszélyes is lehet. Szóval szerintem elég lenne a végső koorindátákat megadni.
A láda helye, majd a láda is gyorsan meglett. De még így, tartósan száraz időben is helyi túrabakancs nélkül nem lehetett volna rendesen megcsinálni.
A naplófüzetet különösen igényesnek tartom, köszönöm, hogy erre is hangsúlyt fektettél. A helyszín, amit megmutattál, nagyon szép. Kedvem lett volna becsónakázni...
Még éppen sötétedés előtt visszaértünk az autóhoz. A visszaúton aellettünk kwad-ot száguldottak el. Az idő egyébként csodaszép volt, valószínűtlenül meleg volt, és nemcsak a kabát, de egyéb ruhadarobok is lekívánkoztak.
A környezet ötös, no comment.
Az elrejtés négyes: a 6. állomás kitűnő, de az összes többi hanyagolható. (Az Izsákkal kapcsolatos kritikámat már megírtam, de szerintem külön kellene választani. Valójában elég lenne itt csak a 6. pont, az 1., 2., 3. és 7. pedig egy esetleges Izsák multi részei lehetnének.)
Webes megjelenés: alapvetően nem tetszik, sok segítséget nem ad, sok helyen érthetetlen a megfogalmazás. A pontokat jó lenne coord formátumban megadni.
A logokat áttanulmányozva és követve a befi által leírt megközelítési útvonalat elég egyszerű volt.
A ládához most gumicsizma nélkül is be lehet jutni.
Boróka-kupa, évadzáró tájfutóverseny Bócsán. Oda- és visszaúton ládászás.
A városi pontok nem ragadtak meg. Az elsőnél bizonytalan voltam (de ott jót olvastam le), a második OK, de miért nincs koordináta. A harmadiknál én egy betüt olvastam le. Mi az, hogy gyári jelzés?? A helyes karakterért köszönet Attibatinak.
Az autót már jóval a 4. pont előtt leállítottam és gyalog-futva mentem tovább. (Ilyen helyen illetlenség autózni.) Láttam néhány ragadozó madarat. Minden simán megvolt.
Az utolsó ponthoz vittem gumicsizmát magammal, de nem volt rá szükség. A ház előtt most is parkolt egy kenu - de evező nem volt hozzá, így csak a partról néztem a vizet.
Izsák-Kiskőrös-Szabadszállás-Izsák 110 km kerékpárral
Végre megvan ez a mumus láda is. Sokáig az utolsó pont megközelítési nehézségei tartottak vissza - elég kényelmetlen bringával csizmát szállítani - de most a hosszú száraz időszak után reméltem hogy nem lesz probláma a megközelítéssel. Hogy biztosra menjek előző nap felhívtam Matheus , aki a vízállás becslésére elvégezte a pince tesztet, azaz ha nincs víz a pincéjükben, akkor száraz lábbal meg lehet közelíteni a madárlest. Nem volt.
A főtéren parkoltam az autóval ahol mindjárt megszámoltam a megszámolandókat - mint utóbb kiderült rosszul. Nem jelentett problémát - az előző logok elolvasása után - a kúton levő szám megfejtése sem.
Az 4. ponthoz vezető út megtalálásával egy kicsit bénáztam mivel a Topoguide egy nem létező, nádason átvezető úthoz irányított. Szerencsére rá volt töltve a vevőre a tuhu-s túristautak is így túristautat választottam az ásatlan kút megközelítéséhez. A leírás - szvsz- azt sugallja hogy a pont betonúton megközelíthető utóval, de erről szó sincs.
A pont környezetét vastagon frissen vágott fenyőgallyak borítják be, ezért nem is nagyon kerestem az elhagyott kútgödröt. A következő pont koordinátája szerintem nem a kútgödörre van felírva, hanem egy különálló objektumra. ("Ez az elhagyott kútgödör észrevehető... Jól nézd meg, és megtudod a következő megálló helyét.")
Ay 5. pont előtt megint megküzdöttem a Topoguiddal mivel hatalmas kerülővel akart a kilátóhoz vezetni holott csak 150 méterre voltam tőle. Sajnos a kilátóban vandálok letépték a jelszóhordozó tájékoztató plakátot, de a jelszó még megfejthető. A leírás alapján a helyszínen a láda koordinátái egyértelműen meghatározhatók.
A madárles gumicsizma nélkül megközelíthető az ösvény csak itt-ott saras, de ez túlélhető. A vandálok nyomai itt is látszódnak, a hidak padlózata több helyen felszaggatva, a madárles ablaka betörve. A láda még a helyén volt (Matheus információja szerint télen az NP munkatársai eltávolítják a ládát)
Az útvonal teljes bejárása bringával 2.5 óra volt , viszonylag jól kerekezhető földutakon (szerencsére a homok kicsit nedves volt, így nem süllyedtem el benne). További egy óráig tartott , míg visszakeveredtem Izsákra.
Utolsó szabadnap október 31 előtt, úgy döntöttünk, hogy felkutatjuk ezt a multit. A ládát végül nem találtuk meg (ld. később), viszont volna néhány megjegyzésem a leírással kapcsolatban.
- Az első állomás nem teljesen egyértelmű (és a bank melletti épületre gondolok).
- A második állomás valójában nem látszódik az első helyről; szerintem érdemes lenne megadni a koorindátákat. (Az egyiket egyébként feleslegesnek tartom; érdemes lenne talán az elsőt kivenni, mivel a másodikat megkeresve úgyis "feltűnik").
- A harmadik különösen nem egyértelmű; még akkor sem, ha az ember tudja, hogy mit kell nézni. (Pont az a karatker nem világos; talán egy számjegyről van szó).
- A gondok viszont a negyedik ládánál jöttek elő. El is indultunk a leírt irányba, haladtuk jó sokat a vasúton túl, majd balra fordultunk. Az út nyílegyenesen vezetett a cél irányába, viszont kb. 2,9 km-re a céltól már földút vezetett tovább. Azt autóval inkább ki szerettük volna hagyni, gyalog viszont már nem bizots, hogy meg tudtuk volna járni sötétedés előtt. Viszont egyszer már jártuk erre, és különben is, bizonytalanok voltunk a megközelítést illetően, ezért a korábban megtett úton jutottunk ki Izsák mellé a lóversenypályához. Azt gondoltuk, hogy helyben vagyunk, csakhogy a kilátóból kiderült, hogy a tónak a túloldalűán van a láda, tehát mégis a másik, eredeti irányba kellett volna mennünk. Persze arra már nem vállalkoztunk így óravisszaállítás után.
A helyet majd talán tavasszal ismét felkeressük úgy, hogy időben reggel elindulunk. Az elrejtóőnek viszont lenne néhány jobbító javaslatom:
- Jó lenne, ha a koordináták meglennének letölthető formátumban is. (coord használata)
- Szerintem kellene néhány trackpont a megközelítéshez (legalább a kanyarok jelzése).
- A leolvasandó adatok legyenek precízebbek és egyértelműbbek.
- Az első 3 kooridinátáról már írtam.
- A negyedik kooridnátánál dem derül ki, hogy pontosan miről van szó. Ott található esetleg az ötödik kooridnáta?
- Az ötödik pont esetében a leírásból el sem tudom képzelni, hogy hogyan kell meghatározni a láda kordinátáit. Mit jelent az, hogy a kanalasgémet kell segítésgül hívni? (Gondolom, a helyszínen ez egyértelműbb, de azért akkor is...)
- A hatodik ponthoz (láda) tényleg csak térdig érő gumicsizmában lehet eljutni? Azért ezt jelezni kellene... (Nekünk ugyanis csak egyszerű túrabakancsunk van.)
- Ismételten átolvasva a kooridátákat, ha jól értem, a hetedik pont már opcionális. Szerintem ezt egyértelműbben jelezni kell.
Kecskemétről egy kerékpáros túra keretében. A biciklit elég sokat kellett tolni a magas növényzet és a homok miatt. Az utolsó 100 m-t bokáig érő sárban tettük meg, az utolsó 10 m-t tetézte a csalán is.
Mindezek ellenére a multi nagyon jó, szépen fel van építve.
20. ládám, ami nézve a többiek megtalálásait szinte semmi :) Nekem mégis sokat számít, mert ennél a ládánál döntöttem úgy hogy szabadidőm nagy részét egy jóideig a ládázás fogja kitölteni :) Beavattam vadiúj Gore-Tex-es túrabakancsom (amit sikerült féláron beszerezni ;) így minden adott a további (remélhetően eredményes) ládázáshoz.
GCIsakkal kapcsolatban Kicsi Joe szinte mindent leírt, így csak néhány dologgal egészítem csak ki. Az első és legfontosabb, hogy ez a hely sokkal több megtalálást érdemelne :). Ahogy már többen is írták, autóval drive-in végigjárható (nem az eredeti útvonalon!) csak az utolsó állomásnál kell 100m-t gyalogolni. Sajnos az utolsó állomás környéke (a tanösvény mellett) eléggé szemetes, erre oda kellene figyelni! A tó minden negatív élményt (ha volt ilyen) feledtet. Köszönet a rejtőnek!
p.s. a kenut mindenképpen ki kell próbálni :)
Hát, szép kis délelőtti túra volt, így Vasárnap :) . A főtéren szépen szét kellet nézni az utókornak szánt kőrakás után :). A kút szintén megtréfált minket. Nem találtuk el a kút gyári jelzését, illetve nyugodtan lefényképeztük, de egy rosz karaktersort. (kút csőre a trükk, nem az oldala. / köszönjük a telefonos segítséget a rejtőnek/). Egészen az 5. pontig arra gondoltunk, .. hát ez nem is volt olyan vészes, mint amire számítottunk. Nade ott volt a 6. pont előttünk, mint tudatlan, és a loggokat nem olvasó keresők előtt :)) (illetve csak én nem olvastam , de mind1). Szóval, pallóra vigyázni, hiányoznak darabok, és beszakadozott. Gumicsizma kötelező, feltéve ha nem sajnálod a lábbelidet, ha elsűlyedsz lábszárig. A tó viszont kárpótol mindenért. Igen szép, és ha van egy kis "jármű" , hogy a nádastól tudj valamit látni a tó közepén , akkor még felejthetetlenebb a dolog. Szóval köszönjük a ládát , igen érdekes volt.
u.i : nem találtunk pálinkafőző múzeumi belépőket, de a kútból okulva lehet , hogy csak nem vettük észre :)
Jártam már errefelé, jó tíz éve nagyot futottunk a vidéken, néhol elárasztott réteken - jó volt. Most a télies arcát ismertem meg, szép ez ilyenkor is! Izsák nem nyűgözött le - és ha mások sem a jó feliratot olvasták le a kútról, miért nincs még megemlítve a leírásban, hogy a kifolyócsőrt kell nézni? Nem lett baj belőle, mert a Rejtő kedvesen kisegített, mint ahogy a láda helyével is. Köszönöm!
A tanösvény és az egész környék szuper. Madár kevés volt, vadludakat hallottam, és találkoztam két őzzel. A házikóhoz bevezető ösvény néhol szinte száraz volt, másutt kenuzni lehetne rajta, épp hogy be nem folyt felül a csizmába. A vége felé mély, fekete sár teszi még mókásabbá. A háznál volt egy kenu, de meg sem néztem, van-e lapát alatta, nem volt időm evezgetni, pedig érdekes lett volna.
Gumicsizma nélkül nem lehetett volna bejutni a ládához. Ötletes egy multi! Köszi! Vuminkével egymás lábát szaggattuk az iszapból, mire beértünk a ládához. :)))) A csizma is néhol majdnem kevés volt.....
Én is kérném a rejtőt, hogy felrakott képeink alapján fogadja el a megtalálást.
Tetszett! Nem is volt olyan nehéz, mint amire készültünk. Azért a gumicsizmák jól jöttek :) sajnos a belépő elfogyott, de egyébként is lecsúsztunk a múzeumról: november van. Rengeteg a kullancs, Johnny kutyusban legalább 20-at találtunk (szerencsére még nem befúródva), még fürdetés után is!!
Tüdővel a csuhás féle láda felé biciklivel. Nagyon jó dolgom volt, mivel egy szuper bringás ment előttem, aki csak úgy süvített, és ment, és ment. Sokat tanultam tőle. 30km/h volt a sebességünk kiskőrösről, ahova a vonat vitt. Eleinte kicsit gyorsnak tűnt, de aztán belejöttem. Igazából nem kicsi fordulaton kell tekerni, hanem úgy hogy kényelmesen lehessen pörgetni. Rájöttem hogy van egy terhelési határ ami fölött már nem birok gyorsabban tekerni, és ez meghatározza a max sebességemet is. Kb 45 perc volt az út a faluig.
Mivel tüdőnek már megvolt ez a láda, végigkalauzolt az útvonalon, ami nagy segitség volt, mert nem kellett nagyon semmit keresni, és az útvonalat is mutatta.
A faluból kiérve befordultunk balra egy betonútra, ami aztán átment földútba, aztán maradt homok, aztán meg a végén nyakig érő növénysáv a keréknyomban. Szépen haladtunk, bár tüdő elmondása szerint télen sokkal könynebben ment.
Itt még lehetett biciklivel menni, szúnyog sem volt sok, végülis a nádast bicikliztük körbe. A madárkilátónál beragadtam a biciklivel, ezért egy lábbal beleléptem a vízbe, itt gyorsan átváltottam szandálra.. Ügyes megoldás a madártábla..
Továbbmenve azt hittem erre senki sem jár de a tanösvényen hamarosan szembejött velünk egy óvodáscsoport akiknek ezt a területet mutatták be.
A ládához már csak én mentem be.. vagy tocsogtam.. vagy elsüllyedtem.. vagy .. Szóval a fahíd hamar elfogyott, helyette maradt mocsaras-nádasos-saras-víz. néha kézzel kellett magamat kiszabadítani, emrt beleragadtam.
A láda a bejárat mellett van jobbra lenn. Igazábol annyira nem volt különös a láda, de ha madarakat látok meg több időt töltünk itt vezetővel jó lehet. kb 2 óra volt végig biciklivel. 11km.. letudtam legalább.
Nagy várakozással kerestük ezt a ládát, direkt a tündérrózsákra időzítve. Egy kicsit csalódott vagyok. Tele a tó virággal, de a nádtól alig látni, vízbe menni meg nem szabad, és a ládaleírásban kínált szakértői segítséget nem kaptunk (pedig előre jeleztük). (Madarakért nem lehet reklamálni, mert ugye repülnek, ha nekik tetszik mutatják magukat, ha nem, nem.) Most, hogy háromnapos esőzés után vagyunk túl a 4. megállótól a 6. megállóig elég tocsogós, a 6. pont előtt mocsaras az út, de a gumicsizmán felül azért nem folyik be. Utunkat végig szitakötők, békák hada követte.
A városi pontok jók, hamar megtalálhatók. De a tóhoz ELJUTNI? Térképet előre beszerezni kissé nehéz (Kecskemét, vagy a helyi könyvtár tud segíteni), műszer nélkül sok kalandot ígér. Itt a LEÍRÁS mások okulására:
Izsák Kisizsák felőli végén, a városhatáron kívül van egy aszfalt út Regionális hulladéklerakó táblával. Na azon be kell menni, és addig menni rajta, amíg élesen jobbra fordul. Mi nem fordulunk be, hanem egyenesen tovább a homokúton. Itt már megjelenik a sárga csík jelzés, ezt kell követnünk majdnem 4 km hosszan. Az út átmegy a sineken, elhaladunk régi tanyák mellett, látunk az út szélén kútgyűrűket is, de ez még nem a nekünk kellő. Majd egyszer elkanyarodik a sárga csík balra, jól láthatóan kitáblázva, kövessük. Majd rövidesen jobbra fordul (Itt látunk egy háznál madárlest, de ez nem jó nekünk). Figyeljünk, a következő kereszteződésnél (jegenyenyáras-akácos facsoportnál) balra kell fordulni. Itt elhagyjuk a sárga jelet, az út az eddigi autózható homokútról füves, elhagyatottá válik. Mi itt tettük le az autót, innen csak gyalog mentünk, irányt tartva. Hamarosan megjön a kellő kútgyűrű, innentől meg már megy minden. Az utat néhol annyira benőtte a növényzet, hogy alig kivehető, helyenként vízben áll, de csak kövessük, akkor célba érünk.
Még valami. A ládából kivettük a pálinkamúzeumi belépőt, ez volt az utolsó.
Összességében jók a pontok, egy jó félnapos kirándulás kerekedik ki belőle rohanás nélkül. [gps nélkül]
befi
Sok, sok telefonálgatás és emilezés, no meg a második nekifutás végeredményeként végre megérkezett a szóbeli engedély, miszerint a terület illetékesei, habár nem érnek ránk, de tudnak rólunk, azaz megtekinthetjük a Kolon-tó kincseit.
Izsák egy tényleg nagyon szimpatikus, rendezett, tetszetős település, de bevallom őszintén, minket a Kolon-tó kincsei vonzottak igazán, ezért a koordinátaszámolgatáshoz szükséges kötelező célpontokat hamar megtaláltuk, majd irány az ebben az esetben hatványozottan is igaz kincskeresés.
A negyedik pontnál, látván a hatalmas, szabad vízfelület nélküli nádast, kissé elbizonytalanodtunk, ami az igazi kincs felfedezését, azaz a madárparadicsom megtekintését illeti. Ezt csak tetőzte az ötödik pontban látottak, vagy nem látottak. És sajnos mindez csak kicsúcsosodott a hatodik pontban, a ládánál.
Szóval valószínűleg kissé későn értünk oda, mind, ami a dátumot, és az órát illeti. Időnként egy-egy kócsag tett egy felfedező kört felettünk, de még akár az is megtörténhetett, hogy ugyanazt a kíváncsi, vagy optimista kócsagot láttuk. Úgy látszik június elején, koradélután, abban a hőségben már mindegyik madár behúzódott a nádba, merthogy ott rengeteg a madár, az biztos! Az utolsó ponthoz, azaz a ládához viszont csak gumicsizmában lehet eljutni. Az utolsó kb. 200 méteren több olyan jó párméteres szakasz van, ahol legalább 20-25 centire süllyedtünk a folyékony sárba. A ládát viszont épségben találtuk. A benne lévő "GEObelépő" kár, hogy majd két éve érvényét vesztette, de egy határozottan kedves és jó ötlet, oly annyira, hogy egyet el is hoztam emlékbe. De még maradt:-) A láda felett lévő madármegfigyelő épület kulcsát sajnos nem tudtuk, hogy kitől lehet elkérni, de azzal vigasztaltuk magunkat, hogy úgy sem láthattunk volna semmit. Egyrészt, mert valószínűleg a már említett okokból kifolyólag nem volt mit megfigyelni, másrészt meg azért, mert a madármegfigyelő épületnél még a madár sem jár, mondjuk egy picit levágni a ház előtti hatalmasra nőtt nádat, így ha lett is volna mit megfigyelni, az élő nádsövénytől úgysem láthattunk volna semmit. A pár méter széles nád-sövény ellenére annyit azért ki lehetett venni, hogy a várva-várt nyílt vízfelület odaát van, rengeteg gyönyörű tavirózsával borítva.
A visszafele úton két mocsári teknőssel is találkoztunk, és még őzeket is láttunk, de madarakat sajnos akkor sem. Ennek ellenére csak ajánlani tudjuk e multi célpontjait. Viszont a mi tapasztalatunkból okulva, az időpontot válasszátok meg jobban. Ide azért még vissza kell térnünk.
Köszönjük a helyet az elrejtőnek.
Anikó, Meli, Sám, Spám, Dani és Miki
Gumicsizma! és aki madarat is látni szeretne, az kérje el valahonnan a madármegfigyelő kulcsát. / mi nem tettük/
A sártúra után már nem mentünk be Izsákra, megijedtek volna a polgárok
Piroska
Igazi hardcore láda ez most, az utolsó szakasz bőven víz alatt áll. Amíg a tó vízállása ilyen magas, a nehézségi fokot inkább felfelé kerekítsétek :) Küzdöttünk derekasan, de a ládától 40m-re kénytelenek voltunk telefonos segítséget kérni (köszi!). A multi nagyon jó ötvözete a városi séta és az igazi érintetlen természet bemutatásának, nagyon tetszett, köszönjük!
Nagyon klassz ez a láda. A morgókútnál nem egyértelmű, hogy pontosan mit kell keresni. Lehet, hogy egy fotót fel lehetne róla tenni. (Én sem arra gondoltam.) A ládához az "út" elég kalandos volt. Egy ideig még kisérleteztem a zsombékokkal, de egy idő után nem lehet csak a vízben haladni.
Gyönyörű a környezet. Egy egész napot is el lehetne itt tölteni (az is kevés volna). Mondjuk én azt mondanám, hogy a 4-es pontnál akkor sem érdemes továbjönni kocsival, ha épp összkerékmeghajtású a járgány.
A környék nagyon szép, élveztük a kirándulást. Az első 5 megállót simán vettük, de sajnos a ládához nem jutottunk el. Amíg csak a bakancsom szárának magasságáig merültem a belvízbe, addig bizakodtam, de amikor lábszárközépig merültem a mocsárba, akkor feladtam és visszafordultam. Pedig a GPS már csak 67m távolságot jelzett. Nem baj, legalább egy kalanddal gazdagabbak vagyunk. Amúgyis visszajövünk még ide, mert a növényvilágra is kíváncsiak vagyunk. Meg persze a pálinka múzeumra is...
Így télen is csodálatosan szép a tó és környéke. Madarakat nem nagyon láttunk, de őzet többször is, nagyon közelről.
A kúttól szinte végig vizes volt az út, különösen a pallós rész után. De szerencsére most minden keményre van fagyva, így száraz lábbal tudtuk megközelíteni a házikót.
Kisebbik fiammal ősz óta terveztük ennek a környéknek a levadászását, de mivel GCHUSV segédeszköz nélkül nem megy, és ennek a ládának az elrejtőjével sajnos nem sikerült alkalmas időpontot találnunk a segédeszközöket illetően, végül ma úgy döntöttem, hogy nekilátok a környéknek.
Először fordított sorrendben gondolkodtam, de aztán a vasúti menetrend tanulmányozása után GCISAK kal kezdtem a napot. Szabadszállásig mentem vonattal, onnan kerékpárral Izsákig. Az első két pont nem okozott gondot, azonban a 3., mint a vonaton hazafelé bonyolított hosszas sms ezés kiderítette kétértelmű lehetett. A kút főjén lévő beöntött betűket jegyeztem le nem ezt kellett volna. Az elrejtő segített kibogozni a szálakat köszönet érte.
A városi rész befejeztével indultam a tóhoz. A leírást alaposan be kell tanulni: minden részletnek jelentősége van. Megtaláltam a tó felé az elrejtő által javasolt utat: ezen szépen lehetett kerekezni, csak a puha homokos részek okoztak gondot, amikor a vékony országúti kerék alatt be beszakadozott a homokút felszíne.
Az utolsó pontig szépen ment a dolog, szárazon megúsztam és végig lehetett tekerni, azonban a csónaknál akárhogy néztem, bokáig mindenképpen bele kellett lépni a vízbe, és itt persze vinni kellett a bicót. Nem baj, a célponton egy megdermedt teknősbéka fogadott ez feledtetett mindent.
Nagyszerű a hely, kiválóan lehet teljesíteni kerékpárral, egyedüli bosszantó rész a morgó kút, mert ott félreértettem a leírást. A láda végeztével irány az 52 es út, majd Fülöpszállás és Kecskemét. (Azért a sok homokút után igen jól esett a sima aszfalton való repülés...)
sajnos a jelszó elejénél vmit elírtam.
ettől eltekintve az egész multi szuper. naplemente, enyhe fagy, jég. nincs sár, szúnyog, csalán. csizmára sem volt szükség. jó lehet nyáron.
fűkocka.
A városi részt néhány hónappal ezelőtt - átutazóban - teljesítettük. Most kizárólag a "tanösvény túráért" érkeztünk. Nagyon szép idő volt, és nagyon tetszett az egész. Az utolsó 6 m "megpróbáltatásait" (derékig érő csalán rövidnadrágban) csak egy láda kedvéért vagyunk képesek vállalni.
Ildike, Ildi és Laci
Kalandos kis túra volt... Izsák központjában még nem volt semmi gondunk, nagyon szép volt! Meglett az épületen lévő felirat, a kút jele is, aztán sikeresen megérkeztünk a kútgödörhöz is. Na, de innentől jöttek a gondok...
Indultunk volna tovább a következő pont felé, de a száraznak tűnő talajban egyszercsak megsüllyedtünk, és már el is akadtunk az autóval. Mikor kiszálltunk, csak akkor szembesültünk vele, hogy itt minden televan apró kis békák százaival (de inkább ezreivel, vagy még többel!!!) Miután kitoltuk az autót, megpróbáltuk a gyalogos megközelítést is, de egyszerűen a békák között lehetetlen volt haladni! Kb. 10 percig tartott 20 méter megtétele, ha az ember nem akart békagyilkos lenni! Ezért innen kénytelenek voltunk visszafordulni...
Éppen ezért, köszönet illeti Nagy Mátét - az elrejtőt - aki miután megtudta kis kalandunkat, kisegített minket a jelszó végével! Így csak neki köszönhetjük igazából, hogy ehhez a ládánkhoz is beírhatjuk: "MEGLETT"!
Ez egy igazán kedvemre való, egésznapos multi!!
Igaz, hogy esős napot fogtunk ki ismét, de ez mit sem vett el az élményből. A városi pontoknál lehet ráhangolódni a későbbi "megpróbáltatásokra". Szerintem aki nem csak a jelszóért megy, rögtön a 4. pontnál tegye le a kocsit, különben a tapasztalnivalók jelentős részéből kimarad. Érdemes megfogadni matheus tanácsát, és időnként megállni, csendben figyelni, hallgatni.
Az utolsó pont kicsit izgalmasra sikeredett, itt már jó bokáig ért a víz azon az alig több, mint fél méter széles kis úton, amitől jobbra-balra már a láp, így kikerülni nem lehetett, csak tocsogtunk előre úgy, hogy a magasszárú bakancs is teljesen elmerült benne. Szóval gumicsizma ajánlott!
Szerencsére a végén jófajta pálinka várja az arra érdemeseket (mondom én, hogy jól van ez a multi felépítve! - bár, lehet, hogy láp előtt sem ártott volna egy kupicával!).
Köszönjük, matheus, nagyon szép nap volt!
lafi (a mostani felállás: Gabi + lafi mama és lafi papa)
Matheus, gratulálunk ehhez a geoládához!!!
Ez volt a legkalandosabb es egyben a legszebb láda amit felkerestünk. Noha a láda (fizikai mivoltában) most éppen nem volt kihelyezve, a környezet és az élővilág kárpótolt mindenért. Ma több geoládát is megtaláltunk előtte a környéken, de ez a multi láda tette fel a koronát a mai napra. El is határoztuk, hogy ide még eljövönk...de akkor húzunk majd gumicsizmát is :), sőt - amit most elmulasztottunk - hogy szakember vezetővel az "extrákat" is megnézzük...
Zsu + Mikulás
- a hangyaboly nekünk is feltűnt, le is fényképeztük...
- békával azonban nem szemeztünk :)
- Matheusnak köszönjük a jelszó végét (megdolgoztunk érte)
Ez egy csodálatos túra volt, némi bonyolítással. Ugyanis a 2. állomást képtelenség volt megtalálni: éppen falunapot tartottak és egy sörsátor épült pont a halom fölé. Valahol a pult alatt lehetett a halom.
A kilátóba a felámászást nehezítette a kitört létrafok, de akadályt nem jelentett :)). Ötletes a madarak segítsége! Az utolsó előtti pont, a tó lenyűgöző volt.
Visszafelé alaposabban megnéztem a majd 1 m magas hangyabolyt, illetve szemeztünk egy békával.
Sajna a Pálinka Múzeumra nem volt időm, így a Geobelépőt sem vettem el.
Érdekes kombinációja a városi és "terepi" multinak. Az előbbi olyan, amilyen a többi városi multi, az utóbbi viszont nagyon érdekes táj egy részén vezet végig, ezért végül is a maximális tetszési indexszel jutalmaztam a feladatot.
A madarakkal sajnos nem volt szerencsém: hiába töltöttem hosszú perceket a magaslesben, ezt csak fecskék honorálták, a képen feltüntetett vízi szárnyasok nem. Ezért különbözött az elmélet a gyakorlattól. :))
A 6. megállónál újabb balszerencse ért: a nádas már akkorára nőtt, hogy a tündérrózsákat csak sejteni lehetett mögötte. A látvány viszont még így is fantasztikus! Az ilyen növényeket általában lavórnyi, mesterséges tavakban lehet látni. Most ugyanez látható több hektáron!!
Az már csak (megsavanyodott) hab volt a tortán, hogy a ládát nem sikerült megtalálnom a házikó alatt, a Matheustól telefonon kapott maximális segítség ellenére sem. Így aztán ugrott a potya, GEOpálinka. :-(( A jelszóért - és azért, hogy erre a nagyszerű helyre kalauzolt, Matheust illeti a köszönet.
Volt egy kis gondom a városi pontokkal. Az elsöt foto alapján azonositottam, mert a téren nekem az OTP volt északra a kuttol.
A második betüt elöbb a szökökut mellett levö kupos összebetonozott valamin kerestem, de a föut másik oldalán találtam meg. A kut törzsén egy festéktöl már olvashatatlan öntött embléma van. Az igazi a csörén van az elrejtö szerint. Ezután már egyszerü és nagyszerü volt. Szép helyek, ötletes rejtés. Mindent összevetve tetszett a dolog. Külön tetszett hogy a közeli villanyoszlopokon a madár áramütést már igyekeznek megelözni
Mindannyiunknak nagyon tetszett ez a multi. Szupi ládába való ajándékokat vettünk a 3. megálló felé tartva, egy kis üzletben.
Nagyon szép környezetet választott az elrejtő a ládának. Van városnézés, kilátó, madárles, pálinkamúzeum /sajnos a lányok nem engedték, hogy felkeressem:-((( /. Szóval szépen kimunkált multi.
Aki mostanában megy az számítson a 6. megállóhoz érve egy 5-10 méteres csalánoson való átjutásra (180 cm magas , képeken is látszik). Tehát a hosszú ruha ajánlott !!! De csak ezen a kis szakaszon van gond a többivel nem.
Jól éreztük magunkat. Sok tavirózsát láttunk. A dobozt elég sokáig keresgéltük, persze hogy kis csalán mögött volt az is :-(
Összeségében ajánlani tudom mindenkinek.
//
Amikor éppen a GcIsak multi ládát cserkésztük be, éppen a 3 pontja felé haladva(11:30) elmentünk egy pizzéria előtt. Megláttam egy-két betoncserép darabot a járdán. Meg is jegyeztem, biztos vihar volt a közelmúltban, mert ezek a fajta cserepek nem esnek le egykönnyen. Kis nézelődés után mentünk tovább.
Tegnap este mit látok a fókuszban ? Isákon egy pizzéria tetejébe szombat délelőtt becsapódott egy ismeretlen tárgy, megrongálva a tetőt, betoncserepeket.
Valószínűleg nagyrészt jégből lehetett és egy szemtanú szerint kb 15 kg volt a súlya.
Egy kicsit elgondolkodtam, ha egy picit korábban járok arra, lehet hogy összetalálkozom azzal a jégtömbbel.
Ez nagyon jó kis multi volt. A városi pontok gyorsan mentek, bár a kútnál nem stimmel valami.
Sajnos csak kettő féle madarat láttunk, és beazonosítottuk őket az utolsó elötti ponton. A nádas között iszonyú meleg volt. Tavirózsák még nincsenek.
A négykerék meghajtású terepjáró jól jött a mocsár szélén. Egyébként nagyon jó az elrejtés, igazi kaland, mire az ember elkeveredik a ládáig. Mindenképpen visszajövünk a tó virágzását is megnézni.
Első megtalalója vagyok az "igazi" izsáki multinak! Nagyon érdekes volt, feledhetetlen élmény volt eljönni ide, még ebben a nem túl látványos időszakban is. Láttunk ám kócsagokat is, gyönyörűek! Biztos, hogy visszajövök majd ide a tündérrózsás időszakban is. Köszi, Matheus (a defektes kerekem cseréjéért külön köszönet:))!
Vagy 35 éve jártam Izsákon, mint katona. Szép nagy falu lett, mondhatni városocska. És ma 09:30 -ig két geoládával is büszkélkedhetett, de ennek egyenlőre vége.
Ha már arra jártunk, megnéztük a www.izsak.hu -n ajánlott további látnivalókat is. Tanulságos séta volt.
Tisztában vagyok a helyzettel, hogy az ember első csecsemőlépései nem állnák meg a próbát egy nemzetközi futóversenyen. Mégis örömteli dolog az első lépések megtétele.
OK [wapon beküldött szöveg]
Munka után kiugrottam megkeresni, persze GPS nélkül. Már itthon vettem észre, hogy van Izsákon mégegy láda, azt meg a nagy sietségben kihagytam. Pedig ott mentem el mellette.
Bár megkérdőjeleződik ennek az értelme, hogy ez geocaching e! Mivel az eredeti elképzeléshez nagyon messze áll, amikor GPS nélkül megtalálható egy láda. És főleg egymástól 200m-re kettő.
Javasolnám az elrejtőnek, multiládával mutassa be városát. Példát lehet találni sokat, csak gondoljunk a Csongrádi Virtúrára, vagy az Ajkai Fejtegetőre. Szerintem ennél igényesebben is be lehetett volna mutatni Izsákot.