geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Nyomtatás
4547. Baláta (GCBLAT)
Madárles
Madárles
Vízi sétány I.
Vízi sétány I.
Vízi sétány II.
Vízi sétány II.
Fűzláp
Fűzláp
Zsombékos
Zsombékos
Aszály idején a zsombékos siralmasan néz ki
Aszály idején a zsombékos siralmasan néz ki
A tavasz a hidegvérűeknél is tavasz - emeletes béka
A tavasz a hidegvérűeknél is tavasz - emeletes béka
A sétány végén nyílt víz
A sétány végén nyílt víz
Úszó szigetek
Úszó szigetek
Aldrovanda
Aldrovanda
Tóalma
Tóalma
Vízi hídőr
Vízi hídőr
Keskenylevelű hídőr
Keskenylevelű hídőr
Szíveslevelű hídőr
Szíveslevelű hídőr
Tőzegeper
Tőzegeper
Csetkáka
Csetkáka
Tündérrózsa
Tündérrózsa
Vízi harmatkása
Vízi harmatkása
"Ez vagy valami, vagy megy valahová"
"Ez vagy valami, vagy megy valahová"

Szélesség N 46° 18,630'
Hosszúság E 17° 12,528'
Magasság: 158 m
Megye/ország: Somogy
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2019.04.20 12:30
Megjelenés időpontja: 2019.04.20 15:36
Utolsó lényeges változás: 2019.04.20 15:36
Utolsó változás: 2019.04.28 07:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Felhasználó: Ajtony
Nehézség / Terep: 1.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2200 m
Megtalálások száma: 10
Megtalálások gyakorisága: 2.1 megtalálás hetente


A Baláta-tóként ismert védett ősláp ládáját (16*16*20 ccm) a tanösvény 600 méter összhosszúságú deszkajárda központi építménye rejti.
A külső oldalon keresd a deszka rejteket!

A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető.

Megközelítés
Kaszópuszta Somogyszob felől keskeny, de jó állapotú aszfaltos úton közelíthető meg. Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet. Esetleges viperaveszély és természetvédelmi előírások miatt kizárólag az erre kijelölt utakon haladjunk!
A falucska főterén  N 46° 19,136' E 17° 13,476' 170 m [GCBLAT+1parkoló], vagy a kisvasút parkolójában érdemes leállni  N 46° 19,108' E 17° 13,277' 170 m [GCBLAT+2parkoló].

Belső-Somogy geológiai közelmúltja
A Baláta-tó kialakulása és fennmaradása Belső-Somogy (itt erősen leegyszerűsített) geológiai múltja alapján értelmezhető [1]. A Pannon-tó agyagos-homokos üledékekkel történt feltöltődése sík vidéket alakított ki. Pár millió évvel ezelőtt a síkság a tengerszint fölé került, végül az így létrejött szárazulaton kanyargó ős-folyók áradásai 5...10 méter vastag durva homokréteget terítettek a pannon rétegekre. A legutóbbi jégkorszak utolsó, száraz szakaszában, mintegy 10...15 ezer évvel ezelőtt a rossz termőképességű homokos talaj gyér növényzete nem óvta meg a felszínt a szél tájátalakító munkájától, az uralkodóan északias szelek a mészben szegény homokot helyenként elhordták, máshol kis magasságú dombokká halmozták össze. A mélyedésekben a vízzáró agyagos pannon üledékek a felszínre vagy felszín közvetlen közelébe kerülhettek, így aztán sík területeken a lefolyás nélküli horpadásokban pangó vizes területek alakultak ki. A széljárásnak megfelelően észak-dél irányú szabad lefolyású sekély völgyek pedig máig önként adódnak a Drávába siető sokágú Rinya és Tekeres-berki patak meg mellékvizeik felduzzasztása révén mesterséges tavak létesítésére  N 46° 18,322' E 17° 15,055' 155 m [GCBLAT+Halastó]. A sík vidéken alig érzékelhető vízválasztó is létezik: a Baláta nyugati környékétől induló kis erecskék a Zala-Somogy Megyei Határárok révén már a Balatonba viszik a felfakadó talajvizeket.

Baláta: tó, mocsár, vagy lápvidék?
A köznyelv nem nagyon különbözteti meg a mocsár és láp szavakat - a Baláta nagy része a hozzáértők szerint lápvidék. A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, ahol az oxigénben szegény környezetben állandó tőzegképződés folyik az elhalt növényzetből, és a mocsárral ellentétben, a tőzeg fel is halmozódik.
A Baláta elnevezés (hasonlóan a Balaton névhez) délszlávok öröksége lehet: ők a kora középkori avar birodalom hanyatlása után a Keleti Frank birodalom alattvalóiként települtek be ideiglenesen a tágabb vidékre. A blata szó szlovénül ma is iszapot jelent; a név is arra utal, hogy Külső-Somogy déli részének legnagyobb természetes állóvize már akkor sem volt állandóan nyílt víztükör. A korai időkben még lehetett lefolyása, de ennek megszűntével a víztükör nagysága és a vízmélység ma is a csapadék- és párolgási viszonyoktól függ. Csapadékosabb években a vízszint a madármegfigyelő toronynál lévő partvonalig emelkedhet, ekkor a tó legnagyobb mélysége elérheti a 3 - 3 és fél métert. Átlagos években a víz visszahúzódik a partvonaltól. A vízborítás területe és mélysége évszakos vagy akár napi változást is mutathat.
Az emberi tevékenység hatása is számottevő: az elmúlt századokban a tágabb környéken kiásott vízelvezető árkok a talajvíz szintjét csökkentve járultak hozzá a tó teljes elmocsarasodásának felgyorsításához. Aszályos években teljesen el is tűnhetett a vízborítás. Szentán régebben emlegettek egy esetet, amely szerint az 1930-as években egy kéményseprő nekiindult, hogy gyalogosan átkeljen a kiszáradtnak tűnő tavon, de sohasem került elő a csalóka mocsárból... A 176 hektárnyi tó nagyobb része ma is lápos, mocsaras, zsombékos terület, néhány nagyobb és sok kisebb nyílt vízi felülettel. Ettől délre kissé elkülönülve a kisvasúti megálló közelében a kis Bojsza-tó érdemel még figyelmet.

Baláta történelme
Baláta első ismert írásbeli emléke 1295-ből származik, mint a királyné birtokaként szereplő Balátafő (akkori helyesírással Balatafew). A török megszállás időszakában a nehezen járható, erdős-mocsaras vidék a környező falvak bujkáló szórvány népességének némi túlélési lehetőséget nyújtott, ezért aztán a tó elnevezése is folyamatosan fennmaradt, igaz, az I. Katonai felmérés (1782-1785) térképszerkesztője Paládaként rögzítette (a feltehetően német anyanyelvű szerkesztő ugyanakkor a szomszédos Bolhást is Polhás-nak hallotta...).
Az elmúlt századokban főúri birtokként a környék vadászterületként hasznosult, sokáig erdészeti haszonvétel sem folyt, így őrizte meg természetközeli állapotát.

Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum
A Hazánkban több mint két évszázada folytatódó vízrendezések következtében a vizes-mocsaras élőhelyek erősen összezsugorodtak, a megmaradt területek természetvédelme sürgetővé vált. A Baláta védetté nyilvánítása 1929-ben vetődött fel, és 1942-ben nyilvánították védetté, megyénkben elsőként. 2008-tól a környező erdőség, mint erdőrezervátum természetmegőrzési terület (Szentai erdő: Natúra-2000), maga a tó pedig jelentős vízi élőhely.
Ennek megfelelően vadászati korlátozás alá nem eső időszakokon kívül is a szigorúan védett területekre vonatkozó tartózkodási és közlekedési szabályok érvényesek. A tóban, illetve mocsárvidékben és élővilágában a madármegfigyelő toronynál induló vízi sétányról szabad és lehet is gyönyörködni.

A Baláta-tavi ökoturisztikai sétány
A 2014-ben átadott deszkasétány jó példája annak, hogy meg lehet találni azt a módot, amelynél az ilyen különleges, régebben nem látogatható helyek a természet barátai számára hozzáférhetők lehetnek [2]. A 600 m hosszú deszkasétány névadója a tó elhivatott kutatója, a kaposvári Táncsics gimnázium egykori tanára, Marián Miklós.

A Baláta növénytársulásai
A vízborítás éves, évszakos vagy akár napi változása a lápvidék egyes foltjain más-más növények együttesét juttatják uralkodóvá, és ez a sokszínűség teszi a Balátát különleges értékké.
A part közeli részeken megfigyelhetők a tőzegmohás és csalános égerláp-szegélyek, a vízborította fűzlápok, nádas és gyékényes területek, az időszakosan kiszáradó síkokon a zsombéksásos, csetkákás és nádtippanos láprétek, az állandóan vízborítás alatt fekvő sekély részeken a tündérrózsa, beljebb az úszó hínárosok is.
Baláta lápvidékén megfigyelhető az ingó- és úszóláp képződésének ritka természeti jelensége is [3]. A víz magas tápanyagtartalma miatt a növényzet nagy tömegű, és a víz alá süllyedő sok elhalt rész az oxigénhiányos környezetben gázképződés (metán, szén-dioxid, kén-hidrogén) mellett tőzegesedik. A főleg keskenylevelű gyékény és vízi harmatkása kusza elhalt gyökérzete és törmelékei közé szoruló gázok a partközeli részeken egybefüggő tőzeges részeket emelnek a felszínre, és ezt a réteget évek során a ráhulló falevél és por hizlalja, területét uszadékfák is növelhetik. Lassacskán növényzet is megtelepszik, és ezzel kialakul az ingóláp. Nevét arról kapja, hogy már a rálépő ember súlyát is megtartja, de mivel a növények gyökérzete nem nyúlik le a tófenékig, a léptek alatt mozog. A vízszint változásának és hullámzásának hatására leszakadó darabjai önálló életre kelnek, a szél a nyílt vízre sodorja őket, ezzel létrejön a növényzettel fedett, az itt költő madaraknak fészkelő helyet, az átvonulóknak pihenőt kínáló úszóláp.

Növényritkaságok
Hazánkban egyedül itt él [4] a világszerte is ritkaságszámba menő rovarevő aldrovanda, amely olyan ritka, hogy még magyar neve sincs. Ez a kis, arasznyi virágos növény gyökérzet nélkül, szabadon lebeg a vízben, és a parányi élőlényeket kanalas leveleinek összezárásával csapdába ejti, majd megemészti, így jut tápanyagokhoz.
Itt él a hosszú vízborítást is elviselő tóalma, és - más hídőrfélék mellett - az országos példányszám nagy részét kitevő szíveslevelű hídőr. Főleg az úszó szigetek szegélyein él a ritka tőzegeper.

Jellemző állatvilág
Hal nemigen található a tóban, egyedül a máshol is erősen megritkult compót érdemes említeni.
A vízimadarak, békák, gőték, teknősök sokasága, mint minden vizes élőhelyen, természetes dolog, és akadnak ritka rovarfajok is. A Baláta körüli védőerdőben éli rejtett életét jégkorszaki maradványként a csalitjáró pocok, de akadnak olyan különlegességek is, amely nem csak a természettudósok érdeklődését kelthetik fel: a Hazánkban ritka, védett keresztes vipera hidegtűrő boszniai alfaja és fekete változata.
A keresztes viperát aránylag könnyű megkülönböztetni a siklótól arról, hogy testük zömökebb, rövid farkuk hirtelen keskenyedik el (népies nevük kurta farkú kígyó). Megismerhetni a hátukon végigvonuló széles, zeg-zugos mintázatról, jóllehet ez éppen a Baláta környékén nem gond nélküli: előfordul a fekete vipera változat, amelynél a sötét zeg-zugos sáv alig különül el az alapszíntől.
A körülményektől függően a viperamarás halálos veszélyt jelenthet, Hazánkban már ebben az évezredben is történt ilyen baleset. Kígyómarás során nem minden esetben kerül emberi élet kioltására alkalmas mennyiségű méreg a szervezetbe, de különböző ijesztő és fájdalmas tünet, maradandó károsodás, néha szövetelhalás is kialakulhat sürgős orvosi beavatkozás nélkül a marást követőleg, a lábadozás akár egy évig is elhúzódhat.
Megfigyelték, hogy a viperák egyedszáma a környéken az utóbbi időkben csökken, aminek oka a vaddisznók elszaporodása lehet. A vaddisznó durva bőre és szalonnarétege viszonylagos védelem a méreg felszívódása ellen, ugyanakkor a disznó szívesen eszi a vipera fiatal példányait [5]. Gondolom, emiatt az átlagember nem búsul különösebben. Működjön a védett természet a saját törvényei szerint!
Akárhogy is, az óvatos viperák nem szoktak ok nélkül támadni, egy kis figyelmességgel elkerülhetők a veszélyes helyzetek. Mindenekelőtt, ne térjünk le a kijelölt útvonalakról és a deszka járdáról! Ne kotorásszunk talajszinten! Ha megtörténne a baj, sürgős orvosi segítség szükséges.

Források
[1] Belső-somogyi homokvidék
[2] A deszkasétány átadása
[3] Kopasz Margit (szerk.): Védett természeti értékeink (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1976.) p. 94-95.
[4] Natúra-2000
[5] Nagy Jenő [et al.]: Kaszó 600 éve (HM Kaszó Erdőgazdasági Rt. 2004.) p. 114.
Állapot: kereshető

Értékelés: értékelés (9 db): környezet: 5.00 rejtés: 5.00 web: 4.93 átlag: 4.98

 - történelmi nevezetesség, várrom, épület?
 + szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
 + különleges látványosság, helyszín?
 - speciális koordináta-érték vagy magasság?
 + vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
 - település belterületén van a láda?
 - van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
 + nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
 + ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
 - hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
 - megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
 - a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
 - babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
 + kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
 - igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
 - a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
 - sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
 - jellemző-e GPS-t valószínűleg zavaró sűrű erdő, magas sziklafal?
 - szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
 + el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
 - GPS nélkül is érdemes megkeresni
 + kereshető minden évszakban
 - kereshető 24 órában
 - a látnivalóért fizetni kell


padler 2019.05.18 08:50 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.92
A kaszói kisvasúti napon, a gyalogos teljesítménytúra reggeli (rendezői) bejárásán kerestük meg.
efemm+padler

IMG_20190518_084725IMG_20190518_084622
IMG_20190518_090159DSCN80752
sirgalahad 2019.05.11 11:58 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.56
Cipőmön a Baláta sár
Harmatkását látni vélem
Őzeknek ez salátabár
Növénykék a lápvidéken

Strombus 2019.05.11 10:07 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.52
Immár negyedszer járok itt, ezen a világvégi helyen. Ki gondolta volna, hogy ennyiszer hoz ide a sors? Most is szép, békés.
Láttunk pár madarat és hallottunk valami nagyobb vadat, ami a lápban csörtetett.
A rejtést nehezebbnek gondoltuk, így jó nehezen talátuk meg. :-) Tetszett. Köszönöm.

Meglepő a felirat, hogy "A stégrendszer csak vezetővel látogatható!"

Péter60 2019.05.11 09:59 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.52
Mikor legutóbb erre jártunk, javában dolgoztak a munkások a vizisétányon, örülök, hogy ilyen szépre sikeredett. Remélem lesz energia a karbantartására is.
Klassz kis hely, tetszettek a mindenféle "víziherkentyűk", jó volt olvasni az információs táblákat.
Vicces, hogy egy darabig hajolgattunk a rejtésért, pedig nagyon szem előtt van:)!

GeoFox 2019.05.01 11:19 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.05
Május elsejei ünnepi kisvonatozás alkalmával ejtettük útba a ládát! Csodálatos a környezet, az erdő, a láp, ide még biztosan máskor is eljövünk!
Dóri és Gábor [Geoládák v2.2.5]

Zerind HUN 2019.04.28 07:38 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.12
Az első néhány hely meghagyása után bejelentem a megtalálásomat, mert bár nem értek egyet az olyan rejtésekkel, amik egy korábbi multiláda egyik pontját önállósítják (vagy ahhoz nagyon közel születnek), de azért mégis ott voltam a rejtéskor. A környék nagyon szép, és a jó időnek köszönhetően rengeteg kiránduló is járt ma itt, de szerencsére (talán mert a kisvasúttal jöttek) az összes látogató (rajtunk kívül) egyszerre hagyta el a helyszínt, így utána volt idő a helyére tenni a rejteket.

szalmakalapos 2019.04.27 16:33 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.56
A piros egyesről én is lekéstem, de sebaj, az élmény fantasztikus ! Igazi béke szigete . Finom erdei illatok, millió zanót és millió gyönyörű zuzmó. Köszönjük a rejtést !

 
kir6 2019.04.27 15:43 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Igazi madárparadicsom. Remek kirándulóhely. A közelben lévő kilátót lezárták. [g:hu 1.6.2y]

wildpig 2019.04.22 11:18 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.82
Sajnos csak másodiknak sikerült. Csokonyavisontai húsvét keretében jártunk erre, már azt hittem, miénk lesz a piros egyes :(

ungvarisari 2019.04.21 12:57 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 4 átlag: 4.67 súly: 2.23
Apával jártunk itt, köszönjük a rejtést! :)

IMG-20190421-WA0008 


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu