Elhelyezés időpontja: 2019.01.19 14:00
Megjelenés időpontja: 2019.01.19 19:03
Utolsó lényeges változás: 2019.01.19 19:05
Utolsó változás: 2023.11.01 16:04
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ulmi.
Ládagazda: Ulmi. Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 700 m
Megtalálások száma: 200 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
2023.06.29-én ellenőrizem a geoládát, mely sérülésmentesen a helyén volt, de azért készültem újabb dobozzal, így kicseréltem. A magas aljnövényzet illetve a bokros cserjék, kisebb fák, melyek a beton és föld lövészárkokból kinőttek, valóban megnehezítik a keresgélést. A kilátás, továbbra is pazar. Ajánlott túrabottal menni nyári időszakban.
Röviden
15x10x7 cm-es hagyományos konyhai dobozt keress!
Pécs-Nagyárpád külterületén (dombtetőn) lövészárok betonfala és a talaj közötti üregben található egy nagyobb kővel takarva.
FIGYELEM! A láda helyi jelentőségű természetvédelmi, illetve Natura 2000 területen található. Védetté nyilvánítás éve: 2011.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval: Az 57-es útról Pécs felől érkezve Nagyárpádon a Kemény Zsigmond utcánál kell jobbra lekanyarodni. Itt két opció is van:
1. A Kemény Zsigmond utcában a kőkeresztnél balra letérünk a Németh Béla utcába. Majd a sportpálya felé jobbra haladunk a Főtér utcán át, a Szent Mihály Arkangyal templomot elhagyva, egészen a Boros utca végéig. Ott hagyhatjuk az autót.
Az ajánlott parkolótól a Magyar Zarándokút jelzésen (kétszer áthúzott sárga nyíl) sétálunk déli irányba.
Ennél a pontnál N 46° 2,058' E 18° 15,239' 138 m [GCnalo+1letérés] jobbra egy ösvény kanyarodik fel a domboldalra.
( 2023.07.08-i log alapján érdemes e koordinátával próbálkozni:
Visszafelé megtaláltuk az ösvényt, de a kiinduló pont sokkal arrébb van, mint a jelzett.
Itt értünk le: É 46°02.0355 és K 018°15.2874. )
Nyáron a magas aljnövényzet miatt kissé nehezebb a közlekedés, de a kitaposott ösvény jól szembetűnő így is. A lövészárkok mentén óvatosan lépkedj!
A dombtetőt elérve találod a lövészárkokat illetve a geoládát.
2. A Kemény Zsigmond utcában a kőkeresztnél jobbra letérünk, majd végighaladunk a Kiss János utcán, mely végén otthagyható az autó a régi temetőnél. Az aszfaltos utca egy földes útban folytatódik, mely eleinte kissé lejtős, majd kb. 200 méter után becsatlakozik utunk az 1-es számú lehetőség ajánlott parkolójához. Innen ugyanaz az séta.
Tömegközlekedéssel Pécsről a 42-es vagy 142-es számú helyi járatú busszal a végállomáson szálljunk le (Nagyárpád forduló). A Főtér utcán át, a Szent Mihály Arkangyal templomot elhagyva a Boros utca végéig gyalogoljunk. Itt található az elsőként ajánlott parkoló, amelytől a séta szintén megegyezik a fent leírtakkal. A buszmegállótól 1,5 km a rejtek.
A terület rövid jellemzése
A terület a Baranyai-dombság része. A Pécs-Nagyárpád környékén lévő völgyrendszer az ÉNy-DK-i lefutási irányú fő völgyből, és az arra merőleges délnyugat felé elágazó mellékvölgyekből áll. A közelben futó Nagyárpádi-vízfolyás kis vízhozamú patak, melynek medrét szabályozták. A Natura 2000-es terület három 160-200 méter tengerszint feletti magasságú dombot és a köztes völgyeket foglalja magába. A terület alapkőzete pleisztocénkori lösz, melyen a dombtetőkön csernozjom, míg a patakvölgyekben réti csernozjom és öntéstalajok alakultak ki. A termékeny talajú fennsíkok régóta művelés alatt állnak, a meredek lejtőkön maradtak csak meg a természetközeli gyepek. A DK-i lejtők nagy részén szőlő ültetvények találhatók. Eredetileg melegkedvelő tölgyesek voltak a platón, tisztásaikon és a meredekebb lejtőkön pedig löszcserjések, félszáraz gyepek és löszgyepek alkottak mozaikot. A dombság klímája mérsékelten meleg (átlagos évi hőmérséklet 10,6-10,8 °C) és mérsékelten nedves (átlagos évi csapadékösszeg 690 mm). Az időjárás alakulásában erős szubmediterrán hatás érzékelhető. Ma a terület élőhelyei két nagy részre bonthatók. A Nagyárpádi vízfolyás mentén nedves élőhelyeket találunk, magassásos kaszálóréteket, mocsárréteket, nádasos bokorfüzeseket. Míg a dombtetőkön és a köztük lévő völgyekben száraz pusztagyepeket, melyek erőteljesen cserjésednek, néhol erdővé zárultak.
Tájtörténet
Nagyárpád története a faluval szemközti háromszög alakú dombon kezdődött. Első lakói, az ún. Somogyvár-Vinkovci kultúra emberei a korai bronzkorban jelentek meg i. e. 1900 körül. Dióstetői erődített telepük a kor egyik dél-dunántúli központja volt (a helyiek ma is Diós tetőnek nevezik). A korai bronzkorból származó központi település teljes feltárása 1963 és 1967 között történt meg, leletei korszakalkotó fontosságúak. A honfoglalás után, egyes történelmi források szerint, 900-ban a magyar vezér, Árpád téli szállását Pécs mellett választotta ki, ahol az Árpád helynév őrzi emlékét. A 13. századi tatárjárás nagy pusztítást végzett a környéken. A 14. század elején még két Árpád nevű falu létezett egymás mellett és mindkettőnek külön temploma volt. A török hódoltságot követően már csak a mai Nagyárpádot jegyezték fel, a hódoltság végére azonban ez is elnéptelenedett. A falu 1724 előtt kezdett ismét benépesedni délszlávokkal. Rövidesen azonban németek is megtelepedtek itt, így a század első felében a falu lakosságának többségét németek tettek ki. Az I. Katonai Felmérés alapján a környéket természetközeli növényzet dominálta. A domboldalakon gyepek terültek el, helyenként cserjésfoltokkal. A völgyalján kanyargós vízfolyás mentén mocsarak és rétek húzódtak. Szántók alig voltak. A szőlők viszonylag kicsi területet foglaltak el. A vízfolyáson malom működött. A XIX. század második feléből a szántó területek valamennyivel nagyobb területet foglalnak el, de még mindig a természetes növényzet a nagyobb kiterjedésű. A déli kitettségű domboldalakon viszonylag sok szőlő és gyümölcsös volt. A patakvölgy "Misleny-i" (Kozármisleny) oldalán futott a vasút.
Nagyárpád Nagy- előtagját 1898-ban kapta. Ugyanis ekkor egységesítették a településneveket, azonban még egy Árpád nevű falut találtak Bihar megyében. Ezért, hogy ettől elkülönítsék, Nagyárpádnak nevezték el. Az 1980-as években a Nagyárpád környéki dombtetőket katonai gyakorlótérnek használták. Később itt leginkább legelők voltak, a szántóföldek kiterjedése nem változott. A völgyben külterjes állattartás volt jellemző, nyomai - az állatitatók és kutak - csak részben maradtak fenn. A legeltetett állatok leggyakrabban juhok és lovak voltak. Mára a legeltetés hiányában elterjedtek és jelenleg is terjednek a galagonyás és kökényes cserjések a domboldalakon. Napjainkban már csak ritkán láthatunk legelésző állatokat a vizes völgyalji réteken. A mostani Natura 2000 terület gyepjein értékes növény- és állatvilág figyelhető meg. Az 1990-es években a szőlők egy részét felhagyták. Nagyárpád 1955-ig volt önálló település. Ma Pécs egyik déli, családi házas városrésze.
A lövészárkokról
Pécs nem csak bányászváros múltjáról ismert, hanem jelentős katonaváros is volt. Egy határőr és két honvédségi laktanya működött a megyeszékhelyen. A kertvárosi Bajcsy Zsilinszky Endre-laktanyában 1963-tól szolgált a 101. tüzérdandár, amely 1990-től vette fel a Szigetvári Zrínyi Miklós nevet. A helyőrségben főképpen D-20-as ágyútarackok voltak, de itt kapott helyet egy sorozatvető osztály is. Ezek az egységek katonai gyakorlatukat többek között a Nagyárpád melletti dombokon végezték. Csakúgy mint a Bakonyban, a korábbi Honvédségi gyakorlóterület nyomai mai napig láthatók. A dombtetők szélein és a tetőkön kiásott és lebetonozott lövészárkok, ágyúállások mélyedési figyelhetők meg. Ezek erősen széttagolják a terepet, így a gyalogos közlekedéssel vigyázni kell! A sorkatonaság megszűnésének évében, 2004-ben felszámolták a városban állomásozó 101. Szigetvári Zrínyi Miklós tüzérdandárt, amely a Magyar Honvédség utolsó tüzérdandárja volt. A kertvárosi Bajcsy-laktanyát részben sikerült hasznosítani, többek között itt kapott helyet a kertvárosi rendőrőrs.
Személyes kötődés Az 1980-as években édesapám, itt a Nagyárpád melletti lövészárkoknál töltötte katonai szolgálatának egy részét. Gyermekként én is gyakran jártam e dombos vidéket és csipegettem a földút vonalában lévő eperfák terméséből. Ekkoriban az egyik domboldalon gyakran láttam még siklóernyősöket, valamint olykor egy-egy legeltetést is.
Megtaláltuk, köszi a rejtést és a gondozást!
Ez egy kalandos találat volt. A megjelölt letérőnél lehetetlen felfelé elindulni, mondjuk ha egy kicsit tovább sétáltunk volna akkor ott megyünk fel (másoknak is ezt ajánlom) . Mivel ezt nem tudtuk, ezért a nyugati oldalról közelítettük meg, ahol bár nem volt sok szúrós bokor, de elég meredek volt. Lefelé az ajánlott oldalon mentünk lefelé, és ott nem olyan vészes.
A lövészárkok érdekesek, és a kilátás gyönyörű a városra. A ládával minden rendben van. A kényelmesebb kessereknek nem ajánlatos, de nekem személy szerint tetszett, főleg a panoráma.
[Geoládák v4.2.4]
Ameddig lehetett bringával közelítettem. Aztán a kétkerekű és a nehéz hátizsák bokorba be és fel a dombra. Szerintem itt nincs jelentősége , hogy van vagy nincs éppen lomb. A galagonya és a csipkebokor minden évszakban szúr. Itt biztos nem volt helyszíni moderáció. Kötelezném a rejtőt hogy hetente egyszer, mindig más irányból menjen fel a ládájához, bozótvágó nélkül .........
Déli kánikulában jó kis bozótharc volt. Persze ha előtte elolvastam volna a leírást...
Láda rendben a helyén.
Kies táj, bár aggódom a védett növénysokaságért. Erősen cserjésedik a terep, ez nem tesz jót nekik. Az ökológiai adatlapon kaszálást említenek (mint karbantartó tevékenységet), ennek azonban sajnos nem láttam nyomát, pedig július közepére az elsőnek már meg kellene lennie. :(
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
A mai nap legizgalmasabb pontja volt ez a pont, de meg kellett érte küzdeni.
A letérési pontig kényelmes földúton sétáltunk, és ott szembesültünk, hogy a természet eltüntette a letérő pontot. Az ott elhelyezett infótábla egyik ága még éppen látszott, a többit magasan benőtte a gaz. Nézegettük a környéket, hogy akad-e valahol feljárat, majd Antinak jó ötletnek tűnt a másik (jobb oldali) úton elindulni. Ez egy plusz domb mászást eredményezett, de nem fordultunk vissza. Átváltottunk felfedezőbe. Egy "alkalmas" letérőt találtunk és a térdig érő gizgazban lépkedtünk a doboz felé. A látvány remek volt, a lépkedés nehéz, és az árokrendszerhez közeledve egyre jobban kellett figyelni, hogy kikerüljük a beton vájatokat. Aztán egyszer csak megérkeztünk a helyszínre. Hihetetlen módon a lábunk alatt volt éppen a doboz, amihez kényelmes két lépéssel leereszkedtem. A katonás ajándékot elcseréltük, köszönjük.
Visszafelé megtaláltuk az ösvényt, de a kiinduló pont sokkal arrébb van, mint a jelzett.
Itt értünk le: É 46°02.0355 és K 018°15.2874
Sikerült felhőszakadás után megjárnom a terepet. Volt benne kihívás :) A kilátás valóban szép, a hirtelen szintkülönbség odatesz az élménynek. A majdnem derék felett érő növényzet alatt több ásott lövészárok is rejtőzik, amikre érdemes figyelni a domb teteje felé. A rejtés helyszínét is gazdag flóra borítja. Találtam két üreget a beton felső része (egymással szemben levő sarkok közelében) és a talaj közt, amik méretüknél fogva alkalmasak lehetnek a doboz rejtésére, de üresnek láttam azokat. Más üreget nem észleltem a betonozott árkoknál. A gazdának jeleztem, hogy nem volt eredményes a keresés.
TFTC! ♥️ Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget és a munkádat!
Elsőként a rossz elágazást választottuk, szóval mára megvolt a dombmászás kétszer is. Utána már könnyedén megtaláltuk a ládát. Nagyon érdekesek a lövészárkok, nem semmi lehetett menetfelszerelésben ide felkaptatni és gyakorlatozni.
A látkép fentről csodaszép, a repcemezővel a háttérben különösen színes.
A láda rendben van, a szemetet kivettem. Köszönjük! [Geoládák v3.12.10]
Valahogy eddig mindig kimaradt ennek a ládának a megkeresése, pedig a házunktól légvonalban alig több mint 6 km-re van. Kerékpárral sem sokkal hosszabb az út, kellemes időben jól esett egy kis tekerés. Köszönjük.
71 kilométer tekerés a Mecsek alján.
Az autópálya felől érkeztem földutakon, amik szerencsére csontszárazak voltak. Nem értettem, hogy milyen dombról van itt szó, mert szinte végig lejtett az út az autópályától.
A közelbe érve aztán megértettem :-) A bringét elrejtettem a domb alján majd gyalog vágtam neki a meredek emelkedőnek. Egy kis bujkálás utan könnyen meglett a láda. A kesserösvény sokat segített a megtalálásban.
A falu szélétől még egy kicsivel tovább autóztunk. Felfelé nem vettük észre a letérést, elég meredek füves domboldalon másztunk fel a láda irányába. Lefelé már megvolt az ösvény. A GPS szerint a N46 02.055 E18 15.248 139m pontban értük el lefelé a földutat.
Megtaláltuk! 🙂
Baranyai bolyongás harmadik napja.31 fokba.
Nem találtuk meg a felvezető ösvény, így egy nagyot kerültünk, majd a derékig érő fűben gazban jutottunk el a rejtekig. Nagyon kellett figyelni hova lépünk. A sok lövész teknő láttán visszatértek a katonai emlékeim.
Visszafelé meglett az ösvény, no de ez szépen meredeken visz fel a dombra.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.10.5]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Nagyon szép környék, izgalmas megközelítés. A kocsit ott hagytam, ahol a földút kezdődött, már onnan látni lehetett a dombokat. Az izgalom ott vette kezdetét amikor a földúton szembetalálkoztam egy kutyával aki egy őzgidát vitt a szájában. Félelmetes látvány volt, meg is ijedtem de elmentünk egymás mellett.. A félelem vagy csupán figyelmetlenség miatt a jobboldali ösvényre tértem így nem a leírás szerinti helyen másztam fel a dombtetőre. Megzavartam egy fácánt, folyamatosan zörgéseket hallottam minden irányból, elég felkapott környék :D legalábbis gyíkok, kígyók madarak és kisebb emlősök szempontjából. Épségben felértem bár a lábaim viszkettek mint a fene (rövidnadrágot nem ajánlom senkinek). Mindezek ellenére nagyon tetszett ez az élmény, a rejtés nélkül valószínűleg sosem jutottam volna ide! A kilátás pazar, a lövészárkok izgalmasak és a rejtés is ötletes!
Egész életemben Pécsen és környékén élek, de semennyire nem ismertem, hogy itt lövészárkok lennének, meglepett. Tipikus Geocaching nélkül soha hely.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget. NAGY KÜZDELEM ÁRÁN JUTOTTAM EL A LÁDÁHOZ DERÉKIG ÉRŐ GAZ, VADRÓZSA TENGER ÉS EGYÉB SZÚRÓS NÖVÉNYEK KÖZÖTT, DE VÉGÜL IS MEGÉRTE.a KILÁTÁS NAGYON SZÉP, BIZTOSAN VAN VALAHOL EGY KÖNNYEBB ÚT IS, ÉN SAJNOS NEM TALÁLTAM RÁ. A LÁDA ÉS A LOGFÜZET RENDBEN.
[g:hu+ 2.3.4]
Megtaláltam! Gabival közös ládázás. Mecseki ládavadászat előtt bemelegítésként jöttünk el ide. Nagyon hangulatos helyszín szép kilátással a városra és a Mecsekre.
Bár a COVID-19 még tart, de a korlátozások lazulnak...
Mivel Pécsen volt hivatalos dolgom ma és ~ két hónapja nem fogtam geoládát a kezemben, nem hagyhattam ki pár drive-in ládát. 6/2. találat.
A földút száraz volt, beautóztam a domb tövéig, mintegy 150 m-re a ládától parkoltam le. Innen vadcsapásokon kaptattam fel a lövészárkokig. Szép kilátás volt Pécs és a Mecsek irányába, tetszett. A láda is könnyen meglett, jó találat volt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nagyon rég jártam már itt, jó volt újra feljönni az egyik kedvenc gyermekkori jatszoterunkre.
Nagyon meleg volt ma, kicsit nehéz volt az elhanyagolt úton feljutni.
Köszönöm megegyszer.
Szép környezet a szikrázó napsütésben. A falu szélén álltunk meg, messziről feltűntek a szép dombok. Na mondom, remélem nem arra kell felkepeszteni. Mikor közel értünk, kiderült, hogy DE BIZONY. De megérte a szép dombvidék és az érdekes maradványok.
Nagyárpádon néhány éve már jártunk kereszteket fényképezni, de nem is gondoltam volna, hogy itt ilyen helyek vannak néhány száz méterrel odébb. Engem Kaposhomok térségére emlékeztetett ez a néhány hosszú, egyforma magas, füves domb, és a lövészárkok is érdekesek voltak. Ráadásul egy újabb keresztet is találtunk.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
Bigmick, Iza
[g:hu+ 2.0.4 ß]
Perzselő napon, állig gazban mentünk fel a dombra. A kilátás remek, a rejtekhely kínálta magát.
Most térdig/combközépig ér a növényzet a dombtetőn és eléggé figyelni kellett, hogy ládakeresés közben bele ne essek valamelyik árokba.
A ládaoldal elején kiemelten külön erre felhívnám a figyelmet, és a 24 órában kereshető opció - sötétben keresgélés - is necces az árkok miatt.
Magam is tüzér voltam a 80-as években. A ládaleírás felkeltette az érdeklődésemet. A feljutásnál egy kicsit szerencsétlenkedtem, de a régi nyomokon indulva hamar fent voltam. Sajnos az árkokat nagyon benőtte a gaz, nem árt, ha az ember a lába elé néz! A láda adta magát! Csomagolva, hibátlanul. Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.2y]
Az előző logok miatt tartottam ettől a ládától, de aztán egész egyszerűen és gyorsan feltudtam kaptatni a domb tetejére. Aki egyszer már megtalálta a GCGOLF és GCTEVI ládákat, annak ez már nem lehet kihívás... :)))
Logolás után készítettem jó pár fotót Pécsről és a környék hegyeiről, pompás a panoráma onnan fentről. Miután kibámészkodtam magam, visszagyalogoltam a faluba, majd pedig továbbmentem a Tüskésréti-tavakhoz...
Köszi a rejtést! :)
Megtaláltam! Kalandos keresés volt: rengeteg szúnyog volt, térdig érő gazon, szúrós növényeken és bokrok keresztül kellett átküzdenem magam, de megérte! :)
GPS nélkül, de a képek segítségével hamar meglett. Biciklivel jártuk meg az utat oda-vissza, így egy kellemes délutáni-esti program volt. A kilátás nagyon szép. Köszönjük!
Sok évi kihagyás után újra ládáztunk a csajokkal. Laci is elkísért! Megtaláltuk! A gyerekekkel a terep nem veszélytelen. Csak óvatosan! Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.2y]
Egy Mecsek környéki ládázásra indultam ma reggel, amihez utolsó percben Bal3 barátom is csatlakozott. Hetekkel ezelőtt bejelentkeztem a GCTOUR-ra, a két napos Kőszeg környéki bevetésre, de olyan biztosan mondta az összes időjós az esőt, hogy azt lemondtam. Nincs rosszabb annál, mint "kedvtelésből" ronggyá ázni a bringán az ország másik felében. Baranyára sem mondtak igazán klassz időt, de reggel azt láttam, hogy ennek fel sem igaz, így elindultunk.
A Mánfa környéki ládák után lejöttünk Pécs felé ezért az új ládáért és azt kell mondjam, hogy jól döntöttem, amikor 'mehet'-et nyomtam a moderáción, mert ez egy kellemes hely. Még a lövészárkok nélkül is érdekes. Nagyon szép a kilátás a kis dombokról Pécsre és a környékre (nem is gondolná az ember). A lövészárkok és a történet csak hab a tortán. Nekünk tetszett! Köszönet érte!
Köszönjük, megtaláltuk! Utána elég bolyongósra sikeredett a leereszkedés a hangás galagonyás szúrós domboldalon, de csak kiértünk az útra végül.
Fentről nagyon messzire ellátni, a régen benőtt, kanyargós lövészárkok érdekes mementók.
Kellemes sétával jutottunk fel a domb tetejére, útközben figyeltünk arra, hogy a lövészárkok mentén menjünk. Különleges a helyszín, ritkán találkozni ilyennel. A dombtetőről csodás a kilátás Pécsre és a környező dombokra. Ügyes a rejtés, köszönet érte.
A kilátás tényleg remek, kár, hogy odáig elveszi az ember kedvét a rengeteg szemét. A katonásdi beton maradványai lassan elporladnak, de a szemét utánpótlása kiapadhatatlan :(
Sajnos a fényképezőgép véletlenül a kocsiban maradt, így csak lent tudtam fényképezni. Nagyon szép a panoráma fentről, érdemes felmenni. Még tájfutó koromból emlékszem mennyire vigyázni kell, hogy ki ne törje a bokáját az ember ilyen beton tereptárgyakon a természetben. Köszi a rejtést!
Kerékpáros találat természetesen, városon belül nem autózunk:) Az ajánlott parkolótól egy kissé sáros volt még a földút, de mindig lehetett járható nyomvonalat találni, ami még egy Schwalbe Marathonnak is feküdt; így nyáron bringával simán vállalható. Persze a célig nem lehet eltekerni, kb. 100 méterre lehet csak közelíteni. 35 évvel ezelőtt a kertvárosi Melinda-park által azóta már bekebelezett lőtéri dombok környékén sokat bandáztunk (a vízzel teli bombatölcsérekben jó pár tarajos gőtét fogtunk), de erről a helyről nem tudtam, köszönet a rejtésért!
Nagyon örültem ennek a rejtésnek, mert gyerekkoromban sokat jártunk ide a nagyárpádi dombokra, sőt, pontosan ide, a volt homokbányáhohoz, amit azóta visszafoglalt a természet. Ma, a ládától a város felé nézve,
jobbra, a meredek részen kivillan még egy kis sárga rész. Akkor ide fel nem is nagyon szabadott jönnünk, mert olyan nagy, függőleges falú szakadék tátongott alattunk. Inkább csak lentről másztunk fel a sárga falon és ahol biztonságosan meg tudtunk állni, ott nagy furkálásba, lapátolásba kezdtünk kis homokozó lapátainkkal és foszíliákat bányásztunk. Sosem mentünk haza üres kézzel. Törékeny, könnyen porladó, gyerekökölnyi kagylóhéj, amit a benne megkeményedett homok tartott össze, volt a zsákmány. Apám azt mondta, lehetnek vagy húszmillió évesek ezek a kövületek. Kis kitartással biztosan most is lehetne találni ilyeneket.
A réten birkák legeltek, ősszel rengetegeg őszi kikerics nyilt és kucsma gomba is termett. Kalandos, szép hely volt, könnyű kirándulás postavölgyi kertünkből. Szüleim már elég kicsi koromban engedték, hogy egyedül vagy kishugaimmal eljöjjek ide, így ez a hely jelképezi számomra azt a jó érzést, hogy megbíznak bennem, a szabadság, gondtalanság édes íze mellett. Örülök, hogy ez a láda hosszú évek után elhozott ide újra.
Kezdő koromban én is gondolkodtam egy itteni rejtésen, örülök, hogy most megvalósult. Tetszett a rejtek. Köszönöm az élményt és lepkének a lepkét!
Már jártam erre régebben mert a '90-es években még tájfutottunk is a környéken ! Lásd itt a térkép! Még a geoláda betonárka is rajta van a térképen ! (lehet keresgélni!) És ma még szerencsém is volt mert szép volt a kilátás a város felé! Ezt is megmutatom! A ládát kivettem az acskiból mert tiszta víz volt az egész!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Volt rendesen sár és majdnem vízszintesen esett az eső, így elég rohanvást kerestük meg a ládát. Hogy a logbook ne ázzon szerte széjjel, ezért most a logolást kihagytuk. Bár csak dombokról van szó, de ezért szép a kilátás, a feleségemnek tetszettek a galagonya bogyókon a vízcseppek.
Piros egyes ládám volt, azaz szuperkezdő vagyok. A lövészárkokhoz elég dzsumbujos az út, hamár mindent ismét fű borít, nem árt figyelni, nehogy egy váratlan helyen felbukkanó gödörbe, lövészárokba lessünk bele.
A láda tartalma különböző aranyos meglepiket tartalmaz, köszönet érte.
Új játékost vezettem be a geocaching rejtelmeibe, és olyan rejteket választottam ehhez, amely még nekem sem volt meg. Tartottam tőle, hogy kudarcot vallok, de közös erővel felkutattuk, sőt tulajdonképpen a friss erő találta meg a dobozkát, így legalább rögtön sikerélménnyel gazdagodott.
Sajnos mindkettőnk fényképezőmasinája felmondta éppen a szolgálatot, ekképpen nem tudtunk fotót készíteni, pedig a kilátás mindenképpen megért volna néhány képet, ha nem is olyan attraktív ebben a kopár évszakban a táj, mint mondjuk tavasszal.
Azonban ha dúsabb lesz a vegetáció, az igazi veszélyeket rejt magában, mert az aljnövényzettel benőtt lövészárkok igen alattomosak lehetnek.
Szuper rejtés, köszönöm a lehetőséget! A volt lövészárkot a láda nélkül valószínűleg fel sem kerestem volna és a panoráma is gyönyörű a dombtetőről! :)
Így hogy a tegnapi bartinás bekezdés után még ma is sikerült ládát találni, már tényleg úgy érzem, elindult az év. Ráadásul még a dobogó is megvan, pedig arról már rég letettem, hogy ilyenre esélyem legyen - nem is tudom, hol jártak ma a környékbeli ragadozók. :-)
Jó kis láda ez Nagyárpádnak - ki hinné, mik bújnak meg itt a dombok tetején, ahonnan észak felé Pécs is szépen áttekinthető. Utólag azt hiszem, a javasolt ponton jöttem ki, pedig nem ott mentem be, lefelé pedig nem triviális bárhol kijáratot találni a szúrós bokrok között, úgyhogy érdemes arra visszajönni, amerre felmentünk.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Nagyszerű rejtés, érezhetően egy szép személyes emlék megosztása volt a cél. Gondosan megtervezett és kivitelezett részletek; csak így tovább! Még sok-sok hasonló rejtést kívánunk! :) Köszönjük szépen az élményt!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.1x]
Kedves Ulmi, köszönjók az első ládádat és gratulálunk is hozzá, nekünk pedig ez volt az első piros 1-es ládánk!
Ötletes rejtés és nagyon jól követhető a leírás hozzá. Éjszaka, fejlámpával is rövid keresgélés után sikerült megtalálni. Megvolt a varázsa szállingózó hóesésben keresgélni! A kilátás miatt majd világosban is visszatérünk egyszer ide! Ráadásul kislányunk is elkísért minket az édesanyja hátán, igaz, ő végigaludta a kalandot! :)