geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
4359. Kőszoros (Elveszett Világ a Bakonyban) (GCELVB)

Kőszoros kezdete Hárskút felől

Kőszoros kezdete Hárskút felől

Megmohásodott kő

Megmohásodott kő

Elveszett világ

Elveszett világ

Öregfolyás szurdoka

Öregfolyás szurdoka

Kisebb sziklák között

Kisebb sziklák között

Ezt látja az első láda

Ezt látja az első láda

Nagyobb sziklák között

Nagyobb sziklák között

Kő kövön...

Kő kövön...

Az Ördög-árok kistestvére

Az Ördög-árok kistestvére

Kőszoros-völgy

Kőszoros-völgy

Nem lesz sétagalopp

Nem lesz sétagalopp

Az ismeretlen szurdok

Az ismeretlen szurdok

Kőszoros bejárata Pénzesgyőr felől

Kőszoros bejárata Pénzesgyőr felől

Kőszorosi-hasadékbarlang

Kőszorosi-hasadékbarlang
Szélesség N 47° 12,550'
Hosszúság E 17° 46,310'
Magasság: 420 m
Megye/ország: Veszprém
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2018.02.10 13:45
Megjelenés időpontja: 2018.02.12 10:27
Utolsó lényeges változás: 2018.02.12 12:25
Utolsó változás: 2019.10.06 14:53
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: Hörcsög
Felhasználó: Hörcsög
Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4150 m
Megtalálások száma: 92, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente


Rejtés

Két valódi láda egy-egy jelszórészlettel. Mindkét ponton egy 10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag dobozt kell keresni. Jelszóképzés: a két jelszórészlet egybeírva.

Az első pont - ahol leginkább összeszűkül a völgy - jobbra fent áthajló sziklafal alatt, annak tövében, kövek mögött avarral fedve keresd: N 47° 12,550'" E 17° 46,310' A kő és sziklafal közé tedd vissza, követ ne tegyél rá, avarral takard be!
A második pont az eresz jobb felén kissé feljebb a sziklafalban lévő üregben egy beékelődött kő mögött van: N 47° 12,702'" E 17° 46,320' Óvatosan tedd vissza a beékelődött kő mögé, a doboz legyen vízszintes, mert élével visszarakva jobban lecsúszik, követ ne tegyél rá!

A szurdokban NEM tökéletes a műholdvétel, amennyiben nem találod, tölts fel fotókat!


A ládába TravelBug NEM helyezhető.


Megközelítés és parkolás

Közvetlen buszjárattal Veszprémből és Herendről közelíthető meg. Aki busszal érkezik Veszprém felől, annak a legelső buszmegállóban kell leszállni Hárskút legelején és pár métert visszafelé sétálva a Rózsafa utcában Ény felé tartani a Piros sáv piros sáv jelzésen.

Autóval Márkóról és Lókútról műúton valamint Pénzesgyőr felől földúton közelíthető meg. Utóbbi kettő útvonal télen nem mindig járható! Pénzesgyőr felől pedig csak terepjáróval javasolt a közlekedés! Bár szívem szerint itt csak kerékpárral engedném... Autóval érkezők ugyanott forduljanak be a Rózsafa utcába, majd haladjanak egyenesen az ajánlott parkolóig.  N 47° 11,326' E 17° 47,608' 475 m [GCELVB+parkoló] Eddig személygépkocsival is nyugodtan el lehet jönni, bár az utolsó pár száz méter kátyús, de még aszfaltos. A szennyvízátemelő előtt találunk helyet, de még korábban a falu szélénél a házak előtt is parkolhatunk. Én is így szoktam tenni, tágítsuk ki a tüdőnket kihasználva a remek bakonyi levegőt! Alternatív kiindulási pont lehet a közeli Hudi tanya is.

Utunkat immár gyalogosan folytatva kövessük, vagy a későbbiekben inkább ne kövessük a Piros sáv a piros sáv jelzést, mert általában kimondottan sáros a szekérút nyomvonala. Helyette inkább "harántoljunk" kissé fel a völgy jobb oldalába és a füves réten sétáljunk továbbra is Ény felé. Útelágazáshoz érünk, itt az eddig követett jelzés elfordul és a Hajag tömbje felé kanyarodik.  N 47° 11,793' E 17° 46,950' 465 m [GCELVB+1elágazás] Mi azonban továbbra is egyenesen haladjunk, immár a Piros négyszög a piros négyszög jelzésen. Mielőtt elfordul utunk balra és kiérnénk a Németh tanyához ahol a patak keresztezi az utunkat térjünk be az erdőbe jobbra.  N 47° 12,180' E 17° 46,559' 440 m [GCELVB+2elágazás] Figyelmesen szemlélődve kövessük a Piros T piros tanösvény és a Kék T kék tanösvény jelzéseit. Ha le-le térünk róluk, nem kell pánikba esni, mindvégig a patak medrét követve elérjük a Kőszorost.  N 47° 12,417' E 17° 46,439' 440 m [GCELVB+szurdok kezdete] A Kőszoroshoz érve a legszebb útvonalat akkor járhatjuk be, ha közvetlenül a patakmederben, illetve mellette, azt többször keresztezve haladunk. Az első pont  N 47° 12,550' E 17° 46,310' 430 m [GCELVB-1] közelébe érve mindkét oldalt sziklássá válik a terep. Továbbhaladva lefelé kiszélesedik a völgy, balra 3 forrás fakad alig észrevehetően  N 47° 12,589' E 17° 46,288' 425 m [GCELVB+forrás] és egy kis erdei pihenőhely tűnik fel a legnagyobb meglepetésre. Balkéz felé egy nagyobb és egy kisebb mellékvölgy mellett haladunk el. Még lejjebb ismét beszűkül a völgy, jobbra "komoly" sziklafal tornyosul, benne a Kőszorosi-eresz, még lejjebb pedig a völgytalp felett 4-5 méter magasan a Kőszorosi-hasadékbarlang (leírásukat lásd lejjebb).  N 47° 12,702' E 17° 46,320' 420 m [GCELVB-2] Figyelem, Magyarországon minden barlang védett! A láda nem a barlangban van!

A szurdokban nagyon körültekintően közlekedjünk, sziklás a terep, sok a kisebb-nagyobb kő. Több szakaszán is víz van a mederben és helyenként kimondottan sok a bedőlt fa! A terep nehézsége a szurdokos szakaszra utal.

Kőszoros

További szinonimái: Öregfolyás szurdoka, Öreg-séd szurdoka, Kőszoros-völgy.
Keletkezése szerint epigenetikus-antecedens szurdoknak tekinthetjük, ez azt jelenti, hogy a völgy egy szakaszán végbemenő kiemelkedéssel a völgy mélyülése - vízfolyásának eróziója következtében - lépést tart, a fedőüledékeket átfűrészeli, a völgyképződés a fekü karbonátos kőzetben folytatódik. A folyamat eredményeként szurdokos völgyszakasz képződik.
Hamis a régebbi téves nézet, miszerint a bakonyi szurdokok többek között egykori barlangok felszakadásával jöttek létre. A szurdokok barlangi eredete azonban nem csak azért zárható ki, mert ezen völgyek átöröklődéses eredetűek, hanem azért is, mert az aprólékosan feldarabolódott hegységben a vízfolyások többségének csak kicsi vízgyűjtője alakulhatott ki. A kicsi vízgyűjtőjű vízfolyások nem alakíthattak ki olyan több km hosszúságú barlangokat, amiket a szurdokok hossza alapján várni lehetne. A szurdokok morfológiája sem támasztja alá ezt az elgondolást, hiányoznak a sziklahidak, a víznyelő töbrök, vagy a hajdani víznyelők maradványai.
Az Öregfolyás (Öreg-séd) valamikor állandó vizű patak volt, mára időszakos vízfolyássá vált. Megmaradnak azonban a patakmederben olyan pocsolyák, nedves részek, valamint a patak melletti vizenyős területek, melyek biztosítják egyes vízi állatfajok fennmaradását, ilyen szakaszok vannak a szurdokban is. Ezenkívül a szurdok középső részén, a bal (Ny-i) oldalán, a sziklás hegyoldal tövében három ponton is forrásvíz fakad, s inkább szivárogva, mint folyva tart a völgytalpi mederbe; innen ered az eddig követett csermely, ezért csaknem állandó a vízfolyás. Ismét elértük tehát a mészkő-agyag határt, s azt is megtudtuk, miért nem szivárog be ezen a rövid szakaszon, a meder fenekén a víz: alatta vízzáró agyag húzódik meg. A fakadások előtt 3-4 m-el likacsos, üreges, forrásmészkő anyagú tömbök, tuskók sora húzódik. Rajtuk télen is szép zöld növények tenyésznek, mivel a forrásvíz hőmérséklete hazánkban, mint minden forrásé 11-12 fok körül van, s a fakadó víz csak nagyobb távolságban hűl fagypont alá. A Bakony - nem felszíni karsztosodás során képződött - barlangjai elsősorban a völgyoldalakban csoportosulnak, így van ez az Öregfolyás völgyével is.
Kőszorosi-eresz: a meredek sziklás oldalakban, sziklafalakban tárul elénk a már többször látott Zirci Mészkő szinte teljes rétegsora. A tömör, vastagpados kőzetben egy vékony, laza, könnyen szétfagyó, mészkőgumós réteg látható. Ennek mentén szakadtak le a repedésekkel, kőzetrésekkel átjárt, alámosott mészkőrétegek, míg a fölötte települő tömör, erősebb mészkő ereszként nyúlik ki. A leomlott darabokat a víz apránként elhordta és most állva is elférünk az eresz alatt. A kifagyásnak szerepe volt az eresz kialakulásában is.
Kőszorosi-hasadékbarlang: a törések nem mindig okoznak jelentős függőleges elmozdulást. Az eresztől néhány lépésre látható törés két oldalán a már említett gumós mészkő réteg csaknem ugyanabban a szintben van. Itt a törés egy szakaszán, ahol a mészkő erősen összetöredezett, hasadék alakult ki. A kőzetdarabkákat az átáramló víz elmozdította, részben feloldotta, közben oldással a hasadék falát is tágította. Ennek nyomai ma is láthatók a hasadék hegy felőli oldalán, míg a völgy felőli oldalon a hasadékot kifagyás is tágította, egyúttal az oldási nyomokat is eltüntetve. A hasadék hossza kb. 5 méter.

Hárskút

A Bakony és a Dunántúl legmagasabban fekvő települése, átlagos tengerszint feletti magassága 499,5-520 méter között van. Veszprémtől északnyugatra található az Északi-Bakonyban a róla elnevezett fennsíkon. Veszprémtől 18 km-re, Zirctől 12 km-re fekszik közúton. A falu szerkezete olyan, mintha három zsákfalu összenövéséből jött volna létre. Hárskút számos természeti kincset rejt magában: ilyen például az országban csak néhány helyen fellelhető medvefül, vagy cifra kankalin. A mai Hárskút két pusztából jött létre Gyertyánkútból és Hárságypusztából 1956. július 1-én. A két apró település fokozatosan jött létre a XVIII-XIX. században. Német ajkú telepesek vándoroltak ide, akik főként mész- és hamuzsírégetéssel foglalkoztak, valamint makkoltató sertéstartásból, fakitermelésből éltek. Hárságypusztának 1820-ban már saját iskolája volt. Gyertyánkút 1780 körül keletkezett, 1804-ben került először említésre, utalva a gyertyánfára és a bővizű forrásokra.

A Hajag-hegycsoport és a Hárskúti-(fedett karszt) fennsík

A Séd, a Gella és a Gerence patakok völgyei között helyezkedik el a Hajag-Papod mészkő és dolomit anyagú hegycsoportja, amelynek a 400 m fölé emelkedő részét tekinthetjük a Hárskúti-fennsíknak. A fennsík két részre osztható: egy külső és egy belső területre. A kettő között a határ a belsőn egységesen kifejlődött lösztakaró elvégződése, amelyet kb. az 500 m-es szintvonal jelöl ki. A lösz elvégződésének határát az erdőhatár is követi, mivel a lösz nélküli területeken erdőgazdálkodás folyik. A külső területen a karbonátos kőzetek többnyire a felszínre bukkannak. A meredek oldalú völgyekkel, árkokkal felszabdalt térszínből közel sík tetejű sasbércek különülnek el. A belső területet az említett sasbércek fogják közre, bár a sasbércek pl. délen és északon hiányoznak, ill. alacsonyabbak. A fennsíkon különböző korú mészkövek - a triásztól az eocénig az egyes földtani korok mészkövei (főleg kréta korúak) képviselve vannak - foltokban és különböző magasságokban települtek. A mészkövet a központi területen laza anyagok borítják: a völgyek által még fel nem darabolt térszíneken kavicstakaró foszlányok és lepelszerűen a lösz az utóbbi mindössze 1-2 m vastagságban. A lösz a csapadékbeszivárgás és az áthalmozás során vályogosodott. A vizsgálatok szerint lefelé agyagtartalma nő, ill. ott magas az agyagtartalom, ahol a felszínen a legtöbb víz folyik A központi terület felszínét az innen induló vízfolyások elsősorban az Öregfolyás és a Gerence déli ága - feldarabolták. Az Öregfolyás esetében figyelhető meg, hogy az erózió lefékeződött, mivel a völgytalp a fennsík külső zónájában elérte a magasabb helyzetű kemény mészkövet. így az Öregfolyás vízgyűjtőjén kicsi esésű, lankás oldalú, széles, tál alakú völgyek váltakoznak széles hátakkal. Általában a relief itt kicsi. A laza anyagok megmaradásának itt és még néhány más hasonló jellegű területen van meg a lehetősége a fennsík központi részén. A fennsík összességében fedett karszt, ahol a karsztosodás igen változatos kifejlődésű, attól függően, mennyire pusztult le, ill. vékonyodott ki a kavics és a lösz. Az évi átlag csapadékmennyiség: 750-800 mm között változik.

Tanösvények a környéken

Pangea Tanösvény
A Pangea Egyesület önkéntesei által létrehozott 16,5 km hosszú, 27 bemutatóhelyből álló tanösvény Pénzesgyőr és Hárskút között.
A Kék T kék tanösvény jelzést követve járható végig.
Bemutatja a terület 200 millió éves múltjának emlékeit és a botanikai értékekben gazdag élővilágát. A túrához az oktatóházban vezetőfüzetet adnak. Az oktatóház címe: Pénzesgyőr, Béke u., Pénzesgyőr-Hárskút közti terület 57. Breuer László Oktatóközpont N47° 14.156'" E17° 47.042'"

Ráktanya Tanösvény
A Ráktanya tanösvény 10,4 km hosszú, de csillagtúra jelleggel kisebb szakaszokban is bejárható. 15 db bemutatóhelyet vonultat fel. A Piros T piros tanösvény jelzést követve járható végig. A környék bővelkedik látnivalókban: sziklaormok, barlangok, víznyelők tarkítják az utat, de az állat- és növényvilág szépségeit is megleshetjük. Ami mégis kiemelkedő ezen a tanösvényen, hogy saját szemünkkel, természetes lelőhelyükön csodálhatunk meg mészkőbe zárt, ősi - elsősorban kréta-kori - leleteket.

A mi úticélunkként is szolgáló Kőszorosban a két tanösvény közös vonalon halad, de még így is igen nehéz követni a megkopott jelzéseket.

A bakonyi tanyákról

A tanyás településszerkezet inkább az Alföld sajátja, a Bakonyra nem jellemző, kivéve a szentgáli határt, amely történelmi okokból (királyi adomány) nagyobb területű volt, mint a veszprémi. Északtól délre mintegy 40 km hosszan húzódott, északon ma is csaknem Bakonybélig ér ...

... Tatay Sándor "Szülőföldem, a Bakony" című könyvében így ír erről: "A szentgáliak azt sem tudják, meddig tart a határuk - szokták mondani mifelénk - és valóban, ha valaki a mi vidékünkről utazott Szentgálra, már valahol Bakonybél táján a határában találta magár. Aztán még kocsikázhatott órák hosszat hegyen-völgyön, míg a nevezetes falut elérte. A hatalmas terület még az Árpád-házi királyok korából származik; vagy 40 000 holdnyi területen volt őnekik joguk és kötelességük vadászni. Mert ők voltak azok, akik a királyi udvart vadhússal, szőrmével, vadbőrrel ellátták. Ennek fejében pedig nemesi jogokat élveztek, ha csak részlegesen is. Nem soroltattak az országos nemesek közé, de rangosabbaknak számítottak azért az egyházi predialistáknál, amilyenek Veszprém megyében másutt is akadtak..... Egy régi kontraktus szerint évenkint 3 szarvast, 15 őzet, 32 nyulat és 300 húros rigót kellett a szentgáliaknak Budára vinni. Később sem volt valami elviselhetetlen ez a kötelezettség. A rosszmájú szomszédfalusiak azt állították, két jó vadász is meglőhette volna. Ám a vadászataikat nagy cécóval, dérrel-dúrral csinálták a nemes urak. A szabadságharc előtt vittek utoljára a bécsi udvarba vadat a szentgáliak."
A XVIII. század végén, a XIX. század elején tanyásodási folyamat indult meg a területen, ugyanis ilyen nagy távolság mellett nem lehetett a földeket megművelni. A gazdák a településen laktak, de a távoli földekre tanyákat építettek. Nyáron főleg itt gazdálkodtak, az állatokat is kivitték, télen pedig visszatértek a faluba. Egy idő után sok család ki is költözött a tanyára. Szentgál környékén 128 tanya épült fel, és egészen az ötvenes évekig éltek és gazdálkodtak itt az emberek. Akkor államosították a tanyákat, a családok többsége visszaköltözött a faluba. Ettől kezdve sajnos a tanyák pusztulásnak indultak, nagy többségük már csak nyomokban található meg.
Ráktanya is így alakult ki. Rák Károly (a tanyák nevüket általában a tulajdonosokról kapták) a XX. század '20-as éveiben építette fel itt a tanyáját, ahová családjával kiköltözött. A környező földeken gazdálkodott, elsősorban növénytermesztéssel foglalkozott. Mintagazdaságot hozott létre, újfajta haszonnövényekkel kísérletezett, virágzó kereskedelmi kapcsolatai voltak a környéken. Két évtized alatt a legnagyobb bakonyi tanyát építette fel, a gazdaságban rendszeresen foglalkoztatott munkásokat. A kuláküldözések eredményeként 1953-ban "önként" felajánlotta a tanyáját az erdőgazdaságnak és 1955-ben családjával együtt visszaköltözött Szentgálra a szülői házba. Ettől kezdve hol a TSz, hol az erdőgazdaság használta az épületeket, de igazából senki sem törődött velük.


Végezetül a környék turistaútjainak kaotikus helyzetéről itt P+ turistaút lezárása és itt Dunántúli Piros túraútvonal egy szakaszának lezárása
olvashatunk. (Csak egy vélemény - mint magánember: hogyan fordulhatott elő hogy bárki lekerítsen 400 ha-t és az ott futó turistautat és tanösvényt előzetes tájékoztatás nélkül lekerítse, a vadak évszázados közlekedési útvonalait elvágja? Ha már megtörtént, nem sopánkodni kellene, hanem egyelőre a kerítésnek megfelelően új utakat kijelölni. Még is csak vicc, hogy a Bakony szívében egy fontos korridort hagyunk megszűnni!)

Felhasznált források: vehir.hu, wikipedia, kirandulo.blog.hu, Balatonfelvidéki Nemzeti Park

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1-hez Tibi1983-nak!

Flag Counter
Állapot: kereshető

Értékelés: értékelés (41 db): környezet: 4.96 rejtés: 4.88 web: 4.87 átlag: 4.90

 - történelmi nevezetesség, várrom, épület?
 - szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
 + különleges látványosság, helyszín?
 - speciális koordináta-érték vagy magasság?
 + vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
 - település belterületén van a láda?
 - van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
 + nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
 + ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
 - hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
 - megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
 - a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
 - babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
 - kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
 + igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
 + a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
 - sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
 + van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
 - szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
 - el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
 - GPS nélkül is érdemes megkeresni
 + kereshető minden évszakban
 + kereshető 24 órában
 - a látnivalóért fizetni kell


Access Denied 2020.06.14 11:40 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.34
Szuper hely, nagyon tetszett, köszi a rejtést!

*nagyon sok a kullancs idén az erdőkben, jól vizsgáljátok át magatokat a túra után!

katica 2020.06.14 11:35 - Megtaláltam
Köszi! Nagyon szep a volgy, viszont brutalisan sok a kullancs, a riaszto sem kulonosebben hatotta meg oket (egyebkent most mar sajnos mindenhol iszonyu sok van beloluk :( ). [g:hu 1.6.7]

lovagias 2020.06.03 19:44 - Megtaláltam
Fehérkúttal közösen kerestük, leírást a völgyben már nem tudtunk olvasni, így nem találtuk. A GPS pontossága sem volt tökéletes.
Szép ,de nehezen járható völgy.
[Geoládák v3.4.1]

[Jóváhagyta: Hörcsög, 2020.06.09 08:57]

fehérkút 2020.06.02 15:30 - Megtaláltam
Lovagiassal együtt kerestük a ládákat, sajnos leírást nem vittünk magunkal, így nem lettek meg a ládák. DE egy nagyon szép és izgalmas völgyet jártunk végig. Sajnos a benne lévő tanösvény gyakorlatilag használhatatlan. Sőt Pénzesgyör felé kijutni a sok kerítés miatt csak igen bonyolultan lehet. Kérjük a mellékelt képek alapján az elfogadást.

[Jóváhagyta: Hörcsög, 2020.06.09 08:57]

2020 06 02 Bakonybél-Pénzesgyőr 0892020 06 02 Bakonybél-Pénzesgyőr 086
2020 06 02 Bakonybél-Pénzesgyőr 084 
kerol 2020.05.23 13:55 - Megtaláltamkörnyezet: 4.5 rejtés: 4.5 web: 4.5 átlag: 4.50 súly: 3.34
Hárskút felől mentem be a szurdokba és a másik oldalon szerettem volna kijutni. Itt egyfolytában kerítésbe botlottam, csak jókora kerülővel sikerült toronyiránt kijutnom. Kárpótlásul viszont sok őzet és szarvast is láttam egészen közelről. A szurdok egyébként izgalmas, de nehéz terep. Picit mászni kell mindkét ládához.
Köszönöm a rejtést!

DSS és Szandra 2020.05.16 18:30 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.50
KDP túra közben megtaláltuk, köszi a rejtést. :)

Fazék 2020.05.10 11:34 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.58
A javasolt parkolótól még kicsit döcögtem a tehenek mellett, aztán bicikli. Nagyon hangulatos kis szurdok, vizet csak nyomokban tartalmazott, a csalán se fejlődött még ki rendesen, tehát minden optimális, jót botorkáltam a köveken.
Bár az első ponton pár percet bénáztam, de a rejtések hibátlanok, logikus helyeken megtalálhatóak.

IMG_5809Nyomokban jelzett utat is tartalmaz :)
IMG_5814IMG_5815
IMG_5816Egyikkel a másikat
nepster 2020.05.02 14:00 - Megtaláltam
Hárskút felől közelítettünk, végig a piroson. Az első pont nagyon nehezen lett meg, csak visszafélére, és akkor is csak az utolsó pillanatban a feladás előtt. Két gps volt nálam és mindkettő a patak bal oldalára jelezte, szóval ott keresgéltem. Párom unszolására mentem a jobb oldalra, ahova egyébként a leírás is jelzi, egyből meglett. Szerintem a koordinátát pontosítani kellene, a ládaoldal térképén is a bal oldalra mutat.
Ide sem jöttünk volna ha nem hoz a láda, kalandos volt sikerült megúszni ficam nélkül, élveztük. Köszönöm a lehetőséget.

IMG_20200502_133054IMG_20200502_135128
IMG_20200502_134847IMG_20200502_125409
RezsoBacsi 2020.04.25 12:30 - Megtaláltam
Meglett, köszönjük. Igazán zegzugos a terep, nem volt könnyű az út. A patak ki volt száradva, így a medrében könnyebben tudtunk haladni. [Geoládák v3.3.2]

juzso 2020.04.17 11:38 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.31
Köszönöm a rejtést, a segítséget is, szuper a hely. A nap első multija volt, hátravolt még GCKKBB (Kőről kőre Bakonybélben) - szintén Hörcsög multija- , a maga 3 pontjával, ill. GCAUG (Augusztin pihenő), szintén harmadmagával. Jó kis nap kerekedett, 22 lett a vége és egész nap egyetlen egy túrázóval találkoztam. Social distancing kimaxolva.

IMG_20200417_112009IMG_20200417_112124
IMG_20200417_112326IMG_20200417_113841
IMG_20200417_114144IMG_20200417_123330
bagolyvera 2020.04.12 23:59 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszi! Senkivel sem találkoztunk, jó rejtések?

IMG_20200412_154349IMG_20200412_155700
IMG_20200412_155751 
MoGeMaP 2020.03.28 15:00 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.3.2]

MoMaszter 2020.03.27 16:36 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 4.5 web: 5 átlag: 4.83 súly: 4.19
A GCAUG után keresgettük az utat ehhez a szurdokhoz, de aztán egyszerűen tökön-babon át jutottunk el a felső, délkeleti végéhez. A lekopott tanösvény jelzést követve próbáltuk becserkészni. Az első ponton igen sokáig elidőztünk és az avart mindenütt félrekotorva keresgéltünk szem előtt tartva a leírást, de a jel vadul ide-oda ugrált, a fény pedig lassan szűrtté vált, indulnunk kellett, ha nem akartuk, hogy ránk sötétedjen, mire kiérünk a faluba.

A második pontnál - az "eresz" alatt azonnal rábukkantunk a dobozra. Először is kiszedtük belőle a sok cukorkát, csokikát, nyalókát és egyéb édességeket elgondolkozva, hogy vajon aki ilyesmit tesz bele, az vette is akár egyszer a fáradságot, hogy elolvassa a visszarejtés és az ajándékcsere szabályait? :((

Sajnos, az első pontnál, az áthajló sziklánál nem fotóztunk, de feljebb, a szurdok elején igen. Értelemszerűen innen csak a szurdokon át juthattunk a második pontig, reméljük hisz nekünk a rejtő!

Azt gondoltuk, itt vége a nehézségeknek és a sziklás, eléggé elhanyagolt T jelzésen szépen kijutunk a faluig. Nos, ez hiú ábránd volt! Sajnos a geoláda neve rövidesen teljesen helytálló lesz és "elveszett" világgá lesz ez a csodálatos hely, köszönhetően a Kerteskői birtok döjfösségének és az erdészeti-, turisztikai törvények semmibe vételének (értsd. ekkora terület nem zárható le teljesen, az átjárás biztosítása nélkül)! A T jelzést követve szépen egy elektromos kerítéshez értünk. Itt jobbra fordulva próbáltuk kikerülni a területet, de a csapást, majd a földutat követve gyakorlatilag zsákutcába kerültünk. Persze visszafordulhattunk volna, de már több tíz kilométerrel a lábunkban ehhez semmi kedvünk nem volt (mint itthon néztük a térképeket, a lekerített terület nagysága miatt ez óriási kerülő lett volna)! Próbáltunk elindulni a Rádiótorony felé, de újabb lezárt birkalegelőhöz értünk.

Itt szakadt el a cérna és "legyenek meghitt, bensőséges percei a tulajdonosnak az őt szülő hölggyel" (Mars3696 kicsit másképp fejezte ki magát), magánterület sértésre határoztuk el magunkat. Innentől számítva három kerítésen átjutva tudtunk végre szabad területre érni, ahonnan vissza tudtunk jutni az autónkig! Szerencsénkre egyik sem volt áram alatt, mert úgy megrázóbb lett volna az élmény.

A rejtő természetesen a "vége főcímről" nem tehet: nagyon köszönjük, hogy megmutatta ezt a szuper helyet!

Tanács: aki ezt a geoládát keresi, az úgy tervezzen, hogy a dél-keleti rész felől bemegy, majd ugyanerre távozik is, ha nem akar nagyon kellemetlen helyzetbe kerülni!

[Jóváhagyta: Hörcsög, 2020.03.29 20:34]

A szurdok felső bejáratánálKözelítünk az ereszhez
Egykori Kerteskő Majorság 
nbokan 2020.03.14 15:25 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.23
21. GCWALK után még eljöttünk ide is. Elég jól ismerjük a Bakonyt, de ezen az elfelejtett tanösvényen még nem jártunk, ezekért az élményekért ládázunk. Nagyon tetszett az izgalmas terep, jó volt ugrálni a köveken, elmerülni térdig az avarban és bujkálni a kidőlt fák között. Köszönjük a társaságot LionDaddynek és a rejtőnek, Hörcsögnek is. Nálunk bekerült a legjobbak közé, kösz a rejtést.

IMG_6459
LionDaddy 2020.03.14 15:25 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.43
A GCWALK#21 - Bakony (Hárskút-Lókút) túra után kerestük meg nbokanékkal a rejtő Hörcsög társaságában és kalauzolásával.
Tipikusan az ilyen ládák és az általuk megmutatott helyek miatt szeretem a GC-t. A játék nélkül valószínűleg az életben nem jártam volna itt, és utólag mondhatom, hogy egy igazán érdekes látnivaló és maradandó élmény maradt volna ki. Nem beszélve arról, hogy a patakmederben való bukdácsolás és az összetolódott fatörzsek között, alatt való bujkálás közben Hörcsög elbeszélését halgathattuk.
Mindkét ládapont a szurdok egy-egy érdekes látnivalóját mutatja meg, az ilyen helyek adják a multik létjogosultságát, nem a városi sokpontosok.
A mai nap ládája nálam ez volt, kár, hogy a GCWALK-ból kimaradt!

Köszi a rejtést és a társaságot! [g:hu 1.6.7]

20200314_14431820200314_145138
20200314_14520120200314_145347
20200314_14552420200314_145738
20200314_14585220200314_150037
20200314_15022220200314_151416
20200314_15172520200314_152249
20200314_15232720200314_152837
20200314_15325220200314_155036
20200314_155212 
Kenderfóka 2020.02.22 13:50 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 4.5 átlag: 4.83 súly: 3.42
Szép hely, jó rejtés, köszönjük szépen!
[Geoládák v3.3.2]

ésKata 2020.02.15 11:05 - Megtaláltam
5-fős Zöldsportos csoporttal hóvirágok között, jó időben.

Zergi 2020.02.15 11:05 - Megtaláltam
Fogtam!
Tetszett a Kőszoros, jók a rejtések is!

IMG_5092IMG_5093
IMG_5094IMG_5095
IMG_5096IMG_5097
IMG_5099IMG_5100
IMG_5101IMG_5102
IMG_5105IMG_5106
IMG_5107IMG_5108
IMG_5109IMG_5112
IMG_5113IMG_5114
IMG_5115IMG_5116
kitkat0123 2020.01.04 14:20 - Megtaláltam
Bakonyi multiládavadászat 3/3
GCKKBB ládával kezdtem a napot, nagyon tetszett az a völgy, sehol senki, kivéve a ládánál találkoztam kesserekkel. Mentem tovább a patak mentén egészen a nagy kidőlt fáig, onnan inkább felkaptattam a gerincre és úgy folytattam utam GCAUG, majd GCELVB felé. Imádom az ilyen helyeket, szuper volt itt túrázni egészen addig, amíg egy erősen visszacsapódó bükkfasuhanc ága majdnem kiverte a szememet. :) A pontok viszonylag könnyen meglettek, valahogy ráéreztem a ládák helyére és a leírások is pontosak. A barlanghoz is felmásztam. Pénzesgyőr irányába indultam tovább, már az intő jel kellett volna legyen, hogy egy idő után a kék T jelzés egy kerítés másik oldalán volt... A térképeken lévő, Pénzesgyőr irányába tartó utak mind le vannak kerítve, így egy kis offroadozás után dél-keletre tartva a zöld+ turistaútra értem ki, egyébként pont ott ahol a lekopott kékT is. Útközben megzavartam egy szarvascsordát, gyorsan elfutottak. Mivel elég sok időt veszítettem, GCpom és GCbkok már nem fért bele, így busszal mentem vissza Bakonybélbe.

Elvesztettem egy pár világosbarna színű kesztyűt valószínűleg valamelyik multipontnál vagy a Kőszorosban valahol, ha esetleg valaki megtalálná, keressen meg plíz.

Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél. [Geoládák v3.2.1]

Puszkany 2019.12.03 10:19 - Megtaláltam
Pontok rátok rontok. Köszönöm a lehetőséget!

Attibati 2019.11.30 11:25 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.55
128 kilométeres kerékpártúra Bácskában bajai rajttal.
A szokott helyen a bakonybéli faluház parkolójában hagytam a kocsit.
Először a gckkbb multit jártam végig majd a nehezen járható patakmeder helyett inkább a P4 - S - P4 útvonalon jutottam el a Kőszoros környékére. Itt lassan lejtő széles, jól járható patakvölgyben jutottam el a Kőszorosig. Az első pontot fentről közelítettem meg, a meredek partfal egy jobban járható részén ereszkedtem le a völgybe. A leírás alapján könnyen felismertem a rejtekhelyet, a GPS a magas sziklák között használhatatlan volt. A második pont felé menve már messziről felismertem az "ereszt", a rejtekhely itt is egyértelműen adta magát.

Sasszemek 2019.11.21 19:25 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

zaskl 2019.11.03 12:30 - Megtaláltam
Az első ponton nem találtuk meg a ládát, ide-oda pattogott a jel, mindig 10 méterre voltunk a ládától. A második simán meglett. Nagyon szép helyen jártunk. Kérjük a képek alapján a találat elfogadását. Köszönjük a rejtést. ZASKL

[Jóváhagyta: Hörcsög, 2019.11.09 23:04]

Köszönjük a jóváhagyást. ZASKL

DSC_8344DSC_8350
DSC_8361 
G.P.S. 2019.10.27 14:00 - Megtaláltam
Megtaláltam Anyával és Apával, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]

G_Sanyi 2019.10.27 14:00 - Megtaláltam
Megtaláltuk, nagyon tesztett. Köszönjük a rejtést!


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (92 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.