WAP ON
Hollenburg várának kapuján kívül, attól pár méterre jobbra, vályú alatti nagyobb betondarab alá süllyesztve rejtőzik a negyedliteres (kb. 10 * 10 * 5 cm külső méret) geoláda. A vár területére hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között ingyen be lehet lépni, de kizárólag a várudvar és az erkély látogatható. Más időpontban, más térrészben idegeneknek tartózkodni TILOS!
Légy szíves ne autózz fel a várig, használd a kijelölt parkolót!
WAP OFF
Orom a Dráva felett
A(z immár tóvá duzzasztott) Dráva felett évszázadok óta uralja a környező tájat Hollenburg vára. Ha erre jársz, állj meg itt egy vársétára!
A vár története
Hollenburg lényegében azon a helyen áll, amit először 860-ban és 876-ban curtis ad Trahovem néven említenek. A mai várat valószínűleg 1100 körül Stájerország márkijának hűbéresei építették, amit egy 1142-ben kelt oklevél is bizonyít. Ahogy a 13. században a Loibl-hágón át kiépült a keresekedelmi út, a vár stratégiai jelentőségre tett szert. Hollenburg mindenkori birtokosai (az elsőként a magyarok elleni harcokban kitüntetett Pettauer-, majd a magyar főrendiházi tag Stubenberger-család) viszálykodtak a viktringi (ciszterci) apátsággal, ugyanakkor a székesegyház fontos adományozói voltak.
Az 1348-as földrengés ugyan részben összedöntötte a várat, de rögtön újjá is építették. 1349-től Hollenburg ítélőszéket is kapott.
1514-ben I. Miksa császár eladta a várat és egyúttal bárói címet adományozott Siegmund von Dietrichsteinnek, akinek leszármazottai a 16. és 17. század során átépítették a jelenlegi formájára. A Dietrichsteinek férfiágon 1861-ben kihaltak, így előbb a Maresch-Wittgenstein, majd a jelenlegi tulajdonos Kyrle-család birtokába került az ingatlan.
Hollenburg
A mai alaprajz szabálytalan formája a kora középkori sáncok vonalvezetésére vezethető vissza.
A várba északi irányból egy 17. század közepén épült lépcsőzetes oromfalú kaputornyon majd egy árkon átívelő, hosszú, fedett átjárón keresztül jutunk be.
A vár domb felőli oldala dísztelen, de a völgy felőli oldalon több, reneszánsz stílusban díszített ikerablak látható. A 14-15. században épült palotaszárny a vár keleti felében helyezkedik el. A keleti szárnyban az udvar felől kétemeletes reneszánsz loggia (1548) épült, szemben fából készült tornác. A nyugati falon és a loggia emeleti szintjének két pillérén a Dietrichstein-Rottal-címer 1529-ből, illetve a Dietrichstein-Starhemberg szövetség címere látható.
Az ajtók felett luteránus irodalmi és bibliai idézetek 1581-ből, valamint az építési munkálatok szakaszaira utaló, 1516 és 1588 közötti évszámok vannak feltüntetve.
Az udvarban római kori sírköveket is láthatunk domborművekkel, vésett feliratokkal.
A keleti szárnyban kapott helyet az először 1348-ban említett, Szent Miklósnak ajánlott várkápolna, amelyet 1684-ben ismét felszenteltek. Az épület falait festmények díszítik, többek között egy 14. század második feléből származó freskósorozat.
Megközelítés
Kérlek ne autózz fel a várig! A buszmegállónál tágas parkolóhelyet találsz: N 46° 32,981' E 14° 15,673' 557 m [GCHOL+PARKOLO]. Innen a főútra merőlegesen délre induló murvás úton sétálhatsz a ládáig.
Soha nem jöttem volna ide, ha nincs ez a láda. Jó pihenő az A2-es megszakítására. Dolomitok felé felszedve. A láda rendben volt, bár jobban takarta, mint ahogy megleltem. Érdekes, hogy laknak a kastélyban. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltuk nejemmel és két unokával itteni telelés kapcsán. A vár feljárójában a kocsi és szán kiállítás egész érdekes.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Bemenni sajnos nem tudtunk, mert pont hétvégén ejtettük útba Szlovénia felől Sankt Pölten felé haladva, de így is körbenéztük, amennyire csak lehetett. A rejtés nagyon ötletes. Köszönjük :)
(Amúgy még sosem láttam váron kapucsengőt... :D )
Köszönjük, hogy megmutattad :-) [g:hu 1.6.7]
Idén elsőként találtuk meg. Közel egy éve nem kereste senki. Sajnos a ládában állt a víz, szerencsére a füzet még jó állapotban van. Kitakarítottuk a ládát és gondosan visszatettük a helyére. Csodás hely.
Ma esőnap volt, így meglátogattuk ezt a kis kastélyt, utána a Tscheppaschlucht nevű kis szurdokot a Loiblpass-hágóval együtt. Délelőtt még esett, délutánra viszont szerencsére elállt a zuhé, így a kanyont már szárazon megúsztuk. Szép hely egyébként, érdemes meglátogatni.
A rejtés egyszerű, de a jelek szerint működik. A várból visszafelé baktatva a parkolóba egy zerge jött velünk szembe - ritkán látni ilyen közel a városi környezethez. Először kíváncsian nézett minket, majd miután nem tértünk ki előle, sértődötten bevonult az erdőbe. :)
N 46° 32,981' E 14° 15,673' 557 m [GCHOL+PARKOLO]
