A ládika a teherautó fedezék tetején, egy kis, zöld, négyzet alakú, rozsdás víztárolótól 3 lépésre található lépcső alatt találjátok.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
Megközelítés
A ládát a Szentendre-Visegrád útról kb. 5 kilométeres sétával érhetitek el. N 47° 43,116' E 19° 0,329' [GCAszt+parkoló] A behajtani tilos táblát érdemes komolyan venni, mert a sorompót gyakran lezárják! A Pap-rét után szarvas-veszély van, egészen a silókig. Érdemes csendben menni.
Ez egy tuti kerékpáros cache, a ládáig lehet feltekerni. Visszafelé pedig kész öröm a száguldás.
A bázison az utolsó métereket a ládáig, itt letérve érdemes megtenni: N 47° 45,215' E 19° 0,371' [GCAszt+letérés] Innen vagy felfelé mentek a lécsőn a szakaszfedezék tetejére, vagy jobbra, lefelé indulva a szakaszfedezék óvóhelyiségének vészkijáratán, a létrán felmászva érhetitek el a tetőt, majd a ládát.
Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, "Cenzor" hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A területen egykor állt építmények nagy része még megvan, de az egykor itt létesített emlékművet - melynek központi része, egy fennmaradt korabeli fotó tanúsága szerint egy vörös téglafal volt Magyarország stilizált térképével - már lerombolták az erre járók.
Asztalterítő
Asztalterítő, avagy terítő az Urak asztalán. A terítő anyaga beton, és az asztalon mint nippek sorakoznak a betonsilók. Egy letűnt kor emlékei a Pilis közepén, ahova engem háromszor sodort a sorsom.
Először 10 évesen, tisztelt, és szeretett osztályfőnököm, valamint férje, azaz a Kovács László házaspár jóvoltából. Csodás kirándulásaink egyike ide vezetett, és mi az Urak asztalán szalonnát sütöttünk, fociztunk, és élveztük a természetet.
Másodszor 1982 áprilisában, az akkor 9 éves fiammal kapaszkodtunk fel, körülnézni a fa kilátóról. Az azonban már nem létezett, helyette szögesdrót kerítés, őrtornyok vigyázták az Asztalt. Visszafordultunk a tisztásra, ahonnan engem hamar felkísértek a bejárattól balra levő kapus házikóba. Jegyzőkönyv, filmkivétel a fényképezőgépből, fenyegetés, ha még egyszer erre járnék...
Harmadszor tegnap, amikoris csodás verőfényben, érő szederbokrok, szarvasok között felsétáltam. Áll a kapusházikó, de romokban. Megvannak a silók, a laktanyaépület, az alakuló-tér, a tornapálya. Igaz ezek is mind romokban. És emlékeztetnek. Arra az időre, amikor az ország vagyonának hatalmas része a Magyar Néphadsereg kezén szétfolyt, amikor 18 évesen hosszú hónapokat töltöttünk elzárva a világtól, rakéta, híradó, lokátor, és még ki tudja milyen bázisokon.
A terítő azonban fenn maradt az Urak Asztalán.
Emlékeztessen ez a cache is arra az esztelen természetrombolásra, ami a Középső Hajag, a Bázis, a Lányok a bokorban, a Bajtemetés pontoknál található.
-Sándor
VIGYÁZAT!
Téli, havas időben, illetve ha kisgyermekekkel keresitek fel a helyet, figyelmesek legyetek, az elszórt törmelékek, illetve a földben megbújó lyukak miatt. Az omladozó tégla épületek balesetveszélyesek, mindenki csak a saját felelősségére menjen be!
2018.05.28.
Miután fél év után valaki elcsórta a ládát, ezért most új helyre költözött. A teherautó fedezék tetejére, egy vas víztározóba.
skiccpausz
2017.10.15.
A rejtek új helyre költözött.
A régi koo.: N 47° 45,255' E 19° 0,388'
skiccpausz
2017.október 15.-én átadtam a ládát Skiccpausznak. A levelezésünk alapján úgy gondolom, jó gazdája lesz. További sok örömet kívánok mindenkinek a felkeresésében.
Üdv.: ÉvaSanKri
anno
2002 december 7.-én tartunk egy általános iskolai osztálytalálkozót, és arra készülvén került kezembe az Osztály-album, ebből szkenneltem be egy 1956 szeptemberében készült képet, milyen is volt annó az Asztal. (Én is rajta vagyok, nagy verekedés közben. Mi ezt lovagi tornának neveztük akkor.)
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megvan, köszi!
Az országút menti parkolótól egy Pap-rét - Urak asztala oda-vissza séta során meglátogattam a bázis maradványait.
Az utolsó 100 méter lehet csak problémás, odáig sima ügy. A vége viszont nem rövidnadrágos menet, úgy készüljön, aki ide jön. A bázist fokozatosan veszi vissza a természet. Számomra van egyfajta hangulata az ilyen elhagyott helyeknek, nekem tetszett ez a hely is, ahogy a Lom-hegyen vagy a Bajtemetésen omladozó "testvérei" is.
A lerobbant ládát beszedtem és egy csereprogramost hagytam a rejtekben, új logfüzettel.
Koordináta pontos, a rejtek két téglával van takarva.
Köszönöm a rejtést! Na, ez nem volt egyszerű. Nem olvastam el a logokat. Rövidnadrágban mentem. Így senkinek nem ajánlom. A térképen jelzett ösvények már nem igazán léteznek.Mindent benőtt a bozót, a csalán. Először kicsit túlmentem, nem tértem le balra, valamelyik rakétaállásnál nagyon jó graffitiket fotóztam, mellékelem. Ja, és a létrát nem ajánlom senkinek. Azt hiszem, méh- vagy darázskolónia költözött a kürtőbe, erős zümmögés hallatszik belőle.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
GCMOHA után az aszfalton egy jó darabig, majd kisebb emelkedő a turistaúton, majd lejtő. Kis ér csordogált mellettem, illetve több helyen vizes volt a növényzet. Megérkeztem egy elágazáshoz. Ott segítséget kértek tőlem, de sikerült elnavigálni őket. Erre én is később jöttem rá, ők meg nem hallgattak rám, szerencsére. Jó kis szilárd burkolatú kaptató következett, a napsütést közben egyre jobban utáltam. Nem voltam egyedül, volt némi kerékpáros és gyalogos forgalom. A ládához vezető útvonalat nem sikerült először belőnöm, mert nem találtam az oda vezető ösvényt. Ezért körbejártam a területet. Nem mentem be kábé sehova, kívülről nekem megfelelt. Mikor a második körbe kezdtem, már tudatosabban választottam útvonalat, de így sem volt egyszerű. Másodjára másztam meg az objektumot, mikor tanácstalanul néztem a víztárolóra. Oldalra pillantottam és megtaláltam. Kicsit nézelődtem még a területen, és a szurdokos multi pontja helyett a kiindulási pontot céloztam meg. Ügyesen, mert éppen elértem a buszt. Közben a nedves talaj, némi vízfolyás, sár nehezítette a lejutást. A legizgalmasabb rész ugyanaz volt, mint a kezdet. A mókusos pad és a telefon között.
Kihalásztam a ládát és a logbookot a vízaknából.
Sajnos csereláda és új logbook épp nem volt nálam, de a jelszó olvasható maradt a régi borítóján és a lada fedelén is.
A logbook belseje már péppé ázott, teljesen használhatatlan, és a láda sincs jó állapotban. Csak egy füle van, de jelen állapotában nem sokat árt már neki, ha befolyik a víz.
Ha megint arra járok, viszek cserét, de addig is a jelszóval lehet logolni.
Ugyanoda már nem mertem visszarejteni, nehogy megint az aknában kössön ki, úgyhogy a vízaknától kb. 3 lépésre lévő beton lépcsők alatti üregbe költöztettem, két téglával takarva.
Képeket és infókat átküldtem a Rejtőnek.
Csatlakozom az előttem szólókhoz, a láda ma is a tároló alján hevert. Már majdnem ott is hagytam, de aztán szerencsére olvastam pistannn logjában, hogy az általa rendszeresített hosszú ággal meg lehet piszkálni a logbookot, és így még pont leolvasható a jelszó.
Egyrészt érdekes, másrészt eléggé méltatlan módja ez a logolásnak, de működik. Legalábbis amíg az eső és a hó nem dezintegrálja teljesen a logbookot.
A ládát sajnos a víztározó alján heverve találtuk meg. Egy bot segítségével ki tudtuk nyitni a logbookot és így leolvastuk a jelszót. Lehet, hogy érdemes lenne újragondolni a rejtést, hogy ne kerüljön ismét hasonló helyzetbe.
Erre vitt a bringatúra, megkerestem a ládát. A tartályban egy szerencsétlenül járt nagy pelét láttam. A környéket visszavette a természet. Köszönet a rejtésért!
GC20PV teljesítése közben, egy kis kitérővel ez is meglett. A kék sáv jelzésről jöttünk fel a TuHu-n is jelölt (N47° 45.110' E19° 00.793') úton, végig jól járható volt. Tetszett a rejtés, és nem pottyant le és mi sem, köszönjük.
GC20PV közben meglett.
Hát, azért ez a rejtés némi erőteljes kitérőt kívánt. Mivel nem napi szinten járok erre, időm meg volt bőven, így beterveztem menet közben, a multi pontjai közé.
Nem volt sétagalopp, de úgyis a kalandokat szeretjük, nem? Maga az objektum területe felettébb népszerű volt ezen a délutánon embertársaim körében, viszont a rejtésnél senki sem volt. Mivel a korábbi logokból-leírásokból kiokosítottam magam, viszonylag hamar meglett a doboz. Logoltam, aztán mentem tovább.
Hétfőn, matekórán csörgött a mobilom, Vincenzo65 kessertárs keresett, neki nehezebben ment...
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
Talán ügyetlen voltam, vagy a rejtés se jó helyen volt, de pottyant. Nagy szerencsémre volt tartalék cipőfűzőm, ami ebben az esetben láda mentő volt.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Jó susnyásolós, hosszú nadrág kötelező!... OKT-ról felfelé, útba ejtettük, fő cél a 20 éves multi GC20PV köre volt. Skiccpaustól megszokott szuper igényes láda és leírás, doboz és logbook is remekül érzi itt magát. saját víztározója is van ebben a nagy melegben.
Ide se jöttem volna magamtól. Évi, Toti
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! GC20PV szülinapi túra során levadászva! :) Tavaly OKT alatt nem kerültem el erre és talán jól is tettem, mert jó nagy letérő lett a vége..
Nem az útvonalterv alapján jöttem fel a csúcsot megkerülve, hanem egy halványabban jelölt ék alakban, ami teljesen jól járható volt.
Az épületek bejárása után mentem hátra, viszont olyan nagy volt már a növényzet, hogy a ládához vezető utat nem nagyon találtam meg.. Végül a kocsibeállók elé kerültem, ahonnan viszont valahogy fel kellett másznom.. Irányba vettem a bozótost és az ágak alatt bújkálva sikerült feljutnom. Utána jött a meglepetés, hogy még a víztartályhoz is be kell másznom.. Végül sikerült kihalászni a dobozt (a "karika" külső cső felöli oldalán érdemes matatni). Kifelé menet újra megfogadtam, hogy akármilyen meleg van, túrázni csak hosszú nadrágban jövök.. (most bevállaltam a térdnadrágot, mondván, hogy úgysem megyek dzsindzsás helyre..)
Összességében jó kaland volt, köszi, hogy megmutattad :) [Geoládák v3.11.3_dev]
Közös kirándulás a névrokon Faragó családdal. Különleges helyszín, bár arra számítottam, hogy a rakéta kilövő állomásoknál a betonplaccnál többet látunk. No de sebaj, így is érdekes! Köszönjük a rejtést!
OKT mai (legkalandosabb) 5. találata. A Vízverés nyergétől a GPS 2.7 km-es utat tervezett, reméltem, hogy lesz egy rövidebb csapás is felfelé (a térképen nem láttam semmi ilyet) - és lőn...
Nagyon szeretem az ilyen rejtéseket! Láda nélkül eszembe nem jutna felmenni - köszönet a rejtőnek! Elég szürreális (és számomra kicsit szomorú) hely a maga elhagyatottságában.
Megtaláltuk! 🙂
Gyönyörű havas időben sétáltunk fel az objektumhoz. A hó ropogott a talpunk alatt, a fákon ujjnyi jégréteg csillogott. Az ajánlott parkolótól oda vissza 13 km sétáltunk. A dobozkát kétszer is beejtettük az üregbe, a saját készítésük 1.2 típusú "horoggal" sikeresen kiszedtük, és eredeti helyére visszatennünk. A loggolás után a hó alól előkerült az 1.0 típusú kiemelő készlet is.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.9.0]
Klassz hely, több óra alatt lehet csak rendesen bejárni. A láda rendben elő és vissza került, tartalma is kitűnő.
A ládaoldal képein kívül a skiccpausz egyéb logjában lévő drónfelvételek is további kedvcsinálók!
Megvan!
Józsi barátommal a Pilisszentlászló-Visegrád OKT szakasz teljesítése közben megkerestük. Nem esett teljesen útba, de ha már erre jártunk nem akartuk kihagyni. Kis szuszogtatós emelkedő leküzdése után értünk fel az aszfaltos útra, onnan már hamar a bázisra értünk. Eléggé visszavette a természet, de azért próbáltuk beazonosítani mi hogyan és hol lehetett itt régen. A láda rejtése ügyes, de vigyázni kell, nehogy leessen.
Köszi a rejtést!
Már tavaly ősszel is szemeztem ezzel a ládával OKT közben, de akkor idő szűke miatt nem vállaltuk be. Ma a GCVkk2 apropóján újra a Pap-réten jártunk, és most már nem hagyhattam ott. A bázisra felvezető út a track szerint néhol 12%-ra is felkúszik, hát majd ki is köptem a tüdőmet mire felértem. Bár a leírás szuper bringás cache-t említ, a vasbeton törmelék kissé meggátolja ezt. Sebaj bringa letámászt, csak 500m a láda innen már. A bázison könnyen lehet haladni, bár már nem sok minden jelzi, hogy itt egykor bármi állt. Miután letér az ember a csapásról jó kis bozotharc kezdődik, de azért el lehet érni a keresett objektumot. Végül jó sok időt eltöltöttem itt, mire rájöttem pontosan hol is kell keresnem a ládát (bár ez inkább az én hülyeségem. Összességében a rejtés nagyon tetszik, kár hogy a látnivalóból már nem sok van meg. Végül 50-60 perc után értem vissza a Pap-rétre ahol már kissé aggódva várt az asszony...ő a 40km-nyi hegyes-völgyes tekerés után ezt már nem merte bevállalni :) [Geoládák v3.3.2]
Amióta játszom, azóta szerettem volna ezt megkeresni, de valahogy nem adódott rá alkalom. Mindig is érdekeltek az ilyen helyek, de ez a megtalálás mégis 17 évet váratott magára. Most megvan. A rejtést, pontosabban a rejtés környezetét kimondottan veszélyesnek tartom, kisgyerekkel semmiképp sem ajánlott. Ettől függetlenül maga a láda elrejtése ötletes, a láda kivitele példás. Köszönöm.
drgn
Megtaláltuk! vagyis nem. A hegyen nem volt 3g-nk, hogy kis segítséget nyerjünk az előző logokbol, a gps elvitt szépen a tetőre a csőhöz. tudtuk, hogy ott kéne lenni, de nem mertünk bemászni. meg a cső aljat is megvizsgáltuk az hangárból.
[Geoládák v3.4.1]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
Ez vajon a láda?! *potty* Az.
Nincs mese mászni kell :D
Igényes rejtés, pontos koordináta, informatív ládaoldal. NFC tag jól működik. Minden rejtő példát vehetne rólad, élmény skiccpausz-ládákat keresni!
[g:hu+ 2.0.34]
A parkolótól még 11 fokban, esőben, kabátban indultunk az üres erdőben. Ahova koradélután értünk vissza úgy, hogy rekkenő meleg, szikrázó napsütés és jókora forgalom volt.
Az elmúlt lérak bázis nagyon érdekes, keresztül-kasul bejártuk. Viszont a láda nem lett meg. 'Kipecáztunk' egy doboznak látszó tárgyat, de az csak egy fél láda volt max.
A javasolt parkolóhelytől tekertem fel bringával. Meglepő, hogy a többi lérak támaszponthoz viszonyítva ezt a helyet mennyivel jobban visszavette a természet.
A ládához én se másztam le a csőbe.
Itt, és/vagy utána GCLACI-nál összeszedtem két kullancsot.
Köszönöm a rejtést, illetve az elfogadást!
Kis séta a Visegrádi-hegységben.
Oly sokszor sétáltam már közel ehhez a helyhez, de valahogy mindig kimaradt. Most útba ejtettük végre.
A természet már egészen visszafoglalta a területet, vegetációs időszak előtt érdemes körbe járni.
Jól bebarangoltuk az ojjektumot, tetszett. Kokó beszédet is mondott az alakuló téren. :)
Köszi
Kihasználtuk a remek, tavaszias időt. Jó hangulatú, kellemes túrát terveztek nekem, melynek fénypontja volt ez a régóta kerülgetett bázis.
Igyekeztünk alaposan körülnézni, amit a szunnyadó növényzet most kevésbé akadályozott. Persze a szeder remekül imitálta a szögesdrót szerepét. Az "alakulótér" akusztikáját külön kiélveztük. A romok között több érdekes dologra leltem mint amennyire számítottam.
OKT közben.
Felmásztam, és némi bozótharc árán a láda helye is meglett. De belemászni egyedül nem bírtam, így a képek alapján szeretném kérni a megtalálás elfogadását. Köszönöm szépen!
Egyébként ötletes rejtés és izgalmas hely.
OKT teljesítés közben, hirtelen ötlettől vezérelve tértem ki ide. Elsőre jó ötletnek tűnt... :D Nem az út felől közelítettem, hanem ahol az OKT a terület bejárata mellett halad el, ot van egy kitaposatlan, de aránylag járható útféleség a rézsűn.
A hely érdekes, szomorú látvány a sok pusztuló érték, épület. Az egyik laktanyaépülebe bemenve az egyik szobában egy bagoly szállt fel az érkezésem zajára. Nem tudom, hogy ő vagy én ijedtem-e meg jobban...
A láda helyszínéhez való odaférkőzésért már külön harcot kellett vívni, a tüskés, mindenbe beleakaszkodó növények alaposan védték. Felmásztam, kerestem, de nem találtam. Végül a további sérüléseket kerülendő feladtam.
Még így is hátra volt a visszaút, ami még az ideútnál is tüskésebb volt.
Egyszer jó volt megnézni, de többet bizony fel nem megyek :D
Kérlek, hogy a képek alapján fogadd el találatnak :)
Libertyvel és Skiccpausszal közös találat. Utóbbi telefonon volt jelen, és kisegített a jelszóval, mivel a ládát minden próbálkozásunk ellenére sem sikerült előcsalni a fedezékéből. A terep nagyon tetszett, kár, hogy gazos. De hát, az idő vasfoga. Köszi Skiccpausz!
Érdekes helyszín a letűnt kor emlékeit bemutató Urak asztala. Ebben a nyári időszakban elég nehéz volt a megközelítés, mert a fejünk búbjáig ért a hatalmasra nőtt növényzet. Párduc50 kb. 190 cm magas, de nem láttuk egymást a növénytől. A rejtés helyszínén kb. félórát töltöttünk a keresgéléssel, mind a ketten külön-külön belementünk a rozsdás víztározóba, de hiába matattuk végig a lehetséges rejtek helyét, nem találtuk a mágnessel felerősített ládát. Köszönjük Skiccpausz készséges segítségét és a hely bemutatását.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.6.2]
A GCVkk2 multi állomásainak bejárása közben gyalogoltam fel ide az Urak asztalára. Jártam már pár hasonló régi légvédelmi rakétabázison, most egy újabbat ismerhettem meg. A láda rejtése ötletes, sosem találja meg egyetlen mugli sem... :D
Miután belogoltam, sétálgattam még egy fél órát az egykori katonai bázison, bementem pár épületbe is. Nem tudom járt-e már itt a GCMKAT és GCSPIR mozgók, de ez a helyszín mindkettőnek tökéletes lenne... :)
Miután kipihentem magam, megindultam a kék sávon É-i irányba a Borjúfő felé, a GCborj ládáért...
Köszi a rejtést, tetszett! :)
GCSPIR megtalálása után ide is átgurultam.
Korom sötétben egyetlen zseblámba fényénél igazán különleges ez a hely.
A rejtés szuper, ötletes, mégis könnyen megtalálható, nálam etalon ez a láda.
Köszönöm a rejtést!
20 km-es túra Piliszentlászlótól Tahiig, benne két hagyományos láda, egy kétpontos multi, két mozgó újra rejtése és két már korábban megkezdett multi befejezése.
Érdekes belegondolni, hogy mennyire nem volt szempont a természetvédelem, mikor épültek ezek a bázisok. Ilyen durván el lehetett csúfitani a gyönyörű természetes környezetet.
A rejtés tuti muglibiztos, véletlenül senki sem fog belebotlani ebbe a ládába. :)
GCVKK2 pontjait kerestem meg bringával és közben összeszedtem a még megtalálatlan ládákat is. Hát ide így 0 edzéssel konkrétan feltoltam a bringát. Kicsit elvesztem a dzsumbujban, de végül meglett, és még sikerült nem leejtenem a tartályba :) Profi a rejtés, köszi érte!
Régebben sokszor jártam már a ,,Bázis" melletti kékjelzésen elhaladva. Akkor nem is gondoltam volna, hogy itt ilyen komoly dolgok vannak eldugva. A lepusztult épületeket elnézve nem értem, hogyan bírt ide feljönni egy rakétás autó. A rejtek könnyen meglett. A ahelyén van. Segítségül annyit elmondok, hogy a négyszögletes tartályba bizony bele kell mászni és onnan lehet le és benyúlni a ládáért. Bevallom visszarejtéskor a ládát sikerült a tartályba beejtenem. A szívbaj jött rám, hogy szedjem ki. Szerencsére találtam egy kábelre kötött lemezdarabot amit leengeve ráragadt a mágneses láda és sikerült kihúznom, majd elrejteni a helyére:))
Ez már legalább a negyedik ilyen omladozó rakéta bázis, ahol voltam ládáért. van valami sarmja a helynek, bár ahogy ma a vádlim kinéz a szederinda karcolásoktól, az nem igazán élvezhető. Sajnos nem sikerült felfedeznem a ládát, pedig négyszer is bemásztam az objektumba és amennyire tudtam, bedugtam a kezem. Köszi a rejtő segítségét a jelszóval! Miután elhagytam a bázist, akkor is lett egy izgalmas csörtetésem. Mivel a térképen levő utakból/ösvényekből egyetlen egyet sem tudtam a terepen felfedezni, kénytelen voltam egy nagyon meredek, köves, csúszós hegyoldalon leszánkázni az országos kékig. Azt hiszem én már kicsit túl öreg vagyok az ilyen kalandokra! :)
A Borjúfőtől jöttem át, a K-n a bázis oldala alá, aztán toronyiránt fel. Jó szuszogós. Érdekes bázis, hasonló a Hajaghoz (ami ugye funkciójában teljesen más), ott már sokszor jártam. Nem gondolom, hogy ez esztelen természet károsítás lenne, a hidegháború alatt szükség volt légvédelmi bázisokra, amit vattacukorból nem lehet megépíteni. Az már inkább elszomorító, hogy a bezárás után nem lett rekultiválva a terület. A pénz honvédelmi célú elfolyatása meg mára sem változott sokat, a GDP 2%-a nem 800 ft, 2024-tól pedig 4% az elvárt hozzájárulás.
Innen lementem toronyiránt a GCVisu-hoz, az se volt piskóta.
OKT túra a Rozália téglagyártól Visegrádig néhány kitérővel: GCNBA-GCTHIR-GCKIRK-GCASZT-GCBORJ-GCGORG-GCPV05-GCVITA-GCVIKA.
Kb. 55 km és 2000 m szint lett a vége.
Pótjelszóval. Az előzetes logokat olvasva nem is próbáltam kutakodni a láda után.
sziasztok. nem talaltam az ovohelyen a ladat, pedig megneztem lampaval mindenhol. foto alapjan kerem az elfogadast.udv [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Pilisi tekergés kèt kerèken,térdterápiás üzemmódban. Köszönet az újrarejtésért. Klassz rejtek. Remélem egy év elteltével is ilyen gazdag tartalommal bír majd a láda. Egyébként sok ilyen objektum van az országban. Legutóbb Tinnye közelében láttam egy hasonlót. Mint megtudtam az magántulajdonban van és ahogy elnézem komoly földmunkák, tereprendezés folyik. Annak idején nem spóroltak a pénzzel amikor épültek ezek a honvédség részére. Köszönet skiccpausznak.
A ládát örökbefogadtam ÉvaSanKri-tól.
Fel is szaladtunk hamarjában újrarejteni a ládát és szétnézni az Urak asztalán.
A ládaoldal még tovább frissül.
Keressétek szeretettel,
skiccpausz
Nagyon érdekes hely, ide magamtól biztosan nem tekerek fel. Én még voltam katona abban a rendszerben, nekem átjött a "feeling".
Viszont a rejtés kritikán aluli, látva a rejtő nemtörődömségét javaslom adoptálhatóvá tenni.
Valóban, bringával kitűnő célpont. Érdekes helyszín, szórakoztató leírás. A személyes élmények mellett azért én megemlíteném, hogy valóban hol is járunk, mit látunk:
Az Urak asztala egy 593 méteres magaslat a Visegrádi-hegységben, Dunabogdány és Visegrád határán. Az 1970-es évekig kedvelt kirándulóhely. Legmagasabb pontján fából ácsolt kilátó állt. Azonban 1980-ban az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették és itt alakították ki a MN2124 fedőszámú, "Cenzor" hívójelű légvédelmi rakétabázist, a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását, amit közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel.
A rendszerváltáskor a terület katonai funkciója megszűnt, a hajdani légvédelmi bázis területe erősen pusztul, már csak elhagyott romos épületek merednek ki a gaz közül.
Ócska láda, ócska helyre rejtve. :-( Pedig mennyi sok rejtek közül lehetne választani! A geoládának teljesen alkalmatlan dobozt mi is vizesen találtuk. Kitörölgettük, rendbe hoztuk. A rejtő 4 éve nem keresett ládát és a jelszó nélküli logok élbírálásával sem bajlódik, nemhogy ládakarbantartással! :-( Adoptálhatók közt lenne a helye ennek a ládának, biztosan akadna új gazdája.
Sajnos mi nem vettük észre, hogy új doboz kell, ezért most villáskulcsot teszek, hátha másnak feltűnik és gondoskodik a cseréről és talán egy jó újrarejtésről is. Gondolom, a rejtőre nem számíthatunk, de Fazék szívesen átírja a koordinátákat, ha élvezhetőbb rejtekhelyre kerül a láda.
Kánikulában fontold meg milyen napszakban tekersz fel ide a 15%'os emelkedőn. Úgy 10-16 között árnyék nuku !
A koo pontos a kövek alatt siklót is találhatsz :)
Na ezeket a környezeteket szereti a Sztrakkay familia. Kár hogy az ilyeneket elég nehéz megtalálni. A rejtés könnyű volt. Köszönet Anettx-nek hogy restaurálja a ládákat.
TFTC!
Biciklis kirándulás - nagy öröm volt tekerni végig klassz aszfaltos bringás úton .
Ez a hely is pont ugyanolyan, mint ahol nemrég jártam a GCLOME.
A ládarejtekről semmilyen infó nincs az oldalon, de így is könnyen meglett: bokor alatt beton végénél.
A ládát szárazra töröltem, tartalmának egy részét kukáztam, szétázott logfüzetet elhoztam (rejtőnek szívesen postázom ha kéri), új logfüzetet tettem a ládába bezacskózva. Egy új, jól záródó láda jó lenne, mert a mostani újra be fog ázni.
A környezet egy cseppet sem szép, de nagyon érdekes!
A láda nagyon bepárásodott, ki kellett öntenem belőle a vizet. A jegyzettömb ugyan még írható, de a toll már szántja a papírt. Célszerű lenne egy vízhatlan patent-záras doboz felvitele. Nálam - sajnos - nem volt.
Megtaláltam.
Betonos placc sarkában, kicsi málnás alatt. Plexi volt előtte, de ennek ellenére kiszúrtam.
Érdekes hely! Ha nincs itt láda, biztos nem jövök be ide, és nem vágok át a csalánoson a kék jelhez... (Még mindig fáj.) Köszi a rejtést!
Mai pilisi tekerés eredményeképp erre is elvetődtem. Nekem valamiért tetszenek az ilyen helyek. Aki még így van vele, az látogasson el Biatorbágy környékére, ott is van egy hasonló láda.
A ládát nem sikerült megtalálni, annak ellenére hogy a rejtővel is beszéltem. Visszaolvasva a logokat, jó helyen jártam, de amit emlegetnek, az megközelíthetetlen, csatolva a kép az állítás igazolására. Egy jó húsz percet szöszöltem,de nem lett meg.
27km-es túra 8 találattal Pilisszentlászló és Visegrád között az Apátkúti völgy két oldalán és a völgyben.
A hely sem érdekes, de a hányaveti rejtés végképp kiakasztott.
A laktanyán belül a D-i út járhatóbb
A koordináták szerinti pontot nagyon benőtték a tüskés szederbokrok. Így néhány karmolás után felhagytunk a kereséssel. Kérem ha lehet a képek alapján jelszó nélküli megtalálásnak elfogadni ha lehet.
Egyébként nagyon különleges hangulatú hely,megérte a plussz tekerés a Papp rétről. Köszönjük szępen a rejtést, és hogy ezáltal felhívtad a figyelmet erre a helyre. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
A régi ládádat Fenyőfák mellett lévő szellőzőből felhoztam!
Zolika az aktuális helyhez közel rakta le!
Remélem, a rosszakarók nem tesznek több kárt nekünk!
Köszi a rejtést! Ezek az elhagyott megfigyelőállások és katonai ojjektumok mind egyformák: elhanyagoltak, lepusztultak és lehangolók. Az egyetlen pozitívum bennük, hogy szinte tapintható, ahogy a természet, az élet szépen visszafoglalja, ami az övé. :)
Az erdő nagyon szép volt, egyre több virág kezd el nyílni. A bázis állapota nagyon lehangoló. Körlet, vizes blokk...emlékeztetett a katonai szolgálatomra (nem itt töltöttem, csak felrémlettek az emlékek).
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Hótaposás Pilisszentlászló-Pap-rét útvonalon. Közben több favágó brigáddal is találkoztam, a bázis környéke azonban már síri csendbe burkolózott. Így még sejtelmesebbnek tűnt, főleg, hogy az addig napos időt felhő nyelte el. Leírás híján nagyon nehéz volt a láda előhalászása a hótakaró alól, végül Juju telefonos segítsége mentett meg, miszerint bokor és kő alatt van a doboz. Pár rugdosás után már szedtem is ki profi rejtekéből. :)
UI: Kár, hogy elég kevés kesser ad meg telefonszámot, pedig lehet, hogy máskor ők lesznek a többiek segítségére rászorulva.
Két évvel ezelőtt az időjárás meghiúsította a találatot, most visszatértünk. A hely még mindig érdekes, bicajjal felmászni meg igen szuszogtatós. ;-)
A láda megtalálójának pedig az év ezen időszakában bőséges szedertemés a jutalma. Azért hagytunk a következő ládavadászoknak is... [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Meglehetősen valószínűtlen helyen. Ráadásul elgondolkodtam rajta be merjek-e nyúlni egy ilyen helyre. Szóval sokat kerestük mire meglett. A zacsi meglehetősen viseltes állapotban van, gyanús, hogy valami megrágta. A rejtektől nem messze, fent a szedresen túl egy érdekes emlékhelyet fedeztem fel. Egy kőben igényes véséssel az "Élt 36 napot" szöveg van írva. Meglehetősen réginek tűnik a kő és a melléhordott kőhalom. Kíváncsi lennék a megfejtésre.
Sok időt töltöttünk a láda kereséssel és derékig érő fűben gázoltunk. Így nem nagyon néztünk szét. Ráaádsul nekem kicsit bizarrnak is tűnt a hely, de ha egyszer kisebb lesz a gaz, alaposabban szétnézek.
Jó lett volna némi támpont a rejtéshez, talán gyorsabban meglett volna, de az is igaz, hogy így érdekesebb a dolog. A közelben lévő kidőlt fa és az említett sírhely kicsi félrevezetheti a keresőt. A koo. egyébként pontos.
Megtaláltuk! A GCLACI és GCASZT ládákat egy nagy, több mint 10 km-es séta keretében kerestük fel (egy ezt meglőző 8 km-es séta után közvetlenül) így a végére teljesen kidőltünk.
A helyszín cseppet sem szép, viszont rendkívül érdekes (ennek szól az osztályzat is), szeretjük az ilyen jellegű elhagyatott helyeket. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Fantasztikus hely, érdekes látni, ahogyan a természet visszaveszi ami az övé. [g:hu 1.4.28] [wapon beküldött szöveg]
Mai gyalogos útvonalam Visegrád - Szentendre, 36 km. A napom rosszul kezdődött, mert tévedésből egy órával hamarabb kimentem Újpest autóbusz pályaudvarra, mivel az esztergomi vasútvonal felújítása miatt csak autóbusszal lehet megközelíteni a vasútvonal érintett állomásait. Visegrádon már kétszer ládáztam, csak a multi pontjait kellett keresni. Mikor ezzel végeztem, irány Szentendre a hegyeken keresztül. Az útbaeső ládákat mind megkerestem. A mai eredmény 5 hu-s láda 14 pont a gyalogoskupába.
Ezt a ládát gyorsan megtaláltam, de a megközelítése nem volt egyszerű. A GPS szerintem a leg rosszabb úton vitt a láda közelébe, a visszaút már valamivel jobb volt. Gyönyörű napsütésben gyalogoltam, az utak többsége jól járható. Már ez volt a harmadik ilyen típusú láda, nagyjából sejtettem mire lehet számítani. Elszomorító a látvány. A ládához vezető utat valahol a hegyen felújította egy gép, azon a részen nagyon jól haladtam.
Pilisi túra három - GCLACI-GCASZT-GCBORJ - eddig még meg nem talált ládával.
Tegnap este éppen a mai pilisi túrámat terveztem a Mapsource-ban, mikor megláttam, hogy új láda - GCKOTA - van Ódudán. Megnéztem az adatait és mivel nem egy egész napos dolog, gondoltam reggel túra előtt még gyorsan belefér és nem borul a programom.
Így is lett, picit hamarabb keltem, pakoltam és 1/2 8-kor az is meg lett. Onnan mentem Pilisszentlászlóra, ahol a hegytetői parkolóból indultam a mai ládázásra.
A GCLACI-ig a -n haladtam, majd a -on folytattam a láda felé. Rövidítésként közben megmásztam a Szent-László hegyet is. A Pap-réttől rátértem az aszfaltos erdőgazdasági útra, amit nagyon nem szeretek, viszont fantasztikus mennyiségű és nagyon finom vadszeder kárpótolt a kellemetlenségért. Szinte úgy kellett magamat tovább noszogatni, mert a bokrok roskadoztak. :)
Végül csak elértem a volt bázis bejáratáig, már ami maradt belőle. Meglepő, de szinte alig ismerhető fel a terület, annyira visszahódította már a természet magának. Ami megmaradt belőle, az számomra nem ébresztett nosztalgiát, mivel anno a katonaság a főiskola miatt kimaradt szerencsére.
A koo nagyon pontos, szinte méteren belül álltam meg, hogy a kereséshez hozzákezdjek. Nagyon nem is kellett keresnem, szinte azonnal meglett. Megnéztem még egy két épületmaradványt, majd indultam tovább a GCBORJ felé.
Levadászva!
Bevallom, kicsit vonzanak az ilyen helyek. Egy letűnt kor emlékei iszonyat hangulatot pumpáltak a levegőbe. Jópár hasonló helyet láttam már, de ez is különleges valami miatt.
Köszönöm a rejtést.
Geri89
OKT közben.
Nagyon szeretem az ilyen elhagyatott katonai bázisokat, amiknél ezidáig voltam, talán ez a "legsejtelmesebb". :)
Egyedül azt sajnáltam, hogy rettentő nagy a gaz a ládáig meg úgy az egész be van nagyon nőve, pedig szívesen körbenéztem volna itt alaposabban.
Lehet télen kéne egyszer eljönni ide, számomra ezeknek a régi bázisoknak télen van igazán varázsuk. :)
A ládáról annyit, hogy mint korábban írták már, a kesserösvény nem oda vezet, nem kell felmászni a peremre. Nagy követ keressetek és alaposan, mert nagyon jól el van rejtve! :) Sok szerencsét!
20 km gyalogtúra keretében Visegrád-Szentgyörgypusztáról, majd onnan Leányfalura. Elég meleg volt felfele kapaszkodni, de nagyon érdekes hely és szép túraútvonal volt
Feltekertem, megizzasztott rendesen, hogy ez a koromnak, a súlyomnak, a dohányzásnak, vagy csak az emelkedőnek köszönhető, a hely amúgy nagyon jó. Kár érte, hogy így pocsékba megy, persze kérdés, hogy mire lehetne használni. Köszi a lehetőséget, jó volt.
Köszönöm! Nagyon tetszett a hely! Ide sem jutottam volna el, ha nincs itt egy geoláda. Ez a hely, kicsit olyan hangulatot áraszt, mint Pripyat (a Csernobil melletti szellemváros). Körülnéztem a kiszolgáló épületekben. Az egyik folyosó végén lévő szobában matatott valamilyen állat(?), de mivel egyedül voltam, inkább nem jártam utána, mi is az pontosan. Ládakeresés közben megtaláltam még egy sírt (?) (a rejtekhely fölött van, a dombtetőn), "élt 456 napot" márványtábla. Talán egy csecsemő sírja? Nem számítottam rá, hogy ezt találom, úgyhogy még kísértetiesebb volt tőle a hely...
A láda... Az első egyértelmű helyen nem találtam... Átnéztem a rózsabokrokat (nem kis vérveszteséggel). Ekkor kértem telefonos segítséget, de sajnos ez sem segített sokat.
SEGÍTSÉG A MEGTALÁLÁSHOZ:
-Kő kövön ne maradjon!!!
AMIRE NINCS SZÜKSÉGED:
-a cacher ösvény rossz helyre visz
-a nagy rózsabokorba nem kell fejest ugrani
KÖSZÖNÖM A REJTŐ SEGÍTSÉGÉT! Egy kis logbook-ot vittem a ládába...
Kisebb véráldozatok közepette (hja kérem: nincsen rózsa tövis nélkül... :-) megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. RM.
P.S.
A láda "elbitangolt" a rejtekhelyéről, kicsúszott onnan, valószínűleg víz alatt tartózkodott egy ideig. Legalábbis meglehetősen magas volt benne a vízállás. Amennyire tudtam kiszárítgattam, de a füzet menthetetlennek tűnik. Ugyanakkor a jelszó olvasható. Sajnos pont ma felejtettem otthon a ládamentő készletemet. Mea culpa...
Aki utánam keresi a ládát, kérem szárítgassa még, és ha esetleg visz magával füzetet pótolja a régit. Köszönöm.
Visegrád felől másztuk meg a hegyet, így néha kicsit rögtönözni kellett, de csak meglett. Kemény menet volt... :)
Egy kilátó nagyon hiányzott a tetején... felmászik az ember idáig és nem tud sehol sem körbenézni jobban :/
Karácsonyi "semmit tevés" után jól esett kimozdulni kicsit. Bagee barátom említette ezt a helyet, hát nekivágtunk. Visegrádról indultunk neki a hegynek,majd logolás, és körülnézés. Innen tovább GCBorj "levadászása". Túránk Dunabogdányban ért véget. Köszönjük a rejtést.
köszönjük a rejtést. Jpityu társammal kerestük fel ezt a helyet, mert már rég óta kíváncsi voltam a látványra. Sajnos pár évvel hamarabb kellett volna felmenni talán még "szebb" látvány fogadott volna minket. Mára már igen csak széthordták. A ládát a hó lepte táj miatt kicsit lassabban találtuk meg mint szoktuk de meg lett. Logolás után visszamentünk a "bárpulthoz" megebédeltünk és GCBorj láda felé vettük az irányt.
Meglett :) GCLACI - GCASzt 13 km
Nagyon tetszett a hely, igazi zorall :) Láttunk egy hatalmas baglyot is átrepülni egyik fáról a másikra (biztos megijedt szegény). Majdnem sikerült lefényképezni is.
Szentendréről indult biciklis geo-túránk végállomása volt ez a láda. Maga a hely hasonló élményt nyújt, mint a GCNHM a sármelléki reptér mellett. Köszönjük a rejtést!
Kicsit nehezen lett meg a láda, megviccelt a GPS. Egy kis kreativitással lehetett volna értelmes célra használni, de mint sok másból, ebből is romok maradtak csak.
Szakadt az eső ömlött az ár süvített a szél de a Walterok talpon maradtak. :) Jó volt megmelegedni és egy nagy tüzet gyújtani az egyik silóban, ahol így meg tudtunk szárítkozni.
Elég lerobbant ez a hely, de nem csoda, ha több tíz éve nem volt használva. A környezet szépségét elrontja a betonrengeteg. De a kilátás gyönyörű (igaz, nem a csúcsról) Köszi a rejtést!
Szuper titkos bázis volt ez még vagy 25 éve, de ma már nem több, mint egy középkori romos vár. A parkolótól másfél óra alatt értünk föl, visszaflé kicsit kevesebb idő kellett.
Paprét után már tényleg vagyon ritkán jár erre ember, a vadak végig a közelünkben voltak. Az aszfaltozott út kifogástanak még mindíg.
Köszönet a rejtőnek, hogy megmutatta ezt a helyet.
Mai napon túra Pilisszentlászlóról Szentendrére Károly Péter, Dóra Károly és Rozika és Erzsébet Károlyné társaságában: 25.4 km és 725 m szinttel megspékelve, valamint a 2000. geoláda megtalálásával.Király volt!
Mai nap aranyköpései:
1. ,,A jó út mindig fölfelé vezet."
2. ,,Hogy lehet hogy 200m-t haladtunk 1 km alatt???"
3. ,,Kicsiket lépj, hogy jobban fájjon!!"
4. ,,Ahhoz képest, hogy ez ilyen elhagyatott rész, nem is járnak sokan."
Köszönjük, megtaláltuk! :) Közelben lévő Pap rét számomra kultikus hely, legalább 150x mentem fel oda már bringával, sokszor a volt laktanyához is felbringáztunk, de sosem mentünk be, de ezt most pótoltam :) Az idő vas foga kifogott az objektumon... de élmény volt... GCBORJ felől érkeztünk, szép kis túra, majd vissza a Nagyvillámra!
A közvetlen környezet eléggé lehangoló, viszont az odavezető út nagyon kellemes volt.
Eredetileg nem ide készültünk apuval, így csak útközben olvastam a korábbi logokat. Találáskor aztán nagy csodálkozás: a láda kiváló állapotban van, csakúgy mint a beltartalma. Az aktuális (csontszáraz)logbook kezdő dátuma 1 éves, így nem valószínű, hogy villámgyors rejtői avagy megtalálói karbantartás történt. Lehet, hogy van arrafelé egy másik "elfeledett" láda is? :)
Erre jártunk túra közepette és szomorúan konstatáltuk, hogy a láda megtelt vízzel és teljesen beleposhadt. Kiöntöttük, amit lehetett, de az egész láda cserére érne, a logbookkal együtt. A jelszó még kiolvasható, mivel a logbook külsejére is oda van írva, de megkérnénk a rejtőt vagy a következő kessert, hogy vigyen magával egy logbookot és tegye bele. (Illetve, ha újra megtelik, term. öntse ki a vízet.)
A Pilisszentlászló melletti parkolótól gyalogoltunk ide Gyuri barátunkkal együtt. Szép volt az erdei séta, bár az út második felén már csak az aszfalt úton lehetett haladni. Érdekes látvány egy ilyen elhagyott és szétrombolt katonai objektum. Sajnos a Dunakanyarra alig lehet kilátni, mindent eltakarnak a fák (pedig még lombjuk sincs).
Ezt a ládát már kb. 2 évvel ezelőtt megtaláltam, azóta sikerült neki jobb rejtekhelyet találni.
A bázis bejáratát földsánccal és törmelékkel torlaszolták el, ez remélhetőleg megnehezíti a tolvajok dolgát, de sajnos a vandálok apránként megsemmisítenek mindent, ami nem vasbeton.
Ezúton is üdvözlöm a kb. 10 perccel utánunk érkező, rossz helyen keresgélő kessereket, remélem a kellően rébuszos útmutatásunk végül hozzásegítette őket a sikeres találathoz. :)
Jó kis biciklis kirándulást tettünk baráti társaságban, a mostanában megjelent .com-os ládák miatt, ez a pont pedig már nem volt túl messze, ezért feltekertünk ide a púpra.
Olvasom a láda leírását, egy kicsit demagóg, de mindenki azt ír, amit akar.
Naplemente körüli ládatalálat a Visegrádi-hg. közepén. Van egy fílingje a helynek, tetszett. Érdemesebb egyébként az asztfaltúton jönni, és nem bízni abban, hogy lesz egy út felfelé a kék jelzésről.
PIlisi túra a lányokkal! Érdekes hely, valahogy kirázott a hideg tőle! Az idefelé vezető utat, illetve Pilisszentlászló felé az Apáti-kúti völgyet jobban élveztem!
A ládát elég nehezen találtuk meg, jól behavazódott minden! Végül kiderült, hogy gyakorlatilag rajta állunk! Köszi!
"moricz66" koordinátái alapján könnyű találat. A deszka is segített. Érdemes volna a weblapon is kijavítani a pozíciót. A jelszó ötletes csak egyre kevesebben értik. Köszönöm a lehetőséget.
Megtaláltuk, bár a honlap nem sok támpontot ad, hogy hol keressük. A ládának erős húgy szaga volt, még szerencse, hogy kivételesen a nagyobb gyerekek nem voltak velünk. :( Lehet, hogy valami védettebb helyre kéne tenni.
A környezet különben hihetetlen, hátborzongató.
Ez volt az első ládánk, külön nehezítés volt, hogy nem volt pontos a koordináta. Kibontottuk a ládát, de melyik volt a jelszó? Az öröm jelképét Sebastia Vettel-től vettük át...:)
Érdekes hely, bár már nagyon benőtte a fű. A vízelvezető árkok végei befedetlenek, és elég mélyek, vigyázni kell mert nem látszanak ki túlzottan. Jó tanácsként, nagyobb füves részeken az ösvényen érdemes maradni.
A céges tréning utáni levezetésként, ráadásul névnapi szórakozásként keretük fel. Kellemes sétával sikerült ideérni a Laci emlékláda után. A kihalt objektum fergeteges szórakozást ígért a fiúknak. Ráadásul az úton hatalmas szedrekkel tömtük tele a hasunkat. Köszönjük!
A parkolótól kb 4,5 kilométer, kellemes séta.
A környezet lehangoló és nyomasztó, de ezt csak az elhagyott létesítmény miatt éreztem.
A természet szépsége miatt mindenképpen ötös értékelést érdemel.
A koordináták pontatlanok, de moricz66 koordinátája segített nekem is a megtalálásban.
MEGVAN! A megadott parkolóból indultunk. Azt terveztük, hogy innen tovább megyünk a Borjúfőre, de sajnos nem találtuk meg az utat. Így végül az Apátkúti-völgyig sétáltunk.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.3.15] [wapon beküldött szöveg] Nem volt egy könnyű találat. Már adtam volna fel amikor megláttam moricz66 pontosított koordinátáit, amik persze egyből oda vezettek. Köszönöm neki :)
Mai pilisi 28 km-es gyalogtúránk 6. találata! Móricz66 mérése alapján egyből meglett, köszi! Az eredeti koo 18 méterrel távolabbra mutatott, legalábbis nálunk. A Vízverés-nyerge felől érkeztünk jeltelen utakon és dzsindzsásokon át. Köszönjük!
ok:-) [wapon beküldött szöveg]
Pimpivel kerékpáron érkeztünk.Volt némi félreértés,de csak sikerült logolni.Lehangoló a sok beton építmény ezen az egyébként csodálatos helyen.Kilátót kellene ide építeni.
Köszönöm a rejtést! :-)
Köszönjük a rejtést. Nem igazán találtuk, már-már feladtuk a keresést, nem is a mi érdemünk a siker, az előttünk járó "csapat" találta meg. Elég pontos műholdállásunk volt ezért merem pontosítani a helyet, a jelenlegi pozició N 47 45.255 E 19 00.388.
Sajnos a megtalálás örömét elvettük egy fiatalembertől, de időhöz voltunk kötve. Reméljük, azért a sikerélmény megvolt! Furcsa volt a természetbe nem illő épületmaradványok látványa. Köszönjük!
Rövidítettünk egy kicsit felfelé jövet, de nem volt túl meredek ahhoz, hogy megbánjuk. Amúgy érdekes hely, megnéztük a laktanyát, a 'parkolót'; láttunk denevéreket is.
Érdekes hely lehetett valaha.
Csak az volt a legnagyobb baj,hogy a kantin "nem volt nyitva".
Egy jó sör elment volna a kellemes melegben,így a pilis mélyén.
A láda az eredeti helyén testi épségét valószínűleg továbbra is kockáztatta volna, ezért az eredeti rejtéstől "lépéstávolságra", jól felismerhetően rejtettük el. A koordináta: 47 45,253 19 0,382
Ez jó műhódállásnál három mérésből jött ki, javaslom kereséskor ezt használni. (persze a helyszín közelében a rejtek szintén adja magát!)
Ez valójában kissé eltér az eredetitől, ami amúgy is távolabbra mutatott.
Mától új láda, betárazva várja a ládászokat. A ládát a tulajdonos egyetértésével újratelepítettem.
A rejtő 2002-es fotóihoz képest rohamosan romlik az objektum állaga. Mi végigjártuk az épületeket, testi épségetekre nagyon vigyázzatok!
Mi ragyogó napsütéses időben jutottunk el ide. Nagyon érdekes hely, vissza fogunk jönni hómentes időben is.
Sajnos a ládát nem találtuk meg, bár a GPS alapján rajta álltunk. Találtunk viszont egy logbook-nak alkalmas fekete fedelű füzetet, teljesen szétázva.
Kifosztott ládára gyanakodtam, de más árulkodó jelet nem találtunk.
Harmadik ladank lett volna az este de az istennek sem talaltuk meg ott kolbaszoltunk korbe kasul, de vegul a hideg es a faradtsag gyozott meg meg eleg messsze volt a vissza:)
Az ejszaka kellos kozepen egy ilyen kihalt katonai bazis igen hatborzongato tud lenni, mindenkeppen visszalatogatnek vilagosban is!
Mai 5/6 találatunk, jól körbejártuk az objektumot, aztán a Vízverés nyerge felé ereszkedtünk le, és a Borjúfő felé vettük az irányt. Köszi a rejtést: hygee & Miki
Nehéz mit mondani. Szörnyű ezt látni. Nem értem miért nem lehet(ett) a természet helyreállítására kötelezni senkit. (költői kérdés) De Mi, ha a turistaúttól 20 m-nél messzebbre akarunk elrejteni egy ládát, akkor a hatóság szigorúan intézkedik. Nekünk csak a Pilisben ez már a harmadik hasonló ládánk..... Egy letűnt kor szörnyű mementója. Köszönjük. A mai túránk összesen 13 km. volt.
Egy havas túra célponjaként Sue Kesserrel leltünk rá, nem könnyen a hóban fekvő ládára! Az általa is emlegetett szánkóval lecsúszás felejthetetlen élmény marad bennem, ahogyan a hóval fedett bázis hangulata is! Kösz a rejtést!
Én már sokadjára járok a bázison,de hóban még nem voltam. Zomby82-vel kerestem fel a helyet. Hoztunk szánkót is, visszafele a Hegy-tető parkoló felé száguldva átugrott előttünk egy hatalmas szarvasbika, a bázison pedig láttunk őzet. A hőmérséklet nem ment -8 fok fölé, a táj gyönyörű így hóval borítva! Köszi!
A bázison gondoltam ünnepelni az EGF 500. közös megtalálását, de ezt a tervemet az éjjeli friss hó keményen megtorpedózta; esélyünk nem volt meglátni a dobozt, annyi esett. (A logikusnak tűnő, száraz helyen, a csőben nem találtuk.) Az mindenesetre fura - és nem is találkoztam ilyen leírással kesser pályafutásom során -, hogy egy szó se essen magáról a ládáról...? A hely egyébként frankó, de egyben szomorú látvány: az Urak Asztalának egy szép sziklaplatót gondolnék, nem betont a Pilisben. Köszönjük.
A mai hosszú sétám fordítója volt az Asztalterítő. Borjúfő érintésével jöttem végig az erdei utakon. Visszafelé egyszerűen leszaladtam a Vízverés nyergébe keresztül a hajdani kerítésen, aminek a résein akár teherautóval is kényelmesen át lehet már járni.
Nehéz elképzelni a helyet a rengeteg elhagyott épület és betonmonstrum nélkül. De ha már itt van, az ide vezető úttal együtt esetleg nem lehetne valami funkciót találni neki? Persze nem az okosba magánosításra gondolok.
Visszafelé láttam egy természeti nonszensz jelenséget: egy fa, ami önmagába eresztett gyökeret.
Szurikátákkal az őszi kirándulásunk során jutottunk el ide.
Leányfaluból indultunk, a végcél a visegrádi bobpálya volt.
Az idő igen változékony volt, egyszer sütött a nap, máskor meg sűrű felhők alatt baktattunk...
A hegy keleti oldalában vezető "kék" ösvényen mentünk...hát nem bántuk meg, hihetetlenül szép volt az őszi erdő!!!
A bázison szám-háborúztunk egy nagyot, majd folytattuk utunkat Visegrád fele...
GCLaci után kissé sántikálva folytattam (csúnya dolog, de a kiscsapat örömködött kissé, hogy nem feszítem nagyon a tempót - nem látták művészi piruettemet ugyanis.)
Nagyon finom kései szedret találtunk, ahogy haladtunk a bázis felé, egyre több bokron rajta volt a gyümölcs. A végén már a nyelvünk is fekete volt. Az egyik bokorban leltünk egy lakmározó őzikét (?!) - egészen közel engedett bennünket, s mikor már teljesen a nyakára mentünk, akkor fedte fel ottlétét fejveszett meneküléssel.
Kölök a bázison megvadult, legszívesebben mindenhova bement volna (mostanában úgyis kissé a (had)történelmi vonalat nyomatjuk, ez hely most nagyon is profilba vágott, ez is indokolta a ládaválasztást:)
Volt egy viszonylag nagy gyerekcsapat is, nem igazán családnak tűntek - a felnőttek gondtalanul heverésztek a fűben, miközben a kisiskolás korú gyerkőcök minden korlátozás nélkül szabadon kószáltak, rohangáltak - csak én éreztem ezt hihetetlenül felelőtlennek?
Mielőtt a bázist elhagytuk, ki-ki magához vett némi szénhidrátpótlást, ki-ki lehetősége szerint:), s a kocsi irányában valahogy gyorsabbá vált a tempó. Ebi rántott húsokat vízionált - utóbb az utolsó szeletre csaptam le számára a vendéglátó egységnél. Szerencsés napunk volt.
Gyönyörű időben, de kb 15 fokban, kényelmes sétával érhető el a LéRak bázis. Silók hangárok nincsenek :), csak szakaszfedezékek, már vaskorlát nélkül. A gyerekekre vigyázni kell egy kicsit a pusztuló objektumban. A Túracsoport első ládája, így különösen kedves. Sajnos a Logbook füzet elázott, de azért írtak bele a gyerekek.
A láda a bázison belül már nem volt igazán rejtve, de a bázis maga elég jó rejteket ad neki. Szép rombázis, kár, hogy sok helyen szándékosan rongálták meg.
Kíváncsi voltam az itteni volt bázisra. Ahogy mások írták, egy kicsit nyomasztó a hely. A ládának biztosan lehetne egy jobb rejtekhelyet találni, a jelenlegi állapotában félő, hogy előbb-utóbb nyoma vész. Köszi a rejtést!
Különös hely! Lehangoló látni a lepusztulás mindenféle jelét (persze, jó lenne, ha a világ valamennyi katonai létesítményét a gaz verné fel...), illendő lenne a valamikori tulajdonosnak vagy kezdenie vele valamit, vagy elbontani, és visszaállítani az eredeti természeti környezetet!
A ládának pedig egy tisztességes helyet kellene keresni, a deszkák alatt nem megoldás, és az eredeti logbook még mindig a dobozon kivül van méretprobléma miatt...
Ahogyan a leírásban szerepel, a Pap rét után felfelé mi is láttunk egészen közel egy gyönyörű agancsú szarvast!
Munka után Mekettel tekertünk fel a bázisra. A bringákat leraktuk és keresztül kasul bejártuk a bázist. Tönkrement itt minden, a természet lassan visszaveszi a területet. Pedig kis átalakítással lehetett volna belőle mondjuk gyerek üdülő.
Lefele olyat repesztettünk, hogy otthon el sem merem mondani :)
Érdekes, egyben persze lehangoló hely. Az ajánlott útvonalat követtük, így könnyen idetaláltunk , a rejtés is jó, gyorsan meglett. Azt hiszem mindent megnéztünk, még a körlet tetejére is felmásztunk napozni:)
Egyszer régebben voltunk már itt, de akkor bemenni sem lehetett az objektum területére, le volt zárva. Állítólag egy csomó ember azzal töltötte itt az idejét, hogy egymást lövöldözték piros festékkel. Hogy mik vannak :))?
Na mindegy, lényeg, hogy most zavaró körülményektől mentesen tudtuk levadászni a ládikót. Köszi a rejtést !
Zsófi, Zsolt, Zsolt
Mai második találat. A láda jelenleg jó állapotban és dupla zacskóban van de látszik rajta, hogy rendszeresen fürdik.
A környezet érdekes hangulatú.
Köszönöm a rejtést!
Nagyon "csernobil-hangulat" van itt, az épületeket, utakat a mintegy 20 év alat visszavette a természet. Reméljük, nukleáris tölteteket nem tartottak a környéken... ,)
A láda egy csatorna-csőben van, ami lehet, hogy veszélyt jelent rá, ha nagyobb csapadék hullik. A napló ronggyá volt ázva - lapozni sem lehetett -, ezért nem is tudtunk írni bele, tartalék füzet meg nem volt nálunk. Ezektől függetlenül nagyon örültünk! Köszi!
Esőverte-Pilist-látogató bringatúrám első állomása volt ma bemelegítésként ez a nagyon csendes, kiválóan bringázható utakon elérhető magaslati cél. Innen lefelé meg különösen egy álom! :-)
De a láda sajnos titokban fürdeni jár: a vizet kiöntöttem belőle de a logbookot el kellett volna vinnem haza szárogatni, annyira elázott.
A rejtek sajnos úgy néz ki, e-héten az eredeti funkciója szerint működött. :-(
Üdv
András
Első geoakváriumom. A májusi nagy esőzések után a láda csordultig volt vízzel. A rejtekben ráraktam egy kőre és nem zártam le teljesen, hátha kiszárad a logbook. Szerintem nem túl szerencsés helyen van a láda, a rejtekhely valószínűleg csatornaként funkcionál esőben, még ha nem is annak épült eredetileg.
Ez a bázis a legjobb állapotban megmaradt légvédelmi rakétás bázis, még egész sok fém és fa megvan az építményeken. A levágott korlátok, leszerelt fedezékajtók és a szétvágott melegvíztartály várják, hogy indulhassanak a MÉH-be. Sajnos a vandáloknak nem volt elégfélreeső helyen, nem is értem mi visz rá valakit, hogy egy épület egy teljes válaszfalát kiverje. Hátha rádől az egész?
A természet előbb-utóbb visszahódítja a területet. Az évnek ebben a szakában már elég buja az aljnövényzet, hemzsegnek a kullancsok. Fél óra alatt a nadrágomról 9db mákszem-méretű kullancsot küldtem át a túlvilágra, aztán sötétedni kezdett és már nem láttam az újabbakat, így nem is aggódtam tovább... :D
100km-es bringatúra pihenőjében beugrottam a ládáért. Egy lepukkant katonai laktanya, kidölt/bedölt épületek. Elvihetné ezt innen valaki.
A ládá ott volt, ahol annak lennie kellett :)
Köszi a rejtést.
Sziasztok!
Érdekes környék, ha lenne egy magasabb épület, vagy egy kilátó, akkor szép kilátás lenne a környékről. A ládika jó állapotban van, habár télvíz idején sok csapadék fogja érni a rejtekhelyén. Köszi a rejtést.
Kicseréltem az üveget egy műanyag dobozra, ill. beraktam egy új logbookot olvasható jelszóval. A régi elázott apróságok helyett újakat raktam a ládába. Sajnálatos, hogy ezeknek az elhagyott bázisoknak nincs gazdája. Valamit biztosan lehetne velük kezdeni.
+Van! Környezet igénytelen, ami nem a rejtő hibája...
Ami viszont az, az elrejtés és a 'láda' (?!) állapota... három betű a tökéletes jellemzéshez: TRÉ!
Klasszikus logbook (már) nem volt a ládában, illetve üvegben. A papírok benne teljesen szétáztak, szétfagytak. A jelszót csak hatalmas szerencsével sikerült megtudni némi puzzle-ezés után. Otthagytam egy új papírt nejlonzacsiban, rajta a jelszóval. Nem ártana egy felújítás a ládának.
Volt viharos szél, szállingózó hó és fagyott talajon 8-13cm hó!!!
:))))
Köszi annak aki a papír több sarkára felírta a kódot, ugyanis 1 nagy tömbbé fagyott az üvegben....:(
A tágabb környezet csodás, a bázis érdekes, a láda és a rejtés se nem csodás, se nem érdekes. Csak szomorú :(
Pechünkre nem volt nálunk logbook, így csak néhány lapot tehettünk az üvegbe, hogy legyen mire logolni, és a tollat sem volt érdemes otthagynunk, mert befagyós :(
Szóval aki legközelebb erre jár, lécccci vigyen ezt-azt a ládába...
Túra Tündérországban - Issey és Zöldfülű társaságában gyűjtöttünk be három ládát az ünneplőbe öltözött Pilisben. Csodálatosan szép arcát mutatta ma az erdő.
3/3. (Te kis idealista...) Hát... az erdő még mindig csodaszép, ennek köszönhetően az idáig vezető út is. Ellenben a bázis olyan rútul szettidegen, hogy az ember egész elkeseredik. Legalább bontották volna le/el/akármi, miután aktualitását vesztette.
A hegyoldalban, a nyeregtől toronyiránt haladva a gps furcsán össze-vissza mutatta a ládáig még hátralévő távolságot, nem tartanám kizártnak, ha valamely "zavaró tényezőt" itt hagytak volna nekünk "emlékbe" a kedves szomszéd katonák...
A rejtéssel kapcsolatban minimum osztom Zöldfülű véleményét. Kiegészítésként én pontoztam is. :(
Azért köszönöm...
Azt hiszem ez a kirándulás emlékezetes marad számomra. A havas táj és a napsütés már elég arra hogy elkápráztasson, ehhez még hozzájött egy kis izgalom is a katonai ojjektumot bebarangolva.
A Geoszilveszteri happening után sétáltunk fel ide Peti báékkal, aki a végén már hősiesen a kislányát is a nyakában cipelte. Nagyon klassz volt ez a havas túra, menni kellett rendesen, de a bicikliút nagyon rendben volt végig. Ezek a volt bázisos ládák nagyon bejönnek, tán pont mert a sorkatonai szolgálatot én már megúsztam, eltörlésből és kripliségből kifolyólag.
A GeoSzilveszteri játék után második ládánk.
Közös kirándulás Kukucsival, valamint osztályomból Andris és Áronnal. Örülök, hogy Ettore személyében új barátra tehettünk szert a kirándulás alatt.
Köszönjük a rejtést.
Fagyott, és friss hó is volt...
Három ládát járam ma végig: GCLACI, GCASZK, GCBORJ. GCASZK+PARK ajánlott parkolóban hagytam a kocsit. Munkanapi szombat lévén nem számítottam arra, hogy bárkivel is fogok találkozni a hegyen, ennek ellenére amikor indultam egy sífutóval találkoztam, majd GCBORJ fölött a K és K3 találkozásában egy idősebb párral. Visszafele a Őr-hegy oldalában még két sráccal, és a GCLACI-tól vissza a parkolóig néhány sétálóval, és néhány szánkózó családdal találkoztam. Köszönöm a rejtést: halaszkiraly
Megleltük [wapon beküldött szöveg]
Hószállingózásban indultunk mínusz 1 fokban. Volt aki futott, volt aki kerékpározott, volt aki kutyát és gyereket sétáltatott.
A láda nem volt elrejtve, lehet, hogy valami állat folyamatosan kitúrja a helyéről. Logbook füzet nincs, csak egy kinyomtatott ládaoldal papír.
R-Gyu
Pilisi és Visegrádi hegységbeli kerékpározás 1/4. ládája. Nekem nagyon tetszett a hely. A láda egyáltalán nem volt rejtve, kicsit álcáztam logolás után.
GCborj felöli megközelítéssel csodálatos úton, kellemes sétával jutottam el a lepusztult támaszpontig. Az egyetlen pozitív érzésem a hellyel kapcsolatban, hogy a természet visszaveszi ami az övé.
A logbook jelenleg egy korábbi megtaláló által otthagyott ládaleírás lapja. Van még rajta hely ;)
Köszönöm a lehetőséget!
Urak Asztala csillagtúra és tájékozódási kör teljesítése után. A rejtés közelében félrevezető kessercsapások vezetnek fel a magas növényzetbe, én is benyaltam, nos, azokat felejtsétek el, talajszinten van a megoldás :-)
A Hegyi ember-kör (Urak Asztala) csillagtúra alkalmával jártam erre. Az ajánlott útvonalon, - két kerék helyett, - két lábon tettem meg a távot. Olyan kilátástalan ez a hely! ;-)
A tájékozódási előtt kerestük meg mi is. Kicsit hitetlenkedtem, h az üveg lenne a láda, lehet, h mégiscsak van valahol egy rendes is elrejtve? A hely zseniális, emlékműve az emberi hülyeségnek és remélem, hogy még 30 év múlva ennyi se fog látszani belőle, hanem a természet visszaszerzi magának...
Montis túrázás közben kerestük fel ezt a helyet.Kár hogy hagyják lepusztulni az ilyen volt katonai területeket pl.Bajtemetés,Pilis-tető.A tetőn éppen rádióssal találkoztunk aki éppen horvátországgal beszélgetett.
Nemsokkal a "Lányok a bozótban" után ismét egy hasonló /kísértetiesen/
helyszín. Jómagam több helyen megemlékeztem saját honvédségi élményeimről és Mártika is megjegyezte: Ha a katonáskodást leszámítjuk,
biztos jó lehetett itt a Pilis szívében táborozni. Mindkettőnkben felmerült a
kérdés: ha már eltüntetni nem lehet ezeket az objektumokat, miért nem hasznosítják valahogy, illetve nem is lett volna szabad hagyni így lepusztulni őket. Olvastunk a jelszó és a logbook körüli mizériáról így a ládában hagytuk az ő leírásának egyik lapját,amire mi is bejelentkeztünk illetve felhívtuk a rejtőt jelszó ügyben és mivel volt oly rugalmas, hogy elárulja, a HIVATALOS jelszót is hátrahagytuk az utánunk érkezőknek. Köszönjük a rejtést és a jelszót is! Jó "ládászást" mindenkinek! Mártika & Kory
Gyalográdióztunk a csúcsról, közben megkerestem a ládát (üveget) is. Sajnos a benne található papírdarabon olvasható feljegyzés nem a jelszó, így egylőre jelszó nélküli. Kérem az igazolást. Fényképet is teszek fel, ha sikerül a telefonomból áttölteni.
Gyönyörű ládázós időben, kutyákkal. :)
Én is csak az üveget találtam meg. A fénykép alapján kérem a rejtőt, fogadja el megtalálásnak ottjártamat. Készítettem képet az üvegről, a rejtekről is, de nem akartam ide feltenni.
Szentendrei lévén sokat hallottunk erről a bázisról, amikor gyerek voltam, szerettem is volna látni, de nem ilyen lepusztult állapotban.
Szörnyű, ahogy a régi laktanyákat az enyészet gondjaira bízták. A szentendrei orosz laktanyán is a mai napig marakodnak, de közben teljesen lepusztult minden.
Sajnos a jelszót hiába adom meg, nem fogadja el. Az üvegben pedig csak egy szó volt, sok s-el. Kérem a láda gazdáját, fogadja el.
Én is csak az üveget találtam....kiloptam belőle viszont az utolsó elötti relikviát!!!Bringával mentem.Felefele többször feltekeredett a nyelvem a pedáltengelyre......Lefelé egy kicsit féltem,néha fékeztem...ezért lett csak 69 Km a max sebességem......28 perc alatt értem be Szentendrére.Aki szereti bringával a brutális gurulást ezt az utat ne hagyja ki!!!!A csatornában a beföttes üveg zseniális........Úgy látszik a Pilisben ládafosztógatók járnak.Felefelé menetben kerestem a GCMÉLYMOCSARAT csak este láttam a neten hogy éppen ellopták.....Az ilyeneket kikötném egy élyszakára húzóbilinccsel egy fához az erdő közepén....regggelre megtanulnák tisztelni az erdőt...... :)
Pilisszentlászlóról kirándultunk át Visegrádra és tettünk egy kitérőt az Urak Asztalához. A hely fílingje nagyon érdekelt. Normális embernek nem jut az eszébe ilyen bázist éppen a Pilisben megépíteni.
Sajna a láda nem lett meg.
Kérem a találat elfogadását.
Borjúfőről másztam fel, a Virágos nyeregtől toronyiránt. Kemény volt az út, de megérte, csodálatos volt a táj végig. Innen a Telgáthy rét feletti "Katlan"-ba tartottam, egy kis laza sütögetésre voltam hivatalos. Csak a helyszínen olvastam el, hogy már régen eltűnt a láda. Kérem a rejtőket, hogy a fényképek alapján legyenek kedvesek jóváhagyni a megtalálásomat. Köszönöm. Amúgy tényleg érdemes eljönni erre a helyre, valódi időutazás. Hátulról támadtam toronyiránt, szerencsém volt, pont egy kidőlt fa volt az utamban, ami a drótkerítésen megkönnyítette az átjutást. Nem egyedül voltam fenn, egy középkorú úr gyakorlott léptekkel haladva mutatta be a helyet egy hölgynek. Ha minden jól megy, jövő héten a "Csajok a bokorban"-hoz is eljutok.
Ötödik ládikám a mai napon. Ha egy befőttes üveg ládikának fogható fel. Ott van egy csatornavezetékben. Faágakkal, deszkadarabokkal letakarva. Találtam is benne egy jelszónak is felfogható karaktersorozatot, de nem fogadja el a rendszer. Logbook sincs, amibe írni lehetne. Kérném tisztázni a helyzetet, s a megtalálást elfogadni!
Ládázós körút volt máre betervezve, és ezt is útba ejtettük, hátha ... De sajnos nem lett meg. Próbáltuk hívni a rejtőt, mert volt nálunk tartalék felszerelés újrarejtéshez, de mivel nem sikerült egyeztetnünk vele így ez
elmaradt.
9:00-kor indultunk a GcBorj+parkolóból, 45 perc alat értünk fel -3.1 km- a láda környezete az egyik kedvencem lett a Pilisben. A kilátó pontig bárkinek ajánlom, de onnan már csak a legbátrabbak másszanak le!
Egy kisebb kaptató kezdődik a jelzésen de pár száz méter mulva megenyhül a terep. 2.5 km után értünk fel a GcAszt alatti rétre, innen toronyiránt -400m-közelítettük meg a ládát. A kerítés gyakran hiányos, könnyen át lehet jutni. Sajnos a doboz még mindig nincs meg. GcAszt-tól 11:15 kor indultunk vissza végig a jelzésen az autóhoz; 12:45 re voltunk lenn, 5.9 km a táv.
Összesen 4-5 óra alatt teljesíthető 13 km es séta, szerencsére végig tiszta idő volt.
Küldtem a Rejtőnek képeket, azok alapján kérjük fogadja el a megtalálásunkat!
OKT kitérő a nagy, olvadó hóban. A célterületen őzeket riasztottam, megérte halkan menni :) A kütyü a fél méteres hóban gyanús helyre vitt, de nem találtam semmit. :( Az utóbbi két, a ládát nem találó kessert megelőző valódi megtalálóval beszéltem a helyszínen telefonon (ezúton is köszönet Kincs&Kincs-éknek, akik Amszterdamban álltak rendelkezésre!), és megerősítettek, hogy jó helyen keresgélem.
Ezek alapján úgy gondolom, hogy a láda nincs a helyén. :(
A hely nagyon érdekes, hó nélkül biztos még inkább az! Igyekszem visszatérni még ide. Köszönöm a lehetőséget!
Kérem a rejtőt, hagyja jóvá jelszó nélküli (rejtek-) megtalálásomat. Köszönöm!
nem találtuk (TeBalázs sem). a koordináták és a hóban lévő nyomok egyértelműen mutatták hol kellene lennie - nem volt ott. vagy nagyon vakok voltunk, vagy odébb rakták a ládát (vagy elvitték?).
Először azt hittem, ÉnBalázsék viccelődnek, de aztán ahogy ők is odaértek, kiderült, hogy a ládának csak az igen hideg helye van. (számomra egyértelmű volt a helye, hacsak nem álca)
Szánkóval közelítettünk a kijelölt parkolótól. Amikor lejtett az út fel is pattantunk rá :) Megérkezésünkkor azt hittük, hogy nehéz dolgunk lesz, de végül is nem kis szerencsével a rejteket hamar felfedeztük, pedig nem is ide vártuk. A TB-t elhoztuk. (GPS nélkül:))
Mintha már jártunk volna itt. Tényleg nagyon hasonlítanak ezek egymásra. OKT közben, a vadcsapáson fel meredeken a hegyre, így közelítettük meg. Köszönjük!
Ajánlott parkolóból 5km-es sétával. Ezek a beton "játszóterek" mind egy kaptafára készültek. Egyébként nem tudom mit akarnak megóvni a fémtolvajoktól, vigyék csak el ami kell, a többi pedig legyen a természeté. Innen átugrottunk BORJ ládikához.
Figyelem!!!
Találkoztam egy rendőrrel és egy erdésszel!
Azt mondták,hogy itt nem lehetne rejteni,mert honvédségi terület.
A ládát nem mondtam meg,hogy hol van,de mivel sok a vaslopás illetve az illegális paintball ezért sűrűn fogják ellenőrizni a területet!
Mindenki figyeljen oda!
Amúgy az út helyenként jeges meg sáros volt,bele is csúsztam a cél előtt egy tócsába!
Köszönöm a rejtést! [wapon beküldött szöveg]
Tetszett a rejtés, ahogy a jelszó is mosolyt fakasztott, vajon hányan emlékeznek még rá? Egyedül az időjárás nem volt kegyes ma, sajnos.
Azért jöttünk erre, mert reménykedtem, hogy a Pilis-Visegrádi hg. magasabb részein megmaradt a zúzmara. És igen, de még szikrázó napsütést is kaptunk hozzá. Más is így okoskodott, majdnem annyian voltak a kék jelzésen, mint a sípályán.
Útközben hozzánk szegődött egy kutyus. kb. 3 km-t jött velünk, szerencsére az Asztalkőnél elcserélt minket egy falatozó társaságra, ahol már volt pár kutya.
A rejtés majdhogynem pofátlan.
kis kitero a dombtetore GCLACI utan, mig a tarsasag nagyobb resze a hegyet megkerulte.
Itt meg nem jartam eddig, erdemes volt felmaszni.
Koszi!
Lefele nem talaltam igazi nyiladekot, amit a terkep jelolt, de le lehetett maszni a meredelyen az E-i oldalon, sot, meg ozeket is lattam a domb aljan.
Igaz, talan kicsit korai volt meg a terdemnek, de leovatoskodtam...
Koszi!
GCLaci-tól jövet jutottam el idáig. A hely sokban emlékeztet a GCKABA ládámra. Bűn volt ilyen szép természetben katonai bázist telepíteni. Köszönöm a rejtést.
Második katonai bázis találat.
Az első is nagyon tetszett, ez szint úgy. Elő jöttek a régi katonai emlékek. Kukrilla annyira nem volt elragadtatva a helytől mert sok volt a bögöly és a lódarázs. Aztán pár katonai történetet elmesélve már ő is élvezte a "laktanyában" való mászkálást.
Köszönet az élményért!!!
-Mike-al a skanzen felöl feltekertünk. Pap rét és a bázis között szemeztünk egy kis fekete szedret, aki mostanában jön ide, ne hagyja ki, mert nagyon finom.
A volt bázison sétálva, azt gondoltam, hogy ilyen romoknak még külvárosokban sem szabadna lenni, hát még itt...
Egyszer talán megint rét lesz itt, egy szép fa kilátóval, egyszer talán...
Hát ez is megvan. A hely tipikus példája annak, hogy lehet szétbarmolni a természetet, és utána szó nélkül otthagyni az egészet, mintha mi sem történt volna. Ebben az oroszok voltak az "élmunkások", de azért mi sem panaszkodhatunk. Hát sajnos ez van. Azért a rejtés jó, köszi! Meg jót bringáztunk Lóri cimborámmal! A szeder tényleg nagyon jó!
4. kép: Ha innen érkeztek, ne arra menjetek tovább! Érdemes kerülni egy kicsit!
Ezekkel a katonai bázisokkal nincs szerencsém!
Tavaly valahol Érd környékén voltam, akkor a rejtektől 25méterre a kesserösvény mellett "romantikázott" egy pár. Nem akartam őket zavarni mert a lány nagyon élvezte.
Most meg az Asztalterítő...
Kis családomat bepakoltam a kocsiba és eljöttünk ide, hiszen ez ideális terep számunkra: az aszfalton tudjuk a babakocsit tolni, az erdőben vagyunk és zéró a forgalom.
Ez lett volna a fiam első ládázása, de nem jött össze....
A bázistól pár száz méterre találkoztunk egy autóssal, aki felhívta a figyelmünket, hogy ott éppen valami háborús játék folyik, és nem javasolja, hogy a bázisra bemenjünk.
A kapuig elmentünk, az őrbódén amcsi lobogó lengett, láttunk pár szedett-vedett egyenruhákba öltözködött srácot "masírozni", és hallottunk valamiféle fegyverropogást a távolból.
Ha egyedül lettem volna sem mentem volna be szívesen (meg lehet hogy el is hajtottak volna onnan), de így meg pláne nem volt kedvünk egy játék hadszintér közepébe pottyanni.
Azért lent a parkolóban sütöttünk egy kis szalonnát, és nagyon jól telt a napunk.
Talán a rejtő így is elfogadja találatnak...
Bringával jöttem fel Szentendre felől. A kánikulai meleg itt a tetőn sem enyhült számottevően, alaposan megizzadtam, mire feljutottam. Vagy 30 éve jártam itt először, igaz akkoriban még a közelébe se tudtam eljutni a szigorú őrizet miatt. Ezúttal senki és semmi nem állt utamba. Ennek ellenére a bázis nyomasztóan hatott rám. Ilyen helyeken mindig egy sajátos hangulat kerít hatalmába. Hiába no, nem múlt el bennem nyomtalanul az a 24 hónap, amit a Magyar Néphadsereg egyik hasonló intézményében töltöttem. Hál'isten a dobozka hamar meglett, logolás után igyekeztem mielőbb elhagyni ezt a betonszörnyekkel elrondított, de egyébként gyönyörű környéket.
Az egészben a csodás ízű staravodai forrásvíz, meg a hegyekben érő szeder volt a legjobb!
Mai GeoKék "pályabejáró" túra 6/5 találata. Ez a hely tényleg emlékeztetett életem egy "bizonyos" időszakára. Ötletes, helyhez illő a jelszó! Köszönöm a rejtést!
Ezek a katonai bázisok egy kaptafára készültek, nemrég voltunk egy másikon is a Pilis tetőn. A környezet nem nyűgözött le túlzottan, de ettől független nagyon jót sétáltunk. Láttunk, illetve le is videóztunk vaddisznó gyereket, meg vízisiklót... Tele van élettel az erdő. És még egy kesserpárossal is szembetalálkoztunk, előttünk voltak itt 10 perccel, pedig előtte 1 hónapja senki :)
Mivel nem akartunk feleslegesen sokat kerulni, a terkepen nem jelolt uton probaltuk troviditeni a tavot. Az utbol osveny majd csapas lett, vegul az sem. De akkor mar nem volt sok hatra az erdobol, atvagtunk. Vegul kilukadtunk a bazisra vezeto aszfaltutra, onnan mar sima ugy volt.
A bazison erdekes volt latni, ahogy a termeszet hoditja vissza azt, ami az ove. Visszafele jovet Sparks-ek jottek szembe velunk. Nem is annyira kihalt ez a bazis :) Az uton lefele setalva ozeket is lattunk, amint az utmenti szedret legelesztek.
GCLaci, GCAszt, 78 km bicó, zolibátor barátommal. Ez a 100. megtalált ládám:)
Si vis pacem, para bellum! Egy letűnt kor mementója, minden jellegzetességével egyetemben (sic transit gloria mundi...). És nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek. De azt tudom, hogy késő ősszel vagy kora tavasszal visszatérek ide, mikor kevesebb a növény meg a kullancs, több rajtam a ruha, és végigjárható alaposabban. Keresztül-kasul :)
Igen érdekes hely volt. Pilisszentlálszóról jöttünk a kéken majd aszfalton az erdészháztól, pont a legnagyobb melegben felfelé. Elég izzasztó volt.
Megnézegettük az épületeket és a "kantinban" a bárpultnál meg is ebédeltünk. Ha valakit érdekel, az egyik szobában van egy csomó katonazöld ruhadarab a földön.
Délután 1/2 3-kor indultunk Visegrádról. A piros kerékpár úton kezdtünk. Aztán a kéken a Borjúfői ládához merészkedtünk le. Moli pihenőnél szusszantunk, majd a vízverés nyergénél letértünk a kékről egy földútra ahonnan egy hirtelen bal kanyarral toronyiránt mentünk a katonai objektumig. Nem mi voltunk az elsők ezen az alternatív útvonalon, mert a drótkerítés egy helyen már földig van taposva. Visszafelé a Sóstó réttől kipróbáltuk a kerékpárosoknak kijelölt utat (Király út). Kerékpárossal nem találkoztunk. Szerintem az az útszakasz az 5-ös skálán 10-es nehézségű. Minden elismerésem a bringásoknak!!!!
A dobozból nem vettünk ki semmit, de a kötelünket beletettük.
Turista csoporttal Hegytető-Paprét, majd egyedül az Asztalterítő ládához. Fent a katonai bázison látszik, hogy a természet szép lassan visszahódítja a régebben elvett területet. A láda hamar meglett.
Szóval a GCLaci után a piros-kék jelzésen indultunk tovább. Szép tavaszi időben, csodálatosan zöldellő rétek mellett haladtunk el. A Pap réten még apámmal és öcsémmel jártam először, igazából ez az első kirándulásos emlékem...
A bázisra felérve alaposan körbejártunk, körbenéztünk, végigjártuk az épületeket, őrtornyokat. A ládát keresve Máté még egy lyukba is belelépett, annyira a GPS képernyőjére koncentrált.
Talán kár ennyire hagyni lepusztulni az ilyen egykori katonai bázisokat, akár még turistaház is lehetett volna az egykori körletből.
Visszafele úton találkoztunk Máté ovis csoporttársával és elvesztettük Nóra sapkáját de azután megtaláltuk. A faluba leérve kiélveztük a cukrászda és a Gesztenyés söröző szolgáltatásait. Remek hely mindkettő...
Tavaszi családi pilisszentlászlói (2)
Csapat: Nóra, Erika, Máté és én
Bringás kirándulás Visegrádról a Duna Maraton rövid távján, gyönyörű napfényes időben. Muflonokat is láttunk. A ládát Iza találta meg. Az egyik hangárban találtunk egy légifotót a bázisról, orosz megnevezésekkel, valószínűleg az eredeti állapot lehetett rajta.
"Bajtemetés", "Lányok a bozótban" ládák után ezt a helyet is felkerestük. Érdekes, hogy itt több helyen megmaradtak a hangárajtók is (bár nem nyomásállók, mint a másik két támaszponton). Ha Tarkovszkij járt volna erre, lehet, itt forgatja a Stalker-t... A szigorúan őrzött ojjektum szupertitkos őrbódéjának lépcsőjén szendvicselve abban egyetértettünk, hogy jó érzés így látni ezt a helyet, amint bágyadtan szundikál a biztos enyészet felé ...
Szombat délutáni sétánk második és egyben utolsó ládája volt. Orsival és Mesivel megmásztuk a dombot a hűvös szélben. A szeles felhős időben senki nem volt rajtunk kívül a környéken, így kicsit hátborzongató volt a lepusztult betonmonstrumok között mászkálni. Csodálkozom, hogy még senki nem alakított ki itt paintball pályát. A láda hamar meglett, utána egy rövid kitérővel vissza is fordultunk, mert a két lány már kezdett fázni. Nekem tetszett, köszönöm!
Megvan. GCHet után jöttem ide a Paprét felől. Ijesztő a hely. Senki nem volt ott. Csak a hatalmas csend és a betoncuccosok mindenhol. :) 2 hete nem beszélt szegény láda senkivel, örült nekem :) És egy meztelencsiga aludt a tetején.
Hagytam ott 3 hűtőmágnest.
A GCLaci-tól jöttünk át ide. De nem ám az uton, az uncsi lett voltna. Keresztül kasul az erdőn. És útközben az a kis rönkház.... hmmm. :):) Jó kis túra volt, főleg az emelkedő :))
Párom jó kis baka-történetei mellett még érdekesebb volt, Ő ugyanis itt is adott szolgálatot. Így legalább jól el tudtuk képzelni milyen is lehetett anno a hely. A láda nem adta magát könnyen, de mi voltunk az ügyesebbek.
Köszönjük a rejtést!
Kedvenc témám kesselésre az elhagyott laktanya, természetesen az ilyen helyekre mindig elkisér lolop barátom. Tetszett a hely is és az 5km-es séta is a nagy emelkedővel, csak az itt is zajló fosztogatás és céltalan rombolás nem tetszett. A rejtés eléggé egyértelmü de OK.
Köszönjük
Két napsütés között vihar és jégeső.
Jól kiszámítottam.
A régi emlékek hangulatának megfelelően.
És ki fogja ezeket a nyomokat eltüntetni, a romokat eltakarítan?
Nosztalgia-gerjesztő hely. Azért most egy picit más érzés volt angyalbőr nélkül felmenni egy őrtoronyba és az eltáv is korlátlan időre szólt... pedig a surranónk sem volt alkalomhoz illően bokszolva.
Köszönjük a behívót, doboz-rovancs után palánkjeggyel távoztunk és a közeli réten fogyasztottuk el a magunkkal hozott gyíkhúst. :-)
Nem tetszett a környék, de mindenképp a történelem része, és fontosnak tartottam, hogy ide is eljöjjek. a rejtés nagyon könnyü volt, csoda hogy még megvan:D Valaki nem tudja hogy merre lehet ott töltényeket keresni? megköszönném ha elküldené e-mailbe.
Pilisszentlászlóról jöttünk GCLaci érintésével. Nagyon érdekes hely, élmény volt bemászni mindenhova! Furcsa, hogy ennyire egyben megmaradt minden, általában sokkal hamarabb szétlopkodják az ilyen jellegű elhagyott épületeket.
Mindig kíváncsi voltam, hova vezet ez az aszfaltút Pap-rétről.
Találkoztunk szarvasokkal, meg egy kedves túrázó csoporttal, akik láda-ügyben útbaigazítottak. Látván készüléketlenkedésünket, megesett rajtunk a szívük.
OKT közben értünk ehhez a ládához, már szürkült mikor elindultunk felfelé a "dombon". Félelmetes volt mikor felérve bóklésztunk a láda után.. Szabályosan féltem. Aztán ránksötétedett. Az utolsó percben meglett a láda aztán gyorsan elhúztunk onnan. Sztm sötétben nagyon parás a hely.
Sic transit gloria mundi! - mondanák a bölcs latinok... Félelmetes volt bolyongani ebben a kísértetvilágban... A természet igyekszik visszavenni azt ami az övé volt, de ez az izé itt szilárd alapokon áll.... Sajnos...
G. hv. MN6783 (Lenti)
Ui.: ide raktam a 6/5-ös skorpiómat! Legalább annyira ártatlan, mint ma ez a hely... :-)
Nahát ez egy valóban izgalmas hely - toronyiránt a gerincen jöttünk fel, a láda melletti hangár mögött. Szuper volt mindenhova bekukkantani meg minden lehetséges helyre felmászni és bámészkodni szanaszét. Azt hiszem, itt jóval több időt is el tudtam volna tölteni, valamiért szeretem az ilyen elhagyatott, lerobbant helyeket (talán ezért fogott meg annyira a szegedi uszálytemető is nemrégiben).
A ládászás ténye mindenkit felcsigázott, azt hiszem szereztem egy-két potenciális ládavadászt :)
Pár héttel ezelőtt voltam itt, de csak a láda hült helyét találtam meg. Lsd a logot alant. Ma visszatértem. Ugyanazon az úton jöttem mint a múltkor: Biciklivel Pilisszentlászló felöl.
Nem először kerekeztem fel ide, vegyes érzelmeket kiváltó környék. Sikerült elsőként fellelnem a megújított, sok használható ajándékot rejtő ládát, de nem hoztam el semmit.
Ugyan a láda nem volt a helyén, de "megtaláltam"-ként logoltam, mert a helye eléggé nyilvánvaló volt!
Nem baj, lényeg, hogy ott voltunk és láttuk ezt az erődítményt. A természeti környezet fantasztikus, sajnos ez ami ott van, tényleg jól jellemzi a múlt(?)rendszer esztelenségeit. Még nagyobb esztelenség, hogy hagyták lepusztulni. Véleményem szerint, ha már ott volt ez a betonmennyiség, legalább egy úttörőtábort lehetett volna csinálni belőle kis átalakítással. De így tulajdonos nélkül csak a pusztulás jellemzi, és valószínűleg arra egy darabig nem lesz forrás, hogy visszaállítsák itt a természet rendjét..
Egyébként Gcborj felől érkeztünk, és mivel várandós feleségemmel nem akartunk árkon-bokron átmászni, ezért jó nagyot kerültünk, amíg jól járható úton felértünk. Visszafelé már toronyiránt közelítettük meg a Vízverés-nyerget és rövidebb volt néhány km-mel!
Köszönjük egyébként a rejtést, nem tudtam, hogy a Pilisben ilyen létesítmény is épült!
GCLaci-t nem találtuk. Viszont mit jelent az 5-ös nehézség? Az van annyi, ha lövöldöznek az ember feje fölött kesselés közben? Mert akkor ez ötös volt ;)
GCLaci-t nem sikerült megtalálni, így elfecséreltünk egy kis időt (F1-re haza szerettünk volna érni), tehét sietnünk kellett egy kicsit. Ebben segített egy adag jóember is, akik miután látták, hogy ott vagyunk, se szó, se beszéd elkezdtek lövöldözni, valószínűleg vaktölténnyel, de valahogy nem érdekelt igazán. Így csak a láda gyors megtalálása maradt (ott hevert a bokor mellett, apám beljebb rakta, így nem lehet rálépni), és már mentünk is haza.
A borjúfőtől, hirtelen felindulásból, toronyiránt jöttünk át.
Út közben jót szedreztünk, majd úttalan utakon átkötöttünk a bázis bejáratához.
Besétáltuk az egész Bázist, utána ládát találtunk, logoltunk, ebédeltünk, majd vissza Visegrádra "on foot"
Mivel biciklim nincs, így Pilisszentlászló felől gyalogoltam fel GCLaci érintésével. A kicsit hosszúnak tűnő "aszfaltkes" után is inkább az őzekkel való találkozás dobott fel, mint a hely látványa. Én is jártam már több ilyen egykori katonai bázis ládáknál, így egyre lesújtóbbnak tartom ezeket a helyeket.
Biciklivel Visegrádról. Elgondolkodtam, hogy annak idején mennyire titkolni kellett az ilyen helyeket, ma meg a googlemap még a gyufás dobozt is megmutatja. Persze, lehet, hogy már akkor is megmutatta ;).
Biciklivel mentem, GPS nélkül. Múltkor mikor egyszer próbálkoztam ezzel a ládával, akkor épp vadásztak, úgyhogy visszafordítottak. Most a Skanzentől kezdve senkivel nem találkoztam. Sajnos fényképezni nem tudtam, mert éppen teljesen le van merülve az akku.
A visegrádi túránk utolsó állomása. Már fáradtak voltunk, ezért rövidítettünk, és toronyirányt mentünk a hegyoldalban, derékig érő csalánban. Az biztos, hogy jó ideig egyikünknek sem lesz gondja a reumával :) Zoli első geocachinggel egybekötött kirándulása, és az első saját megtalált ládája! Errefelé rengeteg őzet lehet látni ha elég figyelmes az ember.
A környezet jó osztályzata természetesen a természeti környezetre vonatkozik, nem arra, amit a katonák csináltak belőle :-) Érdemes lenne egyszer itt egy kilátót építeni! A szentlászlói parkolótól jöttem fel, visszafelé nem úsztam meg az esőt.
Bringával kifogott rajtam az út vége, de jól esett ez a faradtság és a láda sikeres megtalálása. Sokat jártam már eddig is a természetben és a ládának köszönhetően újabb és újabb szebbnél szebb helyekre találok.
Bringával tekertem fel az Urak asztalához, no meg a ládikóhoz. Ha azok a ronda elhagyatott betonmonstrumok nem rondítanák el a területet, gyönyörű is lehetne. A növényzet buja, egészséges, a fenyők csodálatosak. Visegrádra legurulva nem úsztam meg az esőt, ami egészen Szentendréig áztatott.
Jelentős kullancs veszély van! a logbookban is találtunk egyet beleragadva, (már ott volt lepréselve :)) és logolás után kezünkön is egyet. Légy óvatos!
Ez a láda eddigi "páyafutásom" legértékesebb darabja.
Elvisz a Pilis egy gyönyörű helyére, amit tönkretett egy elmúlt (?) rendszer,
bemutatja, érthető helyre rejt, hisz a megtalálás csak egy (kicsiny) része a játéknak. Elgondolkodtató igazán. Köszönet érte.
A kéken haladtam Visegrád felé, alkalmas helyen sikerült "torony iránt" átvágni. Valóban "érdekes" egy ilyen hely, de szörnyű is. A múltban legalább (hamis) ideológiát gyártottak miért kell ezekkel a beton szemetekkel tönkre vágni a környezetet - most, hogy már nem kell ott marad az egész ocsmányság. (Na nem baj, csinálunk ujjat a Mecsekben). Mikor ott jártam valakik hasznosítva a terep adottságait háborúst játszottak. Lelkük rajta. De az mégis szemetelés (és szemétség), hogy egész a Nagyvillámig zengett a környék a fegyverropogástól. .
Túrabotos túrán. Míg a többiek piknikeztek, kisEmberrel felrohantunk a ládát megkeresni, nehezített útvonalon. Úgy gondoltuk, lefelé kényelmesebbet választunk, de nem jött össze. Még rosszabbat sikerült választanunk.
A Mammüt 2 itteni pontőrjét csaltam el 150 méterre a pont mögé, hogy felkutassuk a ládát, ha már felmásztam egy kis kaja-utánpótlással. :) Dórának az első ládatalálása (majd meglátjuk rákap-e ;)), Melasznak már a sokadik. :)
Szép környezet, már amennyire ilyesmit szépnek lehet nevezni. Nekem az ilyenek kifejezetten tetszenek. :)
Ládatalálásnál jelen: Dóra, Melasz, Ati és Kanga :)
OKT Pilisszentlászló - Visegrád
Sajnos az utat nem találtuk, így a kis tisztásról, a kék jelzést elhagyva az erdőn keresztül vágtunk fel. A kerítés már eléggé hiányos, nem volt nehéz bejutni. A láda hamar meglett, aztán szétnéztünk. Hihetetlen építmények, és minden romokban!
Tavaly a Középső-Hajagon lévő bázis azért félelmetesebb volt, de örülök, hogy ezt is láthattuk. És annak is, hogy mi már így láthattuk, kísérgetés nélkül, szabadon.
Haushinka & Mihály & Péter & Mackka
Hát szépnek nem szép, de nagyon érdekes a környék! A láda elég jellegzetes helyen van elrejtve, így ezt viszonylag könnyű megtalálni. A bázisra való feljutás és lejutás kicsit körülményes, mert az utat nem találtuk, és csak toronyirányt mentünk a hegyoldalban.
Napi második ládánk és kezdünk nagyon fáradni. A katonai bázis nagyon rossz hatással volt rám, rosszul éreztem magam. Sajnáltam a természetet, hogy ilyen helyet kell a keblére ölelnie és szégyen ránk, emberekre nézve, hogy ezt eltűrjük. A rejtés nagyon ötletes volt, kerestük is egy darabig, de nem hagytuk magunkat. Pihenőhelynek a bázis közepén lévő betonkört néztük ki. Hiszen még hosszú út áll előttünk Visegrádig és még borjúfőt is útba kell ejtenünk.
Gclacitól jövet Pap-réten ebédeltünk. A jó idő ellenére nagyon kevés kirándulóval találkoztunk.
A honvédségi bekötő úton már nagyon meleg volt és a silóknál csak fokozódott.
Nagyon lehangoló látvány fogadott az Urak asztalánál, soha nem fogom megérteni a felesleges rombolást.
Még az erdőnek is más illata (szaga) volt.
Rövid pihenőt tartva, indultunk tovább Borjúfő felé.
Egyszer már jártunk itt és megkerestük a ládát geoszilveszterkor. Csak akkor elfelejtettük a jelszót. Így ma visszatértünk újra. Már odaúton hallottunk petárdázást, sajnos ideérve ki is derült, hogy egy csapat katonásdit játszó alak volt az. Autóval mentek el, két fordulóval ... mindkét esetben elég nagy sebességgel száguldozva. Épp az utolsó emberkék rakták takaros kupacba a szemetüket a fűben és szálltak fel a teherautóra amikor a bázisra értünk. Gratulálunk nekik ez úton is.
Bringával teljesen a célpontig. Nekem tetszett a hely. Nagyon viccesek voltak a német orosz katonának öltözött emberek kár hogy nem volt nálam fényképező.
Az azfaltúton bandukolva, ahogy egyre közelebb értünk, egyre nyugtalanabbak lettünk. Állandó lövés hangok jöttek a pont irányából. Mint kiderült, nem hallottunk rosszul. Amikor beértünk a kapun, két autót, és egy csomó egyenruhás embert láttunk, mindenféle fegyverekkel fölszerelve. Én nem értek ezekhez a dolgokhoz, de az orosz katonától a németig minden volt ott. Miután megnyugtattak, hogy a piros pulcsim ellenére nem fognak vérző ellenfélnek nézni, gyorsan megkerestük a ládát, és futás vissza. Mint utólag kiderült, egy hagyományőrző csoport "játékába" csöppentünk!
Számomra az ilyen környezet nem túl kedves, lehet, csak azért, mert nem voltam katona!
Ha tudtuk volna, hogy hagyományőrzők vannak ott fenn, s ők lövöldöznek, akkor csinálhattunk volna sok jó képet:( De nem tudtuk, így volt egy kis izgulós ládakeresésünk:) Rendbe kéne hozni ezeket a létesítményeket, s valami hasznos funkciót adni nekik...
Pár évvel ezelőtt, ha koordinátákat adtunk volna meg erről a helyről, biztosan halál fiai lettünk volna. No de ma.....!!!????? Köszönjük, hogy ilyet is láthattunk.
Miután az érdeklődő erdészt a Pap-réten meggyőztem, hogy biz'isten cserkészbecsszóra nem térek le a betonútról, reménykedtem, hogy a továbbiakban nyugisabb menet lesz. Erre mikor odaérek a bázisra, egy csapat kölyök játszik bújócskát. Fakk. A bunker tetején leparkoltam a drótszamarat és pechemre nem kötöttem le, mint általában, gondoltam, oda csak nem jönnek föl. Nem a túrót! :/ 2 perc múlva, logolás közben fülsértő visítozás: "találtam egy bicikliiiiiiiiit!" - és már vitték is a bringát. :/ Láda le, visszabaktat, kölöknek elmagyaráz, hogy most akkor jobban teszi, ha leszáll. Rejtés közben biztosan nem láttak és a rejtekhez sem jöttek hátra, de ha később mégis, akkor sajnos könnyen megtalálhatják, mert a rejtek eléggé adja magát. Remélhetőleg a láda túléli.
Köszi a rejtést!
Idei első, Evab-bal közös ládázásunk hetedik találata. Nem nagyon rajongok az ilyen helyekért, eléggé nyomasztó, az elfecsérelt másfél évet juttatja eszembe... Ez vajon meddig marad itt így?
Ok [wapon beküldött szöveg] Valóban tuti bringás cache, bár a vége eléggé "Norbi-update"-es. :) Kicsit Pilis csúcs feelingem volt a helyen. Úgy látszik olajbogyóék sablonszerűen építették bunkereiket. Szép hely!
Érdekes helyszín volt. Barátom és kollégám szolgált itt, miatta is gondoltuk, hogy megnézzük. Akkor sem lehetett valami szívderítő, de most elég nyomasztó. A természet igyekszik újra birtokba venni azt ami egyszer már az övé volt, de emberi segítség nélkül - láthatóan - ez nem fog sikerülni neki.
Mai második ládánk, GCLacitól jöttünk ide fel. A környéken már jártunk, nem is volt nehéz ráakadni a ládára. Lehet, hogy idén ez a mai volt az utolsó igazi őszi kirándulásunk...
Igazán kellemes novemberi napon bicajtúrázva jöttünk fel a hegyre. Megérte! Jó lenne, ha már nyoma sem volna az elhagyott kaszárnyának... és újra focizni lehetne.
Tetszett a bázis, de mivel felfelé bőrig áztunk és az eső is szakadt, gyorsan továbbálltunk GCborj felé. A gyenge műholdjárás miatt sokat küzdöttünk a GPS-el, eleinte a PDA-t használtuk ami esőben nem a legjobb.
Ide egyedül bandukoltam fel, kísérteties volt a hely a novemberi szemerkélő esőben. Megjegyezném azonban, hogy a katonai objektumok maguk rombolják ugyan a természetet, viszont körülöttük az erdőt éppen a katonai tevékenység miatt békén hagyják.
Miután továbbindultam "Laci"-tól, találkoztam egy hölggyel a KÉKen. Épp a jelzéseket újította. Kicsit elcsodálkoztam, mert a határidő szeptember 30-a volt. Csak azért vagyok ilyen jól tájékozott ezügyben, mert a Kisinóc > Katalinpuszta szakasz felújítása részben az én lelkemen is szárad. Elég alaposan eltér az általa és az miáltalunk gyakorolt módszer egymástól. Pap-rétről a hosszú és néhol elég meredeken emelkedő aszfaltúton jutottam az egykori bázisra. Csak a Bajtemetésen jártam hasonló objektum területén. Szerencsére nekem sikerült - hosszú és fáradtságos folyamat eredményeként - kibuliznom, hogy ne vigyenek el katonának. Egyszerűen borzasztó, hogy mihelyst valahonnan kihúzza az utolsó ember is a lábát, azonnal beindul a vandalizmus. A rejtés? Hát,... nem is tudom. Előtte felhívtam erchegyia-t, hogy pontosan mit is keressek, mert a leírásból ez nem derül ki. Mityó látott egy siklóernyőst. Lehet, hogy kifigyelte a ténykedésünket.
Örülök, hogy tetszett a panoráma az Urak Asztalán !
A történelmi hűség miatt azonban meg kell jegyeznem, hogy itt magyar katonák töltötték a katona idejüket - a világtól elzárva, sokszor igen erős idegi terhelésnek kitéve.
Visegrád felől túráztunk ide, jó kis meredek mászás volt. Már régóta el akartam ide jönni. Sajnálom, hogy ez a hely a laktanya és rakétabázis miatt ismert, mert ennek a helynek, mint sok más helynek a Pilisben, kultikus, spirituális jelentősége is van, nem véletlenül hívják így. Közigazgatásilag Visegrádhoz tartozik, és amikor 2002-2004ben a rendezési tervet készítettük, küzdöttünk a Honvédelmi tárcával, hogy ha már így leamortizálták a helyet, legyenek nagylelkűek és ne tartsanak igényt rá a továbbiakban, nehezen de sikerült, persze a helyreállítást már nem vállalták, azt vagy az önkormányzat vagy a nemzeti parknak kell megtenni, mindenesetre védett erdőnek van szabályozva. Még jó sokáig ilyen holdbéli hangulata lesz, előbb utóbb az ufók vagy kutatóik veszik birtokba. Szerettük volna egy igazi kirándulóhellyé fejleszteni, a Pilisi Parkerdő nem tart rá igényt, kilátó sem várható.
A GCKort ládától jöttem ide, kerékpárral, hát mit mondjak, pont elég is volt a szintemelkedésből mára :) Érdekes, hogy a legutóbbi három héttel ezelőtti ládásznapomon a Pilis-tetőn lévő ládát cserkésztem be, és nem hittem volna (persze így jár aki nem olvassal el rendesen a ládaleírást) hogy ma is egy "objektum"-ot fogok meglátogatni. A hasonlóság így kicsit meglepett. Én a ládát a kerülőút déli felén közelítettem meg, ami egyébként jobb állapotnak örvend mint az északi, viszont ez utóbbi mellett van mégis szalagkorlát, mintha anno ezt használták volna jobban. A jelszó pedig ... hmmm ... stílusos, merthogy katonai berkekben eléggé elterjedt fedőnév :) hihihi
Az ajánlott parkolóból indultunk. Bicóval jöttünk Fifi nélkül. Jó meleg volt ma, ezért vittünk magunkkal 4 üveg ásványvizet is. Tettük ezt azért, mert a köv. láda a GCBorj volt.
A Kék bicikli úton indultunk, majd majd irány a láda. A kapu tárva-nyitva volt, hát bementünk. Elég lepusztult hely. A ládát először nem találtuk, mert a leírást a kocsiban hagytuk, wap meg nem jött be, de Feri szerencsére ráakadt az elég nyilvánvaló helyen lévő ládára.
Azért elég pipák voltunk az 1/1-es jelölésen, mert autóval tényleg az, de bicóval vagy gyalog azért sokkal húzósabb szerintünk. Na, mindegy megvan ez a lényeg, majd irány GCBorj. A két láda a mai napon nekünk 24,4 km-t hozott és elfogyasztottunk 6 üveg vizet (József-forrásnál tankoltunk fel 2 üveggel). Azért jól éreztük magunkat.
Kissé bajban vagyok a környezet értékelésénél. Nem mondom, hogy olyan ritka szép egy hely, elég szemetes is, de van egy hangulata...
Vándorsólyommal együtt voltunk, jó buli volt. És Budapest légvédelmi gyűrűjére igenis szükség volt. Mit csináltunk volna, ha az "imperialista USA megpróbálja katonaliag ránkerőszakolni a kapitalista elnyomást"??? :)
Nagyon tetszett minden. A kétnapos hátizsákos kirándulásunk keretében ide is eljutottunk. Sőt, még itt is aludtunk. A gyülekező tér mögötti kis "filagória" közvetlen szomszédságában vertünk sátrat. Este 11-ig még szalonnát sütöttünk, kicsit félelmetes volt a nagy hangárokból jövő visszhang. Ha ott vagytok, próbáljátok ki. A szúnyogok szerencsére nem nagyon zavartak, a kullancsok annál inkább. Napi bontásban 4-4 kullancsot találtam.
Egyetlen problémája, hogy forrást nem találtunk, így ivóvízkészletünk jelentősen leapadt. Érdekes volt látni, és elképzelni, milyen lehetett ez fénykorában. Valahogy örülök, hogy most már nem működik, és hogy ennyire felverte a gaz. Nincs és nem is volt az ilyenekre szükség!
Örültem, hogy ennyire leromlott állapotban volt. Sajnos a néhol derékig érő gaz akadályozott a közlekedésben, de egyébként minden nagyon jó volt. Az esti tűzijátéktól eltekintve, minden kihalt volt. Jobb is volt így, különben egy-két csúnyát mondtam volna a sátorban. Ideális hely volt táborozásra, örültem, hogy ide is eljutottam. Könnyű rejtés!
Elég súlyos a kép, de így könnyű elképzelni, milyen lesz a Föld az ember után 20 évvel (egyébként hasonló a helyzet a Pilis-hegy tetején). Biciklivel érdemes ide feltekerni, a hely egyébként tényleg gyönyörű. A ládát viszonylag könnyű megtalálni, nagy volt az örömöm, mivel ez életem első geoládája.
Az ilyen helyek örök sebek maradnak a természetben, pedig igyekszik visszavenni azt ami az övé. A rejtés lehetne jobb. Nagy a véletlen felfedezés esélye.
Megvan. A környezet teszik, csend volt. Bejártam az elhagyatott katonai objektumokat, tetszik. Elhelyezném ide, a kert végébe :) Sokkal több tankbeálló van, mint a Pilis tetején (GCcsel). És ezeknek még zárható állapotban van az ajtajuk. Majd jövünk ide aludni nyáron jól.
A rejtés viszont pocsék. Hogy lehet egy [a láda tulajdonosának kérésére törölve] rakni, ahonnan ráadásul messziről virít? Komolyan mondom.... Csak azért nem kapott 1-est, mert az első kerékkel 20cm-re megközelítettem :) (Jah igen: Bringás találat)
11 hónapot töltöttem a szemléletében hasonló (csak sajnos nem ilyen szép) helyeken előfelvételisként mint katona. Jó volt egyet bringázni, élvezni a levegőt és a tájat, köszönöm a rejtést.
A Lada Baráti Kör találkozója volt a környéken, eljöttünk, hogy megmutassam mi is az a geocaching. Első láda a GCLaci volt, egyöntetű tetszést aratott!
15-en kerestük meg ezt a ládát, mindenki írt a naplófüzetbe.
A pilisszentlászlói parkolóban maradt a csapat egy része, sajnos a lányok is visszafordultak féltávtól a babakocsikkal.
Remek napfényes vidám túra volt.
A bázis vegyes érzéseket keltett, de előre kell tekinteni.
Ma van a választás!
Visszasétáltunk a parkolóba, szalonnasütés, hazudóverseny volt a program. Kicsit kocsikáztunk is. ;-)
A kék jelzés felöl, a hóvirágokkal borított meredek hegyoldalon keresztül közelítettem meg éjszaka. A szögesdrót kerítés átmászásakor erős de ja vu érzés vett rajtam erőt. Érdekes volt a gyenge holdfényben végigjárni az enyészet kezére adott félelmetes létesítményeket. De az ott elültetett fenyők szép fákká nőttek, ágaik közt denevérek tömege vadászott.
Már egyszer voltam fent valamikor ősszel az urak asztalánál, de nemvolt kedvem beszálni a ládakeresésbe, pedig Szab és Szélvész+Vacskamati nagyon nyomult.
Ma felszaladtam Szabbal, mert javasolta, "ha már úgyis Pap-réten vagyunk akkor nem szaladunk-e fel..."
Úgyhogy én is MEGTALÁLTAM!
Zeolitok, Borjúfő után jöttünk erre. Volt olyan a nyolcvanas években, hogy azt bondták a kapu közelében, hogy jöjjenek csak be! Mit keresnek itt? Na forduljanak vissza szépen. Most meg lábbal érintettük az egész felszámolt bázist!
Mivel életem párja ma az iskolai dolgozatok rabja volt, igy SagiK-hoz és L@zy-hoz csatlakozva ládázni indultam. Mire ideértünk, már a havasesö is megszünt, és egy kis kilátás is volt.
A területen már jártam korábban is, de akkor még nem volt geocaching....
Elég kísértetéjes és lehangoló volt ez a hely, de a környezet és a kilátás csodálatos. Még egy csapat mufflonnal is volt szerencsénk találkozni. Szerencsére az eső is elállt mire ideértünk, így a további utunk élvezetesebbre sikerült. (Leszámítva az út végén történteket, amiről SagiK írt.)
A mai napon 3 ládát kerestem fel L@zy és jppj társaságában. Sorrendben a következőket: GCLaci, GCAszt és GCborj. Jó szokásomhoz híven semmit nem olvastam el a ládák leírásaiból, csak mentünk a GPS után. Kellemes, 17 km hosszú túrát tettünk meg, melynek a végére alaposan beázott a bakancsom. :(
A kilátás és a természetes környezet gyönyörű, az értelmetlen pusztulás elkeserítő. A láda helye nem nagyon tetszett, elég büdös volt a rejtek mellett állva is. :(
Sajnálatos esemény
A megadott parkolóban tettük le az autót, és mikor visszaértünk a riasztó jelezte, hogy távollétünkben riasztás volt. L@zy mondta is, hogy "Nézd, nyitva a kesztyűtartó!". Ekkor azt hittem, hogy "csak" a bajonettem nyúlta le valaki, de mikor a GPS-t be akartam rakni a 3 napos tartóba, akkor a szélvédőn csak a helye volt. Száradjon le a keze tőből!
Ha létezne egy alapítvány, ami a tolvajok elleni rendőri túlkapásokat jutalmazná, rendszeresen támogatnám!!! Hogy meri bárki is a másik tulajdonát akár csak megérinteni is?! Kicsit ideges lettem (és vagyok is), de nagyon bízom benne, hogy egyszer egy ilyen söpredéket tettenérek....
Ja, a megadott parkolóval vigyázzatok. Nincs valakinek elfekvő GPS tartója?
ifikirándulás 5/4
Régebben már kirándultam a kéken, de az nem jön fel ide. De most volt rá lehetőség megnéztük. A nagy köd miatt még sejtelmesebb lett. A nagy hangárokban hatalmasat fociztunk, úgy viszhangzott, mint az ágyú. A doboz bemérése pontos, elsőre szemétnek néztük. Visszafelé a betonúton jöttünk, és egy piros labdát rugdostunk lefelé. Igy sokkal érdekesebb volt :)
Bicajtúra Szentendréről, közben meglett a mocsár, utána tekertem fel ide. Kicsit nagyon meredek volt az utolsó szakasz fel a kapuig, toltam a bicajt egy darabon. Már kezdi a természet eltüntetni az épületek nagyrészét, de még így is elég lehangoló a kisértetlaktanya. A hely viszont gyönyörű, megérte feljönni.
A túra útvonala szomszédaimtól KataJanitól származik, ők mesélték még régebben hogy Visegrád és Leányfalu között kilenc ládát lehet kardélre hányni.
Na, gondoltam eztet nekünk is ki kell próbálni.
Rettenthetetlen hármasunkból (gy.k. Levin Kovi Horgerr) Horgerr igazoltan volt távol (a versenyen összeszedett vírusaival heverészett otthon). Csatlakozott hozzánk a Vonósbrigád és Piret mester.
Így haladtunk szépen pontról pontra, persze a végén csak hat csészét sikerült levadászni(ilyenkor már hamarabb sötétedik), és az utolsó buszt is csak éppenhogy sikerült elérni.
Ez a bázis egészen elképesztő.
A doboz közvetlen közelében uzsonnáztunk, és Kovinak sikerült átpéemerezni a Börzsönybe.
A logokat olvasva olyan mintha időhurok lenne - a Pappréten ma is összefutottam Szélvésszel és Szabbal, akik éppen többek társaságában kerékpártúrán voltak... Mivel a Pilis térképemen nem volt jelölve a felvezető aszfaltút, pont tőlük kérdeztem meg, hogy tudják-e merre van a bázis. Tudták :-)) Régi barátommal Szakócával indultunk erre a cachelésre, neki ez volt az első ládája, valamint kb 10 év óta az első komolyabb biciklizése, derekasan helytált. A környezet komor volt, az ilyen romok sohasem dobtak fel. Gyönyörű volt ellenben a "nagy emelkedő" alján lévő tisztáson a sok-sok lilla virág.
Szélvész kerékpárostúra kitérőjeként jöttünk el ide néhányan. A fáradtabb fele meg addig Pap-réten pihent. :)
Sajnos nem 1/1-es ládaként álltam hozzá, ugyhogy rendesen bejártam a tüskés-csalános terepet, teljesen feleslegesen, mert - mint kiderült - a láda tökéletesen megközelíthető bicajjal.
Nagyon sok szeder volt az út mentén, finom volt, de még maradt bőven! :)
És lefelé jönni szupi volt, különösebb tekerés nélkül 62 km/h.
Kerékpáros találat.
A Borjúfő levadászása után keveredtem ide, hogy milyen útvonalon , ne kérdezzétek. A jelzés a Borjúfő pont közelében vezet így gondoltam előbb utóbb eljutok rajta Pap-rétre. Útközben derült ki hogy a térképem otthon hagytam, így maradt a GPS utáni bóklászás. A jelzést egy idő után el kellett hagynom, mert rohamosan távolodtam a ponttól és jelzetlen erdei utakra tértem át. Az eső közben változatlanul szakadt. Egy magányos kirándulóval akadtam össze az erdőben az ő térképe alapján lőttem be végül is a Pap-rét irányát. Mire elkezdtem az Urak-asztala felé vezető műúton tekerni, az erős eső miatt a GPS kezdett rakoncátlankodni: több kilométert ugrált a pozició.
Így értem fel a csúcsra ahol kihaszálva azt a néhány másodpercet amíg a vevő jó pozíciót mutatott, megtaláltam a ládát. A rejtés kiváló.
Szomorú azonban, hogy a rekultiváció gyakorlatilag kimerült a rakéták elvitelével és az objektum magára hagyásával: lopjon el mindenki ki mit tud. A mecseki ércbányák - lásd a GCura4 ládát - rekultivációja sokkal jobban sikerült: az egykori aknák helyein levő emlékművek kivételével csak néhány lebetonozott terület emlékeztet az egykori ipari tevékenységre.
A ládában meglepő ajándékot találtam: egy komplett vadiúj bilincset.
A vevő használhatatlansága miatt a ládázást mára felfüggesztettem. Mire leértem a révhez már elállt az eső, mire átértem Marosra már sütött a nap. Ez az én formám...
Ez akár dirving cache is lehetne, ha nem volnának sorompók az aszfaltos úton. Én biciklivel jöttem Szentendre felől a Pap réten át, nekem elég nehéz volt feltekerni ebben a melegben. Tollat vigyetek mert nincs a ládában, nálam is csak egy volt, amit nem hagytam ott.
Mielőtt elkezdne valaki fantáziálni, hogy kik és mik voltak itt még 10 évvel ezelőtt, az olvassa el a bejegyzésemet a (GCKaba)-nál.
Hegytetőtől jöttel kerékpárral. Jó az út, csak nem mindig lejt a jó irányba. :-)
Érdekes hangulatú hely. A geoszilveszterre nem tudtam eljönni. Akkor biztos más volt, mint ma reggel amikor egy teremtett lélek sem járt erre. Csak egy termetes tapsifüles várt rám a bázison.
Üdv Mr Zerge.
A visegrádi vár mögött vezető úton végig autóval a sorompóig [N47 45.473 E18 58.966], majd onnan gyalog toronyiránt. Volt minden: egy darabig aszfalt, majd szekérút, később elhagyott szekérút, vízmosás és a végén bozótharc. Lehet, hogy 'kis' kerülővel ez az aszfaltút megy fel végig?
Ezt az is alátámasztja, hogy miután félholtan beestem a kapun, az őrtorony után egy babakocsis család volt az első amit megláttam. Amikor elárulták, hogy ők Pilisszentlászlótól jöttek az aszfaltúton kicsit megnyugodtam...
Felfelé menetben PMR-en kapcsolatban voltam Málnáékkal, akik mögöttem jöttek. A csúcsról Csigabigát sikerült elérnem, aki Fóton volt.
Az OKT-n erkeztem GCborj iranyabol. Retre erve mar csak par szaz metert mutatott a GPS. De mivel abban az iranyban nem lattam utat haladtunk tovabb a tura utvonalan a K jelzesen. Mar az utra merolegesen mutatott a GPS de meg mindig remenytelennek tartottam feljutni. Suro bozotos es az emelkedo miatt mar-mar lemondtam rola. Csakhogy meghallottam PMR-en hogy valaki szinten ezt a ladat keresi es mar 100m-re sikerult neki megkozelitenie. Ekkor mar visszafele mutatta a GPS a ladat. Elhataroztam, hogy megis megkeresem. Tovab haladva talatunk egy elhagyott utat amin latszott hogy fenykoraban autok jarhattak rajta de most radoltek az agak es benotte a gaz. Ezen az uton a K-hez kepest kb 20-30 fokos szogben jobbra tartottunk de a ladatol meg mindig tavoldtunk. Kozben tartottuk a kapcsolatot radion es kiderult hogy a kollega is valoszinuleg ezen az uton erkezett. Igy hat kitartottam a foldut eles hajtukacsart vett es a lada iranyaba fordult. kb 200 m utan egy suru bozotos allta utunkat de a bejarat kilatszott a bokrok felett igy balra kerulve kijutottunk egy kezkeny betonutra. Innen mar egyenes utunk vezetett a ladahoz. A kapu melett egy kis csalad ebedelt babakocsival erkeztek. Visszafele mar azon az uton mentunk papretre amin ok jottek fel.
Sajnos a geoszilveszterre nem tudtam eljönni, de most egy pénteki biciklizés keretében lejöttem ide. Érdekes hely, talán jobb is, hogy megmaradnak ezek a "romok" emléknek, bár a természetnek nem tesz jót...
Visegrád felől közelítettük meg az "ojjektumot" gyakorlatilag toronyiránt a Kaán-forrás felől. Jó húzós 2km-es túra volt, de megérte. A beállítottságunknál fogva (repülőnapok, repülőbázisok, hadgyakorlatok, múzeumok látogatása itthon és külföldön), kötelező darab volt. Nagyon tetszett a bázis és az odavezető úton is szép az erdő.
Totti, Apu
Mai 7/5, összesen 37. Sajnos a romokat, és nyomokat a lelkekből sem lehet egykönnyen eltüntetni. A bejárat a déli oldalon van, a gépünk ezt mérte: N47°45,125';E19°00,638;M567m. Aki a jelzésen jön, ezt célozza be. Aki helikopterrel jön, közvetlenül a lelőhely mellett leszállhat. Toll nincs a ládában. Ajándékunk reméljük lebilincsel valakit.
Mai első láda, nagyon könnyű volt megtalálni, a rejtek előtti betonplaccon szét volt szórva, a dobozban állt a víz, a fedél pár méterrel odébb. A tollat elvitték, a pót-íróeszközöket a kocsiban felejtettem, így csavarhúzóval karcoltam a logbookba. A logbookban nyomdafestéket nem tűrő kifejezések (ezeket a lapokat eltávolítottam), a ládát kiszárítottam, az élelmiszereket (Cerbona szelet, 2 db szaloncukor) eltávolítottam. Megtaláltam a zacsit is. Konzultáció a rejtővel, a ládát visszatettem az eredeti helyére, fűcsomókkal álcáztam. A láda tovább él, kereshető. Ha valaki arra jár, tegyen bele működő íróeszközt! Tettem bele hasznos ajándékot is.
Századik ládánknak tartogattuk, pedig az első is lehetett volna, de akkor a csapat (ami akkor még éppen csak hallott a geocachingról) nagy része fáradt volt belevágni. Közel másfél év elteltével szeretnénk neked San megköszönni, hogy "megfertőztél" minket! A mai napra esett szerintünk az év legnagyobb havazása, így néhány helyen a kisebbeknek térd felettig ért a hó :-) Megbírkózunk a tereppel (A megtalálás ünnepi volt, a gyötrelmeket el is felejtettük azonnal.) és szerencsére az autót is sikerült így a négyórára nyúlt szánkózással tarkított séta után hamar kiásnunk.
Köszönjük!!!
hát nem semmi a hely, az épületek elég jól megvannak még, viszont törmeléken kívül nem sok mindent lehet itt találni... kár, hogy ilyen állapotban van, biztos lehetne valamire hasznosítani, ha már így tönkretették vele a természetet, vagy legalább helyreállítani nagyjából a bázis előtti állapotot....
Borongós januári időben Visegrádról gyalog jöttünk föl. Egyetértek mindenkivel, aki valamiféle haszosítására gondol ennek (és a sok hasonló) a szörnyetegnek. Sok-sok millónkat beleölték az ilyen őrületekbe, talán valaki meg tudná mutatni, hogy értelmes célokra is használható lenne. Az alapinfrastruktúra még megvan.
Mindenesetre örülök, hogy nem itt kellett lehúznom a 728 napomat...
Jópár évvel ezelőtt voltam itt először, talán a geocaching sem létezett még akkor. Második látogatásomkor már a dobozhoz jöttünk, szakadó esőben, ekkor nem jártunk körbe. A mostani Geoszilveszter lehetőséget adott az újabb látogatásra, egy újbóli felfedezésre.
A geoszilveszteri játék során véletlenül visszaadtuk Pupunak a gcmohai tettenérést!. De logolni, csak akkor jöttünk vissza, amikor a játékban már minden reményünket (és közben minden erőnket) elveszítettük.
Geoszilveszter alkalmából sikerült ezt is felkeresni. Hihetetlen szomorú és érdekes is egyben egy ilyen elhagyott laktanya. És mennyire nem sajnálom, hogy ez kimaradt az életemből.
Geoszilveszter közben vadásztam le a ládát, szinte kézből kézbe járt, nekem viszont épp a visszarejtett verzió jutott, és alig találtam meg, valószínűleg aza megtett 74 méter fárasztott ki...:-)
Le kéne már szedni ezt a terítőt! [wakon beküldött szöveg]
Tömérdek szemtanú orra előtt, de rejtett állapotában csíptük el a ládát. Sose értem ezeknél a romoknál, hogy ki kire vár a fölszámolással. Mert csak nem kéne így hagyni a természetet használat után... A felhagyott bányákat rehabilitálni kell. Ezeket nem?!
Bár a láda környezete elég lehangoló, szépen sütött a Nap, így nagyon élveztem az átsétálást a geoszilveszterről. A méréshez gratulálok, ilyen pontossal még nem találkoztam. A rejtek felett 0m-t mutatott a műszer. Szerintem a rejtés életveszélyes helyen van, már csak a ládára nézve :-), megérne egy átcsoportostást. Az Urak Asztalán ennek már úgyis nagy múltja van!
Első geoszilveszterünkön a rejtő navigálásával jutottunk a ládához. Hosszú kihagyás után egy bemelegítő potya találat. Kellemes volt ez a kis kiruccanás ebben a gyönyörű napsütésben.
Visegrádon szilvesztereztünk és előtte ládáztunk egy kicsit. Meglepődve láttam a sok GPS-es sporttársat. Később kiderült, hogy ez a geoszilveszter találkahelye. Lehet gyakrabban kéne e-mailt olvasnom.
Már megint bajban vagyok a pontozás terén! Mivel esemény volt a területen, sokan találtuk meg egyszerre a ládát. Igazából csak körülbelül tudom, hogy hol volt a helye, mivel mikor "megtaláltam", éppen egy csoport logolt. A környék viszont fantasztikus. Még fantasztikusabb lehet, ha nincs itt senki, csak a csend. Egyszer felkeresem olyankor is.
A geoszilveszter alkalmából kerestük meg mi is. Éppen többen is megtaláltuk, meg már mentünk volna tovább számokat keresni, ezért logolás után jól elfelejtettük megnézni a jelszót.
Mivel lányokat nem soroztak, nem voltam katona, de én kis erdőkedvelő naiv lélek mindig úgy képzeltem, hogy ilyen erdei bázisokon jó lenni. A mi házunktól pár km-re is van egy a hegy tetején, hasonló állapotban. Meg a Bükkben is. Gyerekkoromban meg a szelcepusztai mellett sátraztunk. Szóval ez olyan romantikus, még a sok vasbeton meg szögletesség ellenére is. Ez nem így van?
Az Alpokban, mountain-bike túráink során sok elhagyott erődöt kerestünk már fel, mert fennmaradtak a hozzájuk vezető utak, és mert szép kilkátású (kilövésű...) helyeken vannak. Nálunk is örök mementói maradnak az emberi hülyeségnek ezek a betonszörnyek, mert elbontani soha senki nem fogja őket. De még mindig jobb így, mintha még aktívak lennének!
Kicsiny családunkkal a geoszilveszter keretében találtuk meg ezt a ládát. A helyszín azért egyes, mert engem mindig elkeserít, amikor azt látom, hogy a természeti értékeket az emberek megkérdezése nélkül pl. "cinege elvtársék" elkommunizálták. A rehabilitációra gondolom semmi esély.
Még a buli előtt ejtettük meg a ládát. Ötletes helyen van és nem csak... Az egész környék a fekete múlt egyik sötét fejezetét sugallja.
Feri, Miki, István
Előzmények sorrendben: GCLACI , GCMOHA
Autóval jöttünk fel, a geoszilveszter keretében. Előtte meglátogattuk GCLACI-t, és GCMOHA-t. Visszasétáltunk a parkolóba, majd miután találkoztunk Scele-vel, és IM-el, autóba pattantunk, és szép kis konvojban, felvonultunk az asztalterítőre. Lelcache, a patrónusom, hamar megtalálta a parkolót, és már fenn is voltunk a hangároknál, bár tudom, sok van belőlük, de azoknál, amelyiknél a buli szerveződött. Természetesen, mindenki azonnal le akarta vadászni ezt a ládát, úgyhogy, másfél perces egyezkedés után, már robogott is mindenki a láda felé. Én speciel, elő se vettem semmit, csak rohantam utánuk. A ládánál aztán kiderült, hogy senki se készült ide. A fényképezőgépek/ajándékok, mind a kocsinál maradtak. De logolni mindenki logolt. Hogy ki találta meg, én már nem is figyeltem, annyian voltunk egyszerre. És a népek csak jöttek, és jöttek. IM visszament a kocsikhoz a fényképezőgépekért, majd mindenki fotózkodott. A ládát, ha jól emlékszem, el se tudtuk rakni, mert folyamatosan jöttek. Utána jártunk még egyet a környéken...
Sokan nagyon neheztelnek erre a bázis maradványra. Én nem voltam katona, nem tudom, milyen jó/rossz lehetett hajdanán annak lenni, de hallottam, jó, és rossz emlékeket is. Volt, aki dicsérte, és jó bulinak találta az egészet, volt, aki utálkozott rajta. Van, aki szidja, hogy a természetben ilyen elhagyott "objektumok" vannak, és bőszen hangoztatja természetvédelmi nézeteit, de én mégis azt mondom, maradjanak meg mementónak. Emlékeztessenek csak ezek minket!
Van más "jó" is benne. Lehet bóklászni. Szörnyülködni, és felfedezni. Van, akinek emlék is tud lenni. És ha jó emlék, vagy érdekes, az nem jelenti azt, hogy ő gonosz, vagy rossz ember. Nekem, minden ilyen hely egy felfedezés. És közben, egy picit elgondolkodok, milyen is lehetett ez az élet. És megerősíti bennem legalább azt is, hogy nem akarok olyan világban élni. Bár, lehet, én másképp látom a világot.
Teljesen kihalt volt a környék. Egy lélekkel sem találkoztunk. :-)
Ez persze nem igaz. A GeoSzilveszter alkalmából látogattunk fel. Aránylag korán érkeztünk, de így sem kerülhettük el a csoportosulást a ládánál. Kicsit körbenéztünk a romos épületek között. Valahogy nincs túl nagy bizodalmam az ilyen épületekhez, de a játék alatt azért még a legkisebb résekbe is bemásztunk. Ha nem a geoszilveszterre jövünk, valószínűleg nem ismertük volna meg ilyen alaposan.
Geoszilveszter alkalmából érkeztünk az Urak Asztalához, noch dazu én magával a ládagazdával mentem a helyszínre. A parkolóból röpke egy óra alatt fel is értünk. A láda egyből előkerült, ajándékot nem cseréltünk.
Szerencsére szép időt fogtunk ki, mert délutánig szándékoztunk maradni.
Minek kell minden magára hagyott objektet így szétverni??!!
Percekkel a Geoszilveszteri munkálatok megkezdése előtt. Kiváló helyszín, a környezet sem azért 5-ös, mert csudaszép tiszta minden, hanem mert érdekes. Itt van min elgondolkodni az emberi hülyeséget illetően. Köszönet a csészéért, és a GC2005 helyszín-ötletért ÉvaSanKri-nak! A képek egy része a láda fellelése körül készült, néhány pedig már a geoszilveszter (GC2005), vagy annak előkészületei közben. Ezt csak azárt írom, hogy az érzékeny lelkűek tisztán láthassák, hogy az itt észlelhető bolondéria nem kötelezően része a geocaching nevű játéknak. :)
Sajnos nekem is volt részem a múltnak ebben a korszakában. Pont az orosz kivonulás idején voltam katona, emlékszem azok a laktanyák is így néztek ki. (Kicsit kevesebb fa volt talán :) Menyasszonyom öccsének nagyon tetszet a környék, ezért a magas pont. Találtunk két éles rakétát is, ezeket lefotóztam. A szeder ISTENI volt, lásd. a mellékelt ábrát :)
Ködben sikerült megleljük a ládát, s ez talán még jobban illett a táj hangulatához. Nem hinném, hogy ez a legszebb láda, viszont biztos vagyok benne, hogy érdemes volt megnézni.
Félelmetesek voltak a ködből előbukkanó romok! Két kérdésem van:
1, minek kellett ezt ide nem éppen olcsón felépiteni
2, minek kellett ilyen körültekintően szétverni...
És ilyenkor hogy pontozza szegény kesser a környezetet?
Végkicsengés, egyszóban: félelmetes.
Nagyon meglepődtem azon, ami itt fogadott, ami persze annak volt köszönhető, hogy abszolút bele sem néztem a leírásba a kirándulás előtt. Sprok kinyomtatta, így én igazából nem tudtam, hogy mi fogad majd itt. Nem is beszéltünk róla idejövet... :)
Hát nagyon kemény "csendéletek" fogadtak itt. A pusztítás és pusztulás nyomai. Érdekes volt a visszhang a hangárok előtt. Sprok jól meg is ijedt, amikor egy visszhang felelt neki... Nagyon poén volt :)
A ládikát nem kerestük, kínálta magát. De jó is volt ez így, kinek van kedve ezen a helyszínen ládát keresgélnie. Valaki nem sokkal előttünk logolt. Biztos vagyok benne, hogy őt láttuk biciklivel lefelé kerekezni, ahogy felfelé ballagtunk.
Hű Authorom nem kedveli az ilyen
emelkedőket,én viszont jól beszedresztem.
Sajna nem ez az egyetlen ilyen mementó
itt a Pilisben sem...Mi lesz itt 25 év múlva?
Utoljára akkor jártam itt, amikor még nem volt itt bázis.
Örülök, hogy a láda miatt újra eljöttem, bár a látvány szomorú. (Más hasonló helyekről már ismerős. A Pilis-tetőt, ahol egy gyönyörű nagy fa torony állt régen, még jobban sajnáltam.)
Azért persze jó, hogy újra lehet jönni... És az is jó, hogy most már nem kell a 18 éveseknek egy-két-három évet értelmetlenül eltölteniük.
Vajon lesz-e valaha olyan erős civil nyomás a katonaságra, hogy ezt a sok betont eltakarítsa innen? (Az eredeti állapot úgyse állítható teljesen helyre. Tájidegen fácskák - az egykori körletdíszítés felcsperedett tanui -, helyrehozhatalan domborzati változások, sok kivágott fa, szennyezett talaj...)
Az is érdekes, hogy a Pilis túristatérkép még mindig torzított. Meddig?
Az aszfalt út jobb oldalán van az Ötszögletű rét. Amikor gyerek voltam, akkor persze még nem ment át rajta az út, hanem egy eldugott, szép, őszi kikericses rét volt (a túloldala közelében megy a kék jelzés, onnan lehetett megközelíteni). Ez a rét volt az egyik kedves ebédelő-, labdázó-, pihenőhelyünk. (Gyerekkoromban szinte minden hétvégén kirándultunk, és mivel autónk nem volt, a Pilis volt a leggyakoribb célpont.)
Most biciklivel Szentendre, Sikáros felől, aztán le Visegrádra és Pilismarót, Hoffmann-kunyhó, Kétbükkfa, Pomáz felé haza.
Nagyon érdekes a hely. Aki volt katona, annak előjönnek az emlékek. Hátborzongató érzés volt látni a pusztulást és a nem is olyan rég múlt nyomait. Felkavaró érzésekkel jöttem el a helyről. Tisztelet azoknak a katonáknak, akik ezen a helyen, ilyen körülmények között és a külvilágtól ennyire elzártan töltötték le katonai szolgálatukat. Köszönöm az elrejtőnek, hogy felidézett sorkatonai emlékeket.
Mióta elkezdtem kesselni, azóta szerettem volna ide lejönni.
A kék turistaúton közelítettünk, ami nagy hiba volt. Nem nagyon szeretek betonon bringázni, ezért gondoltam terepen közelítjük meg a tetőt. Arra azonban nem gondoltam, hogy ez nem nagyon lehetséges. Végül a hegy teljes megkerülésével sikerült ide feljutni.
Már a bejárat előtt osztogattam az ötösöket, mert igen bőséges szedermennyiség fogadott minket. A többiek nem nagyon foglalkoztak vele, én azonban próbáltam a lehető legtöbbet feldézsmálni.
A kapu után pontosan az fogadott minket amire számítottam. Ismét egy lepusztult laktanya. Talán még rosszabb, mint ami a Pilis-tetőn van.
Körbejártuk az egészet és elgondolkodtunk, hogy mire is lehetne használni. Szerintem remek kis túristaszállást vagy gyerektábort lehetne itt létesíteni. A baj, hogy ezt senki nem fogja rendbehozni vagy eltüntetni.
Sajnos lefelé is a hegykerülő megoldást kellett választanunk, mert a kék jelzésen haladtunk tovább Borjúfőhöz. Pisti barátom itt végzetes hibát követett el. Szokásos száguldásba kezdett lefelé, de egy farönk útját állta. Nem lehett elkerülni az esést. Komolyabb baja nem lett, de az első fékkar elhajlott és mikor próbáltuk rendbehozni, akkor eltörött. Ez látható a fotón.
A Borjúfő felöl mentünk, volt hogy 300m-re voltunk légvonalban a céltól, de az út csak nem akart arra kanyarodni, a sötétedés miatt nem akartunk átvágni az erdő sűrűjén. Végre meglett az aszfaltút, innen már simán ment. A láda rejtekhelye kicsit megtréfált, többször bevilágítottunk, de nem láttuk. Szétnéztünk körülötte, azonban sehol nem találtuk. Újra megnéztük és ott volt, ahol először kerestük. Jó rejtés. Reggel alaposan bejártuk az objektum területét. Érdekes érzés volt végigjárni azt a helyet, amit talán 20 éve még szigorúan őriztek. Látni az üres őrhelyeket, silókat, óvóhelyeket, szobákat... Tetszett!
Szabi, Gábor, Miszi, Szapi
Megtaláltuk, bár megszenvedtünk érte, mert nem a Pap-rét felöl mentünk. Itt töltöttünk az éjszakát, másnap derítettük fel a bázist.
Szép volt.
Bini, Vincy
A Szentendre-Skanzen-Pap-rét-Pilisszentlászló körön gyerekkorom óta rendszeresen edzettem kerékpárral. Volt több olyan időszakom is, amikor hetente többször jártam ezt az útvonalat. Később gyermekeimmel gyalog, majd kerékpárral jártuk a vidéket. Öröm látni, hogy ma is mennyien járnak ezen a kiváló minőségű úton gyalog és kerékpárral. Bezzeg a régi időkben: Pap-rétig kerékpárral csak úgy lehetett bemenni, hogy az erdei sorompónál igazoltatott valaki, Pap-rét felől az Urak-asztala felé szigorúan tilos volt közlekedni. Ma kényelmesen gyalog mentünk fel gyerekekkel. Láttuk az elhagyott katonai bázis nyomait, de sokkal jobban örültünk egy nyúlnak, meg egy szarvasnak a bázis területén.
Óvatosan járjatok e nagystílű hadijáték romjai között, mert a beomlott kábel és vízelvezető csatornákat, aknákat benőtte a növényzet. Emlékezetes és "nosztalgikus" látvány volt ez a pusztuló objektum. Köszönjük Sándoréknak, hogy idevezettek minket!
Peti, Jenő
Úgy döntöttem, hogy megnyitom a bringásszezont (legalábbis magamnak). Tegnap vettem az etrex-emhez biciklikormányra rögzítő szerkezetet, úgyhogy ma már nem bírtam tovább, felkerestem 3 bringás kest. Már ősz óta fentem rájuk a fogamat, s nagyon zavartak már a térképen is fekete színükkel.
A skanzen után induló erdészeti úton jöttem fel. Ez a kedvencem, nagyon sokat járok erre. A környezet is emiatt 5 pontos, mert a csúcson a laktanya gyakorlatilag egy szeméttelep. A "lányok a bozótban" nevű ládánál szinte csak a sok beton éktelenkedik, de ami itt van...
Egyébként jó pár éve, amikor erre jártunk és az útmeni szedret lakmároztuk, minket is szépen elküldtek. Mondjuk jegyzőkönyv felvétel nem volt.
Valaki írt egy logot márciusban a füzetbe, itt nem olvasható.
Vándor és S'asszem logja után ma felsétáltam ládát karbantartani.
Hatalmas zuzmara mezők, enyhe havazás, mínusz 6 fok és 2 kíváncsi szarvas fogadott.
Kicseréltem a dobozt (sajnos kissé laposabb - most tele volt) és beleolvastam a logbookba. És akkor úgy döntöttem, hogy lehozom, beszkennelem, és kiteszem az eddigi - számomra roppant kedves - logokat a netre. (Két helyen kellett "lektorálni" a jelszóra történő történő egyértelmű utalás miatt.)
Hukkk.... Köszi Flek.(hukk) tog.(hukk) on! :-) Nagyon tetszettek a fenyők. A töltő ürítő helyet megszemléltük, ám most nem használtuk rendeltetés szerűen, mivel a gépkarabélyok otthonmaradtak. Volt egy kis bunkerjárás, aminek keretében több liter vízre bukkantunk. A Vilmos körtés üvegek viszont üresek voltak :-( Oszt mentünk tovább egy kicsit off roadban. Egy ügyetlen mozdulatot követően közelről tanulmányoztam az aljnövényzeten fellelhető zúzmara felépítését, és kristályszerkezetét, majd egyszer leírom a megfigyeléseim eredményét :-) doGmAI
Bajtemetés után az új évet is hasonló ládával kezdtük. Kár a jó helyért, hogy mindenhol mindig rombolni kell, ami nem a miénk :-(( Jó turistaszálló, erdei iskola lett volna, vagy pl megőrizhették volna egyként a sok elhagyott bázis közül, hiszen talán ez van még mindig a legjobb állapotban. Na jó, konferenciaközpontnak nem örülnénk :-)
Komoly zúzmara de szép napsütés fogadott bennünket odafenn. Örültünk Flektogon védőitalának, örömmel fogyasztottuk az egészségére a mínuszokban.
A doboz TÖRÖTT! egyelőre minden száraz benne és gazdag a tartalma, de ha lehet, aki legközelebb arrajár, vigyen cseredobozt!
Itt már kezdenek kirajzolódni a geocaching szépségei. -4°C, metsző szél, zuzmara hullás a nyakba, stb. A helyet lassan visszaveszi a természet. Unokaöcséim még bírják szusszal, tetszik nekik a bázis. Megyünk tovább Borjúfőre.
A ködös időben, bujkáló napsütésben még érdekesebb és megdöbbentőbb volt a látvány, bár a Pilis-tetői objektumnál talán kicsit "szebb", jobban fákkal, növényekkel benőtt. Sajnos kilátást nem élvezhettünk.
Tetszett a kétértelmű jelszó is! :-))
Hajjajj. Ez tényleg szomorú. Feltettünk egy teát az udvaron, gondoltuk addig körülnézünk. Hát, majdnem elforrt a víz. Minden, ami törhető eltörve. Találtunk katonai ruháknak, és majdnem hogy nagyon megörültünk, de mind módszeresen el volt szaggatva. Ki érti ezt? Egy barom megépítteti, egy másik barom szétveri.
Amikor már kezdtem belemelegedni egy gránáttámadás akcióba, egyszer csak jöttek. Valamiért furán néztek, pedig egészen jó játék volt tobozokat hajigálni befelé. A folyósok meg nagyon kiabálósak. - Közlegény. Azonnal kifelé az alakuló térre!
Találtunk egy 1994-es újságot az egyik szobában. Nem láttunk még ennyire frissen elhagyott bázist. Megdöbbentő.
Visegrád felöl a kék jelzésen érkeztünk, miután begyüjtöttük a Borjúfőt. Gyönyörü idő, ragyogó napsütés. Talán csak a fák tudják, hogy már itt az ősz. Észak felöl a nyiladékon, toronyiránt estünk neki az asztalnak. Annyira nem volt vészes, hamar felértünk.
Döbbenet! Egyike annak a tizenegynéhány bázisnak amely Budapest környékén található, és ezek javarésze a Budai- és a Pilis hegység legszebb csúcsaira épültek. Orosz mintára, Budapest légterét hivattak volna megvédeni az elavult tecnikával. Legjobban az bizonyítja az életképtelenségüket, hogy mindössze 10-12 évet szolgáltak.
Talán nyolc-tíz éve, hogy megszünt működni. Az épületekről az emberek gondoskodtak, a természet viszont tudja, mi a dolga. Lassan visszaveszi magának mindazt ami az övé volt.
Köszönjük!
Ez igen! Ez tényleg egy fantasztikus hely, igazi kuriózum. Látszik, hogy ÉvaSanKri barátunk - akit van szerencsém személyesen is ismerni - igényesen választotta ki a helyet. Bártan ajánlom bárkinek, nagyszerű érzés egy letűnt kor nemrég még féltve őrzött alkotásának maradványai között sétálni, ahol a területet egyre inkább visszafoglalja a természet. Tegyük hozzá, hogy szederérés idején az odavezetető út még finom csemegét is szolgáltat.
Személyesen is köszönöm ÉvaSanKri-nak, hogy elvezetett ide.
Fantasztikus, ember utáni hely! Bennem is régi emlékeket ébresztett, itt nem, de más intézményben volt "szerencsém" tevékenykedni. Még fényképezőgépet (filmet) elszedni is kellett...Nem a magam jószántából, de becsuktak volna, ha nem teszem.
DE: Miért kell így elpusztitani valamit? Kitörni az üveget, kitépni az ablakkeretet, amit nem is tud használni máshol? Törni-zúzni mindent? Megvan bennünk a rombolási hajlam arra amit építettünk? Sikeresen haladunk arrafelé, hogy a természet így foglaljon vissza mindent pár ezer év múlva, amit pár ezer év alatt teremtettünk.
Idefelé rövidíteni akartam ezért sikerült kb. +5 kilométerrel többet jönni...A vadiúj, kipróbálásra szánt cipőm szép kis vérhólyagot csinált a talpamra, a holnap utáni versenyre nem jó előjel.
Ez a negyedik ládánk, a mai napon a második. A kék túristaútról nem ajánljuk a megközelítést, mi ezzel próbálkoztunk, baromi nagy hegymenet volt, csalánossal szederbokrokkal tarkítva.
A helynek hatalmas varázsa van. Nagyon köszönjük a rejtőnek, biztosan visszamegyünk még ELEMLÁMPÁVAL!!!
A Szentendre-Pilisszentlászló úton lévő pihenőben hagytam a kocsit, felkerestem a GCMOHA ládát, majd a Papréten keresztül jöttem tovább. Egy ideig a kék jelzésen haladtam, majd a Palocki-réten rájöttem, hogy jobb lenne a hegyoldal helyett gerincen menni, átvágtam a gerincen futó útra, melyről kiderült, hogy széles burkolatú, kényelmesen emelkedő hodu utu (régi a turistatérképem, azon közönséges erdei út szerepel). És ami hab a tortán: az utat gyönyörűen beért terméseket kínáló szederbokrok szegélyezik mindkét oldalon. Degeszre ettem magam, és másnak is ezt javaslom.
Az "asztalterítő" olyan, mintha egy tudományos-fantasztikus film elhagyott díszlete lenne. Nekem hihetetlen, hogy kis hazánkat és nagy szövetségeseit ilyen objektumokkal próbálták anno megvédeni. Most, hogy nincsenek ellenségeink (vagy ki tudja, hol is vannak...), ezt a bázist feleslegesnek nyilvánították és kiszolgáltatták a természet erőinek. OK. De mi az ördögnek kellett mindent vezetéket kitépni, minden ablakot és üvegfalat kitörni?? Hogy ha netalántán mégis jön az ellenség, ne tudja a saját javára fordítani? Nem értem....
A környezet unikum (jaj, miért is mondok ilyet, hiszen Érd környékén majdnem ugyanez látható....), a webes megjelenés kiváló, a láda rejtése egy kicsit talán szimpla - engem ilyen trükkel már nem lehet csőbe húzni. :))
Köszönöm ÉvaSanKri-nak a rejtést, Sándornak és vabubusnak a hely eredeti jellegét megvilágító élménybeszámolókat. Találtam valamit, ami talán mások figyelmét elkerülte: ideológiát a szemétdombon.
Na ezt is leküzdöttük...
Egy kis Papp réti sütögetős piknikre jöttünk fel bringákkal, majd utána mielött visszaindultunk volna felmentünk. Hát bevallom, jórészt csak toltuk a bringákat, Papp-rét felől jó kis meredek az út. Fent a bázist rendesen visszaveszi a természet, hatalmas bodzabokrok, csodaszép fenyők...
Nem tudom kinek a kezelésében van most, de kár lenne teljeen hagyni lepusztulni, kis rendbetétel után, nagyon klassz hely lehetne...
Tisztelet mindazoknak, akik itt védtek bennünket:)...
Ötletes elhelyezés, a bázis kissé lehangoló, de kezdi benőni a zöld mindenütt. Kicsit későn értünk ide, úgyhogy Pilisszentlászlóra már majdnem sötétben értünk vissza, izgalmas volt, de egy kicsit fárasztó is a 16km a Moha ládával együtt. (a dobozon van egy lyuk, esetleg majd lehetne cserélni, de az is lehet, hogy a hétvégén megtesszük mi). Biga és Viola
Vörös-kőről jöttem bicajjal. Már régóta szerettem volna meglátogatni a helyet. most volt időm. Nem értek egyet a szomorú hangvétellel. A bázis helyét majd csak rendbe teszik és akkor szívesebben jövünk vissza. Nem véletlenül építették ide, mindennek megvolt az oka. Ez egy emlék, amit nem szabad elfelejteni..persze szeretni sem! Gyönyörűek a fenyőfák, tiszta a levegő és csend van. A láda oldalán hatalmas lyuk tátong!
zsorzs
Érdekes a hely, egy kicsit hasonlít a Péceli katonai bázishoz. Pilisszentlászló felől közelítettem meg. Nem volt nehéz. Tovább a 363-as láda felé megyek.
Pista
Hosszú viszontagságos kerülőúton - amiről azt hittük, hogy rövidítünk - sikerült felérnük a bázisra a kerítésen át, amin a kutyákat átemeli felettébb nehéz volt. Igazán nagy élmény volt, nagyon sajnáltuk, hogy ezt a szép tájat így elcsúfította a " Néphadseregünk ".
Zsoltino, Anita + három kutya: Lili, Szofi és egy fekete helyes kóbor kutyus aki hozzánkcsapódott az út során és lelekesen teljesítette a küldetését. Cserébe hazainduláskor a parkolóban az összes elemózsiánkat otthagytuk neki, amit pillanatok alatt fel is falt.
Szerencsénkre gyönyörű friss 4 cm-es hóban sétálva mehettünk.
Sok műodú és cinege a szikrázó napfényes erdőben.
A multunk iránt érdeklődő barátaimmal néztük a látnivalót.
Kellene egy link egy tárlatvezetéshez.
Köszönjük, hogy felhoztatok ide.
bd
Egy jó ládagazda törődjön a megtalálók kérdéseivel.
Öreg Tomnak válaszul kitettem a mellékelt fotót, amit ugyan máshonnan gyűjtöttem be, és reményeim szerint majdan élőben is megtekintheti.
Kedves barlangász barátommal mentünk el egy kicsit keresgélni.
Megint csak megdöbbentett az értelmetlen pusztítás látványa. Pedig milyen remek kulcsosházat lehetne itt létrehozni. A láda rendbem megvolt. Most én is cseréltem egy fa madárért hagytam ott egy plüss malacot. Ködös idő volt, így kilátás helyett zúzmarát fotóztam.
Sziasztok!
Vabubushoz csatlakoznék az emlékek felidézésében. Én 18 évvel ezelőtt töltöttem egy felejthetetlen évet Izbégen (Szentendrén), csak éppen a másik bázisra jártunk a Lom-hegy tetejére. (E 18 57' 56,99991'', N 47 41' 29,01594'')
A mai nap főmeghatározója a köd volt:-(. Csak az Urak Asztalán kezdett felszakadozni és hömpölyögni. Ezzel együtt nagyon megkedveltük ezt a helyet, reméljük a fejekből is elszállt már a sötétség és máskor is eljöhetünk ide!
A geoláda köszöni szépen jól van, sőt annyira jól, hogy az utóbbi kb. 2 hónap első olyan ládája, amiben érdemes volt ajándékot cserélni.
Köszönjük ÉvaSanKri-nak ezt a minden tekintetben szép, érdekes, tanulságos célpontot!
Anikó, Melinda, Dani és Miki
Egy óra volt a séta, a Szentendre-Pilisszentlászló közötti parkolóból. (Közben géppuska tűz a Dömör kapu felől, hogy az illuzió teljesebb legyen.) Végig betonút, a Pap-réti vadászházzal, ahol kék túra pecsétet tettem a füzetembe. A dombtetőn figyelő szarvasba botlottam, de nem volt nálam képrögzítő.
A napi hírek hallatán igyekeztem ezt a helyet felkeresni, amíg lehet, mert bár se tatár, se török, se labanc, se muszka a yenkik mégis újabb rakétákat fognak ide telepíteni. Tudja valaki, hogy került a csizma az asztalra? :)) ...és még valami tudja vki, mi az a vöröstégla-fal Magyarország-térképpel, mellette egy határkő-szerű (piros-fehér-zöld festéssel?)
Az 5 km innen is annyi, Borjú-fő már magában.
Krisz&ÖregTom
Rutinosan a kéken közelítettem meg, így oda is vissza is át kellett másznom a hegyoldalon. Mondjuk a Hétvályus forrásnál is mászás lett a vége, mert az ösvényt kidőlt fatörzsek lepték el. A dobozt vagy 10m-ről sikerült megpillantani...
Viszont ezt a bázist nem fosztották ki olyan szinten, mint a másik kettőt. Talán mert mindentől messze van...
Hát ez nem volt semmi, rengeteg képet csináltam. Meg is ebédeltünk az egyik telephelyszerű épitményben, az urak asztala egy lőszeres láda volt. Érdekes hangulatú hely, bár kár hogy itt van.
Nagyon érdekes hangulatú hely. Nagyon hasonló a Pilis hegyen levőhöz, csak ez még jobb állapotú. Még! Akár ki lehetne alakítani egy túristaszállót, vagy valami kis érdekes hangulatú helyet. Csak pénz kéne hozzá :)) A megtalálás nem okozott gondot, csak ott lehetett.... Mogürt túristák+ Dávid+Réka
Hu, ez meredek volt! Mert nincs turistaut ide (vagy rossz felol jottem?) es mert van kerites? Azert kicsit felelmetes volt, megha teljesen kihalt is volt. Erdekes! [wapon beküldött szöveg]
Nem is tudod kedves elrejtő (ÉvaSanKri), hogy 13 éve jártam fent utoljára, de előtte 9 éven keresztül nap, mint nap. Szörnyű volt látni az elhagyatottságot, felidéztem hol is állt a PV, az UV, az RKU, hol is voltak azok a termek - HÁP - ahol sok 24 órás szolgálatot nyomtam le. Megszámoltam az indítóállványok helyeit (a létszám teljes), TZM-k fedezékeit. A "10"-s épületben még pontosan emlékszem melyik háló volt az indító rendszereseké, melyik az Rt-seké stb. Megnéztem a "rettegett" "O" és "G" töltő helyeket, a tornakertet, a KTP (katonai tízpróba) futások útvonalát. Jó volt végigtekerni azon az útvonalon (egy részén) ahol annyiszor futottam és tekertem le és fel. Régi szép, ifjú idők.
Nélküled talán soha nem mentem volna fel, köszönöm.
A doboz a 4. TÁS-ban van.
V.P
Mihult +Lkerültem :-((
Már tegnap akartam felderiteni a ládát ráadásul úgy ahogy im tette.Nem baj ma legalább remek idő volt.A megtalálást azonnal jelentettem az illetékesnek igy derült ki ,hogy a közelben jár,és a paprétnék találkoztunk .Igazán erdekes lett volna ha a bázison találkozom Vabubussal lett volna tárlatvezető .Egyébként az Urak asztalát az elvtársak egész jól telerakták mindenféle érdekessel.DE ezek az objektumok még nincsenek is olyan rossz állapotban.Ideális hely geocaching találkozóra.
Az EMH, Villám Bob és Borjúfő után a mai nap 4. állomása volt.
Ajánlani tudom mindenkinek ezt a megközelítési irányt is, hisz az út gyönyörű és más ládák is útba ejthetők.
A Vízverés nyergénél nyugat felé kell fordulni az erdőgazdasági útra, aztán irány egyenesen a hegyoldal. Néhány száz méter után van egy gerinc (még a vadető előtt), rajta jól járható csapás, azt célszerű választani. Kordinátát a visszaúton akartam mérni, de a szakadó eső miatt körbe jöttünk az úton, a csuklya miatt nem vettem észre és túlfutottunk. Aki eleve körbe megy az úton, figyeljen az elágazásokra (Mindig csak balra).
A Vízverés nyerge utáni kék jelzésről nem érdemes szerintem próbálkozni, mert sok száz méteren keresztül több méter magas falszerű és ráadásul sűrűn benőtt képződmény van (két évvel ezelőtt erről jöttem, ha azóta megváltozott, elnézést kérek).
Ez már a harmadik látogatásom a bázisom, érdeklődési köröm miatt már kétszer felkerestem és bejártam. Mindig elkeseredek mikor arra gondolok, milyen erőfeszítésekbe került annak idején a felépítése és most romokban áll. Ráadásul már az építése idején is megkérdőjelezhető volt a létjogosultsága.
Jó volt viszont látni, hogy a természet azért ahol tudja visszaveszi régi birodalmát. Sajnos a vasbeton rakéta tároló fedezékekkel nem nagyon tud mit kezdeni. Itt csak az ember tehetne valamit.
Érdekes összehasonlítani, hogy a Pilis tetőn lévő bázisról a tégla épületek eltűntek (jártam ott, amikor még megvoltak), míg itt, ha romos állapotban is, de megvannak.
2m hibával sikerült célra navigálnom így könnyű dolgom volt.