Elhelyezés időpontja: 2016.03.20 11:35
Megjelenés időpontja: 2016.06.29 10:01
Utolsó lényeges változás: 2023.09.10 20:49
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Attibati
Ládagazda: Attibati Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 780 m
Megtalálások száma: 280 + 3 sikertelen + 4 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2016-08 volt 13 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
WAP: Kétpontos multiláda.
1. A forrástól induló erdei út mellett levő fenyőfa tuskó tövében kéreggel takart orvosságos gobozt keress! N48 05.466 E20 37.906
2. A Hajnalka-forráshoz vezető úttól 5 méterre egy kidölt fa út felöli végénél találjátok a 10*15*5 cm méretű ládát. N48 05.515 E20 38.368
A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
A Szent István-forrás Bükkszentkereszt felől közelíthető meg gépkocsival, a település főútjáról a N 48° 4,107' E 20° 38,633' 580 m [GCbk07+Fehérkőlápa felé] pontban kell letérni az Erdőalja utcába. A forrásig illetve a mellette található Fehérkőlápai turistaházhoz mintegy három kilométer hosszú makadám út vezet.
Parkolni a turistaház kerítésén kívül tudtok, behajtani csak a szállóvendégeknek lehet. N 48° 5,495' E 20° 37,988' 570 m [GCbk07+Parkoló]
A piros sáv turistaúttól néhány méterre, egy erdei út mellett levő fenyőfa tuskó tövében kéreggel takart orvosságos gobozt keress!
A forrás vize nem a szép faragott névtáblánál kerül a felszínre, hanem az út túloldalán. A Fehérkőlápai turistaház vízrendszerét a forrás táplálja egészséges, gyomor-és bélpanaszokra gyógyhatású ivóvízzel. A ház körül gyönyörű öreg faritkaságok találhatók, mint pl. oregoni hamis ciprus - kb. 80 éves-, óriás tuja- kb. 150 éves-, tiszafa, ezüstfenyő, nyírfa stb. A turistaház télen-nyáron szállással és étteremmel várja a turistákat. N 48° 5,466' E 20° 37,906' 580 m [GCbk07-1]
A piros sáv turistaúton ÉK-i irányban továbbhaladva mintegy 700 méter gyaloglás után érjük el a Hajnalka-forráshoz vezető piros forrás jelzést, N 48° 5,557' E 20° 38,371' 580 m [GCbk07+P forrás jelzés] amelyen mintegy 100 métert haladva érünk a forráshoz. N 48° 5,515' E 20° 38,368' 569 m [GCbk07-2]
A forrás közelében az úttól mintegy öt méterre egy kidölt fa út felöli végénél találjatok a 10*10*5 cm méretű ládát és benne a második jelszórészletet.
A Bükk-hegység vízrajza
Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.
A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).
A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.
A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.
A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.
A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).
Források: bnpi.hu Ládatörténet 2017.07.23 Ma felkerestem a Szent István forrást és alig ismertem a környékre. Az egykori rejtekhely környékén a fák kidöltek, magas aljnövényzet nőtt. A forrástól nyugatra eltünt az erdő. A mikroládát - orvosságos doboz - a forrástól induló erdei út mellett álló fenyőtuskó tövébe rejtettem
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Bükkszentkereszt felől csak az emlékműig mertem Zafirával felmenni, utána lefagyott jeges lejtők jöttek ... jobb a békesség. A ládákat viszonylag könnyen sikerült megtalálni. A turistaháztól tovább GCGULI felé ... (meg vissza). :)
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Hint a 2. ponthoz: a forrához vezető útról kell még a padok előtt jobbra leágazni. Az úttól 3 m-re van a rejtek a legalsó kidőlt fa végénél, kérgekkel álcázva. [Geoládák v4.1.2]
Rejtői segítséget kellett kérnem, ezúton köszönöm AttiBati a segítséged. Örvendtem, hogy "működő" forrásokkal találkoztam! CsabaiMangó (Ági) [Geoládák v4.0.3]
e-bikos ládakarbantartás 92 km.
Sokan panaszkodtak, hogy a forrás környezete nagyon megváltozott, nehéz megközelíteni a láda rejtekhelyét. Ezért ma e-bike-kal felkerestem a forrást, hogy ellenőrizzem a körülményeket. A növényzet valóban nagyon elburjánzott, dzsungelharcot kell vívni a láda megközelítéséhez. Ezért a ládát a forráshoz vezető út mellé, attól mintegy 5 méterre egy kidölt fa út felöli végéhez rejtettem át.
Ez most nem jött össze! Az 1. pont rendben, bár a jelszóhordozó már elég viseltes. A 2. pontnál fél órán át keresgéltem a sűrűben; átnéztem két kidőlt korhadó fát és több tuskót, de nem volt szerencsém, a ládát nem találtam. Sajnos emiatt már a Fehér-kő felkeresése sem fért bele az időkeretbe. Úgyhogy ide még vissza kell majd térni, és lehetőleg vegetációmentes időszakban. Mindkét forrás épp, hogy csak csordogált, de azért vettem belőlük vizet. Köszönet, hogy elhoztál ide!
Megtalálás másodszori kísérletre. 2021 július végén pár napot a fehérkőlápai turistaházban laktam, és akkor a környék látnivalói / ládái között természetesen ezt a legközelebbit is kerestem. Az első ponttal akkor sem volt gond, de a Hajnalka-forrásnál félórás matatás után sem jártam sikerrel.
Most, a Kohász Kék túrám zárónapján így adódott az ötlet, hogy egy bő 3 kilométeres kitérőt jelentő körsétával megpróbálom még egyszer. Az igazi feladatot most is a Hajnalka-forrás jelentette - ahogy a logokból látható, nem csak nekem... Most azonban, mivel előre felkészültem a korábbi megtalálók bejegyzései alapján, és egy kivágott fa kidőlt tuskóját kerestem, lényegében azonnal sikerrel jártam annak ellenére, hogy a susnya most is hatalmas, "kesserösvény" pedig egyáltalán nincs. A legjobb közelítés szerintem: elmenni a forráshoz - ami amúgy sajna épphogy csak csörgedezik -, majd átlépni a kiépítésen, becélozni a ládát a GPS-en, és átvágni a csalánoson. Pár lépés után egy kis erecskét keresztezünk, majd újabb pár lépés után ott néz velünk szembe a tuskó. Összetéveszthetetlen, kitűnő rejtek!
Egyébként mindkét forrás vize kitűnő, a rekkenő hőségben különösen érdemes volt mindkettőt kipróbálni... :-)
Végül egy kissé "offtopic" megjegyzés: erősen megtévesztő, hogy a fehérkőlápai turistaházhoz "makadámút" vezetne. Nem. Erdei földút csupán az a 3 km-es szakasz - néhol kövesebb részekkel -, ami normál személyautóval helyenként épphogy csak járható, még száraz körülmények között is. Emlékszem, mennyit anyáztam, amikor anno kocsival kellett végigjárnom, összesen 6-szor... A fehérkőlápai tulajdonos szomorúan mesélte, hogy ő próbálja meg járható állapotban tartani, amennyire tudja... Most is nekem kellett útbaigazítanom egy, a turistaház felé tartó autóst, aki még a Szent István-forrásnál se volt biztos benne, hogy jó helyen jár...
Lillafüredi multiláda vadászása közben találtunk rá a libegőre, majd onnan kellemes sétával nekiindultunk levadászni a két ládát. Ahogyan az előttünk levők is megírták, az első ponton megtaláltuk a jelszót, a második helyet mi is többször átnéztük, de nem találtuk meg. Kérném a képek alapján a megtalálás jóváhagyását. Köszönjük!
Sajnos a 2. ládát nem találtam meg, pedig szinte biztos, hogy jó helyen kerestem. A csatolt képek alapján ha lehet, akkor szeretném kérni a megtalálás jóváhagyását.
Köszönöm
Tegnap próbáltuk megkeresni ezt a ládát. Az első pontot simán megtaláltuk. A másodiknál hiába volt 40-45 perces dzsungelharcunk az esőben, fel és alá keresgélés, a Rejtő segítségkérése, aki próbált segíteni, de sajnos hiába, nem találtuk meg. A csalánost mi is megjártuk, később vettük észre, hogy ki is kerülhettük volna. Kérjük a jelszó nélküli elfogadást, ha van rá lehetőség. [Geoládák v4.0.2]
A jelszó első fele megvan, a másodiknál viszont sajnos nem jártam sikerrel. Kérlek, ha van rá lehetőség, fogadjátok el, csatolom a képeket. A Hajnalka-forrás felé vezető ösvény felétől nagyra nőtt csalánok miatt nemigazán volt lehetőség annak meglátogatására. Így egy korábbi logban is javasolt módszert alkalmaztam, követtem a forrást - az erdős részen. Végignéztem a szóba kerülhető kivágott fákat, de nem jártam sikerrel sajnos.
Megvan, köszi!
Felkaptattam Lillafüredről a zöldön, jó kis átmozgató edzés.
Mindkét forrás csak csordogál; fura, mert most a Bükkben mindenhol máshol bő vízhozammal szembesültem.
Aki erre jár, ne hagyja ki az első ponttól a rövid kitérőt Fehér-kőre (zöld sávról a zöld háromszög jelzés, pár száz méter, szinte semmi szintemelkedés), gyönyörű panorámát kap cserébe.
Az első ponton a kis doboz rendben, nem fakéreg takarja, hanem egy tuskónak döntött másik fatörzsdarab. A laminált jelszóhordozó kezd szétesni.
A második pont már neccesebb. A ládaoldali képeken szép, rendezett erdő látszik a Hajnalka-forrás körül. De az már rég volt. A mostani állapotában benőtt, sűrű növényzet. A ládához nem vezet ösvény. A leírásban szereplő kivágott fát úgy kell érteni, hogy egy gyökerestül kidőlt fa, amiből csak a tuskót hagyták ott. Ebben van a doboz, épen és egészségesen. A legkisebb dzsungelharccal úgy közelíthető meg, hogy a forrás felé menet, ahol a vízfolyás keresztezi az utat (fa vízterelők is vannak a földön, ha épp nem folyna), ott a vízfolyás jobb partja mentén megy az ember pár tíz métert. Több kidőlt/kivágott fa is van a környéken, de a gps elég pontosan odamutat. (NEM az a fa a rejtek, ami az október 30-i logban le van fotózva!)
N 48° 4,107' E 20° 38,633' 580 m [GCbk07+Fehérkőlápa felé]
N 48° 5,495' E 20° 37,988' 570 m [GCbk07+Parkoló]
turistaúttól néhány méterre, egy erdei út mellett levő fenyőfa tuskó tövében kéreggel takart orvosságos gobozt keress!
N 48° 5,466' E 20° 37,906' 580 m [GCbk07-1]
jelzést, 
