WAP-barát leírás
Egy 14x3x3 centiméter méretű hengert keress a megadott ponton. Toll legyen nálad. Forgalmas környék, körültekintő keresés ajánlott! A tujákat kíméljétek, a láda a járdáról megszerezhető! Kérlek, hogy a doboz elővétele után vonulj "muglimentes" helyre és ott logolj!
Segítség a megtaláláshoz visszafelé írva:
.nabgássagam retémitnec 041, nopolzsoynalliV
A ládába Travel Bug
nem helyezhető.
A megközelítésről
Buda felől a Hűvösvölgyből induló
64-es és
164-es autóbusszal egyaránt érkezhettek, melyekről a "Solymár, Templom tér" megállónál kell leszállnotok.
N 47° 35,482' E 18° 55,770' 205 m [GCSHGy+buszmegálló] Kilométer-hiányos kesserek a Nyugati Pályaudvarról Esztergom felé közlekedő vonattal jöhetnek. Ők séta közben, kis kitérővel megkereshetitek a Paleo Team ládáját, a
GCSOLY-t is. Az autóval érkező kesserek járműveiket az ajánlott parkolóban hagyhatják hátra.
N 47° 35,477' E 18° 55,739' 202 m [GCSHGy+parkoló]
A településről
Solymár (németül Schaumar) nagyközség Pest megyében az Aranyhegyi-patak, a Jegenye-völgy, a Budai-hegység és a Pilis által közrefogott völgyben helyezkedik el. 2001-ben 8912 lakosából 747 vallotta magát németnek. Régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már az időszámításunk előtti 3000. évtől éltek itt emberek. A település nevét az ide telepített királyi solymászokról, vagy a római korban itt folyó sókereskedelem kapcsán kapta. Solymár a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század első évtizedeiben előbb rácok (szerbek), majd távozásuk után, Mária Terézia uralkodása alatt sváb (német) telepesek érkeztek a területre. A falu a 19. századtól jórészt a földművelésnek és nem utolsó sorban a főváros közelségének köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult. A II. világháború után, 1946. április 18.-án és 23.-án a falu lakosságának közel felét, mintegy 1960 főt kitelepítették Németországba, helyükre a szlovák-magyar lakosságcsere keretében felvidéki és mezőkövesdi magyarok kerültek. Az 1950-es, 1960-as évek országos iparosítási hulláma jegyében újabb téglagyár épült a már régóta a falu határában működő Rozália mellé. Ezen kívül gyárakat telepített Solymárra: a Pest Megyei Faipari Vállalatot és a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatot
PEMŰ, melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára.
A gyűjtemény névadójáról
Dr. Jablonkay István (1913, Pesthidegkút-2000, Solymár) tanár, a Helytörténeti Múzeum igazgatója, Solymár díszpolgára, aki pedagógusi munkáján túl szinte teljes szabadidejét Solymár helytörténetének szentelte. Édesanyja Jablonkay Mária, édesapja Gräfl János, aki az akkori politikai viszonyok hatására kénytelen volt nevét Jablonkay Jánosra magyarosítani. Mint elkötelezett pedagógus család gyermekeiket is pedagógusnak nevelték. Dr. Jablonkay István a második világháború alatt Erdélyben, annak befejezése után pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított. A 60-as években a község vállalatai, intézményei által szervezett országjáró kirándulások nagy tárgyi tudású idegenvezetője lett. 1966 tavaszán Dr. Valkó Arisztid régésszel közösen írt levelük nyomán -melyben felhívják a figyelmet Solymár 700 éves fennállására- megbízzák őket egy, a község múltjárúl szóló méltó kiállítás megszervezésére. Erőfeszítései nyomán a múzeum 1972 augusztus 20.-án került ünnepélyes keretek között átadásra, melynek igazgatójává Dr. Jablonkay Istvánt választották, aki ezt a munkát 2000-ben bekövetkezett haláláig szívvel-lélekkel végezte. A munkába bevonta Mária nevű, szintén pedagógus lányát aki apja halála után átvette a gyűjtemény vezetését. Dr. Jablonkay István nevéhez fűződik többek között a Helytörténeti Társaság megalapítása, Solymár történetének megírása és kiadása, a solymári vár feltárása és a romok konzerválásának megvalósítása.
A helytörténeti gyűjteményről
A
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Központjában a Templom tér 2. szám alatt található.
N 47° 35,484' E 18° 55,792' 205 m [GCSHGy+gyűjtemény] Az épület a XIX. század második felében épült. Lakóház volt, funkciója az idők folyamán többször változott. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1994-ben műemlékké nyilvánította. Az épületben az első kiállító helyiség a történeti-régészeti, a második a néprajzi vonatkozású emlékeket őrzi. A harmadik terem az egykori Vermes-féle szatócsboltot, a negyedik pedig az első solymári patikát mutatja be a látogatóknak. Az udvaron a baloldalon láthatóak a legkorábbi solymári sírkövek, melyek a temető régi parcellájának szanálásakor kerültek megmentésre. Sokaknak látványosság a színben bemutatott szőlőprés, vetőgép, szekerek, cséplőgép, járom, darálók, mezőgazdasági eszközök, valamint községünk első tűzoltó kocsija az 1890-es évekből. A szín alatt, az új pincében kialakított kőtárban a solymári határból előkerült római köveket és a várból származó lőrést, ajtó-és ablakkeret töredékeket tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás az eltelt három évtized alatt sokat változott, a gyűjtemény anyaga kibővült. Az eltelt idő alatt az 34 időszaki és 5 állandó kiállításnak adott otthont, emellett Dr. Jablonkay István közel 70 előadást szervezett meg a Múzeumi és Műemléki Hónap sorozatainak keretében. Ebből is látható, hogy pezsgő kulturális élet zajlik a gyűjtemény kereteiben, vagy szervezésében. A gyűjteményhez
Rockenbauer Pál is kitérőt tett
"Másfél Millió Lépés Magyarországon" című legendássá lett sorozatában.
A nyitva tartásról
A gyűjtemény hétfői és szerdai napokon 14 órától 18 óráig, szombati napokon 10 órától 15 óráig tart nyitva. Látogatás előtt mindenképp érdemes tájékozódni a 06 26 360 275-ös telefonszámon.
A rejtésről
Egy 14x3x3 centiméter méretű hengert keress a megadott ponton. Toll legyen nálad. A környék meglehetősen forgalmas, így kérlek légy körültekintő! A tujákat kíméljétek, a láda a járdáról egyszerűen, felfelé húzva megszerezhető! Kérlek, hogy a doboz elővétele után vonulj "muglimentes" helyre és ott logolj!
Érdekesség
Ugyan a gyűjteményhez egyáltalán nem kapcsolódik, de ha valaki közületek kedveli a
Jóban Rosszban című TV-sorozatot, annak mindenképp érdemes lehet felkeresnie a sorozatban csak "Barlang" néven emlegetett sörözőt.
N 47° 35,492' E 18° 55,723' 199 m [GCSHGy+Barlang]
A forrásokról
A ládaoldal gerincét a
Wikipédia információi adják, ezt egészítik ki a
solymar.hu oldalról való adatok. A fényképek forrása a
museum.hu oldal.
Jó keresgélést kíván: CacheFinder
A természetet és a megtalálás élményét beszennyező, ládát beázni hagyó és nedvesen tartó, bepenészesítő undorító nejlonzacskók ellenzői vagyunk, ezért kéretik ládáinkat ettől megkímélni! Köszönjük! A vízálló dobozaink viszonylag szellős helyekre vannak rejtve, így majd csak megszáradnak maguktól...
