geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
Nyomtatás
4121. Permi kőzetek a Zselicben (GCPERM)
Jellegzetes zselici táj (kilátás a P- mellől)
Jellegzetes zselici táj (kilátás a P- mellől)
A Farkas-gödör szurdoka
A Farkas-gödör szurdoka
Szikla a Farkas-gödörben
Szikla a Farkas-gödörben
A Farkas-gödör erecskéjének ágya
A Farkas-gödör erecskéjének ágya
A Farkas-gödör forrása
A Farkas-gödör forrása
Az Isten-kút völgy szurdokfala
Az Isten-kút völgy szurdokfala
A vízmosás pereméről nézve
A vízmosás pereméről nézve
Durva kavicsos homokkő
Durva kavicsos homokkő
Segítség - 1
Segítség - 1
Átkelő a Sándor-patakon
Átkelő a Sándor-patakon
Riolit-kibúvás
Riolit-kibúvás
Segítség - 2
Segítség - 2
Csillagmoha a sziklákon
Csillagmoha a sziklákon

Szélesség N 46° 6,353'
Hosszúság E 17° 55,657'
Magasság: 225 m
Megye/ország: Baranya
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2016.02.07 12:30
Megjelenés időpontja: 2016.02.11 07:17
Utolsó lényeges változás: 2016.04.02 10:04
Utolsó változás: 2019.05.03 12:31
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Felhasználó: Ajtony
Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 30 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente

A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.


Segítség kérés a következő Keresőhöz: ha a 2. pont rejtésének javításában tudnál segíteni, nagyon megköszönném. Mindössze egy akármilyen kis dobozka kellene hozzá, amelybe belefér a 3 cm * 5 cm üvegtáblácska. Másik lehetőség, ha kaposvári vagy környékbeli vagy: az elkészített, kihelyezendő geokövet elviszem hozzád, ha értesítesz a tervezett utadról.
Permi kőzetek a Zselicben
A kétállomásos multi a Zselic két különleges helyét kapcsolja össze. Hazánkban ritka az óidőből származó kőzetek felszíni kibukkanása, a fiatal Zselicben pedig egyedülálló kétféle jellegzetes permi kőzet egymáshoz közeli kihantolódása.
1) Az első állomás ládája (20 cm * 12 cm * 8 cm) a Gyűrűfűhöz közeli Istenkút-völgyben rejtőzik egy fatönkben: N 46° 6,353'; E 17° 55,657'
2) A második állomás kis méretű ládáját (5 cm* 5 cm) egy riolit szikla alatti résben keresd: N 46° 6,504'; E 17° 56,198'
Jelszó: a fenti sorrendben a két jelszórészlet egybeírva.
Az első pont nagyon rossz műholdvételi körülményei miatt fényképes és bővebb írásos segítséget is találsz a leírásban.
3) Nincs rejtés a Farkas-gödör homokkő szurdoknál, de akit érdekel Hazánk földjének múltja, az talán nem hagyja ki a felkeresését.

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

A zselici homokkövek
A Zselicben szinte kizárólag "sárgafölddel" találkozhatunk, de ha nagyon keressük, nagy ritkán kétféle homokkő kibúvásaira is találhatunk völgyek oldalában. Egyik fajtájuk pár millió éve (miocén kor), másikuk közel 300 millió évvel ezelőtt (perm időszak) keletkezett.
Ez a régebbi kőzet a felszínen csak Dinnyeberki körzetében található.
A Kővágószőlős-környéki merész homokkő-sziklaszirtekkel nem vetélkedhetnek ezek a perm időszakból származó zselici homokkő-előfordulások, amely a Szerkövek fordítottjai: nem a környezetből kiálló szirtek, hanem a környezetbe bevésődött szurdokok. Mégis, a természetet járók figyelmére érdemesek - ha másért nem, de szépségük miatt biztosan. A zselici homokkő-szurdokok és a riolit kibukkanás a geológusok és az ilyesmi iránt érdeklődő amatőrök Mekkájának számítanak szervezett túrák keretében is.

Ez már az igazi Zselic
A Zselic keleti határa a mai álláspont szerint a Bükkösdi-víz (Okor) patakvölgyét kijelölő szerkezeti árok. A szomszédos Mecsekben a homokkő kibúvások nem számítanak ritkaságnak, viszont Dinnyeberki környékén a DDP- Piros sáv turistajel mentén haladva már hamisítatlan zselici táj vesz körül bennünket. Egy szokványos zselici dombtetőről körülnézve, a láthatárt körös-körül közel vízszintesen, észak-dél irányban hosszan elnyúló, nagyjából azonos magasságú dombhátak sora zárja, és ez itt  N 46° 6,405' E 17° 57,050' 232 m [GCPERM+Fennsík] is így van.
A multi pontjai pedig ettől nyugatabbra, mélyen a Zselicben vannak.
A DDP- mellől nézve a dinnyeberki dombhátak fölött keletre feltűnő sátor formájú hegyek már a Mecsekhez tartoznak, délnyugatra pedig a horvátországi hegyek kéklenek a távolban.

A multi gyalogos részéhez kiindulópontként javasolt megállóhely: a Sándor-patak völgyének rétje, ahol Dinnyeberki felől óvatosan autózható, kőszórással javított keskeny út vezet Gyűrűfűre.  N 46° 6,470' E 17° 56,136' 162 m [GCPERM+Parkoló]

Az Istenkút-völgy permi homokkő kihantolódása
Nagyobb méretű kibukkanás az egykori Csigolya község területén tárul elénk.  N 46° 6,367' E 17° 55,637' 225 m [GCPERM+homlokfal] A durva kavicsos vörös homokkő konglomerátum egy vízmosás katlanjának homlokfalából bukkan elő, a köveken megtelepedett kövi fodorkákkal és páfrányokkal. A homokkő-falon csapadékos időben kis vízesés folyik alá.
Megközelítés
Az Istenkút-forrás vízmosásos völgyét követjük felfelé (előbb nyugatra, majd délre), egyre kevésbé járatos, majd elvesző útelágazásokon, míg a forrástól jó fél kilométernyire a völgy összeszűkül, és a homlokfalhoz érünk.
A láda egy élő fával egybenőtt fatönkben található a vízmosás keleti peremén (az egész völgyre jellemző rossz műholdvétel miatt segítséget találsz a képek között).  N 46° 6,353' E 17° 55,657' 235 m [GCPERM-1] Ha a völgy alján megállsz a homlokfallal szemben 20 méternyire, akkor a rejtő fatönk balra fent van a partoldal tetejéhez közel a lankásabb részen. Egy jótanács: nem mindig az egyenes a legrövidebb: főleg nedves időben könnyebb a kerülő, mint a meredek partoldal megmászása.

A gyűrűfűi riolit kibukkanás
A Sándor-patak völgyétől keletre emelkedő oldalban a lepusztult puhább rétegek alól kis méretű sziklatömbökként bukkan elő az ősi vulkáni riolit, amely a környékbeli vörös homokkő anyakőzete.
Megközelítés
A kiépített vízmércénél a patak könnyen átléphető. A ládika szikla alatti résben lapul, riolit kövekkel biztosítva a kicsúszás ellen.  N 46° 6,504' E 17° 56,198' 175 m [GCPERM-2] Kérlek, hogy ne az álcázó kövek közül vigyél kőzetmintát.

A Farkas-gödör szurdok permi homokkő kihantolódása
A vízmosás nem csak a felszíni puha rétegekbe mélyült, hanem a vörös homokkő rétegeit is kikezdte az erózió. A szurdok oldalfalán a homokkő felső rétegeiben finom szemcsézetű töredezett kőzet tűnik fel, míg az erecske tovább már nem mélyülő ágyát szálban álló, durva szemcsézetű kemény homokkő képezi.
Megközelítés
Felkeresése a terepnehézség miatt nem gond nélküli. A helyszín a Dél-Dunántúli piros sávról (DDP-) közelíthető meg. Térkép alapján úgy tűnhet, hogy a faluból észak felé toronyiránt is lehetne menni, de hamarosan vissza kellene fordulnod magánterület kapujánál. A DDP-ről a fennsíkon a  N 46° 6,636' E 17° 56,946' 230 m [GCPERM+Szurdok kezdete] pontnál érdemes letérni (rövidebb lenne már hamarabb a szántáson átvágni az erdőszegély felé, de a felszántott fennsík magánterület); a bozóton áttörve az itt induló Farkas-gödör nevű szép szurdok partját lefelé követve érhetjük el a szurdok homokköves szakaszát. A szurdok mélye nagyobb esőzés idején nem igen járható a lezúduló víz miatt. Száraz időszakban is szivárog egy ott eredő erecske forrásvize. A vízmosás alját vörös homokkő ágy képezi.  N 46° 6,498' E 17° 57,350' 195 m [GCPERM+Farkas-gödör homokköve]

A Zselic tágabb vidékének földtani múltja
A zselici "sárgaföld", a közelebbi múlt tanúja.
Mintegy 10 millió évvel ezelőtt a megsüllyedt Kárpát-medence legnagyobb részét a nyílt tenger lassan elzáródó öble, a kiédesedő vizű Pannon-tó töltötte ki, amelyből a középhegységek - így a Mecsek is - szigetként emelkedtek ki. A Pannon-tó süllyedékét a beléömlő folyók néhány millió év alatt agyagos-homokos hordalékkal síksággá töltötték fel. A homokos rétegekben helyenként meszes kötésű puha homokkő-padok is képződtek. Ezek a miocén kőpadok nem túl gyakran a völgyek oldalában a felszínre is bukkannak. A későbbi korokban a szálló porból képződő, helyenként vastag löszréteg is rakódott a felszínre. A Zselic dombjai alapvetően ezekből az anyagokból épülnek fel.
A Zselic jellemző formavilága úgy jött létre, hogy a feltöltött síkság megemelkedése után a természeti erők (lefolyó víz, földcsuszamlások) völgyek hálózatát mélyítették a fennsíkba, de a dombhátak közelítőleg megőrizték a fennsík eredeti magasságát.
A Pannon-tó idősebb kőzetekből álló egykori fenekét a Zselicben jellemzően több száz méter vastagon borítja a "sárgaföld", de a feltöltött süllyedék határvidékén az ősi kőzetek a felszín közelében maradtak, és a puhább tavi üledékek lepusztulása révén néhol ki is bukkannak. A multi a perm időszak első feléből származó kőzetekhez vezet.

A Zselic területe a perm időszakban
Permi kőzetek a sárgaföld alatt
Emberi mértékkel mérve az idők mélységes távolában, 300 millió évvel ezelőtt kezdődött az 50 millió évig tartó perm időszak, az óidő utolsó szakasza.
Földünk több mint 4 milliárd évéhez képest ez nem is tűnhet olyan réginek - ha az ismert legrégebbi szilárd kőzet kialakulása utáni időt egy napnak vesszük, akkor a perm időszak éjfél előtt kevesebb, mint 2 órával kezdődött. Mégis végtelenül távoli és idegennek tűnő táj fogadna bennünket, ha időutazásunk során oda juthatnánk. Ebben az időszakban még nem fejlődtek ki a zárvatermő virágos növények, és ismeretlenek még a madarak meg az emlősök - a szárazföldeken a hüllők és kétéltűek uralkodtak. A perm időszak végén aztán az akkori élővilág fajainak döntő többsége rövid időn belül kihalt. Ez a perm és a triász határán bekövetkezett, a Földünk történetében ismert legnagyobb kihalás az általában elfogadott elméletek szerint gigantikus méretű vulkanikus tevékenység következménye. A dinoszauruszok uralmának végét jelentő, 65 millió évvel ezelőtti közismert kihalás ehhez képest korlátozott méretűnek számít.
A perm időszak kezdetén a déli sarktól az északiig terjedő egyetlen óriási földrészben, a Pangeában egyesült gyakorlatilag az összes szárazföld, amelyet keletről a Paleotethys tenger határolt. Ekkor a kontinens keleti részén, az afrikai és az európai kőzetlemez találkozási helyének körzetében, az egyenlítői övezetben feküdt Hazánk földje. A kőzetlemezek mozgása és az óceán közelsége gyökeres változások sorát hozta erre a tájra. A kőzetlemezek vándorlása, szétnyílása, egymásra torlódása, süllyedése és emelkedése, a hegységképződések és -lepusztulások időszakosan a tenger uralmát vagy éppen szárazulattá válást, máskor vulkáni tevékenységet hoztak magukkal. Az éghajlat szélsőséges változásai hol trópusi, hol félsivatagi környezetet eredményeztek. Ennek megfelelően az ebből az időből származó kőzetek rendkívül változatosak: tengeri üledékek, félsivatagos éghajlatra utaló édesvízi vörös homokkő és vulkanikus eredetű riolit egyaránt előfordulnak a Mecsek és a Zselic térségében. Ezek a tektonikus változások a perm időszak előtt és után is folyamatosak voltak, ezért még régebbi és újabb eredetű kőzetek is fellelhetők a Zselic süllyedékének aljzatán, néhol felszínre is kerülnek. Ilyet helyet találhatni Hetvehely-Gorica térségében, ahol fiatalabb, triász mészkő és dolomit több feltárása, Nagyvátytól és Nyugotszenterzsébettől északra pedig korábbi, karbon időszaki gránit kibúvások rejtőznek.
Az óidőből származó kőzetek a Zselic térségében leginkább csak mélyfúrások során jelentkeznek, mivel a fiatalabb üledékek azokat általában több száz méter vastagságban takarják a megsüllyedt medencefenék fölött.
A tágabb környék rendkívül szép tájképi elemét jelentik a felszínen jelentkező különböző homokkő-alakzatok (Zsongor-kő, Babás-szerkövek, Sasfészek, Istenkút-völgy, Farkasgödör-szurdok). Ezek, gyakran hasonló megjelenésük ellenére, különböző korúak és eredetűek.

A dinnyeberki és gyűrűfűi homokkő eredete
Ennek a szárazföldi-folyami eredetű középső-perm kori homokkőnek (legalább az egyik) anyakőzete egy kora-perm kori vulkáni eredetű hatalmas hegység. A kiterjedt vulkáni tevékenység riolit anyaga (Gyűrűfűi Riolit Formáció) mélyfúrásokból még az Alföldről is ismert. Egyetlen természetes feltáródása a multi második állomása. A vulkáni hamuszórásból keletkezett és összesült, szemcsés szövetű riolit kőzetből álló hegység lepusztulása, majd a törmelékek leülepedése, összetömörödése és ásványi oldatok hatására történő összecementeződése során szemmel láthatóan réteges kőzet képződött. A rétegzettség alapján könnyen megkülönböztethető az itteni homokkő a hasonló színű riolittól. Ezek a homokkövek nem egyöntetűek: vannak, amelyek durva kavicsokat is tartalmaznak, de vannak a Farkas-gödörben kis szilárdságú, nagyító nélkül egyenletes szövetűnek látszó kövek is, amelyek amatőr szemmel a bodai feltárás (Nyugat-Mecsek) késő-perm kori aleurolitjához (agyagkő) hasonlíthatók - a színét nem számítva.


Források
A fenti nagyon erősen egyszerűsített - de reményeink szerint lényegretörő - leírásokhoz az alábbi forrásokat használtuk fel:
[1] A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete
[2] A magyarországi paleozoikum
[3] A Nyugat-Mecsek földtani képződményei
[4] Az élővilág története és ''A Nagy Kihalás''

Köszönetnyilvánítás
Ez úton köszönjük Konrád Gyulának (PTE), és Fridrich Ágnesnek (Lovastanya, Gyűrűfű) hogy megmutatták ezeket a különleges helyeket, és K.Gy. észrevételeivel segített a helyes értelmezésben.
Állapot: kereshető

Értékelés: értékelés (10 db): környezet: 4.53 rejtés: 4.48 web: 5.00 átlag: 4.67

 - történelmi nevezetesség, várrom, épület?
 + szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
 + különleges látványosság, helyszín?
 - speciális koordináta-érték vagy magasság?
 - vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
 - település belterületén van a láda?
 - van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
 + nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
 + ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
 - hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
 - megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
 - a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
 - babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
 + kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
 + igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
 - a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
 - sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
 + jellemző-e GPS-t valószínűleg zavaró sűrű erdő, magas sziklafal?
 - szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
 - el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
 - GPS nélkül is érdemes megkeresni
 + kereshető minden évszakban
 + kereshető 24 órában
 - a látnivalóért fizetni kell


pappcsalád 2019.04.28 13:02 - Megtaláltam
[g:hu 1.6.2y]

Liberty 2019.04.28 13:00 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.50
Érdekes helyszínt mutat be a rejtő, nagyon tetszett. A patak mentén sok sárga virágú csalán virít, az odaútban a festői szépségű sárga repcemező látványa lenyűgöző. Köszönet a rejtésért.

ClaryaTáncolóFelhő 2019.03.16 17:53 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 1.95
Köszönjük a rejtést!
A második állomás kisméretű ládájának csak a_tetejét_és a_ jelszólapot_találtuk meg, és egy törött darabkát! A Segítség - 2 képen szereplő sziklák tövét tüzetesen átkutatva, azoknál valamivel lejjebb, az avarban fedeztük fel. Visszarejtettük a sziklarésbe két kis kővel eltakarva! Gyógyításra szorul!
A forrás és a katlan nagyon szép, a katlanvölgy tele volt medvehagymával, a meredeken egymást húztuk felfelé!
Élmény volt a márciusi erdőben.

Rejtett 
Judit és Béla 2018.09.01 13:30 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.32
Megtaláltuk. Nagyszerű, pompás, remek!

Zsu. 2018.06.24 09:16 - Megtaláltam
[wapon beküldött szöveg]

Mikulás 2018.06.24 09:16 - Megtaláltam
Köszönet! [wapon beküldött szöveg]

IMG_0526IMG_0527
IMG_0529IMG_0531
IMG_0532IMG_0533
IMG_0536 
g-tabe 2018.05.10 18:18 - Megtaláltam
Köszönöm a rejtést!

Párduc50 2018.04.19 15:36 - Megtaláltam
Végre megtaláltam! A kőzeteket azt hiszem az Agymenők Bert Kibbelre jobban élvezte volna mint én :-). A túra viszont nekem is nagyon tetszett. Az már kevésbé, hogy a rejtéshez felhasznált "tiltott" kőzetminta már nincs a helyén. A rejtések jók, a jel nem tökéletes, de a képes hintekkel nincs nehéz dolga a keresőnek. Köszi Ajtony!

TS 2017.08.03 15:40 - Megtaláltam
A (GCIKUT) folytatásaként sétáltunk el az Istenkút-völgyben lévő első ponthoz. Jó sokáig kerestem a rejtést, mert tévesen úgy gondoltam, hogy a völgy aljában rejtették el. Ugyan ott is volt egy hasonló fatönk, de az igazit tíz egynéhány méterrel magasabban találtam meg. Maga a völgy viszont tetszett. A második pontot már könnyebb volt megtalálni. Csak átugrottam a Sándor-patakot a vízmércénél és pár perc keresgélés után már meg is volt a jelszórészlet második fele.

nagyi11 2017.04.16 17:45 - Megtaláltam
Megtaláltuk! :D

WP_20170416_17_47_23_Pro 
fermate 2017.04.02 14:23 - Megtaláltam
Megtaláltam! \o/

Mathau 2017.04.02 14:21 - Megtaláltam
"Fox in the box. Did you ever hear about the fox in the box?" [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]

geri83 2016.10.30 13:41 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]

kekenj 2016.09.03 09:30 - Megtaláltam
kösz a rejtést

zalajaro 2016.08.23 13:11 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]

kobcikrajci 2016.07.19 18:03 - Megtaláltamkörnyezet: 4 rejtés: 4.5 web: 5 átlag: 4.50 súly: 4.52
Bicajjal gurultam át az ajánlott parkolóig a szomszédos goricai ládától. Először a közelebbi pontra ugrottam a pöpec vízmércén keresztül. Kicsit jobbra kerülve a legkevesebb az aljnövényzet. A most nagyon jól működő GPS 10-13 m különbséget jelzett.

Aki nem találja, talán így könnyebb: N 46° 6,508'; E 17° 56,193'

A nagyobb falat a hagyományos láda becserkészése volt. A területet össze-vissza behálózzák a különféle szekérutak, ösvények, vízmosások, így leginkább toronyiránt próbáltam tartani. Így futottam bele egy lekerített részbe, ahol derékig érő gazoson kellett átvergődni. Ezt elhagyva kényelmesen a dobozhoz jutottam, mely könnyen meglett. Tetejére már előzékenyen rá volt pakolva egy nehéz kő, hátha betöri a fedelet. :( Visszafelé már könnyen követhettem volna a jellegzetes szurdokot, de csábítóbb volt egy traktorjárta szekérút, ami gond nélkül lehozott a kiindulási ponthoz. A ritka kőzetek mellett a multi egy kalandos barangolás a zselici formavilágban.

Puszkany 2016.05.21 11:23 - Megtaláltam
Pontok rátok rontok! Köszönöm a lehetőséget!

Cerberus 2016.04.17 13:26 - Megtaláltamkörnyezet: 4 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.33 súly: 4.29
Megtaláltuk! Már kétszer is jártunk ládázás apropóján ezen a gyűrűfűi úton, mindkétszer sétáltunk Dinnyeberki széléről. Mindkét alkalommal megállapítottuk, hogy az út valóban járható ünneplős autóval is, bár egy-egy meredekebb és egyúttal hepehupás szakaszon azért összeszorított foggal. Most ezen tudás birtokában már beautóztunk az ajánlott parkolóig és onnan sétáltunk el a pontokhoz.

Az apropó valószínűleg egy geológia iránt érdeklődő játékosnak nagyobb élményt nyújtott volna, mi inkább a Zselicet és az itt tett sétát élveztük a ládavadászat során. A ládákra lelni valóban nem volt egyszerű, de 10 perc alatt mindkét ponttal megbirkóztunk képek nélkül is.

Tetszett a séta, köszönjük a rejtést!

IMG_5138IMG_5139
IMG_5142IMG_5144
IMG_5146 
Vincenzo65 2016.04.15 10:10 - Megtaláltamkörnyezet: 4 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.33 súly: 3.56
Megvan

acsipapa 2016.04.02 12:19 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (31 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (20 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail]

[impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.
turistautak.hu