A ládát nem a völgyben vezető út felől, hanem a barlang előtti kis plactól érdemes megközelíteni, így kevésbé meredek annak elérése!
A normál méretű 10*10 cm-es henger alakú ládát a barlang bejáratától jobbra 30 méterre kelet felé (tehát nem a barlang felett!), a barlang szájától szintben 5 méterrel magasabban (ez a GPS-en felülnézetből úgy néz ki, hogy egy vonalban van a barlanggal), egy mohás sziklacsoport egyik magasabb sziklájának fedésében lelitek.
A rejtek-sziklát látni a tűzrakóhelytől, a tűzrakóhelyet pedig a rejtektől:)
A GPS vétel elég gyenge a völgyben, mobillal kisebb az esélye a találatnak... Segítség! (+ Az első megtaláló (qtatom) log-képei is segíthetnek!)
Ezt olvasd el. KATT
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
FejLÁMPA vagy szentjánosbogár KÖTELEZŐEN ajánlott a barlang bejárásához. Illetve mindenki csak a saját felelősségére menjen be a járatba. Legjobb, ha valaki kint tud maradni, aki tud arról, hogy a többiek bent tartózkodnak!
Megközelítés
Miskolcról kifelé, a Hegyalja úton érdemes megközelíteni a parkolót
N 48° 6,972' E 20° 39,003' [GCMEEE+Parkoló]. Itt letéve az autót a Sanofi Chinoin épületek mellett kell elindulni a
kék tanösvény jelzésen a völgyben felfele. (A tanösvény saját jelzése egy festett "fa" jelzés.)
Egy kellemes, kb. 1 km hosszú, a patakot kerülgető ösvény visz fel a barlanghoz. A Király-kútnál egy nyugodt kis pihenő fogad minket
N 48° 7,045' E 20° 38,467' [GCMEEE+Pihenő], forrással és egy "piros" kúttal.
N 48° 7,045' E 20° 38,476' [GCMEEE+Piros-kút]. A baloldali völgyoldalban, magasan fent találjuk a Király-kúti-sziklaüreget
N 48° 7,047' E 20° 38,277' [GCMEEE+Sziklaüreg]érdekes képződmény, kicsivel tovább pedig jobbra a sátorformájú Kecskelyuk-barlang bejáratát érjük el.
N 48° 7,063' E 20° 38,200' [GCMEEE+Kecskelyuk-barlang ]
Ha a barlang bejárása után még van kedvünk, egyfajta levezetésnek, a Büdös-Pest barlang itt található:
N 48° 7,047' E 20° 38,068' [GCMEEE+Büdös-Pest]
Egy működő kék-kút található a völgy kezdeténél, egy pihenő közelében, szomj oltónak tökéletes.
N 48° 6,915' E 20° 38,910' [GCMEEE+Kék-kút]
Az útvonal a
Forrás-völgyi Erdei Tanösvény része, szép táblákon érdekes információkat olvashattok, ne hagyjátok ki!
Kecskelyuk-barlangról néhány szóban
Érdekes kettősség figyelhető meg a barlangnál, mondhatnánk, hogy ez egy "mindentvagysemmit" barlang. A bejáratnál megcsaphatja orrunkat egy olyan kellemetlen "kutyapisi" szag, no ez a bejárathoz közeli, bal oldali járatban lakó denevérek ürülékének szaga. Ha beljebb megyünk hangos "csivitelést" hallhatunk, ez pedig a hangjuk. De ne tántorítson el minket ez a kellemetlenség, ugyanis, ha a bejárat után az első nagyobb terembe (ahol bal fentről jön a denevérzaj) elindulunk a jobb oldali járatban, csodás utazásban lehet részünk.
A járat folyton szűkül, kanyarog, itt-ott denevérek csapnak át a fejünk felett és gyönyörű csépkőképződményeket láthatunk. A barlang hangulata garantált, csodálkozás keveredik az izgalommal:) Az első szűk "szifonsoros" átbújásig (ld. képen) a barlang könnyen járható, utána egyre izgalmasabb és egyben szebb is! Mindenki csak a saját felelősségére bújjon át és menjen mélyebbre...
(én itt még nem bújtam át, de akik megtették, azt mondták, hogy kb. még 50 méterig könnyebben járható és sokkal szebb, mint az "átbújás" előtt, majd végül egy szűkebb átbújás következik...logba várjuk a ti beszámolótokat is:)
Remélem most már értitek, hogy miért írtam, hogy "mindentvagysemmit" barlang. Ha tudtok, menjetek be, legalább csak egy rövid távra, hogy ráérezzetek ennek a barlangnak az igazi csodájára!
Lámpát mindenképp vigyetek magatokkal!
Mindenki mérlegelje a lelki és fizikai(!) korlátait, nehogy valaki beszoruljon az átbújásba:D
Paraméterei
Szinonima: Kecske-barlang
Helye: Miskolc, Forrás-völgy
Bejárat tszf. magassága: 251 m
Hossza: 458 m
Mélysége: +24 m
Védelme: A barlang lezáratlan, jelenleg engedély nélkül látogatható.
A barlangról
A Kecske-lyuk a Bükk-hegységben, a Miskolc-Diósgyőrtől Ny-ra húzódó Forrás-völgyben, a városhatártól mindössze 1 km-re, a Király-kúttól kb. 200 m-re nyílik.
A Kecske-lyuk fokozott védelmét földtani jelentősége, rendkívül értékes gerinces és ízeltlábú faunája indokolja.
A tipikus forrásbarlang tágas, 5 m magas és valamivel szélesebb háromszögletű bejárattal nyílik a Forrás-völgy É-i oldalán, az időszakos patak bal partján. A bejárat előtt egy 1,5 m magasságú kis terasz látható, mely részben a barlangi ásatások során kitermelt föld deponálása következtében keletkezett, másrészt a barlangi patak allúviuma.
A barlang bejárati csarnokát - hasonlóan az Istállós-kői-barlanghoz - még a közelmúltban is állatok nyári istállózására, a déli hőségben delelésre hasznosították.
A barlangot szinte minden miskolci gyerek, ill. természetkedvelő ismeri, hiszen a városhoz közeli barlang könnyen megközelíthető, és több mint 100 m hosszon - az első nedves átbújásig - utcai ruhában is járható. Délre néző látványos szádája magára vonja a völgyben járó turisták figyelmét, hiszen az impozáns barlangbejárat valóban különleges és könnyen elérhető látványosságot nyújt.
A barlang leletei
Az üreg ősidők óta ismert. A Miskolcon 1891-ben talált Bársony-házi ősemberlelet hatására Herman Ottó által kiharcolt tudományos igényességű bükki ősember-kutatási program egyik első ásatási pontja volt 1906-ban. A barlangban 1930-ig lefolytatott három ásatás során egy csiszolt csonteszköz, tűzhelyfoszlányok, és a bükki kultúra cserépmaradványai kerültek elő. A barlang első leírója 1882-ben Márki Sándor volt, aki barlangi túraélményeit foglalta össze. A barlang befoglaló kőzete a középső triász Kis-fennsíki Mészkő Formáció.
Az időszakosan aktív forrásbarlangból csapadékos időben kb. 150 l/p hozamú patak folyik ki, a bejárat előtti kis terasz lépcsőjén lezubogva.
A barlang vize eocén-miocén korú agyagos-kavicsos üledékekkel fedett területről származik. Vízgyűjtő-területét a barlang fölött északi irányban húzódó 335 m magas Hársas-bérc gerince alatt, a déli oldalon kialakult víznyelőtöbör képezi, mely 3,5 hektárnál nem nagyobb. A töbörben két aktív víznyelő, és két suvadás található. A fejlettebb É-i víznyelőbe egy kb. 100 m hosszú vízmosás vezet, melyben egy kis rétegforrás fakad. A vastag agyagos-kavicsos takaróban a töböregyüttes aljára állandóan szivárgó, ill. csapadékos időben, vagy hóolvadáskor befolyó vizek biztosítják a vízutánpótlást.
A barlang járható szakasza - a Bükk-hegységben egyedülálló módon - a forrástól szinte a víznyelőtöbörig ismert. A barlang végpontja a vízgyűjtő-területen lévő nyelési pontokat kb. 50 m távolságra közelíti meg, 10 m szintkülönbséggel. Az ismeretlen, de valószínűsíthető járatok fejletlenek, ill. cseppkövesedés miatt leszűkültek, és a feltételezett szifonsor miatt ember számára járhatatlanok. A barlang e részén - az emberek elől szerencsére elzárt szakaszon - él egy vakrák faj, melyet 1924-ben Bokor Elemér - több más rovarfaj mellett - bioszpeleológiai kutatásai során fedezett fel.
Az év nagyobb részében vízfolyás nem található a barlangban. A barlangi patakot ritkán láthatjuk, azonban ha a látogató ezt a kivételes pillanatot elcsípi, akkor különleges látványban lehet része. Ekkor csak a barlang bejárati szakasza járható, mely száraz időben elaggott fosszilis barlangrésznek tűnik, és különösen cseppkőszegény. A patak kis lépcsőkön, ill. mésztufagátakon csörgedezve élettel tölti meg a folyosószerű szakaszt.
Kialakulását tekintve jellegzetes víznyelőbarlangnak tekinthető, mely a jól karsztosodó mészkőben egy durván É-D-irányú, Ny felé 15 fokkal eltérülő függőleges hasadék mentén alakult ki.
Barlangtérkép
A barlang egy tágas, 20 m hosszú, max. 8 m széles csarnokkal kezdődik. A terem vége balra kanyarodik, és beszűkül, és a plafon kissé eltávolodik a járattalptól egy 15 m hosszú szakaszon. Ezután merőlegesen jobbra (É-ÉK) kanyarodik a járat, ettől kezdve kisebb keresztmetszetek jellemzőek. A barlang az "Átbújás"-ig folyamatosan szűkül.
Ezután a meanderező, hasadékszerű járatban előfordulnak kisebb-nagyobb kitermesedések. A végponton egy szűk hasadékban szifon zárja el a járatot.
A bejárati csarnokból egy kürtő indul fölfelé, melynek kőtömbökkel beboltozódott végpontja megközelíti a felszínt. A bejárat felett nyíló Kecske-lyuk feletti hasadékkal feltételezhető az összefüggése. A hasadék egy vízgyűjtőjéről lehatárolódott nyelőként azonosítható, mely a bejárati csarnokban csatlakozott a forrásbarlang járatrendszerébe.
A jobbkanyar után a járatszelvény 1-2 m szélesre és 5 m magasra csökken, ami a többnyire kis fényerejű világítóeszközzel (pl. gyertya) felszerelt természetjárók számára a tágasabb, nehezen bevilágítható bejárati csarnokhoz képest emberközelibbé teszi az üreget. A bejárati csarnokhoz képest a szűkebb szakasz valóban éles kontrasztot ad, ami a gyakorlatlan látogatóban általában intenzív benyomást kelt.
A bejárati csarnok mennyezetén jól azonosíthatók a víz alatti alakulás jelei, a mennyezeti félcsatornák ill. a gömbüstök. Az oldalfalak a járattalp közelében a fagyaprózódás, feljebb és kissé beljebb a páralecsapódás által előidézett mállás következtében másodlagos morfológiai jellemzőket mutatnak. A befoglaló kőzet erősen repedezett, a barlang számos szakaszán mészkőbreccsához hasonló felületként jelenik meg - a repedések gyorsabb oldódása miatt az ép részek kavicsszerűen kipreparálódnak -, a bejárati csarnokban a bal oldalfalon figyelhető meg.
Az "Átbújás" a belsőbb, szűk szakaszok bevezető gyakorlata - ez után a barlang már kevésbé barátságos. A belsőbb részek csak vizes kuszodák, szifonok, szűk hasadékok leküzdésével közelíthetőek meg, barlangász-felszereléssel.
A szűk átbújás után függőleges hasadék mentén kialakult meanderező járat vezet a "Kis-terem"-ig, ami után a "Csupaszláb-szűkület"-en keresztülvergődve a Nagy-terembe érünk. Innen egy alacsony patakos járat vezet a végponti szifonsorig.
A barlang bejárati szakaszán kívül cseppkövekben igen gazdag, sok, általában sárgásbarna, és hófehér színű cseppkőlefolyás található a barlangban. Sajnálatos, hogy a lefolyásokon kívül épen maradt cseppkőképződmény a barlangban nem található, ugyanis a látogatók mind letördelték. Ennek ellenére az egykor szép barlang romjaiban is látványos. A falakat általában cseppkőlefolyások takarják, az amúgy is keskeny járat beszűkülését előidézve. Több helyen mikrotetarátás lefolyások, cseppkőbúbok találhatók - általában fosszilis, nem fejlődő stádiumban.A barlangban a "Csupaszláb-szűkület"-ig, de különösen az "Átbújás"-ig tartó szakaszon a fáklyás látogatások miatt erősen kormosak a falak, ill. a képződmények maradványai.
Egyéb infók
A barlangról
www.elmenyekvolgye.hu - Kecske-barlang
www.termeszetvedelem.hu - Kecske-barlang
Lillafüred környéki túrák - galéria
Ládatörténet
2020.11.04.
Ládakarbantartás, mert a láda elvándorolt a rejtekéből.
2019.11.15.
Ládakarbantartás és koo. pontosítás.
2015.08.23.
A láda kikerül.