7 virtuális + 1 hagyományos láda:
1. Hány évszám található a Bányász emlékmű tábláján?
2. A Kézművesháznak hány fehér oszlopa tartja a tetőt?
3. Hány padlásfeljárót láthatunk a Vasaló és Öntvény Múzeum verandáján végigmenve?
4. Hány fehér oszlop van a Tájház verandáján?
5. Hány sárga keretes ablak található a Hagyományok Portája épületén?
6. Hány lépcsőfokon lehet feljutni a Palóc Galéria hátsó kamrájához?
7. A templom előtti feszületen a zárójelben lévő szám?
8. A láda rejti a jelszó öszeállításának kulcsát :)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Egy rövid sétára hívlak meg Kazáron, a szülőfalumban! A láda jelenleg egy 7 + 1 állomásos multi geoláda. A cél az, hogy a séta által érintett múzeumokba a kedves látogató be is térjen, így akár egy teljes napot is kitöltve a pontok végigjárásával. A múzeumok látogatási rendjéréről alább írtam részletesen. A ládához és a benne rejlő kincsekhez az alábbi utat követve juthatunk el:
Kazár Salgótarjántól 7 km-re található, de Kisterenye és Mátraszele felől is elérhető. Javaslom, hogy hagyd az autód a templom alatt, a világháborús emlékmű előtti részen.
N 48° 3,008' E 19° 51,386' 252 m [GCKAZR+parkoló] Ha pedig busszal érkeznél, akkor a Salgótarjánból, vagy a Bátonyterenyéről induló járatokkal utazhatsz.
1. Bányász emlékmű
N 48° 2,984' E 19° 51,349' 252 m [GCKAZR-1]
Első állomásunk a terméskőből rakott félköríves bányász emlékhely, ami egy stilizált bányalejárat. Középen fekete márvány emléktábla látható, mely a bányában elhunyt helyi lakosoknak állít emléket. Amit itt fel kell jegyezned: hány évszám található az emléktáblán?
2. Kézművesház
N 48° 3,010' E 19° 51,327' 253 m [GCKAZR-2]
Az Ófalu központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással. Az épületben a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és testvértelepülésünkön - Kőrispatakon - tevékenykedő szalmafonók által készített munkák láthatók. Itt azt kell feljegyezed, hogy a Kézművesház hány fehér oszlopa tartja a tetőt.
3. Vasaló és Öntvény Múzeum
N 48° 2,990' E 19° 51,307' 253 m [GCKAZR-3]
Bagi András Vasaló- és Öntvénygyűjteménye a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektol a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhet itt meg az érdeklődő.
A Vasaló és Öntvény Múzeum és a Kézművesház között található a Gyufacímke kiállításnak helyet adó épület, ahol Bagi András gyufacímkékből és hamutartókból álló gyűjteménye páratlan élménnyel örvendezteti meg az idelátogatókat.
4. Tájház és bányászati kiállítás
N 48° 2,992' E 19° 51,267' 255 m [GCKAZR-4]
A látogatók megismerkedhetnek a népi életmód tárgyi emlékeivel, a kenderfeldolgozás menetével, valamint betekintés nyerhetnek a falubeliek életkörülményeibe egy "tisztaszobán" keresztül. Az eredeti palóc parasztház a település bányászmúltjának is emléket állít, melyben egyenruhákat, felszereléseket, eszközöket, bányászattal kapcsolatos könyveket, kitüntetéseket és egyéb dokumentumukat lehet megtekinteni
5. Hagyományok portája
N 48° 3,061' E 19° 51,269' 251 m [GCKAZR-5]
A település gasztronómiai különlegességeinek, elkészítésének bemutatásával ismerkedhetnek meg, valamint a tradicionálisan elkészített ételek, helyi termékek bemutatását követhetik nyomon a portán.
6. Palóc Galéria
N 48° 3,067' E 19° 51,271' 251 m [GCKAZR-6]
A galériában bemutatásra kerül Palócföld népi kézműves kultúrája és egyéb megjelenési formája. A látogató megismerkedhet a népi eszközökkel, játékokkal, bútorokkal, valamint a Kazári népviselettel babákon és életnagyságú bábukon keresztül.
A mellette lévő épület a Mackó Kuckó: a térségben egyedülálló kiállítóhelyen több mint 1000 db maci és baba várja mind a gyerekeket, mind pedig a felnőtteket. Bóné Kovács Márta gyűjtését tekinthetik meg az ide látogatók.
Idáig az úgy egyenesen vezetett, de most lehetőség van egy kis kitérőt tenni. Ha a Palóc Galéria kapuján kilépve balra fordulsz, akkor elsétálhatsz a temetőbe, ami a templomdomb oldalában található. Ha ennek kimászol a tetejére csodás táj tárul eléd. Messzire ellátni innen! De ha jobbra fordulsz, akkor visszaérsz a parkhoz, ahonnan egy másik úton közelítheted meg az utolsó pontot (a lépcsőkön keresztül), illetve majd a ládát is itt találod.
7. Szent Ilona templom
N 48° 3,031' E 19° 51,355' 256 m [GCKAZR-7]
A faluközpontban álló, Szent Ilona tiszteletére felszentelt római katolikus templom működéséről már az 1674-es Canonica Visitatio is említést tesz, feltételezések szerint 1398 körül épült. A templom falai a szentélyben és a hajó keleti oldalán feltehetőleg egy ősrégi, 1398-as templom maradványait rejtik.
Itt olvasd el a templom előtti feszületen található zsoltár szövegét és jegyezd fel a zárójelben lévő számot.
8. Láda
N 48° 3,018' E 19° 51,350' 254 m [GCKAZR-8]
A 14 x 10 x 6 cm-es ládát a világháborús emlékmű kerítése mögött, a paplak pincéje mellett, a fal mellett egy többágú fa közében találjátok körülbelül 50 cm magasságban. A logbookban részletes információt találtok arról, hogy a megkapott számokat hogyan alakíthatjátok a jelszóvá és ehhez még egy kis segítséget is mellékeltem.
Múzeumok látogatásának rendje
A múzeumok megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges!
Kapcsolattartó: Licskó-Szikora Mónika
E-mail: fip@kazar.hu
Telefon: +36 32 341 333, +36 20 237 6810
Múzeumi belépők
Múzeumi túra:
1300 Ft 14 éves kor felett
1000 Ft 14 éves kor alatt
1000 Ft Nyugdíjas
Egy vagy több kiválasztott múzeum esetén:
Múzeumonként a belépés egységesen 300 Ft.
További információmorzsák a faluról és környékéről
Az első írásos feljegyzés Kazárról 1221-bol való (ekkor még Cazar néven), de a község határában található kelta település maradványai bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott vidék volt. Sok régebbi és a legújabb kutatások is alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a Kazár név a magyarokhoz csatlakozó, a Kazár Birodalomból kiszakadt, kazár (kabar) törzsek emlékét őrzi. Ezt szimbolizálja a település saját címerében a két kéz által tartott magyar íj is.
A XV-XVI. században Székvölgyi-, Szőrösi puszta (ma kazári külterületek) még önálló életet élő kistelepülések voltak a falu közvetlen közelében. Székvölgy például Zekellő néven adózott az 1598-as megyei adóösszeírás alapján.
Mohács után Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai. A Rákóczi szabadságharcot követő időkben 16 magyar házat írtak össze Kazáron, de a XVIII-XIX. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok birtokossága idején jelentős fejlődésnek indult. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett jelentős úrilakok épültek abban az időben.
1863-ban földrengés pusztított. 1873-ban kolera néptelenítette el a falut. A XVII. századtól emlegetik a falu "palócfaház" néven ismert kultúrtörténeti értékeit. 1674-ben a falu akkori plébánosa lakott efféle házban. Az ilyen házakat követték időben a falu még itt-ott ma is látható régi vízelvezetős, féloszlopos tornácú palóc parasztházai, díszesen faragott oszlopokkal, a régi nagycsalád, a "hadak" gazdálkodásához, életmódjához igazodó lakásbeosztással, portakialakítással.
1861-tól megindult az üzemszerű széntermelés a környéken. Az eddig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó faluban új tevékenységként jelent meg a bányászat. Mindez megingatta a gazdaságokat és így egyre többen az iparban kerestek megélhetőségi lehetőségeket. Az igazi változás az 1920-as években kezdődött, amikor a településen megnyitották az első tárnát, majd a XX. század végére Kazár virágzó bányászfaluvá fejlődött. A Nógrádi Szénbányák Vállalat a nyolcvanas évek közepéig jelentős számban foglalkoztatta a helyi férfi lakosságot.
A bányászkodás mellett a falu lakossága elsősorban földművelőként, fakitermelőként, Salgótarjánban foglalkoztatott ipari munkásként élt.
A falu a XX. században sokszor élt meg bányabezárásokat. Ez utóbbi következményeként bekövetkezett létszámleépítések sok kazári családot érintettek érzékenyen, hiszen igen nehéz volt munkát találni a megyeszékhely ipari üzemeiben.
Kis beruházási igényű bányák még 1985-ig muködtek Kazár térségében. A bányák bezárásával egyidejűleg nyitották meg a Váci Kötöttárugyár kazári üzemét, amely a környék egyik legjelentősebb női munkaerőt foglalkoztató üzemévé vált.
Forrás:
Kazár település honlapja
Ládatörténet:
2018. október 28. A láda újrarejtése: 7+1 állomásos multiláda. [leah]
