Elhelyezés időpontja: 2013.05.06 00:00
Megjelenés időpontja: 2013.05.09 10:19
Utolsó lényeges változás: 2017.08.21 08:55
Utolsó változás: 2023.11.02 10:34
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Kis-Molnár, majd Strombus és Péter60
Ládagazda: Strombus Nehézség / Terep: 2.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 50 Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2017-05 volt 8 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP
A kicsi, hosszúkás ládát két falrész találkozásánál keletkezett résben keresd!
Tartalék jelszó: Fahíd alsó részén, gravírozott táblán N 45° 23,561' E 19° 13,300' A ládába TravelBug helyezhető.
Ez egy örökbefogadható geoláda. Örömmel átadnám egy közelben lakónak vagy gyakran arrajárónak. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Kérlek, ne feledd, hogy a rejtők önzetlen munkájáért a ládák gondos visszarejtése és az élménygazdag log a köszönet!
Megközelítés
Két megközelítést ajánlunk:
Eszék GCDVES irányából az erdődi GCDVER határátkelőhely után Srpski Mileticen kell jobbra fordulni, majd Odzaci és Deronje után Bácsra érünk.
Zombor GCZOM1 GCZOM2 felől a 18-as út Stapar-Doroslovo-Srpski Miletic-Odzaci-Deronje érintésével Bácsra vezet.
Bács
Bács személynévi eredetű elnevezése. vélhetően arról a személyről kapta a nevét, aki a Szent István által megszervezett vármegye irányítója volt. Nemcsak a település, hanem Bácska elnevezése is az ő nevéből eredeztethető. Bács a magyar középkorban érseki székhellyel és jelentős gabonapiaccal rendelkező központ. A XI. század végén Nándorfehérvár bizánci befolyása miatt a magyarok Bácsra helyezték a görög püspökséget, így a XII. században az egyházi tevékenységeket még görög papok látták el, de a XIII. században már latin szertartásokat tartanak. Itt hozták létre a Délvidék első kórházát 1234-től, a ciszterci rend gondozásában. Bács, mint sok más település 1241-ben tatárdúlás következtében elszegényedett, de a középkor végére ismét régi pompájában tündöklött.
Váradi Péter (1450-1501) kalocsai érsek, humanista tudós, kancellár itt hunyt el, ő volt Mátyás király egyik bizalmasa.
II. Ulászló emelte Bácsot városi rangra 1494-ben, de 1526-ban a török e várost sem kímélte, felgyújtotta és kizsákmányolta a települést, a várat is elfoglalta. 1686-ban került vissza magyar kézre, a Tuzla környéki sokác betelepülők voltak az első lakosok a törökök után. Miután Bács 1719-ben megkapta a mezővárosi rangot 1920-ig földesura a kalocsai érsek volt.
Vár
Bács hosszú évszázadokon át a Délvidék egyik legjelentősebb központja volt. A körötte épült vár keletkezéséről kevés megbízható adatot találhatunk. A XI. és a XII. századi Magyar Királyság e részén, azaz a Duna-Tisza között nem is volt szükség katonai erődítményre, az akkori stabil belpolitika miatt. A kutatási adatok szerint udvarház létezett itt, ahol katonai erő is állomásozott. Egy fennmaradt oklevél szerint 1158-ban II. Géza király Bácson töltötte a húsvéti ünnepeket. A XIII. és XIV. századból sajnos nincsenek hiteles adatok az erődítménnyel kapcsolatban.
A romjaiban ma is meglévő lovagvárat valószínű, hogy a XIV. században, az Anjou királyok uralkodása idején emelték, a már említett udvarház köré. A védeni is képes várat minden bizonnyal I. Károly (Károly Róbert) idején kezdték el építeni, de befejezésére fia, Nagy Lajos uralkodása idején került sor.
A vár francia mintára készült, köztudott, hogy az Anjou királyok többször is alkalmaztak francia földről származó mestereket Magyarországon. A központi épület egy többszintes lakótorony, ahol a mindenkori várparancsnok lakott. A tornyot és épületeit vörös téglából készült várfal övezte, melyhez nyolc bástya tartozott. A falat háromszoros sáncrendszer övezte, ezeket őrtornyokkal és ágyúállásokkal is megerősítették. A korabeli adatok alapján a külső területén mintegy ötezer fős hadsereg állomásozott, míg a belső terület védelmét több mint ötszáz katona biztosította. A vár területén két templom is épült, egy kisebb és egy nagyobb.
A XV. század végén vált Bács délvidéki reneszánsz központtá. A török veszélyt reálisan felmérve Váradi Péter püspök elkezdte a lovagvár védőrendszerének felújítását, egyebek mellett oly módon, hogy az erődítmény sáncrendszerébe bevezettette a Duna vizét. 1494-ben három hónapig vendégeskedett itt II. Ulászló király.
A Dózsa-féle parasztlázadás döntően befolyásolta a Délvidék és így e vár sorsát is. Habár az erődítményt sikeresen megvédték a lázadóktól, de ezentúl nem tudta megtartani védő funkcióját. Tomori Pál érsek volt az utolsó várúr, aki a török elől menekülve megnyitotta a kaput Szulejmán szultán előtt, aki már 1526 őszén birtokba vette seregével a várat. Ezután másfél évszázadig kisszámú török erő fennhatósága alatt tartotta, majd a keresztes hadak 1685-ben birtokba vették. Nem sokkal később megpecsételődött a vár sorsa: a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején az osztrák seregek 1705-ben felrobbantották.
Bács főutcáján találjuk a román stílusú szentéllyel és toronnyal rendelkező Ferences templomot. A Ferences templom Bács egyik ikonikus építménye, noha Bács említésekor mindenkinek a vár jut először eszébe. Bácska egyik legrégebbi templomáról van szó, amely falán viseli az évszázadok magasztos emlékét. A templomot 1169-ben építette egy templomos lovagrend Szűz Mária tiszteletére. A lovagrend feloszlása után vették birtokba a ferences rendi szerzetesek. Oly sok más délvidéki épülethez és településhez hasonlóan a tatárjárás ezt az épületet sem kímélte, a boltozat súlyosan megkárosodott, amit 1370-ben gótikus stílusban újították fel. A török korban a templomból mecset, a toronyból minaret lett. A török hódoltság után a településre érkező sokácok a csodatevő Gradovári Szűzanya képét hozták magukkal a templomba. A XVIII. században barokk stílusban bővítették a templomot, kórust készítettek, valamint kriptákat ástak a templomhajó alá. Gazdag könyvtárral és kincstárral rendelkező templom ünnepét augusztus 15-én tartják.
A mohácsi vész és Nándorfehérvár eleste után 1529-ben Bács is török kézre került. A település a 16. század végén, 400 muzulmán és csupán 15 keresztény családdal rendelkezett. Az eredetileg hat helységből álló fürdő az egyetlen Vajdaságban megmaradt muzulmán épület.
Ládatörténet:
2015. 06. 03. : Péter60 és Strombus kedvességének köszönhetően a láda ismét kereshető.
2016. 05. 16.: Mikulás pótolta a ládát.
2017. 08. 19.: A ládát pótolta Liberty, Párduc50 és GYEZegzug.
2019. 03. 01.: A ládát pótolta Strombus.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Mára szerbiai ládázást terveztem és ez volt a kör 6. ládája. A megadott parkolóban álltam meg és onnan mentem a várhoz a gyaloghídon keresztül egy könnyed sétával és bár utólag látva, akár a vár előtt is megállhattam volna, a sok autózás után jóesett a mozgás. Maga a vár teljesen néptelen volt és a ládát is hamar megtaláltam. Nem is emlékszem, hogy láttam e már ekkora várat, ami téglából épült, nem pedig különböző méretű kövekből.
Klassz várrom!
Kicsit filóztam, hogy lejöjjek még ide is Zomborról (ez további 90 km-t jelentett), de aztán úgy döntöttem, még mindig kevesebb plusz onnan, mint újra jönni.
A városban parkoltam, a gyaloghídon sétáltam át, nyugi volt (a szuvenír bolt zárva, a fű nyírva), tetszett.
Sajnos nem találtuk meg a ládát, a fahíd nagyon újszerű lehet kicserélték vagy újra festették mindenesetre nem találtuk rajta a pótjelszót. Kérjük a rejtőt, hogy a képek alapán fogadja el a találatot. Köszönjük
Mókás volt a megközelítés, mert a HERE térképe szerint a gyalogos híd autóval is járható! Inkább nem próbáltuk meg! A fürdő romjánál is elidőztünk, tényleg jól látszódnak még az egykori fűtésrendszer csövei. Meglepett a rom mérete! Nagyon tetszett! A ládát mi sem találtuk, így maradt a gravírozott lapocska! Köszönet a rejtésért!
Kirándulás a déli hármashatár környékén mind3 országban. Legtávolabb ma ez a vár esett, de Zombortól ez sincs olyan nagyon messze. Az egykori várnegyedben több látnivaló is akad, de leginkább a méretes falak és a nagy füves udvar vonzza a tekintetet. Közben csendes hétköznapi a forgalom, a romnál csak mi jártunk. Sajnos az újra rejtett láda nem lett meg, pedig vallattam rendesen a falat. A pótjelszót kellett bujkálva felkutatni, ez a helyén volt, a várral szemben állva bal oldalon.
Első szerb ládánk ez a hangulatos vár. Sokat időztünk a romok között és közben újrarejtettük a ládát. Kellemes időutazás volt, köszönet a hely bemutatásáért.
Egy kis délvidéki kirándulás a nagycsaláddal és barátokkal. A ládát Urbanj megtalálta, de sajnos nem volt benne jelszó. Kérem a megtalálás elfogadását.
[Jóváhagyta: Adoptálható ládák, 2017.08.03 19:53]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (50 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.