WAP: Az utca végétől kb. 250m-re van légvonalban a kisméretű ( kb. 0,25l-s ) láda, kő alá bedugva található. A rejtek nyilását fű takarja.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Abaújalpár feletti domboldalban elhelyezett doboz felkeresése egy újabb nézőpontból fogja bemutatni a zempléni vidéket.
ABAÚJALPÁR MEGKÖZELÍTÉSE:
A 3-as és a 37-es főutat Encs és Tolcsva között összekötő úton érhető el a Boldogkőváraljához közeli település.
A LÁDA LEGEGYSZERÜBB MEGKÖZELÍTÉSE:
A kis zsákfalu zsákutcájának végéig kell autózni. Az aszfaltos utca végén, egy kiszélesedő területen jól lehet parkolni. N 48° 18,4530' E 21° 14,2850' 152 m [GCHAVA+parkoló]
Egy többnyire száraz medrű kis patakon átkelve akár hosszabb úton, körbe járva a domboldalt fel lehet jutni a ládához, vagy rövidebb úton lehet választani a domboldalon keresztül húzódó ösvények valamelyikéből, amelyek többé-kevésbé egyenesen a láda felé tartanak. A domboldal jól járható, itt-ott kisebb bokrok és sziklák tarkítják a füves terepet. A GPS vételét semmi nem fogja zavarni, elég kis területet kell átnézni a doboz megtalálásához. Egy kisseb és egy nagyobb szikla (kő) között megtaláljátok a kis dobozkát, fűcsomóval takarva eléggé természetes az álcázása.
Tiszta időben jó kilátás nyílik a környékre, érdemes távcsövet vinni. A tágas terület, piknikezésre is alkalmas, bár néhol a kecskék nyoma elég sűrűn látható.
Kerékpáros megközelítésre nem optimális a láda helye, de elszánt bicajosok számára nem lehetetlen a feljutás, legfeljebb kicsit tolni kell.
ABAÚJALPÁR TÖRTÉNETE:
Abaújalpár község Borsod-Abaúj-Zemplén megye "első" települése és a legrégibb magyarországi települések egyike. Első írásos említése Alpár néven 1330-ból való. Kezdetben a község az Aba nemzetségé, majd az Alpáry család birtoka volt. Földes- ura Alpáry Sámuel, aki az 1551-1565-ős nemesi felkelés vezéreként lett ismert. A község mai nevét 1905-ben kapta.
A falu a XV-XVI. század török hódoltsága alatt elpusztult. A XVII. században a husziták laktak és Ők építették a gótikus stílusú templomot, mely azóta is községünk büszkesége a freskóival és kazettás mennyezetével.
A XVI században református magyarokkal települ újra. A községet törpe és kisbirtokos családok, az Őket szolgáló parasztság ás gazdasági cselédség lakta. Említésre méltó családok a Bernáth, Andrássy, Nagy, Papp, Patay, Kapy családok voltak. Az általuk lakott kúriák és hozzátartozó kertek, parkok még szebbé tették az amúgy is rendkívül szép fekvésű kis hegyi falut.
A háborút követő években ezen családokat internálták, a birtokok szétosztásra kerültek. A jellegzetes, szép épületek a mezőgazdasági szövetkezet istállóivá, terményraktáraivá, jobb esetben irodáivá váltak és az évek során tönkre mentek, lepusztultak, eltűntek. 1947-től létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a lakosság megélhetését a mezőgazdasági munka és az állattenyésztés biztosította.
A falu határa kiváló bortermő hely volt. A településhez tartozik az Aranyosi völgy, ahol egykor kőbányászat folyt. Ma kedvelt kirándulóhely és az 1950-es évekig gyógyfürdő működött. Egykori Abaúj - Torna vármegyéhez tartozott a Zemplén hegység nyugati lábánál fekvő pici falu. Külterületének kétharmadát erdő borítja, a fennmaradó részét szántók foglalják el. Közel fekszik a természeti védett értékeket képviselő abaújszántói Sátor hegyhez és a boldogkőújfalui kőtengerhez, mely vulkanikus képződmény.
Források: www.abaujalpar.hu
http://www.koh7.hermuz.hu/02_muemlek/01_mkepek/m_fotok.html
[ Mr Zerge, 2008.03.23. ]
ABAÚJALPÁR FÖLDRAJZA:
Abaújalpár a megye északkeleti részén, a Zempléni - hegység nyugati lábainál elhelyezkedő törpefalu. Az egykor Abaúj-Torna vármegyéhez tartozó, az Aranyos - pataktól északra fekvő községhez egyaránt közel van két természetföldrajzi nevezetesség: az abaújszántói Sátor - hegy ás a boldogkőújfalui kőtenger.
A községnek vasútállomása nincs, a hozzá legközelebb fekvő abaújkéri vasútállomás a községtől 3 km-re van.
A legközelebbi város a tőle nyugati irányban fekvő Encs, amely innen közúton mindössze 9 km.
A községből autóbusszal Miskolc ás Forró - Encs vasútállomás egyaránt elérhető.
Külterületének kétharmadát erdő borítja, a fennmaradó részét szántók foglalják el. Határában Aranyosfürdő néven gyógyfürdő ismert.
ABAÚJALPÁR LÁTNIVALÓI:
• Református templom, amely a 15. században épült, gótikus stílusban. A templom 1696-ban még katolikus használatban volt, de 1733-ra reformátusoké lett és 1734-ben felújították, ekkor készült a faragott, festett szószék és a szószék korona valamint festett famennyezete. A padok 1820-ban készültek, 70 kg-os harangját pedig Weird György öntötte 1640-ben, Eperjesen. Nyugati bejárata fölött egy három méteres nyeregtorony található.
• Kapy-kúria, népies klasszicista épület, mely a 19. század első felében épült
• Aranyosi-völgy (kedvelt kirándulóhely)
Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát jó láda vadászatot!
LUILUI és
JUDITH
