Elhelyezés időpontja: 1970.01.01 01:00
Megjelenés időpontja: 2013.04.05 16:48
Utolsó lényeges változás: 2014.05.04 20:52
Utolsó változás: 2016.03.23 21:19
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: scele
Felhasználó: scele Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 371 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
A geoláda nincs bejelentve a geocaching.com-on.
Wap: Egy kavicsot keress a lépcső legalján, a lépcsőt alulról nézve balra a széteső támfalkövei között van.
Már a salgóbányai versenynél megtetszett a hely. Raktam ide is versenypalackot, de biztos voltam benne, hogy egyszer szeretnék ide egy ládát is. A GCTT05 bejárása közben útbaesett, mellesleg az első ellenőrzőpont is itt lesz/van/volt.
A barnaszenet 1766-ban fedezte fel Matussek Vencel és Fischer Antal, Eresztvény mellett, a Várberek-patak völgyében. A favágók hívták fel figyelmüket a füstölgő fekete földre. 1840-től kezdve bányászták a környéken iparszerűen a szenet, egészen 1959-ig. A Várberek-patak völgyében ma egy bazaltgúlába helyezett emléktábla, távolabb egy emléktáró állít a barnaszén felfedezésének illetve bányászatának emléket. 1868-tól kezdődőtt a bányatelep kiépítése, ez lett a mai Salgóbánya, ami annak idején a vidék egyik legszebb fekvésű, leggondozottabb bányatelepe volt. A város és Salgóbánya között épült ki Közép-Európa első ipari fogaskerekű vasútja. A 6 km hosszú, 239 m szintkülönbségű sínpálya először lóvasútként szolgált, majd 1879-ben építették át részben adhéziós, részben fogaskerekű vasúttá. Legnagyobb lejtőszöge 105‰ volt. A gőzüzemű kisvasút 1950-ig működött, utána felszedték. A terepen és a térképen is jól végigkövethető útvonalát azonban máig "Fogas"-nak nevezik a helybéliek.
A kibányászott szén legnagyobb felhasználója az acélgyár volt, aminek építését gróf Andrássy Manó kezdeményezte 1869-ben. A "vasgróf" szolgált feltehetőleg Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Ivánnak egyik élő modelljéül. Az acélgyártáshoz a vasércet Gömörből hozták, ezért jött létre 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely a maga idejében Közép-Európa legnagyobb vállalkozása volt.
A bazaltot 1878-tól bányászták a medvesi bányákban. Az első bányát a holland származású Jansen Adolf nyitotta meg a Bagó-kő oldalában, ezt követte aztán a többi. A kőbányászat központja Eresztvény lett, aminek a neve is a kőbányászattól ered: a fennsíkon kibányászott bazaltot siklópályán eresztették le idáig. Innen aztán kisvasúton vitték le a Somoskőújfalunál lévő rakodóig, ahol nagyvasútra rakták. Akárcsak a Fogasé, a kőszállító kisvasút nyomvonala is megtalálható a térképen és a terepen is, sőt egy alagút is fennmaradt. A bazaltot, kockakő formájában útburkolásra használták. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem London és Párizs utcáin is megtalálható volt a medvesi bazalt.
Az I. GeoVándor Túrasorozat medvesi túrája során itt is jártunk és felkerestük a ládát. Szerencsére a ködös szitáláson túl nem igazán esett az eső, így megúsztuk az évadzáró túrát nagyobb elázás nélkül.
Az I. GeoVándor Túrasorozat mai túrája alkalmával a Medvesen kalandoztunk, természetesen az utunkba kerülő ládák nem úszták meg csapatunk logolását. Köszi! :-D
Egy kis kitérővel megkerestük a virtuális pontot. Mindeninek máshová mutatta a rejtés helyét, de megtalálható, viszont a kiolvasás...hát ha nincsenek ott a többiek, akkor nem ment volna. Köszönet a rejtésért!
Csoportos megtalálás a 6. Geovándor túra során. Hasznunkra volt a szájbarágós segítség, mert a koordináták ahányan voltunk, annyi felé mutattak. A ládánál 11 és 34 m közötti távolságokat mértünk. Tehát a "láda" elég hamar meglett, no de a jelszó?! A GCEKGT-től jövet, azon edződve, az első tippünk az volt, hogy a jelszó "bicikli". Aztán a jelszóhordozót körbeadtunk és mindenki elgondolkozhatott a megfejtésen és végre rájöttünk. Mulatságos volt a helyzet.
N 48° 9,344' E 19° 51,128' 440 m [GCeres+P]
