geocaching.hu geocaching.hu FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum    |   belépés
  
  
  
 
FAQ
4643. A börzsönyi aranybányák nyomában (GCNbAu)
32 (1-20) > >>

Bányásztemplom - ahogy mi látjuk...

Bányásztemplom - ahogy mi látjuk...

... és ahogy a madarak (Civertan.hu)

... és ahogy a madarak (<a href="https://www.civertan.hu/">Civertan.hu</a>)

Jól ismert szimbólumok

Jól ismert szimbólumok

Templombelső (Nagybörzsöny.hu)

Templombelső (<a href="https://nagyborzsony.hu/turizmus/latnivalok/banyasztemplom/">Nagybörzsöny.hu</a>)

Bányamester-ház

Bányamester-ház

Katalin-forrás és az Altáró egykori bejárata

Katalin-forrás és az Altáró egykori bejárata

A Ludmilla-táró hányója

A Ludmilla-táró hányója

Ludmilla-táró

Ludmilla-táró

Istenáldás-táró

Istenáldás-táró

Alsó-Rózsa-táró - néhány éve

Alsó-Rózsa-táró - néhány éve

... és most

... és most

Horpa a Rózsa-hegyen

Horpa a Rózsa-hegyen

A Felső-Rózsa-táró hányója

A Felső-Rózsa-táró hányója

A Felső-Rózsa-táró bejárata

A Felső-Rózsa-táró bejárata

A Felső Rózsa-táróban

A Felső Rózsa-táróban

Érces telér

Érces telér

Odabent lakhatnak télen

Odabent lakhatnak télen
32 (1-20) > >>

Az összes képet kérem!
Szélesség N 47° 56,110'
Hosszúság E 18° 49,563'
Magasság: 213 m
Megye/ország: Pest
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2020.04.05 16:45
Megjelenés időpontja: 2020.05.29 19:12
Utolsó lényeges változás: 2020.05.29 19:12
Utolsó változás: 2020.06.13 13:29
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H+2V)
Elrejtők: Kokó, Dudu és MK
Felhasználó: Kofola BT
Nehézség / Terep: 3.0 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 11000 m
Megtalálások száma: 20 + 1 jelszó nélküli
Megtalálások gyakorisága: 3.4 megtalálás hetente


Pontról-pontra multi az egykori ércbányák helyszínein.
1. A villámhárító tartóján - matrica.
2. Két nagy szikla között, kővel takart sziklaüregben - fiola.
3. Vastag bükk tövében - fiola.
4. Jobb hátul, 1,9 m-en - tábla.
5. Kettéágazó bükk tövében - 12x8x5 cm-es láda.
Jelszóképzés: A talált "E" koordináták utolsó számjegyei + a ládában található jelszórészlet (összesen 11 karakter).

FIGYELEM!
A Felső-Rózsa-táróba mindenki csak saját felelősségére menjen be. Lebeszélni senkit nem szeretnénk, de aki bemegy, az figyeljen oda az alábbi dolgokra. Lehetőleg ne menj egyedül a táróba, vagy legalább tudasd valakivel az úticélod! Legyen nálad gyertya vagy mécses egy kis üvegben, mert szellőzés hiányában a táróban összegyűlhet a szén-dioxid.
Továbbá a jobb oldali járatban néhány méter után egy kb. 30 méter mély akna van. Jól látható, de nem árt figyelni.


A ládába TravelBug nem helyezhető.


Hogy miért?

Gyerekkorom óta izgat az ásványok csodálatra méltó világa és az őket a világ elé táró "expedíciók". Amikor régen a tévében Juhász Árpád az "Évmilliók emlékei" című műsorban különféle kőzeteket, ásványokat és ősmaradványokat mutatott be a terepen, én tátott szájjal néztem és ittam minden egyes szavát. Legfőképpen ezért szerettem volna geológus lenni. Ennek megfelelő volt a pályaválasztásom is. Még nyolcadikosok lehettünk, amikor egy hétvégi túrán a BKV akkori természetjáróival egy hétvégén a kisirtáspusztai turistaházukban aludtunk. Onnan indultunk el egy túrára, hogy megtaláljuk a meddőhányókat és ásványokkal megpakolva térjünk haza. A túra megvolt, de nem jutottunk el a célhoz. Néhány év múltán - főiskolásként - Kern Zoli barátommal már bőséges ismeretanyaggal felvérteződve érkeztünk. Több alkalommal is jártunk a hányókon és néhány szép vagy épp' érdekes darabbal gyarapítottuk a gyűjteményünket. Akkoriban még a meddőhányók közel sem voltak így benőve, vagy (lásd Altáró) még léteztek. Talán másnak is sikerül kedvet csinálnunk hozzá.

Megközelítés

 N 47° 56,136' E 18° 49,559' 205 m [GCNbAu+1parkoló]
A nagybörzsönyi Bányásztemplomhoz, azt gondolom, hogy mindenki különösebb probléma nélkül el tud jutni. Érdemes mind a templomot, mind az utca túloldalán álló Bányamester-házat megnézni. Mintegy bemelegítésként, ráhangolódásként.

Innen - aki autóval van, annak - érdemes átparkolni az utolsó, legálisan megközelíthető pontba.  N 47° 56,587' E 18° 50,715' 268 m [GCNbAu+2parkoló] Aki a templomtól gyalog indulna neki a túrának, annak a Börzsönyi K- jelzéseket érdemes igen hosszan követnie.
A harmadik pontot két irányból lehet elérni:
- a Kovács-patak mentén botorkálva,
- Bányapuszta felől visszakanyarodva - hiszen akkoriban ez volt a központ, ahonnan a tárókhoz mentek.

Mivel a tárók már régóta nincsenek használatban, így mára a hozzájuk vezető utak is tönkrementek vagy eltűntek. Segítségül megadunk néhány segédpontot a tájékozódáshoz.

 N 47° 56,244' E 18° 52,349' 384 m [GCNbAu+1letérés]
 N 47° 56,106' E 18° 53,113' 415 m [GCNbAu+2letérés]
 N 47° 56,594' E 18° 53,870' 530 m [GCNbAu+3letérés]
 N 47° 56,750' E 18° 53,346' 463 m [GCNbAu+4letérés]
 N 47° 56,820' E 18° 53,746' 540 m [GCNbAu+5letérés]

NoDriveIn

Bányásztemplom

 N 47° 56,121' E 18° 49,569' 213 m [GCNbAu+bányásztemplom]

Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 10-16 óra (12-13 órakor ebédszünet)
Infó: Pereszlényi Lajos +36304948428 vagy +3627378262 (Hívásra jön!)
Belépődíj: 200 HUF/fő

Egy lépcsősor tetején áll az 1960-ban helyreállított keletelt épület. Építése a 13. századra vezethető vissza: ekkor egy kisebb hajóból és egy egyenes záródású szentélyből állhatott. A jelenlegi diadalív alsó része e korból maradt fent. A 15. században plébániatemplom lett, mely következtében bővítették és átalakították: szentélyét elbontották és nagyobb sokszögzáródású, csillagboltozatos apszist építettek helyette, melyhez sekrestye kapcsolódik. A hajót nyugati irányban megtoldották. A 17. században - ideiglenesen - az evangélikusok használták, akik karzatokat építettek a hosszoldalon, ezek megvilágítására pedig új ablakokat törtek a főpárkány alatt. A 18. században ismét 80 évig plébániatemplomként funkcionált, majd a Szt. Miklós-templom felépülése után a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. Főbejárata a nyugati kapu, mely a 15. századi bővítés során készült. Csúcsíves, gótikusan pálcatagos kőkeret, felette egy kissé félrecsúszott, 1417-ből származó bányászcímer látható. Hajója síkmennyezetes, a világítást korai barokk ablakok segítik, de láthatóak a régi nyílások is. A gótikus csillagboltozat eredeti festésének visszaállításával és az eredeti ablakok kibontásával sikerült az eredeti térhatást visszaállítani. A csavart oszlopokon álló szentségházat restaurálták és letisztították a sekrestyeajtót is. A templom toronytalan. 1779-ben még állt a három harangot cipelő harangláb; a jelenlegi az 1960-as helyreállításkor készült.
(Ha ennél bővebb leírásra vágysz, akkor kattints ide.)

Ércbányászati múzeum
 N 47° 56,134' E 18° 49,544' 207 m [GCNbAu+tájház]

Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 10-16 óráig.
Infó: Privizer Krisztina +36203623914.

A templommal szemben álló szerény ház udvarán álló épületben megismerhetjük a nagybörzsönyi ércbányászat hat évszázados történetét, a bányászok nehéz és kényelmetlen életkörülményeit, a termelés eszközeit és a környéken termelt érceket.
(Ha többet szeretnél megtudni, akkor kattints ide.)

A nagybörzsönyi ércbányászat története

A legkorábbi hiteles adatok a 13. század elejéről valók, de feltételezhetően már a 11-12. században is folyt művelés. Az arany-, ezüst- és ólomérc-bányászat folyamatosan fejlődött mind az Árpádok, mind az Anjouk alatt, de virágkorát Zsigmond uralkodása alatt érte el, aki szász bányászokat telepített a faluba, s 1417-ben bányajogot adott a községnek és bányavárosi rangra emelte. A bányászat pontos helyéről nincsen adat. A legértékesebbek a nemesfémek voltak, melyeket a zúzókkal dúsított ércből olvasztottak ki a helyszínen. Az ezüsttermelés éves szinten több mázsára rúghatott, ami figyelembe véve az érc ritkás eloszlását, csak középkori mércével nézve volt jelentős.
1439 után rendszeres bányászat nem zajlott. Ennek elsődleges oka az Albert király halálával bekövetkező belpolitikai válság volt, ám az a tény, hogy századokon keresztül nem történt meg a bányák reaktiválása, nagyban valószínűsíti a korábbi időszak rablógazdálkodásából adódó, felszín közeli ércfészkek kimerülését. A nagyobb volumenű újrakezdés - a 17. századból van róla adat - a török hódoltság hanyatlásával esett egybe. Bár a törökök sosem tartották huzamos ideig uralmuk alatt a területet, a katonai veszély a Börzsönynél távolabbi helyeken is megbénította a virágzó termelést.
A Rákóczi-szabadságharc idejében Kollbacher Lambert Mátyás (aki a mai Királyrét területén vasércbányát üzemeltetett) 20 évig fektette vagyonát az itteni érckutatásba, de jelentős eredmény nélkül. Időközben Bercsényi generális is felfigyelt a termelésre, s bár több forrás is egymástól eltérő adattal szolgál, az bizonyos, hogy a szekérszámra elvitt ércet Selmecen kohósíttatta.
Mária Terézia korának gazdasági fellendülése a bányászati kutatásoknak is új lendületet adott. 1770 táján egy bányatársaság, melynek Czibulka József lehetett az alapítója (vagy csupán egyik tagja?) kevés hozzáértéssel állt neki a termelésnek, s a készletek reális felmérését elmulasztva, egy túlméretezett kohó építését is felvállalták. A viszonylagosan nagy értékű beruházás az ércben szegény feltárások bányászata miatt nem térülhetett meg, így a társaság 1777-ben becsődölt. Tengődő bányászkodás zajlott a következő évtizedekben, melynek érdekessége, hogy Kitaibel Pál, az egyik innen - ám pontosan meg nem határozott helyről, valószínűleg Bányapusztáról - 1785-ben előkerült ércösszletből (többféle ércásvány egymástól nehezen elkülöníthető "masszája") mutatta ki tíz évvel később a tellúr elemet. Ekkor Kitaibel megpróbált újabb mintákat begyűjteni a helyszínről, de, mint említette: a bányászat szétzüllött. Egy 1792-ből származó adat megerősíti, hogy a munkátlanul garázdálkodó bányászokat kitelepítették Nagybörzsönyből.
Kitaibel Pál kiemelkedő szerepet töltött be a börzsönyi ásványok leírásában és tanulmányozásában. Munkásságáról sajnos csupán egyetlen adat maradt fent: e szerint a gyűjteményében 12 példányt őrzött a Börzsönyből, melyekről 12 ásványfajt határozott meg, s ezek megjelenéseit, alakjukat is nagyon pontosan írta le. Annak ellenére, hogy az idők során a teljes gyűjtemény elveszett, megállapítható volt, hogy az itteni érceknek több képződési kifejlődését ismerte és a bonyolult összetételű ércösszleteket is kémiai vizsgálatnak vetette alá, de meghatározásukkal az akkori technikával nem mindig boldogult.
1818-ban Beudant, a híres ásványtani fajleíró is ellátogatott a meddőhányókra. A selmecihez hasonló kőzeteket megjegyezte és ő is kutatta a Kitaibel által vizsgált érceket, ám azokat nem találta meg.
1832-ben Propokovich Ferenc 3 tárót újranyittatott, azonban vállalkozása tényleges termelés nélkül maradt. 1837-ben újra a szünetelésről van feljegyzés, míg 1846-ban ismét megnyitottak 7 régi tárót, s a rákövetkező évben az ezekből való termelésre Párizsban társulatot alapítottak. Bár a kibocsátott részvények nagy hányada gazdára talált, a vállalkozás - a termelés megindulása nélkül - megbukott. 1857-ben ismét újranyitották a tárókat, de lényegi produktumról ekkorról sem maradt feljegyzés.
Szabó József 1852. augusztus 26-27-én a környéken tett látogatása mind bányatörténeti, mind ásvány-kőzettani szempontból érdekes. Ekkor történt, hogy Diósjenőről a Csóványoson át leereszkedett Szlávabányához, ahol egy magáncég kezdett újranyitásokat a régi bányászat nyomain. Állítólag innen származik az az igen bonyolult összetételű ércdarab (több bizmut-tellurid ásvány elegye), melyet később sokan sokféleképp határoztak meg. A problémát a Szlávabánya helynév jelenti. Biztosan nem a kovács-pataki tárókat értette alatta, így nagy a valószínűsége, hogy Bányapuszta bújik meg e név mögött, s igazolja azt is, hogy a rózsa-hegyi tárók folyamatos újranyitásakor ott miért nem találták nyomát ennek az ércnek.
A rendszerezett földtani feltárás 1865-ben indult meg a környéken. Ekkor megvizsgálták és feltérképezték a területen előforduló vulkáni láva- és tufaképződmények határait, módosulatait.
1914-ben egy vállalkozó ismét újranyittatta az Alsó- és Felső-Rózsa, valamint a Ludmilla-tárókat. Kutatásaira a Monarchia hadügyminisztériuma is felfigyelt. Ám a nem kellően előkészített és hozzáértés nélkül készített tervek mellé munkaerő- és pénzhiány is társult, mely ellehetetlenítette a termelés megindítását. 1922-ben egy szakértői vizsgálat a területet érdemtelennek minősíttette kutatási szempontból. Az 1930-32 közötti kőzettani térképezés úgy zárult le, hogy az ércesedés jellegét és kiterjedését egyértelműen nem pontosította.
1946-ban Sztrókay Kálmán tisztázta a Kitaibel óta fennálló bizonytalanságot az ominózus bizmut-telluriddal kapcsolatban. Az ércmikroszkópi felvételek tanulmányozása során megállapította, hogy az anyag inhomogén, s mint ilyen, nem önálló ásvány. Még ez évben újabb javaslat érkezett a régi bányák környékének érckutatására. Ekkor történt meg a felhagyott tárók feltérképezése és a lehetséges ércesedési centrumok kijelölése. 1948 augusztusában az Alsó-Rózsa és Alsó-Fagyosasszony-tárók újranyitásával ismét kezdetét vette egy bányászati kutatás. Jelentősebb ércmennyiséget annak ellenére sem találtak, hogy az év végére már 1100 méternyi vágathossz volt bejárható. 1949 februárjára elkészült egy 1:1000 léptékű bányatérkép is. 1950-ben az ércesedés altáróval történő megkutatására érkezett javaslat, melynek kihajtása 1951. októberében indult meg, s 1600 méter múlva 1954. márciusában érte el az érces összletet. Ebben az évben 36 ásványfajt ismertek a lelőhelyről. Az átütő siker elmaradása miatt 1956. július 15-én a Vegyi és Energiaügyi Minisztérium Ércbányászati Igazgatósága leállította a börzsönyi bányászati kutatást.
A '90-es években ismét volt szó a bányák újbóli megnyitásáról, de a tervek a nagyon alacsony (nemes)fém-tartalom miatt sem váltak valóra.
Néhány ásványtani adat a nagybörzsönyi ércesedéssel kapcsolatban:
+ közel 200-ra tehető az itt valaha előforduló ásványfajok száma;
+ 1996 óta 15 olyan ásványfajt írtak le hazánkból, melyek első példányait itt találták;
+ a 2006-ban publikált (de 2004-ben leírt) jonassonit [Au(Bi,P)₅S₄] első ismert lelőhelye.

Egy másik érdekes összegzés olvasható a Sulinet oldalán.

A nagybörzsönyi érclelőhelyek ismertetése

1. A terület lehatárolása

Az érces területet Ny-ról a peremhegyek (Hegyeshegy-orom - Magyar-hegy - Várbükk), K-ről a Nagy-Inóc - Nagy-Hideg-hegy vonulata fogja közre. A központnak a Rózsa-hegy tömege tekinthető. A kutatások elsősorban a patakvölgyek (Kuruc-patak, Börzsöny-patak [Bányapuszta], Kovács-patak [Ludmilla- és Rózsa-bányák] és a Kereszt-patak [Fagyosasszony-bányák]) vízrendszerében folytak. Érces előfordulás ezen területen túlról is ismert, ezeket azonban most figyelmen kívül hagyjuk.

2. Általános jellemzés

Az ércelőfordulás egységesen alig jellemezhető. Az egymást követő kiválási szakaszokban nagyon különböző hőmérsékletű, fémtartalmú és eloszlású ércesedés fejlődött ki. Azt, hogy a hegység egyetlen ismert szulfidos ércesedése milyen tényezők fennállása miatt jött létre, s mi az oka annak, hogy a hegységben máshol nem jött létre hasonló volumenű, főként csak találgatni lehet. Ami biztos: az érc, az egykori ősvulkán beszakadásos területén lépett fel, s nem a nagy kiterjedésű lávakőzetekhez kapcsolódik, ahogy erre máshol (Selmec-Körmöci-érchegység, Mátra) is látunk példát.

a/ Rózsabánya
A Rózsa-hegy ÉNy-i lejtőjén biotit-amfiboldácitban és magas hőmérsékletű hipersztén-andezitben vékony erek, fészkek és impregnációk formájában van jelen az érc, melyet az Alsó- és Felső-Rózsa-táró, valamint az ezeket összekötő Rózsa-akna tárnak fel. A néhol meglepően dús ércesedést már a 17. században huzamosan és rendszeresen bányászták.
+ Felső-Rózsa-táró  N 47° 56,404' E 18° 53,670' 537 m [GCNbAu+FR-táró]: bejárata 537 méteres magasságban nyílik, mely a legmagasabb szint volt, ahol az ércesedést vizsgálták. Középkori kihajtású, vésett táró, mely a legutolsó kutatások előtt 73 méter hosszan bejárható volt. Ebből ma is kb 50 méter járható. A bal oldali ága ma is végig járható, a jobb oldali ág - az akna után - törmelék által teljesen eltömődött. Újranyitás itt nem történt.
+ Alsó-Rózsa-táró  N 47° 56,452' E 18° 53,663' 521 m [GCNbAu+AR-táró]: bejárata a patakvölgy talpáról nyílt. Hossza egyes adatok szerint nagyjából 340 m volt. Nem készült róla részletes bányaföldtani vizsgálat. Főként az I. világháború alatti kutatások alkalmával használták, akkor is újranyitás által. Feltehetően 1852 előtt nyitották meg, de biztosan nem középkori.
+ Rózsa-akna: az Alsó-Rózsa-tárót és Altárót kötötte össze függőlegesen. A legércesebb szakaszban indították meg. Csaknem teljesen függőleges és 122,5 méter hosszú volt, melyben 4 szinten (35, 70, 96 és 122 méteren) kutatóaknákat indítottak.

b/ Fagyosasszonybánya
A Rózsa-hegy DNy-i részén és a Kereszt-völgyben húzódó, döntően teléres kifejlődésű ércesedés, melyen legkorábban indult meg a bányászkodás. Ezen a területre koncentrált az utolsó, 1948-as kutatás, de a nagy remények ellenére elmaradt a várakozástól.
+ Felső-Fagyosasszony-táró: 538 méteren található az egykori bejárata. A valaha 185 méter hosszú vágat középkori eredetű, vésett táró. Bontott andezitbe vésték, ezért bejárata nem omlott be, így, mint a terület leghosszabb szakaszon bejárható feltárását látogatták a szakemberek. Itt volt a legjelentősebb az ezüst-tartalom.
+ Alsó-Fagyosasszony-táró: a bányaföldtani vizsgálatok alapján az érckutatás legfontosabb tennivalója 1948-ban ennek a tárónak az újranyitása volt. Mivel azonban az 508 méter magasan nyíló, 290 méternyi táróban lévő érc mennyisége jelentősen elmaradt a várakozásoktól, így a kutatás máshol folytatódott.
+ István-táró: bejárata 488 méteren nyílt. 1949-ben 90 méteres hosszban újranyitották. Sajnos ebből kevés maradandó adatot sikerült nyerni. Igen hasonló környezetű, mint az Alsó-Fagyosasszony.
+ Ludmilla-táró  N 47° 56,263' E 18° 53,410' 492 m [GCNbAu+Ludmilla-táró]: a Kovács-patak mellől indított táró, a legmélyebb szintű régi feltárás, melyet főként a többi táró vízelvezetőjének nyitottak meg 492 méteres magasságban. 1931-ben még 379 méteres hosszban volt járható a korábbi több, mint 800-ból. Az 1950-es újranyitás alkalmával már 395 méterig jutottak, de ott a korábban kifejtett telér laza tömedéke kifogyhatatlan omlással ellehetetlenítette a további munkát. Ez utóbbi tény egy igen nagy méretű kifejtett üregre enged következtetni. A kihordott anyagban igen gyakoriak voltak az érces tömbök is, melyek mérete és szerkezete jelentős telérvastagságot feltételez.
+ Istenáldás-táró  N 47° 56,332' E 18° 53,474' 503 m [GCNbAu+Istenáldás-táró]: csak a teljesség kedvéért említjük meg a Ludmilla-tárótól 120 méterre É-ra, 503 méteres magasságban, a Nagy-Pogány-hegy dácit-tömbjébe hajtott tárót is. (A tuhu térképén Klinger-táróként szerepel.) 1949-50-ben 60 méter hosszan újranyitották. A kőtengerrel borított hegyoldalban ma már nem látjuk nyomát az érc egykori felszíni kibújásának, vagy a felszíni kutatásnak, mely alá hajtották a tárót a 19. században.
+ Altáró  N 47° 56,261' E 18° 52,369' 384 m [GCNbAu+Altáró]: ezzel a táróval a Fagyosasszony ércesedését szerették volna alulról megkutatni. 1951 őszén indult meg a kihajtása és 1956. július 15-ig húzódott el. Ez idő alatt 1162 méternyi vágatot hajtottak a Nagy-Pogány-hegybe. A magasabb szintekhez sokban hasonló, azonos genetikájú, de sokkal jelentéktelenebb érces kifejlődéseket tárt fel. 4 nagy harántvágatot indítottak belőle. Az egykori meddőhányójáról néhány évente sikerül újabb és újabb, hazánkban eddig ismeretlen ásványokat kimutatni. Egykori bejáratát a Katalin-forrás sziklája mögött láthatjuk.

c/ Bányapuszta
Az itteni bányászhagyományok egészen a II. világháborúig éltek. A helyi erdész-múlt, s vele a szájhagyomány is, hogy a helyi tárókból nemesérceket bányásztak, apáról fiúra szállt. Egykor 12 bányász dolgozott itt, de számuk folyamatosan apadt, míg végül a puszta kihalt. Ez a hely azonosítható Szabó József 1852-es terepbejárásának Szlávabányájával, de ezek alapján akkor már itt nem folyt termelés. Állt itt egy régi bányaépület, ami a mai erdészház őse lehetett. Az itteni érces zónát egy több, mint 1 km széles, a felszíni adatok szerint teljesen ércmentes zóna választja el a Rózsa-hegy ércösszletétől. Kiterjedésére nincs pontos adat, de legtávolabbi pontjai nem lehetnek messzebb egymástól, mint 3-400 méter. Az érc itt teléres kifejlődésű volt, de felszíni kibújásait horpákkal bányászták le. Maga a fejtés középkori eredetű, de közben többször hosszabb ideig szünetelt a bányászat. A XIX-XX. század fordulójára gyakorlatilag mindegyik tárna beomlott. 1946-ban 7 tárót volt ismert a területről, melyek közül az egyiket 40 méterig be lehetett járni. A meddőhányók jelentéktelenségéből következtethetünk arra, hogy a termelés volumene igen alacsony lehetett. 1950 őszén itt is történt újranyitás. A 2. számú tárót 120 méter hosszan tisztították meg, de 1953 őszére már ismét járhatatlanná vált.

d/ Kuruc-patak
A terület ércesedésének középpontja a patak főágának felső folyásán, a Kis-Hideg-hegy és a Pintér-bérc nyergének ÉK-i lejtőjén lehet. Itt két kutatási fázis nyomait találták meg. A régebbit 4 táró nyoma bizonyítja, melyeket a teléres ércesedésre hajtottak ki. Az 1930-ban végzett újabb kutatásokra két (egy 10 és egy 2 méter mély) kutatóakna emlékeztet. A felszíni megfigyelések alapján inkább csak nemesfém-tartalmú vasásványokról tudunk. Itt sem történt újranyitás.

3. Összefoglalás

Az 1948-56-ig végzett átfogó bányászati és a geofizikai kutatásoknak köszönhetően sikerült a terület részletes és pontos megismerése. Egyértelműek az adatok az ércelőfordulás kiterjedését és képződési körülményeit illetően. Akadt ugyan lehatárolásbeli hiányosság, de ez a kutatások lezárására nem volt hatással. A bányászati kutatás elég információt szolgáltatott arra nézve, hogy a nagybörzsönyi ércelőfordulásban ne lássanak a tömegtermelés igényeit kielégítő előfordulást. A kutatások feltárták az ércesedés optimális övét és itt olyan és akkora ércképződést mutattak ki, melyekből a középkori kézműves bányászat meg tudott élni, de amelyre nagyipari termelés nem alapozható. A kutatás ilyen szempontból negatív eredménnyel zárult.

Irodalom:

- Pantó Gábor - Mikó Lajos: A nagybörzsönyi ércesedés; MÁFI évkönyve 50. kötet 1. füzet. Műszaki könyvkiadó, Budapest 1964.
- dr. Liffa Aurél - dr. Vígh Gyula: Adatok a Börzsöny-hegység bányageológiai viszonyaihoz; MÁFI évi jelentés 1929-32-ről, 235-269 oldal.

Aki kicsit elmélyedne az ásványok titokzatos és gyönyörű világában, azoknak ajánljuk a Magyar Minerofil Társaság és a Geománia honlapokat.
Állapot: kereshető

Értékelés: értékelés (8 db): környezet: 4.49 rejtés: 4.44 web: 4.63 átlag: 4.52

 + történelmi nevezetesség, várrom, épület?
 - szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
 - különleges látványosság, helyszín?
 - speciális koordináta-érték vagy magasság?
 + vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
 - település belterületén van a láda?
 - van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
 - nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
 + ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
 - hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
 - megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
 - a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
 - babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
 - kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
 + igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
 + a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
 - sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
 + van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
 - szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
 - el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
 - GPS nélkül is érdemes megkeresni
 + kereshető minden évszakban
 + kereshető 24 órában
 - a látnivalóért fizetni kell


stmester 2020.07.08 16:52 - Megtaláltam
Ha valamiért nem kedvelem a rejtett pontos multikat, akkor ez az, hogy ha nincs meg valamiért a következő pont, nem tudunk továbbmenni. Viszont a helyszínen nincs térerő, mint többen írták. Ezért már itthon segítséget kértem, biztos ami biztos alapon.
Ráadásul nem tudom előre tervezni az útvonalat és az esetleges másik láda rejtése mellett elmegyek.

Bánya pusztaBányásztemplom
Katalin forrás 
Katona55 2020.07.08 16:50 - Megtaláltam
Közös találat stmesterrel.

ha2 2020.06.27 14:00 - Jelszó nélküli megtalálás
Érdekes utazás volt Nagybörzsönyig. Az eső által elmosott vasúti töltést még javítják.Ezért csak Nagymarosig közlekedik a vonat. Innen lehet választani a pótlóbusz és a "vonatpótló hajó" között. Az 1. és 2. pont sima ügy. (Egy csoportnak éppen kinyitották a templomot.)
A 3. pontnál a koordináták nem a nagy bükkfához navigálnak, de ezzel semmi gond.
Sajnos a környék legnagyobb bükk talajszinti odújában sem fiola sem koordináta nem található.
Sem a völgyből sem a gerincről nem tudtam telefonálni.
Kérem a jóváhagyást.

Vonatpótló hajókázásOtt is egy geoláda
A Börzsöny hegység bányászataTemplom
TemplombelsőItt a fiola oké
A mai "Végállomás"Bányapuszta
pliptai 2020.06.26 12:00 - Megtaláltam
Köszönet a rejtését!

IMG_20200626_101953 
becko 2020.06.23 10:11 - Megtaláltam
Nagybörzsönyből induló körön jártam végig GCNBAu, GCArtk, és GCBSHT pontjait, 31km és 1300m szint lett a vége.
Természetesen a patakot követve, semmi komoly nehézség nincs benne egy átlag túrázó számára, néhányan túlmisztifikálják az út borzalmait, pont ez adja a lényegét a túrának.
A harmadik koo elég pontatlan, de a vastag bükk egyértelmű.
Tetszett, még egy utat is feltrekkeltem a Kuruc-patak mentén, így sikerült rövidíteni a Hamuház felé.
A ládák után jött a túra legszebb része a Holló-kői gerincen visszafelé Nagybörzsönybe.

Képkivágás 
kópé1993 2020.06.14 12:32 - Megtaláltam
Elég nehéz túra volt. a 3. pont előtt nincs út, patakban meredeken 30 centi avarban gázoltunk át, arra inkább ne menjetek. A 2. pont után inkább a kék jelzésen menjetek a keresztig. arról jó az út a 3.-hoz. Nem találtuk a hármas pontot, segítséggel jutottunk tovább. Nekem nem jött be a multi, sétáltunk egyet az erdőben. :(

IMG_20200614_082815IMG_20200614_092617
IMG_20200614_092635IMG_20200614_092643
IMG_20200614_100017IMG_20200614_100733
IMG_20200614_103148IMG_20200614_110451
IMG_20200614_112454IMG_20200614_122316
IMG_20200614_123502IMG_20200614_125403
IMG_20200614_130451IMG_20200614_131753
sirgalahad 2020.06.13 11:30 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.57
Nagybörzsönyi bányász szól:
Öt nagy sör a torkom vágya
Ha egész nap bányászol
Sz.r hely az az ólombánya

Tüdőm kehes, kezem kérges
Alfelemen aranyér dúl
Azért vagyok kissé mérges
Jobban jár, ki aranyér' túr

lelcache 2020.06.13 11:30 - Megtaláltam
Megtaláltam. Köszönöm a rejtést! lelcache

kivancsifancsi 2020.06.13 11:30 - Megtaláltam
Kitúrtam

Fidorka 2020.06.13 11:30 - Megtaláltam
lelcache társaságában

ésKata 2020.06.13 10:45 - Megtaláltam
Eső előtt igyekeztünk végigjárni. Az időjárásjósok szerencsére tévedtek.

Zergi 2020.06.13 10:45 - Megtaláltam
Fogtam!

IMG_6354IMG_6355
IMG_6357IMG_6368
IMG_6378IMG_6380
IMG_6384IMG_6385
IMG_6389IMG_6390
IMG_6392IMG_6394
IMG_6395IMG_6396
IMG_6398IMG_6399
IMG_6400IMG_6401
IMG_6402IMG_6404
IMG_6405IMG_6406
IMG_6407 
Stn72 2020.06.12 16:10 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 4 web: 4.5 átlag: 4.50 súly: 3.92
+Van!
-Árkon, bokron, patakmederben... de így az igazi :D
(1,2,4-es pontok eléggé maguktól értetődőek,
3 és 5 pontnál jócskán bele kell kalkulálni a gps esetleges pontatlanságát!
-pl. a 3. pont a patak azon oldalán van, mint a táró rom, attól jobbra, bő tíz méterrel.)
Jelszóképzés:
Szerencsésebb lenne az a megfogalmazás,
hogy a rejtett (talált) koo-k "E" koo-inak utolsó számjegyei (4db)
+ a ládában található jelszórészlet!

vittorio 2020.06.10 13:44 - Megtaláltam
Tetszett a vadregényes útvonal, a hatásra még rátett egy lapáttal az út java részén szakadó eső is. Láttam rókát, vaddisznókat, őzet, varangyot és rengeteg szalamandrát. A harmadik pontnál vagy egy órát bolyongtam, megsimogatva a környék összes bükkfáját, de nem lett meg a fiola. Miután kijöttem a völgyből, már térerő is volt, köszönöm macikupac telefonos segítéségét a 4. ponthoz. Köszönöm a rejtést.

-1-2
-3-4
-5-6
-7-8
-9-10
-11-12
-13-14
Webber 2020.06.07 17:51 - Megtaláltam
Meglett.

Discover 2020.06.07 12:30 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 4.5 web: 4.5 átlag: 4.67 súly: 4.35
Csavargás a Börzsönyben. Sajnos a 3. ponton a kapszula sehogy nem akart előkerülni még hosszas keresgélés után sem és rejtői segítség kellett a 4. ponthoz. Nekem nagyon tetszett ez a vadregényes kihalt része a Börzsönynek.
Köszönöm a rejtést és a segítséget!
[Geoládák v3.4.1]

_DSC1628_DSC1629
_DSC1630_DSC1632
_DSC1635_DSC1637
_DSC1646_DSC1651
_DSC1653_DSC1658
_DSC1660_DSC1661
Attibati 2020.06.07 12:13 - Megtaláltamkörnyezet: 3.5 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.17 súly: 4.56
Dunakeszi - Nagybörzsöny - GcNbAu - Dunakeszi
168 km 11 óra

Bányapusztáig még nyeregben tudtam maradni, de onnan - részben erőm kímélése miatt - sétálósra fogtam a dolgot. Félelmetesek voltak a Börzsönyi- patak felett magasodó sziklák. A csúcsukat nem is lehet látni, elvesznek a sűrű erdő sötétségében. A második ponton jó 20-30 méterre vitt a GPS a rejtekhelytől de a leírás segített. Az egykori bányatáró helyét csak egy súvadás jelzi itt. A többi ponton sem volt semmi különösebb látnivaló, egyedül a 3. állomáson felismerhető még az egykori bányajárat ácsolata. A leírásban a Fagyosasszony tárók koordinátái nincsenek megadva, pedig a szöveg szerint itt található a leghosszabban bejárható táró.
A 3. ponton a rejtés hamar meglett.
Bányapusztán sem volt semmi látnivaló, az egykori épületeknek már nyomuk sincs. Az 5. ponthoz nem a K3 jelzésen indultam el, hanem a térképről kinézett sokkal rövidebbnek tűnő szekérúton. Nem volt egy jó ötlet, sokat küzdöttem a kidölt fákkal, magas aljnövényzettel. Végül a végponttól néhány száz méterre meguntam a bringa cipelését és gyalog folytattam az utamat. A láda megtalálásnál nem sok hasznát vettem a mély völgy miatt a GPS-nek, sokat segített az, hogy tudtam a leírásból, hogy kéttörzsű fát kell keresnem.
Látnivalók tekintetében mindenképpen csalódás volt a multi de olyan vadregényes tájakra kalauzolt el az útvonal, ahol ezelőtt még sohasem jártam.
A leírást igen élvezetes volt elolvasni, látszik, hogy szakember írta.

emmerwald 2020.06.03 20:10 - Megtaláltamkörnyezet: 4 rejtés: 4 web: 4 átlag: 4.00 súly: 4.11
A Szent István-templomtól indultam, majd a kezdőpont után a Rustok-hegyen keresztül közelítettem meg a környéket.
Érdekes vonalvezetésű délutáni kirándulás lett a vége (21km). (Én például Bányapusztát háromszor is láthattam.)
A multi helyett akár 2-3 önálló ládát is el tudtam volna képzelni.
Egyébként szép, csendes környék, a pontok és a végláda gyorsan előkerült.
Köszönöm a rejtést!

IMG_20200603_175357IMG_20200603_194244
Mikulás 2020.06.01 13:35 - Megtaláltamkörnyezet: 3.5 rejtés: 4 web: 4 átlag: 3.83 súly: 4.68
Vasárnapi börzsönyi kirándulás (ha úgy tetszik: túra) hölgykoszorúban: Zsuzsi, Lillu és Hanna is velem tartottak. Mindig örülök, ha valahová tele kocsival megyek, megy úgy érzem másokkal is meg tudom osztani az élményeket.
A két új kofolabt-s láda volt ma terítéken megtoldva még az új kemencei multival.
Most nagyon őszinte leszek: jobban tettük volna, ha elmegyünk szépen a piroson a Salgóvárhoz, Hollókőhöz és valami szép, látványos útvonalat választunk. Az Aklokréti-kút szépen beleilleszthető a GCNbAu útvonalába és egyszerre is jelentek meg, ami nagyon pozitív, de szerintem önmagában ez a kút kevés egy jó geoládához. Egy remek POI és semmi több. A GCNbAu pedig - hát hogy is mondjam csak - nem sokat mutat. A ládaleírás klassz, de a "látnivalót" nagyon soványnak éreztük. Tudom, hogy a börzsönyi szép helyeken már van láda, de azért ne menjünk el abba az irányba, amit ez a multi is képvisel. Voltak ennél sokkal jobb ládái az általam nagyra becsült KOFOLA BT-nek. Ettől függetlenül a magamfajta kalandor elvan egy ilyennel is, de a családot legközelebb nem ide hoznám :-) Mára nagyon szép idő volt, 20 fokkal, napsütéssel, enyhe szellővel. Idális volt egy kiadós sétához a Börzsönyben. A két helyszínen (Nagybörzsöny és Kemence) bővel túl voltunk a mai 20 kilométeren.

A rejtések amúgy nagyon rendben voltak. Minden egyértelmű és a helyén, ami részben az előttünk járó vaslemez kollégának is köszönhető!

Köszönet!
Mikulás

IMG_4178IMG_4183
IMG_4184IMG_4186
IMG_4187IMG_4188
IMG_4194IMG_4197
IMG_4205Dron00051
vaslemez 2020.05.30 15:01 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.18
Esős, hideg május végi kirándulás.
Jó lett volna előre tudni a pontok helyét, mert akkor nem teszünk egy felesleges kitérőt a kútnál lévő ládához. Hogy aztán újból elmenjünk ugyanoda.
Ettől függetlenül klassz a multi. Olyan helyekre visz, ahol tényleg a madár sem jár.

20200601_09460820200530_152100
VP 2020.05.30 09:20 - Megtaláltamkörnyezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.65
1.
Nagybörzyöny - aranybányatárók - Bányapuszta - GCArtk és GCNbAu - Szabó-kaszáló - Nagy-Hideg-hegy - Hegyes-hegy-orom - Nagybörzsöny 26 km-es délelőtti kirándulás korai keléssel.
A 2. és 3. útpont közötti szakasz a Kovács-patak völgyében nagyon vadregényes: út nincsen, meredek, köves vagy sáros völgyoldal, kidőlt fák, csalán, sok patakkeresztezés. Sok állat: nyuszt, őz, szarvas. Csontok a patakmederben. A természet lassan teljesen visszahódítja a völgyet, szinte csak az egykori távvezeték porcelán szigetelői és a táró ácsolatának kis darabjai árulkodnak a múltról. Én szeretem az ilyet (de nem "átlagkesserek"-nek való :D - ugyanakkor, ha valaki Bányapusztáról megy csiki-csuki a 3. pontra, annak pont a lényeg marad ki).
Azok a tárók, amiket láttam, már alig észrevehetők (a felsőhöz nem mentem, mert egyedül úgyse mentem volna be - majd máskor).
Jó volt újra az egykori K3 jelzésen menni: szerettem ezt a kanyargó, hullámzó, oldalazó utat - nem tudom, miért szüntették meg. Szerencsére gondosan "leszürkézték", amit nagyon jól lehetett követni. :-) De ezen se mentem végig: egy szép hosszú réten elcsábultam, felmentem a Szabó-kaszáló felé (GCFENT rejtés). Mire felértem Nagy-Hideg-hegyre épp beborította a Magas-Börzsönyt egy fekete felhő, és apró jégszemekkel elegyes zápor érkezett - így bementem egy kicsit a házba: a tavalyi Börzsöny tigrisei túrasíversenyen voltam utoljára.
Nagybörzsönyből hazafelé megpróbáltam átvágni Szlovákián, de a letkési határátkelő sajnos még le van zárva, így ebbe az irányba is Vác felé kellett kerülni, és a Jednota is kimaradt most, pedig kéne már egy kis készletfrissítés.

Megjegyzések:
Nekem tetszik ez a rejtettpontos játék! Az útpontokból elég pontosan lehetett sejteni, hogy merre fogok járni, így nagy vonalakban tervezni is tudtam.
Én inkább a település központjában parkoltam, és onnan már gyalogoltam. Az ajánlott 2. parkoló elhagyatott, elég kevés és sáros a hely, viszont az erdei munkák miatt forgalom is van. Nem szívesen hagyom ilyen helyeken az autót. (A körút miatt nem is arra jöttem vissza.)
Most látom az id-ből és a moderációs előzményekből, hogy ez valóban egy régen megálmodott multi!

Nagybörzsöny
veszélyes vidék!
a betemetett alsó táró
Bánya-puszta
öreg tölgy a nyeregben
egy kút is útbaesik :-)
inkább háromfelé ágazóa láda őre


Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]

A geocaching.hu megnevezés és a kapcsolódó logo bejegyzett védjegy.
Kereskedelmi célú felhasználásuk csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehetséges.