A láda egy fa ágának, üregében található, 1,5 méter magasan fakéreggel álcázva. A áda egy 7x5 cm nagyságú gyógyszeres henger.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítése

Balsa község Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A Tisza bal part menti faluja. Tokajt keleti irányba elhagyva Tímár község felé megyünk tovább.

Aki szeretne egy rövid sétát tenni a ládáig, az Balsa keleti végében hagyhatja az autót itt  N 48° 10,315' E 21° 32,873' 103 m [GCBATI+1parkolo] és a hídra felvezető homok töltés mellett könnyed sétával a keskeny nyomtávú vasút vonala, mentén 450 méter hosszan megteheti. Mindenkinek ezt az útvonalat ajánlom sokkal szebb és hangulatosabb, mint autóval a láda mellett 15 métere megállni. A vonattól nem kell félni mert sajnos 2010 decemberétől már nem jár.

A "kevés idővel rendelkezőknek" itt érdemes kanyarodni  N 48° 10,288' E 21° 32,944' 105 m [GCBATI+letérés] és az autóval itt lehet parkolni.  N 48° 10,564' E 21° 32,894' 103 m [GCBATI+2parkolo]

Műszaki leírása

Teljes hossza a hídnak 204 méter volt, mind a két végén feljáró töltések egészítették ki. A híd két darab 102 méteres szabad nyílásból állt. Szélessége 6 méter, melyből 4,8 méter a közútra, kétoldalt pedig 0,6 méter a gyalogosjáróra esett. A híd tengelyében volt elhelyezve a 0,76 méter nyomtávú vasúti vágány. A híd fémszerkezete rendkívül állóképes anyagból, nagy szilárdságú hengerelt szilíciumacélból készült. Ugyanilyen szegecsekkel szerelték össze, csupán az alsó és felső szélrács, a felső keresztkötés, a korlát és a vasúti pályaszerkezet Zorés vasai készültek Siemens Martin folytvasból. A falazaton felfekvő saruk kovácsolt és öntött acélból valók. Egy-egy hídnyílás vasszerkezetének összsúlya kereken 360.000 kg. A mederhíd két szegecselt acélszerkezetét a parti hídfőkön, illetve a meder közepén elhelyezkedő pilléren nyugodtak. A híd elemeit a parton nagyobb darabokká állították össze, amelyeket egy hajódaru emelt a helyére.

Története

A balsai Tisza-híd ígéretesen kezdte életét. A 14 éves fennállása alatt hasznosan szolgálta a környéket. A maga idejében modern műszakilag igényesen megoldott és szép létesítménynek számított. Itt kell megemlítenünk Olcsvári Pál járási főszolgabírót, aki kezdeményezte majd kijárta, hogy a híd Balsára kerüljön. Az új híd helyét Balsától északkeletre jelölték ki egy olyan helyen, ahol a Tisza szélessége kicsi. Építése 1929-30-ban állami pénzen valósulhatott meg, Márkus Dávid tervei alapján. Átadására 1930. október 24-én került sor.

A hídon vezetett át a a Tiszától délre fekvő Nyírvidéki Kisvasút, attól északra a Bodrogközi Gazdasági Vasút hálózatot vonala. A híd megépítésével vasúti kapcsolat jött létre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között. Így Magyarország leghosszabb keskeny nyomtávú vasútvonallá nőtte ki magát. A vonat áthaladásának idején a híd mindkét végét, sorompóval lezárták a keresztirányú forgalom elől. Mind két oldalon egy-egy vámház volt, ahol az átkelésért fizetni kellett, a Balsai lakosok kivételével. A vámházakban a Balsai oldalon Vaskó Mihály, Kenézlő felőli oldalon Guszti Gyula nevű őrök vámoltak és ők kezelték a sorompókat is. Amikor nem közlekedett a vonat, akkor élénk gyalogos és jármű forgalom zajlott a hídon. A híd a falu szeme fénye lett, szerették, tisztelték és hálásak voltak neki, magukénak érezték a balsaiak. A fiatalok ott találkoztak, de a felnőtteknél is, felkapott szokás lett vasárnap délután felsétálni a hídra, ott beszélgetni, nézelődni.

Az új híd azonban csak 14 évig állt. Utolsó napjaiban a második világháború vége felé a híd körül, amely stratégiailag fontos hely lett, élénk harcok alakultak ki. A híd és a Lónyai csatorna között egy hét fős német különítmény ásta be magát, géppuskákkal, golyószóróval és minden egyéb hordozható fegyverrel felszerelve. Napokig tartották az állást. Mindenki tudta, hogy a hidat fel fogják robbantani. Körtvélyessy László, balsai református tiszteletese mivel, jól beszélt németül, egy fehér zászlóval megközelítette a "halálbrigádot", és a falu lakóinak nevében kérte, hogy kíméljék meg a hidat. Vezetőjük német precizitással elmondta, hogy ő katona, és parancsot kapott, amit teljesítenie kell. Egy megoldás van, mondta cinikusan, ha a falu lakói megtámadják és lefegyverzik őket. Erre természetesen nem került sor. A lakosságot rövidesen felszólították, hogy hagyják el a községet. Sokan ekkor Vissre menekültek. A hídon áthaladva látható volt, hogy hatalmas csomagokban robbanótölteteket erősítettek rá. 1944. november 1-én a hidat, a református és a görög katolikus templomok tornyait felrobbantották. A detonáció akkora volt, hogy még a szomszéd községben is törtek be ablakok. A rákövetkező napokban a hídroncson fennakadó szálfákon és rohamcsónakon román katonaság kelt át a folyó túloldalára, és támadtak rá a Bodrogközben védekező magyar és német csapatokra.

A háború után búvárok segítségével távolították el a mederből a roncsokat. Környékbeli gyermekek nagy érdeklődéssel figyelték, hogy a súlyos felszerelésben esetlenül mozgó búvár elmerül a vízben. Egy fel nem robbant szerkezetet a tűzszerészek hatástalanítottak a híd lábánál. Ma már a hidat csak fényképről ismerjük. Többször is szó volt a újjáépítésről, még tervek is készültek, de fontosabbnak kikiáltott célok rendre kiszorították. Nem volt olyan befolyásos személy, aki sajátjának érezte volna a környéknek ezt a tátongó sebét. Későbbiekben a szerepét két komp vette át, a balsaiak csak hidasnak hívtak. Ma már ezeket a neveket sem használják. A háború után az 50-es évek közepén egy nagy ladikkal történt az átkelés, amit a révész a csónak orrában állva kézzel húzott át egy kifeszített drótkötélen. Embertelenül kemény és fárasztó fizikai munka volt ez. Hajnal három órakor kezdtek és este tíz óráig dolgoztak. Hidegben és forróságban, esőben, hóban markolták, húzták a drótkötelet, míg a Tisza be nem fagyott. Ha jégzajlás, vagy magas árvíz volt, akkor evezővel hajtották a csónakot, csáklyával tolták el a jégdarabokat az útból.
1965-ben a kormányzat elvi engedélyt adott az átkelőhely újbóli felépítésére, erre azonban az óta sem került sor.

Ökoturisztikai látogatóközpont

Tisza Tokaj feletti szakaszán kevés megfelelő infrastruktúrával rendelkező turisztikai bázis működik, így ez a fejlesztés fontos szerepet kap a térség idegenforgalmának fellendítésében. A Felső-Tisza vidék turizmusának élénkülését segíti elő az az új látogatóközpont.

A nettó 50 millió forintból, háromszáz négyzetméter területű központot kilencven százalékban uniós támogatásból alakítottak ki, közvetlenül a folyó partján a Tiszai hídpillér maradványa mellett. A négyszintes épület többféle szolgáltatást kínál a turistáknak. (Az épületet és az egykori híd pillért teljesen egybeépítették.) A konferenciák tartására alkalmas rendezvénytér mellett büfét és vendégboltot, akadálymentesített vizesblokkokat alakítottak ki, emellett szükség esetén kisebb szobák, valamint tetőterasz szolgálja a vízen, kerékpárral, gyalogosan vagy autóval érkező látogatók kényelmét. A látogatócentrum akár a tiszai vízitúrák állomásává is válhat, ahol megfelelő ellátást biztosíthatnak a résztvevőknek.

Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot! Attila

Egy cikk az építésről.

Ládatörténet
2022. 3. 29 A régóta beteg ládát fa-peti javította, köszönjük. Az eredeti rejtő már nem aktív, ezért ez a láda adoptálható. [Admin(Marton Zoli & Fazék)]
2023.06 27 Az ismét eltűnt ládát Pogánypeti pótolta. [Ládadoki(Marton Zoli)]