WAP ON
Cserkút és Kővágószőlős között, kerítésen belül, támfalon felül, mészkő-darabok között rejtőzik a mikroláda.
WAP OFF
Bevezető
A mecseki ércbányászat egyik legnagyobb anyagforgalmú helyszíne - ma már csak emlékhely.
Rejtés
A két kapu közötti kerítésnyíláson bebújva vagy a nyugati kapun - legutóbb nyitva volt - besétálva az emlékhely támfala felett, annak tengelyétől nyugatra kis fa tövében kis kőrakást találsz - ott rejtőzik a kb. 10* 5 cm-es hengeres mikró.
Tollat hozz magaddal!
A ládába
TravelBug nem helyezhető.
A mecseki ércbányászatról
A hidegháborús fegyverkezési verseny, különösen a nukleráris arzenál fejlesztése a Szovjetúniónak csillapíthatatlan sugárzóanyag-éhséget okozott: sok uránt akartak, ha kell, a föld alól is. Az 1952-től szovjet szakértői segítséggel meginduló előzetes kutatások bő egy év alatt bíztató eredményeket értek el. Ez alapján a részletesebb kutatás 1955-re három műrevaló érclelőhelyet azonosított a Jakab-hegy déli lejtőjén és 1957-ben megindult a mélyművelésű kitermelés.
Volt III. üzem
Kővágószőlős belterületétől délre a korábbinál mélyebbre kellett hatolni az ércért: a legmélyebb vágatok a felszíntől számított 430 méterre (a tenger szintjénél 120 méterrel lejjebb) is lenyúltak. Az 1964-ben elkészült ércdúsító üzem beindulása után szükségessé vált az érckihozatal növelése, hiszen már nem a szállítási kapacitás volt a szűk keresztmetszet. A következő években a fokozódó kitermelés súlypontja áthelyeződött a Jakab-hegy északi lejtőjén indított igen mély aknákra - a III. üzem azonban továbbra is fontos szerepet töltött be a szállítás terén.
Az 1989-es bányabezárási határozat az üzem lassú haldoklásának kezdetét jelentette. Ma már csak néhány - más célra hasznosított - üzemi épület és a kihozott 46 millió tonna kőzetről - egy kemény, de sikeres időszakról - mesélő emlékmű van a helyszínen.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel: Kővágószőlős, újtelep megállóig utazhatsz.
Egyéni közlekedési eszközzel: Kővágószőlősre beérve fordulj Cserkút felé, keletre
N 46° 4,676' E 18° 7,073' 225 m [GCURAN+ELAGAZAS] majd parkolj valahol az út szélén.
További látnivalók, érdekességek
1. Bányászati Múzeum
Az egykori általános iskola ad otthont a
múzeumnak, ahol a a mélyben talált kőzeteket, a bányászathoz kapcsolódó gépeket, berendezéseket és más koremlékeket (iratokat, fényképeket) láthatunk.
2. Helytörténeti Gyűjtemény
A közelmúltban külön épületbe költözött a
Helytörténeti Gyűjtemény, amely a falu lakóitól, portáiról összegyűjtőtt használati tárgyakat, mezőgazdasági eszközöket mutatja be.
3. Aknatorony
Az egykori I. üzem telephelyén található az ötvenes évekből fennmaradt
aknatorony.
Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/Uránércbányászat_Magyarországon
Archív fotók: cova
KDekor
Ládatörténet
2019.07.08 23:50 A geoláda új - a helyszín mecseki uránbányászatban betöltött valódi jelentőségét jobban tükröző - nevet kapott.
2019.07.06 08:35 Ládaellenőrzés.
2018.04.01 22:57 Eltávolítottam a ládaleírásból a választékos módon csak "kéregető banner"-ként aposztrofált kódot. Szerencsére már saját forrásból is biztosítani tudom az évi legfeljebb pár százezer forintig terjedő összeget, amivel hozzájárulok a játékhoz.
(Mielőtt valami jellemes kesser szaladna az adóhatósághoz: természetesen a "kéregetés" bevétele egészen pontosan 0, azaz nulla forint volt. Nem nálam kell számolgatni a pulóvereket... :-P)
2015.01.24 A ládaoldal a
Geoláda 2015 projekt keretében frissült.
2015.01.19 A láda hagyományosként folytatja életét.
2007.09.10 A ládát adoptáltam covától, aki felé itt szeretném kifejezni köszönetemet az eredeti rejtésért és az összegyűjtött információkért.
2002.07.20
cova játékostársunk megjelentette a geoládát.
Relikviák