Röviden
A négyfülű 20 x 10 x 6 cm méretű láda az emlékmű nagyobbik sziklája alatti üregben, kövekkel takarva található. Kerülj mögé, hátul keresgélj!
Vész esetére 2,5 x 8,5 cm méretű fémlapocskán
alternatív jelszó a közeli ( ~20 m ) "Szatmár-Beregi Szilvaút" köszöntő fatábláján.
A láda Travelbug-ot
NEM fogad.
Megközelítés
Szárazföldi: Autóval az M3 autópálya, később a 41 főút javasolt Gergelyiugornyáig. Innen a Jánd - Gulács - Tivadar falvak által jelzett alsóbbrendű úton közelíthető meg a célterület. Parkoló közvetlenül az Árvízi emlékpark előtt található.
N 48° 4,033' E 22° 31,050' [GCTAET+1. Parkoló]
Vízi: Vízimádó kesserek Tiszabecstől csónakkal ereszkedhetnek le a Tiszán, mint ahogyan azt sok-sok éve teszik a Tisza Túra résztvevői is. Ez a megközelítés csak a nyári időszakban ajánlott, ekkor van ugyanis kikötésre alkalmas homokpad (tájszóval palaj) a folyó jobb partján a híd előtt, nagyjából itt:
N 48° 3,656' E 22° 31,085' [GCTAET+2. Parkoló]
Az 1947-48-as nagy tiszai árvíz
Részlet Fejér László: A szilveszteri gátszakadás c. publikációjából
"Amikor - nem egészen ötven esztendővel ezelőtt - az ország közvéleményének figyelme Szilveszter, s így Petőfi Sándor születésnapjának kapcsán a kiskőrösi szülőház felé fordult, mintha a nagy költő Tiszáról írott félelmetes sorai elevenedtek volna meg a Felső Tisza népének életében. A hirtelen jött tiszai árvíz még a határon túl átszakította a gátat és december 31-ikén, szerda hajnalban Uszka, Tiszabecs, Milota és Magosliget községeket elöntötte. A kiáradt víznek azonban nehéz volt ellenállni, fokozatosan víz alá került Tiszacsécse, Tiszakóród és Szatmárcseke alacsonyabban fekvő része.
Az akkori megyeközpontban, Mátészalkán az ifjúság a háború utáni első szilveszteri báli mulatságra készülődött, amikor a rossz hír megérkezett. A báli mulatságot némi huzavona után megtartották ugyan, de a bevétel teljes összegét már az árvízkárosultaknak ajánlották fel. Ami azonban 1947-ről 1948-ra virradóan történt, az a további napokban kiteljesedő árvízi katasztrófának csak előjátéka volt.
Az ünnepek kellős közepén gazdák és parasztok ezrei magasították a töltéseket, emeltek nyúlgátakat, vagy éppen településüket igyekeztek körgátakkal megvédeni. Az esetek túlnyomó többségében sikertelenül. Ahogy a korábban említett falvak, úgy Tivadar sem kerülhette el a sorsát. Mindaddig a víz a szovjet-oldali gátszakadás következtében a töltéseket megkerülve ömlött a magyarok nyakába, az itteni helyzetet azonban az súlyosbította, hogy a Tisza a község határában immár egy magyarországi fővédvonalat szakított át.
A látvány, ami az egykori védekezők szeme előtt lejátszódott, félelmetes lehetett. Másfél méter magas vízoszlop tört át a mentett oldalra. A töltés előterében lévő fűzfaerdőre olyan erővel zúdult a víz, hogy az egész erdő ledőlt. De a legnagyobb pusztulást mégsem ez jelentette, hanem az összedőlt házak, elvesztett jószágok és értékek. A mentés azonnal megindult. Több száz embert az utolsó pillanatban, még nedves ruhában menekítettek el. Nagy szerencse volt, hogy a háborúban elpusztított Tisza-hidat addigra helyreállították. Akit csak lehetett ezen a hídon szállítottak át a biztonságos túloldalra...
...Magyarországon az árvíznek három halálos áldozata volt. Közülük két férfit Tiszakóród határában a mentési munkálatok idején sodort el az ár. Az érintett 255 négyzetkilométernyi területen a 4500 ház több mint 20 %-a összedőlt, vagy lakhatatlanná vált. Az anyagi kár nagyságát nehezen lehet megbecsülni, különösen azért nem, mert ez a vidék az ország egyik legszegényebb területe volt, ahol a házak többsége vályogból épült."
Korabeli filmhíradó részlet:
Filmhíradók Online: Árad a Tisza Tivadarnál
Tivadar története, a Tisza folyó jelentősége
A község neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben tűnik fel, mint parókiával rendelkező hely, Dyodor és Thihedor alakokban. A XIV. században már virágzó község, melynek birtokosa a Gulácsi család. 1566-ban tatárok törtek a térségbe, mely során Tivadart elpusztították. A falu újjáéledését a Tisza folyónak köszönhette, mely évről évre nagy károkat okozott a településnek, de a jó természeti adottságok, a bő termésű dzsungel-gyümölcsösök vonzották ide a birtokosokat. Így a település viszonylag kicsiny határának 1600 és 1676 között 22 birtokosa volt. 1880-ban a Kölcsei családnak is volt itt jelentősebb birtoka.
A falu határa kiválóan alkalmas a gyümölcstermesztésre. Már a XVIII. sz. végén jól jövedelmező almáskertek vették körül, míg a Tisza kanyarulatai által keletkezett szegekben nagy mennyiségben termelték a Penyigei, vagy ahogy itt mondják a "Nem tudom" szilvát. Tivadar híres az ebből készült aszalt szilvájáról és szilvapálinkájáról.
Természeti értékei között legismertebb a hideg vizű szabad strandja, melynek vízminősége kiváló, selymes, tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak. A folyó e szakasza lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, horgászatra. Nevezetes esemény az évenként induló Nemzetközi Tisza-túra, illetve a kérészek rajzása - népiesen tiszavirágzás - amiben itt is gyönyörködhet az idelátogató. Az ártéri üdülőterület és annak környezete a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, míg Tivadar a
Szilvaút egyik állomása.
Látnivalók és rendezvények
1. Református templom -
N 48° 3,824' E 22° 30,829' [GCTAET+Református templom] 1797-ben épült műemlék jellegű épület, tornyát 1930-ban emelték. Copf stílusú berendezése a templommal egyidős, a XVIII. század végén készült el.
2. Világháborús emlékmű és Millenniumi emlékoszlop -
N 48° 3,840' E 22° 30,828' [GCTAET+Emlékmű]
3. Felső-Tisza tanösvény - 25 km hosszú kerékpáros tanösvény a Jánd-Gulács-Tivadar- Ukrán határ útvonalon
4.
Szilvavirágzás Ünnepe
Források:
Tivadar község honlapja
Duna Múzeum
Szatmár-Beregi Szilva Út Egyesület
Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend
Élményekben gazdag túrázást és jó keresést kívánunk!
Ládatörténet:
2016. júniusban az eredeti rejteket kifosztották, a láda és a logbook megsemmisült. :(
2016.08.15-én a ládát új rejtekben pótoltam.
