WAP: 8x8 cm-es fekete henger, termetes tuja belsejében, 2,5 m magasan. TB a ládába még nem tehető.
Megközelítés
1. Autóval több útvonal is választható, aszerint, hogy időnk vagy pénzünk van-e több. A magyar szakaszra mindenképpen érdemes a matricát megvenni, és aki tovább is gyorsan akar haladni, annak ezenkívül a szlovákot és a csehet is, az előbbi 5 Euró, az utóbbi 250 Korona. Ezek több helyen is beszerezhetők, legkésőbb útközben a határátkelőhelyeken.
Jól ismerve az utat, magam a kinti szakaszra nem szoktam matricát venni, részben azért is, mert a szlovák autópályaszakasz rövid, a cseh pedig csak kis részben hasznosítható, emellett útközben így több helyen is meg tudok állni. Pardubicébe érve parkolni a
N 50° 2,441' E 15° 46,338' 217 m [GCPCE+parkoló] ponton lehet
2. Tömegközlekedéssel: Naponta három vonat is megy arra, átszállás nélkül. A pályaudvartól trolival néhány megálló a városközpont, a GPS-ed segít abban, hogy hol érdemes leszálnod.
A láda
Az ajánlott parkolóból egy kis kapun
N 50° 2,438' E 15° 46,399' 217 m [GCPCE+kapu] azonnal bejutsz a parkba, ahol hamarosan a rejtekhez érsz. A ládát a park egyik termetes tujája rejti, kb. 2,5 m magasságban. Hétvégeken, szép időben nagy itt a forgalom, kérlek várd ki az alkalmas pillanatot, hogy hosszú életű legyen!
Motiváció
Nagy vihart kavart, amikor 2011. őszén meguntam a
GCUser láda Pesten való ide-oda tologatását, és kivittem Csehországba, Pardubicébe, oda, ahol 15 éves koromig éltem. Másfél hónappal később wa felvetette, mi lenne, ha kimenne érte egy nagyobb társaság? Az ötlet hamarosan valósággá vált, és ezt követően a élet fórumon egyre inkább kibontakozott az a terv, hogy az igen jól sikerült, sok más látnivalóval és geoládával megtüzdelt kétnapos túrát meg kellene ismételni, kibővített társasággal és a kómótosabb tempó kedvéért egy nappal hosszabb kinttartózkodással. Ennek az elgondolásnak szervezett formába öltése érdekében jött létre az
alábbi oldal.
A terv 2012. májusában valósággá vált, és mivel a GCUser pardubicei rejtése és maga a város is elnyerte úgy a korábbi megtalálók, mint a mostani rejtők tetszését, a ládája a GCUser "megüresedett" helyére került.
Mit mutat be a láda?
Ha egy valamennyire is tájékozott külföldit megkérdeznek arról, hogy miről nevezetes Pardubice, akkor többnyire a
lóverseny jut eszébe. Persze a csehek is tudják ezt, mégis leggyakrabban a
mézeskalács városaként emlegetik. Híres még a mindig is előkelő helyen szereplő, a hazai bajnokságot sokszor megnyerő
jégkorong csapatáról és a
Zlatá přilba (Arany sisak) néven 1929 óta megrendezett salakmotoros világversenyről.
Miután megtaláltad és körültekintően visszarejtetted a ládát, folytasd a sétát az eddigi (keleti) irányban. Hamarosan feltűnik a
Szent Bertalan templom 
N 50° 2,441' E 15° 46,338' 217 m [GCPCE+templom] kecses tornya, majd a templom kapuja előtt elhaladva a tér túloldalán álló városi színházat veszed észre. Még néhány lépés, és itt a Zöld kapu (Zelená brána),
N 50° 2,278' E 15° 46,669' 217 m [GCPCE+Zöld kapu]a város jellegzetes szimbóluma, ez választja el egymástól a város újabb (múlt századi) és régebbi (középkori) részét. Amellett, hogy műemlék, újabban ún.
"Video mapping" események színhelye.
A kapu előtt megállva tekintsd meg a felette látható jelenetet, amelyen pardubicei Ješek, a pernšteiniek zsoldosa egy vesztett csatát követően menekül Milánóból. A városvédők által leeresztett kapurács dárdaszerű végei a lovas mögött csattannak, levágva a ló hátsó felét, amely így is hősiesen viszi tovább lovasát. E történet nyomán született a város címere, amely a kapu előtti kövezeten látható.
Mielőtt áthaladnál a kapun, annak jobboldalán egy, a bécsi kávézókra emlékeztető kedves helyet találsz. Ha éppen kedved van egy kávéra, érdemes betérni, nagyon hangulatos (4. kép). A kapun áthaladva a Perštýni térre
N 50° 2,309' E 15° 46,726' 217 m [GCPCE+óváros] jutsz, amely egyik oldalát változatos színekben pompázó házak övezik, a szemközti oldalt a városháza épülete uralja, amely ablakait nyártól őszig futómuskátlik tucatjai díszítik (8. kép).
A tér bal hátsó sarkából vezet az út a vár
N 50° 2,461' E 15° 46,597' 225 m [GCPCE+vár] felé, amely kívülről igen szép, termei a Keletcseh galériának, a Keletcseh múzeumnak, illetve különféle időszakos kiállításoknak adnak helyet.
A vártól visszafelé, a kapun áthaladva rögtön kanyarodj le jobbra a parkba, ahol jobbról a várfal, balról festői hazacskák kísérik utadat vissza a rejtek, majd a parkoló felé.
Egyéb érdekességek és látnivalók
Pardubicét szeli át Csehország legnagyobb folyója, a Labe (Elba), amely itt fordul addigi észak-déli irányából nyugatra. Korábban a város csak az Elba bal partján terült el, mostanra szinte azonos területet foglalnak el a jobb parton lévő lakónegyedek. Az Elba
Hradec Králové (Königraetz) és Pardubice közötti kacskaringós szakaszát az idők folyamán levágták, az így keletkezett holtág
N 50° 3,518' E 15° 47,221' 218 m [GCPCE+holtág] azonban a mai napig létezik, telente, amikor befagytak, gyakran jártunk ide hokizni. A városon belül torkolik az Elbába délről, a Cseh-Morva fennsíkről érkező Chrudimka folyó
N 50° 2,661' E 15° 46,633' 218 m [GCPCE+Chrudimka torkolata]. Az Elba övezete Csehország egyetlen sík vidéke, ezért a növénytermesztés nagy része ehhez kapcsolódik, a fennsíkokon jobbára csak a burgonya, a cukorrépa és az árpa terem meg.
A város körüli sík vidék kiválóan alkalmas kerékpártúrákra, számos kerékpárút már kiépült, és újabbak vannak kialakulóban. Érdekes és szép látvány a Pardubicétől 7 kilométerre északra fekvő, és a tájból magasan kiemelkedő
Kunětická hora N 50° 4,801' E 15° 48,773' 293 m [GCPCE+Kunyeticei hegy], amelyen álló várat a svédek a 14. században leromboltak, de mára ismét régi szépségében pompázik (14. kép).
Aki eljut Pardubicéig, semmiképpen se hagyja ki a kb. 50 km-re nyugatra fekvő Kutná Hora-t, ahol egy csodálatos katedrális található, valamint a Sedlec nevű városrészben a Csontkápolnát, így levadászhatja a
GCSONT ládát is!
Epilógus
Pardubicében töltöttem gyermekkoromat, életem első, legszebb és felejthetetlen 15 évét, ha valami, akkor ez valóban egy user hona. Ebben a városban nőttem fel, itt jártam ki a kerülőeke feltalálóiról, a Veverka unokatestvérekről elnevezett kilencéves cseh általános iskolát, itt éltem át az első szerelem gyötrelmeit, szóval itt eresztettem gyökereket.
A Magyarországra való hazatelepülést (szüleim magyarok) igen fájdalmasan éltem meg. Aki már megpróbált többéves fát átültetni, az tudja, hogy ezt a fa nem minden esetben éli túl, mivel hajszálgyökerei százával szakadnak el, és ha a fa az új helyen mégiscsak megkapaszkodik, hosszú időbe telik, amíg újra magára talál. Nekem szerencsém volt, túléltem, magyarul írni és olvasni viszonylag hamar megtanultam, de álmaim több évtized elteltével is gyakorta cseh környezetben játszódtak, régi hazámba visszatérve pillanatok alatt hajdani "anyanyelvemen" gondolkodom.
Sok év után újra végigjárva a várost csak csodálkoztam, mennyire megszépült. A láda most a házunkkal szembeni gyönyörű parkban található, a parkba való lejárattól nem messze, a 4. emeleti lakásunktól alig 100 méterre.
Forrás: Saját kútfő
A ládát 2023 márciusában átvettem az eredeti rejtőjétől, Pepétől, viszont a ládaoldalon nem változtattam, így minden, amit magáról írt, rá vonatkozik. Köszönöm szépen Pepének, hogy ilyen sokáig gondozta a rejtést.
