NET:Kérlek, vigyázz a ládára! Sajnos sokadik pótlásunk már...
Jelenlegi láda a pontos koordinátán 10x10x5cm-es dobozka, meg fogod könnyen találni.
A jelszó Királytelki csata hősi halottai emlékére táblán is olvasható! Nyolcadik név egybeírva (csak a név) Ha sokan vannak a környéken használd inkább az alternatívat!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
NYÍRTELEK
A megyeszékhely vonzáskörzetében helyezkedik el, attól északnyugatra, a Nyugati-, vagy Löszös-Nyírség kistáj részeként.
• Elérhetőség vasúton: Vasútállomással rendelkezik a Szerencs-Nyíregyháza- és az Ohat-Pusztakócs-Nyíregyháza-vasútvonal közös szakaszán.
• Elérhetőség közúton: A 38-as főút átszeli a települést.
KIRÁLYTELKI CSATA
Az orosz vezetés eredeti tervei alapján Iván Petrov hadseregtábornok által irányított 4. Ukrán Front foglalta volna el a Kárpátokon áttörve Magyarországot. A céljuk az volt, hogy utat törjenek Budapest irányába. A magyar-német csapatok szilárd ellenállásának következtében az orosz oldalon nagy veszteségek voltak, a támadásokat felfüggesztették. Románia elárulva németekkel kötött szövetséget, átállt. A 2. Ukrán Front előtt út nyílott Erdélyen keresztül a Duna-medencébe. A csapatok vezetését így Malinovszkijra bízták. E célból a 2. Ukrán Front csapatait még 1944 szeptemberében feltöltötték harci eszközökkel és katonákkal (40 lövészhadosztály, 3 harckocsi-,2 gépesített és 2 lovas hadtest állományában 750 páncélos, valamint 10 ezer löveg és aknavető). Ehhez jött még 17 román hadosztály is. E seregtestek az 1944. szeptember 12-ei szovjet-román fegyverszüneti szerződés értelmében kötelesek voltak Erdély elfoglalása után is tovább harcolni -a Vörös Hadsereg alárendeltségében a német és a magyar hadsereg ellen. Október 6.-án Malinovszkij Arad és Temesvár térségéből megindította a döntő támadást a nagy tömegben bevetett T-34-es páncélosok nyomására áttörték a 3 magyar hadsereg arcvonalát, a magyar és a német erők visszavonultak. Október 9.-én Malinovszkij főerői Nagyváradtól nyugatra széles fronton Debrecen irányában törtek előre. A marsall Nyíregyháza, illetve Csap felé igyekezett. Szándéka az volt, hogy gyorsan mozgó seregtesteivel, a páncélos és lovashadosztályokkal a Keleti-Kárpátokban még kitartó magyar és német csapatok előtt elvágja a Tiszához való visszavonulás lehetőségét. H a ez sikerül, akkor a német és a magyar csapatok a 2 Ukrán Front és a 4 Ukrán Front harapófogójába kerültek volna. Friessner vezérezredes - felismerve a veszélyt - Hitler parancsait figyelmen kívül hagyta, elrendelte a Kárpátok keleti részében még kitartó 8 német hadsereg Tiszához való visszavonulását és ellentámadást kezdeményezett Debrecentől nyugatra. A német páncélos hadosztályok offenzívája meglepte az oroszokat így Malinovszkij előrenyomulása Nyíregyháza felé megtorpant. Október 10.-e és 22-e között Debrecen előtt több szakaszban hatalmas páncéloscsata bontakozott ki, amelyben mindkét fél részéről több száz harckocsi illetve rohamlöveg vett részt. A debreceni csata következményeként sikerült az oroszokat távol tartani a Felső-Tiszától. Friessner vezérezredes elrendelte az Erdélyben harcoló Wöhler seregcsoport visszavonulását. Ide tartozott a 2 magyar hadsereg és a 8 német hadsereg is. A német-magyar erők visszavonulásával párhuzamosan a szovjet 40., 27. és a román 4. hadsereg megkezdte az előrenyomulást. A 6 német hadsereg Debrecentől északra szorult csapatai heves ellenállással magukra vonták és lekötötték az orosz lovas gépesített seregtestek egy részét azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy főerői 21-én éjszaka birtokba vegyék Nyíregyházát. A súlyos helyzet miatt a 16. debreceni felderítő osztályt kivonták a 16. hadosztály kötelékéből és Vásárosnaményon keresztül Kisvárda térségébe irányították. Itt vették fel a harci érintkezést az orosz élekkel, egyben az Erdélyből visszavonuló egységekkel. Október 23-28 között kemény küzdelem folyt Nyíregyháza térségében. Ennek során az oroszok 26-án éjszaka feladták Nyíregyházát és igyekeztek kitörni a bekerítésből. Október 27-én reggel kerül sor harci érintkezésre Királytelek-Alsósóskút területén beásott orosz erőkkel, mely lövegekkel, nehézfegyverekkel igen meg volt erősítve. A csatába később bekapcsolódott az egész felderítőosztály. Kemény küzdelem után az oroszok másnap visszavonultak. Azonban ez komoly veszteséggel járt: 10 hősi halott, igen sok sebesült volt magyar oldalon. A halottakat a Királytelki központi temetőbe temették el. A felderítőosztály minden egysége a legnagyobb bátorsággal, elszántsággal harcolt, mert hittek abban, hogy az oroszokat Debrecenig visszaszoríthatják. A hősi és bátor magatartásért számos katonát kitüntetésre terjesztettek fel. Királyteleknél folytatott harcokkal és Nyíregyháza visszafoglalásával sikerült mindegy 150 000 embert visszavonni a Tisza mögé. Így az oroszok bekerítő akcióját megakadályozták. Nyírteleken hőseink részére 1984. október 27-re emlékmű és fejfák készültek, mind a tíz hősi halott sírját kereszt és márványtábla jelöli nevük és rendfokozatuk feltüntetésével. 1992. október 30-án került vissza nyugatról a csapatzászló és a kürt, ami a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, napjainkban is látható.
A Képviselő testület 46/1997. határozata alapján a dózsaszőlői temetőt hősi temetővé nyilvánították, tisztelegve ezzel az őseink bátorsága és önfeláldozó hazaszeretete előtt.
HONVÉDELMI EMLÉKPARK
Bár az első írásos emlék már 1213-ban említi a települést, Nyírtelek legújabb kori történelmében három évszám a meghatározó: 1952-ben lett önálló község, 1971-ben nagyközség, 2005-ben pedig város.
A honvédséget 1953-ban telepítették Nyírtelekre, s azóta meghatározó szerepet is játszott a fegyveres testület a település életében.
Az önkormányzat úgy döntött, hogy a helyi honvédségi alakulatnak emléket állítanak egy park kialakításával, amelynek középpontjában egy VEGA-típusú rakéta látható, amelyet az Arzenal Zrt. ajándékozott a városnak.
A rakéta az átutazók körében is népszerű, egyre többen állnak meg fényképeket készíteni.
A honvédelmi emlékpark ugyanakkor felidézi a nyírteleki csatát is, amely 1944. október 27-én és 28-án volt a településen.
Legutóbbi rejtői ládakarbantartás: 2018.06.23
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Tankcsata emlékhely rakétákkal. Nem gondoltam volna hogy ilyen léptékű egy légvédelmi rakéta. Érdekes. Aki meglátogatja a ládát, ajánlom keresse fel vele szemben a fagyizót. 2023-ban 250 Ft-ért óriás gombóc, óriási választékkal. Szuper hely. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
61 kilométeres tekergés Nyíregyháza környékén eleketromos MTB-vel.
Nem kockáztattam, hogy valaki észrevesz a ládakeresés közben, ezért inkább az emlékműről olvastam le a jelszót. Az emlékhely Nyíregyházáról kerékpárúton megközelíthető, a mai nap utolsó találata.
Érdekes volt a csata történetét végigolvasni.