A Rák-tava Nagygalambfalvától északra 2 km-re, egy fennsíkon található, amely védett területnek van nyilvánítva. A tó az Áj (Zavaros) patak jobb oldali vízgyűjtő medencéjében terül el. A patak a Nagyküküllőbe torkollik. A tavat nyugaton a Kerekmező (470 m), északnyugaton a Szekérvár-teteje (788 m), északon a Hevedertető (841 m), távolabb a Rez-tető (932 m), keleten a Sínai-domb határolja.
Orbán Balázs így ír a tóról, főművében a "Székelyföld leírásában": "Nagy-Galambfalva közelében, a Küküllő színvonala fölött 8-900 lábnyi (hozzávetőleges) magasságban egy terjedelmes fennlapály terül el, ezen egy tengerszemnek tartott, - s a néptől feneketlennek hitt - tó van, melyet Rák tavá-nak hívnak. Alakja hosszúkás négyszög, kiterjedése egy holdnyi lehet. Midőn mi meglátogattuk, csak két tükrében volt víz, de annyira mély, hogy 7-8 öles rúddal fenekét nem érhettük. Mérnökök mellett dolgozott egyének biztosítottak, hogy egy 70 öles mérő lánczczal se érhették el azt. E tóban sok vérszipó terem, mellyel kereskedést űznek.
A tavon náddal, buja tenyészetű vízi növényekkel benőtt úszó szigetecskék vannak, gémek és vadruczáknak kedvencz költőhelyei; e szigetkék a víz felett lebegnek, s a szél lendületére ide oda úszkálnak. Semmi látható forrása és kifolyása nem lévén, ezen tó ily magasságban kétségtelenül igen érdekes természeti tünemény, főként az innen feltáruló szép kilátás kétszeres érdeket köt hozzá."
Földtani szempontból a tó területe neogén kori üledékes kőzetből, szarmata kori agyagos márgákból és homokkövekből áll. Ezek kedveznek és kedveztek a fölcsuszamlásoknak. A tó ezeknek a mozgásoknak a következtében keletkezett a jégkorszak vége felé. A környéki domboldalak többszöri beomlásából kialakult földtorlasz meggátolta, hogy a víz kifolyjon a völgyből, így a terület feltöltődött. Idővel a földtorlaszokat megtámadta az erózió, emiatt ezek feldarabolódtak és a víz egy része elfolyt.
A tó méretei
A Rák-tava, azaz a természetes torlasz-tó 590-600 m magasságban terül el. A medence kerülete 800 m, hossza 250 m, szélessége pedig 150 m. A tó területe 28.000 m (3 hektár), a hozzátartozó területekkel együtt 10 hektár. A Nemzeti Területrendezési terv alapján az 5/2000-es számú törvény ezt a tíz hektárnyi területet védettnek nyilvánította. A tó mélysége váltakozó: a víztükör alatt 4-7 m, a nádas alatt, pedig 3-4 m. A tó fenekén az iszapréteg kénhidrogént tartalmaz.
A tó élővilága
A növényvilága sajátos: a tó környékén cserjék, vadkörte fa, erdei iszlag található. A szélét törékeny fűz (Salix fragilis), hamvas fűz (Salis cinerea), mézgás éger (Alnus glutinosa), mocsári pajzsika (Driopreis thelypteris), nád (Phragmites communis), gyékény, sásfélék (Carex), mocsári gólyahír (Cathea palustris) díszíti. Megtalálható itt még a páfrány, vidrafű, mézgás éger, békalencse, csalán, teleki virág, tőzegmoha, baracklevelű keserűfű, gyékény, subás farkasfog, kökény, vérontófű, vízi peszérce, kecskerágó, hamvas szeder, galaj, fekete nadálytő, fagyal, galagonya, éles sás.
A tó szélén virít még közönséges rence (Utricularia vulgaris), a vidrafű és a tőzegmoha (Sphagnum, Hypnum). A rence apró vízi rovarokkal, rákocskákkal, szúnyoglárvákkal táplálkozik. Az apró zsákmányokat a növény a rovarfogó tömlőcske segítségével ejti fogságba. A tömlőben felgyűlt folyadékban megfulladnak a rovarok és az ott elszaporodó fehérje-bontó baktériumok szétbontják őket és az oldatba kerülő N-tartalmú vegyületeket a tömlők falának vékony falu sejtjei felszívják. A növény gyökértelen, szára 30-200 cm hosszú, leveleivel együtt 3-8cm széles. A rence virágai vöröses-barna színűek, 10-30 cm-re a víz felszíne fölé emelkedő szárakon helyezkednek el laza fürtökben. Virágzási ideje júniustól szeptemberig végéig tart.
Érdekességképpen megemlíteném a jégkorszakbeli maradvány-növényt a fürtös lizinkát (Lysimachia thyrsiflora), amely szintén megtalálható a tó növényvilágában. A fürtös lizinka felálló szárú, 30-60 cm magas évelő növény. Keresztben átellenes leveleinek széle gyakran hullámos, méretük felfelé haladva fokozatosan csökken. A szár tövénél többnyire csak kis pikkelylevelek találhatók. Virágai sárga színű fürtös virágok, májustól júniusig nyílnak. A növények gyökereiből és száraiból kisebb úszó szigetek alakultak ki. A Rák-tava nagyon előrehaladott elmocsarasodási szakaszban van, területét szinte teljes mértékben beborítja a mocsári növényzet.
Állatvilágát főképpen madarak alkotják, mivel a tó pihenőhelyként szolgál nekik. Itt megtalálható a szürke gém (Ardea cinerea), tőkés réce (Anas platyrchnchos), a bíbic (Vanellus vanellus), szárcsa (Fulivica atra), egerészölyv, erdei pinty, barna réti héja, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, tövisszúró gébics, vörös vércse.
A tóban sok pióca, vízisikló és kárász él. Továbbá még láthatunk itt tavi- és kecskebékát, illetve tarajos gőtét. A tó közelében találkozhatunk még néhány emlőssel is, a mezei nyúllal, őzzel, rókával.
A megmaradt tó felülete egyre csökken és a növényzet egyre nagyobb felületet foglal el. Jelenleg két víztükör figyelhető meg a tó közepén, amelyekből az egyik teljesen elzsombékosodott. A megmaradt vízfelület a csapadékvízből pótolja a vízveszteségeket, amely azonban nagy talajt is bemos, így a tó fenekén 2 m vastag iszapréteg halmozódott fel. A tó feltöltődésének megállítása és természeti értékeinek megóvása nagyon fontos, annak érdekébe, hogy az eljövendő generációk is tanulmányozhassák és megcsodálhassák élővilágát, és részesülhessenek abban a gyönyörben, aminek mi is és őseink is részesei voltunk.
Szép hely, megéri a ládát.
A növényzet már sajnos benövi a tavat. Sokkal nagyobb baj ennél, hogy a hely nincsen karbantartva, a palló már járhatatlanra korhadt, törött.
Ötnapos székelyföldi kirándulás Zsuzsival. 2008 nyarán jártam utoljára Székelyudvarhelyen dc3 és Fűkocka barátaimmal. Ez - akárhogy is nézem - 9 éve volt. Ezt a szégyenletes mulasztást iparkodtam helyrehozni egy jó kis ládavadászattal.
Székelyderzs után úgy ítéltük meg, hogy a Rák tava még bőven belefér a mai programba. Az ajánlott parkolóból sétáltunk a kilátóhoz. Sajnos a tóból nem sokat látni, a környék szép. A kilátóban, a felső szinten lódarázsfészek van! Nagyon vigyázzatok! Inkább kerüljétek el a kilátót, mert ezek (élet)veszélyes rovarok! Köszönöm a rejtést, a jó leírás miatt azonnal meglett.
Megtaláltam Andival és a fiatalabb gyerekekkel, Gerivel, Julcsival és Matyival.
Az odavezető úton egy kicsit tévelyegtünk, mert megörülve az aszfaltútnak továbbmentünk rajta, míg el nem fogyott az út, aztán jött egy tehéncsorda, majd öt kuvasz, végül egy meredély szélén tértünk jobb belátásra és fordultunk vissza az autóval. Ilyet sem pipáltam, hogy egy ilyen út vezet egy itatóhoz.
Szóval jó helyen letérve az aszfaltútról, probléma nélkül sikerült elérni a parkolót, onnan meg nincs túl messzi a kilátó a tavakkal. Nekünk minden nagyon tetszett, de sajnos kezd minden az enyészetté válni, elsősorban a kiépített ösvény a mocsáron át, de a kilátó is már kezd korhadni. Nagyon szépek és vadregényesek ezek a kis tavak.
Kerékpárral érkeztünk Székelyudvarhelyről, a kilátóból széttekintve nekiláttam a láda felkutatásának. Hamar sikerrel jártam, jó a rejtés, köszönöm a lehetőséget!
Székelyföldi túrázgatásaink hetedik napján a Rák tavát és a Sükői kilátót tűztük ki célul.
Tűző napsütésben,fülledt melegben gyalogoltunk fel a Rák tavához. A kilátás valóban szép a kilátóból,a tóból már csak nádas látszik.
Némi nézelődés és keresés-kutatás után továbbmentünk a Sükői kilátó irányába.
A ládát sajnos mi sem találtuk,ezért -jobb híján- a képek alapján kérném a találat elfogadását... :)
Búcsúzás Székelyföldtől.
Az utolsó útszakaszhoz már nem kell magasabb autó, új utat építettek, a végén jókora parkolóval. Onnan induljatok a ládához és a kilátóhoz, még ha kissé nehéz is elsőre belőni az ösvényt (az openmaps-en látható utat a lejjebbi kanyarból pedig ne keressétek).
N 46° 16,455' E 25° 8,011' 437 m [GCRAKT+1.letérő]
N 46° 17,378' E 25° 8,100' 437 m [GCRAKT+Parkoló]
