Elhelyezés időpontja: 2008.01.23 13:00
Megjelenés időpontja: 2002.06.27 00:00
Utolsó lényeges változás: 2023.07.01 23:01
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: TyuTyu, adoptálta: Blue Mali, Piroskaa1, Pötyike
Ládagazda: Blue Mali Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 504 + 4 sikertelen + 44 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A láda
Rejtek 180 cm magasan van, keresd a fadobozt, benne a kerek ládával!
A Leányfalu és Pócsmegyer közötti szigeten van, alacsony vízállásnál a Szentendrei-szigetről száraz lábbal be lehet menni.
A hely maga egy ártéri erdő, vízállástól függően állóvizes-mocsaras, vagy teljesen folyóvizes. A sziget nyáron vízitúrázók kedvelt kiszállóhelye, a tűzrakó helyek jól láthatók. Kérlek készülj fel arra, hogy nem éred el a ládát szárazon, viszont így jelszónélkülit nem tudok elfogadni! Köszönöm!
A láda most Pócsmegyertől délre, egy szigeten található. A szigetet jelöli a legtöbb térkép, a nevét sehol sem találtam. Kajakos koromban Leányfalu-szigetnek hívtuk. Átlagos vízállásnál a Szentendrei-szigetről a sziget északi felén levő gázlónál száraz (sáros) lábbal megközelíthető.
Kacsa-sziget
A Szentendrei-Dunán fekvő, mára feliszapolódott Kacsa-sziget mellékágában alacsony vízálláskor teknősbéka-szerű zátonyok bukkannak elő. Sokfelé megfordultam már a Duna mentén, de ilyen felszínformákat sehol máshol nem találtam. Mintha a vízáramlástól többnyire elzárt mellékágban kicsiben leképződnének a régi Nagy-Duna meder zátonyai. Itt azonban már régóta nem beszélhetünk stabil mederről. Csak idő kérdése és a Kacsa-sziget mellékága beerdősül és teljesen eltűnik.
A Pócsmegyer melletti-szigetről már volt szó a Linda-sorozat kapcsán. Abban a bejegyzésben még egy 2005-ös légi fotó szerepelt, egységes arculatú mellékággal. 2012-ben, az új google felvételen azonban már drasztikus az átalakulás jelentkezik az északi mederrészben. A víz alól előtűnő buckák szinte sivatagi formakincsre emlékeztetnek.
A rejtélyes felszínformák mellett még számtalan érdekességet rejt a Kacsa-sziget környezete. Megfigyelhető például az ártéri szukcesszió valamennyi fázisa. A lassan kizöldülő zátonyok mellett vannak itt egykori mederszakaszok, ahol a keserűfüvek már hosszú távra terveznek.
A déli, nyíltabb meder felé átmenetet képeznek a bokorfüzes társulások fiatal fűzfái. Lassan, de biztosan, évről-évre szűkítik a megmaradt vízfelszínt. A Kacsa-szigeten pedig fűz-nyár ligeterdők alkotják az ártéri erdő fő tömegét. Sűrű, áthatolhatatlan aljnövényzet nehezíti meg benne a közlekedést. A feliszapolódásnak fő okát, a mellékágelzáró gátat nem találtam meg. Talán nem is volt, és mindez csupán természetes folyamat lenne?
A megmaradt mellékág első ránézésre is könnyedén osztható két különböző szakaszra. Míg az északiban ott találjuk a különös zátonyokat, addig a déli egybefüggő vízfelület, a parton horgászokra utaló nyomokkal. Feltehetően ők a legjobb ismerői annak, hogy mi zajlott itt le az elmúlt évtizedekben, hogyan lett a szigetből először félsziget, azután egy csöppnyi holtág.
A déli szakaszt további két ágra osztja egy mederközépi - már beerdősült - zátony. Alábbi képen látható a kisebb vízfelszín. Amely inkább már tó, mint Duna-ág. Dagonyázásra viszont kiválóan alkalmas. Ennek már nincsen lefolyása a Nagy-Duna felé, csupán egy keskeny feliszapolódott csatornán keresztül tartja a kapcsolatot a szélesebbik ággal.
A Kacsa-sziget déli mellékága egy sudár fűzfaerdőben veszik el. Mindössze egy méternyi széles és fél méter mély árkocska vezeti ki az embert a Szentendrei-Dunához és a szemközt, Leányfalu fölött magasodó hegyekhez. Ez az árkocska azt jelzi, hogy a nagyobb árvizek azért még rendszeresen átöblítik a holtágat, fenntartva magának ezt a fák között megbúvó medret. Feltehetően ezek a gyors áradások felelősek a sok apró zátony kialakulásáért.
Mindössze egyetlen emberi létesítmény található a Kacsa-szigeten, a Pócsmegyer II. vízbázis 3. számú kútja. A kilátónak is beillő épületet ellátták jég elleni védelemmel, sőt ember ellenivel is, ugyanis egyik lépcsője befalazott kapuhoz vezet. A tetejéről sem lehet szétnézni, bejáratát lelakatolták. Hiába, szigorúan védett vízbázison járunk, ahonnan fél Budapest ivóvize származik. Végül búcsúzzunk ettől a szép tájtól Gyulai Pál versével, aki feltehetően a szépirodalom művelői közül egyedüliként örökítette meg a Kacsa-szigetet, 1881-es versében.
Vers
A Duna halk hullámmorajja
Kifáradt lelkem' hívja, csalja:
Odább, odább egy zöld sziget,
Egy kis falu, dombos liget.
Fogadj be, völgy, diófák árnya,
Mint fészken a madár védszárnya!
Jó pihenő, jó sirnak is,
Legyen, ha kell, hát annak is.
Ringasson el a méla hullám;
Zengjen madár az agg diófán,
Takarjon virágos halom,
Lengjen körűl lágy fuvalom!
Megvan, köszönöm!
Igazi télre való láda sztem. Több száz méteren térdig érő csalánban kellet haladnom, a térképen szereplő ösvény nem létezik. Mi lesz itt nyáron? Akkor még a szúnyogokal is meg kell küzdeni :-) Nem baj, ez egy ilyen rejtés :-)
A 180-as magasság már csak 60 talán? A rejtekhordozó fa kidőlt.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Már voltam a láda közelében, de akkor megközelíthetetlen volt. Most nagyon alacsony a vízállás, a töltésről lementem a Dunához, és a Duna felől közelítettem. Az asztal és a padok még megvannak, rozogák. A láda rögtön meglett. Még csodáltam a vizet és a hegyeket, amíg el nem indult a rév.
A visegrádi 1es kerékpár kör teljesítése során összesen 32 km tekerve, jól elfáradva...THX!
Mivel a Duna alacsonyan volt így belevágtam a csalánosba
[Geoládák v4.0.3]
Szerencsére a sár egészen kemény már. Szép a kilátás a Dunára és a túlpartra. Viszont a telefonom GPS-e továbbra sem működik, eért a rejtő segítségét kértem. Köszönöm.
Sajnos nem volt a helyén a láda sátorozok jelezték hogy pont előttünk is keresték de nem találtak ők sem. Jeleztem a rejtőnek, el küldte a jelszót. Amúgy szép helyen lenne. [Geoládák v3.12.6]
Gyönyörű innen a Vörös-kő és a Kacsa-sziget is érdekes. Az alacsony vízállás miatt most könnyen megközelíthető volt. Sajnos ott sátraztak és a kutyájuk nem engedte, hogy én keresgéljek. Néztem a kalodán, és az asztal körül, de nem leltem. Fotók alapján, rejtői segítséggel van meg.
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A sátorozók sátra előtt volt,miután fél óráig kerestem. Úgyhogy mivel nem tudom,hogy hol volt eredetileg,remélhetőleg visszateszik oda,ahonnan elvették.[Geoládák v3.12.10]
A sas leszállt, a sas leszállt! Köszönöm a munkádat! Imádom az ilyen vízparti ládákat.
a pad alján van egy régi láda maradvány, helytelen jelszóval. [Geoládák v3.12.7]
Az aszály miatt komppal érkezve, száraz lábbal jutottam be a szigetre.
Ezt a cikket érdemes lenne a ládaoldalra beemelni. https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/12/haldoklo-kacsa.html
Innen másolom:
Két fő tényezőről beszélhetünk a Kacsa-sziget enyészetével kapcsolatban, úgymint:
A vízmű által a szigetcsúcsra felépített kút, valamint a hozzá tartozó, kőszórással fedett csővezeték (amit építhettek volna mondjuk két méterrel mélyebbre is)
Az ipari és folyószabályozási célú mederkotrások (ami 1970 óta legkevesebb 4 millió köbméter anyag kitermelésével járt)
A mai napon a helyszínen jártunk walkyval, sajnos a ládát nem találtuk. Az autóhoz visszafelé láttunk 2 őzet, megérte a séta :) Kérném a kép alapján az elfogadást! Köszi előre is :) [Geoládák v3.12.5]
30 km-es SUP túra keretében látogattam meg a helyet.
Jó kis nyugis hely, kellemes pihenésre és kempingezése.
Mivel a láda beteg volt, ezért egyeztettem a rejtővel és pótoltam (nem az eredeti helyére). Az új (vagy ideiglenes) ládát az asztalhoz közeli egyik fán találjátok, derékmagasságban.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.9.6]
Egy hatnapos Duna-túra keretében megkeresett láda.
Dunasziget - Ercsi között, kb 220 folyamkilométert tettünk meg kenuval. 20 Dunaparti ládát kerestünk meg közben.
Végre egy olyan kivételes helyszín, ahol nem a nyakig érő csalánosban kell a ládát keresni, ezer szúnyog vendégszeretetét élvezve...
A hír viszont igaz, sajnos a láda tényleg nincs meg.
Ezért jelszó nélküli megtalálást szeretnénk kérni!
Köszönjük a rejtést, és, hogy megmutattad ezt a helyet!
Megtaláltuk, köszönjük. Csak a kupakfedelet találtuk meg, ráadásul éppen egy nagyobb társaság is főzött az asztalnál. Rejtői segítségre is szükség volt, amit, nagyon köszönünk, de még igy sem tudtam most logolni [Geoládák v3.10.5] mert valamit félreérthettem. Kérném szépen találatnak elfogadni a képek alapján. Köszönöm.
Igazából a mai tekerés alkalmával ez a pont volt a cél... Reméltem, hogy most biciklivel megközelíthető a helyszín. A leírás alapján sikerült is egy kis bozótharc árán megtalálni... A 3-as számú kút egész jó irányadónak bizonyult... :) A vízállás elég alacsony volt, ezért talán most még jobban látszik, hogy lesz egy szigetből a szárazföld része. A holtágban csak tényleg itt-ott volt egy kis víz...
Talán egyszer jó lenne kenuval vagy kajakkal is kikötni itt nyáron... :)
A geoládának sajnos már csak a teteje van meg, amiről már olyan egyszerű leolvasni a jelszót. Bár elsőre eltaláltam... :)
Ezután már csak egy kompozás volt és már tekertem is haza... :)
Köszi a rejtést!
A javasolt parkolónál álltam meg, onnan a gáton majd letérve az ártérben sétáltam el a ládához. Az alacsony vízállás miatt (Vácon 19 cm), könnyű dolgom volt, a mederben remekül tudtam haladni. A doboz nincs meg, szerencsére a tetejére írt jelszót le tudtam olvasni a pad aljáról. Szeretnék ide eljönni majd vízitúrán is, remek pihenőhely.
6 napig nyaraltunk Kisorosziban, 4 családdal együtt. Reggelenként volt időm a környék ládáit szedegetni. Kedden még a spiccen is tudtunk fürödni.
Ide sajnos csak csütörtökön jtottam el, de ekkorra már 3 méterrel emelkedett a vízszint. Sajnos 150 méternél közelebb nem tudtam kerülni a ládához az áradás miatt. Csatolok képeket is.
Nagyon köszönöm a Rejtő hozzáállását, és segítségét a megtalálás bejelentéséhez.
A ládát közelítve jöttem rá, hogy nem tudok eljutni a magas vízállás miatt. Több lehetséges utvonalon is próbálkoztam de minden víz alatt van. Képek alapján szeretném kérni az elfogadást, vagy valamikor visszajövök egy aszályosabb időbe. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Február elsején csodaszép napsütéses idő és +15 fok? Ilyen csak a mesében van! :-) ...meg 2020-ban...
Ki is használtuk ezt Pupuval és a Határcsárda mellett, a révnél vízre bocsátottuk "léghajóinkat", ő egy Gumotex Twist-et, jómagam pedig a "deszkát" választottam mai eszköznek. Gyors, begyakorlott előkészületek után pikk-pakk a vízen voltak a hajók és el is indultunk felfelé. A Tahi-hídig csak egy helyen álltunk meg némi energiapótlásra és a tavaszias idő élvezete miatt. A híd fölött kikötöttünk a sziget felőli oldalon és gyönyörködtünk a tájban, a fényekben és a Duna kristálytiszta vizében. Onnan szépen visszafordultunk és pofaszélben ereszkedtünk a Dunán. A szél végig hozta a Duna jellegzetes illatát, amit imádok. Úgy éreztem magam a napfényben, mint aki töltőn van. Elhaladtunk a GCBlue láda mellett is, de nem itt, hanem egy nagyon hasonló asztalnál (pihenőhelynél) kötöttünk ki picit délebbre. Az is hangulatos hely. Onnan már nem sok volt a célig, picit bántam is, hogy vége, de azért így is összejött 15 kilométer... Sose rosszabb napot!
A GCWALK és a GCSPAR után levezetésképpen felkerestük Lacival a ládát. Szerencsés, aki valamilyen vízi járművel tudja megközelíteni a ládát, mert most egy igazi dzsungelharcot vívtunk a levágott és talponálló száraz nádak sűrűjében, a mellig érő csalánon keresztül, a vizenyős süppedős talajon átvergődve és a szúnyoginváziót elviselve jutottunk a ládáig. Meglepetésünkre a pihenőhelyen három sátor volt felállítva, az asztal vacsorához előkészítve és egy kedves idős házaspár már azzal fogadott bennünket, hogy tudjuk ám hol a láda. Ők rendszeresen itt táboroznak le egy-egy hétvégén. A szúnyogok miatt egy gyors logolás után igyekeztünk a helyszínt elhagyni. Emlékezetes találat marad, köszönet a rejtésért.
Parkolás a megadott koordinátán. Kellemes séta a gáton, majd az erdőben. GCFAOR homoki kalandozás után. 145 méterre lehettem a padtól, távcsővel láttam is, mikor jött a nagy víz. Sehova tovább, irány vissza a kitaposott utakon, de egyre csak távolodtam. Ekkor hívtam telefonom a rejtőt, de nem jött össze a kapcsolat. Szigeten befejeztük a ládázást, irány Visegrád. Holnap lesz a Szent György Lovagrend ünnepsége. Kérek egy okét a leírás és a képek alapján. Köszi szépen a lehetőséget.
Geoszilveszterrel egybekötött szigeti ládavadászatunk utolsó állomása volt. Bár jócskán küzdöttunk a sárral a Kacsa-szigeten, de sikerrel jártunk! Jó volt közben kismaczuékkal beszélgetni! Köszönjük!
2004 szeptemberében találtam meg ezt a ládát, de akkor is csak a tartalék jelszót. Anno teljesen máshol volt a doboz, így ez a mai rejtés számomra gyakorlatilag egy teljesen másik láda. Bár az alacsony Duna miatt szinte biztos, hogy jelenleg félsziget és nem sziget, ma - ebben a húsz fokos időben - a vizi megközelítést választottam. Valójában ma délután mindenképpen evezni akartam menni, mégpedig a nagy kedvencre, a Dunára. A leányfalusi strand fölött szálltam vízre a SUP deszkán és lecsorogtam a szentendrei Postás-strandig. Szép volt, élvezet volt, jó volt szagolni a Duna jellegzetes illatát, nézni a késő őszi szineket és bámészkodni. Ez volt az egyetlen pont, ahol kikötöttem ma. Köszönet a rejtésért: most nem volt itt senki, nyugodtan lehetett volna beírni a naplóba, de nem volt nálam eszköz és a dobozkában sem... mindegy is...
Minden járható és száraz! Igaz rekord alacsony a Duna! Ezt a lehetőséget használtuk ki!A ládához,ami nagyon ötletes helyen van, odafelé a Duna parton közelítettük meg, visszafelé az erdőben. Egy-két pocsolya jelzi, hogy itt víz szokott lenni!A logokat nézve szinte hihetetlen, hogy ahol most nyugodtan sétáltunk, sokszor víz alatt van.
A vízmű kékre festett kútját/?/ a túlpartról szoktam látni a Vadkacsa táborából, ahonnan sokszor indultunk, s érkeztünk vizitúrákra! Most nem a vízről, hanem Pócsmegyerről a gáton keresztül jutottunk el!Örülök, hogy ez a "vizes" láda is meglett! Köszönjük a rejtést Dettivel!
Az asztal körül ülő 20 ember nézett ránk, mint a moziban.
Kis magyarázkodás után nagyon barátságosak, érdeklődők voltak.
Még olyan is volt köztük, aki hallott már a geocaching-ről.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v2.2.4]
A kék doboz! Megvan :) Kerékpárral, az alacsony vízállás miatt tökéletesen kényelmesen megközelíthető! A helyszínen egy család kempingezik, berendezkedtek, de tudnak a ládáról, már volt, aki kereste :) Köszönöm szépen a rejtőnek, hogy megmutatta ezt a szép helyet a láda segítségével. [g:hu 1.6.0b]
A hely az tényleg szép és a Duna alacsony vízállása miatt könnyen meg lehet közelíteni. Sajnos az asztalnál nagyon sokan ültek ezért meg se próbáltam a ládáért menni. A rejtőt 3-szor hívtam telefonon, de nem sikerült elérnem. Lehet nem ártana valahova alternatív jelszót is tenni. Kérném a találat elfogadását a képek alapján.
Szezonnyitó Szentendrei-sziget körbetekerés közben találtam meg. A közlekedési káosz miatt a Luppa-szigettől indítottuk a túrát, így végül 95 km lett az egyenleg. Igyekeztünk nem a főúton haladni, így gyönyörű, csendes, érintetlen tájakon suhantunk át, ráadásul remek időben.
A dobozhoz már gyalog mentem a csetresen át. Alapvetően ez egy vízitúrás láda, de erre már sokadik éve nem tudtam sort keríteni, ezért inkább most pecsételtem egyet. Köszi.
Most pont jó, hogy a kutyust nem hoztam magammal, ahogy ismerem fülig saras lett volna :-) viszont én kis ügyeskedéssel száraz lábbal megúsztam a keresést :-)
Havas séta a falu utolsó házaitól és kecskéitől. Víz azért most is volt, még nem fagyott meg, de némi sár ellenében át tudtam haladni a mellékágon. Igazi téli, érintetlen hangulat!
No igen, blue box az "kék doboz", a BTW (by the way) meg "erről jut eszembe" hunglish nyelven :-) Én is már olyan profi vagyok angolból, hogy a dogot is dögnek mondom :-))
Hogy ironikusan valaszoljak:
Reges regen volt a NAGYHATALMU LADA ELBIRALO BIZOTTSAG amely eldontotte egy lada letrehozhato vagy sem....
Nekem nem lehetett uj ladat letrehozni, hiszen a szigeten volt mar. (igaz masok csinaltak meg ladakat, de ez mas kerdes..).
Mivel a szigeten lakom, szerettem volna ide egy ladat. Turelmesen megvartam amig megszerezheto ez. Ekkor ugye a nev adott, nem modosithato.
BTW: volt egy elkepzelesem anno, hogy a szigeten levo osszes ladat begyujtom es egy multiva alakitom, hiszen mindenki egymas utan vadassza le...
TyuTyu
A sorompónál barátságtalan tábla, miszerint gyalog is tilos tovább menni a gáton és a vízmű védterületre. A (nyitott) sorompónál az alsó szinten tovább autóztunk, aztán átvágtunk a ciheresen a kutak mellett. Úgy tűnik, nemcsak mi szabálytalankodtunk egy kicsit, vannak, akik nagyvonalúbbak ilyen szempontból. A rejtés helyén ugyanis egy népes, szemmel láthatólag hosszabb időre berenezkedett vadkempinget találtunk, lopakodásról szó sem lehetett az ebédlőasztaluknál, ezért inkább megosztottuk a gc nagy misztériumát velük.
Most elég alacsony a vízállás, száraz lábbal átjutottunk a ,,szigetre'' az igazi szigetről. Sajnos a víz nem túl tiszta errefelé... A ládánál pedig éppen néhányan táboroztak, még a rejtő asztalt is elfoglalták, így meg kellett nekik mutatnunk, hogy mi ez a játék. Azt viszont nem értem, miért angol neve van a ládának. Ősláda-korában még lehet, hogy ez volt a divat, de már rég kinőttük. Talán most már át lehetne nevezni magyarra.
Péntek délutáni lazulás keretében jártunk itt. Izgalmas terület. A sorompó előtt parkoltunk és egy kicsit tovább mentünk a gáton, min kellett volna. Egy másik lejáraton mentünk le, de csak egy horgászt "találtunk", továbbjutást nem. Visszamentünk. A jó lejáratnál a gázló (N47°42.632 és E019°05.557) most csont száraz. Az asztaloknál sátorral, bográccsal gyerekekkel felszerelt társaság fogadott, be kellett avatnunk egy kicsit Őket is a játékba. Jó kis hely! Köszönjük.
Balázzsal töltött kikapcs keretében vegre megkerestük.
Régóta néztük már ezt a ládát, de tudtuk, hogy a vízállás miatt számunkra nem gyszerűen kereshető.
Ma azonban minden csillag együtt állt. :) Nagyon tetszett a hely. Ez a találat lett a napunk fénpontja. Köszi
Már nem jutottunk be a ládához, a Duna úgy gondolta, hogy elkezd áradni. A környék szép, remélem valamikor visszajövünk ezért a ládáért. Ha 2-3 nappal korábban érkezünk, akkor bemehettünk volna érte. Kár...
Pócsmegyer felől közelítettem, volt egy kis küzdelmem a papucsmarasztaló sárral és egy csalánmezővel is, aztán csak odaértem. Az asztalnál éppen ebédelt egy ott kempingező társaság, de átengedték a helyet a pad végén, amig ott ügyködtem. :)
Én már ugyan többször megtaláltam ezt a ládát, de a fiam még nem, ezért múlt hét szombaton a Pázsit tavi fürdőzés szünetében megpróbáltuk. Sajnos a vízállás miatt nem értük el a ládát, combig érő vízben a kútig eljutottunk, de onnan áthatolhatatlan bozót volt, így feladtuk. Útközben kenusoktól megtudtuk, hogy a sziget neve: Kacsa-sziget. Néztem a vízállást, szépen apad, holnap megint strandolunk, megpróbáljuk újra!
A mai napra bringás ládázást terveztem a Szentendrei-sziget környékére. A Dunakeszi horgásztavaktól indultam, majd a sződligetnél fordultam vissza és Horánynál kompoltam át a szigetre. A szigeti bringás multi - GCSZEI - legdélebbi pontja után vettem az utamat a láda és az azt rejtő sziget felé.
A gátról két helyen is próbálkoztam bejutni. Az első helyen a víz állta utamat, míg a második - ez volt Északabbra - gázlónál ugyan bejutottam, de a még éppen csak visszahúzódó Duna után olyan agyagos-saras talaj maradt, amit nem tudtam bringával bevállalni.
A képek és a track alapján kérem a rejtőt, fogadja el a találatot!
Hát majdnem kísértésbe estem, hogy felhajtsunk a töltésre, de szerencsére meggondoltam magam. Jól is tettem, mert néhány pillanat múlva a rendőrök éppen szembe jöttek.
Sikerült száraz lábbal megközelíteni a helyet, bár nem sokon múlt. Az ilyen megmutatott helyekért szeretjük játszani ezt a játékot. Nekünk nagyon bejött!
Szentendrei szigeti kerékpározásunk során kerestük fel.
A szeptemberi de nem őszi időben sokan voltak a szigeten. Nagyon örültem, hogy az alacsony vízállás lehetővé tette ennek a rejtésnek a felkeresését.
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Ez volt a mai napi ládavadászatom első találata a hétből... :)
Szentendréről busszal jöttem Leányfalura, majd onnan révvel érkeztem Pócsmegyerre. Azonnal megindultam D-i irányban a ládáért, ami gyorsan, könnyen meglett, majd logolás után a parton ballagtam vissza a falu széléig, ahonnan átgyalogoltam a sziget túloldalán található surányi erdei kápolnához.
Köszi a rejtést! :)
[:838:]
Nem gondoltam volna, hogy meglesz valaha ez a láda csónakázás nélkül, de hála az alacsony vízállásnak (103 cm - bp), száraz lábbal kényelmesen elsétálhattunk érte :)
Eddig mindig csak olyankor próbálkoztam Duna-közeli ládákkal, amikor a nagy víz miatt nem jutottam hozzájuk. Most végre az ellenkezője! Könnyű séta, a 25 m-re pontatlan koordináták ellenére gyors találat.
Klassz hely, bár kissé feltűnő, de naív bája miatt is jó kis rejtés.
A betelt, saláta logbook helyett tettem újat, plusz laminált muggli infot, tollat és ajándékba szilikon geocacher karkötőt.
Szerencse kérdése a bejutás, örültünk, hogy nekünk éppen megfelelt a vízállás, bár egy cipő bánta. Sajnos sok a szemét arrafelé, és a láda túl könnyen hozzáférhető olyanok számára is, akik nem játszani szeretnének. Viszont sose találtunk volna rá enélkül a helyre, köszönjük szépen!
A környék tele van a területen tartózkodást tiltó táblákkal. Kicsit izgultam, nehogy a gátőr kavarjon. A hely egyébként szép. A láda rejtekénél egy nagyon szimpatikus család kempingezett, elmondásuk szerint már egy hete ott voltak.
Sajnos nekem sem sikerült bejutnom, pedig bíztam benne, hogy a 150-200 cm közötti vízállás elég alacsony lesz, de sajnos nem. Próbáltam a gátőr háztól merőlegesen lejutni, majd a part mentén a dzsundzsásban végig (nyakg sáros lettem, de jó volt). Végül találkoztam egy horgásszal, aki jól ismerte a terepet, az ő elmondása szerint a legsekélyebb gázló most olyan derékig érő lehet - ezt egyedül nem mertem bevállalni. Egyébként az elmondása alapján a szigetet a Pőcsmegyeriek Zátony-szigetnek, a Szentendreiek és Leányfaluiak Vadkacsa-szigetnek hívják.
Kérlek, ha lehetséges, légy szíves a megtalálásomat elfogadni. Előre is köszönöm :)
Sajnos nem sikerült. A gáton, majd a gáttal párhuzamos ösvényen mentünk, aztán merőlegesen a láda irányában. Nagy vízbe ütköztünk. kicsit feljebb is próbálkoztunk, ott ugyanaz. Vszínű, nem ez volt a megközelítés iránya. A hely vadregényes szelleme a sok szúnyog ellenére is tetszett.
Ha kérhetnénk, fogadd el. Köszönjük.
Gyalogkesserek, ide, ide! Most száraz lábbal közelíthető meg a sziget!
2008-ban ládáztunk a Szentendrei-szigeten, ezen a napos februári vasárnapon most újra eljöttünk ide négy ládát megkeresni: GCSek, GCblue, GCUTAK és GKiso.
Két rejtély is van a láda körül: Miért hívják Bluebox-nak, és miért mutatnak a koordináták majdnem 30 m-rel arrébb, mint az egyébként jól meghatározott rejtek? Gyönyörű volt az ártér, nyugodt a víz, jól éreztük magunkat. Köszönjük.
Az alacsony vízállás és a reggel még fagyos talaj miatt most könnyű megközelíteni a ládát. Odafele menet oroszlán lábnyomokkal találkoztunk, majd magával a fenevaddal, végül a sétáltatóival. Na jó, egy zsemleszín kutya volt, de frankón óriási.
Kacsákkal barátkoztunk, a lány egyik lába nem működött, megható volt látni, ahogy a párja pátyolgatja, óvja..
Amúgy a gáton mentünk, és derékszögben tértünk le, ahol nem sikerült átkelnünk a vízen :-) Úgyhogy séta vissza az örvényig, és ott már zökkenőmentesen megtudtuk közelíteni a rejteket. Oldfoxxal köszönjük.
A kép a helyről, ahol nem sikerült :-)
Régóta "adósok voltunk" ezzel a ládával, már az összes környékbeli megvolt, csak ez nem. Ennél ideálisabbak nem lehettek volna a körülmények: száraz lábbal át tudtunk kelni a szigetre (igaz, egy-két közeli társát kajakkal is sikerült megtalálni), nem volt se dzsindzsa, se szúnyog. Varázslatos hely, egészen érdekes volt a perspektíva, eddig csak a túloldalon jártunk. :) Köszönjük a rejtést!
Az ajánlott helyen parkoltunk, és most egészen könnyen elsétáltunk a ládához. Se sár, se szúnyog, ember is alig. A rejtés ötletes, de érződik rajta, hogy néha beázik. A logbookban olvashatatlan bejegyzések vannak. Köszönjük a rejtést.
Pócsmegyertől a gáton mentünk "merőlegesig", ott egy útnak látszó bejárón egy gázlóig. Egyetlen jól elhelyezett tégla elég volt az átkeléshez. A láda messziről jól láthatóan függeszkedett a helyén. A jelszót egy kis gondolkodás után "megfejtettük". :)
Megtaláltuk! Tavaly egyszer már megpróbálkoztunk a láda levadászásával, de akkor túl magas volt a vízállás, ezért nem jutottunk be a gázlón. Most ismét eljöttünk és immár száraz lábbal be tudtunk jutni a ládához, bár rendkívül nagy sárdagasztással járt ez a művelet. A környezet hangulatos, a láda rejtésének ötlete is jó, csak messzebbről nagyon látszik és jelenleg elég ramaty állapotban van korábbi elázások következtében. A logbook sajnos salátának is csak csukott szemmel nevezhető már. Köszönjük a rejtést!
Ma a Szentendrei sziget, és környékének szeplőtelenítése volt soron, befejezésként a Budapest kerülő GCNEWS záró ládája is meglett.
A bakancsba belekerült 28 - igaz csak síkvidéki - km.
Mentem mint a vakegér, aztán ott álltam egy nagy víz partján 160m-re a céltól. Ekkor kénytelen voltam elolvasni a leírást, így sem volt egyszerű, de meglett.
Kicsit lejjebb táboroztunk a Szentendrei-szigeten, de ezt a ládát nem lehetett kihagyni. Teljesen száraz lábbal lehetett átjutni a "szigetre", az asztalnál táborozók meg is lepődtek, hogy jutottam ide a szigetükre hajó nélkül - természetesen (ahogy a ládaleírás is mondja) az északi sarkról ;)
Köszi!
GCSek felől. Az útról "torony iránt" nem lehetett megközelíteni, de kicsit tovább haladva É felé volt egy ösvény, ahonnan a Duna parton visszafelé sétálva elérhető a hely. Csodálatos partszakasz. Vadkempingezők miatt a ládához nem fértem hozzá. Tovább GCHID felé.
Az álcaként szolgáló asztal a kempingezők kedvence, megközelítése csak úgy lehetséges, ha az aktuális bérlőket az ebédben félbeszakítva elkérjük a ládát. Javasoljuk az áthelyezését. Köszönjük!
Sajnos a gps programom nem sokkal a cél előtt felmondta a szolgálatot, így a sárban nem akartuk a több ezer szúnyog társaságában céltalanul keresgélni a ládát, a jelszó sajnos nem lett meg..
Megvan!
A láda közvetlen közelében éppen sátraztak (kutyával), így félve közelítettük meg, de szerencsére barátságos fogadtatásban volt részünk, a sátrazók ismerték a ládát.
Nekünk a GPS (mind a kettő) kicsit arrébb mutatott.
Köszönöm a rejtést és a rejtő telefonos segítségét!
Autóval a település széléig mentem majd onnét gyalog próbáltam becserkészni a ládát.Sajnos a rejtés helyén sátoroztak és mivel nem akartam felfedni a láda helyét így lemondtam a logolásról.A környezet viszont kárpótolt.
A feltöltött képek alapján bízom a rejtő jóindulatában.
Köszönöm.
Gyógyulás és alacsony vízállás esete forgott fenn, így felkerestük. Tegnap ráadásul kaptam egy logbélyegzőt, amit mindenképpen ki kellett próbálni. :)
Nem ismertem ezt a helyet, de most jó volt a Duna partján sétálni. Látszik, hogy a vízi népek rendszeresen táboroznak a környéken, most is volt felrakva 3 sátor a rejtés közelében. Visszfelé vettük észre, hogy van kint egy Vízügyi tiltó tábla, miszerint szigorúan tilos a belépés. (?)
Köszi
A vízállás alacsony, még sáros sem lettem. Tényleg van láda is, csak nem ott, ahová a koo mutat, hanem kb. 100 m-rel errébb. Gondolom az lehetett a láda előző helye, és a rejtő nem írta át.
Jó pár hónap után, még mindig semmi. Pedig a januári jég már jó rég elolvadt, árvíz sem volt az idén komolyabb. Hiába, hogy többen is jeleztük, segítünk az új láda kihelyezésében. Nem értem, hogy miért ez a passzív hozzáállás.
Lelkiismeretem es a LadaDoki "unszolasa" miatt kimentem a ladahoz... ill. mentem volha, ha a terep engedte volna.
Idezet a LadaDokival tortent levelezesbol:
"Ma (leveled hatasara) kimentem a ladaval es a terep -szamomra- megkozelithetetlen.
(lsd mellekelt kepek: kep1: a "legjobban jarhato" bejarat, kep2, kep3: ott a nagy vizen tul van a lada.)
A terep idoszakos felsziget, sziget, szarazfold a vizallastol fuggoen. (jelenleg ~80-100 cm mely vizen kellene atmenni)
Jelenleg a jeg nem folyamatos es szilard az atkeleshez."
Bufesnek:
A felajanlott segitseg (evezzunk at csonakkal Leanyfalurol) szamomra tul kockazatosnak tunik ezen idojaras mellett. Segitseget koszonom.
Nem tudom mikor lett betegre állítva ez a láda, nekem a GPS nem jelezte. Attibati Szentendrei sziget tekerése közben kerestem fel a helyszínt. Most száraz, szép hely. A kereséssel sok időt eltöltöttem, fára másztam stb., de nem találtam, csak egy fára akasztott kék palackot, 100 méterre a helyszíntől. A jóváhagyást rád bízom, tudnom kellett volna, hogy beteg, a találati listámból láthatod, hogy ott jártam.
[Jóváhagyta: TyuTyu, 2011.11.26 07:32]
Köszi, akkor már értékelek is. A környezet egyértelműen 5. A rejtésre nem akarok nullát adni, mert talán rontja az átlagot. A logbokról láttam képet, nagyon igényes, a rejtés is az lehetett. A ládaoldalra azért jobbat nem adhatok.
Köszi mégegyszer, remélem sikerül mielőbb újra telepíteni a ládát. Talán más jellegű rejtésben kellene gondolkozni és 50-100 méterrel odébb, de ez már biztos eszedbe jutott.
Mivel kb 20 percre lakom a helytől gyalogosan, ráadásul a megfelelő oldalon, -szóval még a Dunán sem kell átkelnem- én is szívesen segítek egy ideiglenes -akár Tescos- láda kihelyezésében.
Nem kivanok erdemben vitatkozni
1, Ha a bejelentkezesed valos, akkor nem tekintheto nagy multnak a megtalalasaid szama.
2, vadaskodasod.... hm... inkabb nem kommentalom
3, kerlek ne a ladaoldalt szurd el az ilyen bejegyzeseiddel...
Hogy egy doboz ami nem létezik megtaláltnak bejelenthetö, ilyen valószínüleg csak Magyarországon lehetséges. "Uram-bátyám ott voltam nincs ott semmi de engedd má meg megtaláltnak beirni, nagyon kell a pont. Aztán majd én is megengedem neked hasonló esetben"
(Magyarország elökelö helyen áll a korrupt országok között, ha valaki nem érti miért, én nem magyarázom el)
Megértem a rejtöt, hogy "csodálatos faragott" dobozát sajnálja,lehet hogy ezzel akart magának emlékmüvet állitani, de hogy egy éve még egy olyannyira lenézett Tesco-s dobozt sem tudott kihelyezni, a segítséget felajánlók ellenére, hogy a kes kereshetö legyen az már több mint szegényes.
Néha az embernek (kessernek) sokmindentöl elmegy a kedve, már csak azért is mert kesserek is tudnak olyan bunkón viselkedni mint emberek. De vannak rendesek is. Ha ez nem elég, akkor jobb ha az ember, kesser abbahagyja és mással próbálkozik.
Üdv.
Igen szeretnem. Aki latta az eredeti ladat tudja, hogy nem egy "berohanunk a Tescoba etelhordoert es kiviszem" ladarol volt anno szo.
Maga a "lada" elkeszitese furas, faragas, alapozas, festes, .... sok ido.
Az elmult idoszakban ezt kb 3x csinaltam vegig....
Ládát nem, vidrát viszont találtunk a belső öbölben :) [wapon beküldött szöveg]
Bár olvastuk, hogy az idei ládászok nem találták meg egyáltalán a ládát, mégis úgy döntöttünk, hogy ebéd előtt átsétálunk a "szigetre". Száraz lábbal keltünk át, és csak a partok közelében volt egy kicsit süppedős a talaj. Páran horgásztak is. A susnyásba hosszú nadrággal is kalandos volt bemenni, a derékig, és helyenként afölé érő csalán minden szabadon maradt bőrfelületet előszeretettel csipkedett. Sajnos bármennyire kerestük a ládát, másztunk fára, és áttúrtuk a környező fákat is, nem találtunk geoládát. A tracklog alapján kérjük a megtalálás elfogadását. Köszönjük.
A GCSZEI végigtekerése közben tettem egy kitérőt ide annak ellenére, hogy láttam az előző sikertelen logot. Sajnos én se találtam a ládát, pedig alaposan végignéztem a környéket.
Kérem a rejtőt, hogy a képek alapján fogadja el a megtalálást.
Sajnos magára a ládára nem találtunk, viszont a fát ahol lennie kellett volna azt igen!
Köszönjük TyuTyu-nak az e-mail általi leírás és kép alapján történő elfogadást!
Sajnos magára a ládára nem találtunk, viszont a fát ahol lennie kellett volna azt igen!
Köszönjük TyuTyu-nak az e-mail általi leírás és kép alapján történő elfogadást!Amúgy nagyon jó hely..sajnálatos, hogy eltüntetik a ládát!
Ahogy elnéztem idén még nem kereste ezt a ládát senki ,de én is pórul jártam. A folyó ugyan már vissza vonult .és száraz lábbal sikerült a helyét megtalálni.
Kérem a rejtőt a fotók alapján találatnak elfogadni szíveskedjen.
Előre is Köszönöm
GCSZEI végigkerékpározása közben kerestük fel a ládát.
Az erdő szép, de sajnos az oda vezető saras rész jócskán rontott a dolog élvezeti értékén.
Magyarán szólva olyan sárosak lettünk, mint a varacskos disznók dagonyázás után!
A ládikát sem kellett sokáig keresni...
Köszönjük a rejtést!
Szentendrei kerékpártúránk alkalmával ejtettük útba. Idén nyáron Pázsit-tavi strandolásunk keretében én már egyszer próbálkoztam ezzel a ládával, sikertelenül. Akkor ugyanis nem volt ott a helyén, ahol most megtaláltuk. Gyalogosan biztosan könnyebb sár nélkül megúszni, de így biciklivel ez nem sikerült. Logbook nincs benne, szerintem ráférne egy karbantartás.
Ha a terulet ismet szarazon megkozelitheto, megnezem.
A megtalalo beszamoloja szerint valaki "nem megfelo" dolgokat rakott bele, ami berohadt, peneszedett... stb.. Kerem figyeljunk ra...
Ladagazdi
A láda beteg, a logbook szétrohadt (többek között a dobozban elhelyezett két szaloncukor miatt), a ládát a földön találtuk, letörött az ág, ami tartotta, visszatettük a fára, fel kell mászni rá.
Nyáron már egyszer vízről rárepültünk, és bár a fát /szerintünk/ megtaláltuk, csak itthon bizonyosodtunk meg róla ,hogy a láda "nem volt otthon". Az utóbbi napok hidegei után a gyönyörű hóesésben tegnap Gödön voltunk némi boldogságot lopni Percy kutyánk életébe. Örömmel láttuk, hogy ott jár a rév. Dacolva a további havazással a vasárnap reggel már a szigeten talált minket és a majd térdig érő hóban a kukoricáson át támadtunk a Monostort Pócsmegyerrel összekötő országútról. Kalandos, de könnyű találat volt így, és csuda meghitt, hogy csak az őzek nyomai voltak
a miénken kívül. Köszönjük a rejtő fáradozását az újraélesztésben! Üdv Mindenkinek: Mártika & Kory
Nagyon izgalmassá tettük magunknak a megtalálást mert a szilveszteri mulatás után igen későn indultunk ládát keresni és már sötétben érkeztünk Pócsmegyerre. A sötétben még nehezebb volt tájékozódni és a nagy sár is nehezebbé tette a terepet. Végül át kellett ugranunk a Dunán de sikerrel zártuk a szigeti kalandot.
Köszönjük!
Blue Mali barátommal a pilisben ládáztunk és hazafelé útbaejtettük, igaz neki már régen megvolt ez a láda. A gáton mentünk végig, majd jobbra be száraz lábbal sikerült becserkésznünk a ládát. Igaz odafelé még a holtágat át kellett ugranunk, visszafelé találtunk egy szűkebb részt ahol simán át tudtuk lépni. Érdekes volt látni, hogy a holtág pont ellenkezőleg folyt éppen mint a duna.
Szép hely volt, a gát nyitva volt, sok autó ment rajta, így nekünk is majdnem drive-in lett a láda... Mondjuk tiszta sarasak lettünk a végére, de élveztük a dagonyát. :)
Igen a rejtek egy madareteto volt, es sajna a favagoknak es a vihar altal letepett agaknak koszonhetoen az eredeti rejtes megsemmisult. A potlas folyamatban, de nagyon torom a fejem egy "ujitason"...... reszletek kesobb...
TyuTyu
4:1 Eredetileg a "Kerékpárral a Szentendrei-szigeten" ládáért indultunk, de persze ha már más ládikák is voltak a környéken, akkor bringával azokat is össze szedtük. Sajna egy kicsit későn indultunk, ezért a még betervezet két pontot elhalasztottuk..
Jó kis helyen van a rejtek, bár az igazi ládát sajnos nem sikerült megtalálnom, csak a pót palackot... Viszont a területen sok fából levágtak, sok a fűrészpor nyom... Lehet, hogy ezért nem találtam? Vagy szimpplán csak béna vagyok? :-(
Tömegközlekedéssel; villamos-HÉV-busz-komp kicsit hosszadalmas volt, de gyönyörködtem az őszi tájban és még sohasem jártam Pócsmegyeren. Csak a pótláda van meg, amitől 10 méterre faszállító jármű állt, elbeszélgettem a Vízügyi Igazgatóság favágójával, aki azt említette, hogy 2 madáretető is volt arra, de eltüntek!? Célszerű a vízműnél a kavicsos part mentét követni, visszafelé én is arra mentem. Leginkább a töltésen való sétát élveztem.
Szülinapi lovaglás előtt elugrottunk ide. Száraz lábbal mentünk be a töltésről. A Duna part szép békés, az alámosott fák gyökerei nagyon klasszak. Csak egy pótláda palackot találtunk.
nagyon jó rejtés!! Harmadszor mentünk vissza, mire végre meg tudtuk közelíteni a helyet, de minden alkalommal nagyon jót kirándultunk! Sajnos csak a pót jelszót találtuk meg, talán túl nagy volt a legutóbbi árvíz...
A sziget csúcsánál tudtunk bemenni, és a parton végiggyalogolva találtuk meg a geopalackot. Visszafelé felmásztunk a vízművek kútjára, ahonnan nagyon szép a kilátás. Nagyon ügyes rejtés
Köszönjük a pótládát! GCKENU után már másodszor találkozunk a narancsárga gumicsónakosok áldásos tevékenységével. Mi felfelé haladtunk a Dunán, ők lefelé.
Egy régi terv végre valóra vált, levadásztuk a 2 dunai ládát. 11 km gumicsónakos evezés a Dunán. GCKENU-ról tudtuk hogy eltűnt, ahhoz készültünk is pótládával, viszont mint kiderült GCBLUE sincs a helyén. Hosszas keresés, és utolsó megtalálók+rejtő felhívása után derült ki mindez.
Találtunk egy 2l-es PET palackot, abba dobtunk egy papírt a jelszóval, így ideigelenesen ez is újrarejtve. Lásd fotó.
Leányfaluról indultunk útnak Gyros-szal, két gumicsónakkal... :D
Kikötöttünk kb 70 méterre a láda koordinátáitól, de azt nem találtuk sehol ...
Felhívtunk egy előző megtalálót, aki elmondta, hogy a déli oldalán a megadott pontban levő fán van (vagyis kéne, hogy legyen) egy madáretető.
A szög meg volt, de az etető sehol ...
A láda gazdájával egyeztetve ideiglenesen újra rejtettük.
Folytattuk az utunk 10 km-ert lefelé a dunán továbra is gumicsónakkal... :D GCKENU felé...
Immáron hagyomásnyosnak mondható a tavaszi kenutúránk újabb vizes ládája. Két nappal korábban GCkenu-t is ilyen módon próbáltuk lefülelni, de akkor sajnos nem találtunk senkit, aki kölcsönzött volna nekünk egyet. Nem hagyhattuk, hogy itt is így járjunk, úgyhogy itthon nagy hévvel kutakodtunk, hol is lehetne szerezni egy lélekvesztőt. Keresésünknek meglett az eredménye.
Húsvét hétfő lévén nagyon-nagy forgalom volt a szentendrei úton, majd Leányfaluba érve először nem is találtunk rá a megfelelő utcára. (Itt jegyzem meg, hogy Leányfalunk, mintha mindössze csak egy Duna irányába leágazó utcája lenne...) Egy kis tanakodás után, IGO kikapcs, Naviguide be, és láss csodát máris a cél felé döcögtünk. Célunk pedig nem volt más, mint a Vadkacsa egyesület (POI) vízitelepe. Éppen a tavaszi nagytakarítás kellős közepébe csöppentünk náluk, bár ez azt hiszem inkább csak az éves programfüzetükben szerepelt, hiszen a társaság már rettentő jól érezte magát a reggeli locsolkodásnak köszönhetően. A telep vezetője kedvesen fogadott minket, szárazföldi patkányokat és szinte hivatásának érezte, hogy lehetőséget adjon nekünk a vízi élet megismerésére. Készséggel ajánlott számunkra egyik kollégáját, aki segített kiválasztani a hajókat és megfelelő felszereléssel látott el minket. (Sajnos nem reklámozhatok, nem is ebből a célból, de elmondom, hogy barátságos viselkedésüket jellemzően elmondták, hogy egyesület révén nem kölcsönözhetnek pénzért kenut, de vigyük csak nyugodtan, addig, ameddig akarjuk, majd a nap végén kapunk egy biankó csekket és annyival támogatjuk őket, amennyit úgy gondoljuk megért a túránk. Hihetetlen, hogy manapság ilyen is létezik!)
Így tehát elindultunk a sziget irányába (a telepen Kacsa-szigetnek hívták). 500 cm feletti vízállásnál amúgy esélyünk sem lett volna száraz lábba eljutni a ládáig. Lecsorogtunk egészen a sziget D-i csücskéig, majd egy sikertelen áttörési kísérlet után még lejjebb hajóztunk. Irányt változtatva törtünk be a sziget másik oldalára. Ezt a nagy víz hozta rengeteg törmelék nehezítette. A láda környéki mocsarat mindenhol víz borította 20 és 50 cm-es mélységben. Kenuval a fák és bokrok között a navigálás elég nehezen ment, de végül már messziről megláttuk a jellegzetes rejteket. Kiszállni nem volt kedvünk a víz alatti bizonytalan talaj miatt. Szerencsénkre egy kidőlt fatörzs éppen a láda alatt állt. Vackorom első kísérlete a láda megszerzése sikertelen volt, majd én próbálkoztam, ezúttal sikeresen. A rejtés és a logbook is nagyon ötletes volt! A log után még megittuk a jutalomsört, elszívtunk egy cigit, majd elindultunk É felé. Itt szembesültünk igazán azzal, hogy a gázlót is teljes mértékben víz borítja. A part mellett a kisebb sodrással szemben elindultunk Pócsmegyer felé. Itt kikötöttünk egy kis időre (technikai jellegű dolgok: könnyítés, sör bevételezés) a révnél. Felmentünk a faluba is, ahol felfedeztük a kellemes Eper csárdát (POI) is. (itt jegyzem meg csapattársamnak, hogy a fogadáson nyert Piros Mogyoróst még mindig nem kaptam meg:) Innen a rév útvonalát követve áteveztünk Leányfalura. A rév melletti kis pihenőpadoknál (POI) fogyasztottuk el ebédünket, és a közeli kis kocsmának köszönhetően nem maradtunk KV nélkül és 7 hónapos házasságunk megünneplésére is szereztünk egy kis jagert. Kis pihenő után visszaindultunk, de előtte még az én kérésemre útba ejtettük a sziget É-i részén lévő zsilipet(?) Fentről fantasztikus panorámát sikerült fényképezni. Ezután visszaadtuk az egyesületnek a kenukat, megkaptuk a csekket, majd elköszöntünk. Ők már nagyban készülődtek az esti dzsemborira.
Köszönjük a rejtőnek és a Vadkacsáknak a lehetőséget, fantasztikus volt!
Szentendréről Dunakeszire a két átkelés között kicsit bicikliztünk a szigeten. A jó idő ellenére a láda megközelítésénél nagyon óvatosnak kellett lennünk.
lefülelve. :) [wapon beküldött szöveg]
A szigeti teker(gél)és közben, nem vizi úton közelítve. Bár talán vizibicajjal sem lett volna lehetelen...
Köszönöm a rejtést
Eljött a mi időnk. Szárazföldi patkányok lévén végre megtalálhattuk, ami után júliusban csak a gázlót borító víz túloldaláról ácsingóztunk. Megérte visszajönni, érdekes táj és rejtés.
Szuper láda gyönyörű helyen - az ártéri erdő teljesen lenyűgözött, így nem is bántam, hogy csak vaktában sétálgatok és az esélytelenek teljes nyugalmával nézelődök, hátha egyszer csak belebotlok a pont megfelelő fába. Nagyon jól éreztem itt magam, a ládarejtés is nagyon eredeti, köszi érte!
A szentendre határában lévő hajóálomástól indultunk el,már komoly szürkületben kenuval a BLUE ládikához. A felfelé evezést igen jól bírtuk mindketten vizisportban edződött emberként és a felkelő, majdhogynem telehold csak fokozta bennünk a vágyat a láda iránt. Az alacsony vízállás lehetővé tette volna a másik megközelítést is de a kenuzás kalnadosabbnak igérkezett. A helyen ahol MADÁR sem jár Petya hamar meglelte a ládát. Jómagam már egyszer levadásztam két esztendővel ezelőtt de más helyre emlékeztem mint ahol a cache rejtőzik. A rejtés nagyon jópofa :-)
Már teljesen sötétben eveztünk/csorogtunk le a holdfényes dunán a csónakházig.
Köszönjük.
M.
Szentedrei szigeti kerekezés közben útba ejtve. Kicsit tartottam a leírások alapján attól, hogy biciklivel ill. száraz lábbal nem fogom tudni megközelíteni, de végül simán ment a dolog az alacsony vízállás miatt.
Csalánoson sem kellett átvágnom, mert sikerült megtalálni a megfelelő útvonalat.
A láda rejtése ötletes!
Köszi a rejtést!
Bringás kesselés a szigeten, szép őszi napsütésben. Nagyon tetszett az ötletes rejtés és az egyéni logbook. Kevésbé örültem a méretes csalán- és szúnyoghadnak, bár ezekért a rejtő nem hibáztatható.
Kellemes délutáni séta volt. A láda megközelítése nem volt olyan vészes, mint a leírás alapján gondoltam. Ügyes, ötletes rejtés. A logbook is nagyon találó. Köszönjük TyuTyu!
Esztergom-Leányfalu vizitúra kapcsán a kissé feljebb lévő tulparti Vadkacsa egyesületnél kipakoltuk a csomagokat és eszel-lel áteveztünk ehez a ládához, melynek rejtése igazán dícséretes, öletes!
Köszönjük: geke
Kékduna keringő csalánosban. [wapon beküldött szöveg]
A Kékasszony kegyeit elnyerni csak a legkitartóbb vággyal lehet, nem félve a három méter magas csalántól, a mocsártól és a végképp eltévedéstől.
Nekem sikerült, de a szárazföldi megközelitést jelen időszakban jóérzésű kincsvadászoknak nem ajánlom. A nehézség 4.0.
Hurrá! Nagyon jó rejtés!
A korábban említett derékig érő csollányos már nyakig ér (pedig 190 vagyok), rövidnadrágban kínos lett volna. :))
Gyalog, száraz lábbal...
Leslie megtalalasat jovahagytam, mert a szivem nem szoros....
Azert orultem volna esetleg par kepnek. Furcsa, hogy ha a szarazfold felol kozelitette meg (ami egyenlo azzal, hogy a hidon jott) nem kereste meg (pedig ott ment el ) a GCHID ladat. (kezdokent meg nincs is meg neki)
Azert javaslom a viz elvonultaval felkeresni mert szerintem jo hely :-)
A Mountex kajak-teszt keretében a Vadkacsa csónakháztól próbálkoztam volna, de a vizijárművek közül a kajak az újdonság erejével hatott instabilitásával.
Az első kajakos megmozdulásomat bonyolította a folyóvíz, az aránylag komoly szél a vizen, és jónéhány nagyméretű motorcsónak.
Ezekután úgy döntöttem, (zsebemben a pda-val) a part mentén gyakorlok egy félórát és majd egy másik alkalommal családi kenutúrával ejtjük el zsákmányunkat.
kajakteszt hétvége 4/1
Nah igen. Most a hétvégén volt a Mountexnek egy ingyenes kajakteszt hétvégéje Leányfalun (vadkacsa telep), így Andrissal kitekertünk oda (1:40, 42km). Jó hangulat, ingyen bézbólsapkaamijólisnézki, kedvezmények, gulyásleves, mi kell még? Eredetileg csak ebben a láda megkeresésben voltam biztos a gckenu elég messzinek tűnt. Ez gyorsan meglett. A vízfelől (Duna) nem is tűnt igazán szigetnek. A rejtés kreatív!. Gyanús volt, hogy csak a "rúd" van meg, valami kör hiányzik még onnan :) Sajnos Pilis50-el nem futottam össze, pedig beszéltünk is róla, amikor ők logoltak, mi már lejjebb voltunk. Jól néz ki Szentendre is a víz felől.
@david hívta fel figyelmemet a Mountex kajak-teszt lehetőségére a Vadkacsa csónakháznál. Beültünk egy kenuba, és Fagyival átmentünk a láda irányába. 10 éve, hogy május elsején nem vízen "ünneplünk", így tettünk Csernobil idején is . . . A láda (a motorcsónakosok között kikötve, majd a derékig érő csalán között ballagva) rejtése nagyon jó, kicsit babrálni kellett, már majdnem szétszedtem, de legómódra ügyeskedni kell. Csak semmi erőszak, kijön az szépen, símán. Köszi a rejtőnek a ládát, és @davidnak az ötletet. Képek 2008.03.23 09:50-nál.
L.G.T. kirándulás keretében.
Köszönjük Tyutyu a navigálást, a "jelszó nélküli megtalálást", a beszélgetést a rejtést, és mindent. Szép a környék kár, hogy nem tudtuk megközelíteni a ládát teljesen.
Egy 15 fos kessercsapattal (+ 1 kessereb) meglatogattuk (volna) a ladat.
A lada most tenyleg szigeten van :-), ezert a cel elott kevessel fel kellett adni....
Engedve a tuleronek es eroszaknak a jelszot a jelenlevoknek elarultam es jelszo nelkuli megtalalasukat elfogadottnak nyilvanitottam :-)
Ottvoltam, de magas a víz, így nem tudtam eljutni a ládáig. Kivárom a megfelelő vízállást. Valakinek láttam a bóklászó friss lábanyomát, remélem kesser volt az illető, szerintem Ö sem jutott közelebb.
Ez volt az első találásom újoncként. A helyet ismertem, itt lakom nem messze, a fiaim ide is járnak pecázni. A ládában minden rendben volt, maradt is úgy. Alaposan nem tudtam körülnézni mert elkapott egy igazi jégeső (ilyenkor?), de megérte így is. A rejtés nagyon ügyes, minden elismerésem érte.
Száraz lábbal, szinte sármentesen át lehet jutni a szigetre, a sárga labda még a helyén. Az egyik farönk alatt lakik valami, friss kaparás nyomokat találtam, lehet, hogy megzavartam a barlang munkálatokat. Ha ezt a rejteket is elmossa a víz, akkor már nagy a baj.
Igazán remek a láda! Minden elismerésem! A környezet sem piskóta! Most, alacsony vízállásnál fel sem tűnne, hogy a Szentendreitől különálló szigetről van szó. Egyébként ritkán biciklizhet az ember a folyómederben... :-)
Az új pomázi láda után kimentem Pócsmegyerre megnézni a feléledt ládát. Gumicsizma híján váltócipőt is vittem magammal, amire szerencsére nem volt szükség, mert jól járható az út.
Köszi a színvonalas rejtést, a minőségi ládát. Az ártéri erdő egy különös hely, érdemes megnézni.
Az út olyan jó volt, hogy észre se vettük, hogy a szigetecskén vagyunk. Azt hittük a műszer csal, aztán kiderült, hogy tényleg ilyen egyszerű.
Mai 5/5. ládikám volt.
Nagyon megörültem, mikor megláttam: új erőre kapott!
Könnyű, gyors találat, Soko keréknyomain. Ügyes, igényes rejtek, bár már többször találkoztam a megoldással.
Autót a falu szélén hagytam, majd a bakit gumicsizmára cseréltem(biztos, ami biztos). A zátonyra simán bejutottam, innen már könnyed séta. Mire ideértem eleredt az eső. Így ez a láda nekem duplán is vizesre sikeredett.
Nem vettem ki semmit, betettem egy jelvényt és két jópofa matricát.
Ezt a ládát már nyár óta figyelem most szerencsére feléledt. Kerékpárral mentem a sár legyőzése után a láda hamar meglett, a rejtés ötletes. Köszönet a láda ujra élesztésért.
Közös ládázás ATA72-vel ebben az esős, sáros, szeles időben.
A napokban vettem észre, hogy végre újraéledt GCBLUE és elhatároztam, hogy ha tehetem, mihamarabb meg fogom látogatni, hátha összejön rövid pályafutásom első dobogós megtalálása. Az időjárás rosszra fordult, így ez tervemnek kedvezett, mivel arra gondoltam, hogy ebben az ordenáré időben épeszű ember biztos nem merészkedik ki a jó meleg lakásból.
Dagonyázós mocskos egy idő van, de hiányzott a levegő is, így elindultunk ládázni. Akkora volt a szél, hogy a baseball sapkám lekapta a fejemről és behajította a Dunába. Ez legyen a legkevesebb, irány GCBLUE láda.
Hamar a rejtek közelébe értünk, mert előzőleg kikértem a rejtő véleményét az ajánlott útvonal vonatkozásában, így száraz, de azért kissé sáros lábbal tudtunk átkelni a kis szigetre.
Pócsmegyer falu felől, a töltés melletti úton északi irányból tényleg közelebb van a rejtek és biztosabb is az átkelés, mint a délről történő megközelítésnél. Gyorsan odaértünk a töltésen haladva, és az alacsony vízállás miatt a vártnál könnyebben, de nem minden probléma nélkül gyalogolhattunk át a szigetre. Itt már jóval szélvédettebb területen haladhattunk.
Jó időben vagy nyáron tényleg remek lehet itt piknikezni, ezért el is határoztam, hogy majd valamikor visszajövünk, de csak normális időben.
Irány a koordináta, melynek alapján meg is lett az ominózus fatörzs, de a láda nem. Mi a bibi? Először 10, majd 30.méter sugarú körben kerestük a ládát, de eredménytelenül. Néztük a logból kinyomtatott fa lépét, de sehol nem találtunk hasonlót, ezért felhívtuk a rejtőt.
A telefonhívás során egyből rájöttünk a problémára.
Nem itt van a kincs!!
A nagy ládavadászat, illetve az elsőségért folytatott viaskodás során izgalmunkban félretettük a GPS-t, miután a feliratos fatörzset megláttuk, így egyből a fatörzsnél kerestük a csészét, pedig mindvégig a kütyüt kellett volna csak bambulni. Hiszen a gép nem hülye, mert az odavisz a pontos koordinátákra. Ráadásul elmaradt a koordinátafrissítés is az egyik kütyün, így ez a gép a régi helyre mutatott. A nálunk lévő kinyomtatott log segédlet alapján az új koordináták ismeretében viszont egyből megtaláltuk a rejteket a pontos koordinátákon.
Ismét levontam a konzekvenciát (csak be kellene tartanom), miszerint a legfrissebb log kinyomtatása, "alapos tanulmányozása, elolvasása nélkül" nem indulok el ládázni, és az sem árt, ha gyakrabban frissítem a kütyün a láda adatokat.
A rejtek nagyon szuper, a környezetbe illik, mely miatt maximális pontszámot érdemel a rejtő. Már korábban többször találkoztam hasonló rejtekkel, így amikor megláttam, egyből felé vettem az irányt, fél szemmel a kütyü kijelzőjét lesve. Mindjárt meg is nyugodtam, amikor láttam, hogy az irány jó és a távolság csökkenni is kezdett.
A rejteknél megkerestük, majd elővettük a ládát és gyors logolás következett. A rejtővel történő egyeztetést követően a nálam lévő alkoholos ficcel feliratoztam a ládát és a tollat beletettem a ládába. Mást nem tettünk bele, így is alig tudtam lezárni.
A ládából kivettük és velünk utazik tovább "TYUTYU" rejtő "UProfesszor" elnevezésű vándorbogara, melyet a rejtő kérésére kis hazánk határán belül szép helyre viszünk tovább.
Rejtése hamarosan!
Összességében én nagyon elveztem a vadászatot és köszönöm Tyutyunak, hogy ládája nyomán ezt a kis szigetet is megismertük, ahová másként nem valószínű, hogy elkerültünk volna.
Külön elismerésem a rejtek elkészítéséért, a helyszín kiválasztásáért és nem utolsó sorban a saját vándorbogaráért. Köszi a rejtőnek, hogy nem árult el semmit a rejtéssel kapcsolatban magáról a rejtekről, hanem inkább hagyta, hogy mi magunk jöjjünk rá a bakinkra.
A környezet is nagyon szuper, bár az átkelés során most elég sok a uszadék fa és a szemét, de tudom, hogy erről a rejtő nem tehet.
No blue box felirat megtalálva, láda sehol. Rejtővel egyeztetett ládamegsemmisülés és találat igazolás. Sajnálom, mert igazán küzdöttem érte :( Kerékpárral jöttem és először a töltés egy másik lejáratánál próbálkoztam. Egész ígéretes volt az irány és a távolság, de csak lápos-mocsaras-sás lett az eredménye, aztán megtaláltam a helyes utat, de mint most már tudjuk, az is csak a láda, szó szerint, hült helyéhez vitt. A elrejtésre azért adtam értékelést, mert a rejtőtől tudom mit kellett volna keresni és olyat már láttam a Balcsi környékén valahol. Szándékosan nem mondom meg, hogy hol, mert bízom benne, hogy a láda fel lesz támasztva hamvaiból és akkor ez túl nagy segítség lenne. [wapon beküldött szöveg]
Hetvegi kenuzas szallashelye volt ez a sziget, ahol Kedves Ladasz Baratom gyakran megforult gyerekkoraban. A Romai partrol indultunk, lubickoltunk a GCKENUnal, majd tivornyaztunk a Luppa bufeben, kesobb megpihentunk a szentendrei szabadstrandon es vegul, az izzaszto lapatolas eredmenyekent megerkeztunk a Kecske-szigetre. Gyors tuzrakas es satorallitas utan elsetaltunk a lada hult helyehez. A sziget gyonyoru, es a sok lelkes kempigenzo is bekeben megfer a termeszettel. Gyonyoru hely ez, megerdemelte a cseszet! Koszonom!
Bringával Pócsmegyer felöl a töltésen a sorompóig, majd a partra. A mai 170 cm-es budapesti vízállásnál száraz kerékkel lehetett eljutni a ládáig. Jópofa a rejtek, csak azt csodálom, hogy sem az árvíz, sem a rosszakarók nem vitték még el. A fa elpihent, ami az alsó fertály állapotát tekintve nem csoda.
Vácnál 88cm-t mutatott a vízállásjelentés. Reméltük, hogy be tudunk jutni a szigetre. A ládához legközelebbi részen már víz volt, nem lehetett átkelni, viszont pár száz méterrel északabbra simán át lehetett jutni a szigetre a Vízművek kútjával szemben.
Innen nem volt nehéz eljutni a ládáig. Nagyon ötletes a rejtés. Sajnos valamelyik tollból kifolyott a tinta, úgyhogy a láda nevéhez méltón tényleg kék lett a zacskó. Szerencsére volt nálunk másik, úgyhogy kicseréltük. Ez is olyan hely, ahova a geocaching nélkül valszeg nem jutottunk volna el. Köszi.
Már többször is nézegettem ennek a ládának a leírását, de a vízállás akkor túl magas volt. Tegnap láttam a logokban, hogy most a ládika száraz lábbal megközelíthető, és a vízállás jelentés apadást jelzett, így gondoltam a négy napos ünnepet megkoronázom ezzel a kereséssel. Pócsmegyer szélén leparkoltam, onnan laza sétával sikerült eljutni száraz lábbal (ráadásul sármentesen is!) a valóban nagyon ötletes rejtekhelyhez. Mire a doboz meglett az időjárás is kellemesre fordult. Még soha nem jártam a Szentendrei szigetnek ezen a részén, örülök, hogy ide is eljutottam a Geocaching-nek köszönhetően. Petika _
A mai 20 km-es Vörös-kő környéki túra után egy kis levezető "szigetelés". Kokónak már megvolt, csak engem kísért el. A kocsit Pócsmegyer szélén hagytuk, onnan be az ártérbe. A környék eléggé hasonlít GChszg-re. Itt is a rengeteg uszadék-szemét kisvízkor partot ér. A hely épp nem volt víz alatt, bár egy picit azért kerülnünk kellett. A Duna-part szép, főleg így nem sokkal naplemente előtt. A frappáns rejtés poénját már a korábbi megtalálók lelőtték. Dudu azért egy kicsit meglepődött rajta. A kocsihoz visszafelé menet a gáton szembetalálkoztunk a "magyarfoci" első emberével Kisteleki István MLSz-elnökkel.
Ma kerékpáros kirándulást szerveztünk a Szentendrei-szigeten.
Előtte tájékozódás a Váci Duna vízállása tekintetében.
A KACSA sziget megkeresése. Láda találat ügyesen, hiszen a rejtek nagyon ötletes !!!! Száraz lábbal való visszatérés, ragyogó idő...
Napok óta figyeltem a vízállásjelentést, hogy vajon be tudok-e menni a ponthoz. Annyira szerencsém volt, hogyha nem tudom, hogy szigeten vagyok, nem is vettem volna észre!
Sajnos a környezet nem volt túl megnyerő. Részben a derékmagaságig levágott fák miatt, amik gondolom nem a legális fakitermelés eredményei. A másik, amivel most találkoztam először, az árvizek által lerakott hordalék, ami igen nagy mennyiségű műanyag flakont tartalmaz.
Egy dolog viszont szép, a Duna!
Nagyon sietni kellet hogy elérjük a kompot igy nem sok idő volt szétnézni. Bringával nem túl különös a hely, érdemes valamilyen vizieszközzel felfedezni a kincset. Köszi.
A mai hosszú menetelés utánra akartunk egy könnyű drive-in levezetést. Hát nem az lett belőle. :)
Gatyára vetkőzve próbáltam átgázolni a februári Duna holtágban, mert lusta voltam a sárban kerülni. De amikor a víz a gatyavonalig ért, megfutamodtam, és inkább kerültünk :))) Még szerencse, mert a túlparton épp két gyerek táborozott, épp a bográcsuk mellett meggyulladt fát próbálták oltogatni, mikor odaértünk. Lett volna nagy döbbenet, ha kimászik a vízből egy őrült gatyában, kezében GPS-szel :)
A rejtés ötletes, de már láttunk pár ilyet, így nem volt túl nehéz találat.
Klassz volt nagyon. Csapadékos időben nagyon nagy a sár, nyáron sok a szúnyog. Elmés az elrejtés, ott álltam mellette, de nem gondolotam, hogy jó helyen vagyok, ezért tovább keresgéltem. Végül csak meg lett.
Januári tavaszban biciklitúrának álcázva (végig szembeszéllel)megtaláltam.Érdekes érzések kerítettek hatalmukba, mivel itt még csak vízitúrázva fordultam elő. Érezni véltem a nyári tábortüzek illatát, hallani véltem az azóta eltávozott barátok hangját...Nagyon szellemesnek tartom az elrejtést, ha lehetett volna 6-ost(vagy magasabbat ) adtam volna.Visszafelé nem vállaltam újra a Tahi-híd felé kerülni, így találkozhattam a névrokonommal: a dunai Kalózzal.A komposra gondolok, aki nem szégyellt 400Ft-ot kérni a kb 3 perces átkelésért (200/fő+200/bicikli).Visszafelé nem volt szembe-szél, viszont "szembe-nap" igen.Más bajom nincs, köszönöm!
Szigettel ugyan nem találkoztam, de az ártéri erdő tetszett.
Persze a mostani vízállás mellett könnyű kis séta volt.
A másik dunaág ártereihez képest elenyésző mennyiségű szeméttel találkoztam.
A logbook tényleg elég rossz állapotban volt. Szinte érthetetetlen, hogy a jó állapotú dobozban hogyan ázhatott el ennyire. Na mindegy, kapott egy újat. A dobozt végül nem cseréltük ki, úgy véltük, hogy az alján levő pici lyuk nem árt neki. Toll sem volt, most tettünk bele egy marékkal.
A korai sötétedést még éppen megelőzve, sikeresen megtaláltuk. Lovas, hajós, vadász, biciklis, kutyás ember is volt. A láda helye tuti, ha lenne benne használható logbook, akkor ötöst kapott volna.
A GChszg-től a megközelítés útvonalát a GPS-re bíztam, átvitt a második kompon is Szentendrére! Meglepődött a hajó személyzete amikor 10 perc elteltével ismét a fedélzeten találkoztunk. A szigeten fakitermelés folyik, a nyomokból ítélve lehet, hogy talán kevésbé legális! Remek a rejtés! Nem értem, hogy ennek ellenére a logoló füzet miért csurom vizes, amikor a láda tartalma száraz!
GPS nélkül érkeztünk. Az autót egy föld útnál hagytuk, ami pont bevitt a szigethez. Rögtön meg is kezdtük a keresést. Hát... jó nagy ez a sziget, amikor a Duna éppen nem árasztja el. Nem találtuk, ezért úgy döntöttünk, hogy egyikünk beleveti magát az előttünk itt jártak leírásaiba, a másikunk folytatta a láda felkutatását. Aztán megbeszéltük, hogy megkell keresni az úgynevezett sörfát.Onnan már könnyű dolgunk volt :-) Ötletes.Tetszett nagyon a rejtés.
Érdekes rejtek. Most könnyen megközelíthető.
A lokbook az egyensúly állapotába került, ugyanannyi vizet ad le, mint amennyit felvesz. Írni nem tudtunk bele, csak ragasztottunk, hogy itt jártunk.
Első keresésünk, meghívottként. Klassz a rejtés!
Gyerekekkel kerestük; Száraz lábbal (némi sárban dagonya) jutottunk a szigetre, részben bringával, amit a szárazföld/erdő szélén kellett hagyni. Nagyon izgi volt, néhányszor elmentünk a láda rejteke mellett, mire valaki oda is bekukkantott.
A logbook szétázva, a doboz mellett volt. Visszatettük a dobozba, bár így vajon mikor szárad ki?
Azért valami támpontot adhatnátok, hogy a GPS-szel nem rendelkezőknek is legyen valami esélye. Egyébként a Szarvas András által kiadott térképen "Megyeri-zátony" néven szerepel a sziget.
most.h alacsony a duna könnyű volt megközelíteni!!!! a logbook teljesen szétázott,mivel vki átlyukaszotta a dobozt 1 tollbetéttel !?!!! amúgy a rejtés nagyon ötletes,csak meg kéne "gyógyítani"
A korábbi bejegyzések alapján száraz lábbal találtuk meg... Nagyon érdekes hely, klassz rejtés. Logolni mi sem tudtunk, kellene egy új vízhatlan láda és egy logbook... Köszi a rejtést!
Leiras nelkül jó sokat lehet feleslegesen kotorászni!
A logbook meg teljesen elázott. Aki még nem kereste meg annak most javaslom, mert a ládától a duna kőhajításnyira van! A töltésen meg frankón lehet bringázni.
Hát szépen kivártam amíg elég alacsony lett a Duna vízállása. Az ártéri erdő sajnos tele van szeméttel, amit ugye az ár hoz a térre. Hogy a láda mitől lett ennyire vizes azt nem értem.
Máté hatalmas kagylókat talált a sárban aminek igencsak örült.
És a sziget nyugati partján találtunk egy misztikus objektumot amit jobb híján sörfának neveztünk el.
Gondoltuk ismét alkalmazzuk a közelmúltban beszerzett gumicsónakot és azt a ládát is becserkésszük. A védmű Pócsmegyer felőli végétől a csónakkal a hátunkon, evezőkel a kézben indultunk a GPS által mutatott irányba. Közvetlen a Duna-parton sétálva kerestük az ominózus szigetet, mikor arra lettünk figyelmesek, hogy a láda 40 m-re a szárazföld felé van!
Csónak és evezők a földre és a láda 2 percen belül meglett.
A logbook teljesen elázott, bár a jelszó még olvasható, a füzetbe, a szétázott lapokra írni lehetetlen volt.
Szóval aki száraz lábbal akarja a ládát, az most húzzon bele!
Sajnos a logbook teljesen elázott, nem olvastam elötte a bejegyzéseket, így nem tudtam segíteni. Hihetetlen mennyiségű szúnyog közöttt csak a jelszót lestem meg, azt még kibírta a füzet aztán irány vissza a motorhoz. Köszi
Megéri, s ha ügyes vagy száraz lábal is simán meglesz az északi oldalról közelítve. Sajnos a logbook elázott, jó lenne egy másik. [wapon beküldött szöveg]
Kenutúráról hazafelé jövet gyűjtöttük be a ládát. Ha valaki szereti az ártéri környezetet, sarat, iszapot, szemetet, csalánt és nem utolsó sorban a világ szúnyogtermésének a nagyobbik felét az ne habozzon, még ma induljon a láda nyomába! Isteni élményben lesz része!
Csodaszép séta a ropogós havon, óvatos átkelés a jégen, szerencsére a hó azt is takarta, így fogalmunk sincs, mi volt alattunk :) Lehet, hogy a ki-kisütő nap és a szűz hó összhatása miatt, de most a láda környezete nagyon szép, szemétnek nyoma sincs (mi mindenre jó a hótakaró...), és a rejtés is ott van a szeren. Tetszett, köszönjük!
Pócsmegyer utolsó házainál parkoltam, majd az onnan induló földúttal le a Duna partra... Hát nem vettem észre hogy szigeten van a rejtek, végig könnyedén le lehetett sétálni a parton. A rejtek tényleg jó :-)) pont a rejtő fánál áltam meg tanakodni, mikor hirtelen hátulról valami anomáliát fedeztem fel. Külön örültem a bent talált SagiK féle geoérmének. Visszafele megnéztem a kis sziget nagy sziget felé eső oldalát na ott már látszott hogy ez egy sziget - nem igazán javasolt toronyiránt megközelíteni onnan a töltésről, törött a jég ahogy a víz eltünt alóla. Köszi a rejtést.
Ez ma a 3. jégkessünk (isla, hszg után)! A jégzajlás miatt meg sem próbáltunk Gödről Vác felé kerülni, így jól körbe jöttünk. A végén a töltésen porzott a kocsi.
Lehúztam a rejtést, mert tulajdonképpen szellemes a módja, de a szétfoszló, ragasztott szélű logbook lapjai szana-széjjel a földön voltak!
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Száraz lábbal, SagiK és TyuTyu társaságában!
Könnyedén megtaláltuk, szuper hely lehetne, ha áradás után nem mardna itt a sok vízen úszó hulladék. :o(
A két sziget között most nem volt víz, de érdekesek voltak a jég-dombok, még sosem láttam ilyet! :o)
Ezúton is köszönöm szépen SagiKnak, hogy itt lehettem! :o)
Gyönyörű volt a hely, és egy szúnyoggal sem találkoztunk. A rejtés korrekt, nem is kellett keresni. Nagyon jól nézett ki a Duna kis ága, mert mióta befagyott elszökött alóla a víz, így a vastag jégtáblák szépen beszakadoztak. Rengeteg kagyló volt, néhányat összeszedtem és az akváriumba fogom elhelyezni.
Ez volt a mai és minden bizonnyal az idei utolsó ládám. Ide is frissen törött bokával érkeztem, meglehetősen nehézkesen vánszorogtam be a rejtekhez, ami viszont fenomenális.
Aztán vissza a kocsihoz, haza B.almádiba, majd este műtét, kórház, hamarosan gipsz és 5 hét kényszerpihenő...
Borzasztó érdekes volt, ahogy látszódott a víz korábbi szintje a fák törzsén az erdőben. Azzal a vízszinttel már javában víz alatt lettünk volna. :) A rejtés különösen ötletes.
Nagyon ötletes rejtés, gratulálok!
A hely igazán izgalmas, nagyon tetszett, bár kis csapatunk 75%-a dobott egy hátast a saras folyómederben a sok óvatoskodás után.
Köszi,
Mai szentendrei-szigeti túrám utolsó állomása kicsit már szürkületben.
A rejtés egy ártéri erdőben, ami már szinte természetes, hogy szemetes, de közel sem annyira, mint a fő Duna-ága. Egy kicsit még sárdagasztós.
A rejtés és maga a láda roppant 5letes(5*) és a koordináták is hihetetlenül pontosak.
Nagyon sokat kerestem a szemétkupacban, de végül meglett.
A "szemetdomb" jelszónak egy kicsit találóbb lett volna, de nem gond. Ne sértődjetek meg, de nagyon sok kersés után találtam meg.
A Philips vasalótól kezdve a lökhárítón keresztül a Palmolive tusfürdősdobozig mindent találtam, csak a dobozt nem. De végül meglett.
Nagyon ötletes a rejtekhely.
Igen különös hely! Nekem nagyon tetszett! Sajnos a sarat megúszni nem tudtam :) De mindenért kárpótol az október végi csodálatos napsütés!!!
Ma sajnos csak egyedül :(
Kellemes, őszi időben érkeztünk ide.
Én már próbálkoztam néhány hónapja, de reménytelen volt a vízállás miatt. Most végre. Persze egy bejárattal lejjebb kezdtünk neki, ami némi sarasabb átkelést eredményezett, de nem volt gond, sőt így láttuk a sziget érintetlenebb részét is. A rejtés remek. Nagyon tetszett. Loggolás után kiballagtunk a partra. Nagyon szeretem a folyami partvonalakat, főleg az ilyet, ahol szinte nem is látni hulladékot. Csodás, kimosott gyökérzetek mellett sétáltunk északi irányba, majd a nagy jégtörőt megcsodálva a földúton visszakutyagoltunk autónkhoz a töltés túloldalára. A kocsinál még elidőztünk, termoszból kávéztunk, mikor tőlünk kb. 100 méterre megállt egy nagy fekete terepjáró. Egy fiatalember ugrott ki belőle, majd felénk sétálva a töltés tetején, egyszer csak eltünt a láda irányába. GPS-t nem láttunk nála, de lehet, hogy C&R volt. Sajnos a neki írt email visszapattant, telefonja nincs feltüntetve, így csak találgatunk. Ha ő volt, kár, hogy elkerült minket. Majd legközelebb.
Kiváló, 5letes rejtés! A hely nekem nem mondd semmi újat, muszály volt lepontozni :(
Ja, a vízállás 54cm Vácnál. Bringával kicsit kaparós, de száraz lábbal be lehet jutni, ha nincs bakancsod, akkor is.
A Duna vízállása Vácnál 106 cm volt, így még száraz lábbal sikerült megközelíteni a ládát. Mi nem találkoztunk hernyókkal, volt viszont helyette ezernyi hangya, akik a ládát védelmezték. Egyébként a rejtéshez mi is csak gratulálni tudunk, nagyon ötletes!
2005.07.10
Ma Budapestnél 370 centimétert mutatott a vízmérce. Ellenőriztem a szigetre való bejutás lehetőségét, hát legalább egy métert kell apadnia a víznek hogy száraz lábbal be lehessen jutni. Én kivárom az augusztusi aszályt ...
2005.09.27
Hát szeptemberig kellett várni , hogy száraz lábbal - vagy kerékkel - megközelíthető legyen a láda. Láttam, hogy viszonylag hosszabb ideje alacsony a Duna vízállása ma reggel munka előtt egy kis - 50 kilométeres - kitérőt tettem bringával. A dunakeszi komppal mentem át a Szentendrei szigetre majd a láda megtalálása után a tahi hídon átkelve kerekeztem Pest felé.
A rejtés tényleg jó, itt az ártéri erdőben még praktikus is. Hasonló megoldással két helyen is találkoztam már a környéken. Sajna az áradás sok szemetet hordott a láda közelébe, ezért a környezet alacsonyabb pontszáma.
Nagyon sokszor jártam itt a víz felől (kajakkal, kenuval, kiel-boattal), sokszor sátraztam itt (lusta 3-napos szigetkerülés 1. éjszaka), sokszor fürödtem, tartottam pihenőt... Most először a part felől. A rejtés szép és ötletes.
Koradélutáni biciklizés a Szentendre Kupa tájfutóverseny felvezetése (a pontok kirakása) előtt. Vonattal Csomád vá. - Fóti adó - Jancsi-hegy - Csomád - Vácrátót - Vácduka (Pusztagöröngyös) - Vác PMR láda - komppal a szigetre (újra és újra felháborít a biciklis jegy aránytalan drágasága: a 10-15 kilós bicikliért az 1 tonnás autók árának 30-50 %-át kérik) - Pócsmegyer - Bluebox - komppal Szentendre - felvezetés a Kőhegyen.
Ezen a napon a Duna vízállása, az időjárás és a körülmények ideáliak voltak. Sóderes part, felszáradt talajú ártéri erdő. A sok csalánról és szúnyogról nem az elrejtő tehet. A rejtés viszont aranyos és igen ötletes. Megérdemli az ötöst!
A helyet Kisorosziból indulva, motoros kis gumicsónakommal közelítettük meg. A GPS a vizen is remekelt.
Tamás, Jutka.
A Lidotól jöttünk kenuval a Dunai hajós és a Omszki-tavi multi 2. pontjának érintésével. Ez összesen 17,3 km evezést jelentett folyásiránnyal szemben. Picit elfáradtunk. Az idő csodálatos volt. Verőfényes napsütés, rekkenő hőség. Jó ilyenkor vízen lenni. A céltól 70 m-re kötöttünk ki. Amíg a lányok a kenuban pihentek, én bevetettem magam a szúnyogosba. Hát volt belőlük rendesen. A ládát elég sokat keresgéltem, pedig gyakorlatilag az első pillanatban feltűnt a helye, csak nem akartam elhinni, hogy tényleg ott lesz. Találkoztam már nagyon hasonló rejtéssel, és mégis kellett jó tíz perc, mire elkezdtem elhinni, hogy tényleg ott lehet, ahol aztán ráakadtam. A rejtés mindenesetre nagyon jó! Különben most száraz lábbal is elérhető lett volna, de így vízen mindenképpen izgalmasabb, és szebb is. A láda felszerelésének hiányosságait pótoltuk. Most már lehet írogatni a logfüzetbe, és ajándékot csereberélni, bár abból csak korlátozottan volt nálunk. Sajnos olyan toll, ami a dobozba fért volna nem volt nálunk, így kénytelenek lesztek beérni egy tollbetéttel. Visszafelé megálltunk a Szentendre és Leányfalu határában lévő kompkikötő felett elhelyezkedő Határcsárdába megebédelni. A csülkös babgulyás bográcsban nagyon jó! Ajánlom mindenkinek!
Nagyon aranyos a rejtés. Idáig eveztünk a lánycsapattal (Tóni, Lidi, Vanda, Fifi, Zsuzsi), s így estére már 36 km-t hagytunk a hátunk mögött a vízen. Szerencsénkre gyönyörű időnk volt.
Jó lenne, ha lenne a ládában füzet, ajándék, ... Szeretem magamat bejegyezni: "Itt járt Peti bácsi" :)
Jó lenne, ha lenne valami látványosság ezen a helyen, különben miért is eveztünk a GCKENU-tól idáig? Mi a különbség a két láda között?
Vácnál 190cm a Duna, úgyhogy itt úszni kellett, de megérte, mert legalább arra a pár percre békén hagytak minket a szunyik. Viszont fürdőruciban átvágni a csalánoson... A rejtés viszont nagyon eredeti. Aki nem bírja elviselni a hernyókat, annak ellenben nem ajánljuk :)
A hely ahol a szigetre be lehet jutni hamar meglett. De sajnos nagy a víz. Így nem maradt más hátra mint átöltözni és úszni. Szerencsére ebben a kánikulában még jól is esett, bár a víz tisztasága hagyott némi kívánni valót magaután. De így legalább miközben félkezemben a GPS a másikkal meg úszni próbáltam felidézőttek a gyermekkori szentendrei emlékek amikor a GPS helyett pecabot és egyéb felszerelési tárgyak voltak a kezünkbe, szánkba és így úsztunk be a jobb helyekre vagy esetleg át a szigetre. A rejtés aranyos. A hely pedig pont olyan mint egy ártéri füzes valahol a Duna magyarországi szakaszán. Nagy kaland volt.
Nagyon szimpatikus elrejtesi mod. Gratulalunk az otlethez. Nem beszelve a pontot orzo szunyogokrol! Mondjuk kicsit arvizveszelyes, bar akkor csak 10 evente jon ami elvinne.
A táti ládánál úgygondoltam soha többet nem keresek csészét, ez a kis kedvesség pont jókor jött. Meggondoltam magam:))
Csalán itt is van bőven, de ez a szépen kivitelezett láda feledteti a kínokat.
Köszönöm a rejtést!
Végre sikerült levadászni. Tegnap olvastam Mr. Zerge logját, hogy sikerült száraz lábbal bejutnia, gondoltam a multkori kudarcunkat most javíthatjuk. A sziget most nem is sziget, a víz most teljesen eltünt teljesen kiszáradt a meder, a kagylók már vízért könyörögnek.
Érdekes nagyon a mederfenék, a képeken remélem jól látszanak.
Végigsétáltunk a parton, onnan cserkésztük be a ladát, a nagy sár ellenére nagyon jól éreztük magunkat, sokat időztünk itt, a naplementét is innen néztük végig.
Már nagyon ki voltunk éhezve egy jó kis ládára, szilveszter óta alig mentünk terepre. A tegnapi napsütés csalóka reményeket adott, ma reggel csak pár percre bújt elő a fénylő korong (bulvársajtós fordulat, elnézést). Cserébe szállingózott a hó. De ez nem állhatta útját az elszánt ládás népnek.
Felavattuk az új nagysárgát, a GPS60-at. Tisztességtelen versenybe küldük a kissárgával (eTrex Euro), és a várakozásoknak megfelelően kiütéssel győzött. A ládánál a nagysárga 2m-t mutatott, a kissárga 20-at. Úgy 5 perc elteltével a kicsi is behozta a lemaradást, de ez nem feledtette velünk azt a rengeteg korábbi erdőtúrást, ahol az eszköz lassúsága kifejezetten utálatossá tette az egész játékot. Úgy tűnik, hogy az "én hova tenném" típusú gondolkodás ilyen pontos és gyors műszer mellett mellőzhető.
A vízállás ma 39 cm volt, a jeges talaj könnyedén járható. A vízkivételi hely miatt egy kicsit aggódom, az átkosban egyszer egy munkásőr igazoltatott Dunakeszinél, a parton. De utalhatnék magpet megszűnt GCNEWS ládájára is, amelynek egy pontja szintén védett területen volt. Ott Tüdő sporttárs rendőri intézkedést szenvedett el.
A láda rendben van, ajándék nem nagyon fér bele. A füzet kezd lapjaira esni. A rejtés hasonló egy másik (fél)szigetes rejtéshez, és hasonlóan jó is. Sajnos a környék nagyon szemetes, és ez a növényzet hiánya miatt nagyon feltünő. Ha a vizitúrázók így szemetelnek, akkor szégyelljék magukat.
Itt jártunk a környéken és megpróbáltunk bejutni a szigetre, de sajnos nem sikerült. A gát után három helyen is próbálkoztunk, de sehol nem ment. Annyira nem is bánkodtunk, mint általában egy meghiusult láda után, mert a tegnap leesett nagy hó miatt csodálatos volt minden.
Tényleg mesés volt a környék, az ilyen árterek annyira nem jönnek be főleg nyáron, amikor csak a szúnyogokkal harcolsz, pánikszerű keresés után gyors logolás, majd futás ahogy lehet. De most tényleg csodás volt.
Túraterv: GCMEMO, GCMEFO, GCVORO, GCHET, GCHID, GCBLUE, azaz 6/6
Már sötétben értünk a ládához, végig a sártengeren, a Duna partján. Igazából mi észre sem vettük, hogy a "szigeten" vagyunk, csak akkor kezdtünk gyanakodni, amikor 30 m-re lett a láda...
A rejtés szuper, bár már találkoztam ilyennel, de ez mindig vicces :) Sajnos mivel fáztunk, éhesek voltunk és sötét lett, nem hagytam, hogy a fiúk megtalálják a ládát, gondoltam, így rövidebb, de utólag ezt már megbántam :(
Köszönjük a feltámasztást! :)
Marci & Péter & Mackka
"Ha már úgyis a szigeten vagyunk" felkiáltással bíztattam a családot a mai négy láda utáni ráadás láda utáni ráadás láda megkeresésére, miközben végig attól féltem, hogy lukra, azaz vízre futunk. Kár volt aggodalmaskodnom, méterekkel az átbukás alatt állt a víz, simán átjuthattunk volna, ha nem állunk neki kagylókat keresgélni a gát felöli oldalon. Itt viszont méteres agyagos sárba ragadtunk, csúszós síkos falakkal, amiből alig bírtunk kikecmeregni. Feljutva a szigetre gyerekmagasságú gazban törtünk utat, pedig, mint visszafelé kiderült, a Duna felöli oldalon sima száraz, kavicsos sztráda húzódott. Azaz jót bénáztunk, de végül elértük a kijelölt pontot.
Csalódás volt, hogy a láda nem ott volt, ahol a logok alapján vártuk volna (én is találkoztam már a rejtés-rokonával), hanem egy közeli fa üregében. Visszaállítottuk a vélelmezett eredeti állapotot.
Hazafelé még kószáltunk, fényképezkedtünk egyet a parton, sőt a GCMEFO-GCMEMO-GCvoro-GChet-GCHÍD-GCblue kör méltó betetőzéseképpen még betértünk a Totfalui cukrászdába, ahol igen kiváló süteményeket kínálnak baráti áron.
Mindent összevetve ez egy klassz nap volt, a család minden tagja remekül érezte magát, volt játék, túra, andalgás, hegy, völgy, víz, mászás, drive-in, egy szó mint száz, köszönjük kedves rejtők, újabb gazdag élményekkel ajándékoztatok meg bennünket!
Viki, Geri, Krisz', TZ
A rejtés csak azért 5, mert nincs nagyobb pontszám! Nagyon tetszett! :)
Ez a mai 3. ládánk.
u.i.: A ládába került kenguruk előző kisgazdija elfelejtette a kengurumamát beletenni. Így a kengurumama a függőhíd (GCFHID) ládájában várja csemetéit.
Ennek a ládának a megkeresése reggel, de még kora délután sem volt betervezve a napi teendőink közé. Cic és Pityulínó éppenséggel várt ránk a környéken, de mi szokásunkhoz híven megint késtünk, erre ők elindultak megkeresni a fent nevezett rejteket. A Dunán átívelő hídon PMR segítségével már tudtunk kommunikálni a ládát kereső társainkkal. Mivel nem végeztek a kesseléssel, ezért mi is nekirugaszkodtunk. A lehető legjobb időt fogtuk ki. Kissé fagyott föld, nincs magas vízállás. Szinte száraz lábbal keltünk át a szigetre.
A láda kialakítása fenomenális!
Az összes kessereknek csak annyit tudok mondani, hogy kötelező megkeresni ezt a ládát.
Logolás, majd ajándékot tettünk bele hármat is, de így már FóKa nem tudta a ládikót rendesen becsukni. No, akkor egy csere ajándékot vegyünk ki. Mit vettünk ki? Hát amit előttem nem sokkal Pityulínó belerakott, egy kis csészét. Az egészből az a vicces, hogy ezt az ajándékot én már láttam nála többször is, mikor együtt voltunk keresni/telepíteni. Nem egyszerűbb lett volna, ha hetekkel előtte már odaadja nekem.
A környék valóban a víz rabja, de számomra ez a szárazabbik énje adta meg a lehetőséget a láda keresésére.
Köszönöm a rejtőnek ill. rejtő utódoknak a környékre való invitálást.
Csoportos ládakeresés.
Cic, Pityulínó, majd később FoKa, Csaszi és jómagam.
Készült néhány fénykép, de az utólagos megtekintés szörnyűséges borzalmait nem tesszük közzé. Talán FoKa képei jók lesznek.
A rejtés apám (Csaszi) szavaival élve "fenomenális", vagyis nagyon tetszik. Csodálatos módon száraz lábbal átjutottunk a szigetre. Bár nem én lennék aki vagyok, mert visszafelé alaposan besároztam a cipőmet. Apám előrelátó volt. Igaz, mondta a magáét rendesen, de a kocsiból kivett nekem egy másik cipőt.
A rejtés helye számomra egy kicsit szokatlan volt, de a módja nagyon ötletes.
Aki lusta egy kicsit, az néha jól jár........
Cic, FoKa, Csaszi és Gabóka mindent leírtak előttem a megtalálásról, így nekem már csak annyi maradt, hogy konstatáljam: én is megtaláltam :-)
Néhány hete, amikor GCNRET ládát levadásztam, még bosszankodtam, hogy a bluebox halott. Azután bosszankodtam, amikor néhány nap múlva feltámadt, hogy miért nem tette kicsit hamarabb, mert a vízállás éppen kedvező lett volna, legközelebb esetleg Shirillát játszhatok, ha meg akarom keresni. Azután jött a mázli, Egy véletlen folytán ismét arra kellett menni (remélem nemsokára megtudjátok mi ez a véletlen), és a víz azóta nem emelkedett lényegesen. Így sikerült megúszni az úszást a jeges Dunában.
Foka és Csaszi kicsit késtek a Kisorosziban megbeszélt randevúról, így elhatároztuk Pityulínóval, hogy ameddig megérkeznek, addig megkeressük ezt a ládát. Így is lett. Épp befejeztük a log-olást, amikor Fokáék hívtak, hogy hol vagyunk, mert ők mindjárt megérkeznek Kisorosziba. Mondtuk, hogy hol, mire ők is azonnal a GCblue felé vették az irányt. Amikor visszaértünk az autónkhoz, megérkeztek. Hát már csak nem hagyhatjuk, hogy egyedül bóklásszanak a szigeten! Visszakísértük őket a ládához, megnézni, hogy boldogulnak. Boldogultak. Mi meg 20 percen belül kétszer is megtatlálhattuk.
Kíváló rejtekhely, ennek elenére a fiam rögtön kiszúrta. Érintetlen ártéri erdő szemét nélkül. Egy elsűlyedt csónakot láttunk a közelben, a gyerekek szőttek hozzá történetet:)
Fűkocka, Matyi, Réka
Pótoltuk az eltűnt logbookot és tollat, Pupu névjegyét és Gabe fecnijét pedig integráltuk bele. 122 cm-es váci vízállásnál sárosan bár, de bejutottunk. A környék eléggé megváltozott legutóbbi ottjártunk óta, a veszélyes, korhadó fákat, faágakat levágták. Ezzel együtt most jóval több a szemét, illetve valószínűleg a logbook és a toll is a munkálatoknak esett áldozatul. Tulajdonképpen örülhetek, eltűnhetett volna az egész láda is...
Kajakkal, kenuval jártam már e szigeten, most eljöttem gyalog is. Különös, borongós, melankólikus hangulata volt így, november végén, estefelé, viszont szúnyog egy szál se!
Pócsmegyer utolsó házánál hagytam a kocsit, onnan rövid séta. 74 centis váci vízállásnál széles partsáv járható, de azért gumicsizmát javaslok. A sorompónál a belépést tiltó tábla van, de a nyomokból (kerékpár, enduro motor, favágók teherautója) nemigen veszik komolyan.
A rejtés nagyon ötletes, újszerű - de logbook nem volt a dobozkában.
Jelentem 86-os vízállásnál még járható (szó szerint) a láda felé vezető út. Nagyobb vízfelületek már vannak, de akad egy két száraz hát. A rejtés ötletes, bár kell még egy kis idő, hogy a környezethez érjen... Örülök, hogy én voltam az új GCBLUE első megtalálója.
Láda hiányában én is csak a táblás megoldást választottam. Nem igazán értem a helyválasztást. Pár száz méterrel északabbra (a kemping területén) nagyon szép a környezet. Innen készítettem is egy-két fotót...
Úgy, tudom, hogy a Szentendrei-szigetnek ez a része az ország egyik legtisztább levegőjű területe. A Börzsöny ás a Visegrádi-hegység közötti szélfolyosó folyamatosan tisztítja a levegőt és frisset hoz. Most is jó levegő borította a tájat. Gyönyörűek a környező két hegységből látható kisebb csúcsok, idilli hangulatot árasztanak a tehenek, a lovak. A leírás szerint hagyományos ládát kerestem a műszer által mutatott helyen, az persze nem lett meg (most "beteg" a láda). Megelégedtem a táblán található jelszóval. A Pestig hátralévő 40 km-t a friss levegőben tempósan igyekeztem végighajtani.
A GCnret felkeresése után meglátogattuk a volt láda valószínűsíthető helyét. A gaz itt akkora, hogy a jelszót hordozó egyik objektum ki sem látszik belőle. Mi a könnyebb utat, azaz a táblát részesítettük előnyben.
Vácnál átkompoltunk. Elég borsos az ára, de mivel az utolsó pillanatban robogtunk fel a kompra, ami már el is indult, mire beálltam, nem volt másválasztás, mint kifizetni a 2180 (autó, 2 felnött, 3 gyerek) forintot a mintegy 2 perces útért. Ha jól emlékszem, még Tihanynál sem kerül ennyibe. Nagyon jó út vezetett Tahitótfaluból Kisorosziba. Itt tettünk egy vargabetüt, majd néhány száz méteres sétával becserkésztük elöször ezt a ládát, pontosabban a kihült helyét, illetve a közlekedési táblát. Utána tovább a Nagyrétre. [wapon beküldött szöveg]
Örültem, hogy feltámadt a láda, mert már zavart ez a fekete négyzet a térképen. Hogy miért éppen ide került azt nem tudom. Hogy mit jelent a jelszó, azt sem tudom. Azt tudom, hogy az autóból csak azért kellett kiszállnom, mert a jelszó a tábla hátsó felére van írva. Egyébként így esőben nagyon kellemes illat volt a réten.
Meg azt is tudom, hogy gyakran szoktunk Kisorosziba jönni. Ki kell sétálni a szigetcsúcshoz. Ott gyönyörű a látvány: ahogy a Duna kettéágazik, a fellegvár, maga a tényleges Dunakanyar!
"A BLUEBOX láda a régi helyén Kisorosziban van."
Talán ha nem ez lenne a láda részletes leírásánál, hanem az, ami Mudman logjánál van, lenne értelme az egész waposdinak, így azonban csak pénzkidobás...
Nem nyerte el tetszésemet a környezet. A rejtésben viszont értékeltem, hogy a jelszó teljesen megnetkesselhetetlen. A lepontozást befolyásolta, hogy ott a közelben a Kisoroszi-Nagyrét láda, amelyet majdnem egy órát hasztalanul kerestem. :-((
Nagyon bántotta már a szemem ez a két "fekete" láda itt a szigeten, ráadásul nem is jártam még Kisorosziban. Tenni kellett valamit. Társakat is szereztem a mai vadászatra, amely nagyon kellemesre sikeredett. Más helyekre is készültünk, így talán megbocsátható, hogy drive-in lett belőle.
Sajnos én is csak a szenes maradványokat találtam. Mivel csak ládaleírás volt nálam, nem tudtam semmit a láda haláláról.
A GPS elég jól odavezetett a doboz (most már) hült helyére. Volt nálam pótdoboz, leírás miegymás, csak az elrejtő telefonszámát nem találtam még wapon sem. Így nem tudtam hová tegyem/tehetem a cserét. :o(
KJR-el megtanácskoztuk a dolgot, így a jelszót alkeszfilccel felbiggyesztettem egy közeli jelzőtábla hátuljára és egy szintén közeli vasbigyóra is. A vasoszlopon lévő cimke elég kezdetleges, de a kocsiban csak ragasztószalaggal tudtam laminálni. :o) Talán kitart addig amíg újjászületik a csésze.
Mudman
Itt a nyuszi, hol a nyuszi. :) Pont délben, MTÁ-Ági barátommal és egy kisebb társasággal megtaláltuk. EasyCache. De mi hajóval jöttünk. :)) Belenyúltam a csalánosba.
Valószínűleg a 103 méteres eltérés miatt nem lett meg. A képen látható sáros folt miatt azt hittem elvitte az árvíz. Magam sem tudom miért nem olvasom a geocaching.hu-t mielőtt elindulok. :-(
A ládika bizony létezik, kicsit beázott, de megszárítottuk. A szigetcsúcs közelében szebb helye lenne, igaz akkor elvitte volna a víz. [wapon beküldött szöveg]
GRATULÁLOK EZ EGY NAGYON JÓ JELSZÓ, TÖBB ILYET, ÉS EZENTÚL LEHET, HOGY KEVESEBBEN FOGNAK PONTOT LOGOLNI! ÉN BIZTOS, HOGY ILYET TÖBBET NEM ÍROK FEL!
DE LEGALÁBB VABUBUSSAL JÓT KEREKEZTÜNK CSÜTÖRTÖK ESTE.
Barátommal eledzettünk ide, de a szúnyogokkal nem számoltunk. Megszámlálhatatlan. A két Kisoroszi láda gazdáit kötelezni kellene a szúnyogírtó mellékelésére. Különben a helyszínen kiköttetés. Van ott golfpálya, bánya-tó, kishajó, de miért pont oda kerültek a ládák?
V.P
Hát ez is meglett!
Ha nincs a leírás, akkor még most is keresnénk a dobozt a tehenek közt! A hiba ugyanis 103 !!! méter volt!
Nekem van egy teóriám, miszerint térképpel, műszer nélkül lett kihelyezve a cucc, azért a nagy hiba.
A kihelyezést mondjuk nem értem, hiszen egy kilóméterrel arrébb található a másik Kisoroszii doboz! Kisoroszi megér egy misét, no de kettőt???!!!
Amúgy a logbook szerint a 4. hely a miénk, gondolom jelentkeznek majd a többiek is.
Annyit hozzátennék még, hogy a logbook szerint volt, aki csak vitt ajándékot, de nem hozott helyette semmit.
Akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek inge, az őőőtözkögggyön már fel végre!!! (Hofi után szabadon)
Az általam mért koordináták: ( EPE 6m )
N 47 48.776
E 19 00.430
Nem látjuk értelmét ennek a ládának. Egyrészt, mert nagyon közel van egy másik ládához, másrészt, mert még akkor lehetett bemérve, amikor még létezett a műholdak hidegháborús zavarása. 115 méterrel arrébb vinne el a GPS, ha nem lenne olyan nyilvánvaló az a kiszáradt fatörzs... Szerintünk a helyes koordináták: N47° 48.774'; E19° 00.425'. Persze javítás helyett mi értelmesebbnek látnánk az egészen máshova költöztetést. Aztán nem ártana gondolni a hideg, havas, jeges télre is, mert ez a műanyag láda ilyesmire nem alkalmas - ha egyáltalán addig kibírja.
Igaz, hogy ez a hely nem ilyesmire való, én mégis itt szeretnék köszönetet mondani annak a "vadásznak", aki a geoládába való ajándékok helyett egy - a ládára helyezett - fügével honorálta a következő kincskeresőt. Vagy pedig őt erre ihlette a hely szelleme?...
Anikó és Miki