A ládába TravelBug helyezhető. Megközelítése: Ipolytölgyest elhagyva - ha busszal érkezel - az "Ipolygyöngye Tsz." megállóhelynél kell leszállni; itt választás előtt állsz, mivel két út is elvezet a célterületre. Döntésedet az Ipoly vízállása határozza meg. A terep nehézsége, megközelítése nem véletlenül hármas. Magas vízállásnál nem csak lelkileg kell felkészülnöd... (A.)Egy földút N 47° 56,117' E 18° 46,596' 122 m [GCDuha+földút], minősége évszaktól függő. Továbbhaladva egy hídon N 47° 56,005' E 18° 46,304' 109 m [GCDuha+híd] átkelve már csak a GPS-re hagyatkozz. (B.) Egy keskeny műúton N 47° 55,772' E 18° 46,599' 116 m [GCDuha+műút] kell haladnod a parkolóig. N 47° 55,882' E 18° 46,422' 109 m [GCDuha+parkoló] Előzmény
A második világháborút követően a két szomszédos ország közös vízgazdálkodási kerettervet készített, melynek alapján készült el az Ipoly szabályozásának terve a Szob-Ipolytarnóc közötti szakaszra (1975.). A tényleges szabályozási munkák az 1970-es évektől gyakorlatilag az ezredfordulóig tartottak. 1975-ben készült el "Az Ipoly-szabályozása a Szob-Ipolytarnóc szakaszon" című általános tanulmányterv, melyet, a készítő munkacsoport vezetőjének, Verina Hulinová mérnök asszonynak a neve után, röviden, Hulinová-terv néven emlegetnek. Ez 14 duzzasztó megépítését irányozta elő Szob és Ipolytarnóc között. A Duna és Ipolybalog közé ezekből 11 esett volna. Az új nyomvonalat úgy jelölték ki, hogy a "nyert" és a "vesztett" területek lehetőleg azonosak legyenek, a folyó középvonala továbbra is országhatár maradt. A kanyarulat átvágások során az új csatornaszelvényből kitermelt földet a szegélytöltések építéséhez illetve gyakran az eredeti, de a szabályozást követően felhagyott folyómeder betöltéséséhez használták fel. Emiatt eltűnt számos természetes vagy a korábbi munkákból származó mesterséges holtág is. A szabályozások utáni szükséges területcserére a 90-es évek végén került sor. Az Ipoly-folyón 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél (Malé Kosihy) és Tésa-Ipolyszakállosnál (Ipeľský Sokolec) szlovák állami beruházásként duzzasztóművek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű feltöltődési folyamat is "rásegített".
Következmény:
A hatvanas években a folyón végzett szabályozási munkálatok révén, elvágták a folyó amúgy igen gazdag halállományának (pl. márna, a menyhal, a paduc és a különféle keszegek) vándorlási útját az alsó szakasz és a felső szakaszon lévő természetes ívóhelyek között, melynek következtében az állomány erősen lecsökkent. Napjainkra Ipolydamásd, Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Őrhalom, Szécsény-Pösténypuszta térségében vannak a szabályozásokkal nem érintett szakaszok melyek révén képet kaphatunk az Ipoly szabályozások előtti állapotáról. A duzzasztók építése és a mederkorrekciók mellett a Hulinova-terv legfontosabb eleme volt a környező területek ármentesítése is. Ennek érdekében a folyó mentén árvízvédelmi töltések épültek a 100 éves gyakoriságú árhullámokra méretezve.
A duzzasztóknak közvetlen befolyásuk van a folyó halállományára is, azáltal, hogy megakadályozzák a halak vonulását. Ebben az esetben a duzzasztóművek az ökológiai folyosóként működő folyót egymástól elszeparált szakaszokra vágják. Megállapíthatjuk, hogy az Ipoly szabályozása sok helyütt a korábban meglévő ökológiai folyosó megléte szempontjából károkat, problémákat is okozott.
Megoldás
A tervezett beruházás során kiegyenlítik a duzzasztóknál lévő két méteres szintkülönbséget. A duzzasztó mellett a folyómederben kis medencék lépcsőzetes elhelyezésével a folyómeder "fokozatos" lejtésűvé válik. Az így kialakult kisebb szintkülönbség és a lassúbb áramlás révén a halak és más vízi élőlények zavartalanul vándorolhatnak le, illetve fel a folyón. E program keretében a folyószabályozásból megmaradt holtágak felhasználásával épült meg a duzzasztókat megkerülő csatorna, amely lehetővé teszi a halak, illetve egyéb vízi állatok vándorlását. Pozitívum, hogy a hallépcső révén a két, korábban levágott holtág "visszakötésre" kerül a folyóba, ezáltal lassú degradációjuk megáll, a holtágak természetes állapota pedig tovább növeli a folyó, mint élettér biológiai sokféleségét. A munkálatok 2006. október 4-én megkezdődtek. Első lépésben a holtágak felső részén a beeresztő műtárgyak és a természetközeli megkerülő csatornák földmunkája készült el. Év végére elkészültek a vasbeton műtárgyak fenéklemezei, a holtágak szükséges kotrásai 2007. késő nyarára - kora őszére a létesítmények elkészültek, így a Tésa és Ipolytölgyes térségében megvalósult hallépcső és holtág.
Sajnos a távlati tervek (pihenő, kemping, tanösvény) még nem valósultak meg; bízzunk benne, hogy ez csak idő kérdése...
Viszonyítási alapként ajánlom a távolabb fekvő denkpáli hallépcső ( GCDUD ) felkeresését; ahol kicsit más méretben látható eme objektum...
2016.07.20. Javítás-pótlás: igen szívatóssá vállt a korábbi rejtek, ezért egy kissé könnyítettem rajta. Kérek mindenkit óvatosan loggoljatok...;-)''
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nem találtam sehol.
A Cserge-malom után ide jöttünk, dél felől, a gázlókon át most simán át lehetett jönni (északról híd van, ami alighanem magas vízállásnál is átjárható, ha valaki olyankor jönne).
A ládaoldali fotón látható tereptárgy (betonból kiálló rozsdás vaslábak) megvan, egy fa is nőtt már mellé azóta, de láda nem volt sehol. Körülötte a köveken sok műanyag-hulladék, flakonok, dobozok, egész frissek is - azaz a rejtés területe egészen biztosan ártér. Alighanem egy áradás vitte el a ládát is.
Ettől függetlenül körbejártuk a terepet, tetszett a duzzasztó is, meg a hallépcső is. Hódok nyomait is felfedeztük egy helyen.
Képek alapján kérem szépen az elfogadást. Köszi!
Két hét kényszer pihenő után alig vártuk már, hogy kimozdulhassunk a lakásból. Még nagyobb túrára nem vállalkoztunk. Beültünk a kocsiba és elindultunk.....valamerre! Itt kötöttünk ki. A GCGCSM-től sétáltunk át ide. A magas vízállás és erős sodrás miatt nem tudtunk sem a láda, sem a hallépcső közelébe férkőzni. Nem láttunk még ilyet, kíváncsiak lettünk volna rá! Kérjük a rejtőt, a fotók alapján fogadja el a találatot! Köszönjük!
A szemközti malomtól sétáltunk át a hallépcsőhöz. Érdekes műtárgy és szép a folyó is. A rejtést sajnos sehogy sem találtuk, pedig a műszer szerint 1 m-re voltunk. Kedves rejtő! Kérem a képek alapján fogadd el a megtalálást. Köszönjük a lehetőséget.
Érdekes helyet mutattál meg.
Korábban vki nem zárta be rendesen a dobozt, így állt benne a víz. Próbáltuk kiszárítani, a vizes, selejt tartalmat elhoztuk.
Köszönjük.
Megtaláltuk! Köszi a rejtést!
A láda meg van, de nem egy betonoszlopot kell keresni, hanem egy vasból készült védgát szerkezet egy kisebb darabját, max 1 méter magas ez a műtárgy.
A láda VALÓSZÍNŰLEG ELTŰNT!
Telefonos rejtői segítséggel tudtunk logolni, ettől függetlenül viszont szerintem zseniális zárása volt a napunknak.
Apukámmal az "Ozmotring túrát" jártuk végig, ezer éve be van tervezve, de még csak most jutottunk el végigjárni. Több, mint 20 km-esre húzódott, elég durván leharcolt minket de apám tele volt energiával és le akarta üríteni a környék ládáit. Bernecebaráti még érthető is, mert arra már nem nagyon megyünk, de ő össze akarta szedni ezt is meg a szomszéd malmos ládát is. Miután a malom megvolt, átautóztunk ide, megállás előtt valami óriásit csattant a kocsin ahogy belehajtottunk egy árokba, aztán elsétáltunk a hallépcsőhöz. Marha jól néz ki, Vas megyében láttam hasonlót utoljára (azt hiszem). Sajnos a láda nem lett meg, meg azok a betonoszlopok se, amiket látni kellett volna, pedig állítólag 2 méter magasak. Felhívtuk a rejtőt, ő pedig megadta a jelszót. Innen már csak az esztergomi KFC-be meg haza mentünk. Mikor elindultunk visszafele, elkezdett esni az eső, pont jól időzített.
Köszönjük a rejtést!
Két izgalmas nap után vagyunk. Miután nem találtuk a ládát, mágneshorgásztunk és beakadt a mágnes, ezért ma visszajöttünk kiszabadítani, amit több órás küzdés után sikerült. A nagy örömre másodjára is nekifutottunk a láda megkeresésének, de a rejtő segítségét kellett kérni a jelszóhoz. Sajnos a láda és a vascsövek nincsenek meg, vélhetöen valamit alakítottak a környezeten.
Köszönöm szépen a Rejtő segítségét, mert ugyan ott jártam a "tett színehelyén", de a víz dübörgése pánikhangulatot keltett bennem, s képtelen voltam a ládát megtalálni. - Köszönöm a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Korábbi logok helyesen jelezték, hogy nem a betonfal mellett, hanem kicsit arrébb földből kiálló vaslemezek között van a láda, enyhén nedvesedve. [Geoládák v3.12.10]
N 47° 56,117' E 18° 46,596' 122 m [GCDuha+földút]
N 47° 56,005' E 18° 46,304' 109 m [GCDuha+híd]
N 47° 55,882' E 18° 46,422' 109 m [GCDuha+parkoló]
