WAP: 15x10x6 cm-es műanyag doboz a megadott koordinátán, egy jellegzetes tölgyfánál. Nézz fel!
A ládába TravelBug egyelőre
nem helyezhető.
Második geoládám helyszíne a Vonyarcvashegy község feletti keresztút- és fénykereszthez vezeti el az érdeklődőket.
Megközelítés:
A keresztút és a végén található fénykereszt legjobban a Vas-hegyen álló Kitaibel Pál-kilátóhoz vezető zöld háromszög jelzésen közelíthető meg. Gépkocsival érkezőknek a 71-es főútvonalon keresztül érdemes a helyet megközelíteni. Lefordulni a
N 46° 45,673' E 17° 19,192' 130 m [GCVVKK+Forduló 1] ponton, a Rezgő köz felé kell, ezután rögtön egy jobbforduló következik a Csándor utca felé. Ezen keresztül juthatunk el a Szellős utcába. Az autót az utca végén, a
N 46° 45,756' E 17° 19,212' 140 m [GCVVKK+parkoló] pont környékén lehet hagyni. Itt egy sorompó zárja el az utat, gyalogosan lehet a zöld háromszög
jelzésen továbbhaladni. 200 méter séta után, a
N 46° 45,864' E 17° 19,221' 160 m [GCVVKK+Forduló 2] pontban kelet felé fordulunk, és ezzel meg is érkeztünk a legelső stációhoz. Utunkat tovább folytatjuk, egészen a keresztig. Érdemes körbenézni, gyönyörű az elénk táruló panoráma!. A geoláda kb. 60 méterre a kereszttől, a kilátó felé vezető úthoz közel, egy tölgyfánál található. Tipp: nézz fel!
Autóbuszos megközelítés:
A 71-es főútvonalon nagyon sok menetrend szerinti járat közlekedik, ezek közül majd' mindegyik megáll a Vonyarcvashegy, vasútállomás bejárati út megállóhelyen. Itt leszállva a Fő utcán kelet felé sétálva, majd a Rezgő köz felé fordulva közelíthetjük meg a fénykeresztet. Az össztávolság így kb. 1 km.
Vonattal:
Vonyarcvashegy vasútállomás a 26b jelű, Keszthely-Tapolca közötti vonalon található, mindkét városból könnyen megközelíthető, s mindkét városból rendelkezésre áll több csatlakozás is a főváros, ill. a nagyobb dunántúli városok felé. A vonattal érkezőknek a Kossuth Lajos utcán kell felsétálniuk a 71-es főútig (Fő utca), onnan pedig a buszos megközelítésnél leírtak szerint folytathatják útjukat. Az össztávolság így kb. 1,7 km.
A keresztút és a Fénykereszt
2010. július 18-án szentelte fel Salgó Ferenc kanonok esperes pápai plébános Vonyarcvashegy kis Golgotáján a keresztutat és a Fénykeresztet.
Vonyarcvashegy újabb "kincsét" egy nemes-szívű családnak, Nagy Zoltánnak és családjának köszönhetjük, akik erőt, energiát nem kímélve hónapokig dolgoztak azon, hogy a vágyból valóság legyen és e helyen a Fénykereszt felállításra kerüljön, ahová egy különlegesen szép sziklákból és 15 stációból álló keresztút vezet. A stációk alkotója Simon András grafikus művész.
A messzire világító fénykereszt története közel 15 éves múltra tekint vissza: 1996. július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén Jézus Fernanda Navarro, Grenoble-ban lakó családanyának adott kinyilatkoztatása indította el világszerte a több ezer kereszt felállítását. Pontosan megadott méretben (magassága 7,38 méter, a vízszintes szár hossza 1,23 méter), mivel Krisztus keresztje a Golgota hegyén 738 méter magasan állt. A keresztet úgy kell felállítani, hogy két karja kelet-nyugati irányban mutasson.
Fényei szimbolikusak. Színezetében (észak-déli oldalán) a fehér a feltámadást, (kelet-nyugati oldalán) a kék pedig Mária iránti tiszteletet jelképezi. A kereszt csúcsa három ponton kék fénnyel van kivilágítva, amely a Szentháromságot, az alsó részén négy fehér fény pedig Jézust, mint az Ég és Föld összekötőjét hirdeti.
2005-ben már több mint 7000 kereszt állt világszerte, jelenleg nyolcezernél is több létezik. Magyarországon 2002. november 1-jén állították fel az elsőt Debrecenben. 2000. november 15-én II. János Pál pápa apostoli áldását adta mindazokra, akik e kereszteket felállítják.
Vonyarcvashegy története:
A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.
1573-ban a török megtámadta és felgyújtotta a települést. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék, mint szőlőhegy éled újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690-től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való, mint Balatongyörök szőlőhegye.
A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőföldeken végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.
Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, s fejlődésnek indult. Iskolája 1870-ben nyílt meg.
A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strandot hoztak itt létre. 1952-ben új iskolája létesült, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus jelenleg is meghatározó jelleggel bír.
(Forrás: Internet)
2016.01.01. Karbantartás - minden rendben!
2020.08.25. Karbantartás - logfüzet cserélve!