Megközelítés
Autóval érkezve ajánlott parkolni a palánkvár melletti Sánc utca közelében
N 46° 44,146' E 17° 33,566' 123 m [GCFACA+1parkoló].
Az M7-es autópályáról a ládához legközelebb a 150km-es lehajtónál érdemes letérni!
A 7-es főútról itt érdemes letérni a Szent István utca irányába
N 46° 44,953' E 17° 33,374' 102 m [GCFACA+Kereszt(eződés)].
A helyszín bemutatása
A fonyódi Fácános vár egy középkori palánkvár. A Balaton déli partján található, Fonyód városához tartozik. A várban a középkori templom alapkövei és az 1900-as években újraépített palánkok és a fából készült őrtornyok, illetve a vizesárok maradványai találhatóak. A várban minden évben megrendezik a Fonyódi Hadijátékokat.
A település a honfoglalás után a Lád nemzetségből származó Tar Zerind fia, Koppány vezér birtoka lett. A helység első ízben az 1082-ben kelt oklevélben fordult elő, Funoldi néven, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírta, és őket azokban megerősítette.
Később a Pannonhalmi Apátság birtoka lett, egy pápai tizedjegyzékben Fonold néven fordul elő, és ekkor már önálló plébániával rendelkezett.
A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. Mi is innen közelíthetjük meg. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy őrtorony állt. Az alsóvár kevés falmaradványa, a négyzet alakú vizesárokkal és a középkori templom alapfalaival láthatók.
Palánkvár
1544 után kezdődött meg az első fonyódi erődítmény felépítése.
Az építkezések nem a tervek, hanem az egyre nagyobb veszélyt jelentő török elleni védelem okozta kapkodás szerint folytak. Helyben talált anyagokból jobbágyok nem minden téren szakszerű munkájával kellett valami védhető helyet emelni. A védelem ereje sokszor nem is a falakban volt, hanem azokban a természetes vagy mesterségesen létrehozott természeti akadályokban, melyek révén a várfalak megközelíthetővé váltak. Fonyód fő védelmét a mocsarak adták. A falut szinte az 1900-as évekig vizen csak a Balatonon, szárazföldön pedig csak a bézsenyi földnyelven lehetett megközelíteni. Ezt a két irányt kellett őrizni. S arra az estre, ha az ellenség mégis bejutna a faluba, ott az erődítményt vizes árokkal kellett körülvenni.
A fonyódi vár építését az 1544 utáni új helyzetben kezdhették meg, s végleges formáját az 1550-es évek közepén nyerhette el, amikor török ostromokat is ki kellet állnia.
A kb 60x60méter nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromának, csak Palonai Magyar Bálint, a vár kapitányának halála után, 1575-ben tudták elfoglalni a törökök. Mivel nekik nem volt rá szükségük lerombolták, nehogy a magyarok visszafoglalva ismét használhassák.
A fonyódi várról 1569-70-ből fennmaradt egy alaprajz, amelyet Giulio Turco bécsi császári hadmérnök készített. Ezen rajz alapján végezte el a ma is jól látható várhely pontos azonosítását, rekonstruálását a Fitz Jenő által 1957 és 1959 között folytatott régészeti kutatás. Az ásatás és a rekonstrukció előtt elhanyagolt terület volt, nevét a magas növényzetben fészkelő fácánokról kapta.
A végvári hős: Palonai Magyar Bálint
Híres párbajhős és várkapitány, a korszak neves törökverő vitéze, aki Nádasdy Tamás nádor familiárisa, hűséges szolgálója volt. Ebben az időszakban olyan kiváló férfiak harcoltak a Dunántúlon a török ellen, mint Horváth Markó, aki 1556-ban megvédte Szigetvárat, Thury György Várpalota, majd Kanizsa kapitánya, a szigetvári hős Zrínyi Miklós, vagy Gyulaffy László csobánci, pápai és tihanyi várkapitány. Magyar Bálint a XVI. század közepén került Fonyódra és Szigligetre, előbbit különösen megerősítette és állandó portyákkal zaklatta a terjeszkedő törököket.
A következő évek során a két vár - amiket a Balaton választott el egymástól - szorosan együttműködött az oszmán hódítok elleni harcokban. Magyar Bálint, amikor hadba hívta a nádor, zokszó nélkül vett részt a harcokban, 1551-ben például Erdélyben küzdött, ahol Lippa várát elsősorban Nádasdy és az ő vitézei foglalták el.
Napjainkra
Az 1990-es években fonyódi lokálpatrióták segítségével feltárták a palánkvár területét, így emlékezve a korabeli hősökről. A fennmaradt rajzok szerint a palánkvár bejárata keleti irányba, azaz a mai Szent István utcára nézett.
A külső árkon egy felvonóhíd vezetett át, melynek helyén ma egy fahíd áll.
A külső palánkfalat újraépítették és fából őrtornyokat is készítettek a falak mentén.
A belső várban - ahova szintén egy felvonóhídon keresztül lehetett eljutni - széles falú épületek, kőből készült erődítések (például a középkori plébániatemplom) és egy őrtorony állt.
A török kor után azonban a köveket építkezésekhez hordták szét a Fonyódra visszatelepülő lakosok, így mára csak a templom alapjai látszanak, az egykori templomtorony helyén pedig egy fából készült torony áll.
Ma parkként és játszótérként funkcionál.
Ládatörténet
2016. július: A ládát 2013-ban megszüntette az eredeti rejtője, 2016-ban Blue Mali játékostársunk vállalta a láda újraélesztését. Admin (Fazék)
2016.08.02: Új láda kihelyezve, kereshető.- Blue Mali
2017.09.12: Pótláda aktiválva.- Blue Mali
2018. 4. 4. Az új ládagazda, Szaszkievics vállalta, hogy március végéig kereshetővé teszi a ládát. [Admin(Fazék)]
2018.06.01. Új láda kihelyezve, a ládaoldal stílizálva, frissítve! Pótjelszó a helyszínen elérhető. Korábbi ládaoldal:
A fonyódi Fácános vár, GCFACA - 2015
2022.07.17.: Pongi57 jóvoltából a rejtés új helyen, ismét kereshető. Köszönöm.
2023.06.12.: Új doboz, tartalom, mindez új helyen. Ismét kereshető.