N 46° 15,458' E 18° 24,832' 253 m [GCvarj-2]
A geoláda és a láda jelszó
A ládát a bánya romjai közt kell keresni, lsd. a fotót.
A romok környékén gyakran legeltetnek birkát ill. lejjebb egy kis bányató található ahol néha pecások horgásznak.
A váraljai tavakat a völgyön felfele kell keresni a műúton továbbhaladva.
Ezzel a ládával tisztelegnék a múlt bányászainak, akik a veszélyektől és nehézségektől soha nem hátráltak meg ill. azon bányászok emlékének akik munka közben halálos balesetet szenvedtek.
A jelszó=xxxxyyyyyyyy
Ha a táróba be szeretnél jutni, akkor azt előre be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban, ugyanis a hivatal üzemelteti a múzeumot.
A falu mellett régen kőbánya is üzemelt, érdekes látványosság ez is (46.15,9054 , 18.26,0460) és (46.15,7236 , 18.26,1300)
A tavaknál egy még csordogáló forrás található, ez az István- forrás (46.15,1626 , 18.25,2792)
VÁRALJA
Váralja a török időkben keletkezett. ma Tolna megyéhez tartozó falu, lakóinak száma 1049 fő.
A településen régen szenet bányásztak, ennek emlékére egy bányászati múzeum működik a faluban (46.15,4092 , 18.25,3044).
A közelben mesterségesen dúzzasztott tavakat találunk, a környező füves réten kellemesen kikapcsolódhatunk.
A Váraljai-völgy az, amelyen kevesen mennek fel a Mecsek legmagasabb csúcsát, a Zengőt hordozó keleti részébe.
Ez a hegység egyetlen Tolna megyéhez tartozó része, miután Tolna a szomszédos Mázát néhány más faluért elcserélte Baranyával.
1694-ig a Völgységi patak völgyében Máza felett fekvő néhány falu is Tolnához tartozott.
Ezeket akkor egy Pozsonyban kelt nádori rendelet csatolta át Baranyához.
Váralja nevét a felette álló várról kapta, amelyből mára rom sem maradt, pedig az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára szerint "A felette lévő csúcsos hegy ormán egy régi vár romjai most is láthatók".
Váralja vegyes magyar és német lakosságú falu. Lakosai annyiban különböznek a környező Völgység tájának magyarjaitól és németjeitől, akiknek nagy többsége katolikus, hogy a váraljai magyarok reformátusok, a németek pedig evangélikusok. Temploma is van mindkét felekezetnek. A falu magyarjai a sárközihez hasonló népviseltben járnak.
Hagyományaikat azzal is igyekeznek őrizni, hogy fiataljaik külföldi szereplésekre is járó együttesének "apartmenjében" 18 vendéget szállásolhat el.
Váraljának vasútmegállója is van. Dombóvári átszállással, vagy Baja-Bátaszék felől érhető el. A megállótól a kék négyzetjelzés vezet végig a szinte egyutcás falun. A Mecsek a Váraljai-pataknak a falu felett összeszűkülő és már erdős völgyével kezdödik.
Az erdőszélen a madár-csárda vár vendégeket, de csak a nyári szezonban. Feljebb, a völgy kiszélesedő tisztásán az egykori KISZ tábor épületeit ma a bonyhádi iskolák diákjai használják, szintén táborozásra. A patakon a táborozók szórakoztatására duzzasztottak fel két kellemes tavat.
Kellemes és eredményes keresgélést kívánok!
Ládatörténet
2017.08.06 A láda jelszava megváltozott.
2017.05.12 Ládaellenőrzés. A hagyományos pont változatlanul megtalálható a helyszínen.
2007.09.10 A ládát adoptáltam CoVától, aki felé itt szeretném kifejezni köszönetemet az eredeti rejtésért és az öt évnyi gondoskodásért. A ládaleírás még az eredeti :-)
2005.04.04 14:00 A geoláda kikerül a helyszínre.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ládásztársam könnyedén előkotorta az "ebédnek" valót, amit a bányató partján el is költöttünk. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem magánterületen bóklásztunk. Köszönet a rejtésért, a domboldal tetejéről csodás a panoráma!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Viszonylag jól járható volt az út a ládáig, a gaz sem volt vészes. A fotó a rejtekről nagy segítség volt. [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltuk! 🙂
Útban Orfű felé levadásztuk.
A ládához villanypásztorokon bujkálva jutottunk, a rejtés környezet elkeserítő, romos. Jó hogy van egy fotó, mert a sok törmelék között nehéz lenne megtalálni a dobozkát. A rejtekhely mellett egy állatka költözött be társbérlőnek.
Az emlékmű megközelíthető, de a szomszédság magánterülete terjedget ebbe az irányba is
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
A második ponthoz (fent a dombon) nem a benőtt ösvényt választottuk. A kerítést követve, a tavat megkerülve mentünk. A közelébe érve tapasztaltuk, hogy a területen nemrég tisztító irtás volt. Minden bokrot és fát letaroltak. Most egyszerű a láda megtalálása. Reméljük, hogy a doboz nem lesz áldozata a nagytakarításnak. Visszafelé a benőtt ösvényen jöttünk. Nem vészes!
A dobozból a mindent összeragacsozó cukrot kidobtuk. A ládaszabályzat és a józan ész szerint az élelmiszerek nem megfelelő csereajándékok.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az emlékmű könnyen megközelíthető volt a frissen kaszált fűben. A láda felkeresèse sokkal nagyobb türelmét igènyelt míg átvágtuk magunkat a sok szúrós, bökös bokrok ágak közt. De megtaláltuk hála Isten!
Forrástúra előtt kerestük meg a pontokat. A bányász emlékmű érdekes, szomorú. A bányát csak elképzelni tudtuk a sűrű növényzet miatt, több épület rom is található ott. A ládát nem könnyen találtuk a szúrós növények közt. De ez egy önkéntes játék :) Királyi utat sem fel, sem lefele nem leltünk.
Köszönjük a lehetőséget.
Az első pontnál a tulajdonos mintha lezárni akarta volna a lépcsőt, mondván az önkormányzat kisajátította azt. Nem tudom, hogyan látogatható így az emlékmű és a bejárat. A második ponthoz villanypásztoron kellett átmenni, bár a felfelé vezető ösvény talán nem magánterület. A maradványok érdekesek, a bozótharc és a sok szúrós növény nem annyira. Igazi nagypénteki "hegymászós" találat. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]
Hát ez a láda sem lett a kedvencünk! Az első pont még jó, bár a múzeumot nem tudtuk megnézni előzetes bejelentkezés kellett volna, erről tájékoztat a leírás, így ez rendben van. De a második pont teljesen értelmetlen, már mindent benőtt a gaz, tényleg bozótvágó kellene. A vadlestől legalább volt szép kilátás, de a bányából már semmi értékelhető nem maradt.
Kellemes napsütéses őszi séta során ismerkedtem Váraljával ládakeresés közben. A bányász emlékműnél a hétvégi Bányász Napi ünnepség friss koszorúi fogadtak. A bánya romjaival is szivesen ismerkedtem volna, de a 2 méteres bokros aljnövényzet
átláthatatlanná és szinte átjárhatatlanná tette a terepe. Bozótvágó balta híján nehézkesen jutottam el a ládáig - de meglett!
A ládaoldalon a rejtekről ezen, a rejtés óta megváltozott körülményekről is lehetne szót ejteni....
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A második pont elég nehezen közelíthető meg. Érdemes lenne egy rendes ösvényt vágni a láda irányába. Az utolsó méterek nagyon nehezen járhatóak. [Geoládák v3.11.3]
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! 30 km-rel a lábamban érkeztem napnyugta környékén, de azért még a fény látható tartományában eme ládához. Az emlékműnél azért már kellett a lámpa, hogy bevilágítsak a járatba. Múltidéző hangulata volt. A második pontnál már az agyamba kellett erőltetni a fényt, úgy elborult az áthatolhatatlan tüskés bozótban. Végül azért meglett,
még ha a véremet is adtam érte. Összességében örülök, hogy Fairy utolsó mecseki bányászattal foglalkozó ládáját is sikerült begyűjtenem. Már csak két láda hiányzik a pécsi és mecseki ládákból.Az egyik Fairyé. Még felszívom magam, mielőtt nekiindulok. A tavat már nem néztem meg, mert várt még a váraljai vár ládája és csak reménykedtem,
hogy egyszerűbb találat lesz mint ez mivel tudtam, hogy már sötét lesz mire oda érek. Hát nem![Geoládák v3.11.3]
Két éve őrzöm az első jelszórészletet. Akkor végigjártuk a völgyet és a bányászmúzeumba is betértünk. Érdemes volt. Akkor későn végeztünk, így nem volt idő a 2. pontra. De most eljött! Nem mondom, hogy könnyű az utolsó 30 méter, de nyáron már nem biztos, hogy így lennék vele.
A láda jó állapotban a helyén van. Köszi a rejtést.
Gondoltam GCVRF után még belefér ... hát éppenhogy. A ládához kellett szerencse, hogy a sok lehetséges rejtek közül a valódit megtaláljam, még jó hogy a koordináta itt kellően pontos (ellentétben sok más ládával) ... A virtuális már sötétedve is megtalálható ... A karbantartás igényt én törölném ... a bozótirtás nem feltétel, a láda meg rendben a helyén. :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!A környezet NAGYON Foglalkozós, gyerekekkel nagyon nehéz megjárni.Most kezdtük majdnem elmaent a kedvük. [Geoládák v3.6.0]
Dafke.
A láda beázott, fedetlenül hevert a valami közepén, ami nem csoda, itt úgy sincs szükség rejtekre, normális ember nem jön ide. Amitől egyébiránt is szeretnék eltéríteni, az egyetlen idevezető út két helyen is le van zárva, bár nem átjárhatatlanul.
A ládaoldal képeinek az égvilágon semmi közük sincs, ahhoz a helyhez, ahol most a láda található. Lehet, hogy 18 éve még normál körülmények közt felkereshető volt, most nem.
Tolnai-baranyai csavargás kópé1993 és Pliptai társaságában az év talán legmelegebb napján. Az GCMT02 ládától jöttünk át, az első ponton a múzeum zárva van. A második pont utolsó 30 métere igazi dzsungelharc.
Tolna-Baranyai geotúra Kectammal és Pliptaival. A második pont bent van a szúrós növények között, elég szivatós.. Olyan ruhába gyertek, amit nem sajnáltok.. Köszi a rejtést!
Nekem tetszett ez a multiláda. A régi letűnt időket mutatja meg. Szerintem nem gáz, hogy a dzsindzsásba lett rejtve a második pont. Ez is azt mutatja, hogy amihez nem fűzi érdek az embert, azzal nem foglalkozik. A felhagyott bányaterület tipikusan ilyen. Ezt "nyomatékosította" a bozótos, de azt hiszem ennyi szenvedés belefér annak a kessernek, aki ládázásra adja a fejét! :D A bányászok föld alatti szenvedései mellett eltörpül a rózsabokor okozta karcolás. ;)
Az első ponton, ha visszamehetnék az időben megnézném, hogy egy nyári pénteken a bányában eltöltött műszak után a Madaras Csárda hogyan kelt életre a vájárok sörözése közben! :D
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
A szép napot kihasználva egy 20 km-es körtúrán gyalogoltuk be a GCMT02 és GCVARJ ládák útvonalát Kismányok - Váralja - Nagymányok - Kismányok útvonalon. GCMT02 után értünk Váraljára. Az első pont egyértelmű, de utána... csak kérdezném, az ilyen rejtéseknek mi értelme? Mit mutat meg pluszban? Amikor már több száz métert teszel meg a nehezen járható ösvényen, le kell térned a szinte járhatatlan rózsatövises, szúrós szinte csak a vadak által kitaposott csapásra, dróttal bekerített területet keresztbe-kasul járkálva, majd mikor közel érsz a célhoz - ha lúd legyen kövér - toronyiránt jöhet az út java... Félreértés ne essék, nem tartozunk a hisztisek közé, túl a 900. ládán emberemlékezet óta nem adtunk fel ládát, ezt is megkerestük.... csak az értelmét nem tudjuk... a 2. pont simán rejthető lett volna a bányató közelébe, az ösvényhez közelebb, egyébként sem járnak erre túl sűrűn turisták... Mire leértünk a faluba, lévén hogy még 6 km séta várt ránk a reggeli kiindulópontig, az autóig, így a GCVRF ládához már nem birtunk felmenni... majd legközelebb... talán nem véletlen, hogy itt a log listán is látszik, hogy szinte napra pontosan az elmúlt 2 év (!!) alatt, mi vagyunk a 20. megtalálói a ládának......
Az első pont sima ügy volt, a másodiknál fél órát keresgéltünk a dzsindzsában és a vadrózsa bokrok között, nem kevés véráldozattal, de ennek ellenére sem találtuk meg. Kérjük a képek alapján a megtalálás elfogadását. Köszönjük!
Mivel időben azt gondoltam, hogy jól állok (és tényleg), úgy éreztem, belefér egy kis ládázás. De mivel előre nem készültem rá, így ez némi nehézséget okozott. Intenzív térerő- (igen, a Váraljai-eh.-nál az sem alapszolgáltatás), s ennél szolidabb mobilnet-kajtatás után Ancstól sikerült koordinátákat szereznem. Úgy voltam vele, hogy egy órát szánok erre a kitérőre. Ennek tudatában ideiglenesen felhagytam a verseny pontjainak a kirakásával. Szokásommal ellentétben ezúttal a multi hagyományos pontjára mentem előbb. A villanypásztorok kissé elgondolkodtattak, de mivel nem volt tiltó tábla, nem adtam fel. Emelkedés közben láttam pár egykori meddőhányót (nehéz nem észrevenni őket. A kis tavacska is igen hangulatos. A láda már picit nehezebb dió. Bozótos mindenfelé. A hátizsákkal nem.volt könnyű dolgom. A ládát is keresgélni kellett, mert hibahatáron belül több potenciális rejtek is volt. Nagyobb dzsindzsát vártam a hisztik alapján. Innen mentem az egykori táróhoz, ahol a multi könnyebbik részét - kis nézelődés után - simán abszolváltuk Kópéval. Visszaérve az erdészházhoz, még a rászánt idő lejárta előtt indultam tovább.
A második pont sajnos nem sikerült. 20 perc keresgeles utan a kezdődő eső miatt fel kellett adnunk. Nagyon nehéz a terep, bozotharc a tüskékkel, sok lehetséges helyet átkutattunk, de nem lett meg a segítség kérés dacára sem. [Geoládák v2.2.5]
GCTOUR alkalmával megtaláltam. Itt a csapat két részre szakadt. Egy korábbi megtaláló ugyan próbált minket lebeszélni a várható bozótharc miatt,de nem hallgattunk rá. Meg is szenvedtünk a láda keresésekor.
Megtaláltam, köszönöm! Nagyon szép a Váralja, tényleg megéri a séta. A 2. pontnál közelharcot kell vívni a természettel, igazi dzsungeltúra itt a ládázás.
Nagy élet lehetett valamikor a környéken, most inkább retrónak lehet mondani, a Madár Csárda festett kakaduja kifejezetten ütős. A második pont elszomorító, még így januárban is csak véráldozattal sikerült átverekednem magam a bozóton, mi lesz akkor majd nyáron.
A fejlécben lévő link már nem működik.
Meglett a láda, de nagyon marasztaló dzsindzsáson kellett átevickélnem. Biztos hagytam ott némi DNS mintát a töviseken :-)
Miután meglett, észak felé már könnyebb volt a kijutás.
Az utánam jövo kessereknek azt javaslom, alaposan járják körbe a területet mielott behatolnak!
Köszönöm a lehetőséget!
Estére maradt még egy kis időnk, így nekiugrottunk eme multinak. Elsőre a ládához mentünk fel, a felvezető út sima ügy térdig érő gaz de semmi több, aztán az utolsó 50 méter már érdekesebb... A ládához vezető utat vagy csapást sem leltünk, így maradt a bozótharc. Minden irányból körbejártuk a helyet, hátha valahol kisebb ellenállásba ütközünk, de mindenütt a vadrózsa és egyéb finomságok sűrűjével találkoztunk. így nem maradt más hátra küzdöttünk. Végre bejutottunk, én gyorsan a com-os ládát szedtem elő és logoltam, majd Lopakodó segítségére indultam, mert ő még addigra nem lelte meg a hu-s ládát. Na ekkor szakadt le az ég, így még érdekesebb lett a bozótharc. Az ember nem igazán látja hol is van, így elsőre nekem sikerült egy beomlott épületromba beesnem amit addig nem is gondoltam, hogy az, mert a gaztól és egyéb dzsungeltől nem láttam, meg nem is gondoltuk, hogy nem a földön állunk. Később kicsit odébb lopakodó is beleesett egybe. Lopakodó előkereste a képeket a szakadó esőbe, de azt hiába néztük nem segített, így kutattunk tovább, ami elég kilátástalannak tűnt, hisz azt sem lehetett látni mi van tőlünk 1 méterre, meg mi van a lábunk alatt. Végül kikristályosodott, hogy ez a felhagyott bányának az épületromjai, amik összedőltek és a természet visszahódította. Nagy nehezen, kis szerencsével a láda a kezembe került, na pont ekkor láttam, hogy a spoiler képen látható 2 ágú fa is megvan csak már mindkét ága elkorhadt és a földre került. Szóval a kép olyan régen készült, hogy akkor még így nézett ki a hely, mostanra viszont olyan őserdővé vált, hogy még csapások sincsenek, még az állatok is elkerülik. A logbook még az eredeti Cova néhány sorával kezdődik, hogy miért is ide került anno a láda, meg hogy az érdekességért hova kell menni.:-) Azon már meg sem lepődtünk, hogy a logbook és a neten megtalálások nincsenek összhangban, mi momentán szabold1977 logja után logoltunk. Mondjuk aki itt nem említi meg a bozótharcot, szívást..., az azért van, mert soha nem járt 50 méternél közelebb a ládához, látta telefonálással könnyebb a jelszóhoz jutni mint terepmunkával. Mi 3-an fél órát töltöttünk az utolsó 50 méterrel és a láda meglelésével. Innen kijőve már ránk sötétedett, így már sötétbe sétáltunk át a másik ponthoz, persze addigra az eső is elállt. Az emlékmű tényleg érdekes, bár nekem a ládától nem messze lévő kis tavacska is tetszett. A fahíd amivel az emlékmű lépcsőjéhez lehet jutni nem túl bizalomgerjesztő, hisz teljesen el van korhadva, már deszka is hiányzik belőle, szóval azon csak óvatosan.
Az emlékmű az üzemi balesetben elhunyt bányászoknak állít emléket, így érdekes volt látni a nevek között egy női név is szerepel.
A láda keresése közbe mindenki figyeljen oda, hisz az összedőlt épületek tetején járkál, még ha azt is hiszi, hogy domb, nehogy beleessen valahova!
Megtaláltuk! Nagyon megküzdöttünk a gyerekekkel mire odajutottunk a ládához, mert iszonyatosan elbokrosodott a környéke, de nagyon élveztük a keresést. Köszönjük a rejtőnek! :)
Ez katasztròfa. Szerintem a Rejtő a saját ládáját sem keresné meg ekkora dzsungelbe. Senkinek nem ajánlom. A láda 2. pontját át kéne helyezni, sok lehetőség van a környéken.
Az emlékmű könnyen meglett, de a ládához vezető utat tehenek és főként a villanypásztor miatt gyerekekkel nem mertük bevállalni. Kérjük a rejtőt a fényképek alapján történő elfogadásra.
Kisebb kirándulás alkalmával becserkészve. Sajnáltam, hogy a bányamúzeum nem látogatható. Az első ponttal nem volt gond. A második viszont nem tetszett. A romokat benőtte a szúrós kökény és elég nehézkes volt a ládához jutni.
Kuglóf fesztiválról szöktünk meg egy kicsit. Izgalmas helyszínek, kalandos megtalálás. Erősen sötétedett amikor a ládához értünk. A helyszín kb. tíz éve nézhetett ki úgy, ahogy a láda képein látszik. Azóta nagyon elbúrjánzott a növényzet. Küzdelmes volt a ládához jutni.
Az első pont kultúrált környezetben könnyen meglett, és szerencsém is volt, mert a Kuglóffesztivál alkalmával nyitva is volt, be lehetett menni, megnézni a kis Múzeumot. A második pont nem nyerte el ennyire a tettszésemet, keményen küzdöttem a "tereppel", ami jócskán megváltozott a felrakott fénykép óta. Egyedül voltam, egyszercsak pár méterre felbukkant egy kessertárs, rögtön tudtam, hogy ide csak e célból jöhet bárki.
A láda "kibányászását" kisdecso végezte, ezúton is köszönöm a segíségét!
A környéken jó néhány bányászemlékmű van. Néhányat útba ejtettünk...
A bánya romjait igencsak visszahódította a természet, alig ismertünk rá a rejtekre....A mai kánikulában kihívás volt.
Kaposszekcső-Váralja útvonalon ládavadászat két keréken. Hangulatos helyszíneken könnyű találat, a láda felé lovak mellett visza az ösvény. Sajnos útközben az eső is rákezdte, + a vonathoz is tepernem kellett, így a kiadós nézelődés elmaradt. :(
A p1-ből kis túlzással toronyiránt fogtuk a p2-t. Becsületes harc volt. Visszafelé aztán kis kerülővel szépen lesétáltunk az úton. ;) [g:hu 1.4.27a] [wapon beküldött szöveg]
Váraljai hétvégénk első .hu-s találata. A falu végi panzióban szálltunk meg( csupa pozitív élmény, béke, nyugalom) , onnan sétáltunk a láda pontjaihoz. A végládánál nagyon sok tüskés karmolást kaptunk. Vicces, mert gyorsan meg lett két láda, 11 m-re volt a com-os. Váralja az egyik kedvenc magyarországi falum lett. Közös találat Toni01-gyel
5 napos bikali nyaralásunk első napján, az odaúton ez volt a kilencedik találatunk.
A két pontot sorrendben kerestük fel. Az első érdekesebb és elgondolkoztatóbb volt, a második meg nagyon nem esett jól ebben a szaharai hőségben.
A koo és a GPS szerencsére elég pontos volt, így hamar meglett a doboz. Az utánam jövőknek annyit segítségül, hogy a betonelemnek az úttól távolabb eső végénél keresgéljenek.
A harmadik ládánk a mai nap folyamán. Nagyon tetszett mindkettőnknek ez az eldugott kis bányató.
Innen visszaballagtunk Mázára, majd Szászvárra a Faluházba.
Megtalaltam [wapon beküldött szöveg]
Két és fél hónappal az Achilles műtétem után egy láb áztatgatos, szolid ládázgatással egybekötött hétvégére mentünk Sikondára. Útközben, pénteki 5. találatunk.
A 2. pontnál az összedölt építmény romjai közötti keresgélést nagyon nem értékeltük. Véleményem szerint balesetveszélyes és nagyon sok a lehetséges rejtekhely (ezért adtam az elrejtésre kevés pontot). A .com-os ládát előbb megtaláltuk mint a .hu ládát, pedig vagy 10-15 méterrel arrébb van. Negyed óra keresgélés utáb felhívtuk Fairyt, aki segítségével nagyjából beazonosítottuk hol kell keresgélni. Előtte is keresgéltünk ott, végül nagy nehezen sikerült elővenni a ládát egy bot segítségével, mely vagy egy méterrel be volt nyomva egy betonlap alá. Mi a betonlap széléhez a másik oldalához (nem a bozot felőlihez) helyeztük vissza a ládát. Fényképet is csatolok a rejtés helyéhez, megkönnyítve az utánunk jövő dolgát.
Hát elég szontyi idő volt, de még így is szép a völgy. A tavak mellett ebédeltünk, aztán kerestük meg a ládát. A bányaromok azért veszélyesek, de a fényképnek köszönhetően a láda könnyen meglett. A kis bányatóban a horgásznapló alapján elég jó kis kapások vannak. Köszi!
Hej, ha fényképet előre néztem volna, a doboz is könnyebben meg lett volna! Mára, úgy látszik, ilyen fotós ládák jutnak.
Erre már olyan régóta fenekedtem! Most végre, a Halloween party-ra menet sikerült felcaplatni érte. Érdekes hely, érdekes ládák. Először meglett a Kakukkosék által megtalált láda - ami nem az aktuális láda, hanem valami korábbi változat, meglehetősen rossz állapotban, gúnyosan csücsülve két betondarab között. Aztán néhány méterrel arrébb előkerült az igazi doboz. Ezen felbuzdulva szerettem volna az ettől elvileg 17 m-re rejtőző .com-os ládát is meglelni, de az nem adta magát.
Sajnos jelszót nem találtuk a ládában, viszont találtunk benne
egy elázott trombitát... :D
A logokat olvasva lehet, hogy nem is a GCvarj ládát találtuk meg? :)
A hely viszont stimmel, a felső betonelem alatt az alsó betonelem tetején csücsült...
Nagymányokon pihentünk, így adta magát a láda megkeresése. "Reggel" ezzel kezdtünk. Az első pont sima ügy, a másodikhoz jó kis kaptató vezet. A bocik ügyet sem vetettek ránk. Sajnos innen az egykori bányából nem sokat látni, de azért köszi.
Az adott koordinátákon a ládát is megtaláltuk (ha egyáltalán ez az eredeti láda), a logbooknak csak pár oldala volt meg, se jelszó, se semmi egyéb.
A 2012.03.03-ai bejegyzés szerint a láda szét volt szórva, úgy rakták össze az akkori megtalálók.
Mellékelek képeket is, remélem érvényes lesz a megtalálás (a jelszó első részét természetesen tudom :)).
Az első pont rendben volt, a másodikhoz egy kis kaptatón jutottunk fel (a ringló finom), majd a szúrós bokrokon keresztül vágva megtaláltuk a ládát is!
Az első pont közelében leálltam az úton, megkerültem a majort és megnéztem az emlékhelyet. Szép hely, de én annyira nem vagyok oda a bányászati emlékekért.
Kicsit visszamentem autóval ugyanezen az úton, leálltam a felfelé vezető ösvénynél, és irány felfelé (merre másfele, ez egy ilyen reggel volt). Elértem a kőbányát (romokat), aztán elkezdtem keresni a rejtést.
Jó 20 perc alatt lett meg. A rejtés elég veszélyes helyen van, de ettől ez még jó rejtek.
Köszönet a lehetőségért!
Az első pont megvan.
A második, a bánya romjai között, nem. Itt csak romok vannak romok hátán, egy negyed óra után befejeztem.
A rejtőre bízom az elfogadást.
Nagyon rendezett, szép erdőszéli út vezet a volt bányához, a mai bányász múzeumhoz. Nagy csend és nyugalom van erre most már. Valószínűleg amíg működött a bánya nem ilyen volt a környék. Kicsit lehangoló is volt ez a nyugalom, átéreztem azoknak az embereknek a helyzetét, akiknek mindenük volt a bánya ez adta megélhetésüket és már nincs többé. Ezeknek az embereknek a tiszteletére elhelyezett ládáért köszönet CoVa.
Ha a Mecsek felé megyek, mindig az István forrás melletti nagy tisztáson szoktam pihenőt tartani. Csodálkozom, hogy a láda nem csalt el ide, de azért én elmentem most is.
A szamarak nem ettek meg engem sem, különben pedig fehér szamár nincs is! A múzeumból csak egy bányászköszöntést sikerült kicsalni.
No, de a láda! Próbáltam a közelébe motorozni az utacskákon, de aztán csak gyalog indultam neki a legközelebbi ponttól a szinte már bihari plájra emlékeztető tájnak. Különféle színű tejet adó teheneken vágtam át magam, mint afféle váraljai cowboy. Láttam fehéret, feketét, tarkát. És rájöttem a tej, a kakaó és a tejes kávé titkára.
Aztán meglettek a betonmaradványok. Nekem nem tetszett, sóvárogva gondoltam a zöld rét felé. Vállig nyúlkáltam az üregekben, mígnem az egyikből előhúztam egy jó méteres kígyóbőrt. Ezután valahogy nem volt kedvem tovább nyúlkálni. Erre felhívom a rejtő és a ládászok figyelmét is!!! Miután magamhoz tértem, megpróbáltam letölteni 1 térerőnél a rejtek képét. A fát már ne keressétek, kivágták. Érdemes a tuskóra koncentrálni, úgy meglesz a láda is.
Nekem eddig Váraljáról szebb élményeim voltak, továbbra is a tisztásra fogok járni, mert az gyönyörű!!! És kígyók közé sem kell nyúlkálni érte.
Magyaregregyi szállsáunkhoz közeledve kerestük fel a pontokat.
Az első pont megtalálásához a műemlék mellett lakók szamaraival kellett megküzdenünk. Pontosabban azzal a madzaggal, mellyel a szamaraknak ügyesen elkerítették a műemlék előtti területet... No comment.
Amásodik ponthoz odaérni nem volt bonyolult. A megtalálást azonban nehezítette, hogy nem tudtuk mekkora a láda ill. hogy kb. hol keressük. (A fotót nem néztük meg előtte.) Mindezek ellenére rövid keresés után az ösztönünk megsúgta hol lehet és lám :) meglett.
A logbook olvasásakor jót mosolyogtam az előző logok egyikén. A megtaláló valszeg még nem rejtett ládát, így teljesen jogosnak hitte felháborodását az 5 m.-es pontatlanság miatt (bár a mi mérésünk alapján pontosak a koo.-k).
A kocsihoz visszafelé menet találkoztunk egy gyönyörű pacival, akit nagyon megsajnáltunk, mert teljesen megszállták a legyek. :(((
Az emlékművet speciáli, kék lóból álló őrség őrizte. Az első részlet könnyen meglett, de a ládát nehezen leltük meg. A sok szeder viszont kárpótol érte. a birkákat ma tehenek helyettesítettek. A romokat jól benőtte a növényzet. Érdekes túra volt, köszi.
Megtaláltam! A környék a nyári honapokba meg tavasszal igen bozotos! A keresést tavasszal ajánlom!:D Ilyenkor igen szúros növények is vannak és elég magas a gaz! Aláda a megjelölt koordinátától 5 méterre van! Kérném az ellenörzését :$!
Háromszor mentem el ezért a ládáért, egyszer még tavaly augusztusban, de most pénteken és szombaton is próbálkoztam. De meglett. Nekem a koordináták nem oda mutattak pontosan, és egy ilyen terepen nem igen van más tájékozódási pont. Most elég nagy a bozótos is, így aztán a fák beazonosítása se egy könnyű feladat. Ráadásul a fényképen szereplő fa szerintem ki is van vágva, tehát az egész környéket át kellett kutatnunk.
Hosszú idő óta újra elkezdtük...Pici fiúnknak,aki 10.hónapos ez az első ládája.A Jani kivette a ládából a cigit.Helyette betettünk egy kinder puzzle-t.A láda helye pici babával mostoha helyen van,de azért sikerült.
A cache felé vezető út viszont tényleg festői.Gyönyörű.Köszönet érte a rejtőnek.
FIATalok.
Megvan! Ez az első ládánk, és GPS nélkül. :) A következő megfáradt túrázót várja benne egy szál cigi gyújtóval. :)
A táj gyönyörű, a ládát kb. fél óra keresgélés után találtuk meg. A bánya romjai között van elég zeg-zug, ahova be lehet nézni.
A jelszót elfelejtettük felírni.
Megtaláltuk Ciconnal. A ládát tíz percig kerestem, már épp feladni készültem mert sötétedni kezdett, mikor meglett. A weblapon lévő fénykép emlékezetből segített.
Megtaláltuk! A második pont nagyon érdekes volt. Az elsőnél viszont az irdatlan kutyaugatás és morgás közepette nem volt túl jó érzés besétálni az emlékműhöz. Teljesen olyan volt, mintha valakinek a magánterületére hatoltunk volna be a villanypásztorok között. Sötétben, lámpás találat volt, de a második pont tetszett. Köszönjük!
Az első láda, amit megtaláltunk! :)
Izgalmas volt, keresgéltünk a betontömbök között, de a korábbi hozzászólások sokat segítettek. A dobozkában volt egy szem cukorka, azt eltávolítottuk, a dobozt pedig visszaraktuk a rejtekhelyre.
Furcsa, hogy a bányászemlékvűvet körbekerítették és állatokat tartanak ott, de mi simán bejutottunk, mert éppen nem volt ott semmi.
Mecseknádasd után Váralja volt a mai második állomásunk. A falut elég jól ismerjük, jártunk már erre sokszor, de "geocahcing-ügyileg" még nem. Sajnos az első pontnak otthont adó múzeum zárva volt, elhanyagolt és szemetes a környezete. A második ponthoz vezető út szép, de a rejtés nem tetszett, bukdácsolni a betonvasak és fedél nélküli csatorna(?)nyílás között... Szerencsére az aljnövényzet ősszel már nem annyira vészes, ami részben a láda helyszínét is érintő tarvágásnak is köszönhető. Emiatt a rejtést ábrázoló fotó már nem teljesen aktuális, a fa ki lett vágva, elképzelhető, hogy felszámolják a ládának is otthont adó mesterséges tereptár-maradványokat.
Kicsit kóvályogtunk a hagyományos láda előtt, mert egy másik földúton sikerült felmenni a kis horgásztó felé, de aztán idővel meglett minden. Érdekes bányabejáratot láttunk, szép a környék. Köszönjük.
Az emlékműnél 3 csacsi fogadott. A ládához vezető út mellett sok cserjét "megcsonkítottak" gondolom nem hivatalosan. A láda is meglett bár nem állt össze bennem a bánya képe.
Váraljai munka során kerestem fel ez a rejteket.
Tetszettek a pontok, kár, hogy csak ennyi emlék maradt fent.
A láda rejtése ügyes, a magas gaz is nehezítette a keresést, de csak nem fogott ki rajtam.
Ezen pont drive-in felkeresését csak minimum 30 cm magas alvázzal javallom mert elég tréfás a felfelé vezető földút...
:))
Régi adósságot törlesztettünk - 2003 őszén már egyszer abszolváltuk ezt a multit (akkor a láda még máshol volt) kislacival, de akkor mi még nem regisztráltunk az oldalon. Akkor ősz volt és esett az eső, most tombolt a nyár és tűzött a nap.
A bányászati emlékmű környezete továbbra is lehangoló.
Mikulás 2000 túra!
Mozó vezetésével indultunk a Kelet-Mecsek irányába.
Megtisztelő, hogy együtt ünnepelhettük Mikulás 2000. megtalálását. (Kessersztorin)
Elsőként érte ezt el kishazánkban, megsüvegelésre méltó sportteljesítmény, annyi szent!
Gratulálok Barátom!
Ma a kánikulára való tekintettel inkább csak rövid, pár kilométeres sétával elérhető ládákat kerestünk meg, így is összejött Mozónak vagy 15 találat.
Fogytunk szépen a kilókból, de nem a jókedvből! :-D Ez is a szokásosan telt, telipofás nagy nevetésekkel.
Szálkán tettük fel az íre a pontot = lángos + pancsolás a tóban. Buli az élet!
Az 1. pontnál nagyon aranyosak voltak a picike lovak. A 2. pontnál nagyon zavart, hogy részben villanypásztorral lekerített területen kellett (lehet hogy van más megoldás is?) menni.
Egy kis zavart okozott nálam az "évszám első négy betűje".
Esetleg lehetne úgy fogalmazni, hogy a két évszám közül az első.
Érdekesek voltak a bányászemlékmű mellett legelésző pici termetű lovak. A hely allergiásoknak nem ajánlott, rengeteg parlagfű van, néhány nap múlva mind virágozni is fognak. A második pont nem túl látványos, és az angol jelszó sem tetszik.
A bánya romjai nem valami szívderítő, ráadásul nagyon csalitos. A ládát nem volt így könnyű megtalálni. A tágabb környezet viszont szép. A bányászemlékmű olyan, mintha magánterületen lenne, ponilovakat tartanak körülötte, kicsit méltatlan...
Köszönjük a rejtést!
Az első pontot már egy hónapja felkerestük, akkor kezdett besötétedni ezért kihagytuk a ládakeresést. Most a láda viszonylag hamar meglett, annak ellenére, hogy a terület igencsak elburjánzott a gaztól.
Inez & Csokibazsa
Egy kis húsvétolás nejem nagyszüleinél Váralján. Így aztán kézenfekvő volt az ottani láda begyűjtése ;) A tengerszem és a környezete nagyon hangulatos, csak azok a betontömbök csúfítják el a tájat....
Az emlékmű, Múzeum mellett a lovaknak sorsa nagyon sanyarú. Szegények bokáig jártak a cuppogó sárban. A ládánál elgondolkoztam, hogy valamikor itt emberek dolgoztak, éltek...
A kilátás Bonyhád felé gyönyörű.
A lovakat nagyon sajnáltam az emlékműnél, a szemük tele volt szomorúsággal, bokáig süppedtek a sárban. A bocik a dombtetőn viszont virgoncak voltak, és nagyon kíváncsiak ránk. Alig lehetett fotózni, mert nagyon érdekelte a fényképezőgép őket, és nem álltak be fotópózba. A bányabejárat szó szerint romos, bokatörős fajta, csupa beton és tégla törmelék. A tó félig be volt fagyva, kicsit feldobta a rejtek környékét.
Mecsektérkép-letakarítás és GCJELV mozgatás, 3/5. láda.
Bütyök és MaciMac abszolválta a pontokat, mi addig egy helyi ebbel próbáltunk kommunikálni, azonban sem fotogén, sem túl bőbeszédű nem volt. Közben Szászvárat próbáltuk kipihenni.
Éjszakai fejlámpás találat Máza felől az erdőn át. Előtte a mázai kocsmában egy remek cserépkályha mellett szárítgattam átázott lábamat. A ládánál sok szúrós bozót és romok. A virtuális pont környezete szép.
Családilag én is erősen kötődöm a bányászathoz: a magyarországi mélyművelésű bányák aknaszállító gépeit (néha kilométernél is mélyebb teher és személyszállító liftjeit) egytől-egyig a nagyapám vagy az édesapám tervezte. A több száz gépből ma már csak 2 működik.
Kétnapos mecseki vaddisznó-kessing, 85 km gyaloglás nagy hátizsákkal, hosszú éjszakai menettel, hóban sátrazással, a vizes hóban átázott bakancsban.
Péntek hajnalban az első vonattal Pécsre, a buszig két .com-os láda, majd busszal Zobákra. (Hajnali keléssel is csak 11-re lehet odaérni.)
Innen olvadó, vizes, süppedő, nehezen járható hóban: Takanyó-völgy (GCJELV) - Hidasi-völgy - Vár-völgy, Máré-vár - Szeged-forrás - Csepegő-árok (itt már besötétedett, innen fejlámpával)- Szászvár - Máza - Váralja - Óbánya - Réka-vár - Réka-kunyhó (Etelka-forrás). Ide éjjel 1-kor érkeztem, a völgyben végig szűzhóban, közel 20-szor átkelve a megáradt patakon.
Itt sátrazás, majd másnap folytatás: Püspökszentlászló - Zobák - Kövestető - komlói bányaromok - Sikonda - 66-os út - [5 km stop] - Árpád-tető - Szabolcs - [5 km stop] - Pécs-Balokány. Este az utolsó vonattal haza.
A romoknál a rejtési lehetőségeket látva kezdtem aggódni, hogy túl nagy a választék pár méteres körzetben is, de hamar meglett. A kilátás jó lenne, de párás volt az idő.
A láda remek ipari rejtés. A vétel nagyon jó volt, 3m-es pontosság, így még vaksötétben és szemerkélő esőben is megtaláltuk Mériennel. Persze, akkor még működött a lámpa, nem úgy, mint később a szászvári horrornál :-)
Az első pontot simán teljesítettük, de a másodikkal több gondunk akadt a sz.. kütyünk miatt.
Sokáig kellett keresgélni, melynek során e ládánál is meg kellett bizonyosodnom a mások által már - lásd: PNA fórum - megismert tényről, hogy a gépünk nem pontosan mér, ezért nem is éppen erre a célra való.
Hiába, okos ember a más hibájából, esetleg kárán tanul, mi meg kezdő kesserekként jócskán megtapasztaltuk a problémákat.
Mindezeket annak ellenére, hogy e hobbiyval történt megfertőződésünket követően előzményként hiába olvastunk el mindenféle geocechinggel kapcsolatos netes oldalt, vagy netán útmutatót, esetleg jó tanácsot.
Az ember gyereke valójában ilyenkor a gyakorlat során tapasztalja meg az igazi problémákat. No, sebaj!
Mivel gépünk nem pontosan adja meg a koordinátákat, sok felesleges keresgélést, kúszást-mászást kellett végeznünk a bánya romjai közt, viszont legalább elmondhatom, hogy bemásztunk több olyan helyre is, ahová más épeszü ember soha nem ment volna be. (5-ös és 6-os fotók)
Ez pontosan két beton aknát jelentett a keresés helyén, miután megfelelő GPS jel hiányában úgy ítéltük meg, hogy mindkettőnél láthatóak bizonyos rejtésre utaló körülmények. Ti semmiféle képpen ne másszatok le, bár ez is egy bizonyos filinggel járt!
(Szakadt nadrág, a tüskés bokroktól véresre szabdalt lábszár, stb-stb.)
Tettük ezt azért is, mert a korábbi találatok során hasonló hobbyval megfertőzödött vicces kedvű kesserek az adott leírástól eltérve teljesen máshová rejtették el a keresett ládát. Lásd az előző találat során a GCPM. Ez is tanulópénz volt, de utólag jót nevettünk rajta!
A rejtek fényképe (9-es) aztán sokat segített, bár jelenleg nyár van és így a rejtés környékén sok a szúrós, tövises gaz, ezért nem javallom a rövidnadrágot akár milyen meleg van, hacsak nem mazohista valaki.
A ládában talált cukrokat eltávolítottuk a sok hangya és a cashikett ide vonatkozó passzusa miatt!!!
Amúgy nagyon szuper a környék, tavakat körülölelő völgy csodálatos és jó tudni, hogy van még ilyen csodás falu, mint Váralja! Csendes, nyugodt, ápolt kis virágos falu, egy igazi gyöngyszem!!
Az első pont könnyen meglett, a másodikért kellemeset túráztam. Körbejártam a tavat, a pecások láttán kicsit aggódni kezdtem, de a láda jó helyen van, háborítatlanul lehet keresgélni és logolni. Mivel épp nem volt nálam egy közepes méretű gyerekcsapat, kb. 3/4 órát keresgéltem, annyi rejtekhely van a környéken. Ráadásul a fát is kivágták, mely a rejtek előtt állt.
A ládához vezető utat csak többszöri próbálkozásra találtuk meg a faluból. Majd egy meredek séta után a pontos koordinátáknak köszönhetően meglett a láda. Kövér, zöld gyíkok őrizték.
Körbe nézve, a Milka csokis reklám jutott eszembe, még a tehenek is hasonlóak. :)
Ha nincs ez a láda, talán soha nem járunk erre.
Az első ponton levő emlékhely környezete pillanatnyilag legelőként üzemel, de azért gond nélkül látogatható.
A második pont megközelítése egy kicsit bonyolultra sikeredett, de végül is második neki futásra megtaláltuk a megfelelő utat. A meredeken kívül a rejtek környezetével is meg kell küzdeni! A közeli mini-tavat egy autóval érkezett piknikező család birtokolta, így nem nagyon néztünk körül.
Gyerekkorom óta járok Váraljára, mert itt laktak a nagyszüleim. Mindig nagyon szerettem... Még a nyolcvanas években is a száz méterre lévő kútról kellett hozni a vizet és lavórban fürödtünk, most meg GPS-sel kerestük a ládát kis családommal. Mondjuk víz az még mindig csak hideg van a házban, de azért szeretem!
A láda megtalálása megdolgoztatott minket így, a nap végén... Amikor elindultunk kicsit megijedtünk, mert villanypásztort húztak ki és tehenek legelésztek az odavezető úton.
Kényelmesen kérődző tehenek mellett mentünk el, idén minket láttak először. A régi romok közt, annak ellenére, hogy jól el van rejtve, könnyen megleltük a ládát. Szép kilátás nyílik Váraljára, Kismányokra, valamint a Mecsek dombocskáira is. Vilu
Viszonylag könnyen meglett, csak az vezetett minket félre, hogy egy régi anyagon az első rejtés koordinátái is fel voltak tüntetve.
Útközben láttunk teheneket, és rókákat.
Web: Decstől Szekszárdig 105 km kerékpározás 2000 m emelkedéssel a Szálka - Grábóc - Bonyhád - Nagymányok - Váralja - Szászvár - Vékény - Szászvár - Bonyhád - Szekszárd útvonalon. Bár Pesten hetek óta egy csepp csapadék sem volt, a Mecseknek ezen a részén elképesztően nyúlós - ragadós agyag borította az erdei utakat, ami rontott a nap élményein. Mindenesetre 5 láda, köztük egy mozgó is, hosszú erdei bolyongásokkal, és rendes országúti szakaszokkal.
Grábócról legurulva néhány domb leküzdése után Bonyhád, majd Nagymányok jöttek, aztán borítottam balra Váralja és a láda felé. Az 1. ponton furcsa volt az "évszám első négy betűje" utalás; ez egészen egyszerűen az 1. évszám négy számjegye. A bányász emlékművet egyébként egy szürke ló őrizte: eléggé félelmetes látvány volt, amikor feljegyeztem a jelszórészletet, és felém kezdett vágtázni a ló az épület felől :-(.
A 2. ponthoz kicsit visszagurultam, aztán tekertem felfelé a dombra a földúton. Mire a ládához értem, nagyon melegem lett (most bezzeg, a vonaton lehűlt a levegő, igen hideg van). A leírás és a fényképek alapján a doboz hamar meglett; azért a keresés közben nem árt figyelni a mély betonlyukakra és a kiálló rozsdás betonvasakra.
A ládától és a közeli tavacskától már van valami kilátás; de aztán Szászvár felé tovább tekerve a dombtető felé egyre szebb kilátás alakul ki.
A dombtetőről eléggé körülményesen ereszkedtem le a Szászvárról induló, bányászati létesítményekhez
vezető útra. Itt is találkoztam bányász emlékművel; a nap során lépten-nyomon összesen vagy 5-tel: nem egy életbiztosítás a bányász szakma.
Az idei nyaralásunkat Mánfa községben töltöttük. A rendkívül barátságos, és olcsó Abonyi-házat választottuk mecseki túrázásaink főhadiszállásául. Jó választás volt.
Megtaláltuk geoVI-vel. Fölcaplattunk a ládához, és megtaláltuk gyorsan. Ez a Váralja rendezett kis falunak néz ki, de igazából csak a ládáért mentünk. Jó kis hűvös idő volt, úgyhogy élvezet volt a keresés. Az elmúlt napok kánikulája után jó volt ez a kis felfrissülés.
Ez az első láda amit megkerestem. :) Édesanyámmal indultunk útnak biciklivel, GPS nélkül. Igaz igy voltak nehezebb szakaszok, de sikerrel jártunk.
Köszi!
A Provincia panzióban laktunk most a hosszú hétvégén, egész közel ehhez a szép multihoz.
Kártyát elfelejtettünk vinni, ezért külön öröm volt az ajándék römikártya, amit annak rendje és módja szerint vissza is tettünk. :)
Kihasználva a leghosszabb éjszaka adta lehetőségeket, csatlakoztam Pupuhoz, és Mudmanhez egy egész éjszakás Mecsektúráshoz, 10-15 cm-es hóban. Hol csillagfényes teliholdas világosságban, hol pedig szakadó hóesésben meneteltünk. Sok helyen a fejlámpákat csak a ládakereséshez kapcsoltuk be, annyira világított a havon a telihold. Nagyszerű élmény volt. Reggel 7-kor fejeztük be a túrát, amikor már teljesen kivilágosodott, jóleső fáradtsággal ültünk be az autóba, ahol én szinte azonnal elaludtam, de hála Istennek, Pupu még hősiesen hazavezetett.
Ez volt az esti túra bemelegítő találata.
Baranyai sötétkessing 12/1
Pupuval a nyári leghosszabb napon elkövetett ámokfutás méltó párjaként, a leghosszabb éjszakák egyikén is nekivágtunk az extrém feladatnak. Ezúttal Daikinit is sorunkban tudhattuk.
Rémes, hülyeségeket kiáltozó emberek állták utunkat, de meglett a csésze.
Amikor a nyári napforduló (a leghosszabb nappal) idején napkeltétől napnyugtáig kesseltünk Mudmannel, elhatároztuk, hogy a téli napfordulót egész éjszakás ládázással köszöntjük. 21-én, kötöttségek miatt, nem mehettünk, így a 17. szombatról 18. vasárnapra virradó éjszakára esett a választás, területnek pedig a Kelet-Mecseket tűztük ki. Csatlakozott hozzánk Daikini is. Szép, havas hegység fogadott, felhőzet mögül is világító teliholddal - szóval ideális viszonyok! Mindhárman maradandó élménnyel, és a 12 találattal (amelyet Daikini és Mudman még meg is toldott odafelé) elégedetten értünk haza Pestre, 20 órás vállalkozás után.
A vidékből - érthető ok miatt - nem sokat láttunk, majd pótoljuk. A második ponthoz menet fura ordibálás hangzott a szélső házak egyikéből, ami némiképp kísértetessé tette a hangulatot. Vagy talán csak a bányászat kísértete lengi be a tájat?
Sok bánya-láda jutott a hétvégére, de a váraljai talán az egyik legjobb ezek közül. Az idő is szép volt, a ládát is könnyen megtaláltuk az ügyes rejtésnek köszönhetően.
Mecseki vadászgatásunk kezdő ládája. Csupa dér volt a tavacskáknál, az egykori ifjúsági tábor mellett a rét, mikor odaértünk. Gyors, fázós reggeli, majd megnéztük a bányászati emlékhelyet, mellette a 8 kis csuda aranyos pónit, aztán felbaktattunk a hegyre volt bányászházakhoz. Mire végeztünk a ládával, a napocska már megerősödött, a lefele utat már száraz fűben tettük meg ebben a gyönyörű késő őszi napsütésben. [gps nélkül]
befi
Magam is bányász voltam, de ez a multi most éppen nem sokat mutatott meg a szakmából. Viszont a láda körüli dombok és a tó kellemes volt. Aki az emlékműtől a beton úton halad tovább a tavak felé, majd jobbra felfelé próbálkozik a földúton eljutni a ládához, az ügyeljen arra, hogy táblával is jelzett magánterületen kell átjutni, engem kérésre simán átengedtek gyalog.
Ide sem jutottam volna el a Geko nélkül:) Nagyon szegényes lakások lehettek és télen is hüvösek:)
Nagyon sok halványkék szárnyu lepkét láttam napozni a tegnapi kiadós eső után.
A tavaknál a szitakötök légi harcot vívtak, kár hogy nem volt nálam fényképezőgép.
A szászvári kínlódásunktól kissé lefáradva jöttünk ide. Eredetileg nem akartunk nagyon bányászattal kapcsolatos ládákat megnézni, de ez éppen útbaesett. Persze nem volt vége a megpróbáltatásoknak, még tartogatott meglepetéseket a nap.
Az első pont könnyen meglett, bár eléggé zavaró volt, hogy a ládaoldalon a "Bányászati múzeum" név szerepel a szükséges emlékmű képénél, így elsőre nem is azonosítottuk. Ráadásul elég morcosan odajött hozzánk a mellette levő ház tulaja, és faggatott, hogy mit keresünk ott... Gyors fényképezés után inkább továbbálltunk.
A második pontra szépen vitt a betonút, elmentünk a tóig, ahol a műszer valami 25 métert mutatott. Már éppen azon gondolkodtunk, hogy valami baja lehetett Covának, hogy drive-in dobozt csinált, de aztán mikor negyed óra után sem találtunk semmiféle házromot a fák közt, már kissé aggódni kezdtünk.
Aztán kiderült, hogy egy abszolút ismeretlen koordináta szerepelt a multi második pontja helyett (46 14.788' és 18 25.099' - lehet, hogy régen itt volt a láda?!), így beírogattuk a helyes koordinátákat, és mentünk vissza... Ott szerencsére már minden rendben volt, a földúton felsétáltunk a dombra, és megtaláltuk a romokat is. Ráadásul még éppen a zuhi előtt sikerült vissza is érnünk.
A bányászlakások romjai nem nyújtanak éppen felemelő látványt, a ledöntött betonfalak között sásliliomok virágzanak. Arról lehet tudni valamit, hogy pontosan miért is döntögették össze a falakat?
Nagyon sajnálom, hogy beteg ez a láda, ugyanis ez a második kedvenc helyem a Mecsekben (Óbánya után). Nagyon sokat jártam ide és a környékre túrázni, még versenyen is voltam itt. Az emlékművet lefényképeztem, a ládát nem találtam meg, csak Lepke ajándékát a láda helyén. Íme a képek, hogy itt jártam.
Lepkéék lepkéjét megtaláltuk (nem hoztuk el, van már), szerintünk is oda mutatnak a koordináták. Túl sokan járnak ezen a környéken és illetéktelenek véletlenül megtalálhatták, elvihették.
Az indiánokat szerettem volna beavatni a játékba, de ezúttal nem sikerült, mert szerintünk eltűnt a láda. A vélt helyére odatettem egy gyöngylepkét.
Ha mégis ott van a doboz, csak mi nem vettük észre, akkor kijavítom a logot "nem találtam meg"-re.
Óbányáról kirándult az indián tábor, és páran elmentünk ládázni is, de sajnos csak hűlt helyét találtuk a doboznak. Nagyon csalódtunk, mert többünknek ez lett volna az első láda-élménye.
Bevallom, egyedül nem indultam volna neki ezen a hétvégén ládázni, legalábbis szombaton az esőben biztos nem! De már hetekkel korábban megbeszéltük túrakedvelő és a geocaching weblapot olykor nézegető régi ismerősömmel, hogy ma elmegyünk a Mecsekbe. És úgy lőn. Az eső itt még nem esett, és persze, hogy az újonc talált meg minden ládát ma... :)))
A bányaművelés veszélyes ágazat, láttuk az áldozatok neveit. A hetvenes években vannak legtöbben, de még a nyolcvanas években is. A csillét kipróbálta egy amatőr bobcsapat.
Mecsek, 45km, 9/10.
Busszal a váraljai elágazóig jöttem. Elég felhős volt sajnos az ég, de ennek ellenére sok ember volt ott. Nyáron nagyon felkapott hely.
Jók a tavak.
Mai első ládánk.
Épp ma volt a Bakancsos Atom Kupa, úgyhogy még tájfutó térképet is sikerült szereznünk. Idén mi voltunk az elsők a ládánál.
Juca és Sala
Óbányáról sétáltunk át, 1 órás séta, 2 domb leküzdésével... :) A doboz ötletesen van rejtve, egy-két kör után sikerült is rálelni. Jó nagy, korrekt ajándékokkal!
Már egész közel a helyszintöl összetalálkoztunk Kjr-rel.Rövid örömködés után nekilendültünk a doboznak.ketten két GPSsel külön keresgéltünk az erdőben mikor Chris kihúzta a rejtekről.Közös logolás következett.Már távozoban voltunk mikor megjelent a Kgb-s különitmény....Mellesleg mintha ez a 300.-ik lett volna.
Váralja után, a gyermektábor elágazásánál ismerős autóra lettem figyelmes, és valóban, Mihulék voltak. Nagyon megörültünk egymásnak, gyorsan lefényképeztem két turistatérképüket, hogy kalibrálva feltegyem őket a weboldalra, majd együtt kerestük meg a ládát. Amíg Mihullal a GPS-t bámultuk, Chris kiszúrta a ládát, pedig annál a fánál előzőleg én is jártam, de annyira beolvadt az álca a környezetbe, hogy nem vettem észre. Elhoztam a geoköcsögöt, egy másik ládába fogom beletenni majd.
Sikerült megtalálnunk. Már csak a közelsége miatt is sietnünk kellett ha nem akartunk úgy járni mint Sikondán. Ott fél óra késéssel lettünk a másodikak és ezzel lecsúsztunk a kártyáról.
A láda jó rejtekhelyen van és a környéke is alkalmas a tartalmas kikapcsolódásra.Ajánlom én is mindenkinek aki még nem járt errefelé.
A doboz jó nagy tehát lehet mindent belerakni.Köszönjük CoVának a klassz ajándékokat és ajánljuk a következőknek a mieinket.(Olyan sok ajándék volt benne, hogy néhány dolgott ki se vettünk.)
Helló!
Merk Család