A ládát természetesnek tűnő rejtekben fa tövénél keresd ! A láda egy gyógyszeresdoboz. A ládába TB NEM helyezhető. Kérlek legyél óvatos a kereséskor, és pontosan rejtsd vissza a dobozt! A rejtekről ne tegyél fel képet! WAP off A ládába TravelBug nem helyezhető. Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője,
Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!!!
Gyertek, nézzétek meg a Tiszazugi-kistérség eme eldugott települését, Tiszaugot! A település összenőtt a holtággal.
Aki a 44-es főúton elhalad mellette, nem tudhatja, milyen
látnivalók vannak a közelben, mivel a vasúti töltés
mindent eltakar. Megközelítés:
Tiszaugot busszal vagy vasúton is elérhetjük. Mindkét megálló a strandtól 50-200 méterre van.
Autóval a 44-es főútról lehajtás a 32-33 km között,
a vasúti töltés alatt áthajtva, vagy a 35-36km között
a Tiszaugi bekötő úton. A 44-esről letérve - bármely irányból 5,7 km kerülőt téve, bejárhatjuk a holtág és a község érdekes helyeit, és a geoládát is felkereshetjük.
A Községházával pont szemben fordulj be egy szűk,
murvás zsákutcába. Itt parkolhatsz. N 46° 51,393' E 20° 3,290' 134 m [GCHOTI+parkoló] A ládát a közelben keresd, természetes rejtekben, földszinten egy tölgyfa tövében! A láda egy konyhaidoboz.
A parton megpihenhetsz, csend és nyugalom vár, elköltheted elemózsiádat, és meditálhatsz az élet nagy dolgairól.
Érdekességek:
A holtág és a jellegzetes Tisza-híd a címerben is felfedezhető.
Gátőrház és árvízi emlékhely Ez egyben árvízvédelmi központ is, sajnos "fürdött" már egy párszor.
Nézzétek meg a ház falán az elmúlt évtizedek árvízszintjeit!
Mellette egy, az árvíznek áldozatul esett fekete nyárfa egy szeletét láhatjátok.
A tiszaugi Tájházban helytörténeti kiállítás látható. A tájház alatti pincehelységben található a borászati eszközök múzeuma, a bejáratot pedig az egykori Rákóczi vadászkastély kovácsoltvas kapuja ékesíti. Cím : Rákóczi út 42. Tel.: +3656328001
Kiépített artézi kút várja a szomjas utazót a község központjában.
A községben él Balázs József fafaragó mester.
Olar Mircea pirogravír népművész mester.
Balás Edéné aranykoszorús fafaragó mester.
Műveikkel találkozhatunk a községet végigjárva.
A település története:
Első írásos emlékünk a Garamszentbenedeki apátság
alapító leveléből származik, 1075-ből. Tiszaug tájkörzete - benne természetesen a mai Tiszaug községgel - a honfoglalás idején Ond vezér fia, Ete szálláshelye volt.
Az 1075-ös adománylevél említést tesz a Hugár folyóról, amely a mai Ughoz közeli Sági-pusztán folyt keresztül, mely később Ugér, Ugi-ér néven említtetik. A község neve a következő írásmódokkal szerepelt: Vgh, Wgh, Hwgh, Tisza-ugh - valamennyit "ug"-nak ejtették - végül 1901-től Tiszaug. 1329-ben Károly Róbert hűbérül Kárai Péter fiának, Szunyogh (Zunugh) András királyi apródnak adományozta. Írásos emlékek bizonyítják, hogy a települést 1338-ban kisnemesek lakták. 1450 - ben a Wesselényiek tulajdona, majd 1472-ben Kinizsi Pál kapta Mátyás királytól vitézsége jutalmául. Ekkor a települést Hugh néven említi az adománylevél.
A török hódítás idején, Szolnok 1552-es elestekor, a Tiszazug 33 települése elnéptelenedett, teljesen kipusztult.
A rác zaklatástól elnéptelenedett település 1702-ben, a közeli Újfalu lakóinak betelepítésével népesedik be újra. Ekkor Schlich Lipót tábornok birtoka és Csongrád vármegye része Ugh.
1715-16-ban ismét jelentős betelepedési hullám volt. A XIII. század közepétől a község és a hozzá tartozó területek a benedekfalvi Lubyk birtokába került.(Feldúlt sírjuk megtalálható a régi temető részén.)
A népesedés egyenletes növekedését 1837. után visszavetette az, hogy a katolikus földesúr üldözte a többségében református zselléreket, akik 1845-46-ban nagy számban vándoroltak ki a poroszországi Riedburgba.
A II. világháború után 3 földbirtokos élt a településen és gazdálkodott.
A község közelmúlt története és népességének alakulása, a Tsz-esítéssel járó huza-vonák, önállósulási törekvései, évtizedes harca a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből való kiválása, és Bács-Kiskunhoz való csatlakozása egészen
1999.június 30-ig tartott, ekkor a község népszavazással átkerült Bács-Kiskun megyéhez.
Jelenlegi népessége közel 1000 fő.
Tiszaug határában található " Körtvélyes " természeti értékeink egyike. A "vadkörtés, galagonyás" liget, mely ebben a formájában ritka, ökológiai megfigyelés alatt van. Az őshonos vadkörtefák árnyéka menedéket nyújt ritka madaraknak ( nagykócsag ). De kedves lakói e területnek az őzikék, mezei nyulak, hamvas rétihéja, szürke gém és a színpompás hangulatot biztosító énekesmadarak.
A holtágról:
A holtág természetes lefűződéssel alakult ki, a Tisza bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Hossza 3,7 km, átlagos szélessége 100 m, területe 37 ha, átlagos mélysége 2,3 m, víztérfogata 851 ezer m3. Tulajdonosa Tiszaug Község Önkormányzata. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. A környék belvizeinek befogadója, felesleges vizeinek leürítése szivattyútelepen keresztül történik a Tiszába. Elsődleges funkciója a belvíztározás, másodlagos az öntözővíz-tározás. Élővilága igen gazdag és változatos, a költöző madarak fontos táplálkozó- és pihenőhelye. Nem tartozik természet-védelmi területhez.
Horgászható partról és csónakból is.
Kérlek, a rejtekről ne tegyél fel fényképet, és légy óvatos
a megtaláláskor!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Jó kis, hangulatos hely. A reggeli fények csodásak voltak. Egyszerű megtalálni a rejteket, mivel most nem voltak sokan, a logolás sem okozott problémát. Azután még sétáltunk is picit a faluban.
De jó! Meglett! [Geoládák v4.2.6]
Kecskemétről kis kerülővel mentem haza, útba ejtettem pár ládát.
Csöpörgős idő volt, még nyoma sem látszott a nagy nyári nyüzsgésnek, de pont ettől volt szép a hely.
Kunszentmártonról hazafelé (Budapest) ugrottunk be ezért a pontért. Jó magas a vízállás. Doboz rendben! Köszönjük: Szilvi, Edina és Szaddám az amstaffkutyus [Geoládák v4.2.1]