Elhelyezés időpontja: 2010.05.15 09:00
Megjelenés időpontja: 2010.05.11 18:07
Utolsó lényeges változás: 2010.07.20 10:09
Utolsó változás: 2011.01.26 18:11
Rejtés típusa: Esemény geoláda
Elrejtők: geocaching.hu
Ládagazda: geocaching.hu Nehézség / Terep: 1.0 / 4.0
Megtalálások száma: 101 + 3 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2010-05 volt 100 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Ezzel az esemény geoládával a XVIII. Magyar Geocaching fesztivál és versenynek állítunk - hasonlóan több korábbi versenyhez - virtuális emléket. A helyszín a Visegrádi-hegységben lévő Dobogókő és környéke.
A versenyközpont Dobogókőn a báró Eötvös Lóránd turistaház lesz, a részletes kiírás a verseny oldalán található!
Az eseményládát jelszó nélküli megtalálásként logoljátok be, írjátok le élményeiteket, rakjátok fel a legkedvesebb képeiteket!:-)
A megtalálást jóváhagyjuk mindenkinek, aki részt vett a versenyen, fesztiválon.
Kellemes versenyzést kívánunk!
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A természetvédelmi területen sétáltunk egy jót az utakon, csak a végén tértünk le róla és megmásztuk a felvonó útját. Persze ekkor már esett és csúszott a fű, így elég lassan sikerült felmászni, de kell egy kis izgalom is a versenyre.
Jövünk a következőre.
Mi már valamennyire felfedeztük a környéket, de most óvakodtunk a Rám-szakadéktól
Első próbálkozásunk a családi kategóriában! Benedek fiunk 2 és fél évesen részben hátihordóban, néha saját lábán kereste a "kincset", testvére még pocakban utazott:-).
Nagyon örültünk ennek a versenyhelyszínnek, nekünk közel van és sokszor jártunk már erre.
Sajnáltuk, hogy az időjárás nem volt kegyes és eleredt az eső.
A megtalált három ládával elégedettek vagyunk, innen lehet még fejlődni.:-)
Köszönjük a szervezést! Jövünk máskor is!
Benedek, Évi, hedgehog
A helyszín és a szervezés nagyon tetszett, nagy hiba, hogy erre a szép helyre eddig még nem jöttünk el. Visszatérünk szebb időben, pótoljuk a lemaradást.
Sok jó emlékű GC versenyen vettünk részt, ez az első, ami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, az időjárás rontotta a játék örömét. Kevésnek bizonyult a reménykedés, hogy most is megússzuk szárazon...
Nem voltunk eléggé felkészülve az esőre, a 12. szerzett pont után sajnos a bázis következett - erőnkből most ennyire futotta.
Nehéz döntés volt, - lett volna még időnk - de ennyire nem vagyunk edzettek, ázva-fázva már nem mertük kockáztatni a kitérőt a tervezett 3 ponthoz. Azokkal kb a szokásos helyezésünket elértük volna.
Új élményünk: most először találkoztunk a Mozgó Ponttal is!
Köszönjük a rendezést, jövünk máskor is!
Enikő, Dávid
Erre szokták mondani oly bölcsen, hogy :
"Nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos."
Én most így jártam. Eredmény nélkül sikerült részt
venni az első országos versenyemen. Az északi körön,
kb. 17 km megtétele után a szakadó esőben,
a Rám-szakadék felső végénél feladtam a versenyt,
térdízületi és végkimerülési problémák miatt.
Sajnos "magammal rántottam" két kedves geotúra társamat,
Nikit és Zolit (NitiZoli) is.
Ennek ellenére nagy élmény volt a találkozó.
Köszönet a szervezőknek az áldozatos munkájukért,
Nikiéknek, mert kitartottak mellettem, Snake-nek,
mert autóját nem kímélve kimentett bennünket
a trópusi esőerdő legmélyéről, Kulisznak, mert gyorsan
megszervezte a bejutást a területre, és Brezkónak,
aki a mentőakciót azonnal összehozta!
Remélem a következőn kiköszörüljük a csorbát! :)
Minden elismerésem és köszönetem a szervezőknek ezért a kiváló és jól megrendezett dobogókői versenyért. Nagyon hálás vagyok az Ötvös családnak, hogy a gps meghibásodása után (második ládánál) felajánlották, hogy Velük mehetek. Öröm volt együtt megtalálni a "családi" 8 ládát. Remélem, hogy azért a kis mellé kavargásért nem zárják ki Őket/minket, hiszen egyébként rendkivül lelkesen és korrektül és kitartóan versenyeztek végig, engem is segítve.
A gps Oregon 300 második teljesen azonos meghibásodását élhettem át, ami nagyon bosszantó volt. A verseny etikai szellemének megfelelően a közös beérkezés után még egyedül belapátoltam 4 ládát az ömlő esőben így 12-vel tudtam csak teljesíteni a versenyt. Nagyon bízom a rendezők jóindulatában, hogy ezt a technikai hendikeppet és a teljesítési szándékot figyelembe véve elfogadják a részvételt és az Ötvös családot sem zárják ki.
A jól megszokott családi (light) kategóriában vágtunk neki a versenynek, mely útvonalának kialakításakor kizárólag a Rám szakadékon való áthaladás vezérelt minket, ennyi volt a taktikánk :) .
Na ezt nem is bántuk meg, pedíg -500 aztán +500 méter szint volt az útvonalban. Ez a hely fantasztikus! Csodás környezetben szereztünk új élményeket! Annyira nem bírtunk betelni a környék hangulatával és szépségével, hogy a hét kötelező ponton felül beszedtünk még vagy 5-öt, ráadásul még a mozgó pont is meglett. Ha nem ázunk ronggyá az utolsó egy órában, akkor tutira begyűjtöttünk volna még néhány pontot, hogy meg legyen a hard kategóriához is elegendő pontunk.
Nagyon finom volt az étel, ami igen komoly meglepetés volt a nagyon durva* személyzet láttán. Konkrétan úgy gondoltuk, hogy nem merünk enni a főztjükből, kizárólag Anikó és Miki rábeszélésére kóstoltuk meg, aztán megettünk 4-adagot, hárman. :)
Az eddigi legszebb környezetben megrendezett verseny, az eddigi legjobb kaja!
Köszönjük szépen a rendezőknek!
ui: Őszintén sajnálom, hogy sok emberrel nem találkoztam, akikkel találkozhattam volna! Szerintem ez egy nagyon rossz út, ezzel senki sem lesz előrébb. :(
A lógó eső lábát látva nem indultunk neki (talán meg se tudtam volna tenni a távot??), Ezért busszal (+ Bubukával) mentünk a Turistaházunkhoz. Útközben csatlakozott a MúzeumigazgatóÚr is hozzánk. Átsétáltunk a rajtépületbe (nem-szoktam oda járni), megnéztük a türelmes sorbanállókat, Brezkó örült a múltheti Pilis50 Lajosforrási pontjának, még elmentünk a sílesiklóig, és bementünk a Múzeumba is. Ide közben szépen szállingóztak a látogatók is. Még pár szót váltottam Fapeti-vel, majd lebuszoztuk a hátralévő távolságot, lefelé már nem volt tömeg hárman utaztunk a sofőrrel együtt.
Szentendrén az ablak mögül néztük az ömlő esőt és sajnálgattuk az ilyenkor erdőben mászkálókat . . .
Az előző versenyek is nagyon tetszettek, ezért Alexa lányom számára sem volt kérdéses, hogy bármilyen időjárási körülmények közt is részt veszünk az eseményen.
Úgy intéztük az elmúlt pár hét ládázásait, hogy a verseny megtalálása legyen a 700.
Az előző esti Metallica koncert után kicsit nehezen keltünk, de azért még sikerült dél előtt nekivágni a távnak. A mostani esőket elnézve egészen szerencsések voltunk, hogy csak az utolsó egy órában áztunk el. Dagasztottuk a sarat rendesen, jól jöttek az esőre optimalizált ruhák és a végén a száraz cseredarabok is.
A környék ládáival nem foglalkoztunk, mert a Pilis már régóta szürke, ezért Alexa a versenytempót választotta a nézelődés helyett (a végén a Rezső-kilátónál ~10m volt a látótávolság). 12km-t mentünk 2:26 alatt 450m szinttel (mint a Prédikálószék túra), ami családiban a második helyre volt elegendő.
A bázison nagyon családias volt a hangulat, sokat beszélgettünk az ismerősökkel, begyűjtöttünk két .comos ládát, jót ettünk a finom geomenüből.
Köszönjük az ismét kitűnő szervezést és az ajándékokat is.
Gerincbetegségem miatt az utóbbi 2 évben már nem jelentem meg a versenyeken, de most adódott a lehetőség, hogy hazai pályán lehet rendezni, és ezzel éltem is.
Őrszolgálattal való megbeszélés, pontterv, bázis és a táp leszervezése, valamint a dél-nyugati szeglet 8 pontjának kihelyezése volt kb a feladatom a versennyel kapcsolatban. Slusszpoénnak a szakadó esőben, a versenyidőn túl még némi segítségnyújtás is akadt, mert az egyik játékosnak támadt valami gondja a Rám- szakadékban, ezért onnan őt meg a kísérőit kocsival vissza kellett a bázisra hozni.
Sajnos pont nem a Subaru sti modell volt a fenekem alatt, mert erre a 20 km-es erdei gyorsasági szakaszra (ahová erdészeti engedéllyel hajtottam be) az illett volna, pláne így, hogy tele volt iszap- és vízátfolyással. :))
Szerintem összességében jól sikerült az esemény.
Amikor megtudtuk, hogy Dobogókőn lesz a következő GC találkozó, nagyon örültünk, mert hallottuk hogy gyönyörű hely és még nem túráztunk erre. Szerencsésen még jó időben vágtunk neki a versenynek és épp csak a végén kaptunk kicsit az esőből. Úgy terveztük, hogy a verseny és az ebéd után körülnézünk még, ládázgatunk, fényképezgetünk, de akármennyire bíztunk benne, hogy csak nem fog végig esni, nem jött be. Kénytelenek leszünk újra eljönni ide. Az időjárás ellenére nagy élmény volt (főleg felmászni a felvonónál).
Köszönet a szervezőknek!
Yzcammal vágtunk neki a túrának. Az észeki kört választottuk (a Prédikálószék majd a Rám- szakadék felé), ami kicsit nagy falatnak bizonyult, sajnos. Yzcamnak támadtak egészségügyi problémái, mi meg nem tágítottunk mellőle. :) 11 pontot szedtünk össze, de jóval 5 után sikerült visszaérnünk, azt is segítséggel, így a tracket le se adtuk.
Ezek ellenére köszönjük a jól sikerült szervezést! Talán jó időben újra megpróbálkozunk ugyanezzel a körrel ;)
Első versenyem amin rendezőként vettem részt. Jónéhány alkalommal jártam az utóbbi hetekben a környéken. Kiegészítettem a tuhu meglehetősen hiányos földúthálózatát a versenyterület déli részén, pénteken az északi versenyterület pontjainak egy részét telepítettem. A verseny napján mozgó pontként tevékenykedtem. Ez a feladat kicsit más stratégiát kíván mint a versenyzés: milyen taktikával lehet úgy mozogni a terepen, hogy közben a legtöbb versenyzővel találkozzak.
A délutáni eső engem sem kímélt , majd teljesen elázva 4 óra körül megszüntettem a mozgó pontot.
Korán indultunk (Kukucsi, petiba, VHA és én), mert szerettünk volna még eső előtt végezni. Ahol tudtunk futottunk is így kb. 3 óra 45 perc alatt végeztünk a 15 ponttal. Egy csodás élménnyel és egy nagy Geocaching-es söröskorsóval gazdagodtam. Köszönöm.
Nagyon jól éreztük magunkát. Kis csapatunk (Kukucsi, Áron és VHA) jó társaságnak bizonyult, s kitartóan jártuk végig az utat (mi 17.2 km-t mentünk kb. 3 óra 45 perc alatt - ld. térkép).
Köszönjük a nagy szervezőmunkát, a kedves fogadtatást, s a finom ebédet.
Külön köszönet Anikónak, hogy elhozta nekünk az ajándékokat.
Peti bá'
Első geoversenyem. Zsófival ez alkalommal elhoztuk Szemi kutyát is. Kicsit féltünk, hogy fogja bírni, de végül is jól állta a sarat, szó szerint :)
Olyan 11-12 körül indultunk, egy nagy északi körbe kezdetünk bele, elég jól haladtunk az elején. A leglassabb és legnehezebb szakasz a Rám szakadék volt. Kutyával:) A szurdok előtt találkoztunk Andi&Parkerrel, velük szintén volt kutya, így együtt vágtuk át a szakadékot. Érdekes kaland volt az ebeket, a sok eső miatt sáros, csúszós telepen lehozni, de végül sikerült.
Kettő körül megeredt az égi áldás és nem is állt el... Sikerült bőrig ázni, az esőkabát ellenére. A végén már nagyon fáztunk, áztunk, majd az óránkra pillantottunk és elindultunk a bázis felé. Öt előtt öt perccel érkeztünk be, végül 12 pontot sikerült begyűjteni.
Összességében érdekes élmény volt, főleg a Rám szakadék. Ebben az esős időben számomra kissé nagy volt a kitűzött pálya. Talán kisebb területen jobb élmény lett volna. Köszönjük szépen a rendezők munkáját!
Első versenyünk a másfél éves lányunkkal. A fiunk a nagyszülőknél maradt. Megpróbáltuk úgy időzíteni a versenyt, hogy az Emma bioritmusához illeszkedjen, azaz két alvás közötti "séta" legyen. Az odaúton sem aludt sokat és sajnos arra nem számítottunk, hogy a pontfeltöltés, nevezés miatt 9.40-kor tudtunk csak elindulni.
Emma nyűgös volt, be is borult, nem akartunk kockáztatni így visszafordultunk a 2. pont után.
Nem gondoltuk, hogy meglesz az összes - családi kategóriában - előírt pont, de a "fantasztikus" 2 megtalált ponttal sem vagyunk elégedetlenek... ;)
Amikor visszamentem a bázisra, hogy azért a versenylapot leadjam, egy pillanatra azt hitték, hogy egy sikeres egyéni teljesítő vagyok... :))) Gyorsan megnyugtattam őket, hogy nem!
Majd legközelebb még jobbak leszünk!!!
Köszönjük a szervezést!
Hát nagy előkészületek után indultunk el bízva a jóidőben. Ez volt életünk első igazi geoversenye, ha a 2009-es geoszilvesztert nem számítjuk. Végül is megértve a multimátrixot, és sikeresen feltöltve az adatokat a készülékre nekivágtunk. A harmadik pontunkon találkoztunk Robin13 kessertársunkkal, aki éppen GPS gondokkal küszködött. Ettől kezdve együtt mentünk a többi pontunk levadászásához. Mivel neki nem volt jó a készüléke én navigáltam. Sajnos sikerült egy kis hibát is elkövetnem, mivel így még nem használtuk a Navitelt, és ha utat terveztem vele, akkor levette a térképről, a természetvédelmi terület határait, így sikerült belenavigálnunk egy földút használata erejéig, ám emiatt kizáródtunk a versenyből, bár az összes pontunk megvolt. Igazándiból nem búslakodtunk, végül is a távot teljesítettük, ez pedig tanulópénz volt, amit még meg kell oldanunk a következő versenyig. Egyéni ládázásnál ez eddig nem volt szükséges.
Az időjárás kegyes volt legalábbis velünk a komoly eső 14:00 után jött, de akkor rendesen, így mi megúsztuk a nagy elázást.
Nagy nagy köszönet a verseny megszervezéséért és lebonyolításáért mindazoknak, akik ebben résztvettek! A geomenü is nagyon finom volt, így fáradtan, de csupa jóérzéssel tértünk haza.
KÖSZÖNJÜK!
Már múlt héten elhatároztuk, hogy Andi szüleinek a kutyáját elvisszük erre a túrára. Pár hete elvittük élete első túrájára a Budai hegyekbe, amit látatóan nagyon élvezett.
A reggeli indulással kicsit megcsúsztunk, így 11:43-kor sikerült elrajtolni csak. Ekkor már tudtuk, hogy sietősre kell venni a tempót, ha be akarunk érni a célba.
Már a tervezgetéskor elkezdett cseperegni az eső, így a tervezés elmaradt és nekivágtunk az északi körnek. Az első négy pontot könnyen legyűrtük, csak lefelé kellett menni. Ezútán tovább folytattuk az útunkat a Rám szakadék felé, ahol ssophie és Adams csapata csatlakozott hozzánk Szemi kutyájukkal. Kalandosra sikeredett a szakadékon való átkelés esőben a kutyusokkal, és a megduzzadt patakkal. Mindkét kutyus jól vizsgázott, és kiállta a bátorságpróbát :)
Ezútán gyorsan eldöntöttük, hogy a Prédikálószékre már nem megyünk fel, és inkább visszamegyünk a bázisra.
Egy idő után szétváltunk ssophiéktól, külön folytattuk útunkat. Ekkora már elég rendesen szakadt az eső. Kb. 1 km megtétele után észrevettük, hogy elhagytuk a fényképezőgépet. Szóval visszamentünk egy jó darabon.. szerencsére meglett a fényképezőgép, egy fenti turistaútról legurult a lentire. Majd innét újra a már járt úton haladtunk tovább. Innentől elég kemény volt az útunk a bázisra vissza, teljesen szétáztunk, a cipőnkben is tocsogott a víz, a nadrágunk is átázott, a hajunk is vizes volt, és valahogy elegünk lett az egészből, de azért még röhögtünk.
Két választásunk volt, az egyik, hogy kaptatón fel a bázisra, vagy egy lankásabb részen kerülővel a bázisra. Inkább a lankásabb utat választottuk, patakokban folyt a víz, minden tiszta sár volt, hatalmas pára.
Elkezdett fújni a szél is, elkezdünk fázni is... a bázis még 2,5 km..
Andinak ekkor elkövetkezett a holt pont. Egyrészt a kimerültség, másrészt lassan hat órája volt, hogy nem ittunk és nem ettünk. Megálltunk magunkba gyűrtünk egy kis csokit. Sok időt nem akartunk állással tölteni, mivel a feltámadt szélben elkezdtünk fázni. A következő 1 km-t már csak csigatempóban ment, és percenként elhangzott a kérdés, hogy még mennyi van hátra?
Majd az utolsó km-en már hatott a csoki, és rákapcsoltunk. Gyorsan az autóban átöltöztünk, és az eredményhirdetés végére beestünk. Elfogyasztottuk a geomenüt, és még némi csevelyre is futotta.
Számunkra eddigi legbrutálisabb túránk volt, amit egészen 16h-ig élveztünk is,a 16-17h közötti időszakban elhangzottak "mi sem vagyunk normálisak, ezt majd elmeséljük az unokáinknak, soha többé esőtúra" és társaik. Majd a 17-17.30h közötti időszakot nagyon szívesen elfelejtenénk.
Összesen 10 pontot gyűjtöttünk be, és 16km-t tettünk meg.
Mindenesetre köszönjük a szervezést. Megtapasztalhattuk, hogy mennyi kitartással rendelkezünk.
A tegnapi Metallica koncert miatt késöbb tudtunk csak indulni, igy viszont beleszaladtunk az esőbe.
Királykút - Prédikálószék irányt választottuk. Viszont a GCSzek ládát nem tudtuk kihagyni, így gondolom kompromittálódtunk, mert elhagytuk a jelzett utat. A Vadálló kövek kövek felé folytattuk. Mire leértünk a hídhoz - ahol vissza tudtunk volna hordulni a Rám-szakadék felé -, már nagyon zuhogott az eső. Mivel ez egy játék amit addig csinálunk amíg élvezzük, 9 pont megtalálása után itt Dömös felé fordultunk és egy étterem meglátogatása után busszal folytattuk utunkat. Köszönjük a szervezést, az időjárásról pedig nem tehettek :)
[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2010.05.18 10:55]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (104 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
