Röviden:
Dombon egy galagonya bokor tövében, kő alatt található a láda. 450 milliliteres négyfülű (mérete 15 cm x 10 cm x 5 cm).
A ládába TravelBug helyezhető.
A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés:
Gyalogosan a OKT útja keríti körbe, több irányból is ösvények vezetnek ide.
Ha szekérrel jársz a műútról a N 47° 57,060' E 19° 25,618' 198 m [GCSF08+Letérés] itt térhetsz a földes útra, mely száraz időben a forrásig járható.
A forrás története:
Terény község határában található egy különleges forrás, mely a felette növő fa tövéből tör elő. Erre utal ősi neve is, ami Gyökér-kút volt, bár manapság inkább hívják Büdöske-forrás-nak.
A környékbeli juhászok régen felfedezték a helyet és minden tavasszal megtisztították a benőtt gyökerektől. Áldásos munkájuknak hála a forrás a mai napig működik, vize kristálytiszta és frissítő. Néha néha a tisztogatás elmarad, akkor inkább hasonlít utóbbi nevére, a Büdöske-forrás elnevezésre.
A kút része Cserhát forrásai
jelvényszerző túramozgalomnak. Kérlek a kódlapról ne rakjatok fel képeket!
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térség változatos topográfiája sokféle típusú kőzetet alakított ki. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Ládatörténet:
2022.05.19 Ma meglátogattam a ládát, minden rendben, semmi változás.
2018.10.29 A rejtés helyének leírása ha2 megjegyzése alapján pontosítva lett.
2018.10.08 A ládát beillesztettem A Cserhát forrásai (10+1) ládasorozatba.
2018.05.29 A ládát adoptáltam és ma meglátogattam. Fazék örülni fog, hogy az általa 2 éve kirakott láda még mindig megvan, teljesen jó állapotban, bár egy kicsit piszkosan. Új fedelet és logfüzetet kapott, plusz fel lett töltve egy pár ajándékkal is. Természetesen a jelszó is változott. Jó keresgélést!
2017.8.8 A jelszóhordozó évek óta eltűnt, a találatokat a logbíró fogadja el, a rejtő se e-mail-ben, se telefonon nem elérhető, ezért adoptálhatóvá teszem. Egy hagyományos láda jó lenne. (Vagy talán még a 2016.3.14-én rejtett is megvan) [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Kőszobrok felől jöttünk. Visszafelé a dombon vágtunk át a kék turistaút felé.
Így legalább a faluból is kaptunk egy kis ízelítőt. Sok a szép, régi, palóc parasztház, kész élő skanzen a falu.
Becskéről indulva tettem ma egy komolyabb ládatúrát, ez volt a második láda. Tetszett a domboldal, a láda is könnyen meglett. Utólag jöttem rá, hogy a forrást nem is láttam... Köszönöm!
Megvan!
A nap utolsó találata. A földúton körbe egész sokáig be tudtunk autózni, a dombtetőről még a naplementét is megcsodálhattuk. A forrás nagyon klassz, bár a környezete most nem a legszebb és víz is csak kevés van benne.
Köszi a rejtést!
A legutóbbi szabályzat módosítás óta ládagazdák is egyszer belogolhatják saját ládájukat. A cél, mint elnökünk megjegyezte, a karbantartásra való ösztönzés lenne. Mivel már tényleg régen voltam minden ládámnál, vagy legalább azoknál amelyek tényleg karbantartásra szorulnak, úgy döntöttem, hogy végigjárom az összes nógrádi ládámat, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz a többivel. Persze, mivel ezt a ládát még adopotálás előtt megtaláltam, újból nem lehet belogolni. De ettől függetlenül mégis elmentem, hogy hátha valami hiányzik vagy javítani kell. Az egyik logban az volt, hogy a toll nem fog, így vittem egy újat. Még jó is, mert már nemcsak, hogy nem fog, de meg sem volt. Más baja nem volt a ládának, így ugyanoda visszaraktam, ahol találtam. :)
útja keríti körbe, több irányból is ösvények vezetnek ide.
N 47° 57,060' E 19° 25,618' 198 m [GCSF08+Letérés]
N 47° 56,554' E 19° 26,541' 207 m [GCSF08+Szent-Györgyi Albert emlékhely]
