Elhelyezés időpontja: 2009.10.24 00:00
Megjelenés időpontja: 2009.10.26 22:30
Utolsó lényeges változás: 2016.03.03 18:16
Utolsó változás: 2023.07.15 15:16
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Bakk család
Ládagazda: Bakk család Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 400 m
További infók: http://www.fuzesgyarmat.hu/
Megtalálások száma: 229 + 3 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2010-04 volt 6 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
A láda egy 30*15 cm-es faládikó a vackorfa tövében kéreggel letakarva.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kullancsveszély:
Fekvése
Füzesgyarmat a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re. A hozzá legközelebb fekvő város Szeghalom, ami tőle déli irányban helyezkedik el. Így a megye legészakabbi városa Füzesgyarmat.
A láda megközelítése
Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Füzesgyarmat fürdő és Biharnagybajom között található. Közúton Szeghalom felől jó minőségű összekötő úton érhetjük el, amely folytatódik Püspökladány irányába. A megye határáig elfogadható, onnantól már rossz minőségű út vezet át Hajdú-Bihar megyébe. A 4-es főútról Karcagnál letérve is megközelíthető a város. A Karcag - Bucsa közötti útszakasz felújítása után már elfogadható minőségű közúton. A 47-es főútról Darvasnál letérve kb. 10 km Füzesgyarmat.
A Füzesgyarmat név a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal. Oklevelek által bizonyítható névtörténet 1219-ig nyúlik vissza, amikor Gormoth-nak, 1321-ben Gyarmath-nak, 1479-ben Nagh-, illetve Kys Gyarmat-nak, 1564-ben pedig Giarmat-nak írták. 1776. január 1-jén Mária Terézia idejéből való rendelet szerint - mivel a falu határában igen sok a fűzfa - a többi Gyarmat nevezetű falutól megkülönböztetésül a falu neve Füzesgyarmat lett.
A város története
A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból - főleg állattenyésztésből élt.
A 19. században kezdődött meg az iparosodás (megalakult az első iparos céh) valamint a polgárosodás (különböző egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezővárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az első iparos céh (mint mezővárosi iparosodás első intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezővárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megőrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.
Füzesgyarmati "uradalom" tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dargonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhető a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdő, Római katolikus kápolna és a városi sport telep).
Az I. és II. világháború közötti fejlődés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, posta, távirda, egészségház, új iskola, stb...) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelőszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentősen megnőtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kőolaj) ezt követően megkezdődött, és a MOL Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és művelődési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése - hogy a nagyközség várossá váljon - sikerrel járt: 2000. július 1-jétől városi rangot kapott a település. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.
A város címere
Álló háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalppban) ezüst ék fekete (olajat jelképező) hullámos pólyával; a baloldali vörös mezőben lebegő (a megújulást és a tájjelleget jelképező fűz) ötágú arany életfa; jobboldali kék mezőben befelé fordult, vörössel vértezett, jobbját felemelő ezüst (fehér) gólya. A pajzson heraldikai (arany, sárga) korona.
- Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő: Hét medencével - öt nyitott, egy fedett és egy részben fedett - várják a látogatókat. Mozgásszervi, idegrendszeri, nőgyógyászati -és urológiai, valamint emésztőrendszeri -és anyagcserei betegségben szenvedőknek ajánlják. A strandon gyógy -és wellness szolgáltatások üzemelnek. N 47° 5,718' E 21° 12,289' 89 m [GCFGYR+fürdő]
A rejtekhelyről eszembe jut egy régi bábfilm ahol az egyfejű jóságos sárkány egy vackor nevű vad gyümölcsről énekel. "jaj, de jó a vadkörte más nevén a vackor..."
A parkolónál jobbra szikes terült ahol tavasztól a kékes lilás sóvirág veszi birtokába ami szemet gyönyörködtető.
Amikor odadöcögtem a ládához, meg kellett néznem, hogy tulajdonképpen mi a látványosság, és akkor láttam, hogy az bizony a városka lett volna. Még szerencse, hogy megálltam egy hideg ital erejéig. Talán itt indokolt lenne egy 2 pontos multi, ahol az első pont tényleg a belvárosban van.
Viszont egy bakancslistás tétellel beljebb lettem, 5 rétisas keringett a fejem fölött. Vadon, legalábbis felismerhetően, még sohasem találkoztam rétisassal.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
A főútról letérve leparkoltunk és bringával jártuk meg a hátralévő utat. A rejtek fedelének egyik zsanérja kicsavarodott, nem jól zár. Ez igazából nem veszélyezteti a benne lévő doboz állapotát.
A ládából kivettük és kukába raktuk az ajándéknak szánt szál cigit. A ládaszabályzat és a józan ész nem értékeli a hasonló csereajándékokat.
Megtaláltam. Itt állok a semmi közepén. A vasúttól 4 km gyalog, főleg országúton egy teljesen érdektelen helyre. Utána vissza és a városból még semmit sem láttam. Na gratulálok hozzá, de azért köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
töredezett aszfaltút vezet a láda közelébe, onnan már gyalog közelítettük meg a rejtekadó fát. Igazából itt semmit nem tudunk meg Füzesgyarmatról, de a láda elég messze van a falutól és az aszfaltúttól is!
Mai PÉV-vel közösen eltöltött ládatúránk negyedik találata volt ez. Füzesgyarmat sok néznivalóval szolgál, a ládaoldalon szépen fel is van ez mind sorolva. Plusz, a sárréti puszta sóvirágjával is érdekes természeti jelenség. De, valahogy a kettőt összefogni, kicsit úgy érződött, hogy egyik bemutatása sem volt igazán a cél. A pusztán a kutyagolás és a szúrós vackorfa, engem nem fogott meg. Mindennek ellenére köszönöm a rejtést. :)
"Ha (...) nem tudná, hogy valahol a láthatár szélén, (...) sötétzöld erdősáv mögött ott várja (...), akkor bízvást képzelhette volna, hogy a szántóföldek a végtelenbe nyúlnak."
-Baráth Katalin ~ Az arany cimbalom-
Közös ládázgatás emiGrant-el.
Szegjalom felől érkeztünk, a városba beérve megálltunk pár érdekes építmény és épület láttán. Fotózgattunk a parkban is, és elmentünk a határba, hogy megkeressük a rejtést.
A parkolóhelytől gyalog sétáltunk el a szántóföldön. A dobozt könnyen megtaláltuk. Logolás után továbbálltunk.
Nem tetszett, hogy Füzesgyarmat nevű láda, ami a városban csak megmutatnivaló pontokat tartalmaz, a doboz pedig kint a semmiben. Megugrasztottunk egy őzet és egy nyulat is.
N 47° 7,796' E 21° 10,458' 84 m [GCFGYR+fordulópont]
N 47° 8,284' E 21° 10,971' 84 m [GCFGYR+parkoló]
N 47° 6,457' E 21° 12,724' 89 m [GCFGYR+épület]
N 47° 5,718' E 21° 12,289' 89 m [GCFGYR+fürdő]
N 47° 6,477' E 21° 12,772' 89 m [GCFGYR+ivóvíz]
N 47° 6,515' E 21° 12,769' 89 m [GCFGYR+templom]
N 47° 6,515' E 21° 12,721' 89 m [GCFGYR+útpont]
N 47° 5,672' E 21° 12,294' 89 m [GCFGYR+hotel]
