1. pont: A ládát a Gesztenyés út melletti parkban találhatod egy elágazó fa tövénél a jelszó első részével.
2. pont: A jelszó második fele a víztorony bejárati ajtaja feletti lámpa mellett olvasható szám.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ezzel a rejtéssel egy, a közelmúltban rendkívül gyorsan fejlődő, de említésre méltó múlttal is rendelkező településre, Herceghalomra szeretnélek benneteket elkalauzolni.
Vadászati segédlet::
Parkoló:
N 47° 29,896' E 18° 45,169' 158 m [GCHerc+parkoló]
Itt a park bejáratán javaslom a parkolást. Innen nincs messze a láda, és ha mégis végigsétálod a multit, nyugodtan itt hagyhatod a kocsidat.
Láda:
N 47° 29,992' E 18° 45,014' 154 m [GCHerc-1]
A Gesztenyés út melletti parkban rejtettem el a dobozt az adott koordinátán egy elágazó fa tövében.
A láda egy 5 cm átmérőjű kerek doboz.
Innen a Gesztenyés úton elsétálhatsz a víztoronyig.
Víztorony:
N 47° 30,159' E 18° 45,121' 165 m [GCHerc-2]
A jelszót a víztorony bejárati ajtaja felett, a lámpa bal oldalán találod. A számot fejjel lefelé "írták", de azért remélem nem okoz gondot a fordítás.
A láda jelszava a két részlet egybeírva.
A víztorony:
Az 50-es években épült torony, ami hajdani funkcióját ma már természetesen nem látja el. Egykor a gazdaságban nem állt egyedül, mert párját az egyik majorban (Háromrózsa) emelték, de azt sajnos mostanra már lebontották.
A jelenlegi fejlesztési tervek alapján rövidesen felújításra kerül, és akkor talán már látogatható is lesz.
A község rövid története:
A település környékéről már a bronzkorból származó leletek is előkerültek. Vélhetően ettől a kortól lakott Herceghalom területe is.
1883-ban, a vasútépítéskor 211-re keltezhető feliratos oltárkő került napvilágra.
Az autópálya építést megelőző feltárások során római telepek maradványaira bukkantak a régészek.
A terület adottságaiból következően mindig kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. 1877-ben a Sándor-Metternich birtokot az ország legkorszerűbben vezetett gazdaságai közé sorolták.
A II. világháborúban a gazdaság elpusztult. Az állatállományt elhajtották, az épületek megrongálódtak. A harcok után a major népe visszaköltözött, és mindent újrakezdett.
Később létrejött az állami gazdaság, majd a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG).
1949-ben több kutatóhely és állomás összevonásával létrehozták az Állattenyésztési Kutató Intézetet (ÁKI).
Ezzel megindult a hajdani csendes puszta fejlődése. Az uradalmi cselédlakások mellett 1950-ben épültek az első korszerű szolgálati lakások.
Herceghalom 1984. január 1-ével vált önálló községgé.
Jelenlegi fejlődését kedvező elhelyezkedése gyorsította fel. Napjainkban Herceghalom jelentős logisztikai központ, és a Zsámbéki-medence fejlesztésére irányuló Talentis program végrehajtói is itt építették fel székhelyüket.
A Budapestről kitelepülők számára is kedvelt célpont, így a gazdasága mellett a lakossága is gyorsan fejlődik.
A múltat annyira meghatározó agrártevékenység átadva helyét a tisztább és csendesebb felhasználóknak lassan kivonul Herceghalomról.
További látnivalók:
Magtár:
Közvetlenül a víztorony szomszédságában található, az uradalmi időkből (1874) származó épület.
Mivel a településről az agrártevékenység lassan kiszorul, így ez a szép épület is új funkciót fog kapni. A legújabb információk szerint közösségi célokat fog szolgálni.
Megközelítés:
Herceghalom megközelíthető az M1-es autópályán, az 1-es főúton Budaörs ill. Bicske felől.
Tömeg-közlekedve vasúton a Déli-pályaudvarról induló vonatokkal ill. a Népligetből és a Déli-pályaudvarról induló buszokkal lehet. Sajnos ezek a járatok a település szélén állnak meg, így a séta kicsit hosszabb lesz.
2012.12.15. Hosszas betegeskedés és virtualizálódás után Remkáék segítségével újra eredeti formájában kereshető a láda.
Köszönjük az újrarejtést!!!
2018.10.11. Ismételt betegeskedés után most már hangyák nélkül újrarejtettük.
2022.3.22. ha2 pótolta az első pontot. Kereshetőre állítottam: hk