Elhelyezés időpontja: 2009.07.22 16:19
Megjelenés időpontja: 2009.07.29 16:50
Utolsó lényeges változás: 2009.07.27 16:58
Utolsó változás: 2010.02.16 10:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Anikó, Dani, Melinda, Mónika, Tímea és Miki
Ládagazda: MikiCache Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 6000 m
Megtalálások száma: 22 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.0 megtalálás hetente
WAP: A 7,5 cm átmérőjű és 8 cm magas, henger alakú doboz a nagy-szikla tövében levő rejtekben van.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kedves túrázó, ezzel a geoládával az Erdélyi-Szigethegység Kisbányai-hegyek tájainak egy részét szeretnénk bemutatni. A túra teljes hossza 12 km.
Megközelíthetősége Figyelem! Az Ál Zengő Kövekre vezető út A Gyalui-havasok ismertetése Irodalomjegyzék: Geoláda megtalálói: Megközelíthetősége
A Kisbányai-hegyek ezen részét gépkocsival csak egy irányból tudjuk megközelíteni, éspedig Járabánya (Băişoara) település felől. Ide viszont akár az E60-as útról, akár az Aranyos völgyében futó DN75-ös főútról juthatunk el. Az E60-ast a DN75-össel a DJ107M nevezetű út köti össze. Erről az útról az N 46° 34,639' E 23° 28,021' 529 m [GCAlZe+1Utelagazas] pontban térünk nyugati irányba, belecsöppenve Járabánya település mindennapjaiba. A településen áthajtva még 18,5 kilométert kell autózzunk az N 46° 32,178' E 23° 18,667' 1353 m [GCAlZe+Parkolo] pontban levő parkolóig. Itt panziót illetve egy nagyobb menedékházat is találunk, de egyúttal itt ér véget az aszfaltcsík is. Az évek során, az egy pár, csak nyáron lakott hegyi-pásztor ház köré, egy folyamatosan terjeszkedő hétvégi üdülőövezet létesült. Figyelem!
A hegyekbe indulunk, ahol a hegyek törvénye érvényesül! Az eső és a hideg váratlanul érkezik! Tehát vigyünk magunkkal meleg ruhát és esőkabátot! (Nem esernyőt!). Ha elered az eső, az ösvények, sziklák csúszósakká válhatnak, ezért erre a túrára csakis túrabakancsban vállalkozzunk. Vigyünk magunkkal fejenként legalább 1-1,5 liter ivóvizet, és ahol tehetjük, frissítsük fel teljes ivóvízkészletünket. A legnagyobb kánikulában is legyen hátizsákunkban valami meleg ruha, mert az eső pár perc alatt is eleredhet, ami ott a hegyek között gyors és kíméletlen lehűléssel jár! A nagyon sok boróka fenyős területre való tekintettel, ajánljuk a kamáslik használatát is.
Turistajelzések alig vannak, viszont az ösvények és földutak egész szövevényét találjuk. Mégis érdemes felkészülni térképpel, esetleg útleírással. Térképes útleírásként, az "ERDÉLY HEGYEI" sorozat 6. kiskönyvét, Palczer János "Gyalui Havasok" című munkáját tudnánk ajánlani. Tájékozódáshoz, útvonaltervezéshez pedig használjátok a térképes GARMIN GPS-ekbe is feltölthető, kitűnő és ingyenes térképet, az OpenMaps oldalairól. Ez utóbbira mind nagyobb és nagyobb szükség lesz, mert az utakat nem gondozzák kellőképpen és bizony a Természet nem tétlenkedik, hanem rohamléptekkel hódítja vissza jogos tulajdonát. Az Ál Zengő Kövekre vezető út
Kedves Kesser!
Ezt a geoládát valószínűleg az "Apró Kövek" geoládával együtt fogod levadászni, ezért itt egy másik megközelítési útvonalat szeretnénk ismertetni.
A már említett parkoló helyen kívül, még az N 46° 31,886' E 23° 18,142' 1411 m [GCAlZe+Parkolo2] pontban is lehet parkolni, de ez utóbbi csak közelebb van a célponthoz. Mi az első parkolót ajánljuk. De ha eljutottál a második parkoló pontba, folytasd utadat nyugati irányba, a Darazsas úton.
Ezeknek az utaknak nincsenek sem jelzései, sem nevei. Csupán utak. De, hogy jobban megkülönböztethessük egymástól, az évek során mindnek neveket adtunk. Ez az út így kapta a Darazsas út nevet egy 18 évvel ez előtt ott talált hatalmas darázsfészek után.
Az N 46° 31,774' E 23° 17,311' 1427 m [GCAlZe+2Utelagazas] pontban, ahol a kelet felöl emelkedő csodálatos Mohás-völgy patakán átlépve, a déli irányban kezdődő Szarvasagancsos úton folytatjuk utunkat. Ezen az úton általában rengeteg Róka-gomba található, és a kiszáradt törpefenyők ágai szarvasagancs-szerűen nyúlnak az ösvényre.
A hosszú és keskeny tisztás N 46° 31,362' E 23° 17,325' 1528 m [GCAlZe+4Utelagazas] pontjában, egy szinte alig észrevehető ösvény kezdődik dél-keleti irányba. Az ösvény első szakasza jól követhető, de későbbi részeit az évek során visszahódította a Természet. Itt viszont már nagyon is jól jön a már említett OpenMaps térképe.
Az N 46° 30,878' E 23° 17,595' 1563 m [GCAlZe+5Utelagazas] pontban kiérünk a fenyőerdőből és végül is szinte toronyiránt haladhatunk a borókafenyőkkel borított réten az N 46° 30,545' E 23° 17,457' 1608 m [GCAlZe+6Utelagazas] pontba, ahol legutóbb sikerült aránylag könnyen áthatolni az Ál Zengő Köveket óvó sűrű, fenyő és boróka fenyő egyvelegen. A köveket jobb oldalról megkerülve tudunk feljutni az elképesztő kilátást és persze a geoládát biztosító Ál Zengő Kövekre.
Ne sokat csámborogjunk kezünkben a GPS-el ezen a területen. Ez, nem az a hely. Ezért is így fogalmaztam meg a WAP-barát bevezető szövegét: a jelszó, a kocka-szikla alatti mikroládán levő négy karakteres szó.
Ja, és miért is Ál Zengő Kövek? Mert az igazi nevet sehol sem leltük, viszont nagyon hasonlítanak az igazi Zengő Kövek-re, mely képződmény az Öreg Havas déli oldalán van. A Gyalui havasok rövid ismertetése
A Közép-Európán végighúzódó Kárpátok hatalmas gyűrődéssel képződött hegyvonulata, félkörben öleli át az Erdélyi-Szigethegységet.
"Az Erdélyi-Szigethegység amint már a neve is elárulja, jól körülhatárolt, nagy kiterjedésű majdnem 20.000 km2-nyi hegytömb, amely nyugatról elválasztja a Tisza alföldjét a keletre elhelyezkedő Erdélyi-medencétől, míg északon a Szamos, délen a Maros szab határt a hegyvidéknek. Az Aranyos völgye, amely nyugatról keletre teljes hosszában szeli át e hegységet, egy északi és egy déli tömbre osztja fel azt.
A Gyalui-havasokat viszonylag kevesen ismerik és kevesen járják. A maga 1350 km2-ével, az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb, kb. 25 km szélességben húzódó vonulata.
Fő vonzereje a hegységre jellemző magas, panorámákban bővelkedő hegyoldalak és hegyhátak, általában enyhe emelkedőkkel és elkoptatott gerincekkel. Szépségét fokozzák mélyre bevágott völgyei, mészkőszorosai, szirtjei, zuhogó vízesései, vízelnyelő barlangjai, elszórt hegyi tanyákban gazdag vidéke.
A hegység állatvilága nem túl gazdag. Előfordul itt medve, szarvas és farkas is, de gyakoribb a vaddisznó és az őz.
Kívánunk nagyon jó időt, kellemes túrázást és sok pozitív, felejthetetlen élményt!
Anikó és Miki Irodalomjegyzék:
- Palczer János - Gyalui Havasok
Az újratelepítést a BARLANG-ASZOK-nak és ZoLiza-nak köszönhetjük.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A Bélavár után az apró-kövekkel tettük egy kanyarba. Távolról nem is értettem, minek ide láda, minek gyalogolunk annyit a borókás labirintusban. Aztán, ahogy közelebb értünk,. egyre durvább lett a terep és a növényzet is, de végül is kiverekedtük magunkat a kövekhez. Itt már megértettem, hogy tényleg ládát érdemelt. Gyönyörű a panoráma, hangulatos a hely. A hegyről lefelé az egyik faluban véletlenül találtunk egy plakátot. Nem is tudom, hogy jön ez ide ;))
A XI. EKE tábor Öreg havasi túráját bővítettük ki, sz.v.endre-vel. Közösen kerestük az Apró Kövek ládáját és az Ál Zengő Köveket. Majdnem elfeledkeztem erről a keresésről, írni.
Sajnos amint Endre barátom írja nem volt időnk a megtalálásra, a leírtak miatt. Amúgy nagyon különleges, rejtelmes hely. Igazi keresgélést kívánt még a csúcshoz való közeljutás is. De a panoráma kárpótol a csúcsról. Az esztana vidéket mintha meglehetne fogni. Béla-vár egy karnyújtásnyira. Kár hogy sietnünk kellett Kisbányahavasra a buszhoz.
Ha lehet ezt is fogadd el találatnak.
Nagyon köszönjük, hogy elvezettél ide minket, esetleg a rejtésen kicsit könnyíthetnél!
A radarállomástól lejövet és kb. 1 óra keresgélés után, feladtuk a keresést, mert várt ránk több mint 40 ember és még hátra volt a GCApKo. Nem tudom mikor jutok még erre legközelebb. Megköszönöm a rejtőnek, ha elfogadja találatként.
Köszönjük a rejtést!
Ami nem tetszik: csak a borókák letaposása révén juthatunk el a ládához.
A leírásban szereplő útvonal több helyen is járhatatlan: kidőlt fák torlaszolják el az ösvényt, erdei utat. A nyílt helyeken futó ösvények - amelyeket az Openmaps térképre is berajzoltam annakidején - nagyrésze ma már alig látszik.
A WAP-os szövegben - "A 7,5 cm átmérőjű és 8 cm magas, henger alakú doboz a nagy-szikla tövében levő rejtekben van." - a félrevezető "nagy-szikla"-t (hiszen mindenütt nagy szikla van a környéken) módosítanám a leírásban is szereplő "kocka-szikla"-ra.
VIGYÁZAT A VIPERÁKRA: a rejtő "Távolban a Bedellői havasok" fotóján látható baloldali fekete kutya melletti helyen - vagyis az ösvényszerűségen, a ládától kb 20 méterre - fotóztam ezt a viperát.
Kolozsvári szilveszterezés után mentünk fel a hegyre.
Hótalpra sajnos nem volt szükség, mert nagyon kevés volt a hó, szép napsütésben de a felhők fenyegetésében telt az idei év első kirándulása.
Az eltűnt láda helyére vittünk egy kb.:10*10*10 henger alakú dobozt.
A rejtés annyit változott, hogy a nagy szikla tövében egy neki épített sziklaházban található.
Köszönjük Leheléknek a jó társaságot!
Egy 3 napos Gyalui hegységbe szervezett buszos túra keretében jártam erre, ez volt a 2/3 találatom. Kisbányahavason laktunk az Alpin hotelben, onnan mentünk fel az Öreg havas 1826m-es csúcsára, visszafelé útbaejtettük az igazi Zengő-köveket. Utána én leválva a csapatról toronyiránt gyalogfenyőkön keresztül felküzdöttem magam az Asztal-kőhöz, onnan a Teknősbéka-kő érintésével ereszkedtem le ide. Kereszbe-kasul, fel-le, körbe-körbe jártam a sziklákat a megszokott tipusú "láda" után kutatva, de nem találtam. Szerencsére a GPS által mutatott helyen jobban körülnézve észrevettem egy "dobozt" a lábam alatt a sziklák között, ami szerintem leeshetett az eredeti helyéről. Mivel nem voltam biztos benne, hogy ez maga a rejtés, otthagytam. Elég poénos "láda", nyilván vészmegoldás, de megérdemelne egy hagyományosat! Az idő szép volt, napsütés, meleg, csak elég párás volt a fényképezéshez. Köszi a rejtést, igazán csodálatos vidék!
A javasolt parkolóból kb. 12 km-es körtúrával érintettük a két ládát (GCAPKO, GCALZE). Nagyon szép környezet, bár az épülő - talán - sípálya egyelőre csak tájseb. Rengeteg boróka, vörös áfonya. Az 1600-1700 m-es magasság ellenére inkább séta, mint hegymászás, igaz a parkoló is jó magasan van. Kellemes meglepetés, hogy a parkolóig jó minőségű út vezetett.
A túrának egy szépséghibája volt, hogy a ládát nem találtam meg. :-(
A leírás alapján behatárolt helyen nem találtam, keresni nagyon a környéken nagyon nehéz. 15-20 perc ide-oda járkálás után feladtam.
Kérem a rejtőt, hogy a képek alapján fogadja el "jelszó nélküli megtalálásként".
Megvan [wapon beküldött szöveg] Pasztorkutyak nelkul, meg esztenat sem lattunk a kozelben.
Az Apro Kovek - Koteknos - Asztalko felol erkeztunk ide. Nagyon tetszett a fenyok koze elbujtatott sziklak. Saspar szallt fell a sziklak kozul es minden erintettlennek tetszett. A "mikroladat" szivesen kicserelnenk egy "hagyomanyosra" ha a rejto is beleegyezik.
Nincs értelme feleslegesen riogatni az embereket. Pár éve különben sincsenek pásztorkutyák a környéken, mert már nem kifizetődő. Különben pedig szinte az összes ládához oda lehetne írni a pásztorkutyákra, vagy elkóborolt kutyákra való figyelmeztetést.