WAP: A harmadik nyelven íródott szöveg 2. sorának első szava és az ugyanebben a sorba lévő szám.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Ólubló (szlovákul Stará Ľubovňa, város Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. Lublófüred és Lublóváralja tartozik hozzá.
ÓLUBLÓ FEKVÉSE:
Poprádtól 46 km-re, északkeletre a Poprád-folyó lapálya fölé nyúló földnyelven a Poprád és a Jakubina összefolyásánál fekszik.
ÓLUBLÓ TÖRTÉNETE:
Területe már a kőkorszaktól fogva folyamatosan lakott volt. Lubló vára a 14. század elején épült, 1311-ben Amadé nádor foglalta el Csák Mátétól királya számára.
A település 1364-ben I. Lajostól szabad királyi városi rangot kapott.
1412-ben Zsigmond itt kötötte azt a békét,amelyben 13 szepesi várossal együtt Lublót is elzálogosította a lengyeleknek, akik innen kormányozták a városokat.
Ezt a kereskedelem és a kézművesség fellendülése követte. 1433-ban azonban a husziták foglalták el.
1553-ban a vár leégett, a tűzvész áldozata lett az akkori kormányzó, valamint a levéltár is de újjáépítették.
1655 és 1661 között a várban őrizték a lengyel koronázási ékszereket.
1710-ben súlyos pestisjárvány pusztított, ezután elpusztult lakossága helyére szlovákokat telepítettek.
Az ólublói várban raboskodott Benyovszky Móric 1768-ban.
A város 1772-ben került vissza Magyarországhoz, ekkor elveszítette addigi különleges jogállását.
1778-ban a tartományi székhely Igló lett.
1910-ben 1841 lakosából 1359 szlovák, 261 német és 189 magyar volt.
1918 Lengyel Nemzeti Tanács. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Ólublói járásának székhelye volt. A II. világháborúban a város jelentős károkat szenvedett, ekkor hagyta el a várat utolsó ura Zamoyvsky János lengyel gróf. 1968-ban újra járási székhely lett.
1299 után, közelebbről ismeretlen időpontban királyi parancsra építette fel a szepesi ispán Lubló várának legkorábbi magját, hogy az itt állomásozó őrség az ellenőrzése alatt tarthassa a Kárpátok hegységének É-i kereskedő útvonalait. Az Árpád-házi uralkodók fiúágon való kihalása után ezt a területet is megkaparintotta a Felvidék K-i részein egyeduralomra törő Aba nembeli Amadé báró, nádorispán. Az ő fiaitól foglalta vissza az itáliai trónkövetelőből magyar királlyá magát felküzdő Anjou Károly Róbert serege, a sorsdöntő rozgonyi csata előtti időszakban. 1323 és 1342 között Drugeth Fülöp nádor honorbirtokát képezte, vagyis amíg tartott a nagyúr királyi szolgálata, addig élvezhette a váruradalomhoz tartozó jobbágyfalvak jövedelmeit. 1395-ben Luxemburgi Zsigmond király, hogy növelje a csekély számú magyarországi híveinek a táborát, Horváti Miklós bárónak adományozta oda, aki aú szerzeménye után felvette a "Lublói" nemesi előnevet. A báró viszont nem hálálta meg a királyi kegyet, mivel 1403-ban csatlakozott Nápolyi László ellenkirályhoz, ezért elkobozták tőle a várbirtokot. 1412-ben Zsigmond király a határ menti Lubló várában találkozott II. Ulászló lengyel királlyal, akivel békét kötött. Ezt követően a lengyel uralkodó több hónapig tartó körutat tett a magyar királyságban. Még ez esztendő novemberében sorsfordító események következtek be, mivel a magyar uralkodó a Szepesség területéből 16 helységet, valamint Lubló várát is, zálogba adta a lengyeleknek, akik ezért cserében 37 ezer "széles" cseh ezüst garast fizettek zálogösszegként. 1412 után, Lubló vára lett az elzálogosított 16 szepesi város kormányzóságának székhelye. A lengyel királyt képviselő tisztségviselőt sztarosztának hívták, akik kezdetben királyi emberek, majd később jelentős magánvagyonnal rendelkező főnemesek voltak. Megbízatásuk ideje alatt a lublói várban laktak, majd hivatali idejük végeztével át kellett adniuk azt az utódjuknak. Az itt lakó főnemesek építkezései nyomán alakult ki a napjainkra látható arculata Lubló várának. Bár jelentősebb hadi események nem történtek vele kapcsolatban, de azért a XVI. században kiépültek az akkori idők hadviselésének megfelelő védőművek, az ágyúk elhelyezésére alkalmas bástyák. 1593-tól az elzálogosított szepesi területek a lengyel Sebastian Lubomirszky gróf tulajdonába kerültek át. Ez a lengyel főúri família a továbbiakban évszázadokig uralta a várat, és a neki adózó mezővárosok és jobbágyfalvak sorát. 1655 és 1661 között a korabeli források szerint Juraj Sebastian Lubomirszky a lublói várban őriztette a lengyel koronát, amit a svédek támadó hadjárata idején menekített ide. 1683 végén a Bécs városát ostromló török sereg felett aratott hatalmas győzelem után Sobiesky János lengyel király serege a Felvidéken át vonult vissza a hazájába. Az uralkodó Lublón töltötte a karácsonyt. A fényes diadalt azonban beárnyékolta, hogy a lengyel vitézek rablásaikkal zaklatták a környező jobbágyfalvakat. 1769-ben, kihasználva a Lengyelországban lévő anarchiát, Mária Terézia királynő parancsára a Habsburg csapatok visszafoglalták a zálogban lévő 16 szepesi várost, így Lublót is. Bár maga a középkori erősség már nem számított katonai objektumnak, de védőműveit jó karban tartották, falait helyőrség vigyázta. Az utolsó időszak, amikor katonaságot láttak az öreg várfalak, 1944-ben volt, amikor a megszálló német csapatok az elfogott lengyel partizánokat az erődítményben végezték ki, majd holttestüket a felsővár 150 méter mély kútjába dobták. Lubló várának régészeti feltárása és restaurálása az 1970-es évek óta folyik, miből 2002-re elkészült a felsővár kerek öregtornya, ahová felkapaszkodva csodálatos panoráma tárul az érdeklődők elé.
A vár csak belépővel látogatható. Külön kell fizetni a vár alatti skanzen megtekintéséért is de kombinált jegy is váltható, a vár alatti parkolóban is szednek parkolódíjat.
A vár bejárata mellett található egy öt nyelven olvasható információs tábla.
Ezen a táblán, a harmadik nyelven olvasható szövegben keresd a jelszót. A 2. sor első szava és az ugyanebbe a sorba lévő szám kell a logoláshoz.
Kívánunk mindenkinek tartalmas kikapcsolódást, kellemes sétát, jó láda vadászatot!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Közös skanzen-vár belépőt vettünk. Először a skanzent jártuk be jó alaposan. Ezt igazán jól tettük, mert már ott is kezdett csepegni picit az eső, és egyre fenyegetőbb felhők kezdtek gyülekezni. Az nagyon tetszett, hogy minden házban, több nyelvű ismertető lapok vannak. Magyar is. Jól átgondolt, elegáns az egész. Utána másztunk fel a várba. Nemsokára a vihar több hullámban csapott le ránk. Többnyire fedél alatt úsztuk meg. Az egész vár hatalmas sok idő kell a bejáráshoz. Jelmezekbe öltözött fiatalokat láttunk, mint később kiderült, előadásra készültek, valamilyen színdarabra. Látszott, hogy eredetileg szabadtéri lett volna, de a körülmények beűzték őket fedett helyre. Az előadásnak mi épp a végére értünk a vár azon részére. Mondjuk úgysem értettük volna, de a végén szépen énekeltek. Másik érdekesség, hogy időnként a korhű kiállítási tárgyak közé, megfoghatatlan egyáltalán nem odaillő dolgok is kerültek. A képek közt lesz ilyen is. Mint kiderült egy szlovák művész alkotásai. Először nem értettük, de egy idő után már keresni kezdtük őket. A személyes kedvencem a várfalban álló nagyfejű, mérges zöld kisgyerek. :) Mindent összevetve nagyon szuper hely, abszolút érdemes ide ellátogatni !
Köszi a rejtést! Megtaláltuk! Gyönyörű hatalmas vár. Lentről nem is gondoltuk, hogy ekkora. Eső után értünk ide, így a gótikus toronyból egyre szebb lett a kilátás a környékre. A bejáratnál adnak magyar nyelvű ismertetőt. A skanzenban is érdemes szétnézni.
2 hetes, teljes Magas-Tátra bejárás során jártunk itt Évivel. Szívesen meglátogattam sok év után ismét ezt az impozáns várat. Nyílt egy egészen komoly, modern haditechnikai múzeum a vár tövében. [Geoládák v3.12.10] [Geoládák v3.12.10]
Magas-Tátra és felvidéki várak 4/2.
A Késmárkról Ólublóra vezető út ákel egy nagyon szép hegyen. Már csak ezért is érdemes volt autóval eljönni ide. A vár alatti parkolónál levő kis "középkori faluban" kezdtünk. Itt vannak állatok, lehet íjászkodni, lovagolni, van egy kis kalandpálya, és a kapitány kocsmájának fa berendezese is látványos.
A várból engem elsősorban annak monumentális mivolta fogott meg, ami Szepes várára emlékeztetett. Többek között nagyon szép a várkápolna, érdekesek a konyha helyiségei, a toronyból pedig pazar kilátás nyílik. Csak azt sajnáltam, hogy sem magyar nyelvű idegenvezetés nincs, sem magyar leírást nem tudtak adni az amúgy lelkes fiatalok (Ellentétben pl. Nedec, vagy Szepes várával.) Nagyon aranyosak, egyben azért sajnálatra méltóak a vár egyik udvarán "kiállított" sólymok és baglyok. A kis gyöngybaglyot hazahoztuk volna.
A három luilui virtuális közül ez a legértékesebb. Kár, hogy az ötnyelvű táblára a magyar nem fért fel. De biztos sokkal több erre a francia ajkú turista!
Tátrai túránk során kerestük fel a várat Párduc50-el. Nagyon szép a vár, lenyűgözőek a méretei. A várfaltól csodaszép a kilátás Lublóra. Kár, hogy az ismertető táblán nincs magyarnyelvű felirat. Köszönet a rejtésért.