WAP:
A láda a bozótosban van, egy sokágas bokor tövében ágakkal es gazzal álcázva (18x10x10cm konyhai doboz). A ládához végig, nem vezet út, kérek mindenkit, hogy autóval ne próbálja megközelíteni.
A ládába TravelBug helyezhető.
2016.06.15 -
Ládakarbantartás
Új hely, új láda.
2012.08.16 -
Ládakarbantartás
Nemcsak a láda de még a rejtekhely is eltünt. Kicsivel arrább új hely, új láda.
2010.07.26 -
Ládakarbantartás
A ládát pótóltam, a fa gyökerei közötti üreget kimélyítettem, most már sokkal stabílabb a takaró kő. Megkérek mindenkit, hogy visszarejtésnél legyen körültekintő
2009.11.22 -
Ládakarbantartás
Új láda, új hely.
Első elrejtett ládám a Nyikómentére, a Bencéd nevű nyugodt kis székely faluba kalauzolja a ládakeresőket.
Helytörténet:
Erdély szívében, Hargita megye dél-nyugati részén az udvarhelyi régióban terül el Siménfalva község. Ez a község a Nagyküküllő egyik jobb oldali mellékpatakának, a Fehér vagy Szőke Nyikónak az alsó tizennégy faluját foglalja magába. Az 1062 m magas Firtos és a 932 m magas Reztető között.
Székelyudvarhelytől kb. 15 km-re fekszik Székelyszentmihály. Itt ömlik a Nyikóba, a jobb oldalon lerohanó Szalon-patak. A patak folyásával ellentétes irányban találjuk, alig 1 km-re Bencédet. Ez a név különben két kisebb települést takar: Alsó és Felsőbencédet. A szájhagyomány így magyarázza a falu nevét: Firtosvár ura fiai között osztotta el birtokát, mondván kérdéseikre: "e tied (Etéd)..., itt én lakom (Énlaka)..., kis mód (Küsmőd)..., szólok ma (Szolokma)..., adj ha (Atyha)... és benn tiéd (Bencéd)".
Orbán Balázs szerint a Firtos család volt a Firtos vár utolsó birtokosa "régebb nagybirtokos, ma elszegényedett primor, később birodalmi nemessé tett család.... akik békés időben gyakran leszálltak Szálló mező pataka völgyébe, és ebből lett Szalonpataka neve."
A VI. Károly által adott nemesi levélben a Firtos család címerét a hegyet koronázó Firtos vár mellett ott található Erdély és Magyarország címere. A hagyomány szerint a vár későbbi gazdái, a katolikus szerzetesek csellel szerezték meg azt. A falutól észak-nyugatra egy kerekded erdővel borított hegy található, amit Várhegynek neveznek. Egy földvár jelentéktelen nyomai ma is látszanak. Kővári László, XIX. sz. történészünk szerint e földvár lakói húzódtak le először, Felsőbencédet alapítva (Kutifalva), a Szalonpatak völgyébe.
A feudalizmus a székelységet is földművelésre kényszerítette és ekkor alakulhatott ki a gabonatermesztésre alkalmasabb területű Alsóbencéd.
A falut a régi oklevelek Benczedh, Benczedfalva, később 1596-ban Felső-Alsó Benched néven említik. Az 1332-1333-as pápai tizedjegyzékben nem szerepel a falu, talán, mert egyházilag Székelyszentmihályhoz tartozott, vagy nem fizetett adót. Az első említés 1566-os év, amikor a Székely Oklevéltár II. kötetében felsorolt bencédi főemberek, heten, II János király hadában szolgáltak.
Bencéd lakossága a történelem folyamán sokat változott: kezdetben rohamosan nőtt, a XX. században lecsökkent. 1614-ben 145 fő, 1720-ban 110-115 fő, 1784-1787 között 189 fő, 1900-ban 341 fő, 1913-ban 410 fő, 1945-ben 360 fő, 1980-1990 között 200 fő, 2002-ben 153 fő és 2006-ban 142 fő volt.
A lakosság etnikai hovatartozás szerint színmagyar, vallási megoszlás szerint többsége unitárius, de vannak római katolikusok, reformátusok és más vallásúak is.
Bár az állandó lakosok száma kevés, meg kell jegyeznünk, hogy a Bencédből elszármazottak állandó kapcsolatot tartanak a szülőfaluval, az itthoniakat állandóan segítik. Ezek száma 1984-ben kb. 90 személy volt. Érdekes adat 1986-ból, hogy a faluból 40 személy ingázott más helységekbe.
A bencédi átlagember olyan, mint a többi Nyikó-menti ember, nemcsak földművesek, hanem minden mesterségbelit kineveltek maguk közül. Minden háznál volt fúró-faragó műhely, ahol a gazdasági felszerelési tárgyakat maguk készítették el. Az asszonyok kézműiparral is foglalkoztak.
Lelki világuk egyszerű, kellemes és megható. A szeretet a család, a gyermek és az állatok iránt jellemző. Szeretik a társaságot, barátságosak, tisztességtudóak. Nem részegesek, nem hangzatos szavúak, hanem a tettek emberei. Összetartóak, vezetőjüket tisztelik és megbecsülik.
Forrás:
http://www.benced.ro (A falu honlapja)
Bencéd megközelítése:
1. A Székelyudvarhely-Szováta útvonalon (13A) haladva Székelyszentléleknél letérünk balra, a Fehér Nyikó mentén Malomfalva irányába (13B). Malomfalvát elhagyva Székelyszentmihályon a Szalon patakán átvezető híd elött jobbra térünk, kb 1km után érünk Bencédbe.
2. A Székelykeresztúr-Székelyudvarhely útvonalon Székejkeresztúr határában balra, a Fehér Nyikó mentén (134A) Rugonfalva irányában Rugonfalva - Siménfalva - Kis Kadács - Nagy Kadács - Kobátfalva - Székelyszentmihály útvonalon haladva Székelyszentmihályon a Szalon patakán átvezető híd után balra térünk, kb. 1km után érünk Bencédbe.
A láda megközelítése:
Bencéd központjában az üzlet mellől
N 46° 22,167' E 25° 10,437' 499 m [GCBNCD+központ] indulunk, itt hagyhatjuk az autónkat. Innen a jobbra felvezető úton haladunk az utolsó házakig, ahol is egy kereszteződésben
N 46° 22,215' E 25° 10,579' 527 m [GCBNCD+kereszteződés] jobbra haladunk, a dombra fel, keresztül a temetőn, fel egészen a dombtetőig
N 46° 22,120' E 25° 10,968' 608 m [GCBNCD+tető]. Úton felfelé ha kökénybokorral találkozunk, kerüljük ki. Miután kigyönyörködtük magunkat, megkerüljük jobbról az erdőt és bemegyünk a bozótosba, kb. 3-4 méterre egy kéttörzsü fa tövében található, egy korhadt fadarabbal és avarral álcázva (18x10x10cm konyhai doboz)
A ládához végig, nem vezet út, és átmegy a temetőn is, ezért megkérek mindenkit, hogy autóval ne próbálja megközelíteni.
A geoláda megtalálása után még érdemes meglátogatni az Alsóbencédi
N 46° 22,387' E 25° 10,343' 533 m [GCBNCD+Alsóbencédi templom] és a Felsőbencédi
N 46° 22,978' E 25° 9,944' 560 m [GCBNCD+Felsőbencédi templom] templomokat is.
!!Vigyázat állítólag medvék lehetnek a környéken!!
Ládatörténet:
2018. 06. 20. A ládát a rejtője megszüntette, valószínűleg a medveveszély miatt. [Admin(Fazék)]
