WAP: Ne aggódj, a láda lakatlan. Ha bizonytalan vagy, keresd a geocaching logót.
A ládába Utazó Ügynök (Travel Bug) helyezhető.
Üdvözlünk Castellum Cirpiben, egy feltáratlan római erődben!
Története
A Castellum Cirpi nevű római katonai tábor Dunabogdány déli részén, Tahitól északra helyezkedik el, a Váradok-dűlőben. Mérete 124x147 méter, falvastagsága 1,2 m. A legkorábbi castellum, egy palánktábor az I-II. század fordulóján épült, ezt a II. század közepén kőerőddé bővítették ki. Később a sarkokra legyező alakú tornyokat és patkó alakú oldaltornyokat emeltek, a IV. század végén pedig az erőd délkeleti sarkában egy kiserődöt építettek. Az erőd mellett állt a canabae, a táborváros. A Római Birodalom bukása után Cirpi helyére települt a Várad nevű falu, mely a török hódítás alatt elnéptelenedett. A területet a népnyelv "Bolhavár"-ként és "Pusztatemplom"-ként is emlegeti.
Az erőd körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás.
(Forrás: ripapannonica.hu)
Megközelítés
A környéken a földutak hajlamosak gyakran helyet változtatni: újakat járnak ki, a régieket pedig beszántják vagy elgyomosodnak, ezért ne bízz a GPS térképben. Igyekszünk naprakészen tartani az éppen legjobban járható út leírását, de érdemes lehet a Google Earth műholdképén is ránézni a helyzetre. (A lenti útvonalat 2021 nyarán frissítettük.)
1. Térj le a 11-es útról a Duna felé a N 47° 46,317' E 19° 3,549' [GCCIRP+segéd1] pontnál. A földúton traktorok járnak, amik eléggé meg tudják dolgozni az utat, ezért lehet, hogy nagy nyomvályúkkal vagy óriási pocsolyákkal fogsz találkozni, de az is lehet, hogy sima lesz az út. A legbiztosabb az autót itt letenni.
2. A N 47° 46,494' E 19° 3,991' [GCCIRP+segéd2] pontnál fordulj jobbra (majdnem ott, ahol a Tuhu térkép is jelez egy utat).
3. Következő célod, hogy eljuss az erőd dombjára felvezető úthoz ( N 47° 46,288' E 19° 4,473' [GCCIRP+segéd3]). Ehhez jelenleg egyszerűen kövesd az utat, amin elindultál: amikor épp elhaladna a pont mellett, akkor feléje kanyarodik.
4. Az út egy kis cikkcakkot leírva felvisz a dombra (simán csak kövesd a legjobban kijárt utat; itt már a GPS térkép szerinti úton haladsz).
5. Üdv az erődben! :) Ha követed az utat, akkor le fog vinni a Dunapartra, egy titkos horgászhelyre (ezért van úgy-ahogy kijárva az út).
Láda
A korábbi ládákat rendesen elrejtettük, de a legutóbbi nagy felújításkor inkább az álcázásra és a könnyű elérhetőségre törekedtünk, hogy ne legyen muszáj a dzsindzsásban mászkálni. Ennek megfelelően ha egyszer ott vagy a koordinátákon, és tudod, hogy egy geoládát keresel, nehéz nem megtalálni. :) Annyit segítünk, hogy a ládának a látszat ellenére nincs lakója, és az egyértelműség kedvéért megjelöltük egy geocaching logóval. Nagyon kevés ember jár erre, de kérünk, igyekezz nem felkelteni a figyelmüket.
Romok
Két helyen találhatsz látványosabb romokat az erőd területén.
1. Könnyebb hely: egyszerűen fordulj meg, miután megtaláltad a ládát (a láda a romok felé néz, tőlük pár lépésre). Egy benőtt kutatóárkot fogsz látni, az árok oldalában pedig néhány falmaradványt.
(A ládában a tájékoztatók említenek "turistajelzéseket"; ezeket a legutóbbi karbantartáskor felszámoltuk, hamarosan javítjuk a papírokat is.)
További tudnivalók
• Az ajánlott út szinte végig napon halad, ezért kánikulában problémás lehet a megközelítés, az erőd nagy része viszont árnyékos és ott a közelben a Duna is.
• Az erődből - mivel nem volt rendesen feltárva - nem sok látszik, ezért feltáratlan római erődként inkább érdekes, mint szép.
Jó ládázást kívánunk!
Változások naplója 2021.09.04 Ládakarbantartás; a megváltozott növényzet miatt áthelyeztük, a jelzéseket felszámoltuk, illetve frissítettük a megközelítését. 2016.09.25 Utolsó simítások elvégezve (laminált tájékoztatók, megtisztított régi ajándékok, toll, ládanapló fedele), a láda újra üzemel. 2016.09.18 Teljes ládafelújítás, -áthelyezés és jelzéskihelyezés. Még nem 100%-os, de egy hét múlva pótoljuk a hiányokat. 2016.08.12 Ládaellenőrzés: az ajánlott út nem járható, és a láda rossz állapotban van, hamarosan felújítjuk. 2012.03.03 A ládát a biztonság kedvéért új helyre rejtettük, és pótjelszót is kitettünk. 2012.01.02. A ládából eltűnt a logbook és vele együtt a jelszó is. Hamarosan pótoljuk, addig is jelszó nélküli megtalálásokat elfogadunk. 2011.09.10. A ládában most már az új jelszó található. A földutat kiegyengették, tehát biciklivel már teljesen jól járható, de még meghagyom a régi leírást, mert 2 hete nem esett eső. Ha eső és néhány traktor után is ilyen marad az út, akkor átírom. 2010.11.21. Az új ládát ajándékokkal feltöltve visszarejtettük. Sajnos a régi logbook teljesen szétázott, még emlékként sem lehetett visszatenni, ezért csak az új logbookot találjátok ott. 2010.09.03. A láda rosszabb állapotban volt, mint gondoltuk, ezért hazavittük karbantartásra, állapotát pedig betegre állítottuk, de jelszó nélküli megtalálásokat elfogadunk. 2010.06.28. Az árvíz alatt a láda beázott; amint időnk engedi, kitakarítjuk. A láda továbbra is kereshető; ha a jelszó olvashatatlanná ázik, akkor nyugodtan jelentsétek be jelszó nélküliként. Türelmeteket és megértéseteket kérjük. 2009.06.06. Többen szóltak, hogy nem találtak romokat, úgyhogy hamarosan kimegyünk a helyszínre és bemérjük a jelentősebb romok koordinátáit. Addig is tanulmányozzátok a képek között található térképet, rajta a látható romok helyével. 2009.03.24. Úgy tűnik, hogy a földúton mindig hatalmas sár van, emiatt felemeltem a nehézséget 1.5-ről 2-re. 2009.03.14. Láda ellenőrizve, mindent rendben találtunk. 2009.02.18. Bejelentve a geocaching.com-on.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Egy láda-gazdag portyázás a Visegrádi-hegységben! Romokat nem találtunk, a hely értékét csak a Duna közelsége javította. Ha a leírást követed, könnyen megtalálod a ládát. Utána sétálj le a Duna-partra. megéri! A bekötő út viszont nagyon ramatty, nem ajánljuk csak a gyalogos megközelítést(?)!
Megvan, köszi.
Kutyás mászkálás Dunabogdány környékén, itt kezdtünk, még a meleg előtt.
Az országútnál parkoltam, besétáltunk. Az utak egyértelműek, a vége felé balra-jobbra kanyarog, de végig - sőt, tovább a partig - jól kijárt, követhető. A rejtek két méterre van az úttól, semmi dzsindzsaharc nem kell az eléréséhez.
Romot egyáltalán nem láttam, a Dunapartról fényképeztem egyet, aztán vissza a kocsihoz és tovább.
Láda rendben.
Klasszikus Rám-szakadék-Dobogókő túra előtti autós találat. Begurultunk a földúton a dombig, majd rövid sétával értük el a ládát, nem sokkal utána pedig a még áradó Dunát is megtekintettük. Magát a romot nem láttuk, a bozót áthatolhatatlannak tűnt, nem is nagyon erőltettük. Az éppen érő szederből viszont alaposan belakmároztunk. :) A rejtés kiváló és rendben a helyén van. Köszi.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Leginkább a Duna felül érdemes megközelíteni, illetve nagyon érdemes betartatni a leírásban feltüntetett megközelítést, ha már a másik irányból érkezik az ember. Meg lehet spórolni egy jókora bozótharcot :)
Megtaláltam. Ahogy a leírás is közli, a földutak nyomvonala változik. A meglévő földúton végigmenve, vigyázni kell, mert a GPS szerint egy olyan sűrű csipkebozótba sikerült keverednem, amit senkinek sem kívánok. De végül odajutottam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]
A szép időben tettem két rövid délutáni sétát Leányfalu és Tahi környékén.
A helyszínt tahi felől, a Duna parton közelítettem, úttalan-utakon...
Klassz rejtés, a láda rendben, köszönöm a lehetőséget!
Ládaellenőrzés és karbantartás a legutóbbi logokban leírt állapotok miatt.
A láda közvetlen környéke valóban rettenetesen elvadult az évek során, ezért áthelyeztem egy tisztább, az úthoz közelebbi részre (praktikusan pont az egyik romos helyszín mellé). Az odavezető utak **most** teljesen jól járhatóak voltak, autóval is be lehetett volna gurulni a domb aljáig. Frissítettem a láda és a romok ajánlott megközelítéseit is.
Csatlakozom az előttem szolokhoz, ide nem érdemes eljönni, főleg nyáron. Hatalmas csalán és egyéb növények, rengeteg szúnyog és nincs ott semmi. Ha valaki mégis rászánja magát és a 11-es út felől jön, az első "itt fordulj jobbra" segéd pont után már ne hallgasson a többi pontra, menjen végig az úton, az odavezet. Ha az iránytű már erősen balra mutat, kb 5 m az úttól a kesser ösvényen megtalálható a láda. Nekem mindkét lábam és a napszemüvegem bánta.
Egy hatnapos Duna-túra keretében megkeresett láda.
Dunasziget - Ercsi között, kb 220 folyamkilométert tettünk meg kenuval. 20 Dunaparti ládát kerestünk meg közben, de elmondhatom, hogy 1-2 kivétellel senki nem gondol a vizitúrázókra, és a ládák 90 %-a a nyakig érő csalánosokban van elrejtve, ahol most még a szúnyog is ezer, és tele van minden ezzel a fehér szösz-szerüséggel, ami gazdagon tapad a csónakból kiszálló ember vizes nadrágszárára.
Ettől függetlenül élmény volt a vizitúra és a ládák felkutatása is!
A rejtekhely teljesen korrekt és viszonylag gyorsan meg is lett.
Köszönjük a rejtést, és, hogy megmutattad ezt a helyet!
Ha nincs a láda, valószínűleg ki sem szállunk a kenuból épp itt
Khmmm ... hogy is mondjam ... mondjuk hogy kalandos, és akkor finom voltam és nőies. A hely eklatáns mintapéldája annak, hogy hová NE rakjunk geoládát. 183 cm vagyok, de a csalán magasabb volt mint én. Szúnyogból kb. 1 db/négyzetdeciméter mennyiséget kaptunk. Értelmetlen volt csapkodni, gyorsabban jöttek mint ahogy csapni bírtuk. Megkerestem a ládát mert útba esett, de meg merem kockáztatni hogy az eddigi lexarabb láda volt amit megtaláltam. Környezetre 1-est adtam, a többi rendben van.
Vízitúrásoknak inkább ajánlanám mint bicikliseknek.
Már ha egyáltalán létezik olyan állatfaj, hogy vízitúrás geokesser :D :P
Póló, rövid nadrág, ember magasságú csalán mező. Ezért kell indulás előtt elolvasni az utolsó kommentet. :D Én meg se próbáltam bemenni a csalánon keresztül, inkább kerestem egy masszívabb botot és utat vágtam a ládáig.
Mondjuk úgy, hogy nem egy csaláncsípéssel lettem gazdagabb, hanem sokkal. Következőnek már előre készülve alaposan elolvasom a leírást, és nem csak a helyhez közeledve :D Ha valaki mostanában jön, érdemes erre gondolnia ha nem akar úgy járni, ahogy én a rövid bringás mezemmel :D
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.10.5]
A "sportreptér" mellett parkoltam, és az utakat követve jutottam a ládáig. Az utak nem teljesen úgy vannak, mint a térképen, de egyértelműen a helyszínre vezetnek.
A rejtés kiváló, a láda jó állapotban van. Köszönöm a rejtést.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.0.34]
A láda számomra a dunaföldvári sáncokra hajaz (GCBDFS) - számtalanszor elmentem mellette a főúton, mindig néztem a távolba, hogy igen, ott egy láda, majd legközelebb. A Lupa-sziget kerülése után még kellett valami levezetésnek a közelben - legyen hát ez a láda. Egy biztos, rosszkor jöttem.
Csalánerdő, szúnyogok hada, kánikula, dús vegetáció, minden ami csak kihívást jelenhet. A főút mellett érdemes megállni, onnan viszont 2x1 sávos "autóút" visz a partra, a láda mégis benn a susnyásban. Kár. Hívtam a rejtőt, hogy némi támpontot adjon nekem, de nem sikerült elérni. Küzdöttem még egy darabig, de se madáretetőt, se geoládát rejtő méhkast nem láttam.
Ötletes rejtés, csodás környezet!
Megtalálás után lesétáltunk a Duna partra, aminek nagyon különleges hangulata volt ezen a részen. A romokat keresve, kicsit elcsámborogtunk a kijelölt útról, aminek köszönhetően szarvast, őzet és rókát is láttunk.
Fantasztikus élmény volt, köszönjük!!!
Jó ötletnek tűnt ez a ritkán megtalált láda felkeresése ebben a járványos időszakban. Régóta szemezek vele, most ideális volt.
Minőségi, profi láda, élmény volt megtalálni, köszönöm a munkát! Használat előtt-után áttöröltem hygi kendővel.
Jó volt látni a Főkert faiskolában növekedni a budapesti fákat.
Az odavezető út valóban kalandos volt, az ajánlott 2. pontig mentem kocsival, de igazából már odáig is nagyon nehéz volt eljutni, többször leért a kocsi alja és nehéz volt járható utat találni, úgyhogy inkább a buszmegállót javaslom parkolónak.
Érdekes leírás, igényes rejtek! Jó segédpontok. Érződik a rejtő által beletett munka. Köszönöm, hogy bemutattad a helyet és köszönöm a rejtést! Vissza fogok még jönni.
Megtaláltam, köszönöm. A rejtéshez vezető segédpontok nagyon jók, maga a rejtés tiszta, ép, gondozza a ládagazda.
Érdemes odafigyelni a ládaoldalon lévő leírásra. Az egyenesen vezető földút nagyon ramaty, igazából átlag személyautóval alig járható, simán váló ok:). Érdemes egy erős jobbossal kezdeni és a befelé vezető bokros túloldalán, lényegében a szántóföld szélén balra fordulni és úgy begurulni. A szántó végétől pedig sétával nincs messze. Az egykori romokból semmi nem látszik (ez nyilván nem a "láda hibája"), szerintem a Duna felől mutatja meg magát, hogy a magas les környéke mennyire okos hely római szempontból.
Ez a nap is eljött. Elbringáztam a ládáért, nekem a hely nem jött be, gyakorlatilag egy erdőbe vezet a pont, vegetációs időben semmit nem láttam. Rengeteg a csalán a láda körül és szúnyogok is vannak, de nem vészes. Aki megy száraz időben, az most a mellékelt képen a zöld úton be tud autózni, a piros egyenes a faiskola kerítésig terepképesebb autóval járható, de utána csak 4x4, gyalog, vagy ahogy én tettem bringa :)
Köszönöm a hely bemutatását.
Hát régen szenvedtem ennyit egy találatért :-) A bevezető út a sár miatt alig járható, beljebb pedig a csalán az úr. Azért köszönöm, hogy megmutattad. [Geoládák v2.2.5]
A rejtés kiváló, gratulálok hozzá. Sajnos, nem sokat láttunk az említett maradványokból, legfeljebb sejteni lehet.
Családi tekergés gyönyörű időben.
Köszönöm a rejtést.
Peti bá'
Váradoktól gyalogosan. A 2. segédponttól már el sem lehet téveszteni az utat. A ládát már az útról kiszúrtam. Nem vagyok magas, ezért kissé körülményes volt a ládához jutás. Szép alkotás! Tetszett, a doboz sem szokványos.
Az erődöt nem fedeztem fel, csak a Dunáról készült egy távoli kép, aztán indultam vissza. Sajna nem fért bele 1 órába. Elment a következő busz. Ráadásul minkét irányba...
Köszi a rejtést!
Az esküvős mozgó miatt jöttünk fel szombat délelőtt Visegrádra és hazafelé még tettünk egy plusz kitérőt ehhez a ládához. Lehet, hogy nem a legjobb utat választottuk a kocsival, mert a lelket is kirázta belőlünk, amíg a romok közelébe értünk, sőt még egy kis segítséget is kellett kérni. Talán gyalog jobb lett volna a főúttól...
Az utak megtréfáltak,az autómnak nem tett jót az "út", de ezt a leírásban közölte a rejtő! Sajnos sietnünk kellett, ezért nem volt más lehetőségünk. Köszönöm stmester segítségét!
A mai hőségben már volt egy 20-as a Visegrádi-hegységben, így aztán beautóztam a ládához, gyakorlatilag 100 m-re a doboztól parkoltam le. Nagy képzelőerő kell az erődöt látni, viszont a vízpart szép.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Szentendréről busszal ugrottam ki Váradok mh-ig, majd onnan gyalogoltam be a ládához. A láda rejtekét már messzebbről észrevettem, örültem, hogy nem kell sokat keresgélnem, több időm marad szétnézni. Lenéztem a Duna-partra is, éppen egy motorcsónakos fószer körözött a vízen. Miután kibámészkodtam magam, visszaballagtam a buszmegállóig, és a következő járattal bementem Leányfalura megnézni, hogy mi újság van arrafelé ilyentájt, választások idején (na meg aztán a GCKErs 2. pontja is érdekelt)... :)))
Köszi a rejtést!
Megtaláltuk. 🙂
Az főuttól sétáltunk be a rejtéshez, és a Dunához is. Néhol azért még fel lehet fedezni a fal maradványait, de nagy képzelő erő kell ahoz, hogy belegondoljuk mi is lehetett itt 2000 éve. Most a vegetáció még nem jelentett akadályt a láda felkeresésében.
Köszönjük a lehetőséget. [iGC] [wapon beküldött szöveg]
Nagyon precíz, gondos a leírás, kár, hogy a látnivaló ezzel nem jár párhuzamban.
A saroktoronyból láttunk néhány követ, a délnyugati falat bringásruhában a csalánmezőn át nem vállaltuk.
42 km-es hegyi kerékpártúránk levezető találata.
A jelenleg gazzal benőtt, keresve is alig észrevehető látnivaló helyett a békés Duna-partban gyönyörködtünk. A római romok hiányát valamelyest kompenzálja az igényes, szépen karbantartott rejtés és ládaoldal. Télen talán többet lehet látni a falmaradványokból is.
Nem tudom, Zerind milyen úton jött, amin a rejtő ajánlása szerint mi bicikliztünk, az kocsival száraz időben járható.
Megtalaltuk, ez volt az elso geoladank - kincseslada szamunkra (mind az 5 gyerek nagyon orult). ajandekot vettunk ki, adtunk is. a jelszot sajna nemirtuk fel de ezutan, ha geoladara fogunk vadaszni akkor biztos felirjuk. koszonjuk az elmenyt a gyerekek neveben is. a dunanal halaszokat is talaltunk. a romokbol szinte semmit sem latni, nagyon be van gyomosodva.
A megközelítő útvonal második fele a vadvirágos rét mellett már vonzó volt számomra. A rejtés módja feltűnően jó és ha nem károsítják, "örökre és még egy napig" tiszta és száraz marad a logfüzet, gratulálok hozzá.
Hát, a leírásban szereplő utak már nem pont úgy mennek a valóságban, de azért nem volt nehéz megtalálni a helyes utat így sem. Autóval nem ajánlom már az elindulást sem az országútról leágazó földúton, nagyon rossz az út. Mi is leálltunk hamar. Szerencsére ma szeles idő volt, és sok kis gomolyfelhő is volt az égen, így kibírható volt az egyébként 30 fok fölötti hőség. Remélem, a romokat egyszer feltárják, rendbehozzák, és akkor tízezrével fognak ide özönleni az olasz (és román :D) turisták :)
Jobban hittem a gpsnek mint kellett volna, így odafelé sikerült átvágni egy szántáson. Visszafelé már okosabb voltam. Szürkületben a romból nem sok látszott, van viszont néhány nem túl öregnek tűnő, szerintem fémkeresős kincsvadászok által készített gödör.
TFTC!
Aki szibériai fílinget akar az most jöjjön, szinte végeláthatatlan 20 cm szűz hóban szép de fárasztó élmény volt. Örültem a ládarejtésnek, hogy nem kellett a hóban keresgélni:)
Sajnos a növényzettől nem sokat láttunk a romokból, de a rejtés nagyon igényes. Dzsungelharc se volt és városi terepjáróval kb 200 m-re megközelíthető. A mezőről csodás a hegyekre a rálátás.
Köszönjük a rejtést!
kb 2 órát töltöttünk el a láda megközelítésével a 11-től többször vissza kellet fordulni a magas vetemény vagy bozót miatt. Az utolsó 60m konkrét dzsungelharc lett. Az üreg meglett,de a ládát így sem találtam, a pótjelszót sem a körbekutatott fákon. Így ha lehet kérném a találat elfogadását a fotók alapján.
Ha szükséges tracklogom is van. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Már erősen szürkült, mire ideértem. Azt hittem, hogy autóval jó darabon be lehet menni, de az út 1-200 m után járhatatlanná vált. Gyalog is az lett volna, ha a -7 fokban nem lett volna megfagyva. Régésznek biztos sokat jelent e hely, hozzá nem értőnek így nem sokat...
A doboz nagyon rossz állapotban van.
Megtaláltam. sajnaos a láda tönkrement.. be van törve és minden szét van ázva benne... Köszönöm a Rejtő fáradozását. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Újabb kaland. Autóval a kukoricásig jutottunk. Onnan gyalog viszonylag könnyen elértük a célterületet. Megcsodáltuk a Dunát, majd próbáltuk felfedezni a romokat és a ládát. Több irányból próbálkoztunk, de akkora volt az aljnövényzet /helyenkét derékig ért /, hogy lehetetlen volt átvágni a dzsungelen. Amikor megcsípett egy bögöly, feladtam. A képek alapján kérem a találat elfogadását, köszönettel :)
Ma a Szentendrei sziget, és környékének szeplőtelenítése volt soron, befejezésként a Budapest kerülő GCNEWS záró ládája is meglett.
A bakancsba belekerült 28 - igaz csak síkvidéki - km.
Az ajánlott út nagyobb része csak elszánt versenyzőknek ajánlott, de legyetek elszántak!
Ez a láda tényleg csak a legelvetemültebb kessereknek ajánlható. A biciklik már pár száz méterre a 11-es úttól a sárba ragadtak, így több, mint egy kilométert gyalogoltunk, amiből talán ötven méter volt útnak nevezhető. A többi sártenger (amit a traktorok is a vetésbe menve kerülnek ki), szántás, kaszáló, derékig érő gaz, néhol bozótos. Egy rókával és több ezer szúnyoggal találkoztunk. A hely csak a történelmi vonzata miatt érdekes (ahogy a rejtő írja...)
Köszönjük
Bringával sikerült begyűjtenem. Egy darabig földúton tudtam haladni aminek egy része saras volt. Aztán az út eltűnt, így a továbbiakban "dzsindzsa" és dzsungel harc volt. Elég nehéz volt a megközelítés de azért sikerült. Minden esetre köszi a rejtést. Norbi
Eddigi láda kereséseim egyik legrémisztőbbike. Talán erről én tehetek. Napközben a Szentendrei-szigeten ládáztam. 17:05-kor értem vissza Tahitótfalu hídig. Mivel a busz indulásáig kb. 50 percem volt, rászántam magam e láda keresésére. Alig több mint egy km a láda távolsága légvonalban. Belevágtam. Rövidíteni akartam ezért egy kerítés mellett a Duna parton közelítettem. Egyre rosszabb lett az út, bár nem nevezhető annak. Mint egy dzsungel, alig járható a sok kidőlt fától, gaztól, szeméttől, hordaléktól. Annak örültem hogy víztócsák, sár nem volt. Viszont egy helyen át kellett kelni egy Dunába ömlő patakon, ami 2-3 méter széles volt. Nem ment könnyen. Mire a láda közelébe értem a busz elment és kezdett sötétedni. Gyors logolás, az erődítmény alapjaiból semmit nem láttam, de nem is maradt rá időm. Mivel sötétedett, a visszautat nem kockáztattam a vízparton. Felmértem a helyzetet, irány a kerítés mellett, ha jól láttam talán gyümölcsös. Sokáig követtem a kerítést, majd a szántás szélén a patakig. Itt már sötét volt, így apatakon nem keltem át. Kb. 400 méter után találtam átjáró hidat és irány a buszmegálló. Közben elkezdett esni a hó. Alig vártam hogy végre megérkezzen a busz és elfelejtsem ezt a rémisztő utat.
Hat hete ládáztam utoljára, már viszketett a talpam, ezért ezen a borongós vasárnapon Dunabogdány két ládáját, GCDB-t és GCCIRP-et.
Tényleg nem volt az idő drive-in-re alkalmas, minden csupa sár volt. Ami viszont nagyobb baj, hogy a [GCCIRP+segéd2]-től a rejtek felé induló út helyét a sarjadó vetés foglalja el, valószínűleg újraparcellázták a környéket.
Nem bántam meg a kerülőt, mert három őzsuta futott ki előttem a rétre, az alkalomra fehér bugyit vettek fel, abban mutatták felém a hátsójukat.
Tényleg nagy képzelőerő kell ahhoz, hogy a halmokba belelássuk az egykori Duna-parti erőd képét.
Köszönöm a rejtést.
Megtaláltuk! A 2. útponttól kezdve a felszántott és gyakorlatilag teljesen eltüntetett földúton meglepődtünk, de ilyen esetekben nincs lelkiismeret furdalásunk a termőföldön való átkeléssel kapcsolatban. A helyszínen bár túl sok érdekességet nem tapasztaltunk, a hely hangulata mégis megfogott. Köszönjük a rejtést.
A 11-es úttól kicsit beljebb álltam meg jobb oldalt, innen indulva sem volt közel, de légvonalba mentem mert az út mentén sok helyen a trágya gőzölgött.
A láda hamar meglett,mást nem igazán láttam a Dunán kívül.
köszi :) [wapon beküldött szöveg]
Első családi ládánk. Mivel egy helyen a túristatérképen jelölt út egy kukoricáson keresztül vezetett volna,így kerültünk egyet, és nem kis kalandok árán, de végül rábukkantunk. Szép biciklis kaland volt. A Duna pedig gyönyörű!
Kerékpáros találat a GCKers pontjainak begyűjtése közben. A ládához el lehetett menni biciklivel. Tetszett a Duna part, az erődből a sűrű növényzet miatt szinte semmi nem látszik.
A logok alapján meg sem próbáltam utat keresni, most először a navigáció teljes időtartama alatt a légvonalas tervezést használtam. Azt hiszem ennél rövidebb utat nem igen találhattam volna! Köszönet a rejtésért!
Szentendre-Esztergom bicajtúra során felkutatva. Érdekes a történet, a helyszínen spontán széttekintgetve láttunk romokat, ill. kivehető a sánc körvonala is. A megközelítés tényleg problémás, visszafelé nem találtuk az eredetit, így útba esett a szántás! :)
Ez is megvolt.. sajnos a romokból nem látszik semmi, így a láda besorolódott a többi "ezt a bokrot is megnéztük" ládához. A története érdekes, a rejtést köszönjük!
Az autót a 11-es út mellett hagytuk, és elindultunk a földúton. Aztán inkább a kukoricatarló mellett döntöttünk, az nem ragadt annyira. Az utat tényleg felszántották, a szántáson keresztül kellett vágni, de az nem volt vészes. A bokrot hamar kiszúrtuk, és a szétdobált ládát is a tövében. A dobozt kitörölgettem, a megtalált néhány dolgot visszaraktam, de sajnos a logbook nem lett meg. Visszarejtettem, de most jelszó nincs benne. Bosszant, hogy nem tudtam hívni a rejtőt, mert nem volt nálam telefonszám. Pedig akkor beleírhattam volna egy ideiglenes jelszót.
Már többször megfogadtam, hogy kinyomtatom a fejlécet is!!!!
Kérem a rejtőt, hogy a mellékelt képek alapján fogadja el a megtalálásunkat!
Régóta terveztem, hogy ide elbiciklizek, ami végre megtörtént. Mivel azonban későn indultam, már odafelé lement a nap. A befelé vezető út, most nagyon jól járható, kivéve azon a kb 50 méteren, ahol a kedves földtulajdonos frissen beszántotta azt. Igazából ezen a környéken ez gyakran előfordul, így annyira nem lepődtem meg. Szerencsére egész jól el lehet mellette tolni a biciklit. A láda könnyen meglett, sajnos körbenézni nem igazán volt időm a sötétedés miatt. Hazafelé már csípős hideg volt az idő, amit leginkább a lábujjaim fokozatos lefagyásával érzékeltem. Legközelebb azért inkább napközben indulok.
Köszönöm a rejtést!
A mai ládász-kirándulásunk levezetéseként - kocsinkat a kerékpárút mellett hagyva - tettünk egy 3,4 km-es sétát a hajdani castrumhoz és vissza. Az egykori római várból és a később annak helyén épült, nevében a hely rendeltetését őrző Várad faluból mára szinte semmi sem látszik. Kár. Merthogy az ember eljátszik a gondolattal, mekkora turistacsalogató látványosság lehetne egy rekonstruált római erőd...
Egyébként, ha valaki ellátogat Contra-Aquincumba, a sétányra rávésve megtalálja a Duna vonalát, mellette feltüntetve az egyes pannóniai castrum, castellum vagy fortalicium stb. helyét - így természetesen Cipri castrum-ét is (lásd fotó).
A láda gyorsan meglett, de a logolást megzavarta két, éppen utánunk érkező fiatal, akik a castrum területén kezdtek "ásatásokba" - fémkereső detektoruk füttye és a köveken koppanó gyalogsági ásójuk zaja messze elhallatszott.
Még egy megjegyzés: száraz időben a tu.hu-n feltüntetett földút kocsival is járható a N 47° 46,444' E 19° 04,125' pontig, ahol az új tulajdonos felszántotta földje egy részét - a földúttal együtt. Eltart egy ideig, amíg a kocsik új utat törnek...
A mai nap utolsó ládája, történelmileg a legizgalmasabb hely számomra. A láda meglelése után körbejártam, és történik ott valami turkálás, és vigyázni kell mert a susnyásban pikk-pakk gödörbe lehet esni. Köszönöm a rejtést, tényleg jó. Véleményem szerint érdemes lenne feltárni...de a kis lapátommal ehhez kevés vagyok :-) .
Kellemes séta remek időben. :o) Megnéztük a maradék romokat és a Dunát is. Visszafelé szedtünk a felszántott kukoricaföldön némi maradék kukoricát őszi házdíszítéshez.
Megtalaltam [wapon beküldött szöveg]
Biciklivel kerestük meg a feleségemmel, illetve a 4. és 6. sorszámot viselő gyerekkel. A legkisebb még a gyerekülésben "biciklizik".
Találtunk pár lyukat, kő és cserépdarabokat. Ez a hely inkább a régész beállítottságú geocachereknek élmény, nekünk szép időben egy kellemes tekerés volt.
A dunán voltuink kenutúrán a barátainkkal, közben megálltunk a parton és levadásztuk ezt a ládát. A Duna-part itt erősen iszapos, süllyedős-cuppogós! Köszi a rejtést!
Megtaláltuk! Egy kis lovas túra keretében ráakadtunk a ládikóra, ami teljesen jó állapotban van, most már feltöltöttük új "kincsekkel" :D Köszönjük a kincskeresést, nagy élmény volt!
Dia, Dóri és Rita
A pilisi kirándulásaink során nem sok helyen jártunk, ami ne emelkedett volna. Ez a láda kellemes változatosságot hozott. Sajnos tényleg nem sok látszik az erődből, de azért a Tuhu-n jelzett helyen találtam falmaradványokat:) Köszi a rejtést!
Népes gyereksereglettel táboroztunk a ládától alig 700 m-re a Duna partján néhány napig. Nem lehetett a ládát kihagyni! Alaposan feltöltöttük ajándékokkal. Köszi a rejtést!
Ádám fiamat karate övvizsgára kellett vinnem a Pap-szigetre. Mivel a vizsga nem volt publikus, úgy döntöttünk Anitával, hogy hasznosítjuk a rendelkezésre álló időt és ládáztunk egy jót a környéken.
Sajnos egy közelgő esőfelhő miatt nem volt időm a romokat keresgélni, indulnom kellett vissza a kocsihoz, de legalább egy jót sétáltam.
135 km kerékpár edzés 900 m emelkedéssel a Budapest - Dunaharaszti - Budafok - Csillaghegy - Szentendre - Visegrád - Dömös - Esztergom útvonalon 1 mozgó és 5 régi ládával. Egész úton a viharos szembeszéllel küszködtem.
GCKANU és GCKERS teljesítése közben illetve GCLFAL után érkeztem a kiindulási pontra. Az 1. találatkor a borzalmas sár miatt el kellett rejtenem a bicót, most a romokig simán el lehetett kerékpározni. A romokat borító gaz az utolsó 90 m-en volt csupán bosszantó.
A láda azonnal meglett. Visszafelé is simán jött a kerékpár a bicikliútig. Folytattam a két hosszú kerékpáros multit, és GCKERS utolsó pontjai következtek.
All children grow up, except one ... [wapon beküldött szöveg]
Eperfesztivál előtt kisétáltunk ide. A hőmérséklet pont jó, a pár csepp eső még épp elviselhető volt, de az élénk szél nélkülözhető lett volna.
Anya feladta a domb lábánál, ezért csak Vandussal ketten mentünk el a dobozig. Egy TB-t elhoztunk, egy minizseblámpát hagytunk helyette.
Már sokszor mentünk el mellette, hogy "na, majd legközelebb!". Most végre becserkésztük, köszönjük!
Láttunk két embert, akik egy ásóval közelítették meg a terepet, lehet, hogy illegális kincsvadászok?!?
Sétálunk, sétálunk egy kis dombra lecsücsülünk.. a kérdés csak az, hogy minek?! Speciel egy szem fia követ nem láttam, a zöld már mindent eltakart.. persze, voltunk már számtalan földvárnál, úgyhogy ez nem von le a hely hangulatából :-) azért köszi, jót sétáltunk..:-)
Oldfoxxal, Cicamanccsal, Hadralkával..
Mai utolsó közös találatunk Nagyflisziékkel. A kellemes időben jól esett a séta, de sok látnivalót nem találtunk (igaz, ezt a weblap is őszintén leírja).
Barátainkkal, Bernáthékkal közös ládázás 4. állomása. Sajnos a dombon kívül nem sok minden látszik. Bringával biztosan gyorsabban leküzdhető.
Köszönjük.
Bicajos találat,szép tavaszi időben. Sajnos az erődből nem sok látszik,java része a föld alatt lehet,illetve talán annak idején széthordták,felhasználták.Azért még lehet találni falmaradványokat.Szerintem megérne egy rendes feltárást,de ez persze pénz kérdése is. Nem voltak "gyagyák"az építők:dombra építették.Árvíz idején biztos hogy nem rohanták le őket a barbárok... :) Sajnos egyetlen egy légióssal sem találkoztam. Az erődig el lehetett bicajozni,csak néhány ponton kellett a sarat a kikerülni a földúton.
Kevés földút után szinte légvonalban, hála annak, hogy megláttam Tibióbudáékat a szántás felől jönni, amit én is átvágtam. Így napos, szeles időben, száraz talajon könnyen meglett.
Esett az eső három napig, gondoltuk, az új kisoroszi láda után akkor mégse rongyulunk be csak úgy az erdőkbe. Keresünk valamit, ami nem ekkora kihívás, gondoltuk. Itt van ez a jó kis Castrum Cirpi, amihez út vezet a síkon át, jó lesz ez, gondoltuk. Száz méter után élősúlyunk egy jelentős részét már a sár tette ki, de legalább magasabbak lettünk kicsit. A táv felénél jól esett az iszappakolás, és változatosságot hozott az életünkbe az is, hogy az út kanyarulata után a sár szerencsére átváltott trágyaleves-sár formátunba, hogy ne legyen olyan unalmas. A régészeknek nem is kellene igazán olyan feltáróaknákat ásniuk, mint amilyenek a ládától nem messze vannak. Elég lenne lekövetni valamelyik mellékutat, valszeg ott találnának egy máig is harcoló légiót, a sárba ragadtan pislogva.
Sajnos a romokból szinte semmi nem látható :(
Jó sokat gyalogoltunk, miközben egy másik vélhetően családi vállalkozás másfajta kincset keresett a friss szántásban.
Szomorú esemény utáni cache :( de azért jó volt kicsit kiszellőztetni a fejemet.
Sárdagasztós, de nagyon jólesett a séta a tiszta levegőn :) A láda is gyorsan meglett, berkaba szúrta ki. A környéken fémdetektorral keresgélt másfajta kincseket egy másik csapat, de valószínűleg nem szúrtak ki bennünket, nem voltunk annyira közel.
Köszönjük a rejtést!
Jó kis küzdés volt az elején a sárral, elég hosszú szakaszon!A sár ellenére viszont a rejtés remek és ötletes!:) Visszafelé viszont más utat választottunk ami sármentes volt.
Érdekes hely, télen, nem túl nagy hóban még a megközelítés se gond. Elképzeltem az utat olvadás után. A láda kiváló állapotban várja a megtalálókat. :)
Sajnos a ládát nem találtuk, pedig a bokrot és a kőhalmot a tövében igen. Eltűnt. Végül 20 perc keresgélés után feladtuk.
A földúttal párhuzamosan van egy másik földút ahol száraz lábbal meg lehet úszni az első szakaszt.
Ezt is megkerestük. Nagy élményt nem nyújtott, hacsak azt nem nézzük, hohy a fiúk nyakig sarasak voltak. A sárdagasztást élvezték, csak a patak vize volt hideg, amikor kimosakodtak. Viszont nem panaszkodtak miatta.
Nagyon köszönjük a lehetőséget!
Ildikó, Norbi, Boti, Mike
A nagy árvíznek köszönhetően sajnos a ládában csurig állt a víz és a logbook teljesen szét volt ázva. A bevezető földút nagyon sáros, szinte járhatatlan. A kerékpárúttól toronyiránt, a mezőn keresztül viszont most egész jól járható a terep, de jó nagy susnyára és borzalmas szúnyogfelhőkre készülj.
Köszönöm a rejtést!
[wapon beküldött szöveg]
A 11-es út mellett hagytuk az autót, onnan sétáltunk el a ládához. A doboz könnyen meglett, de a nagy dzsindzsában a romokat nem találtuk. A Duna partra is lementünk nézelődni.
A kövekből most ugyan nem sokat láttunk, tényleg csak a tábor körvonalai voltak kivehetők, de a havas mezőn nagyon jót sétáltunk a ládához. Most a hó az úr, szinte száraz lábbal megtehető az út, kisebb kitérőkre van csak szükség, mert néhány nagyobb pocsolya azért még erősen tartja magát. Köszönjük, kellemes volt.
Pont a Duna menti római limes világörökséggé nyilvánításáról tartott tárgyaláson jártam Dunabogdányban. A tárgyalás végeztével egy vállalkozó szellemű kolégámmal és egy kétéltűvé nyilvánított Niva terepjáróval megnéztük a helyszint, és ha már ott voltunk természetesen a ládát is.
A reggeli ködben nyugodt és csöndes volt minden. Könnyű találat volt.
A távolbalátás viszont erősen korlátozott. Köszi az óvatosságra intést, a
földút autóval való járhatóságát illetőleg, de vele párhuzamosan, pár méterre "bogdány" felé a parlagon hagyott földön egy elég jó út is vezet
befele. Azért mi gyalog mentünk, de így sem volt több egy kellemes reggeli sétánál. Üdv és jó ládászást! Mártika & Kory
2 nap eső után, igaz, hogy a rejtő javaslata ellenére, de mi nem tettük le az autót... Mi erre vártunk Toyota Hilux terepjárónak öröm volt a terep és nekünk is. DAGONYA!!!! Tényleg nagyon nagy pocsolyák voltak, de mi nagyon élveztük. Személyautóval tényleg ne! Köszönjük
Mai 4/1. A főút mellett parkoltunk le, és egy kellemes sétával meg is találtuk a kincset. Útközben még pár szöcskét is fogtunk, volt köztük néhány fotogén :-). Köszi a rejtést!
Már a GCPmar ládánál is fájlaltam, hogy a romok a susnyás miatt alig, vagy egyáltalán nem kivehetőek. Jó lett volna legalább egy segéd koo., hogy merre is érdemes kutakodni. Én azért körbejártam a helyet és megnézegettem a gödröket, dombocskákat, hogy mit rejthetnek, de igazán nem vagyok róla meggyőződve, hogy jó helyen kerestem a romokat.
A rejtek viszont hamar meglett.
Köszönet a rejtésért!
A helynek inkább csak történelmi jelentősége van, nem kizárt, hogy ásatások érdekessé tehetnék. Így viszont csak annyi, amire a rejtő a leírásban figyelmeztet. Magamban ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a láda rövid neve akár GCNSNS is lehetne: Nagy semmi közepén nagy semmi. Így legalább lementem a Dunapartra, hogy valami szépet is lássak.
mai 3. lada, ez mar Tyutyuval kozosen.
Sajnos, a Banditrol most kiderult, nem igazan enduro :-(
(A 240 kilo conti road attac gumuival a kovet, foldet, sarat meg ugy-ahogy birja is, de a fuvon mar nagyon csuszkal. Egy kuplungkarom banta...)
A romai romokbol semmit nem lattunk :-(
out: coin
Bringás találat. Régen volt már eső, de a visszamaradt pocsolyákon így is át kell gázolni, de montival járható. A romok tényleg nehezen láthatók, az egyik gödörben azért azt hiszem falmaradványokat találtam. A környezet viszont nagyon megkapó!
lefülelve. :) [wapon beküldött szöveg]
Végre itt a rossz idő, irány a hegyek!!!
Persze azért útközben meg-megállni is érdemes volt, egy kis bemelegítés gyanánt: laza kis 3 kilométeres séta, héjákkal, rókával, őzzel, és nagy-nagy nyugalommal...
Kerékpárral a bevezető földút éppen járható volt, de a visszafelé vezető úton inkább a szántóföldet választottuk. A romok a kitartó keresés ellenére sem kerültek elő.
(Hát másnak nem ajánlom Drive-in-nek... :) De ha valaki mégis bepróbálja, akkor a küszöbig érő 4-5 méteres sártócsán is lendületből át és ha megállt az autó, akkor ne ásd el jobban, hanem a közeli kukoricásból 3-4 tő a kerék alá és talán meg tud kapaszkodni és ki tudsz jönni...)
A Stampok lovastanyánál parkoltunk. Betartva a rejtő által javasolt utat (segédpontok) az úthossz oda-vissza pont 4 km.
A nyári melegben kellemes szellő fújt a réten, így tökéletes választás volt mára ez a láda.
A közelben folyamatosan motoros sárkányrepülők szálltak fel, s alá.
A ládába költözött Pierre the Quaryman TB. A kis dömper segíthet az ásatások körüli földmunkákban...:)
Kérem csak az vigye tovább, aki logolja a geocaching.com oldalon is. Köszönöm.
Megvan. Kissé nehezen lett meg... Eltévedtem, a PDA is kezdett lemerülni.
Az lett a vége, hogy egy kukoricatáblán át egyenesen elindultam, amerre a kütyü mutatta. tuhura feltöltöttem az útvonalat a dobozhoz, hátha az utánam érkező ládavadászok segítségére lesz.
Mire hazaértem a jelszót kissé elfelejtettem, csak részletek maradtak meg, úgyhogy köszönöm a ládagazdi és pörsing segítségét :)
Jó kis bringázás, gyönyörű időben, közben összeszedtem egy csomó ládát. Kétbükkfa-nyereg, Esztergom, Pilismarót, Szobi rév, Szob, Zebegény, Nagymaros, Visegrád, Szentendre, Pomáz és egy-két kitérő, összesen 96km. A ládához betekertem, mert úgye itt volt. A földút legalább már nem sáros, de szerencsére nekem olyan "árkon és bokron át" tipusú bringám van, ígyis megszenvedtem vele. A helynek az a legfőbb előnye, hogy szép nyugodt, de mivel a nagy semmi kellős közepén van, innen minden látszik ami szép...
Kerékpáros találat
Dunakeszi-Szentendre-Visegrád-Esztergom-Nyergesújfalu-Kétbükkfa-nyereg-Budakalász -dunakeszi 164 k, 1300 m szint
Még a hosszú aszály ellenére is jókora sáros, kátyus szakaszok tarkították a romhoz vezető földutat.
Odaérve nagyot csalódtam, mert a romból semmit sem láttam.
Amikor a közelbe értünk már nagyon felhős volt az ég, telezabáltam magam a cseresznyefák gyümölcsével. Nagyon meglepő volt, hogy az egyik fán még éretlen gyümölcsök voltak, a másikon meg szinte fekete volt a termés. Találkoztunk egy fémkeresős emberkével is és visszafelé elkapott a nyári zápor, a föld minden édes illatával.
A főútról az Építési kereskedelemnél fordultunk le balra, mert Esztergom felől jöttünk! Épen sárkányt eregettek :))) Kicsit hosszabbra sikeredett a megérkezés, mert később vettük jobbra az irányt! Így szemből támadtunk :))) ( GPS nélkül )
Biciklivel a Budapest - Békásmegyer - Szentendre - Dunabogdány - Tahi (GCCIRP) - Pilismarót - Esztergom (GCEBKK és .com-os ládák) - Párkány (ebéd) - Letkés - Zebegény - Nagymaros - Kismaros útvonalon. 150 km, néha kellemetlen ellenszélben, de szép, napos időben, és mint közben kiderült: tudo nyomában.
A Szentendrei-sziget biciklis multi felgöngyölítése és több kilónyi eper elfogyasztása után bicikliztünk el ide. Engem az alig látható rom maradványok nem nagyon dobnak fel, hamar fordultunk vissza.
Kerékpárral a Szentendrei-szigeten, avagy a Pilis térkép kiszürkítése 5.
Szeretem a történelem különböző korszakaiból fennmaradt épületeket. Még akkor is, ha romosak. Az ide vezető út nem nem túl jó; bringával sem egy élmény, pláne, ha nincs a gépeden teleszkóp. De kicsit kiállva elviselhető. A környék nagyon klassz hátteret ad: a Visegrádi-hegység meredeken emelkedő vonulata, a Naszály ember okozta sebhelye és a Börzsöny távolinak tűnő hegyei mind gyönyörűen látszottak a kristálytiszta időben. Az egyik földdarabon egy gép vágta a füvet, s egy gólya vizslatta a levágott zöldet némi táplálék után. A láda azonnal meglett, nem kell hozzá semmi, hogy megleljük. Viszont jó lenne, ha a leírásban coord formátumban is ott lenne az egyetlen föld feletti faldarab koordinátája, ha már ilyen kevés nyoma van az egykori erődnek. Én keresgéltem a magas fűben és a bokros részen, de csak a kutatók (vagy a maszek kincskeresők?) által mélyített gödröket találtam meg. Ezekben látható, hogy tényleg volt itt valaha valamilyen építmény, mert a rakott falak jól azonosíthatóak. Ha egy feltárás során kiásnák és konzerválás után bemutatnák a területen fellelt romokat, akkor az jó lenne. Mert így szinte semmi sem látszik. Döme jött velem.
A Kerékpárral a Szentendrei-szigeten láda pontjai közé illesztve kerestem meg kis kitérővel, természetesen biciklivel. Az út most nem volt sáros, de ez semmit nem javított az élvezeti értékén. Nagyon hepehupás volt, kirázta belőlem a lelket .... meg a GPS-ből is. Többször kikapcsolt szegény. A ládánál szép virágos bokor fogadott, de ez a legtöbb, amit el tudok mondani a helyről. Körbenéztem, hogy találok-e én is valami falmaradványt, de nem sok sikerrel jártam. Találtam valami kőkupacot egy bokor alatt, de kétlem, hogy az a valamikori erőd maradványa lett volna. Köszi a rejtést!
A száraz időnek köszönhetően a földút most "járható" volt. Egy darabig autóval mentünk, majd rövid sétával jutottunk a rejtekig. A ládát könnyen megtaláltuk.
Már hosszú hónapok óta nem ládáztunk :( az ok: munka, munka, és még egyszer munka. Ez a hosszabb kihagyás jól lemérhető az azóta keletkezett dobozkák számán. Így aztán, ezen a szép, napsütéses napon felkerekedtünk, hogy egy kis térképfehérítést végezzünk a közelben. Ez mai harmadik megtalálásunk a 4-ből.
A száraz időnek köszönhetően elég jól meg tudtuk közelíteni, s a ládika felé gyalogolva elmajszoltuk az otthonról hozott zsömlénket. Az "erőd"-öt tényleg már csak sejteni lehet, igaz, nem is fordítottunk külön energiát a keresgélésére. Szedtünk viszont friss, sárga gévagombát, pontosabban levágtuk egy fűzfa kérgéről. Ehető, jó ízű gombaféle, sokféleképpen felhasználható: lehet rántani, pörköltnek elkészíteni, de remek saláta is válhat belőle. Mi ez utóbbira szavaztunk, s otthon összeütöttünk egy remek svéd gomba salátát!
A ládikából ki nem vettünk semmit, de az ajikat szaporítandó, beletettünk egy hűtőmágnest.
Köszi a rejtést, már a gomba miatt is érdemes volt eljönni ide!
Az autót a reptér mellett hagytam, onnan sétáltam el a ládáig. Szerencsém volt, mert a hetek óta tartó száraz időjárás miatt a földút ezúttal járhatónak bizonyult. A mezőn néhány méretes tapsifülest és fácánt is láttam. A ládika megtalálása nem okozott nehézséget, a falmaradványok annál inkább. Igaz, nem is fordítottam rá jelentős időt.
Bringán érkeztem a tetthelyre, és bár eső rég esett, azért az úton volt bőven pocsétás-kerülgetős rész. Felmásztam a dombra, aztán felfedeztem, hol lehet a láda, átcipeltem a biciklit a dzsindzsán egy-két ásatásnak tűnő gödör mellett, aztán logolás után nem a körbenézelődés következett, hanem egy hatalmas dörrenés hallatán bringára pattanás és irány a fák közé, miután realizáltam, hogy itt bizony én vagyok a legmagasabb pont és a zivatarfelhő már igencsak ott járt felettem. Ahogy leindultam, el is kezdett esni, de nem bántam, hogy ázok, ez a kis eső jólesett ebben a melegben.
Egy kis kitérő az éjszakai strandolás előtt Somával és Mr Bean-nel. Soma terepjárójának nagyon jól áll az elszáradt kukorica szarv. :)) Gyalogosan nehezebb!!
Mai második kerékpáros ládám, amit hamar megtaláltam, miután leküzdöttem a közlekedési akadályokat. A rejtekhez érés után befutott egy másik kesser társunk. A TB-t nem hoztam el.
Ez a láda a nehéz megközelítéséről marad emlékezetes számomra.
Pedig eső már régen esett, így is nehéz volt kerülgetni a pocsolyákat.
Sajnos a vármaradványok keresgéléséhez már nem maradt erőm.
Visegrád felé menet ejtettük útba a ládikát. Mondanom sem kell, hogy nem jutottunk messzire a földúton a sár miatt, de legalább megvolt a bemelegítő séta.
A rejtés egyértelmű volt, könnyen megtaláltuk. Egy darabig még néztük a közelben röptetett RC repülőket aztán tovább a célhoz.
Köszönjük szépen!
:)
Köszi a rejtést!
Kerékpáros vadászás volt,miután lenyomtam egy időfutit a szigeten gondoltam meglátogatom a ládát hamár a közelben tanyál.Mit írjak először is az a sár ami az úton volt nem túl kellemes (szitkozódtam is)Outis cipóvel topogtam meg csúszkáltam,a szúrós bokrok hol a ruhám hol a bőröm követelték s hát a szántáson rövidítettem mert nem bírtam már mikor láttam,hogy 280méter van hátra.Közben a nap is kisütött úgyhogy izzadtam is (szerencsére rövidbe mentem)a darazsak meg legyek támadásának is ki voltam téve.Alig vártam,hogy aszfaltot érjen a biciklim gumija:)))
A láda tartalma elég szegényes (5db.kinder figura).Sok mindent nem láttam,de köszi a rejtést!Ja s nem Áprilisi tréfa volt:))))
A segéd1 ponttól a földút gépkocsival járhatatlannak tűnt, ezért onnan gyalogosan közelítettem meg a vár helyét. Köszönöm Togonak a ládába tett utazó ügynököket ill. geoérmét, amelyek közül kettőt magammal vittem, és így sikeresnek ítéltem meg a sárban és metsző szélben legyalogolt kilométereket.
Kutya és gyermek lefárasztásként gondoltam megkeressük ezt a ládát. Az első segédpontnál leparkoltam aztán nekivágtunk a most már csak helyenként sárfoltos útnak. Kellemes sétával értük el a dobozt. Az egyetlen negativum ami ért, hogy metszően hideg szél fujdogált. Visszafelé megdöbbenve vettem észre, hogy Lulu kutyám két pofára zabálja a kukoricát.
A ládába raktam 2 TB-t és egy Geo Coin-t.
A főútról a megadott pontnál lekanyarodva rögtön leraktuk az autót. Innen kemény 3 km mászás a 30 centis hóban, viharos északi szélben a kukoricásban, nem volt semmi mutatvány.
A hidegre való tekintettel az ajánlott megközelítést választottam, de a földút még nem fagyott meg annyira, hogy járható lett volna, így kénytelen voltam a tavalyról fennfelejtett(!) kukoricaföld szélén legyalogolni az első 700 métert. A továbbiakban már nem kellett állandóan a lábam elé nézni és így lehetővé vált a tájat is szemre vételezni, mely maradandóbb emlékeket hagyott bennem, mint amiért ide látogattam!
Köszönet! Egy jó barát társaságában...tartalmas beszélgetéssel fűszerezve. A helyhez vezető földút most autóval járhatatlan. Szerencsére a gumicsizma mindig ott lapul a csomagtartóban. Most is jó szolgálatott tett! Némi cuppogás után a helyszínre érve éreztem a levegőben a RÓMA szagot! Körülbelül 40 percet tartózkodtam a romok között. Találtam római cserépdarabokat, sőt a fűtőrendszer csődarabjaiból is egész darabokat! Elképesztő, mi kincs lapul még itt! A kézzel fogható történelem...
Kösz, hogy ide csaltál!
2013.03.09: scelével erre jártunk egy 120 kilométeres Dunakanyar bringatúra alkalmával. Mivel neki még nem volt meg a láda, felkerestük. A fotók ekkor készültek.
Ideeeeegen fujnak a szelek! [wapon beküldött szöveg]
Péntek 13 - 13 geoláda felderítés részeként útbaejtve.
CIRP-Pem-MEMO-MEFO-Voro-Het-Tplm-SASK-Agi-UROM-1000-Eger-FENY ládák felfüzésével 9-16:30 teljesítve.
Valószínüleg idén -az újra támadásba lendülő benzinárak mellett- kisértő gazdasági válság nálam is legalizálja az ilyen futamokat.
Amúgy nem így volt tervezve, de kitágult a délutánom így a Kelet-Pilis karéj (Vöröskő csúcsponttal) után még tovább szürkítettem Szentendre és Üröm környékén!
Bringás kiruccanás a fagyos szélben. A leírtak alapján felkészültem a legrosszabbra, ez nagyjából bejött. Odafelé a kukoricás szélén toltam a bringát, majd a segédpontnál némi sárvakarás után eltekertem a réten a dombig. Naivan azt gondoltam, hogy faggyal együtt nem jár sár, de tévedtem. A láda megtalálása nem gond, előhalászása a bokor ellenállása miatt már inkább. Visszafelé kipróbáltam a Duna-partot, gyalog még valahogy járható lehet az erdő, de bringával a hónom alatt... Megváltás volt, mikor végre elértem a sörözőhöz vezető sáros és kacskaringós ösvényt . Az erődből nem sokat észleltem, de a láda arról szól, hogy inkább érdekes, mint szép. Aki szereti a kalandot, most induljon neki, ne várja meg az aszályt :-)
Az ajánlott kezdésnél, betekintve a földút helyén lévő sártengerre inkább a Dunaparti megközelítést választottam. Az elhagyatott vendéglőnél parkoltam le Tahi végénél, onnan kitaposott ösvény visz le a Dunára. A part a mostani vízállásnál még épp vagy épp nem járható, a belógó növényzet miatt, emellett a patakon való átkelés is külön bonusz volt :-)) A kertészet (?) kerítésének hátsó sarkánál mentem fel, és több kutatógödröt, benne falmaradványt is láttam. Szép nagy erőd lehetett, és jól kivehető a formája/mérete még most is. Egy emberke éppen fémkeresővel ügyködött arrafelé, de ő nem talált semmit :-). Vissza inkább már az ártéri erdőben mentem a parttal párhuzamosan, téli vegetáció és szúnyogmentes időben talán ez a legjobb.
Megtaláltuk. Valóban sok a sár. Kiköszöböltük a megközelítést azáltal, hogy nem az úton mentünk hanem a kukoricás mellett. Itt a sár nem is annyira sár. A második segédpontnál jobbra ... gőzölgő lótrágya mellett... Innét már egyenesben voltunk. Amilyen régi a falmaradvány, több odafigyelést és törődést kívánna.
72+35 km kerékpár edzés a Budapest - Dunabogdány - Déli pu. - < vonat > - Pusztaszabolcs - Adony - Pusztaszabolcs útvonalon 2 új ládával. A nap folyamán többször esett, de nem zavart, mert kellemes tavaszias időben telt az edzés.
Úgy látszik a GC miatt ismét forszírozom a Dunakanyar meneteket. Soha rosszabbat. Nekiestem a Szentendrei útnak, aztán Szentendre határában megállítottak a rendőrök, mert nem az út alatt vittem át a bicót, hanem az út felett. Vállalom. Egy sporttársat ugyanott, ugyenezért, ugyennyire büntettek, sorban álltunk a rendőrautó mellett a csekkért :-(. Ha a technikát, időt, embert erre fordítják, ám legyen. De mi lesz azokkal az autósokkal, akik nap, mint nap, rendszeresen fordulnak rám a pesti kerékpárutakon félkézzel, másik kezükben a telefont nyomva a fülükhöz!? Egyebekről nem is beszélve.
Mindegy, hadd szóljon: Szentendrétől Tahiig 54/13 - 54/16 között tempóztam átlagos 92 rpm ped. és 146 bmp pulz. mellett. Sajnos régóta ismerem a láda által megadott helyet. Itt nyáron sincs semmi élvezet, ilyenkor katasztrófa súlytotta terület az egész. Emlékeim szerint a sárfürdő mellett némi kerítés- és sövényrom is húzódik. Bevittem kb. 100 m-nyit a bicót, majd elrejtettem a kerítés túloldalán.
Elindultam a kukoricás mentén, majd a sárfolyamot kísérő füves sáron. A láda azonnal meglett. Logoltam, amikor valaki azt mondta, hogy: "Tessék mosolyogni!". 19izsi73 volt, akivel legutóbb ősszel, szintén ezen a környéken, GCSZEI kapcsán találkoztunk. Igen megörültem neki, tekintve a nap korábbi részeit. A bicóig jól elbeszélgettünk a sárban, aztán neki a sárga busz, nekem a bicó. A déliig meghúztam: 54/13 - 54/16 között tempóztam átlagos 95 rpm ped. és 154 bmp pulz. Következett a nap 2. ládája: GCBOR.
Én még Bolhavárként ismertem meg eme maradványokat,bár így utánolvasva érthető e név. Több infót találhatsz erről itt. Ismerem az utat így felkészültem;sárdagasztás,pocsolya. Ki lehet kerülni,én mindenesetre ezt a számot dúdolgattam.Kép alapján messziről látni a rejtekadó fát,meg a kőrakást.Gyors log után szétnéztem a romok között,elmentem a Dunához.Visszafele ismerős arcot pillanthattam meg;Tudo volt az.Beszélgetés alatt gyorsabban tellt az idő;én hamar a buszmegállóhoz,barátom pedig bringájához ért.Sajna nem készítettem képeket a "Műemlékem.hu" részére,pedig ez 10 pontos még...;-) Otthon már csak a cipőmet kellett lekefélnem...
300.
Betonútról légvonalban a szántóföldön keresztül. Hatalmas sártengerben.
Sajnos a lényegböl nem láttunk semmit, de van még egy piros 1- esem :)
A láda tartalma elég szerény :(