Elhelyezés időpontja: 2008.12.31 12:00
Megjelenés időpontja: 2009.01.02 15:30
Utolsó lényeges változás: 2024.01.20 21:31
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Dóri, Robi, Katya, MikroPit
Ládagazda: Game Over Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 288 + 2 sikertelen + 3 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2009-01 volt 18 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
Ez egy örökbefogadható geoláda. Több, mint 4 hónapja beteg... Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
A ládaoldal szövegét módosítottam 2021.0719.-én: halaszkiraly
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A 2008-as évet egy láda rejtéssel szerettük volna búcsúztatni.
Felsőcsatárra (Gornji Cetar) hívunk Benneteket, ebbe az Osztrák határtól pár méterre elhelyezkedő kis faluba. (A község belterületi határa egy szakaszon magyar-osztrák határszakasz is.)
A falu rövid története:
Az eredetileg egységes települést először Chatar alakban 1244-ben említik. Település nevének jelentése pajzsgyártó, amely az Árpád-korban itt élő fegyvergyártókra utal. A település feltehetőleg az 1500-as évek vége felé szakadhatott szét Alsó- (Nemes-) és Felsőcsatárra. Míg Alsócsatár köznemesi község volt, addig Felsőcsatár (Nagycsatár) jobbágyfalu maradt. A török időkben teljesen elnéptelenedett. A XVI. században a Batthyány család horvát telepeseket telepített az elpusztult lakosság helyére. Mindkét faluban már ekkor nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.
Az I. világháborút követő trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helyi lakosság tiltakozása következtében 1923-ban visszacsatolták Magyarországhoz. 1933-ban a két települést Felsőcsatár néven egyesítették. 1952-től 1996-ig a falu határában működött az ország egyetlen talkum- (zsírkő-) bányája.
Látnivalók: Malom N 47° 12,552' E 16° 26,237' 240 m [GCTOR1+Malom]
9794 Felsőcsatár, Arany János u. 61.
A Malom épülete a Pinka patakon lett elhelyezve a 16. században.
1592-ben Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg az akkor négy kerékkel működő épületet, aminek fejében két fiával együtt fegyveresen mindenkor a földesúr rendelkezésére kellett állnia.
1927-től biztosította a község elektromos ellátását.
Közvetlenül a malom mellet található a település 1941-ben épült egyedülálló 33x18 méteres, 160-300 cm mélységű úszómedencéje és 5x5-ös lubickolója. Sajnos a úszómedencéket 80-as évektől nem lehet használni.
A malom utcájában lakik az utolsó előtti házban egy bácsi, aki a malomban született. Vele beszélgettünk, nagyon érdekes dolgokat mesélt. Elmondta, hogy régen a malomban lakóknak volt a feladatuk, hogy a faluban cseréljék a közvilágítás égőit, de darálóként is működött. Elmesélte, hogy el kellett adniuk a malmot, amit egy Osztrák család vett meg. Az épületet és a kertet teljesen felújították, de sajnos azóta nem látogatható.
Templom N 47° 12,777' E 16° 26,665' 250 m [GCTOR1+Templom]
9794 Felsőcsatár, Petőfi u. 48.
A korábban Szent Péter nevét viselő, ma Szent Miklósnak szentelt római katolikus templom elődjét már 1284-ben megörökítették a források. Ez a középkori eredetű építmény 1848-ban leégett és 1852-ben klasszicista jegyekkel építették újjá. A község közepén egy kis dombon álló épület egyhajós, szentélye keskenyebb a hajónál, a sokszög oldalaival záródik. A szentélyhez északról az órahelyes párkányú, sokszög alapú gúlasisakos torony, délről sekrestye csatlakozik. A főhomlokzat timpanonnal lezárt, a kapu egyenesen záródó.
A bejárattal balra helyezték el az 1923-s visszacsatolás emlékét és ennek 80 éves évfordulóját megörökítő táblát.
A templom előtti Szentháromság szobor 1905-ben készült.
A templom kulcsát, illetve a templommal kapcsolatos tájékoztatást Bosics Gusztáv Felsőcsatár, Petőfi u. 73. szám alatti lakostól lehet kérni. Telefon: 94/351-005
Ezeken kívül érdemes megnézni, a Vas hegyen található Vasfüggöny Múzeumot, illetve a gyönyörű Mária Kápolnát.
A láda megközelítése:
Az ország nyugati határán, Vas megyében lévő, Szombathelytől 18 km-re elhelyezkedő kisközség a 89-es főút, illetve Nárai-Pornóapáti felől közelíthető meg.
Amennyiben Szombathely felől érkezünk, akkor a falun teljesen áthaladva, a Felsőcsatár táblát elhagyva rögtön baloldalt egy földutat találunk. (A leágazásnál a pálinkafőző épület látható). N 47° 12,527' E 16° 26,723' 240 m [GCTOR1+parkoló] Az autót itt leparkolva, kb 200 m séta után érünk a kőbányába, de akár autóval is behajthatunk. A bánya "bejárata" mellett balra, egy kis kapaszkodás után, a kidőlt fák fölött, egy kb 80 cm magas törzsű tölgyfácska tövében, kövek alatt rejtettük el a kb 15x20x15 cm-es konyhai tárolódobozt. Mi is, és a környékbeli lakosok is évek óta járunk a bányába (gyerekekkel), nem volt baleset. Ennek ellenére mindenki csak saját felelősségére, és óvatosan keresse fel a helyet!!!
Ládatörténet
2023.08.24 A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
2024.1.19 A láda magánterületen van és az adoptálásra (javításra, pontosításra, ...) se jelentkezett senki, ezért megszüntetem. Új ládagazda jelentkezése és a terület státuszának tisztázása esetén újraéleszthető. [Admin(Fazék)]
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Ez volt az utolsó Vas megyei megtalálatlan ládám. Láttam, hogy régóta betegeskedik, de azt is, hogy ennek ellenére voltak megtalálások, így tettem egy próbát. A pálinkafőzdénél parkoltam, ahol épp' lázas munka folyt. Mivel a sorompó lakattal volt lezárva, így arra nem kellett számítanom, hogy a bányaterületen összefutok valakivel. Így is lett, a láda kis mászás után előkerült, bár a szúrós bokrok között felmászni nem volt kellemes. A bányába vezető út földes szakaszán friss keréknyomokat láttam és a korábbi megtalálók képein látható markoló is egy terasz szinttel feljebb állt, így a bánya minden bizonnyal többé-kevésbé működik.
Tilos a belépés a táblák szerint a bányaterületre, bár nem igazán látszik a területen a használat. A láda megvan, de igazából szivatásnak látom az elrejtés helyét. Át kellene gondolni, hogy ennek a ládának van-e így értelme?
Üdv Mr Zerge.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
A Pinka-szurdok (GCPINK) látogatás után kanyarodtunk ide a sorompó elé. A környék csöndes volt, besétáltunk kb. 150 métert és már a bányánál is voltunk. Tiltó felirat volt, de a kíváncsiság győzött. Már egy éve nem járt itt senki, így nagyon halványan látszott a ládához vetető ösvény. Durva terep, mert a "kapaszkodók" tövises akác fák, miközben a csipkebokrok, vadrózsa, szedet inda, csalán és egyéb ragadós növények akadályoznak az előrejutásban. A koordináta tű pontos, a doboz szárazon a rejtekhelyen lapul.
Szóval a láda nem beteg, inkább a helyszín..
Hát, igen, van tiltó tábla...
Nem tehetek róla, de nem bírtam ki, bementem, aztán megkerestem a dobozt. Látszik, hogy idén még senki nem járt itt, a csipkebokor ágak akadály nélkül fonták be az emelkedőt. A láda rendben.
Valóban rendben van a láda a helyén, és a logbook is tökéletes állapotban van benne. Egyetlen, nem teljesen elhanyagolható tény, hogy mindenhol ki van írva, hogy bányaterület, és idegeneknek belépni tilos! Ezért ide a gyerekek be sem jöttek, de én nem bírtam itt hagyni a tiltó felhívás ellenére sem. A sorompó nyitva volt, és egy lélek sem volt a bányánál, így felkommandóztam a csúszós hegyoldalon. Egyszer-kétszer elakadtam a sűrűcsipkebokrokban. De célhoz értem.
Nagyon jó rejtés, élveztük (főleg a kutyám), hogy mászni is kell. :)
Nem közvetlenül a kidőlt fa mögött van, de attól még aki tudja, hogy mit keressen, megtalálja.
A láda négy rögzítő "fülecskéje" közül kettő nem volt meg, de ezen kívül a láda rendben volt, jól záródott. köszi a rejtést! :)
Megtaláltam, bár a leírással ellentétben nem egy kidőlt fa mögött van, ezt lehet érdemes lenne korrigálni. 4 éves fiammal voltam, esett is az eső, nem volt egyszerű ebben az időjárási körülményben.
Viszont szép helyen van, érdemes fel/megkeresni!
Megtaláltuk, köszönjük szépen a rejtést! :)
Nem volt egyszerű találat, nagyon csúszós a talaj. A leírásban az szerepel hogy a fa 80cm , hát eléggé megnőtt már így rossz helyen kerestük először.
[Geoládák v3.8.3]
Apával (izsolt, ld. köv. log) kerestük de nem sikerült :-(
Kérnénk szépen egy elfogadást (rejtővel történetünket megbeszéltük, ottjártunkat igazoló dolgokat elküldtük e-mailben, kérés esetén el tudjuk küldeni, ide a logba nem való)
[Jóváhagyta: geocaching.hu, 2020.10.02 20:18]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (293 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.