Röviden
Az
első, virtuális jelszórészletet az N47° 25,999' E19° 10,534' koordinátán, a kerítés szögacél sarokoszlopának tövéhez ragasztott lapkáról olvashatod le. Ennek eltűnése esetén a pót jelszót az N47° 26,024' E 19° 10,559' koordinátán, a dombtetőn felállított kereszt ÉNy-i oldalán levő tábla 4. sorában találod (aposztrófok között).
A
második jelszórészletet az N 47° 26,140' E 19° 10,552' koordinátán, a kerítések találkozásánál tégla ágyban, téglával takarva 10*10*5 cm-es külméretű dobozban találod. Pót jelszó onnan a kiskapu felé, a téglaoszlop közelében, léc alján, kis lapocskán.
Parkoló
N 47° 26,106' E 19° 10,546' 124 m [GCPLKK+parkoló]van.
BKK buszokkal is megközelíthető mindkét helyszín: A 36, 136E, 236, 236A buszokkal a Fiatalság utcai megállóból, a 36-os busz Szent Lőrinc telep és a 198-as busz Margó Tivadar utcai megállójából.
A ládába TravelBug
nem helyezhető!
Szent Lőrinc Kápolna
Ez a kerület egyetlen műemlék épülete
N 47° 25,985' E 19° 10,531' 120 m [GCPLKK+templom]. Az első jelszóhordozó egy
N 47° 25,999' E 19° 10,534' 121 m [GCPLKK-1]a kerítés szögacél sarokoszlopának tövéhez van ragasztva.
Minden vasárnap 08:00-kor mise van a kápolnában. Hétköznapokon rendszertelenül van nyitva, csak akkor, ha a gondnok ott van. Mindennap kimegy a kápolnához délelőtt.
A barokk stílusú kápolnát az 1760-as évek elején (egyes források szerint 1761, mások szerint 1762-ben) építtette Grassalkovich Antal. (A helyiek közül sokan Grassalkovich-kápolnaként ismerik.) Az épületet 1830 körül Mayerffy Xavér Ferenc és a Szemere család újította fel immár klasszicista stílusban. A 250 éves fazsindelyes kápolna igazi kis ékszerdoboz, kívül-belül gyönyörűen rendben van tartva, éppen ezért a házasulandók körében nagyon népszerű. A park, amiben található, kedvelt helye a környéken (főleg a két szomszédos lakótelepen) élőknek.
Forrás:
a kerület honlapja
Tomory Lajos Múzeum
A múzeum a Bókay-kert területén
N 47° 26,122' E 19° 10,566' 123 m [GCPLKK+múzeum]fekszik. Nyitva tartás: H-Cs 9-16 h, P 9-14 h!
A második jelszóhordozót N 47° 26,140' E 19° 10,552' 123 m [GCPLKK-2] két kerítés találkozásánál, azok tövében tágla ágyban 10*10*5 cm-es külméretű dobozban találod. Ha elveszne, akkor a pótjelszó a borostyános fa mögötti kerítés lécén, kis lapocskán van.
Bejáratok a múzeumba:
N 47° 26,133' E 19° 10,545' 123 m [GCPLKK+egyik bejárat],
N 47° 26,098' E 19° 10,557' 124 m [GCPLKK+másik bejárat].
A fővárosi XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre egyetlen kerületi fenntartású muzeális közintézménye a Tomory Lajos Múzeum (egyelőre csak látványraktár!), amelyet 1956-ban Tomory Lajos iskolaigazgató alapított. Az intézmény 1990 áprilisában kapta meg a minisztériumi működési engedélyt. 1994. január 1-jétől az újonnan alakult pedagógiai intézettel együtt működött Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény néven. 2012 őszén a két intézmény különvált, és a gyűjtemény szeptember 1-jétől szakmai önállóságát megtartva a kerületi Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei részeként, az alapító tiszteletére Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény néven működött.
A főváros hatodik legnagyobb lélekszámú kerületének hagyományőrző és klasszikus múzeumi feladatkörén túl (történeti emlékanyagot gyűjtő-, őrző-, feldolgozó és bemutatóhely) a hely- és pedagógiatörténeti kutatás és oktatás központja. Legfontosabb célja a hely- és oktatástörténeti emlékanyag gyűjtése, megőrzése, bemutatása. Anyagának zöme az ipari-műszaki fejlődés eredményeként létrejött elővárosi település élete, fejlődése, kiemelkedő személyiségei, az itt élők életmódja mellett az oktatás és a nevelés, valamint a gyermekkor, különösen a játékok bemutatására ad lehetőséget.
Gyűjteményünk főbb részei: tárgyi gyűjtemény, dokumentum- és fotótár, könyvtár, adattár. A gyűjtemény törzsanyagát elsősorban XX. századi, kisebb részben XIX. századvégi tárgyak, fotók, dokumentumok alkotják. A tárgyi gyűjteményben - többek között - háztartási eszközök, bútorok, számos ma is használatos, hétköznapi műszaki tárgy (rádió, tv, vasaló, írógép stb.), a majorsági gazdasági élet eszközei, az iskolai bútorok és kísérleti eszközök, a téglagyűjtemény, a teljes kovács-, borbély- és cipészműhely korábbi típusa is megtalálható. A több ezer darabos archív fotógyűjteményben megtalálhatóak Pestszentlőrinc és Pestszentimre, valamint a XVIII. kerület - sok esetben már nem létező épületei. Számos eseményről, lakóhelyünk történetét meghatározó személyről, intézményről, szervezetről emlékeznek meg a fotók mellett a dokumentumtár iratai, nyomtatványai. 100-nál több térképet, több száz - elsősorban a XX. század második feléből származó - eredeti plakátot őriz a gyűjtemény. Az adattárban gyűjtjük a visszaemlékezéseket, a gyűjtemény dolgozói, és a kutatók helytörténeti témájú kéziratait. A több ezer darabot számláló könyvgyűjteményben elsősorban pedagógiai tárgyú kötetek vannak, közöttük igazi ritkaságok: ilyen például Maróthy György számtankönyvének 2. kiadása 1763-ból. Itt őrzik a helytörténeti vonatkozású kiadványokat (évkönyveket, helytörténeti szakirodalmat, szépirodalmat), valamint a helyi újságok régi és új példányait.
Tevékenységi körébe tartozik a kutatómunka segítése mellett a rendszeres publikálás, állandó és időszaki kiállítások, helytörténeti vetélkedők rendezése, valamint egyéb kulturális és közművelődési tevékenység. Saját kiadványaink mellett rendszeresen közreműködünk helytörténeti munkák sajtó alá rendezésében is. A kerület szabadtéri rendezvényein és országos múzeumi programokon is jelen vagyunk.
A fentiek mellett weboldalunkon (muzeum18ker.hu) és Facebook-oldalunkon naprakész információt adunk aktuális és régebbi kiállításainkról, havi programjainkról és felidézzük lakóhelyünk történetét.
Több évi kemény munka, számos terv után az igazi, látványos sikereket 2010-ben és 2011-ben értünk el. Először a Havanna-projekt keretében elkészült a Havanna kiállítóhely és múzeumi foglalkoztató, majd megnyílt az új település- és oktatástörténeti állandó kiállításunk a "Múzeumsarok" kiállító teremben. Nyertes pályázataink segítségével színvonalas, tárgyakban gazdag, új kiállításokat, átfogó múzeumpedagógiai programot valósíthattunk meg. Ezért a munkáért 2012-ben vehette át a XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület, a pályázat kiírója különdíját és az ezzel járó pénzjutalmat. A díjat a helyi közösség érdekeit szolgáló új kiállításokért, az azokat kísérő gazdag múzeumpedagógiai programkínálatért kaptuk.
Több éves előkészítő munkával és a képzőművészeti gyűjteményünk megalapozásával 2016-ban végre elérhetővé vált, hogy feljebb lépjünk a "múzeumi ranglétrán": áprilistól szakmai besorolásunk területi múzeum lett, az intézmény új neve pedig Tomory Lajos Múzeum.
Forrás:
a múzeum honlapja
A kerületről
Budapest XVIII. kerülete 1950. január 1-jén alakult két fő részből, Pestszentlőrincből (németül Sanktlorenz) és Pestszentimréből. A kerület állandó lakosainak száma 95 257 fő (2001), népsűrűsége 2467,2 fő/km² (2001). A kerület főleg lakófunkciójú peremkerület, nagyrészt laza családi házas beépítéssel, több sűrűn beépített lakóteleppel és néhány ipari létesítménnyel. A kerület területén található a Ferihegyi repülőtér, a főváros nemzetközi repülőtere, valamint az Országos Meteorológia Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A XVIII. kerület legnagyobb kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt 8-8 km, területe 38,61 négyzetkilométer.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, a legkorábbi írásos említés 14. századi oklevelekből származik. A terület a török hódoltság idején elnéptelenedett, újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött. Mayerffy Xavér Ferenc (Ferihegy róla kapta a nevét) mintagazdasággá fejlesztette az itt található bérleményét a 19. század elején.
1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán, ebből az alkalomból tartottak katonai parádét Szent Lőrinc pusztán. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. A kilátó sajnos a második világháború során elpusztult, a nevét azonban őrzi a szomszédságában kialakult településrész.
A kilátónál korábban az 1760-as években épült fel a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete - a barokk stílusú Szent Lőrinc kápolna - mely az egykor öreg major területén a mai Margó Tivadar utca tengelyében áll.
A 19. század végére már valódi település vált a Soroksárhoz tartozó Péteripusztából és a Kispesthez tartozó Szent Lőrinc pusztából.
Pestszentlőrinc 1909-ben szakadt el Kispesttől. A Péteri pusztát a szegényebb lakók népesítették be, a lőrinci telkeket pedig a politikai és tudományos élet vezetői vásárolták meg pihenő, nyaraló helynek. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte híres szabadtéri torziós ingájának kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont atyjának, Margó Tivadarnak, az öröklődéstant kutató biológusnak, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek. Az ő nevéhez fűződik a "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomás Cegléd-Szolnok vonalon való létrehozása 1875-ben. Ezáltal könnyen megközelíthető lett az új település (az állomás épülete - erősen leromlott állapotban - ma is használatban áll).
A terület adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Több téglagyár, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő- és kocsilámpa gyár működött itt.
Pestszentlőrinc 1936-ban megyei városi rangot kapott, amely mozzanat a település fejlődésében nagy jelentőségűnek bizonyult. A kultuszminiszter engedélye alapján ebben az évben kezdte meg működését a Pestszentlőrinci Állami Gimnázium is.
Forrás:
korábbi GcPlkk-tól megörökölt weblap
Ládatörténet
2018. július 29. Az láda több mint 6 hónapja eltűnt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), ezért új ládagazdának adom át. [Admin(Fazék)]
Közel 10 év és 1026 megtalálás után a láda PolarBeartől Zergi felhasználóhoz került. Ő 2018. szeptember 9-én a láda jobb elhelyezése érdekében a Tomory Lajos Múzeum bevonásával tette multivá.
2019. 08.02-án pótoltam az elveszett ládát a múzeum kerítésének külső felén, egy borostyánnal benőtt fa takarásában. A koordináta maradt!
2021.11.12. A kapuról letört jelszóhordozó lapkát a kerítésoszlopra ragasztva pótoltam.
