1.
N 46° 5,003' E 19° 41,073' 111 m [GCSZBD-1] 1944/45-ös emlékmű: alsó sor, 3. tábla, elválasztó utáni sor utolsó szava. (1)
2.
N 46° 6,093' E 19° 39,642' 113 m [GCSZBD-2] Zsinagóga: magyar szöveg utolsó sorának első szava. (2b)
3.
N 46° 5,924' E 19° 39,563' 113 m [GCSZBD-3] Székesegyház: műalkotás kéz mögötti részének első szava. (2c)
4.
N 46° 5,811' E 19° 40,075' 113 m [GCSZBD-4] Evangélikus templom: tábla 3. sora, kötőjel utáni rész első 8 karaktere. (2d)
5.
N 46° 6,080' E 19° 39,836' 113 m [GCSZBD-5] Ferences templom: bejárattól balra, első tábla 8. sorának első teljes szava. (2f)
6.
N 46° 6,108' E 19° 40,119' 113 m [GCSZBD-6] Magyar konzulátus épülete: bordó épület bejárata melletti alsó tábla első szava. (2g)
7.
N 46° 6,664' E 19° 39,105' 113 m [GCSZBD-7] Kiserdő, láda: egy nagy fa odújában, kéreggel takarva. (3)
Jelszó: jelszórészletek utolsó 4 karaktere, egybeírva.
Kedves kesserek! Ezzel a multival a délvidéki magyarság szellemi központját, Szabadkát (szerbül Subotica) szeretném bemutatni.
Szabadka, mintegy százezer lakosával, Vajdaság második legnagyobb települése. A város az elmúlt évszázadokban mindvégig magyar többségű, de többnemzetiségű volt. Etnikai arculata az elmúlt évszázadban módosult. A zsidóságot 1944-ben megsemmisítették, a németeket 1945-ben elűzték, a magyarokat ugyanekkor megtizedelték. Az elmúlt évtizedekben a nemzetiségi lakosság (magyarok, horvátok) csökkenése tapasztalható, a szerbek aránya viszont nő. Jellegzetes szabadkai kisebbség a bunyevác és a sokác. (Őket egyesek a horvátok közé sorolnak, míg mások külön nemzetiségként kezelik.) Viszonylag új jelenség a muzulmán vallású emberek (albánok, bosnyákok) számának igen jelentős növekedése (számuk kb. hétezerre tehető).
A településen ma a magyarság relatív többséget képez, a délszláv lakosságnak együttvéve viszont abszolút többsége van. Ebben a városban él a legtöbb magyar egész Vajdaság területén, mintegy 35.000 fő. Egészen 2008-ig magyar polgármestere volt a városnak. Itt található az ország egyetlen magyar napilapjának, a Magyar Szónak a szerkesztősége, a legjelentősebb vajdasági magyar pártnak is Szabadka a székhelye, a városban számos magyar nyelvű általános és középiskola mellett valamennyi magyar nyelvű felsőoktatás is létezik. A város tehát informálisan a vajdasági magyarság "fővárosa", és az egyelőre csak koncepció formájában létező Magyar Regionális Önkormányzat központja lenne.
A város a vajdasági horvátság szellemi központja is egyben.
Lehet, hogy az erős magyar jelenlét is közrejátszott abban, hogy a központi hatalom egészen 2008 elejéig a településnek nem adta meg a városi rangot. (Tehát amíg pl. Magyarországon már pár ezres települések is városi rangot kapnak, addig Szerbiában egy százezres településnek sem járt ki ez a rang.) Ezért Szabadkát korábban Európa legnagyobb falvának is csúfolták.
A "politikailag korrekt" jelzők közül Európa kapuját használják legszívesebben, mivel földrajzilag is ez az EU-hoz legközelebb álló nagyváros Szerbiában, és sok egyéb szempontból is (kulturális, politikai, gazdasági) közelebb áll az európai értékrendhez, mint más, hasonló méretű szerbiai városok.
Röviden a város történtekről: először 1391-ben említik Zabotka néven, de valószínűbb, hogy már a XIII. század elején létrejött. 1779-ben kapott szabad királyi város rangot. A mai városkép jelentőségű épületeinek döntő többsége a XX századforduló környékén épült. Az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott, ekkor került Szerbiához (ill. azokhoz az országokhoz, amelyekhez Szerbia aktuálisan tartozott). A hivatalos leírások valószínűleg nem említik, hogy ez bizony eléggé lehűtötte a város dinamikus fejlődését. A város lakóinak száma akkor nagyjából ugyanannyi volt, mint ma, csakhogy ez az újonnan létrehozott délszláv állam legnagyobb városa volt akkoriban. 1941 tavasza és 1944 ősze között ismét Magyarország része volt.
Jelenleg Szabadka az ugyanilyen nevű, mintegy 150 ezres község (magyarországi szóhasználattal élve: járás) központja, és a 3 községet (járást) magába foglaló Észak-Bácskai Körzet központja is egyben.
Híres szabadkaiak: Csáth Géza író, Komlós Juci színművész, Kosztolányi Dezső író, Lékó Péter sakkozó.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy a várost bemutató kiadványok, prospektusok minősége elmarad az általam elvárttól. Ezek a kényesebb témákat nem említik / nem említhetik, ezért általában eléggé laposak. Ebben a multiban igyekszem egy, a szokásosnál sokkal komplexebb, mélyebb és remélhetőleg érdekesebb képet mutatni a városról.
Na, ennyi bevezető után csapjunk a lovak közé!
1. Emlékmű az 1944/45-ös magyar áldozatok emlékére
Amikor 1944-ben a jugoszláv partizánok a szovjet Vörös Hadsereg segítségével visszafoglalták (a hivatalos terminológia szerint: felszabadították) Bácskát, több tízezer magyart gyilkoltak meg. A németek nagy része elmenekült, a maradékot elűzték. Mindkét nemzetet kollektív bűnössé nyilvánították. Természetesen Szabadkát is érintették az események. Erről a rendszerváltásig egyáltalán nem volt szabad beszélni, és sajnos még ma is inkább tabunak számít. Egy félreeső temető félreeső szegletében található egy törött szárnyú turulmadarat ábrázoló szobor, amelyet az ún. "felszabadulás" magyar áldozatainak az emlékére állították.
Az emlékmű felállítása természetesen nem volt problémamentes. A helyszín maga is azt bizonyítja, hogy a hatalom nem nézte jó szemmel. Az emberek féltek, ami jelentősen megnehezítette a munkálatokat. Az emlékmű kialakításáról egy érdekes cikket olvashatunk
ezen az oldalon.
Magyarországról jövet ez esik útba először, ezért tettem első helyre. Ezen a ponton
N 46° 5,176' E 19° 41,145' 114 m [GCSZBD+P1 parkoló] parkolhattok autóval (az autóbusz állomástól egyébként nincs messze).
Jelszórészlet: az alsó sor harmadik márványtábláján, az elválasztó rész utáni első sor utolsó szava.
2. Központ.
A következő néhány pont a központban található. A parkolási jog megvásárlása eléggé macerás, ezért javasolt parkolóhelynek egy olyan pontot néztem ki, amely közvetlenül a belváros mellett, de már a parkolási zónán kívül található, mégpedig ez:
N 46° 6,019' E 19° 39,678' 112 m [GCSZBD+P2 parkoló]. (A megállni és várakozni tilos tábla alatti szerb nyelvű szöveg azt jelenti, hogy 10 méteren keresztül érvényes, utána tehát szabad parkolni.) Tömegközlekedve bázispontnak a vasútállomást javaslom. A pontok sorrendje természetesen opcionális, a megadott egy javasolt sorrend.
2a. Olimpiai emlékmű
A fent megadott pont valójában nem egy parkolóhelyre mutat, hanem egy érdekes látnivalóra: az olimpiákon érmet szerzett szabadkaiak dicsőségére emelt emlékműre, amely a Tito Marsall sugárút (igen, így hívják az utcát, 2008-ban!) elején található. Az emlékművön több magyar név is található, sajnos csak szerb helyesírással. Külön kiemelném Mester Gyulát, aki a 2000-es Sidney-i olimpián az aranyérmes jugoszláv röplabda válogatott egyik kulcsembere volt.
A pont megtekintése opcionális, jelszórészlet nincs.
2b. Zsinagóga
Ez az épület a magyar szecessziós építészet egyik legkiválóbb példája. A szabadkai zsidóság nagy részének magyar volt az anyanyelve.
Jelszórészlet: a tábla magyar nyelvű szövege utolsó sorának első szava.
2c. Székesegyház
A katolikus székesegyház barokk stílusban épült (1797), és erősen emlékeztet a Kalocsai Érsekség bazilikájára.
A székesegyház egyébként a Fasizmus Áldozatainak a terén található, itt található az ennek megfelelő emlékmű is. Érdemes egyébként a helyszínt összehasonlítani a magyar áldozatoknak szentelt emlékmű helyszínével, és levonni a konzekvenciákat.
Jelszórészlet: A székesegyház előtt található egy alkotás, amely egy imára kurcsolt kezet ábrázol ("Szép Ferencz emlékére"). Felül, a kezek mögött is található szöveg, ennek az első szava a jelszórészlet (6 karakter). Érdemes egyébként megnézni a dátumot is; kissé meglepődtem!
Kicsit továbbhaladva találjuk a református imaházat. Ebből kívülről lényegében semmi sem látszik. Hátha valakinek hasznos az infó.
2d. Evangélikus templom
A hely nem is elsősorban a templom miatt érdekes, hanem az előtte található, nemrégiben felavatott három szobor miatt, amelyek Luther Mártont, Kálvin Jánost és Iványi Istvánt ábrázolják (
N 46° 5,829' E 19° 40,064' 114 m [GCSZBD+reformátorok]).
Jelszórészlet: a templom jobb oldalán található tábla 3. sora, kötőjel utáni rész első 8 karaktere.
2e. Városháza
Szabadka legreprezentatívabb épülete, a méreteinél fogva akár parlamentnek is beillő, szecessziós városháza, amelyet mindössze két év alatt (1908-1910) építették fel.
A város szellemi elitje egyébként akkoriban nem volt megelégedve az épülettel. Volt, aki pénzt gyűjtött a városháza lebontására! Amikor szerb kézre került, eltávolították belőle a magyar motívumokat, amelyeket csak a hetvenes években helyeztek vissza.
A városháza közvetlen szomszédságában két szökőkút is található.
A
N 46° 5,992' E 19° 39,939' 113 m [GCSZBD+S1 szökőkút] ponton található az 1985-ben, Zsolnay kerámiából épült szökőkút. Lehet, hogy most pont nem úgy tűnik, de valójában ez a város főtere. A városházával átellenben nagy építkezés zajlik. (Csak el ne felejtsem rendszeresen aktualizálni ezt a leírást!) Itt állt a szabadkai Népszínház egykori épülete, amely a korinthoszi oszlopsorával a városháza mellett a legjellegzetesebb, városkép jelentőségű épülete volt a településnek. Ez volt egyébkánt az egyik első olyan színházépület a világon, amelyet eleve magyar nyelvű színtársulat számára építettek, még 1854-ben. Többek között Blaha Lujza is itt kezdte pályafutását. Viszont mivel életveszélyes állapotok uralkodtak a színház épületén belül, a lebontása és egy új színház építése mellett döntöttek. A bontást és újjáépítést egyébként a magyar többségű helyi önkormányzat rendezte el, a határon túli magyarok iránt érzékenységet mutató magyarországi értelmiségiek legnagyobb megdöbbenésére. Nos, hamarosan meglátjuk, hogy mi sül ki belőle!
Itt kezdődik a város sétálóutcája, a korzó is (a piros épület felé). Ebben az utcában számos bank található.
A tér közepén Jovan Nenad (magyarul: Cserni Jován) "cár" szobra található. Őróla annyit érdemes tudni, hogy a mohácsi csatát követő zűrzavaros időszakban kikiáltotta magát a környék cárává, akit néhány hónap után le is vertek a vidék magyar urai. Történelmi szempontból ez csak annyiban bizonyul jelentősnek, hogy szerb források előszeretettel hivatkoznak rá. Egyébként züllött életet élt, és hírhedt volt kegyetlenkedéseiről.
A fentiek miatt a szobor felállítása ellen a magyarok tiltakoztak - sikertelenül.
A
N 46° 6,017' E 19° 39,821' 113 m [GCSZBD+S2 szökőkút] ponton egy másik, ugyancsak Zsolnay szökőkút található, amelynek két érdekessége van: az egyik az, hogy az új évezred hajnalán, közvetlenül a forradalom után építették, a másik pedig az, hogy Budapest ajándéka (igen, Demszky Gáboréké!). Akkortájt az embereknek igen súlyos problémákkal kellett szembe nézniük (nem volt pl. áram!), ezért valamelyest nemtetszést váltott ki az, hogy ilyen válságos időkben pont szökőkutat építenek, különösen úgy, hogy pár méterre onnan van egy hozzá nagyon hasonló. De hát az ajándék az ajándék...
A
N 46° 5,960' E 19° 39,922' 112 m [GCSZBD+szobrok] ponton Csáth Géza, Munk Artúr és Danilo Kiš szobra található.
Jelszórészlet nincs, a pontok opcionálisak (bár szerintem nem érdemes, és nem is nagyon lehet elkerülni).
2f. Ferences templom
Más néven Barátok temploma, építészetileg ez az egyházi épület a legjelentősebb. A rendházat a régi szabadkai vár maradványaiból alakították ki, 1723-ban.
Jelszórészlet: a bejárattól balra található első tábla 8. sorának első teljes szava (a MES utáni rész), 4 karakter.
2g. A magyar konzulátus épületei
A szabadkai magyar konzulátus megnyitását Magyarország EU-csatlakozása tette szükségessé, aminek következtében a szerb állampolgárok számára (természetesen beleértve a vajdasági magyarokat is) Magyarország vízumköteles országgá vált. (A városban élő horvát nemzetiségűek számára az utazás nem jelent jogi nehézséget sem Magyarországra, sem Horvátországba, mert ők megkapták a horvát állampolgárságot. Amint azt tudjuk, Magyarország ezt megtagadta a vajdasági magyaroktól.) A ládarejtés pillanatában a vízumkényszer még fennállt. (2010-es állapot: a vízumkényszert az EU feloldotta, és a magyar állampolgársági törvény is változott. A magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhatnak Szerbiába.)
Balra az impozáns Raichle palota található, amely jelenleg a képzőművészeti galéria épülete.
Jelszórészlet: a bordó épület bejárata melletti első tábla első szava, 6 karakter.
2h. Szerb ortodox templom (
N 46° 6,200' E 19° 39,911' 113 m [GCSZBD+ortodox templom])
A benne található ikonosztáz az ortodox barokk festészet ritka példánya. Meglátogatása opcionális. Jelszórészlet nincs, mert nincs közvetlen magyar vonatkozása.
2i. Dzsámi (
N 46° 6,243' E 19° 38,882' 113 m [GCSZBD+dzsámi])
Szabadkán található az egész Kárpát-medence egyetlen olyan dzsámija, amely a török idők óta épült. Szerbiában is a legközelebbi Belgrádban található. Neve Muhádzsír Dzsámi, a Halasi úton van, 2008. augusztus 17-én adták át. Látogatása, mivel nincs közvetlen magyar vonatkozása, opcionális, de mivel ritkán lát ilyet az ember, és főút mellett van, szerintem érdemes megnézni (jelszórészlet nincs).
2j. Piac (
N 46° 5,480' E 19° 38,880' 113 m [GCSZBD+piac])
Nem is annyira központ, opcionális pont. Azt gondolom, hogy Szabadkát nem lehet kizárólag néhány puccos épületen keresztül bemutatni. A szabadkai bolhapiac igenis a város egyik fontos jellegzetessége. Nagyon sokan jártak át korábban ide Magyarországról is vásárolni. Van egy olyan sajátos egyedi hangulata, ami miatt nem akartam kihagyni. Jelszórészlet nincs.
3. Láda
A ládát az ún. kiserdőben rejtettem el, amely a Tito Marsall sugárút másik vége után található, a Városi Sportcsarnok mellett. Kellemes kis park ez, teniszpályával, játszótérrel, tornapályával. A láda maga az erdő túlsó végében egy kevésbé forgalmas helyen található.
A korábban megadott javasolt parkolóhelytől a gyalogos megközelítést javaslom, mégpedig a sugárút közepén található sétányon végigsétálva. A nagyon kényelmesek a sportcsarnok melletti parkolóban is parkolhatnak (
N 46° 6,547' E 19° 39,287' 112 m [GCSZBD+P3 parkoló]), mellyel kb. 400 méterre kerülhettek a ládához.
Jelszó: a jelszórészletek utolsó 4 karaktere, egybe írva.
További infók:
Szabadka a Wikipédián
Szabadka a Wikitravelen
Szabadka hivatalos oldala (magyarul) - itt található térkép is