Elhelyezés időpontja: 2008.07.28 15:30
Megjelenés időpontja: 2008.08.05 23:50
Utolsó lényeges változás: 2008.08.06 13:33
Utolsó változás: 2016.08.06 00:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Dorci és Zoo
Ládagazda: túráZoo Nehézség / Terep: 2.5 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4200 m
Megtalálások száma: 65 + 1 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP: Az erdélyi Tövis (Teiu) településről északnyugatra induló úton 18 km = Remetei kolostor. További 1,2 km a Menedékház, ajánlott parkolóhellyel. Innen a kék kereszt jelzésű úton, az első kőkapu után kb. 20 méterrel, a vízben lévő méteres sziklás szusszanóhelynél indul egy kis ösvény fölfelé, amely egy darabig a második kőkapu felé halad. Itt kell kutakodni egy fejmagasságban lévő függőleges sziklarepedés után, melyben takarókő rejti a 21x12x7cm-es ládikót.
Vigyázz! A ládához vezető ösvényre némi üvegszilánk és egyéb szemét került, ne keresd mezítláb!
A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető.
A festői környezetbe épült Remetei kolostor szemet gyönyörködtető látványa után feledhetetlen élményre számíthat az, akinek Rám-szakadékból van a szíve csücske és felkeresi a Torockói-hegység talán legvadregényesebb szurdokát, a Remetei sziklaszorost.
Megközelítés:
Kolozsvár (Cluj-Napoca) - Torda (Turda) - Tövis (Teiu): 79 km (E81-es út)
Tövis (Teiu) - Remetei kolostor (Mánástirea Rámet): 18 km (kezdetben jó minőségű, majd kátyús aszfalt)
Remetei kolostor - Menedékház: 1,2 km (gödrös, kövezett földút)
Menedékháztól még maximum három kilométert lehet négy keréken menni, melynek vége felé már egy patakocska vízátfolyása is nehezíti a haladást és a kétkerekűek sem tudnak kétszáz méternél tovább gurulni.
Innen ( N 46° 17,591' E 23° 28,587' 522 m [GCRETE+parkoló]) már csak az egyre szűkülő ösvényen, majd végül a patak sziklás partján, a meredekebb részeknél sziklába erősített acélkapcsok igénybevételével lehet továbbjutni a ládáig. Akik tehetik és van hozzá elszántságuk, próbáljanak áthaladni a Pokol kapuján is (második kapu), amit már nem úszhatnak meg büntetlenül, azaz száraz lábbal!
Nekünk sajnos nem sikerült az erős sodrás és a leszakadt kapaszkodó-sodronykötél miatt. (Különben oda rejtettük volna a ládikót is! :-)
Részletes leírás:
Tövis (Teiu) központjából a N 46° 12,442' E 23° 40,445' 255 m [GCRETE+Kereszteződés] pontból indul egy út északnyugat felé, melyen a "Mánástirea Rámet 18" felirat látható. Ezt az utat követjük, amely északnyugat irányba vezet a Diód/Geoagiului patak mentén felfelé. A táj hegyvidékivé kezd válni és egyre jobban látszanak a sziklafalak, amelyek közé igyekszünk. Szűk völgyben, meredek erdős hegyoldalak között kanyarog a keskeny út és áthaladva egy kisebb településen (Valea Mánástirii), érjük el a csodálatosan vadregényes környezetben álló kolostort N 46° 18,055' E 23° 31,287' 436 m [GCRETE+Kolostor].
A kolostor rövid ismertetése:
Nicolae lorga és Stefan Metes történészek szerint a Remetei kolostor régi ortodox templomát a XV. században építették. Újabban egyes kutatók a régi freskók restaurálása közben, több régi réteget is feltárva, az egyiken állítólag egy XIV. század végi dátumot azonosítottak. A kolostor eldugott, távoli helyének köszönheti szerencsés megmaradását. Sikeresen átvészelte az 1762-es osztrák templomrombolást, amikor állítólag császári parancsra több tucat ortodox templomot és kolostort romboltak le, mivel a hívek nem akartak átállni a görög katolikus vallásra. A kolostor régi templomának freskókészítését Mátyás király is adománnyal támogatta. Belső díszítései az évszázadok folyamán többször is megsérültek, ezért újrafestették azokat. A kolostor régi iskolájában néhány évtizede a kolostor középkori kegytárgyaiból, ikonokból és szentírásokból múzeumot rendeztek be.
1785-től 1940-ig egyszerű templomként működött, majd 1940-től ismét szerzetesi kolostor lett. 1955-től női szerzetesek vették át a kolostort, amely az elmúlt évtizedekben folyamatosan gazdasági épületekkel, műhelyekkel és lakóépületekkel bővült. A műhelyekben az ügyes kezű apácák nagyon szép kézzel szőtt szőnyegeket és különféle népművészeti kézimunkákat készítenek, amelyekből az elég nagy számú turista látogató szívesen vásárol. 1964-ben a régi templomot újból restaurálták, majd 1982-87 között felépült az új, jóval nagyobb templom. A remetei ortodox kolostor az utóbbi években Fehér megye egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága lett, amely a turistaház bekebelezésével alkalmas vendégfogadásra is.
Az út csak idáig aszfaltozott, tovább kövezett földút vezet. Ezen másfél km után érkezünk a Remete-szorosi menedékházhoz N 46° 18,153' E 23° 30,470' 457 m [GCRETE+parkoló] és a mellé épült kis kempinghez, ami nemrég szintén a kolostor tulajdonába került. Idáig autóbusszal is el lehet jutni, de a további 3 km-es szakaszon már csak kisebb járművel vagy gyalog lehet közlekedni. Ezen a szakaszon az utóbbi években több mint 120 kisebb-nagyobb vikkendház épült. Még tovább már csak a és (kék kereszt és kék háromszög) ösvény vezet a 4-500 m-re kezdődő sziklabirodalomba, a Remetei sziklaszorosba.
Remetei sziklaszoros (Cheile Rámetului):
A Torockói-hegységnek rengeteg nevezetessége van: szorosok, hasadékok, sziklacsúcsok, barlangok, búvópatakok, védett területek egyedi, sehol máshol meg nem található növényekkel. A Remetei szoros a hegység legzordabb, legnehezebben megközelíthető hasadékvölgye. Hossza meghaladja a két kilométert, meredek sziklafalainak magassága 150-200 m körüli. A szurdokvölgy bejárása kis vízállás esetén ajánlott, mivel több szakaszon vízben kell haladnunk. A szurdokalj végigevickélése a kárpáti szurdoktúrák egyik legérdekesebb kalandja. Vad sziklavilág alján küzdve, hatalmas szirtekkel körülvéve törhetünk előre a vízben és a vízből kiálló sziklákon, mivel a 2-300 méteres szűkülő völgyben már az ösvény számára sem marad hely és csak a sziklafalra erősített acélkampókon vagy a vízben gázolva haladhatunk.
Egy ponton a (kék háromszög) áttér a túlsó partra és egy kis kereszt mellett felvezet a sziklás oldalba, hogy kikerülje a szoros kanyonszerű szakaszát, ahol csak a vízben járva lehet felfelé haladni. A (kék kereszt) jelzés lent a mederben vezet tovább, ahol 100 méter után következik a Pokol kapuja nevű jellegzetes sziklakapu, amely szinte sejteti, mi vár ránk. Alkalmas időjárási viszonyok közepette az utat érdemes folytatni és tovább csak a patakban gázolva, néhol egy méter mély vízben lehet követni az útvonalat.
A (kék háromszög) felfelé indulásánál egy kis fémtábla arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az út csak tapasztalt turistáknak ajánlott és csakis száraz időben, mert nedves sziklákon életveszélyes a közlekedés. A figyelmeztetés még arra is kitér, hogy a meredek oldalban a száraz fűcsomók nagyon csúszósak. A meredek, sziklamászással tarkított útvonalon helyenként beépített acélsodrony segíti a kapaszkodást. A jelzett ösvény hozzávetőleg 100 méter szintet emelkedik és kb. 1200 métert tesz meg a sziklaormos meredek oldalban, mielőtt visszavezetne a patakmederhez. Az ösvény magasságából a legszűkebb sziklakanyon nem látható, de nagyszerű lehetőség kínálkozik a 600 méter mély sziklaszoros áttekintésére. A szoros aljába érve újból találkozunk a mederben vezető (kék kereszt) jelzéssel és azzal együtt követhetjük felfelé a patakot Cheia településig, a szoros felső bejáratáig vagy visszafordulva eljuthatunk kiindulópontunkig.
Mindkét út csak a gyakorlott és jó erőnlétben levő turistáknak ajánlott! A hasadék mentén található még jó néhány barlang is, amelyek megközelítése nehézkes.
Forrás: Torockói-hegység turistatérkép
Reméljük, hogy a természet eme zabolázatlan gyöngyszeme feledteti Veletek az idejutás esetleges fáradalmait és a jó idővel tuningolt végigjárás élménye krónikus visszavágyódási szimptómát eredményez.
Sajnos a magas sziklafalak miatt előfordulhat, hogy a láda koordinátái nem pontosak, ezért igyekeztünk precíz leírást adni a megtalálásához. Ha ennek ellenére nem leled, tölts fel fotókat ottjártadról és dobj egy e-mail-t, hogy jóváhagyhassuk a találatot.
Megtalálás után segítsd az utánad érkezőket a ládakeresésben úgy, hogy csak akkor vegyék igénybe, ha szükségük van rá!
A részletekért kattints ide!
Kérünk, hogy csak akkor keresd meg a ládát, ha alkalmasnak érzed magad a helyszínen lévő terepen történő közlekedésre! Ez esetben is szükséges a kellő körültekintés, óvatosság! A rejtők nem vállalnak felelősséget a keresés közben esetlegesen elszenvedett káresemények miatt.
Állapot: kereshető
2 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nagyon jó hely, ide megérte eljönni.
Kissé több víz volt mint Zergiéknek, de így volt izgalmas. A láda leírása nagyon jó, könnyedén megtaláltuk, na jó felmászni érte azért nem volt annyira egyszerű. Lenyűgözött az első kőkapu előtti kis patak, ami a sziklában zúdul le, sajnos nem sikerült normálisan lefényképeznem, a felmászást meg nem vállaltam be oda, bár a patakon sikeresen átkeltem.
Meglett, na nem a láda, hanem Zergivel újat rejtettünk. A hely nagyon izgalmas, de kellő felkészülést igényel. Persze el lehet menni a parton is, de akkor igazán izgalmas, ha a vasakon tud valaki kapaszkodni, akkor a ládáig eljut a vízbelépés nélkül. Érdemes vízicipőt vinni, mert akkor tovább lehet menni, de már csak vízbe lépve. A vízállás persze lehet az augusztus eleji szintnél magasabb is! Az út végén eldönthettük, hogy a vízben visszafordulunk, vagy a hegyen felkapaszkodva megyünk vissza. Azt hittük, hogy a hegy a könnyebb. Hát kérem, ez nagy tévedés! Kitett helyeken kellett menni, helyenként nagy magasságokban. Itt-ott volt vasdrót, de nem mindenhol. Mi meg tudtuk csinálni, de volt akinek segítség kellett a le-felmászáshoz. Szerencsére baleset nem történt, de fontos lenne az erre indulóknak tudni, hogy mi vár rájuk. Jó időben, szédülésmentes túrázóknak szuper élmény a hely!
Fogtam!
A Rejtő jóváhagyásával egyesületi ládával pótoltuk az elveszettnek gondolt dobozt, mely egy sziklahasadékban van kövekkel elbarikádozva és egy ággal megtámasztva, ajándékokkal nincs feltöltve.
Amúgy a hely, ahova elhozott ez a rejtés csodás, fantasztikus és minden egyéb dicséret elmondható róla!
- törölt user - 2021.07.30 14:38 - Megtaláltam - szerkesztés
Ez egy olyan hely lett az emlékeimben, ahova bármikor visszamennék, annyira magával ragadó. A ládát sajnos nem találtam, pedig kerestem fél óráig. A túracsapatot amivel voltam, már nem akartam tovább feltartani. A képek alapján jóváhagyod?
A láda nem került elő. Az az ösvény felfelé ha jót találtunk meg szinte függőleges volt a két szikla között. nem mertem felmenni féltem hogy visszaesek. A feltöltött fényképek alapján kaphatnék jóváhagyást! Nagyon izgalmas szuper hely!
Szervezett túrán voltunk a szorosban. Elképesztő látvány és élmény volt hol bokáig, hol térdig gazolni a patakban, mászni a falakon és sziklákon. Sajnos térerő hiányában nem tudtuk mit és hol keressünk pontosan. Nap végén a kolostor udvarát is megnéztük. A feltoltott képek alapján kérnénk a megtalálás elfogadását. Köszönjük!
Szervezett túrán voltunk a szorosban. Elképesztő látvány és élmény volt hol bokáig, hol térdig gazolni a patakban, mászni a falakon és sziklákon. Sajnos térerő hiányában nem tudtuk mit és hol keressünk pontosan. Nap végén a kolostor udvarát is megnéztük. A feltoltott képek alapján kérnénk a megtalálás elfogadását. Köszönjük!
Köszönjük a rejtést. Az egyik legnagyobb élmény volt, annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy egy hatalmas zápor is elkapott minket a célnál. (A közelben van egy barlang, ezt érdemes erre az esetre tudni.) Visszafelé már magasabb volt a vízszint.
A csapat egy része a Székelykőre tartott, így rám hárult az a nemes feladat, hogy kitaláljak egy "B" tervet. Azt hiszem ez tökéletes választás volt! Kicsit féltem, vajon meddig jutunk, de szuper volt a csapat; a ládát sem én a kesser fedezte fel, hanem az egyik társunk. Megúsztuk a vizet is, a kolostorban pedig felejthetetlen hangulat volt.
Az első komolyabb megtalálásom :D Köszönöm a rejtést.
A barátaimmal és gyerekeikkel voltunk túrázni, mindenkit nagyon érdekelt a játék, de elsőre nem találtuk. A magas sziklafalak miatt elég pontatlan a gps helymeghatározás. Elsőre, amikor nagyjából a leírás szerinti helyen voltam, a gps azt mutatta, hogy még kb. 40 méter. Próbálkoztam máshol, ott egyszer kiírta, hogy 3 méterre vagyok, majd utána hogy 45-re. Visszementem. Már feladtam el is indult a csapat, de még gondoltam körbefotózom a helyet, legalább azt mutathassam meg, de közben azt is éreztem, hogy nagyon közel vagyok s ott fogom hagyni. Az utolsó utáni próbálkozás hozta meg a sikert :)
Fantasztikus környezet, nagyon nagy élmény. Sajnos maga a láda nem lett meg.
Kerestük ahol csak tudtuk, találtunk is egy ládát, de az egy másik játékban vesz részt: http://www.rejtekhely.ro (Geotrekking, rejtekhely-keresés Székelyföldön, Erdélyben)
Ennek ellenére csodásan éreztük magunkat. Köszönjük, hogy felhívtátok rá a figyelmünket.
A hely csodálatos, a bevezető út is jól járható. Az eleje kellemes erdei séta a patakparton, ami később kalandparkká változik. Nagyon élveztük a kapaszkodókon való haladást és a vízben való gázolás is kellemes volt. Lenyűgöző sziklafalak, helyenként fényesre koptatva. Fantasztikus élmény volt, amit sajnos egy kiadós zivatar zavart meg, így a égzengés és az eső arra kényszerített hogy visszainduljunk. A ládát kifelé akartuk megkeresni, amit az eső meghiúsított. A képek alapján szertnénk kérni a találat elfogadását.
Köszönjük!
Torockón töltöttük a pünkösdi hosszú hévégét egy 50 fős túracsapattal, s a második napra terveztük a szurdok bejárását. Mivel kicsit én is tartottam attól, hogy ennyi embert bevigyek egy ismeretlen helyre, álljon itt néhány tapasztalat:
Nagy busszal a kolostortól 1,2 km-re lévő menedékházig lehet bemenni biztonságosan, innen már gyalog folytattuk az utat. Az idő kitűnő volt, sokáig bejutottunk száraz lábbal. Az első kapuig mindenki eljött, innen néhányan visszafordultak, de a látványos és szép útvonal miatt ők sem csalódtak a túrában. A lélekben és felszerelésben egyaránt felkészültek tovább jöttek, a gyakorlott és rendszeresen túrázó csapatunknak nem okozott sem technikai sem egyéb nehézséget a tovább haladás. A segédeszközök (sodrony, kapcsok) jelenleg (2015.05.) tökéletes állapotban vannak, biztonsággal használhatók. A vízállás most nem volt túl magas, megfelelően taktikázva, a medernek mindig a sekélyebb partját választva combnál mélyebbre sehol nem süllyedtünk. Kb. a csapat fele a teljes szurdokon végigment, Cheia-nal fordultunk vissza. A kék háromszögre a sziklaoldalba nem másztunk ki, ez a nagy társasággal bizonytalannak tűnt, helyette a bejárt, úton, a meder irányát követve jöttünk vissza. Mindenkinek óriási élményt nyújtott, igaza volt annak a hozzászólónak, aki a Fogarasok után tette az általa felállított rangsorban. A Szlovák Paradicsomban van egy-két hasonló jó hely, de ennek a vadsága és kiépítetlensége tényleg más jelleget kölcsönöz a szurdoknak. Vezetőként nem akartam elhagyni a többieket a láda kereséséért, ha mégis jóváhagyja a rejtő a találatot, köszönet érte.
Bejártuk az egész szorost.
Ládát kerestük négyen fél óráig.
Nem olvastam el előzetesen a logokat, pedig már igazán tanulhatnék belőlük!
Skalp után szabadon mi is a baloldali meredek sáros ösvényt vizslattuk, pedig így utólag már egyértelmű, hogy merre kellett volna kutakodnunk.
Kb.200 alkalommal jártam már a Szigethegységben, illetve a Kárpátokban.
Fogaras után a második helyre tenném ezt a túránkat.
Később teszek fel képeket.
Amennyiben elfogadjátok a találatot jó, ha nem, akkor is, hiszen a túrát bejártuk, az élményünk meg van!
A Retyezát, a Páring és a Fogaras csúcsai után jöttünk ide levezetésképpen. Véletlenül bekanyarodtunk a kolostor hátsó udvarára, ahol kb 50, áfonyát pucoló apáca nézett a terepjárónkkal farkasszemet. Ilyen gyorsan nem tolattam még kifelé sehonnan sem. Bence el is szörnyedt rajta, mit csinál, hogy él itt ennyi nő egy rakáson. Kb. 12 évvel ezelőtt már jártam itt, akkor még nem volt így kiépítve a szurdok, akkor még a zacsit muszáj volt bemártani a hideg vízbe. Most ezt megúsztuk, illetve megmásztuk. De szerencsére sikerült úgy megcsinálniuk a kampókat, hogy még így sem túl egyszerű végigmenni, van benne itt-ott némi nyújtózkodós. Sajnos kicsit későn értünk ide, fény már nem sok maradt, de azért végigmentünk a teljes szurdokon, még mindig nagyon szép. A rejteken mérgelődtem kicsit, mert bemásztam a balra föl tartó sáros hasadékba, egész föl, de hiába. Majd amikor már feladtam rájöttem, hogy nem oda kellett volna mászni, hanem a patakkal párhuzamos kis párkányra. Itt meg is lett a láda. Sokan itt hibázzák el, pedig utólag olvasva a leírás jó.
Este némi tüzelő "szerzés" után a patak partján táboroztunk le, meg is fürödtünk benne (-1/2 crocs), felhasogattuk a fát, sütögettünk, iszogattunk, királykodtunk. Szép volt ez a hét!
Csodálatos hely! A kolostor gyönyörű! Végigjártuk a szorost, az eső is elkapott közben, a ládikót kerestem, egész magasra felmásztam érte, de sajnos nem lett meg. Kérem a találat elfogadását a fotók alapján. Köszi!
Csodálatos hely! A kolostorban vasárnap lévén éppen mise volt, ezáltal nagyon hangulatos volt járkálni az épületek között. A sziklaszoros felé menet az út rossz, a hétvégi házakban sokan voltak, kicsit kiábrándító volt, hogy egyik helyen a gyerekek fürödtek a patakban, valamivel odébb pedig az autót mosták. A sziklatálcás részt egyszerűen imádtam! :) Az első kapun túljutottam, de mivel a csapatunk többi tagja nem tartott velem nem volt időm sokáig keresni a ládát, így fényképekkel igazolom ottlétemet.
Már régebben kinéztük ezt a helyet a feltöltött képek alapján. A kirándulásunk biztos pontja volt ez a szurdok. Nem csalódtunk. Kicsit tartottunk a "vasalt szakaszoktól", de könnyebben ment mint gondoltuk, bár a fenti körúthoz még bátorságot kell gyűjtenünk. A kereszt megfontolásra int.
Sajnos nem találtuk meg a ládát, a feltöltött képek alapján szeretném kérni a találat elfogadását.
18-an jöttünk zömmel Debrecenből Torockó környéki túrázásra. Voltam már pár éve itt, akkor a magas vízállás miatt a bevezető szakasz úszva tettem meg, mert nem ért le a lábam, most kisebb vízállásnál könnyebb volt a bejutás. A ládát sajnos hosszas kutakodás után sem találtam meg, pedig mindent felforgattam a környéken. A kütyüm is elég össze-vissza mutogatott. Kérem a megtalálás igazolását a fényképek alapján.
Nagyon melegben úgy döntött a csapat, hogy vizes túrára megyünk. A szorosban rengetegen voltak. A GPS vétel nagyon rossz volt. Sokszor nem volt jel. A leírás alapján próbáltuk megkeresni Sajnos a ládikát nem találtuk meg. A hely gyönyörű, az alacsony vízállás miatt szinte végig vízben mentünk. Nagy élmény volt. Köszönjük. Kérem a fotók alapján a találat elfogadását.
Megígértem :) Megkerestem! Köszönöm a rejtést, valamint a csodás fotókat, amik hozzájárultak hogy 11 társam jelentkezzen erre a túrára. Remek volt a patakban gázolni a mostani melegben. Nagyon élvezte mindenki.
A kolostor után, az étteremnél parkoltunk. Tovább fel volt túrva az út, mert éppen csatornáztak a víkendházak előtt, hatalmas gödröket kellett kerülgetni. Ez volt az első próbatétel.
A szoros gyönyörű volt. Hát, bizony vizes lett a rövid nadrágunk. A nagyon rövid is. :) Pedig a helyiek szerint most kicsi a vízállás.
A vaskapcsokon végigmenni könnyű volt. A kifeszített sodronyon sem volt nehéz, csak figyelni kellett, hol fogod meg a kötelet, mert ki voltak szakadva a szálak, és azok szúrtak. Mi felvettük a kesztyűket.
A láda könnyen meglett.
Köszönjük, hogy megismerhettük ezt a helyet!
EKE XX. vándortábor alkalmával, bambasanaddal. Sajnos a jó leírás ellenére nem találtuk meg a ládát, kevés volt az időnk. Sajnos a kör felső ágát sem láttuk. A szurdok csodálatos! Kérem a képek alapján a találat jóváhagyását.
Örülök, hogy újabb látogatója volt a szurdoknak!
A megtalálást csak úgy tudom elfogadni, ha a "Jelszó nélküli megtalálás" van kiválasztva a "Log típusa" menüben.
A BEAC erdélyi túrájának második felére érkeztünk, mi itt kezdtük a ládázást. JPPJ logjához hozzáteném, hogy a kolostorban nem csak a szentek között szereplő tudósok szokatlanok, de a poklot ábrázoló festményen is találhatók érdejkes ismerősök. Miután észrevettem, a társaság egyértelműsítette, hogy a képen bizony két korábbi politikus is látható.
Ellenben a szurdok gyönyörű, még a viszonylag hűvösnek tekinthető víz ellenére is a (számunkra 1 hetes) túra egyik legizgalmasabb, legszebb állomása volt.
A szegyesdi völgy mellett ez volt Erdély túránk másik csúcspontja. A logokbol nem derült ki, hogy végigjárta-e valaki a teljes körutat, mi a viszonylag alacsony vizszintnek, meleg idöjárásnak és saját méretes hülyeségünknek :) köszönhetöen végigmentünk, ezért kissé részletesebb leirást adunk.
A kolostor szépen rendben van tartva, bár a szentek között kissé furcsa volt látni Pithagoraszt és Arisztotelészt :)).
Mi a Remete turistaházban Cabana Ramet szálltunk meg, ami a kolostortol felfelé kb 3 km-re van, és szerény, de elfogadható körülményeket biztosit. Még tovább, közveltlenül a szurdok bejárata elött, (ide még kocsival fel lehet menni) vadkempinghely üzemel, de ez elég szemetes.
A szurdokban helyenként derékig érö viz van, érdemes szandálban menni, mert a meder nagyon köves, és többször meg drotkötélen kell kapaszkodni. (A via ferrata mezitláb nem az igazi). A drotkötelek rozsdásak, és szálkásak, vigyázni kell.
A holmit érdemes lezárt nejlonzacskoban rakni a hátizsákba, nekem az elsö pillanatban sikerült megmerülni, de a fényképezögép száraz maradt.
A szurdok végén Cheia település egy-két faház, közlekedés, bolt, kocsma itt nincs.
Még a házak elött táblával jelezve (jobbra felfelé) ágazik ki a k3 jelzés (Brana Caprei, Kecskekapu felé), itt már célszerü, ha bakancsra vált az ember (papucsban pl meg ne probáljátok!!).
A túra ugy teljes, ha erre megyünk vissza, felülröl belátni a szurdokot. Több , jo állapotban levö kötélbiztositás van, száraz idöben ez semmi problémát nem jelent, kivéve az ut legvégén levö öreg, rozsdás drotkötelet, ami elég meredeken visz le a szurdokba, az elsö kapu elé. Ez egy kicsit mászosabb, de aki már járt via ferrata-kon, annak ez sem nagy feladat. Ezután még egy patakátkelés, és a már ismert uon, a vaskapcsos részen lehet visszamenni a szurdok elejére.
A ládát egyébként probléma nélkül (Zahyékkal közösen) megtaláltuk, ne mássz tul magasra, és jobbra fordulj.
A Retyezát-hegységből jöttünk ide.
Nagyon szép, meleg időt kaptunk a hegyekben és az ide vezető úton is.
Már vártuk a szorost, hogy egy kis hideg vízben hűtsük a lábunkat.
A ládaleírást szerencsénkre kinyomtattuk, mert különben nem találtuk volna meg a dobozt.
Köszönjük a rejtést!
Az igen! Nagyon kellemes meglepetés volt nekem ez a szurdokvölgy! A rejtés (a pontos leírás miatt is) profi! Köszönöm az élményt! A 3 napos retyezáti kirándulás után egy könnyed séta volt ez a szurdok. Szerencsére szandálban érkeztünk, így sikerült átmenni mindkét "kapun". Nagyon örülök, hogy ide is tettetek ládát! A logbook már nem volt szűz, másodikként logoltunk zolizával. Engem ez egy cseppet sem zavart, az élménytől voltam eltelve...
A monostorhoz vezető utat szépen aszfaltozzák, viszont számoljatok azzal, hogy napközben lezárják az utat. Fél négy körül engedtek behajtani a monostor felé. Mi a völgyben sátraztunk és reggel korán indultunk tovább, nehogy "bennragadjunk". Persze a kolostor vizit még belefért a reggelbe :)
Izgalmas túraútvonal, és annak ellenére, hogy a patakon való átkelést nem "úsztuk meg szárazon" nagyon tetszett a hely! Kár,hogy olyan sok a szemetelő kempingező! Érdemes megnézni a közeli kolostort is.
A túra tervezése során véletlenül akadtunk a Remetei-szorosra, illetve a kolostorra. Döbbenetes élmény volt a kolostor, az erdélyi "Rám-szakadék" pedig egyszerűen lenyűgöző. Sajnos, a sajátos balkáni életérzés sem maradt el (rengeteg piknikező, szemét, hangoskodás).