[WAP: 8111. sz úton Tabajd központjában Nepomuki Szent János szobornál van a park bejárata. A sétányról K-i irányba letérve kb. 40m-re találod a ládát több ágú fa közepében. Mérete: 18x18x9.5cm.]
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Leírás:
A Váli-völgybe azon belül Tabajd községbe hívlak benneteket az ország egyetlen mezítlábas parkjába ami valójában nem is park hanem kb. 800m hosszú sétány.
A falu központjában Nepomuki Szent János szobrától, ami egy késő barokk stílusú műemlék
N 47° 24,132' E 18° 37,893' 121 m [GCMePa+park] indulva vezet a sétaút, a patakmeder mentén a Szabadság-hegyre feljutva ahonnan szép kilátás nyílik a Váli-völgyre. végül a Tűzoltószertárnál visszaérkezve a központba. 21 különféle burkolóanyaggal borított járófelületen keresztül szerezhetünk tapasztalatokat a talpunk érzékelésével. 21db. egyenként 25m. hosszú és 1m. széles járó felület várja az érdeklődőket, kizárólag természetes anyagokból készült. Van jobban, illetve kevésbé érdes, sima, hideg és meleg érzetű, kemény valamint süppedős-ruganyos hatású járórész. Kifejezetten mezítlábas sétáláshoz tervezve, melynek köztudott, hogy rengeteg pozitív előnye van, pihentető, és frissítő hatású, de természetesen a park egésze cipővel is bejárható.
Tabajd történelme:
A Váli-völgy bronzkori, késő vaskori (kelta) és római kori települései - mint a szomszéd településeken - itt is folytatódtak. Több római kőemlék a református templomnál került elő. A Kr. u. II-III. században az aquincumi város (municípium, majd colonia) igazgatása alá tartozott, ahol az őslakosság, a kelta eraviszkuszok földjei mellett a városi polgárok is földbirtokot szerezhettek. Tabajd jelentős falu a középkorban. 1228-ban Toboyd, 1231-ben Thuboyd, 1326-ban Tobayd változatban ismert a falunév. Ez időben Csák birtok, majd 1326-tól királyi tulajdonba került. Mihály nevű papja (1332) papi tizedet fizetett. 1339-ben Tabajdi Péter királyi ember neve ismert.
Az 1700-as esztendők elején, a Rákóczi- szabadságharc idején a község, amely ekkor Vak Bottyán birtokában volt, olyan fontos helynek számított, hogy megyegyűlést is rendeztek itt.
A földbirtokosok a XVIII. század elejétől a következőkben változtak: 1743-ban a Száraz család örököseié, majd a Rudnyánszkyaké lett. Részbirtoka volt itt a Kolozsváriaknak is, de itt vett birtokot Dréher Antal.
Látnivalók:
Falumúzeum 
N 47° 24,326' E 18° 37,674' 128 m [GCMePa+múzeum]
Oldalhatáron álló, tornác nélküli lakóház (tájház), fa oromfallal. A falu legépebben megmaradt régi parasztháza. Ezt a házat 2003-ban autentikus jellegét megtartva felújították és a lakosság adományozó kedvéből tájháznak rendezték be.
A tájház gondnoka Ági néni minden kedves érdeklődőt szívesen vár 08-18h között a Kossuth Lajos u 41 sz. alatt
N 47° 24,357' E 18° 37,632' 128 m [GCMePa+útpont]
Kőtár 
N 47° 24,184' E 18° 37,829' 129 m [GCMePa+látványos terület]
A Pannónia római fennhatósága idején itt haladt át a Pécs - Óbuda közötti út. A falu határában kisebb római települések nyomait találták. Ezek a kőemlékek Kr.u. II-III századból származnak. A Polgármesteri Hivatal udvarán állították ki őket. Ez éjjel-nappal látogatható.
I. Világháborús Emlékmű Turul madárral 
N 47° 24,172' E 18° 37,858' 129 m [GCMePa+emlékmű]
Római Katolikus Templom 
N 47° 24,077' E 18° 37,916' 139 m [GCMePa+templom]
A római katolikus plébániatemplom, Szent Kereszt titulusú. Magaslaton álló, kisméretű épület. 1835-36-ban épült. 1932-ben fatornya helyett új kőtornyot kapott, félköríves záródású, egyhajós, lekontyolt tetőoromzaton gúlasisakos toronnyal. Kapualjának fakeretén a következő évszám olvasható 1836. Főoltár az alcsúti kastélykápolnából származik (id. Storno Ferenc, 1880). Késő barokk feszületkorpusz torzója található a padláson, a főoltár adoráló angyalai a plébánia padlásán.
Aranyozott ezüst kehely, 1760. Empire úrmutató, 1760.
Református Templom 
N 47° 24,283' E 18° 37,810' 141 m [GCMePa+alacsony torony]
Domb tetején álló, egyszerű klasszicista templom. - Korábbi épület részeit felhasználva (bejárat fölötti évszám szerint) épült 1833-ban. - Egyhajós, homlokzati tornyos, tornya órapárkányos és hagymasisakos. - 4 csehsüveg-boltszakaszos hajó. Újabb keletű, kihasasodó mellvédű, öntöttvas oszlopos karzatán orgona, 1900-ból Az É-i oldalon a korábbi épület falmaradványa. - B.: Empire szószék, Mózes-szék és keresztelőkút. Késő barokk padok. A szószék alatt Balogh Judit vörös márvány sírköve, 1711. Vörös márvány úrasztal, 1827. - Rokokó kehely, 1754. Kehely, 1801. Kenyérosztó tál, 1755, Martinul Juhász, Komárom. Óntányér, 1713, soproni GS jeggyel. Ónkanna, 1696, LI jeggyel. 2 ónkanna, 1811. 2 brokát, úrhímzéses terítő, 1771.
Forrás: www.tabajd.hu
A parkról bővebben:
http://mezitlabaspark.hu
Megközelítés:
A település megközelíthető közúton: a 7-es útról Baracskánál letérünk, majd tovább északnyugati irányban a 8111 sz úton, vagy az 1-es útról Bicske után letérünk a 811-esre és Alcsútdoboztól délkeletre a 8111 sz. úton.
Parkoló:
N 47° 24,114' E 18° 37,897' 122 m [GCMePa+parkoló]
Tömegközlekedés:
Volánbusz Baracska-Alcsútdoboz-Bicske vonalon.
Buszmegálló:
N 47° 24,142' E 18° 37,862' 129 m [GCMePa+kereszt]
A ládikát a sétányról letérve Keletre légvonalban 40m-re a rejtekadó erdő sűrűjében egy több ágú fa közepében kellőképpen álcázva találjátok. Megközelítése csak lábbelivel!
Kérek mindenkit a megfelelő visszahelyezésre.
Kellemes sétát és keresgélést kívánunk:
Dalissime & BeriLa
