A Retyezát-hegység a Kárpátok délkeleti vonulatának egyik legnépszerűbb, leginkább járt magashegysége. Erdély hegyeinek ékköve, ahol a kárpáti táj teljes díszlettára megtalálható. Kopár, égbe nyúló piramisszerű csúcsai, pengeélű gerincei, tengerszemekkel díszített lekoptatott gleccservölgyei, virágokkal borított havasi legelői, pazar látványt nyújtanak. Aki idelátogat örökre rabja marad.
A Retyezát északon a Hátszegi-medencével és a Kudzsiri-havasokkal határos, délen a Petrozsényi-medence, valamint a Vulkán-hegység határolja. Déli főgerince a Tulisa-hegység vonulatában folytatódik, délnyugat felé pedig a Kis-Retyezát mészkőgerince átmenetet alkot a Godján-hegység irányába. Nyugatra a Sebes-folyó választja el a Szárkő-hegységtől.
Erdély hegységei közül a Retyezátban van a legtöbb közel 100 glaciális tó. Szintén itt találjuk Erdély legnagyobb tengerszemét a 8,8 ha kiterjedésű Bukura-tavat 2040 m magasságban. Éghajlata magashegyi, sok csapadékkal, a fagyos napok száma elérheti a 260-at évente. Több mint 1100 növényfaj él a hegységben, amelyek közül 62 helyi endemikus fajta, számos ritka, védett növény. Az itt élő állatfajok közül a Retyezát büszkesége a zerge, ha csendben megyünk megfigyelhetjük, ahogy a legmeredekebb sziklákon szökellnek.
Itt létesítették az országban az első rezervációt Nyárády Gyula neves botanikus javaslatára 1927-ben, majd Alexandru Borza botanikus tudós szorgalmazására létrehozták az első nemzeti parkot 1934-ben a hegység szépségének megőrzésére, a ritka növények- és állatfajok védelmére. Összterülete 38 000 ha, ebből 1630 ha a Gemenele rezerváció, ami szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható.
Túraleírás:
Miután Carnic-nél leparkoltunk N 45° 26,058' E 22° 53,606' 1016 m [GCRETY+Parkolo] hátunkra vesszük a zsákunkat, majd a Gentiana menedékház felé vesszük az irányt követve a jelzést, útközben érdemes egy kis kitérőt tenni a Lolaia-vízeséshez, N 45° 25,611' E 22° 53,828' 1169 m [GCRETY+vizeses] majd a jelzésre térve N 45° 23,944' E 22° 52,919' 1544 m [GCRETY+Gentiana fele] 2,5-3 óra alatt érjük el a Gentianát, amely a legmagasabban fekvő menedékház a Retyezátban. N 45° 23,574' E 22° 52,820' 1678 m [GCRETY+Gentiana]
A cabana mindkét gondnoka beszél magyarul és szívesen fogadja a magyarokat, érdemes előre bejelentkezni, mert kevés a hely és egész évben sűrűn látogatott. Fürdési lehetőség a patak, ennivalót hozni kell, a forrás víz kiváló. Ha jól bevacsoráztunk, akár korábban is eltehetjük magunkat másnapra, mert jó kis túra vár ránk.
Többféle útvonalon közelíthetjük meg a ládát rejtő Papusát.
Rossz-völgy (Valea Rea) felől, vagy a Bukura-nyergen keresztül Custura-Bucurei, Pelága felé, vagy akár a Galesi-tó felől. Mi most a Rossz-völgyön át indultunk el, ahol is varázslatos erdőn keresztül tengerszemek között vezet az utunk. A megszűntetett jelzés felé indulunk, a háztól visszafelé kb. 280 m, majd átkelünk a patakon. Az erdőben tovább követjük a jelzést, eddig a kereszteződésig N 45° 23,969' E 22° 53,359' 1622 m [GCRETY+elag2] itt rátérünk a jelzésre a Taurile Din Valea rea felé. Egyre feljebb kapaszkodunk és egyre több hegycsúcs mutatja meg magát a völgy mindkét oldalán, majd megpillantjuk a Pelága égbe meredő sziklatűit.
Sorra elhaladunk megannyi tengerszem mellett, majd elénk tárul a Papusa, a Pelága-nyereg és az egyik legmagasabban elhelyezkedő állandó tengerszeme a hegységnek, több mint 2200 m magasságban a Lacul Mare. Rátérünk a jelzésre, amit követve kimászunk a Pelága-nyeregbe. N 45° 22,192' E 22° 53,893' 2281 m [GCRETY+Nyereg]
Fent vagyunk 2285 méteren, gyönyörű és leírhatatlan a látvány. Megpihenünk és csak ámulunk. Utunkat innen a jelzésen folytatjuk egészen a csúcsig. N 45° 22,204' E 22° 54,465' 2498 m [GCRETY+Csucs] A láda az ösvény mellett rejtőzik, és élvezi a gyönyörű kilátást.
Felérve a csúcsra csodálatos a körpanoráma látni a Páringot is, előttünk a Hátszegi-medence, majd sorra Valea Rea-csúcs, Varful Mare, Kis-Retyezát Kusztura-csúcs, Jorgován-köve, majd délebbre a Pelága GCMIAZ a vele azonos nevű tengerszemmel, majd sorra látni a nagy csúcsokat Bukura I.-II. Retyezát-csúcs GCREHG.
Itt tényleg csak a hegyek vannak és mi, tele vagyunk szabadság érzéssel, minden olyan más itt fent, átértékelődnek a dolgok.
Mindenféle időjárásra fel kell készülni, perceken belül változhat az idő. Esőkabátot, meleg ruhát, sapkát, kesztyűt vigyetek! Télen jégcsákány, hágóvas, kötél stb. ajánlott!
Vihar esetén a gerinc nagyon veszélyes!
Szállásfoglalás:
+40-733-963292 csak Román nyelven.
Irodalom:
Dimap Retyezát-hegység
Erdélyi Túrák (Kornétás kiadó)
Erdély-hegyei sorozat: Retyezát-hegység (14) Jancsik Péter
Jó túrát és szép időt kívánunk az ide látogatóknak!
Zoliza
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A mai napra a Csomfu vízesést és a Kusztura csúcsot terveztem, de kényelmesen belefért a Papusa csúcs is, így legalább egy körtúrán más úton térhettem vissza a gépjárműhöz. Ha megeröltetem kicsit magam, belefért volna még a Pelága-csúcs is, de másnapra is kellett erő egy másik túrához, így spóroltam vele. Főleg azért, mert a többség által használt parkolótól (Parking Stâna de Râu) 5 km-el korábban álltam meg (így +10km séta), mert addig is helyenként borzalmas volt a föld-út és csiga tempóban már nagyon untam.
A csúcs könnyen mászható és köves. A láda könnyen meglett és rendben van.
Megtaláltuk.
Túra a Retyezátba.
Nagyon vágytunk már arra hogy megmászhassunk egy 2500 m-es csúcsot.
Előző nap Carnicból indulva nagyzsákkal másztunk fel az Encián menedékházig.
Másnap reggel korán indulva kapaszkodtunk fel a gerincre, majd a Peleaga csúcsára.
Nagyon szép körpanoráma fogadott minket a Peleaga csúcsán. Fantasztikus érzés volt.
Innen le ereszkedtünk a Peleaga nyeregbe és mivel a csapatból senkinek nem volt már kedve feljönni a Papusára így egyedül indultam el a csúcsra és a ládáért.
Nehéz terep volt, de megérte felmenni.
A láda csak lefele lett meg.
Nagyon nagy élmény volt
Köszönjük nektek.
A Kusztura felöl érkeztünk a csúcsra. A múlt heti hóesés miatt jeges, havas volt a rejtekhely környéke, így nem találtuk meg. Kérjük a fotók alapján való elfogadást! köszönjük!
Nagyon szép és emlékezetes túra volt! Minden pillanatát élveztem! Az idő gyönyörű volt a hely és a kilátás felettébb! Köszönöm a láda rejtést! Jövőre újra ugyanitt,mert ebből minden évre kell egy adag :D Gyertek ide nagyon sokan!...nem fogjátok megbánni az tuti!
4 napos hosszú hétvégénket a Bukura-tónál kempingezve töltöttük. Éjszaka 0 °C körül volt de ahogy elért a felkelő nap, úgy emelkedett egészen 30 °C-ig. Ilyenkor ez teljesen szokatlan erre. Végig tiszta időnk volt, így a kilátás is fantasztikus volt! Szép nagy túrát sikerült tennünk, rendesen el is fáradtunk. Peleaga, Papusa, Kusztura, Plaiul Mic nyereg majd a Pelága-réttől vissza a Bukura-tóhoz.
Meglelve! Köszi a rejtést!
Négynapos retyezát túra Zoliza vezényletével.
Az enciánhoz vezető úton még nem sejtettem a másnapi duplacsúcsos támadás számomra veszedelmes nehézségeit.A két csúcs megmászása még nem okozott akkora terhet,bezzeg a zártkapuk annál inkább.Ide nem árt az erős idegzet!Nekem a túra már sötétben ért véget.
A táj szépsége fantasztikus,az időjárás kitűnő volt.
Mint a legtöbben, mi is a Peleaga felől érkeztünk. A Gales tó felé akartunk lemenni a veszélyesnek írt piros jelzésen, de a kutyát nem tudtuk levinni a láncos mászós részen, így vissza kellett másznunk a Papusára, majd onnan le a Peleaga felőli nyeregbe, s onnan mentünk el a Gales tóhoz. Olyan egyszerű ez így elmondva, de ott...
Nekem kicsit kopaszak már ezek a hegyek, nagyon hiányoztak a fák (pisiléskor különösen:), de mindenképpen nagy élmény volt, a tavak, a méretek fantasztikusak. Az is nagyon tetszett, hogy mindenki köszön mindenkinek (ez azért mondjuk "egyszerűbb" hegyeken nem szokás). Vicces, volt, hogy mindenki "bunázott" aztán amikor elhagytuk egymást sokszor hallva a magyar szót visszakiálltottunk, hogy "jónapot". Még a románokkal is elbeszélgettünk sekély angolul vagy csak úgy kézzel lábbal. Az is nagy élmény volt, hogy itt senki nem szemetel, mindenki leviszi, amit felhozott. Úgy gondolom, hogy aki ide feljön, az már kell hogy legyen annyira elvetemült hegymászó, hogy tiszteli is a hegyet.
A mai nap 2x másztuk meg a Peleagat, 2x a Papusát, 1x meg a Custura Bucureit, közben meg pár kisebb gerincet. Ha reggel elmeséli ezt nekem valaki, nem hittem volna el neki :)))
Vonattal érkeztünk a hegy lábához, majd föl maxi-taxizva Carnicig, ahonnan útnak indultunk a hegy belseje felé, hogy egy hetet töltsünk el a Bukura-tónál sátorozva.
A Pelága-csúcstól érkeztünk, a láda megtalálása után fölértünk a csúcsra. Ekkor úgy döntöttünk, hogy teszünk egy oda-vissza egy órás kitérőt, hogy saját szemünkkel is láthassuk a Zergebak-tavat. Megérte. A Papusára visszatérve tovább folytattuk az utunkat a Kusztura-csúcs felé. Lenyűgöző látvány volt az arra felé vezető út, illetve mikor később visszanéztünk onnan a két legmagasabb csúcsra és az őket összekötő nyeregre. Másnap, utolsó túránkat tettük meg a Zenóga-tóhoz, mely során volt szerencsénk végre mormotákat is látni. Utolsó nap a hegyről lejövet pedig azt a fölfedezést tettük, hogy a lila tehenek nem is az Alpokban, hanem itt, a Retyezátban élnek.
Az ötödik napi gerinctúránk második, egyben a retyezáti nyaralásunk utolsó ládája. Innen a csúcsról tettünk egy kis kitérőt a Papusa-nyereg és a Zárt kapuk felé is, mielőtt folytattuk utunkat a sárga jelzésen. Itt egy rövidebb szakaszon már-már sziklamászásba hajlik az út, ami fizikailag is változatosabbá tette a túrát.
A láda gyakorlatilag a turistaút kellős közepén van elrejtve, ráadásul ebben a magasságban növényzet már nem igen van, ami takarhatna, így jobb híján leültünk piknikezni a láda helye mellé, és úgy próbáltunk meg feltűnésmentesen logolni.
Ez évi erdélyi sátras túránk helyszínéül a Retyezátot választottuk. Autónkat Carnicban hagytuk, onnan tettünk egy négy napos túrát. Volt részünk napsütésben, ködben, viharos szélben, fürödtünk hegyi patakokban, etettük a havasi pockot, láttunk zergét, mormotát, sok szépséget. Nem csak a turisták által leginkább látogatott központi részeken jártunk, szerintünk ezek a fenyvesekkel borított hegyoldalak voltak a legszebbek. Természetesen jó volt Déva várából végignézni a bejárt gerincen is, sorolni a csúcsokat, amelyeken végigmentünk. Csak ez a sok kő ne lett volna.
Néhány nappal később Vajdahunyad váránál eszünkbe jutott a jelszó, amikor megláttuk Kovács mestert serénykedni. Rögtön meg is kóstoltuk finom termékét, merthogy nevével ellentétben nem a vasat ütötte, hanem a cukrászmesterségben jeleskedett.
A bukura tótól indulva a Peleaga csúcs megmászása után jöttünk ide a Pápusára, majd a "Zárt kapuk"-on keresztül-ahonnan gyönyörködhettünk a csodaszép zergebak tóban-a Gáles tó mellett elhaladva tértünk vissza a táborhelyünkre.A nap koronájaként még felszaladtunk a peleagara a naplementét megnézni. Köszi a rejtést
Pietrele menedékháztól jöttünk fel, nagy hidegben! A rejteket adó sziklát hamar kiszúrtuk, mégis eltelt egy kis idő, mire észrevettük alatta a ládát is!
Az időjárás-előrejelzést figyelve hírtelen felindulásból kivett 2 nap szabadságunkat a Retyezátban hasznosítottuk.
A kocsit a javasolt parkolóban letettük, majd 2-3 napra való élelemmel, ruhával felszerelkezve elindultunk a Gentiana menedékház irányába.
A Lolaia vízesésnél természetesen megálltunk. Gyönyörködés után kellemes sétával haladtunk felfelé. Elmondhatatlan érzés a csobogó patak mentén a mélyzöld mohás úton agyat kikapcsolva haladni előre.
Reggel napsütésre ébredtünk :) Kényelmes készülődés után irány a csúcs a kék sávon. Csodaszép időnk volt a völgyben, ahogy azonban közeledtünk a katlanba látszott, hogy a nagy csúcsok erőteljesen felhőben vannak. Ekkor úgy voltunk vele, hogy a Bukura nyeregnél eldől, hogy előre megyünk, vagy vissza fordulunk.
A nyeregbe kimászva semmi látótávolságunk nem volt és a szél is erősen fújt. Ahogy haladtunk előre egyre jobban oszlott a köd, míg végül csodás napsütés kísért végig egész nap. A szél ugyan változatlanul erősen fújt, de a ruházatunkon ez sem fogott ki.
A Peleágáig senkivel nem találkoztunk, így nyugodtan tudtunk gyönyörködni a tájban. Rácsodálkozni 1-1 előbukkanó hegycsúcsra vagy tengerszemre.
A Peleágán könnyen megtalált láda visszarejtése után nekiindultunk a jelzésen a Papusa irányába. A közeli csúcs nincs is olyan közel. :) A Peleágáról látott kis "kavicsok" pedig méretes kövek.
Ahogy közeledtünk a csúcsra végre találkoztunk emberekkel is. Meg is lepődtünk alaposan :)))
A csúcs előtt kerestük meg a ládát, ami nagyon könnyen meglett. Bár ahogy közeledtünk épp azon poénkodtunk, hogy a megtalálást mennyivel könnyebbé lehetne tenni, ha pl. fa tövébe lenne rejtve :DDD
Logolás és visszarejtés után természetesen felmentünk a csúcsra. Elkészítettük a milliomodik fotót is :), megettük a csúcs-csokink másik felét.
Majd elindultunk a Gentiána irányába azon a jelzésen, ami tulajdonképpen nincs. Ezeket a jelzéseket uis igyekeztek eltüntetni. A túrázók kőbabái ill. az Openmaps-en lévő track alapján követhető az ösvény.
A napi túránkat napnyugta előtt 20 perccel sikerült befejezni. Kellemesen elfáradtunk, de bőven megérte.
Másnap már szemerkélt az eső, így nem is bántuk annyira, hogy haza kell indulnunk.
2 éjszaka a hegyen (menedékházban), 26.4 km és 2420 m. teljes emelkedés.
Amint tudunk úgyis visszatérünk :))))
Erdélyi körtúránk első állomása a Retyezát-hegység volt. Ritka remek időt fogtunk ki, tökéletes túraidő volt, tiszta kilátással.
A déli oldalon, a Cabana Buta-ban szálltunk meg, remek, csendes kis hely, kedvesek és beszélnek magyarul is. :) Előző nap túratársakkal a Bukura-tóig jutottunk. Másnap reggel 7-kor egyedül vágtam neki a hegynek, és 8 óra alatt tettem egy C.Buta - Peleága-rét - Bukura-tó - Peleága - Papusa - Kustura - C. Buta körtúrát. Rendesen elfáradtam a végére. :))
A Peleága felől közelítettem a -en. Lent a nyeregben minden romántudásomat összeszedve lekommunikáltam az ott legeltető pásztorral, hogy átmennék a Papusára és legyen oly szíves a kutyáival nem megetetni. :) Sikerült, így hamar ládaközelbe kerültem, logolás után pedig fent a csúcson a napsütésben pihentem is egyet. Egy kedves román társásággal csináltunk kölcsönfotókat egymásról. :) Innen továbbmentem a Kis-Papusa és a Kustura-csúcs felé a -en.
Bár kő bőven van errefelé (pontosabban: csak az van), a rejtekhely környezetét ábrázoló fotó - a jellegzetes kőemberkével a háttérben - annyira jó, hogy szinte nem is kell GPS a megtaláláshoz. Legalábbis olyan jó látási viszonyok között (sötétkék ég, napsütés), mint amilyenben én másztam.
Ládakarbantartás Mikulással.
A ládát nagy hóban telepítettük épp ezért nem tudtuk a csúcs közelébe elrejteni. Itthon még úgy gondoltuk, hogy feljebb visszük de mivel jól bevált a rejtekhely úgy döntöttünk, hogy marad a helyén.
Nagyszerű túra zolizával! 3 napra érkeztünk a Retyezátba! Szombat lett a kiutazás napja. Reggel indultunk Békéscsabáról és délután már fenn is voltunk az Encián menedékháznál. Szombati terv csupán ennyi volt. Vasárnapra és hétfőre egy-egy napos túrát terveztünk a kis csapattal. A vasárnapi program: Enciánból indulás fel a kék vonalon a Bucura-nyeregbe, onnan pedig a piroson tovább a Custura Bucurei-t megmászva a Peleaga csúcsra, mely egyben a Retyezát legmasabb pontja is. Csodás onnan a kilátás! A Peleagarol csupán kb. 1,5 km a Papusa, szintben azonban nem kevés. Kb. egy óra alatt kényelmesen megtehető az út (télen több!). A Papusára felkapaszkodva szépen belogoltam a dobozt. Elsőként, hisz adavid a rejtő csapat tagja volt. Sajnálom, hogy majd' egy év alatt senki sem járt erre a gc-s csapatból. Remélem a jövőben ez másképp lesz ;) - próbáltunk erről is gondoskodni :D
A Papusa nem egész 1 méterrel alacsonyabb a Peleaganal, a kilátás innen is pazar! Más-mást mutat meg a két csúcs, noha valóban közeliek. Aki ide eljön, mássza meg mindkettőt! Kösz a rejtést és a nagyszerű kalandot! A nap végére szépen kiütöttem magam...
mostmár belogolok. Hatalmas élmény volt ez a túra. Egyrészt jó volt zolizáékkal menni, másrészt szép volt a hegy. Erdély is egyre jobban tetszik. A gentiana menedékházban aludtunk, így nem kellett cuccokat vinni, meg éjszaka hideg volt. Első nap a Papusára menünk, második nap pedig a Bucura II csúcsra. Nagyon jó kis ládikó. csak így tovább.
Nagyon jó láda! 2004-ben voltam itt egy iskolai táborral, a leírásban is említett Bartók Csaba vezetésével. Remélem, hamarosan visszatérek!
A magyar falunevekkel kapcsolatban mindenkinek ajánlom ezt az oldalt. Bár Carnic ebben sincs benne magyarul.