Elhelyezés időpontja: 2007.10.07 16:20
Megjelenés időpontja: 2007.10.13 22:30
Utolsó lényeges változás: 2022.08.29 20:15
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Viki & Ata
Ládagazda: MEMME és ZEREB Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 220 m
Megtalálások száma: 575 + 2 sikertelen + 4 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2007-10 volt 20 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
Röviden
Nagyobb méretű gyógyhenger, egy fa tövében, egy "ajtócskával" zárt odúban rejtőzik, talajszinten.
Bevezető:
A ládát 2020. 10. 15-én fogadtam örökbe. Köszönet az eredeti rejtőknek (Viki & Ata) a láda elhelyezéséért és az érdekes, részletes, leírásért!
Megközelítés
Parkolni a bájos, kis tavacska partján, a Várhely-park bejáratánál lehet. N 47° 29,093' E 18° 5,372' 251 m [GCVEKE+parkolo]
A szomszédságban lakó bácsi szinte minden időben kisiet a kertjéből, s kérés nélkül is útbaigazít a láda felé. :)
Innen a tavacskát megkerülve, annak DK-i sarkánál egy kesserösvényen sétálhatunk fel a kaptatón, ahol a ládánk rejtőzik egy nagy fa tövében, egy "ajtócskával" zárt oduban, talajszinten.
A településről
Vérteskethely alacsony dombháton a Bársonyos és Súr-Bakonyalja kistájak közvetlen szomszédságában, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében található. A község határában folytatott kutatások alkalmával feltárt leletek, már a kora vaskorban élt emberek letelepedéséről, illetve római-, és avar kori kultúrákról tanúskodnak. Az erdő szélén, amit várhelynek nevez a lakosság, avar kori földvár maradványai láthatók még ma is. A falut egy 1250-ben kelt oklevél említi először Teregen, Teryan néven. A XIII. és a XIV. században is megemlítették a falut. A község elnevezésével kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot. 1332-ből származó oklevél szerint Károly Róbert király keddenként megtartandó vásárra adott engedélyt a településnek, innen eredhet a Kethely elnevezés, de tisztelhetjük Ketel hun vezért is névadóként. A vérteskeresztúri apát, majd 1443-tól a Héderváryak tulajdona, akik 1506-ban zálogosították el, Batthyány Benedek kedvezményezettnek. Ezután királyi adományként a Bakithok tulajdona, majd a törökök első nagy hadjárata előtt Enyingi Török Bálinté volt. A török seregek 1529-ben égették fel, majd a második hullámban is, ezek következtében az 1500-as években elnéptelenedett a falu. 100 évvel később próbálkoztak református magyarok gyökeret verni, de ez kevés sikerrel járt. Az újranépesedés Kethelyen csak az 1720-as évektől indult meg. Ekkor már három vallási felekezethez tartozó emberek próbálkoztak "életet lehelni" a faluba.
A Vértes- előtaggal kiegészített, ma is használatos nevét 1913-ban kapta a község. Az I. világháborúban 38 katona vesztette életét a kethelyi katonák közül. A II. világháború kitöréséig a község a korábbiakban megszokott dolgos, szorgalmas életét élte. A lakók megélhetését főleg a mezőgazdaság biztosította, csak páran dolgoztak iparosként, kereskedőként. Az elemi oktatást a három felekezet -katolikus, református, evangelikus- egy-egy önálló, egy tantermes iskolájának tanítói végezték. A XX. század első felében már téglaégető, szeszfőzde és darálómalom is működött a faluban. A helyi Petőfi termelőszövetkezetet 1952-ben alapították, mely a gazdasági változások következtében maga is változásokon ment keresztül. A községet 1977-ben a közigazgatási reform eredményeként Császár községhez csatolták, majd a rendszerváltás időszakában lett közigazgatási szempontból ismét független. 1998-ban Bakonysárkány községgel Körjegyzőséget hozott létre Vérteskethely, melynek székhelye Bakonysárkány lett.
Sajátos felekezeti összetételnek megfelelően három templom épült. Az egyik 1766-71 között Fellner Jakab tervei alapján, barokk stílusban épült, Mária Magdolna kegyeibe ajánlott, műemlék jellegű római katolikus, az 1789-ben emelt evangélikus, illetőleg az 1856-ban épített református templom.
A hangulatos, jó levegőjű, csendes kis község jó kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak. Területéről könnyen megközelíthetőek a környék kedvelt kirándulóhelyei, nevezetességei. A faluban, illetve a környéken tett kellemes kirándulás után, szalonnasütéssel, bográcsfőzéssel összekötött pihenőt tarthatunk, a 2005-ben kialakított Várhely-parkban, kultúrált környezetben, a védetté nyilvánított öreg tölgyek árnyékában.
A letakart szalonnasütőben még előkészített fa is volt, de azért nem árt vinni gyújtóst, meg persze egy kis szalonnát:)
Megtaláltam. A láda a helyén, tartalma rendben. A rejtek környéke feldúlva, valószinüleg valamilyen vad által, az "ajtócska" öt méterrel arréb. Rendetraktam. Köszönöm a kalauzolást.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
Munka ügyben jártam Vérteskethelyen, és természetesen az itt lévő ládát is megkerestem. Viszonylag jó időt sikerült kifognom így november elején, ahhoz képest, hogy utána pár órára megérkezett az özönvíz, és szakadt az eső mindenhol az országban.
A település hangulatos kis község, bár sok látványosságot, két templomon kívül nem nagyon láttam benne. Vérteskethely szép természeti környezetben helyezkedik el, a kialakított szabadidő park is kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosít az ide látogatóknak. A park melletti kis mesterséges tó viszont inkább mocsár már, rá férne egy kis meder kotrás, és több víz se ártana bele.
A láda a parktól pár száz méterre található egy erdős domb tetején. A ládához vezető ösvények nem nagyon lelhetőek már fel, bár ehhez a tapasztaláshoz lehet az őszi vastag avar is hozzájárult. Eléggé bozótos, elvadult a környék, sok kidőlt fával. A láda közvetlen környezete nem sok érdekességet, ill. látnivalót kínál.
A ládát egyébként rendben megtaláltam a helyén. A műanyag doboz nagyon piszkos kívülről, de a beltartalmával minden rendben volt. Belül száraz és tiszta volt. Logbook, és toll is volt bene, bár ez nekem éppen nem fogott, így a sajátomat használtam. Lehet csak nyirkos volt kicsit, de elképzelhető, hogy kifogyott és cserélni kellene.
Autós ládázgatás a döglesztő melegben. Kedves kis szúnyogkeltető. A láda rendesen bent van a susnyában, az OSM-en jelzett, a tó felől induló ösvények pedig a valóságban már nem léteznek. Köszi.