Elhelyezés időpontja: 2007.08.07 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.09.02 16:40
Utolsó lényeges változás: 2015.07.13 10:55
Utolsó változás: 2020.03.05 15:47
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Péter, Oli, Pali (06 LXX 285 39 LIII)
Ládagazda: Adoptálható ládák Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3000 m
Megtalálások száma: 200 + 2 sikertelen + 4 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2007-10 volt 8 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A kis méretű ládát a teniszpálya feletti domboldalban egy bükkfa gyökerénél, kövekkel álcázva, lelitek.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
Ez egy örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
Mostmár nemcsak a kijelölt ponton, hanem bárhol átkelhettek a határon! Fontos azonban, hogy személyi igazolvány vagy útlevél a későbbiekben is legyen nálatok!
Azok a gyermekek, akiknek nincs még személyi igazolványuk, továbbra is csak útlevéllel kelhetnek át.
Az Izra-tó
A tó a Szalánci-hegységet (Slanské vrchy) és a Zempléni-hegységet magában foglaló Eperjes-Tokaji-hegység (v. hegyvidék) egyik vulkáni kráterében keletkezett, több kis forrás is táplálja vizét. A tó vizét a Kolbása-patak (Izra potok) vezeti a Ronyvába, a tó a Bodrog vízgyűjtőjéhez tartozik. A tóban különböző rovarok, baktériumok, hüllőfélék és halak is élnek. Az, hogy ez utóbbiak hogyan kerültek ide, érdekes kérdés, mindenesetre a jelenlétükre utal a fényképen látható y-alakú ágacska is. A tavat minden irányból erdő veszi körül, így az északi parton levő büfé és a tavat körbevevő házikók ellenére is megkapó látványt nyújt. A tónál levő büfében forintért is lehet vásárolni, de jobban járunk, ha van nálunk euró. A tó neve szláv eredetű, szó szerint tavat jelent, v.ö. ukrán Озеро, szlovák jazero = tó. A szlovák Izra elnevezés végeredményben magyarból való visszakölcsönzés eredménye.
Nyaranta a tóban fürdőzők jó része szlovák nemzetiségű, tekintettel arra, hogy a határ szlovákiai oldalán a magyar közösségek az utóbbi évszázadokban, illetve az elmúlt 87 év alatt gyakorlatilag teljesen eltűntek, illetve asszimilálódtak. A korábbi magyar jelenlétre csupán egyes helynevek, sírkőfeliratok, illetve a környék falvaiban látható református templomok utalnak. Nagy tömbben élő szlovákiai magyarokkal legközelebb a Bodrogközben, illetve nyugatra Szepsi és Rozsnyó környékén találkozhatunk.
A tó első írásos említése 1270-ből való, Isra alakban. A környék 1881-ig Abaúj, 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, Zemplén vármegye határa Kalsától és Pusztafalutól keletre húzódott észak-déli irányban. Az összességében igazságos etnikai revíziót megvalósító 1938. november 2-i első bécsi döntéssel a tó környékének egy része ideiglenesen visszakerült Magyarországhoz, de maga a tó a csehszlovák oldalon maradt.
Magyarország és Szlovákia 2006 tavaszán nemzetközi szerződésben állapodott meg 45 turisztikai célú határátkelő kijelöléséről. A határátkelőpontok listája a 120/2006. (V.17.) Korm. rendelet 1-es számú mellékletében található.
2007. december 21-ét követően nemcsak a kijelölt ponton, hanem bárhol átkelhettek a határon!
Izra asszony mondája
Hosszú idő után Izra rátalált arra, ami beteljesíthette álmát. Saját várat szeretett volna építeni, áttetszőt, mint a kristály. A tájon át sétálgatva a Slaná lábainál hatalmas kősó tömbökre talált. Úgy döntött, ezekből kell megépülnie a várnak. De ami napközben megépült, éjjel összedőlt. Mindenki elkeseredett, mert só sem maradt, a vár sem épült meg. A szlávok a végén mégis csak felszabadultak. A Finčík nevű híres harcos seregei élén elűzte az avarokat a Slanské-Hegység környékéről. Nem tudhatta, hogy a nagy erejű Izra varázslónő, megátkozta harcosait. Csak ő maga virrasztott és tehetetlenül bolyongott a táborban. Majd úgy döntött, egyedül indul a vár felé. Ahogyan közeledett, Izra varázslatai hatottak, és lábai elnehezedtek. Egyszer csak egy gyönyörűséges hegyi tündér jelent meg előtte. Körötte sellők repkedtek. A tündér egy kardot nyújtott felé, hogy övezze fel magát. Amint Finčík felövezte a kardot, azon nyomban visszatért minden ereje. Majd tanácsot adott neki a tündér, hogy menjen fel a hegy csúcsára, ahol egy kutat talál. A kútból merítsen vizet a sisakjába és mossa meg vele a katonáit. Úgy is tett, ahogyan azt a tündér mondta és a katonái megelevenedtek. Az új napra virradóra a katonák készülődtek, hogy megütközzenek Izrával. De ő újabb alattomos varázslattal megrontotta a friss kenyércipókat. Az éhes katonák rávetették magukat a kenyérre, de amint hozzáértek, megdermedtek. Amikor ezt Finčík meglátta, előrántotta kardját és kettévágta a cipókat. A kenyér azon nyomban sziklákká vált, amelyeket az emberek cipóköveknek hívnak. Finčík serege három napon át tört utat Izra várához, mivel ő mindent megátkozott, amit csak lehetett. De az erdei tündérek és sellők védelmezték őket, így érve el azt a pontot, ahonnan már látták a várat. Megdöbbenve látták, hogy a völgybe minden oldalról ömlik a víz és Izra lakába vakító villámok csapkodnak. A víz elöntötte a teljes völgyet és a vízzel együtt eltűnt a sóvár is kegyetlen úrnőjével együtt. Ezen a helyen van ma az Izra-tó, ami az avar varázslónőről kapta nevét. Finčík katonáival felment a hegyre a csodavizet adó kúthoz, de az is eltűnt. Csak egy kőtömb maradt a helyén, ahonnan valaha a víz tört elő. Azon a helyen építetett várat Finčík. A vár romjai letűnt korok tanúi, és a mai napig láthatóak a Slanec feletti várdombon
Megközelítés
1. Pusztafalu felől:
A falu központjától egy meredek, rossz minőségű úton indulunk kifelé, jól jöhet, ha észrevesszük az Izra kemping felé mutató kiírást. A faluból kiérve mezei úton haladunk tovább, balra a Tolvaj-hegy erdős-sziklás oldalára, jobbra a dombokon túl a zempléni folyók síkságaira nyílik kilátás. Az út nemsokára balra fordul, majd kb. 3-400 m után jobbra, tehát nagyjából követi az eddigi északi irányt. Elérjük az erdőt, és rövid emelkedő után érünk a volt Pusztafalu-Kolbása határátkelő pontra. Az út innen egyértelmű.
2. Kalsa (Kalša) felől:
Kalsa (Kalša) Sátoraljaújhelytől 40, Tornyosnémetitől 50 km-re van. A faluban tábla jelzi a helyes irányt. Kanyargós, emelkedő erdei úton 8 km után érünk a tóhoz, végig egyértelmű, hogy merre kell menni.
3. Nagyszalánc (Slanec) felől:
Szalánchuta (Slanská Huta) felé kell menni, autóval célszerű inkább innen közelíteni.
Ajánlom figyelmetekbe a geocaching.sk honlapon fent levő pontot is, ami szintén itt található!
A koo-i: N 48°34.245' E 021°29.679'.
Megtaláltam, köszi! :)
Nem tudom, honnan kellett volna megközelíteni; én a tó mellől mentem torony iránt. Szerencsém volt, mert pontosan a rejtekhez érkeztem. A GPS nekem is pont 10 métert mutatott a fánál.
Pusztafalu felé 900 méterre a kék jelzés mentén jéghideg vizű forrás található!
Nem tudom, hogy hivatalosan iható-e, szűrős kulaccsal finom!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Lehet én jöttem rossz felől, de a tó környéke igen lerobbant. Kiégett épületek és szemétkupacok. A láda pár perc alatt előkerült, de a rejtés nem túl jellegzetes a sok ugyanolyan fa között.
Füzér - Kis-Milic - Nagy-Milic - Izra-tó - Tolvaj hegy - Pusztafalu - Füzér túra Ich..-ékkel. Nagy-Milicről végig hóban fárasztó út volt. De a tó nagyon szép, megérte.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Megvan, köszi!
A többit otthonról.
[Geoládák v3.12.10]
Medve matek tábor túra során sétáltunk el hárman ehhez a ládához. A tóban nem fürödtünk, elvileg lehet, bár nem tűnt túl tisztának a vize. Hangulatos a hely.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Véleményem szerint elég indokolatlan a pontos helye a ládának.
Az útról fel kell menni a domboldalba, kb 80 métert, és van ~100 egyforma bükkfa és az egyik alá be van téve, nem túl jó rejtés.
Amúgy szép a tó és a környéke, jó hogy van itt is egy láda, Füzérről jöttünk el ide a Miliceken, és a legészakibb ponton keresztül.
[Geoládák v3.12.10]
Kis hazánkat Pusztafalu külterületén a szép emlékű Tolvaj hegy mellett elhagyva, igazi szafari túrával cserkésztük be a ládát. A tó nagyon szép fekvésű, bár a vérszívó szúnyogok már felfedezték. A mai nap sok mászása után már nem hiányzott a láda előtti emelkedő, de azért kiszenvedtük. Ha tudtuk volna, hogy a jelszó ekvivalens egy két nappal ezelőttivel (pedig nem is ugyanaz a rejtő, és itt sem derült ki a musculus birtokosa), megspórolhattunk volna. Dehát összetévesztettük a valószínűtlent a lehetetlennel. Utána folytattuk a szafarit a civilizáció felé. A Milic gerincről annak idején letekintve nem is gondoltuk, hogy ilyen sokat kell az elhagyatott vadonban rossz utakon kocsikázni kelet felé a civilizációba visszatéréshez, de hajtott a vágy, hogy speciális tót élelmiszereket szerezzünk be a terbesi Ka----ndból.
AltSanyi szerint a jelszóval már találkozott a napokban, én pedig nem akartam vele izmozni. A tó nagyon szép, a láda kicsit kellemetlen helyre lett rejtve,
Zempléni geotura v2: Az idén Judith és Kópé1993 betegsége miatt csak hatan vágtunk neki a négy naposra tervezett csavargásunknak.
Anita, Bea, Molka, LionDaddy, Pliptai és jómagam. Szállásunk megint Hejcén volt, az ismerős faház nagyon bevált.
Második napunkat az északi Zemplénben kezdtük Lászlótanyáról. Magyaroszág legészakibb pontja után felkapaszkodtunk a Nagy-Milicre, majd átsétáltunk a Kis-Milicre, utána átkocsikáztunk Szlovákiába...
A szó szerinti zöldhatáron mentünk át, hisz egy földúton jutottunk át az erdőben. A kis tó környezete nagyon szemetes, a leégett bűfé is rontja az összképet. A tó maga nagyon pofás. A láda rendben van.
Zempléni Geohétvége II. - A tavalyi Magas-Tátra pótló zempléni túránk sikerén felbuzdulva idén ismételtünk. Az idei csapat tagjai - Judith és Kópé1993 betegsége miatt 6 főre redukált létszámmal - Bea és Kectam, Molka, Pliptai és Anita voltak. Bázisunk ugyanúgy Hejcén volt A Faház szálláshelyen.
A mai napot két részre osztottuk, aminek első fele egy hosszabb túrát (László-tanya - GCNORT - Nagy-Milic - Kis-Milic - László-tanya) tartalmazott, a második fele pedig néhány egymástól távolabbi GC-s célpontot. Ebből az első az Izra-tó volt.
Pusztafalu felől közelítettük meg gépkocsival az egyetlen nehezen, de kellő óvatossággal járható, eleinte zúzott köves, később földúton.
A tónál nem voltak túl sokan, ami szerintem nagyrészt az eléggé lepusztult kiszolgáló létesítménynek köszönhető, mert a környék a szépsége miatt ettől többre lenne hivatott. Nemrég még tűz is volt, kiégett pár tóparti épület.
A láda a helyén, rendben van.
Úgy láttuk, már nincs lezárva a határ, szabad a pálya. A földút átlagos autóval is viszonylag jól járható.
A tó és környéke akár nagyon szép is lehetne, de sajnos elhanyagolt és lehangoló. A leírás képein látható sárga épület leégett...
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (206 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.