A ládát papa71-től adoptáltuk, majd rövidesen felújítottuk.
WAP
A ládát egy négytagú facsoport tövében keresd!
Megközelítés
Javasolt kiindulási pont: N46°40,427' E25°01,273' Útkereszteződésnél hagyd az autót, ide tudsz visszatérni (fatelep mellett)
Vármezőtől a piros pont jelzésen jutsz fel a Várhegy csúcsára, ahol ÉNY irányban találod kb. 15-20 méterre a csúcstáblától, letört fa gyökerei között.
Az Égerfás tavat N46°40,704' E25°01,934' is érdemes útba ejteni, de vigyázz mert kutyák is lehetnek!
A rejtés
A rejtés apropóját az évente megrendezésre kerülő EKE vándortábor 0-dik meglehetősen esős és még programok nélküli napja adta. No meg néhány geocacher szerencsés találkozása.
Ha Szovátán, Parajdon, Sófalván vagy a környékén jársz ajánlom látogasd meg Vármezőt, különösen ha szívesen megróbálkoznál egy kis pisztráng horgászattal is:
Javaslom, hogy állj meg a pisztrángos étterem
N 46° 40,123' E 25° 0,794' 645 m [GCVHGY+Pisztrángos étterem] előtt, és ha meguntad a horgászatot, vagy elköltötted ebédedet, sétálj egy kicsit.
A falu közepén húzódó utat követve kereszteződéshez érsz ahol a piros kör
jelzés kétfelé ágazik
N 46° 40,425' E 25° 1,263' 647 m [GCVHGY+útelágazás]. Én a jobb oldali irányt javaslom indulásnak, amely a Kiság völgyében halad. Hamarosan bal oldalon egy jelzetlen út szalad neki a hegynek
N 46° 40,347' E 25° 1,372' 647 m [GCVHGY+kaptató] jó kondicióban lévők ezen is felmehetnek. Kevésbé bátrak kövessék tovább a piros kör
jelzést. Hamarosan a jelzés is letér a makadám útról, a letérőnél található a Tündérek forrása
N 46° 40,257' E 25° 2,020' 721 m [GCVHGY+Forrás] . Javaslom, itt töltsd meg a kulacsodat, mert egy kis kaptató következik. A jelzés közepes emelkedéssel jut fel a nyeregig, ahol újra kettéágazik
N 46° 40,564' E 25° 2,030' 756 m [GCVHGY+Nyereg] . A gerincen felfelé kapaszkodó ágon juthatsz el a várhegy csúcsára
N 46° 40,478' E 25° 1,883' 823 m [GCVHGY+Várhegy] ahol a ládát is elrejtettük. Ha megszerezted a ládát, már biztosan sikerült ledolgozzad az ebédet, tehát könnyed ereszkedéssel vissza sétálhatsz a nyeregig (GCVHGY+Nyereg), majd a hegy túloldalán a jelzést követve leereszkedhetsz az égerfás tóhoz
N 46° 40,704' E 25° 1,934' 653 m [GCVHGY+Égerfás tó]. A tó szigorúan védett az itt található foltos szalamandra populáció miatt. A tótól tovább követve a jelzést lefelé eléred a Nagyág völgyét
N 46° 40,707' E 25° 1,683' 700 m [GCVHGY+Gát]. A patakon itt találod azt a zsiliprendszert, amellyel elvezetik a patak egy részét a pisztrángtenyészetekhez. Innen a jelzést és a makadám utat lefelé követve visszasétálhatsz a faluba.
Javasolt szálláshelyek a környéken:
Vándor fogadó
N 46° 40,212' E 25° 0,809' 645 m [GCVHGY+Vándor fogadó],
Mustáng kemping
N 46° 40,044' E 25° 0,386' 642 m [GCVHGY+Mustang kemping] ,
History panzió .
Az alábbi szövegrész az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosvásárhelyi szakosztálya által a 16. eke vándortáborra kiadott "Vármező és környéke" - című tájékoztató kiadványból származik.
Általában a Nyárádmentéről
Vármező a Felső Nyárádmente idegenforgalmi szempontból kiemelt területe.
Románia középső, az Erdélyi medence keleti részén fekszik, három fontos földrajzi tájegység találkozásánál: a Nyárádmenti dombvidék, a diapír sótömbökkel rendelkező Erdélyi dombvidék, valamint a Görgényi havasok.
Vármező megközelíthető Marosvásárhelyről, illetve Szovátáról országúton, mert sajnos a nyárádmenti kisvasutat felszámolták (tervezik a nyomtáv lefedésével kerékpárút kialakítását).
Közigazgatási szempontból Maros megye keleti határán van, a történelmi Maros-Torda és Udvarhely vármegye határán.
A II. Világháború után a Maros Magyar Autonóm Tartomány közepén feküdt, majd az 1968-as átszervezés után a jelenlegi Maros-megyéhez tartozik.
A Felső nyárádmentén található öt község közül (Nyárádremete, Csíkfalva, Nyárádmagyarós, Hodos, Bere) közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik Vármező.
A tájegység felszíne (domborzata) rendkívül vátozatos, mivel keverednek a hegyvidék és dombvidék domborzati formái és természetes növénytakarója. E vidék jó részét erdők, legelők, kaszálók borítják, s viszonylag kis területeken találhatók szántóföldi kultúrák (burgonya, zab, rozs, kukorica, búza). Ezért a gazdaság húzóágazatai az állattenyésztés és az idegenforgalom.
Az állattartás jellegzetessége, hogy hóharmat esetén Kisasszony napjáig (szeptember 8.) tartják kint az állatokat. A szarvasmarha, illetve lótartás és legeltetés falunként változó.
A Nyárád középső és alsó szakaszán a lakosság fő megélhetési forrása a zöldségtermesztés, s ezért is nevezik e területet "Murokországnak" vagy "Sárgarépa paradicsomnak".
A Nyárádmente falvai jellegzetes útifaluk, vagy szallagtelkes települések, amelyek a régi időkben viszonylagos védettséget nyújtottak a lakosoknak, főleg az utak vagy patakok két oldalán húzódva. Jellegzetesek a kis és közepesfalvak.
A Nyárád mentére (79 km) jellemző a nagy falusűrűség (63 település található és minden 1,3 km folyó-hosszra esik egy falu), a felső szakaszon ez kicsit ritkább.
Kőzettani áttekintés
Vármező környékét vegyesen vulkanikus és ülledékes kőzetek alkotják.
Az erdélyi medence szegélyén húzódó dombok és medencék anyaga nagyrészt ülledékes. Ezek közé tartoznak a miocén idején létrejött tavi és tengeri ülledékek, a Bádeni időszakban lerakódott vastag sórétegek, melyek utólag felgyürődtek (például a Szovátai sóhegy vagy Parajdon a sóbánya). A Szarmata időben főleg márgák, homok és homokkő képződött. A Pannon alatt az itt húzódó sekélyvízű tengerekben, főleg a kavicsok cementeződése során konglomerátok és berccsák keletkeztek. Ez idő alatt mélyebb vizekben vörös agyag és márga képződött (meleg és nedves körülmények között).
A Pannon idő végén jelenik meg a vulkanikus tevékenység, amely a Pilocén és Pleisztocén idején éri el tetőfokát.
A vulkanikus kőzetek közül dominánsok a piroxént és zöld hornblendet tartalmazó andezitek. A piroklasztitok közül megemlíthetjük az andezites hornblendés piroxénes beccsákat, valamint a piroxént és hipersztént és a robbanások során kialakuló lappiliket tartalmazó mikrobeccsákat.
A vulkanikus közetek által borított területek két térségre oszthatók:
A. a majdnem teljesen éppen maradt kalderájú tűzhányókra, például Mezőhavas (Nagy Száka 1777 m), Kis Száka (1733 m), Tatárka (1689 m).
B. a vulkáni lávafolyások által kialakított platókra, melyek sok esetben még az ülledékes kőzeteket is beborították. Ez a lávaréteg késleltette az ülledékes kőzetek erózióját, így kiemelkednek a környező területekből (például a Bekecs - 1080 m).
A láva által borított felszínt a vizek feldarabolták, úgynevezett "mező"-ket alakítván ki bennük, például Felső-, Közép-, Alsó-mező, Ruta-mező, stb. E platók magassága 1000-1100 m és kelet-nyugati irányúak.
A felső Nyárád mentén a vulkanikus felszín mellett strukturális felszín is található, sok a kueszta. A vulkanikus hegyek, platók, szubkárpáti dombok mellett kisebb medencéket is telálhatunk például Szovátai-, Nyárádremetei-, Myárádmagyarósi-medence. Gyakori az inverzió. A jelenlegi legfontosabb erózios tényező a csapadékvíz (pluviális erózió), a torencialitás és a folyóvíz erózió. Az a vulkáni plató szegélyénél különösen erős, főleg a patakok által kifejtett erózió, főleg puhább, üledékes kőzetek vannak kitéve a patakvizek koptató hatásának, így lesz "zavaros a Nyárád", ahogy a népdal is mondja. Az erdők írtása a torencialitás, a helytelenül végzett mezőgazdasági munkálatok, de elsősorban a kőzettani szerkezet megkönnyíti a földcsuszamlások kialakulását, főleg a pannon márgákon, példáula Bekecs déli és nyugati oldalán Nyárádmagyaróson és Nyárádselyén. A folyóvizi erózió hatására alakultak ki a teraszok. Ezek már Vármező térségében is láthatók. A 30 méteres terasz a legfejlettebb Nyárádremete és Mikháza között.
Éghajlati mutatói
Évi napos órák száma: 1570 óra/év
Sokévi átlaghőmérsklet: 7,5 C°
Legalacsonyabb havi átlaghőmérséklet: -3,6° C (február)
Legmagasabb havi átlaghőmérséklet: +20,5° C (július)
A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet: -32,8°C
A valaha mért legmagasabb hőmérséklet: +39°C
Fagyos napok száma: 120 nap
Meleg napok száma: (>30°C): 80 nap
Talajhőmérséklet (sokévi átlag):10-11°C
Csapadékmennyiség (sokévi átlag) : 820mm
Hótakaró időtartama: 60-75 nap
Hóvastagság: 60-75 cm
Uralkodó szél Nyugati (Észak-nyugati)
A felsorolt mutatók segítségéval tiszta képet kapunk a Felső Nyárádmente éghajlatáról.
Vízrajza
a.) Felszín alatti vizei több csoportba sorolhatók:
- sós vizek a sótömbök közelében
- foszlis magas ásványtartalmú vizek Ca, Mg, K, Cl valamint CH4 buborékokat tartalmaznak.
- a viszonylag frissen leszivárgott enyhén mineralizált szarmata és pliocén vizek jód tartalommal (ivásra alkalmasak).
b.) Felszíni vizek
- folyók - a Nyárád 78 km hosszú
1. Kis Nyárád a Bekecsben ered
2. Nagy Nyárád (Kiság és Nagyág) a mezőhavasban ered. A Kis és Nagy Nyárád Nyárádszeredánál folynak össze.
Vízgyüjtő területe 625 km2.
A Nyárádba folynak össze a következő patakok:
Hidas, Meleg Sugó, Köhéri, Hideg Sugó, Szakadát (Vármezőn halad át), Hódas, Iszló, Rozsdás, Tekeres, Tompa Egeres, Májai.
A nyárád vízellátása pluvio naviális. Folyása torenciális, ezért gyakoriak az árvizek (április, május június), s ezek alkalmával a vízhozama meghaladja a normális vízhozam százszorosát.
Az árvizek pusztításának megfékezésére építették a Véczkei csatornát (a többletvizet a Kis Kükülőbe vezetik), valamint a Nyárádszeredai (jobbágyfalvi) gátat, melynek tározókapacitása eléri a 6 millió köbmétert, valamint a medret is szabályozták.
A térségben pisztrángos tavakat találunk Vármező térségében, és pár kisebb méretű földcsuszamlás által létrejött tavat.
A terület talajai a lombhullató erdőkre jellemző kambikus talajok, közepes termőképességgel, magasabb régiókban kevésbé termékeny, szpódikus savanyú talajok, a podzolok foglalnak el jelentősebb területet.
A Nyárád és a patakok mentén azonális ártéri vizenyős és hordaléktalajok találhatók.
Növényzet
A Felső Nyárádmenterendkívül festői, változatos növénytakarójával büszkélkedhet. Ez a változatosság növeli a környék idegenforgalmi vonzását. E vidékre legjellemzőbbek a lombhullató és vegyes erdők, melyek tisztásain legelők, kaszálók és ritkábban szántóföldek találhatók.
Mivel a térségben ritkábbak a falvak, felemelő látványt nyújtanak, főleg őszszel, a lombhullató erdők. Ezekben sokszor 700m magasságig is megtalálhatók a tölgyek. Leggyakoribbak a bükkerdők. A kettő közöt húzódnak a tölgy-bükk vegyeserdők, amelyekben gyakoriak a kőris, juhar, vadcseresznye, hárs, valamint patakok mentén az égerfa.
Ezek az erdők környezetkímélő funkciójukon kívül rendkívüli esztétikai élményt is nyújtanak szépségükkel, könnyen megközelíthetőek, kirándulásra alkalmasak.
A magasabb régiókban tűlevelűek vegyülnek a lombhullatókkal és 800 méter felet megjelennek a fenyőerdők is.
A lombhullató erdők gazdag aljnövényzete közül kiemelhetők a mogyoró, kecskerágó, som, kökény, vadrózsa, galagonya, bodza, szeder, málna. A fenyőerdőkben gyakori a fekete áfonya. Az árnyékosabb erdőkben nagy területet foglal el az erdei pajzsika vagy páfrány, madársóska, erdei szamóca, acsalapu, stb.
A kaszálókon, legelőkön a pázsitfűfélék mellett gazdag a virágtakaró: margaréta, harangvirág, katonaszekfű. Sok a gyógynövény: cickafarkkóró, tüskés galagonya, menta, vadcsombor vagy kakukkfű, fehér fagyöngy.
A táj gazdag védett növényekben, de a védett övezetek viszonylag kis területekre korlátozódnak, például a Fókusz Öko Központ által 1999-2000-ben védetté nyílvánított Kisadorjáni tó és környéke, vagy a Buzaháza környékén lévő védett terület. Itt találunk olyan védett növényfajokat, mint a kockás liliom, szibériai törpe nőszirom, nárcisz.
Állatvilága
A lombhullató és vegyesfájú erdőkre jellemző állatok közül a medvére hívjuk fel a figyelmet: védett állat, de gyakran megtörténhet, hogy embert is támad, különösen a bocsos. sajnos gyakran gazdaságokból is eloroz háziállatokat.
A gazdag emlős állatvilág pl. farkas, róka, vaddisznó, szarvas, őz sajnos gondokat is okoz a gazdálkodóknak, megdézsmálva a termőterületeket.
A színes madárvilágból főleg a ragadozók szorulnak védelemre.
A vizek és tavak állatvilága, -halak, békák, vizisikló -, valamint gazdag rovarvilág a vidék felfedezésre váró csodái.
Túrázás közben, főleg meleg időben, figyeljünk a keresztes viperára, mely nagyon gyakori e tájon, és marás esetén problémát jelenthet az ellenszérum beszerzése.
Szerző: Egyed Anna
Lakossága
Az erre vonatkozó legfrissebb adatokat Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén (2006) című kötetében megjelentek alapján kivonatoltuk és ezek csak az Orbán Balázs könyvében megjelenő székelyföldi falvakra vonatkoznak.
A nyárád völgyében élő 33438 személy 84,33% magyar (székely), 6,38% román, 9,26% cigány, 0,03% más nemzetiségű. A vallási hovatartozás szerinti megoszlás pedig: 22,96% római katolikus, 51,10% református, 7,72% unitárius, 0,38% görög katolikus, 7,68% ortodox és 10,16% egyéb felekezetű vagy vallás nélküli. A folyó öt szakaszán ez a következőképpen oszlik meg:
1. Alsó nyárádmente 14 falujában: 7.944 személyből 66.47% magyar, 13,72% román, 19,80% cigány, 0,01% egyéb, vallásilag pedig: 2,94% rk., 0,33%u., 0,50% gk., 16,11% o., 16,87% mv.+vn.
2. Közép Nyárádmente 19 falujában: 9641 személyből 91,21% magyar, 2,42% román, 6,23% cigány, 0,05% egyéb, vallásilag pedig 11,27% rk., 64,07% r., 14,38% u., 0,52% gk., 2,9% o., 6,86% mv. +vn.
3. Nyárádszereda és vonzáskörzetében lévő 10 faluban: 5824 személyből 83,97% magyar, 10,65% román, 5,36% cigány, 0,02% egyéb, vallásilag pedig 16,16% rk., 52,39% r., 5,32% u., 0,53% gk., 13,68% o., 11,92% mv. + vn.
4. Felső Nyárádmente 14 falujában: 7296 személyből 90,90% magyar, 2,14% romám, 6,94% cigány, 0,02% egyéb vallásilag pedig: 70,35% rk., 9,4% r., 11,68% u., 0,07% gk., 2,21% o., 6,29% mv. + vn.
5. Kis Nyárádmente 11 falujában 2733 személyből 95,21% magyar, 1,24% román, 3,55% cigány, vallásilag pedig: 11,71% rk., 77,39% r., 0,22% u., 1,79% o., 8,89% mv. + vn.
Színromán falu egyedül Vece.
Érdekes tudni, hogy bizonyos falvakban elég népes a cigány lakosság, például Hagymásbodonban vagy Nyárádmagyaróson, ahol a kalapos cigányok egyik fő központja van.
szerző: Kerekes Péter Pál
Még néhány száraz adat a faluról a
wikipédiából idézve:
Vármező (románul Câmpu Cetătii, németül Burgfeld)
A Nyárádremetéhez tartozó falu Marosvásárhelytől 38 km-re északkeletre a Kisnyárád (vagy Kiság) és a Nagynyárád (Nagyág, vagy Vármezőpataka) összefolyásánál fekszik.
Nevét a felette magasodó Várhegyen állt egykori várról kapta.
A Várhegy alatt a 18. század elején br. Bornemissza József állíttatott kápolnát amely 1817-ben még állott, de Orbán Balázs már csak romjait látta. 1910-ben még nem volt lakossága. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 470 lakosából 458 magyar és 12 román volt.
A Várhegy 823 m magas csúcsán keresendő az egykori vár maradványa. (No meg a geoláda)
Itt van Románia legnagyobb pisztrángtenyészete. Turisztikai központ, amely egyre inkább üdülőfalu jelleget kap.
Jó túrázást, szép időt, tartalmas időtöltést és jó kapást kívánok!
