A ládába TravelBug helyezhető.
=WAP=
A láda egy hagyományos, 20x15x7 cm méretű, sárga fedelű konyhai doboz, az egyik pillérkeszonban egy nagyobb fa tövében. A jelszó ékezetek és szóköz nélkül értendő!
Tartalék jelszó: A gyakori és kiszámíthatatlan árhullámokra való tekintettel egy közeli helyen felírtam egy vízbiztos objektumra.
=WEB=
Első ládámmal a Duna partjára invitállak benneteket, mely a folyópart megnyugtató látványa mellett technikatörténeti különlegességeket is tartogat a kirándulók számára.
Figyelem! - hely remek lehetőséget biztosít a dunai horgászathoz! A folyóparton a sodrásban és a védett öbölben egyaránt különböző keszegfajtákra és rablóhalakra lehet számítani.
A második világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat újjáépítésükig kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, de ezek a folyó téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a kapcsolatot a két part között. Az első állandó híd a Kossuth híd volt, mely 1946. augusztus 20-ig, a Szabadság híd megnyitásáig az egyetlen is volt egyben. A hidat a forgalom számára 1946. januárjában nyitották meg. A Mistéth Endre által tervezett híd több pilléren fekvő acélszerkezettel épült. A hídfők és a pillérek elkészítése, felépítése különösen a Dunához hasonló nagyságú folyók medrében, nagy felelősséggel járó mérnöki feladat, amelynek lényegi része a pillérek alapozása. A hídpillérek építéséhez süllyesztőszekrényeket (keszonok) használtak, melyeket kövekkel rögzítettek a folyómederben, majd a víz kiszivattyúzását követően végezték a pillérek alapozását.
A kivitelezéshez szükséges vasat a háborús törmelékekből válogatták össze. A rekordgyorsaságú, mintegy hét hónap hosszú építkezés az újrakezdés szimbólumává tette a hidat.
A hidat 10 éves élettartamra tervezték, ennek megfelelően elhasználódása miatt 1957-ben forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották. Helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli. A híd acélszerkezetét később beolvasztották, de az alapozáshoz használt és a bontáskor szükségtelenné vált keszonokat leúsztatták a Dunán, és Kulcs közelében felhasználták egy partvédőmű megépítéséhez.
A lebontott híd korábbi hídfőinél egy-egy emléktábla került elhelyezésre, jelezve az Kossuth híd egykori helyét.
Pesti hídfő:
N 47° 30,327' E 19° 2,698' [GCKUKE+Khid_pest]
Budai hídfő:
N 47° 30,323' E 19° 2,376' [GCKUKE+Khid_buda]
-- Köszönet a pontos koordinátákért Mikulásnak és Zsu-nak! --
Megközelítés:
A legegyszerűbb megközelítés a 6 -os útról rátérni a kulcsra bevezető útra
N 47° 3,155' E 18° 54,096' 135 m [GCKUKE+1.elágazás], majd a
N 47° 3,327' E 18° 54,628' 147 m [GCKUKE+2.elágazás] koordinátákról induló útra rákanyarodni. Ez az út közvetlenül a kulcsi szélerőmű mellet vezet el, majd az úton továbbhaladva
N 47° 4,151' E 18° 53,991' 107 m [GCKUKE+3.elágazás] kereszteződésnél balra, majd a dunapartra rögtön
N 47° 4,164' E 18° 53,967' 107 m [GCKUKE+4.elágazás] jobbra lekanyarodva elérhető a javasolt parkoló
N 47° 4,202' E 18° 53,952' 104 m [GCKUKE+parkoló2]. A láda innen már egy rövid sétával megközelíthető.
A javasolt útvonal egészen a dunapartig aszfaltozott! A parti út - ha figyeltek a kátyúkra és gödrökre, akkor - személygépkocsival is járható. Terepképes biciklivel ideális! Ha messzebbről érkezik valaki autóval, de a ládát biciklivel akarja begyűjteni, az autót a
N 47° 3,311' E 18° 54,589' 144 m [GCKUKE+parkoló1] pont közelében lehet hagyni, ahol számos kiépített parkoló és büfé, pizzéria, stb. áll rendelkezésre a túra utáni felfrissüléshez.
A gyakori és kiszámíthatatlan árhullámokra való tekintettel egy közeli helyen felírtam a jelszót egy vízbiztos objektumra. A folyóval párhuzamosan haladó töltés mellett húzódik egy stabil oszlopokból épített villanypásztoros kerítés. Ennek a létesítménynek az egyik oszlopán - a ládával közel egy vonalban - található a tartalék jelszó.
N 47° 4,447' E 18° 53,739' 103 m [GCKUKE+jelszó] A felirat elég jól látszik akár a töltésről is, de egy zoom-os fényképezőgéppel vagy távcső segítsége mellett biztos hogy nem kell lemászni a csalánosba, vagy a villanypásztorral való találkozás veszélyét felvállalni.
=Ládatörténet=
2007.08.11. -- 10:30
A láda áthelyezésre került. Az új, valószínűleg árvízbiztosabb hely kiválasztásában. és az áttelepítésben köszönöm Reggel és Taro01 közreműködését!
2007.09.30 -- 18:30
A Duna áradása miatt korábban Betegre állított ládát karbantartottuk, új LogBookot kapott.
2008.04.27. -- 15:00
A gyakori és kiszámíthatatlan árhullámokra való tekintettel egy közeli helyen felírtam a jelszót egy vízbiztos objektumra.
=Ajánlás=
Ha már erre jársz, szeretném figyelmedbe ajánlani az alig néhány kilóméterre található másik ládámat:
GCROKO - Rácalmási Ökoturisztikai Központ - Jó szórakozást!
