A geoládát, ami egy 26 cm átmérőjű és 14 cm magas műanyag, konyhai tároló doboz, egy fa tövében találjátok.
Előző helyén, ami Európa első föld- és sáncvárának maradványai közelében volt, szőröstől-bőröstől, sáncmaradványostól együtt megvásárolta valaki és bekerítette. Szőlőültetvény lett Európa első föld- és sáncvárának maradványain. Jó mi?
A logoláshoz szükséges jelszó két részből áll:
Első felét az N 46° 55,329' E 17° 52,704' 210 m [GCTiBa-1] pontban elrejtett geoládában találjátok.
Második feléért viszont el kell menni az N 46° 55,362' E 17° 52,748' 181 m [GCTiBa-2] pontban levő ismertetőtáblához. A magyar nyelvű szöveg utolsó szava, a jelszó második fele. Ha a leírásban megadott kiindulópontot használjátok, akkor előbb e mellett az ismertetőtábla mellett fogtok elhaladni.
A 71-es útról, Tihany előtt, térjünk le balra a Tihanyi-rév irányába. Az N 46° 55,212' E 17° 53,270' 104 m [GCTiBa+Parkoló] pont közelében parkolhatunk, majd az ugyaninnen kezdődő piros kereszttel jelölt ösvényen haladva meglátogathatjuk e tufába vájt kuriózumot. Ezután, ha felkapaszkodunk a bazalttufa tömb tetejére, tényleg üdítően fog hatni, a csodálatos kilátás, ami a Balatonra nyílik, de ugyanakkor ízelítőt kapunk Európa első föld- és sáncvárának maradványaiból is.
A tihanyi-félsziget, természeti és kulturális értékekben a Balaton leggazdagabb területe. A Balatonba mélyen benyúló félsziget akaratlanul is magára vonja a figyelmet - többek között - történelmi nevezetességeivel, és a magyar nyelv első írásos emlékét adó Alapítólevelével. Mindezek mellett egy olyan érték is található itt, amely a körülötte kialakult misztikum miatt talán kevésbé ismert, viszont annál érdekesebb.
A vulkanikus eredetű bazalttufába vájt barlanglakásokat, már több mint 800 éve alakították ki bizánci barátok, akiket I. András Kijevből telepített a félszigetre. A barlangkolostor tehát orosz mintára keletkezett és először orosz szerzetesek laktak itt. Lakhelyüket emiatt nevezték Oroszkőnek, a közelükben fakadó Ciprián forrást pedig Oroszkútnak. A XIII. század végén az oroszok otthagyták kolostorukat, és helyükbe az apátság néhány szerzetese jött remetéskedni.
Tény az, hogy a Tihanyi Alapítólevél 1055-ben Petra néven jegyzi a barlanglakások helyét, melyet az 1267. évi pápai oklevél már Oroszkő néven nevez. A szerzetesi cellák ebben a levélben szerepelnek először. A barlanglakások készítésének pontos ideje nem ismert, de korhatározó leletekkel igazolni lehetett, hogy az 1100-as években már álltak a lakócellák, a liturgikus célt szolgáló helységek, és azt, hogy a XII. és XIV. század között remeteszerzetesek éltek bennük.
A remeteség megszűnésének körülményeit homály fedi, nem lehet tudni, hogy a barlangokat a szerzetesek miért hagyták el, de feltehetően a gyakori omlások miatt. Kuriózumnak számítanak ezek a rendkívül durván, szinte alaktalanul kivájt üregek. Az omlások következtében mára a remetetelepnek csak négy cellacsoportja látható, de valószínű, hogy még több cella rejtőzik a sziklafal lejtőtörmeléke alatt. Érdemes megnézni, mielőtt az emberek és a természet eróziója teljesen el nem pusztítja.
Kellemes sétát és sikeres geoláda-vadászatot kívánunk,
Anikó és Miki
Állapot: kereshető
Értékelés:
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
+
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
-
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
+
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
jellemző-e GPS-t valószínűleg zavaró sűrű erdő, magas sziklafal?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
1069. ládám. A táblát megtaláltuk, de nem a magyar szöveg utolsó szava kell, hanem a bal felső magyar szöveg utolsó szava. A láda rejtése az a kategória, amit be kell tiltani. Sehova nem vezet, csak a susnyás közepére, ruhaszakadás biztosított. Még télen is megközelíthetetlen, nyáron fizikai képtelenség. A forrást nem mutatta meg a láda.
A logbook betelt, csere szükséges.
A fizikai láda környezetét eléggé benőtte a bozót, még így télen is, levelek nélkül kicsit nehéz megközelíteni (aláda kétméteres körzete jó, csak addig eljutni nehéz).
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Log füzet betelt. Barlanglakásokat érdemes megnézni. A kilátás pazar. Ha erre jársz érdemes megnézni. [Geoládák v2.2.4]
A feleségemmel kettesben indultunk el az apátságtól megkeresni a barátlakásokat. A zöld sávon pazar panoráma úton értünk el az első pont közelébe. A sűrű ágas-bogas erdőben jó pár percembe telt amíg megtaláltam a ládát. Tovább haladva szép rálátás nyílt a füredi öbölre. Útközben egy négytagú lengyel családdal is találkoztunk. Leolvastuk a jelszórészletet, majd megcsodáltuk a barátlakásokat és tovább indultunk a Ciprián-forrás érintésével a tihanyi kikötőhöz. Ott az egyik büfében csillapítottuk az éhségünket, majd felsétáltunk az apátság közelében hagyott autónkhoz. Kellemes kis kőrtúrán voltunk túl.
A legszebb, legvadregényesebb hely a Balatonon Tihany.
Érdemes továbbmenni a megtalálás után az ösvényen es megcsodálni a hihetetlen panorámát.
Szerintünk az út nehézségi foka alul van értékelve, de megéri a fáradságot.
Nagyon érdekes egy hely! Évek óta járom a Tihanyi-félszigetet ládázásilag is, de mindig elámulok mennyi csodát rejt. Nincs még egy ilyen szeglete az országnak ahol ennyi látnivaló, természeti és emberi-történelmi látványosság sűrűsödik össze egy nem is túl nagy területen.
Egyedülálló látványosságok ezek a barlanglakások, nagyon vadregényesek. A ládához vezető út legteteje mellől pedig pazar panoráma tárul a Füredi-öbölre. Igaz a láda túlzottan bekerült a susnyásba. Egyik irányból próbáltam elsőre közelíteni, de ott a bozótos utamat állta. Másik irányból azonban a kesserösvény odavitt.
A jelszó virtuális része jelenleg veszélyben van, a tábla már a földön van, leesett a tartóoszlopáról, ha eltűnik, akkor nem lesz jelszórészlet :(
N 46° 55,329' E 17° 52,704' 210 m [GCTiBa-1]
N 46° 55,212' E 17° 53,270' 104 m [GCTiBa+Parkoló]
